Kelemen Hunor személyében új ügyvezető elnököt választott az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A réginek, a tizennégy esztendőt lehúzott Takács Csabának a szövetség vezetősége Ezüstfenyő-díjat és Bethlen Gábor-plakettet nyújtott át. Tibori Szabó Zoltán újságíró várta, hogy a lapok értékelni fogják Takács Csaba teljesítményét. Nem így történt. Véleményére akkor sem voltak sokan kíváncsiak, amikor hosszú éveken át a szövetség második embere volt. /Tibori Szabó Zoltán: A napszámos produkciója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét június 12-én Washingtonban. Az avatási ünnepségen beszédet mondott George Bush amerikai elnök. Az emlékművet – a szobor talapzatán olvasható szöveg szerint – a kommunizmus több mint százmillió áldozatának ajánlják és azoknak, akik szeretik a szabadságot, továbbá „minden rab nemzet és nép szabadságának, függetlenségének”. Az amerikai kongresszus 1993-ban fogadott el törvényt arról, hogy a kommunista világdiktatúra áldozatainak emlékére emlékmű épülhet Washingtonban. A republikánusok és a demokrata párt által egyaránt támogatott törvény nyomán alakult meg a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány, amely gondoskodott az alkotás felállításáról, amely az első ilyen jellegű emlékmű az Egyesült Államokban. Több külföldi személyiséget is meghívtak. Jelen volt többek között Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Emil Constantinescu volt román elnök is. /Washingtoni emlékmű a kommunizmus áldozatainak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Az eseményen jelen volt Tőkés László püspöke, akit felkértek, hogy hálaadó imát mondjon a Truman-Reagan-szabadságérem átadásának gálaestéjén. Az emlékalapítvány legelőször múzeumot tervezett építeni Washingtonban az ottani Holokauszt Emlékmúzeum mintájára. Az adománygyűjtési nehézségek miatt a múzeum építésének ötletét elvetették. A washingtoni emlékalapítvány adatai szerint a kommunista önkényuralmi rendszerek 100 millió ember életét követelték az egykori Szovjetuniótól kezdve, Lengyelországon, Románián és Kínán keresztül Kubáig, Észak-Koreáig. Kína diktátorai 65 millió embert mészároltak le, a Szovjetunióban 20 millióan pusztultak el. A ,,kommunista holokauszt” több áldozatot követelt, mint az összes XX. századi háború együttvéve; Észak-Koreában és Kambodzsában 2–2 millióan, Afrikában 1,7 millióan, Afganisztánban 1,5 millióan, Vietnamban egymillióan haltak meg, az egykori kelet-európai kommunista államokban szintén egymillióra tehető az áldozatok száma. Az emlékalapítvány az interneten virtuális múzeumot akar létesíteni, és a jövőben valódi múzeumot is épít /Washington: Felavatták a kommunizmus áldozatainak emlékművét (Tőkés Lászlót is meghívták) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Cáfolja Emil Boc pártelnök, hogy a Demokrata Párt (PD) június 11-én találkozott volna az RMDSZ-szel, és arra próbálta rávenni a magyar politikusokat, hogy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, illetve hogy lépjenek ki a kormányból. A hírt Markó Béla szövetségi elnök is cáfolta. /Cáfolják a titkos RMDSZ–PD találkozó hírét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Ezen a héten biztosan nem találkozik Markó Tőkéssel – erősítette meg a Transindex kérdésére mind Markó Béla sajtófelelőse, Lengyel Erika, mind Tőkés kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt. A Kossuth Rádió úgy értesült, hogy a Markó–Tőkés találkozó ezen a héten létrejöhet. A népszavazási kudarc után többen arra kérték Markó Bélát, tárgyaljon, és jusson valamilyen egyezségre Tőkés Lászlóval az európai parlamenti választások kapcsán. A Transindex információi szerint valóban folyhat valamilyen egyeztetés az RMDSZ, illetve a független jelölt Tőkés László között, azonban a tárgyalások még csak informálisak, hivatalos megkeresés nem érkezett az RMDSZ részéről. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Kérdés, miért csak most került terítékre a Bolyai Egyetem visszaállítása? Az RMDSZ-nek meg kellett várnia, hogy felüsse fejét egy polgári szövetségnek nevezett új politikai csíra, amely zászlajára tűzte ezeket a jelszavakat? Meg kellett várnia az Erdélyi és a Székely Nemzeti Tanács létrejöttét? Megjelentek a Magyari Nándorok, a Cs. Gyímesi Évák meg Fey Lászlók, akik a liberális eszméktől áthatva ellenzői a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos kezdeményezésnek. Az egyház berkeiben megtalálták azokat, akik Tőkés László ellene szólnak. Kétségtelen, hogy Tőkés püspöknek is vannak hibái, de nála nincs szó a mindenhol tapasztalható korrupcióról. Létrehozta a Sulyok István Főiskolát. Szigora az egyházon belül pedig a helyzet miatt szükséges. Méltó lehet arra, hogy az erdélyi magyarságot képviselje az európai parlamentben. Nemzetközileg elismert karizmatikus egyéniség, határozott fellépésű, kizárólag az erdélyi magyarság ügye iránt elkötelezett. Szavazzunk Tőkés László püspök úrra, javasolta Kis Kornél Iván. /Kis Kornél Iván Nagybánya: Tőkésre szavazzunk! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

Létszámhiány miatt harmadszorra sem sikerült megválasztani a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségét. Az elnöki széket elfoglaló Claudiu Secasiu személyi okokra hivatkozva nem vállal újabb mandátumot. A tisztségre Csendes László, az RMDSZ, illetve Laurentiu Tanase, a Szociáldemokrata Párt jelöltje pályázik. Nem tanúsít érdeklődést viszont a vezetői tisztségre Ticu Dumitrescu, mivel megcsömörlött az egy évvel ezelőtti cirkusztól. Arra a kérdésre, hogy miért vállalná az elnöki tisztséget, Csendes László kijelentette: „Én most alelnök vagyok. Ha az elnök lemond, akkor az alapszabályzat értelmében át kell vennem a hatáskörét”, közölte, majd hozzátette: nem „töri magát” a CNSAS-elnöki tisztségéért. /N. – H. D. : Újból elmaradt a tisztújítás a CNSAS-ban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Mircea Dinescu emlékeztetett, hogy a múlt héten ketten szándékosan nem vettek részt a tisztújító ülésen. /Cs. P. T. : Dinescu: bojkottálják Csendes megválasztását. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Csegzi Sándor személyében kihívóra talált Borbély László középítkezési és lakásügyi miniszter a marosvásárhelyi polgármester-jelölti tisztségért folytatott küzdelemben. A hét éve alpolgármesteri tisztséget betöltő Csegzi azután közölte szándékát, hogy Borbély bejelentette: indulni készül a 2008-as helyhatósági választásokon. Csegzi elmondta, meglepte a miniszter kijelentése, mert nem volt titok, hogy ő megpályázza a polgármesteri tisztséget. Csegzi attól tart: ha ezúttal is az RMDSZ felső vezetőségéé lesz az utolsó szó, akkor ő alulmaradhat. A közel fele-fele arányban magyarok és románok lakta Marosvásárhely polgármesteri tisztségét 2000 óta a jelenleg demokrata színekben politizáló Dorin Florea tölti be. /Sz. E. : Csegzi lesz Borbély kihívója. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatot vezető rektor-helyettese a vele készült interjúban kifejtette, a magyar tagozat nyit a gyakorlati képzés felé. Az utóbbi években erősödtek a mérnöki képzést nyújtó szakok. Így a fizika karon már nemcsak egyszerű „fizikát” lehet választani, hanem anyagtudományt, illetve mérnöki fizikát is. A kémia karon már van magyar nyelvű vegyészmérnöki képzés, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatán pedig környezetmérnöki képzés is indul. A szociológia és antropológia szakon tucatnyi új tárgyat vezettek be, így a különböző szervezetekben dolgozók vezetési, arculatépítési tudnivalóit is tanítják: a pályázást, public relationst, rendezvényszervezést, irodavezetést, szervezeti kultúrát, arculatdesignt stb. A földrajzon nem csak geográfus tudósokat vagy földrajzszakos tanárokat nevelnek, hanem komoly magyar tagozat működik a turisztikai földrajz szakon is. Ugyanakkor egyre gyakorlatiasabbá válik a közgazdasági képzés is. A legnépszerűbbek a közgazdasági szakok: ide jár a magyar tagozatos hallgatók egyhatoda, ezenkívül sokan választják az informatikát, a turisztikai földrajzot, a szociális munkát, a pszichológiát, a jogot. Már alkalmazzák azt a rendszert, amely áthallgathatási lehetőséget biztosít a diákok számára az intézetek között. Az oktatáson kívül szabadidős tevékenységekre is van lehetőség, kirándulások, közös zenélés, klubok, kávéházak, szakkörök, kutatótáborok, egyházi együttlét, sportolás, vetélkedő stb. Ezután a BBTE-n minden újabb tájékoztató, útmutató és köszöntő három nyelven, de legalábbis románul és magyarul megjelenik. A helyiségek feliratozása is napirenden van, őszre pedig reprezentatív bemutatókötetet készítenek a magyar tagozatról. /Fülöp Noémi: A gyakorlaton a hangsúly. Babes–Bolyai Tudományegyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Három végzős évfolyam ballagott már a Sapientián. Dávid László, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora közölte, a tapasztalatok biztatóak. Idén összesen 18 szakon volt végzős évfolyam. Több esetben hiánypótló szakokon biztosítanak képzési lehetőséget. A Sapientia 2007 őszén nyújtja be az első szakok akkreditációs kérelmét. A magyar kormány ismét kevesebb pénzt szánt a Sapientia támogatására. Az egyetem fokozatosan biztosítja a működéséhez szükséges önrészt. Ez jelenleg 5 százalék körül van. A közeljövőben Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen terveznek fejlesztéseket. Marosvásárhelyen diákkollégiumot, illetve egy kisebb oktatási épületet terveznek. Kolozsváron a kar épülete készülhet el, mert jelenleg a tanítás bérelt ingatlanban folyik. Új szakok indítását egyfelől a hiányszakmákban, mint a pénzügy, menedzsment, marketing, turizmus, szociális menedzsment, biotechnológia, élelmiszer-biztonság, számítógépes művelettervezés, tájépítészet, távközlés, statisztika és gazdasági előrejelzés, EU-jog vagy műépítészet, másfelől – a teljes egyetemi struktúra kiépítése érdekében – kiemelt cél a mesterképző szakok indítása. /Bálint B. Eszter: Új szakok és mesterképző indul. Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) rektora elmondta, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik felsőoktatási helyszíneként, az idén is 12 szakot indítanak az elsőévesek számára. A képzőművészeti, zenepedagógiai, angol nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, református vallástanár, szociológia szakokra felvételi vizsgát szerveznek. A visszajelzések szerint a végzett hallgatók hetven százaléka szakmájában helyezkedett el. A PKE intézményi akkreditációját, illetve három szak elismerését – vallástanári, német és szociális munka – május folyamán a kormány elé terjesztette az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Az éves tandíj 250–400 eurót tesz ki. A PKE saját költségvetéséből, szakonként a meghirdetett helyek 50–80 százalékára bejutó diákoknak a tandíj összegével egyenlő támogatást nyújt. A hallgatók 20 százalékának ezenkívül érdemi, tanulmányi, illetve szociális ösztöndíjat is biztosítanak. Az egyetem közvetlen szomszédságában található korszerűen felszerelt Arany János Kollégiumuk, amely 220 diák befogadására képes. A tanári kar 160 fős, nagyrészt erdélyi, részben magyarországi neves oktatókból áll. A 2006–2007-es tanévben öt tanszék rendezett rangos nemzetközi konferenciát. E tudományos konzultációk anyagát önálló kötetekben, illetve a Partiumi Egyetemi Szemle című tudományos folyóiratban közölték. A könyvtár gazdag folyóirat-gyűjteménnyel és on-line adatbázissal rendelkezik. /Gergely Gizella: Keresztény szellem és tudományos kutatómunka. Partiumi Keresztény Egyetem. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Magyar nyelvű elemi iskolaközpont létrehozását tervezik az Arad megyei Pankotán, jelezte Gulyás László tanár, a helybeli Csiky Gergely Egyesület elnöke. – Mivel a térségben csak Pankotán van magyar nyelvű elemi, a gyerekeket a környékbeli településekről, Borossebesről, Borosjenőről, Csermőről, Ternováról, Világosról, valamint Galsáról naponta iskolabusszal szállítanák az iskolába és haza. /(b): Pankotán magyar nyelvű iskolaközpontot terveznek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

A magyar pályázók közül egyedül az A Hét internetes újság részesült a kultuszminisztérium Promocult 2007 programja támogatásában, a többi magyar pályázatot visszautasították. A kortárs román kultúrát az Európai Unióban népszerűsítő alkotások számára írták ki a Promocult 2007 programot. A legtöbb erdélyi magyar szervezet pályázatát annak ellenére utasították el, hogy az értékeléskor magas pontszámot kaptak. „Nem a román művészeket, nem a kortárs román kultúrát képviseli a tervezet” indoklással utasították el például a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes pályázatát. Az indoklás alapján az érintettek etnikai diszkriminációnak tulajdonítják az elutasító döntést, Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója fontolgatja, hogy a Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordul az üggyel. Az egyetlen magyar nyertes az A Hét a Kelet-európai irodalom versus közép-európai irodalom című tervével, amelyet Prága, Pozsony, Bécs, Budapest és Bukarest helyszíneken szerveznek meg. „Kortárs elsőkötetes vagy kiadás előtt álló fiatal román íróknak szervezünk találkozót lehetséges fordítóikkal közép-európai fővárosokban”– foglalta össze a pályázat célját Parászka Boróka felelős szerkesztő. Elképzelhető, hogy magyar alkotók is bekapcsolódnak a programba – tette hozzá. /Kovács Csaba: Helyünk Európában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

A szenátus jogi bizottsága kedvezően véleményezte Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor jelölését az Alkotmánybíróságba. Az RMDSZ-es politikus Kozsokár Gábort cserélné le a taláros testületben, aki a szövetség jelöltjeként 1998-tól töltötte be az alkotmánybírói tisztségét. Kozsokár kilencéves mandátuma idén jár le. /Puskás Bálint alkotmánybíró lesz? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Ezentúl valamennyi kiadónak külön szerződést kell kötnie a megyei tanfelügyelőségekkel a tankönyvek utórendelésekről, emiatt fennakadások várhatók a hazai magyar nyelvű tankönyvellátásban – tájékoztatott Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója. A kis példányszám rendkívül hátrányos helyzetbe juttatja a magyar tankönyvek készítőit. Alkalmazni kellene a szaktárca rendeletét, amely szerint a kisebbségi oktatásnak készülő tankönyvek esetében a minisztérium biztosítja a szükséges pénzalapokat. „Most, hogy a decentralizáció alkalmazásával valamennyi megye maga kényszerül tankönyveket rendelni, nagyon megugranak a költségek, s különösen a kisközösség, a szórvány kerül lehetetlen helyzetbe. A száz-kétszázas példányszámot egyetlen kiadó, nyomda sem veszi szívesen” – mondta Dáné. Bihar megyében egyelőre nincs gond a magyar nyelvű tankönyvek beszerzésével – tájékoztatott Kiss István magyar szakos tanfelügyelő. Probléma viszont a szakiskolák szaktankönyveinek kérdése: a legtöbb még mai napig sincs lefordítva magyarra, ezért a magyar tagozatos diákok is a román nyelvű tankönyvekből tanulnak. /Akadozhat a tankönyvpótlás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Homoródalmáson született Szabó Gyula, a Gondos atyafiság, A sátán labdái, a Húgom, Zsuzsika és további regények, novellák, elbeszélések szerzője. A harmadik éve távozott író emlékét őrzik a faluban. Halálának első évfordulóján kopjafát állítottak a sírjánál, a második évfordulóra Tordai Árpád tanár rövid színdarabot írt a Gondos atyafiságból, amelyet az iskola diákjai mutattak be. Az idei falunapok keretében, szeptemberben Szabó Gyula-emlékszobát avatnak. Szabó Gyula gyermekei édesapjuk íróasztalát, kéziratait, A sátán labdáit ábrázoló festményt, könyveinek sorozatát és személyes tárgyait vinnék oda. A falakra Szabó Gyula-idézetek és családi képek kerülnek. /b. d. : Szabó Gyula-emlékház. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

Nagyon régen nem ültek annyian Magyarigen református templomában, mint a Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia alkalmával. Szakemberek, politikusok, érdeklődők népes tábora vitatta meg az épített örökség szomorú állapotát, a Fehér megyei település templomában. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg a konferenciát. Gudor Botond helyi református lelkész a körülményekhez képest szépen rendbe hozott templomban fogadta a vendégeket Erdély legkisebb gyülekezetében, ahol a lelkipásztor és családja nagyobb számot tesz ki, mint a gyülekezet tagjai, akiknek száma az évek során négyre csökkent. A lelkész beszélt a település és a templom történetéről, Bod Péter valamikori lelkipásztor testamentumáról, a települést ért tragédiákról (parasztlázadás 1784-ben, pestis-járvány 1813-14-ben, szabadságharc: 1848-49-ben), az öt magyar temetőről, a maradék lakosság elvándorlásáról. A falu története kapcsolódik a mindenkori erdélyi fejedelmek történetéhez, sorsa azonban az átlagosnál tragikusabb. Ma már az a kérdés, mi lesz a jövőben a későbarokk stílusban épült, gyönyörű templom sorsa hívek nélkül. Istvánfi Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott professzora vette át a szót, aki jelentős mértékben hozzájárult az erdélyi műemlékvédelemhez. Mihály Ferenc restaurátor sok képpel illusztrált előadása főleg a Kárpát-medencei templomok farészeinek restaurálásáról, valamint a színrestaurálásról szólt. Daróczi Miklós az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó, 1990–2004 közötti templom felújítási munkálatokról értekezett, 53 műemléktemplomban történtek kisebb-nagyobb beavatkozások. Márton Jutka a római katolikus templomok ingó és ingatlan örökségét ismertette. Paskucz Szathmáry Viola elmondta: 52 unitárius műemléktemplom van, amelyek felújításai között igazi sikertörténetek is akadnak, például a kilyéni vagy a kolozsvári templom esetében. Káldi Gyula összegezte a kárpátaljai és felvidéki helyzetet. Diószegi László szerint a közeljövő semmi jóval nem kecsegtet, hiszen a Teleki László és hasonló alapítványokat a magyar kormány megszünteti. Nincs garancia arra, hogy a megkezdett munka folytatódik. Ők most az alapítvány megmentéséért dolgoznak. A megoldást a független civil alapítványok létrehozása jelentené. Rögtön be is mutatták az Ágoston Sándor nevű alapítványt. Az újságíróknak Gaál Alajos katolikus esperes mutatta be a helybéli, nemsokára 200 éves, felújítás alatt álló római katolikus plébániát, amelynek 10 híve közül öt magyar. Jelenleg Magyarigennek összesen 14 magyar lakosa van. /Bakó Botond: Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia. Magyarigen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

„Kercsed sajnos kihalófélben lévő falu, éppen ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk kicsit felrázni a lakosságot egy falunapi rendezvénnyel” – fogalmazott Kolozsi Ernő, a Kolozs megyei RMDSZ Aranyosmentéért felelős alelnöke, aki várfalvi községi tanácsosként is szívén viseli a környék falvainak sorsát. Több mint 200 résztvevőt megmozgató eseményt szerveztek június 10-én, vasárnap. Dr. Keszeg Vilmos kolozsvári egyetemi tanár tartott előadást az aranyosszéki templomok toronygombjában elhelyezett emlékiratokról, amelyek közül az elsőt éppen a kercsedi templom toronygombjában találták meg. A kultúrotthonban az Aranyosszék néptánc-csoport és zenekar szórakoztatta az érdeklődőket. /Kercsed. Falunap először – de nem utoljára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Baloldali gondolkodásúként megkönnyebbüléssel olvasta Tamás Gáspár Miklós filozófus írását /Szabadság, április 23./ arról, hogy Romániában nincs hiteles baloldal, írta Nagy Károly, ez azt jelenti, hiányzik az a politikai erő amely szerinte kimozdíthatná az országot a mostani kátyúból. Tamás Gáspár Miklós kimondta, hogy Romániában a szocialista cégér ellenére nem létezett semmiféle szocializmus, hanem csak egy személyi diktatúrával súlyosbított államkapitalizmus és az ország politikai életét egy magát kommunistának nevező sajátosan román náci-fasiszta párt uralta. Nagy Károly szerint a romániai bűnök tehát nem az igazi marxi értelemben vett szocializmus szükségszerű velejárói, hanem torzulások, illetve torzítások. Azt a kérdést, hogy miért nincs Romániában hiteles baloldal, és különösen miért nincs magyar baloldal, a szerző nem tette fel. A kérdés második felének megválaszolásához Nagy Károly hozzájárul, mint illegalista környezetben felnőtt magyar ember. 1944 nyarán a szovjet csapatok Románia területére léptek, a király és a történelmi pártok felismerték, hogy a hagyományokhoz híven ideje megint átállni a győző oldalára. Ennek érdekében Lucretiu Patrascanun keresztül felvették a kapcsolatot a párt illegalitásban lévő főtitkárával, aki akkor Fóris István volt, magyar létére a Romániai Kommunisták Pártjának utolsó Komintern által beiktatott főtitkára. (A Kominternben szabály volt, hogy a nacionalista torzulások megelőzése érdekében a pártok élére általában más nemzetiségű főtitkárt állítottak, mint az adott ország lakosságának zöme). A fegyveres felkelésbe való bekapcsolódást Fóris elutasította, azzal indokolva, hogy a királyságnak és az egész burzsoá-földesúri rendszernek teljes vereséget kell szenvednie, nem pedig egy puccs árán átmentenie magát a háború utáni időre. Ezután Patrascanu a bebörtönzött kommunista vezetőkkel állapodott meg a kiugrásról, Fórist pedig – állítólag Gheorghiu-Dej emberei –agyonverték. A magyar baloldal további sorsára nagy befolyással volt az ún. „jobboldali elhajlás” ügy, Luka Lászlót, Pauker Annát és Teohari Georgescu-t jobboldali elhajlással vádolták. Később ez a három vezető már mint imperialista ügynök szerepelt a pártpropagandában. Lukát 1954-ben halálra, majd kegyelemként életfogytiglani börtönre ítélték. Ana Paukert ítélet nélkül tartották börtönben egészen 1956-ig, Teohari további sorsát Nagy Károly nem ismeri. Ezzel párhuzamosan 52 nyarán és őszén Erdélyben több ismert magyar illegalista kommunistát „lepleztek le”, például Dán Istvánt, Veress Pált, a moszkvai Komintern főiskola végzettjét, az 1944-es Észak-Erdély tartomány párttitkárát. Balogh Edgár közírót, Jordáky Lajos baloldali szocialista közíró történészt, Demeter János jogászt Észak-Erdély elszakítására szőtt összeesküvés vádjával sok évi börtönre ítélték, Nagy István munkásírót előbb csak jobboldali elhajlással, majd bukaresti házi őrizet során szintén összeesküvéssel vádolták. A vádat ugyan ejtették, de titokban kizárták a pártból. Az összes népi demokráciában folytak koncepciós perek. Ezek közös vonása volt, hogy a Moszkvából hazatért emigráns vezetők hamis vádakkal halálra vagy sok évi börtönre ítéltették a hazai illegalista vezetőket. Romániában fordítva történt, a hazai illegalista felső vezetők ültették a vádlottak padjára az emigrációból hazatért vezetőket és az ismertebb magyar illegalistákat. Amíg a Luka–Pauker–Georgescu trió a párt élén állt, a párt nemzetiségi politikája még nagyjából helyes volt – Nagy Károly szerint. /Nagy Károly: Egy hitvallás margójára. Avagy miért nincs Romániában hiteles magyar baloldal? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A szerző a Demokratikus Újbaloldali Fórum volt kongresszusi képviselője. Előzmény: Tamás Gáspár Miklós: Baloldal Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23., folyt. 24./

Erdély egyik legrégebbi iskolájában, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceumban ballagtak a végzős diákok, idén 27-en, talán hosszú ideig nem várható ilyen népes évfolyam. 1990-ben a diákok, tanárok fellélegezhettek, az iskola visszanyerte az őt megillető állami elismerést. Ebben az évben a végzős fiúk Bocskai-ruhában, nyakkendőjükön a Majláth-jelvénnyel ballagtak. Gál László igazgató és Korom Imre osztályfőnök mondott beszédet. /(bakó): Gyulafehérvár. Elballagtak a teológiai líceum végzősei. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Újból indulhat katolikus IX. osztály a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban, ezt mutatja a képességpróba eredménye: harminchárman sikeresen vizsgáztak. A Nagy Mózes Gimnáziumban 2000 előtt is többször próbálkoztak katolikus osztályok indításával, de jelentkező hiányában csak hézagosan alakult egy-egy csoport, jelenleg egy X. osztálynak van teológiai besorolása. /(fekete): Lesz katolikus osztály Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Nagy István fuvolaművész a Transylvania Barokk Együttes egyik alapítója volt Kolozsváron, a Római Katolikus Szent Mihály Caritas Egyesület vendége június 12-én. Elmondta, hogy együttese az erdélyi barokk és kortárs zenét népszerűsíti nem csak itt, hanem szerte Európában. Megalakulása óta, az eltelt tizenkét év alatt az együttesnek 450 fellépése volt: míg belföldön 150 alkalommal, külföldön kétszer annyit koncerteztek. Majó Zoltán fuvolaművész felkutatta és átdolgozta az együttes repertoárján lévő erdélyi barokk zene elfelejtett darabjait. A négytagú együttes összesen 16 nyelven beszél, például Erich Türk csembalóművész az eddig beszélt hat nyelv mellett most tanulja a hetediket. Az esten Kostyák Levente (blockflöte) és Potyó István (zongora) barokk muzsikát adott elő. /Nagy-Hintós Diana: Nyári terefere egy boldog zenésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete meghívására június 17-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház vendégszerepel Európa kulturális fővárosában, Nagyszebenben. A Ben Jonson Volpone című komédiája alapján készült sorskomédiát, a Rókajátékot Béres László rendezte. A darab ősbemutatóját 2006. október 22-én tartották, a Figura előadása részt vett a kisebbségi színházak ez évi kollokviumán. /Nagyszebenben a Figura. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Megnyílt Holányi Julianna festőművésznő kiállítása a dr. Szász Pál Magyar Házban, Nagyenyeden. Nagyenyed szülöttjeként ma is sokan enyediként szeretik művészetét, pedig 1989-től az anyaországi Berhidán él. A művésznő büszke arra, hogy a várpalotai Trianon Múzeum állandó kiállítás részlegén tusrajza hirdeti Nagyenyed nevét. /Bakó Botond: Fények és színek festője. Holányi Julianna jubileumi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A napokban jelent meg a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadó 12. könyve. Borcsa János Őrzők és ébresztők című új kötete 1974 és 2006 között lapokban megjelent, vagy tárlatmegnyitókon, könyvbemutatókon elhangzott szövegeit és kritikáit tartalmazza. A szerző hatodik könyvét Fekete Vince költő szerkesztette. A kötet a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó nyomdájában készült. /Iochom István: Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Rangos történészkonferenciának adott otthont a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ június 7-én és 8-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókszervezete és a Gyergyószentmiklósi Turisztikai Egyetem szervezésében, amely az idén a város vásárjogának 400. és a városjog megszerzésének 100. évfordulója jegyében zajlott. A konferencia fő szervezője, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő volt. Rüsz Fogarasi Enikő, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem munkatársa Az a másik Bocskai István címmel Bocskai István zempléni főkapitány életútját ismertette, akinek a fejedelem a nagybátyja volt. Garda Dezső előadásában végigvezetett Gyergyószentmiklós történetén az első írott forrásoktól az 1907-es várossá válásig. Csergő Tibor András, a város Tarisznyás Márton Múzeumának igazgatója az intézmény rövid történetét vázolta fel. Pál Antal Sándor marosvásárhelyi ny. levéltáros az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatásait és következményeit taglalta Gyergyó térségében, szólva Salamon László bebörtönzéséről, a szárhegyi Fekete kéz szervezetről, amelynek tagjai összesen 360 év börtönbüntetést kaptak és a Szoboszlay-per áldozatairól. /Gál Éva Emese: Konferencia a százéves városban. Történészbarangolás Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

Nagy Károly szerint a romániai magyar baloldal sorsát egy sötét ügy befolyásolta. 1947 telén a Bihar megyei (akkor még) Sziguranca magyar kommunista főnökének, Czellér Lajosnak a kezébe került a Vasgárda utolsó körlevele, amelyben közölték a gárda tagjaival, hogy az új helyzetben a titkosan működő szervezet feloszlik. Parancsba adták a tagoknak, épüljenek be a kommunista pártba. Arra buzdították őket, hogy igyekezzenek minél több zsidó és magyar személyt vezető tisztségbe juttatni. A kisebbség soraiból származó vezetők egyre nagyobb száma kiváltja a „hazafias jó románok”, főképp az értelmiségiek felháborodását a kommunista párt ellen. Czellér ezt az iratot átadta belügyminisztériumi feletteseinek. Ezek megtiltották, hogy az üggyel tovább foglalkozzon. 1948-ban Czellért megvádolták, hogy titoista ügynök, és bezárták. Később kiszabadult és a Belügyminisztériumban dolgozott. 1952 őszén halva találták a bukaresti Belu temetőben, jobb keze mellett pisztoly. Nagy Károly nem fogadja el, hogy öngyilkos lett. 1957-58-ban két vezető pártfunkcionáriusról kiderült, hogy vasgárdista. 1964-ben amnesztiával kiengedték a börtönből az összes politikai foglyot, a súlyos bűnökért elitélt vasgárdistákat is. (De Luka Lászlót és Lakatos Istvánt nem). A legismertebb magyar közéleti személyiség, aki körül 1989 után egy hiteles magyar baloldal kibontakozhatott volna, az Fazekas János, a Kommunista Párt központi vezetőségének tagja volt. Azonban javasolta a köztársasági elnöki tisztség megszüntetését és az Elnöki Tanács visszaállítását, ezért Ceausescu 1984-ben, 56 évesen nyugdíjba kergette a miniszterelnök-helyettesi funkcióból. Fazekas ellenezte a Bolyai Egyetem felszámolását 1959-ben, majd egyedül szavazott a Magyar Autonóm Tartomány nemzetiségi összetételének románosító megváltoztatása ellen. Fazekas 1984-ben a Ceausescu-diktatúrát és a nemzetiségek elnyomását leleplező levelet juttatott el Gorbacsovhoz, az ENSZ főtitkárához és az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez. Végül 1989 januárjában Sütő Andrással együtt újabb levelet intézett az említett személyiségekhez, ezúttal a falurombolás és a határokon lelőtt menekültek ügyében. Mindezek után logikus lett volna, hogy egyike legyen az RMDSZ vezetőinek. Nem így történt. Sőt. Amikor 1993-ban az RMDSZ brassói kongresszusának nyílt levelet akart átadni, már az előcsarnokból kiutasították. Nagy Károly súlyos hibát követett el, amikor Fazekas Jánost lebeszélte a magyar szocialista párt megalakításáról. 1995-ben megalakult egy demokratikus baloldali politikai platform. Létrejött annak bukaresti csoportja is, és ez Fazekas Jánost választotta meg elnökéül. A platform akkori országos elnöke azonban – bár erre az alapszabályzat nem jogosította fel, mi több Sütő András és Balogh Edgár írásban követelték Fazekas tisztségének elismerését – érvénytelenítette a bukaresti csoport választását. Tiltakozásképpen a bukaresti csoport feloszlott. – 2003-ban létrejött székelyföldön még egy baloldali platform, a Demokratikus Újbaloldali Fórum, azonban nem tett szert akkora befolyásra, hogy az RMDSZ politikájára befolyást gyakoroljon. Nagy Károly: Egy hitvallás margójára. Avagy miért nincs Romániában hiteles magyar baloldal? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ A szerző a Demokratikus Újbalodali Fórum volt kongresszusi képviselője. Az írás első része: Szabadság (Kolozsvár), jún. 13.

Június 13-án a szenátus elutasította azt a tervezetet, amely feljogosította volna a kabinetet arra, hogy a három hónapos parlamenti nyári vakáció alatt is rendeleteket fogadjon el. A politikai erők közül csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ támogatta a tervezetet. Ebben az ügyben az utolsó szó a képviselőházé. /borbély: Gúzsba kötötték a kormányt a szenátorok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A romániai kisebbségügyi törvény, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kétnyelvű feliratai, Nagy Zsolt informatikai miniszter elleni eljárás, valamint Traian Basescu román államfő magyarországi kisebbségpolitikát bíráló kijelentése is szóba került Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár és Ireny Comaroschi budapesti román nagykövet június 13-án történt találkozóján. A szakállamtitkár örömmel nyugtázta, hogy július 3-án Bukarestben ülést tart a kétoldalú kisebbségügyi vegyes bizottság, egyben tájékoztatást kért a romániai kisebbségi törvény immár hosszabb ideje előirányzott, de továbbra is húzódó parlamenti elfogadásának kilátásairól. Emellett emlékeztetett arra is, hogy magyar partnerének küldött levelében Razvan Ungureanu korábbi külügyminiszter kilátásba helyezte a magyar nyelvű feliratok 2007. július 1-jétől kezdődő elhelyezését a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen; a szakállamtitkár érzékeltette: a magyar fél előrelépésre számít az egyetemmel kapcsolatos kérdésekben. A találkozón Szőke László elmondta, sajnálattal értesültek Traian Basescu elnöknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bukaresti diszkriminációellenes konferenciáján elhangzott, a magyarországi kisebbségpolitikát bíráló kijelentéséről. A közlemény szerint az államtitkár kitért arra is, hogy aggályokat kelt a Nagy Zsolt informatikai miniszter elleni eljárás, valamint a további négy RMDSZ-es tisztségviselő ellen indult büntetőjogi vizsgálat is, mert a körülmények alapján nem lehet kizárni, hogy ezek az eljárások az RMDSZ ellen irányuló politikai törekvéseket is szolgálhatnak. /A magyar–román kapcsolatok aktuális kérdései. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Nincsenek könnyű napjai november óta, vallja Nagy Zsolt felfüggesztett informatikai és távközlési miniszter. Úgy látja, hogy semmit sem tudnak felhozni ellene. Az újságíróktól tudta meg, hogy Basescu államfő felfüggesztette tisztségéből. Traian Basescu korábban elmondta, hogy értékeli Nagy Zsolt miniszteri tevékenységét, és képtelenségnek tartja az ellene felhozott vádakat: hazaárulás, kémkedés, szervezett nemzetközi bűnözői csoport támogatása... A vádak telefonlehallgatási jegyzőkönyveken alapulnak. Az egyik tanácsadó azt mondta a másiknak, hogy majd beszél a miniszterrel, mert ismeri. Azzal is gyanúsították, hogy Nagy Zsolt a bolgár tanácsadó pénzén nyaralt néhány napot Bulgáriában. Ez sem igaz, cáfolta a miniszter, hangsúlyozta, hogy semmi hibát nem követett el. /Papp Annamária: „Normális gondolkodású fiatalemberként mentem Bukarestbe, aki tenni, dolgozni akart” Beszélgetés Nagy Zsolt felfüggesztett informatikai és távközlési miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Hatodik nekifutásra is elbukott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzése. Új alakuló gyűlést kell tartania a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek, és újra kell indítani a bejegyzési procedúrát, mivel június 13-án a székelyföldi önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvéd visszavonta a bejegyzési kérelmet. Azért kényszerültek erre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói – a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak. 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Az alakuló ülést követően a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. Emiatt több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket. Végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. /Kovács Zsolt: Kudarcos szövetkezés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./