Június 10-én, vasárnap avatják fel a nagyenyedi református temetőben a nagyenyedi fogolytáborban 1944 végén és 1945 elején elhunyt 234 honvéd emlékére felállított emlékművet. Megépítését a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professione és a Communitas alapítványok, valamint magánszemélyek támogatásával a Fehér megyei RMDSZ, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és a Nagyenyedi Református Egyházközség vállalta magára. Az emlékművet Bogdanovits Nagy Péter, Nagyenyed főépítésze díjmentesen tervezte, a kivitelezést László István és Biró András végezte. /Takács Ildikó: Elkészült a honvédemlékmű. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Pécsett vendégszerepelt a kolozsvári Puck Bábszínház román és magyar tagozata a május 30-a és június 3-a között megrendezett XIV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál rendezvénysorozat keretében. /Díj és szakmai elismerés a Pucknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

A malomfalvi udvarházat nemrégiben szolgáltatták vissza az örökös Kemény család leszármazottainak. Az udvarház teljesen lepusztult, a hozzá tartozó park és kert megsemmisült. A család közeli dombon található sírkertjét övező vaskerítést évtizedek óta ellopták. A minap felfedezett síremlékgyalázás minden határt túllépett. – Évente legalább kétszer keressük fel a sírkertet, meséli dr. Czakó József, a báró Kemény család Németországban élő leszármazottja. Idén húsvétkor megtisztították a terepet, ugyanis a bozót benőtte a sírokat. Ekkor Kemény Pál (1793–1854) ledöntött sírkövét nagy erőfeszítéssel visszahelyezték a talapzatra. Dr. Czakó József e hónap elején ismét felkereste anyai elődei sírkertjét és megdöbbenve látta, hogy báró Kemény Pál sírkövét ismét a talapzat mellé döntötték. De nem csak az ő sírköve volt a földön, hanem Kemény Pálné Teleki Ráchel (1795–1865) sokkal nagyobb méretű sírköve is. A sírkert többi, márványlappal fedett sírjain is láthatók a korábbi rongálás jelei. – Elszomorítónak tartjuk, hogy a hat hónapja EU-tagságú országban hasonló események fordulnak elő – mondta dr. Czakó József. /Mezey Sarolta: Feldúlták a malomfalvi Kemény-síremlékeket. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Nemrég ért véget Zentán az Énekelt Versek Fesztiválja, a marosvásárhelyi Kővirág együttes nyerte el a tizenkettedik alkalommal megrendezett fesztivál második díját, a topolyai Csalóka és az óbecsei Prima Vista együttesek közös produkciója után. A harmadik helyezést a kárpátaljai Filep Anita és a felvidéki Kelemen-trió érte el, a különdíj a szabadkai Folton Folk nevű zenekarhoz vándorolt. A gálaműsoron Juhász Attila zentai polgármester és Goldschmied József, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Égtájak Irodájának programigazgatója adta át az értékes díjakat. /Nagy Botond: Ki énekel a legszebben verset? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Az almási templom udvarán tizenegy kiscserkész tett ígéretet, tizenhat cserkész pedig fogadalmat. Az almási cserkések hivatalosan is megkapták a 134-es csapatszámot, és felvették Kelemen Didák nevét. Jelenleg Tamás Károly parancsnok irányítása alatt harmincnégy cserkész tevékenykedik a Kelemen Didák Általános Iskola keretében. Az avatóünnepségen a kézdivásárhelyi 34-es számú Gábor Áron Cserkészcsapat is jelen volt, mely jelentős szerepet vállalt abban, hogy Kézdialmáson cserkészcsapat létesült. /Iochom István: Cserkészavatás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

A Brassai Sámuel Líceumban bemutatták az immár hatodik évfolyamát taposó Közmag ifjúsági közgazdasági lap legfrissebb számát. Gaal György tanárszemmel azt emelte ki, hogy a kiadvány túlélte az iskola megszüntetett közgazdász osztályát, és egyedi színfoltja maradt az erdélyi magyar diáksajtónak. Szerkesztő brassais, apáczais és unitárius kollégista diákok, illetve egyetemisták. /Ö. I. B. : Megjelent a Közmag/ 2007/1-2. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Gyenge Gábor képzőművész festményeit állították ki a dévaiak a Téglás Gábor Iskolacsoport aulájában. Gyenge Gábor munkáiban elsőként a szülőfaluhoz, a Hunyad megyei Haróhoz kötődő élmények elevenedtek meg, melyek egy életre meghatározták az immár évtizedek óta Bukarestben élő művész alkotásait. Gyenge Gábor mérnöki oklevelet szerezve – tervezőként dolgozott 1990-es nyugdíjba vonulásáig. Tehetségét a bukaresti Képzőművészeti Népfőiskolán csiszolgatta, és bő 40 évnyi alkotó munkássága során 14 egyéni kiállítással rukkolt elő. /Gáspár-Barra Réka: Gyenge Gábor képzőművész tárlata Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Hármas könyvbemutatót tartottak a Babes–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia karán. Sipos Gábor az Idővel paloták... (Magyar udvari kultúra a 16–17. században) című könyvet mutatta be. – Az elit az egész társadalomnak mintát szolgáltatott. Ez a társadalmi réteg határozta meg az államok politikáját, irányultságát, kapcsolatait, lehetőségeit – magyarázta Sipos Gábor. Kovács András a Koronás fejedelem című Bocskai István és korát bemutató kötetről beszélt, mely három szerző műve. Szabó Péter Kovács András nemrég megjelent Emlékezetes épületek, épületek emlékezete című tanulmánykötetét elemezte. Gerevich Tibor már megírt egy, az építészeti stílusokat összefoglaló kötetet, amelyet inkább a templomok stílusjegyeire épített fel. Erre az összeállításra a tipizálás volt jellemző. Bíró József az erdélyi kastélyokról írt könyvet. Ezekhez a kötetekhez kapcsolható Kovács András könyve. A három bemutatott könyv mellett Horn Ildikó frissen megjelent Könnyező krokodil című kötetét is megismerhették a jelenlévők. /Dézsi Ildikó: Magyar udvari kultúra, koronás fejedelem, építészeti stílusok. Hármas könyvbemutató a Történelem és Filozófia Karon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Idén a tordai könyvvásáron két magyar szerző könyvét is bemutatták. A tordai születésű Keszeg Ágnes által illusztrált, Lám, egymást érik a csodák című Szilágyi Domokos gyermekverses kötetével, valamint Suba László képzőművész könyvének román változatával, az Olaritul din Turda alkotással ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Szilágyi könyvet Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke, illetve Blényesi Noémi magyar szakos tanár mutatta be. /Ladányi Emese Kinga: Két magyar kötetet mutattak be a tordai könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Gyulán mutatták be Vofkori Györgynek a békéscsabai Typografika gondozásában megjelent, hiánypótló képeskönyvét: a több mint másfél kilós, térképekkel is ellátott 360 oldalas munkát Csíkszeredáról. Vofkori György hősies munkát végzett, amikor Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Gyergyószentmiklós képes története után a megyeszékhely hasonló kiadványát is elkészítette. A könyv kis történelmi előzetes után fényképek segítségével leltározza fel a több mint 450 éves mezővárost. Vofkori György nem történelemkönyvet, nem néprajzi ihletésű munkát, még csak nem is monográfiát írt. Egy város sok-sok fényképpel is megörökített történetét próbálta egy könyvbe sűríteni. Csíksomlyó nem véletlen kap hangsúlyos helyet már a könyv címében is. Bemutatására 50 oldalt szentel a szerző. /Bajna György: Hiánypótló képeskönyv Csíkszeredáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Sikeresnek nevezte csángóföldi kerékpáros „küldetését” Ferkó Zoltán, akit Iasi-ban magas rangú egyházi vezetők fogadtak, az ottani püspökkel folytatott megbeszélése pedig a viszontlátás ígéretével ért véget. Másfél hónappal ezelőtt, április 22-én indult Budapestről, hogy e hosszú útjával a moldvai csángó magyaroknak a magyar nyelvű templomi szolgálat iránti igényére hívja fel a közvélemény és az egyházi elöljárók figyelmét. A Vatikánban adta át a magyar misére vonatkozó petíciót, majd Horvátországon és Magyarországon áthaladva érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyen barátságtalan gesztusokban is része volt, „felsőbb” parancsra kiutasították a főtérről, pontosabban a plébánia udvarára tessékelték. Hosszú útja során itt igazoltatták először! A magyar nyelvű mise ügyének rendezése várat még magára. „A moldvai egyházi elöljárók azzal érvelnek, hogy a magyar misét kérők táborokra osztják a falvakat, megbontva azok egységét” – mondta a kerékpáros zarándok. Abszurdumnak nevezte, hogy vannak olyan falvak, amelyekben mindenki magyarul beszél, beleértve a katolikus papot is, de a templomban csak román szó hangozhat el. /Négyezer kilométer kerékpárral a moldvai csángó magyarokért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Bukarestben szervezett nemzetközi konferenciáján hangoztatta Traian Basescu elnök, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének Románia által kialakított modelljét Európa is elismeri, ez nincs jelen olyan szomszédos országokban, mint Szerbia, Ukrajna vagy Magyarország, amelyek területén jelentős román közösség él. Basescu nem először adott hangot elégedetlenségének, legutóbb Sólyom László magyar köztársasági elnök hivatalos bukaresti látogatásakor tette szóvá azt, hogy Magyarország továbbra sem biztosít az alkotmány által szavatolt parlamenti helyeket a nemzeti kisebbségeknek. A konferencia – amelyen szóba hozta ezt a sérelmet – a diszkrimináció visszaszorításáról és a kölcsönös egyetértésről szólt. Az államfő szerint Románia a legátfogóbb törvénykezési rendelkezésekkel vértezte fel magát a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén. Basescu szerint az emberi jogok és szabadságjogok esetében tapasztalt néhány jelentős fejlődési folyamaton túl sajnálatos, hogy az intolerancia és a diszkrimináció nem csökkent az elmúlt években. Szerinte hosszú demokratikus hagyománnyal rendelkező államokban is rasszista, antiszemita, idegengyűlölő magatartás ütötte fel a fejét. Szóvá tette azt, hogy a román állampolgárok is elszenvedői voltak ennek a jelenségnek, s példaként említette a külföldön élő románok ellen folytatott riogató sajtóhadjáratot, ami Románia uniós csatlakozása előtt és után több országban is előfordult. Arról biztosította az EBESZ-konferencia résztvevőit, hogy Románia mindent elkövet a roma kisebbség jogainak védelme érdekében. Az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében tett lépésként pedig a holokauszt tanulmányozására létrehozott, Elie Wiesel által vezetett nemzetközi bizottság működését említette. Basescu beszédében némi önvizsgálatot is gyakorolt, ugyanis kijelentette, hogy politikai viták és sportversenyek hevében valóban becsúszhatnak szóbeli „félresiklások”, de arról biztosította a jelenlévőket, hogy a román népnek régi hagyománya van a jóérzés és a sokszínűség tiszteletben tartása tekintetében, amit súlyosan eltorzított a kommunista diktatúra. A Nobel-díjas Elie Wiesel arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy egyes európai államokban még mindig jelen van az antiszemitizmus, akárcsak a rasszista csoportok. A fórumon ötvenhat állam képviseltette magát, a résztvevők áttekintik, miként teljesítették a különböző országok az antiszemitizmus és a diszkrimináció egyéb formái elleni küzdelem frontján a spanyolországi Cordobában 2005-ben vállalt kötelezettségeiket. /B. T. : Kisebbség-védelmi modell Románia? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Felháborodást váltott ki Traian Basescu román államfő az EBESZ június 7-én Bukarestben kezdődött konferenciáján, amikor nyitóbeszédében gyakorlatilag számon kérte a szomszédos államok kisebbségpolitikáját. Mind Szerbia és Ukrajna, mind Magyarország képviselői siettek reagálni a kijelentésre. A magyar küldöttség úgy értékelte: „A magyar kisebbségvédelmi rendszer széles körű kollektív jogokat ad a Magyarországon élő kisebbségi közösségeknek. Ilyen természetesen a román közösség is. Az 1993-as kisebbségi törvény és annak módosításai fokozatosan szélesítik ezeknek a jogosítványoknak a körét. „Ilyen például az önkormányzatiság, amely ennek egyik legfontosabb vívmánya. Idén márciusban voltak kisebbségi választások, helyi, regionális és országos szinten megalakultak az önkormányzatok, köztük a román is, emellett pedig a kisebbségi vegyes bizottság és a kormányközi vegyes bizottság is állandóan napirendjén tartja a kérdést. De az a legegyszerűbb, ha megkérdezzük a magyarországi románok képviselőit, hiszen ők értesüléseink szerint elégedettek a helyzettel” – nyilatkozta a magyar delegáció egyik tagja. Basescu beszédének élét Adrian Cioroianu külügyminiszter igyekezett tompítani hangsúlyozva, hogy az államfő kijelentése valószínűleg a külföldön élő román közösségek parlamenti képviseletére vonatkozik. A külföldön élő románoknak viszont nem csak az említett három országban nincs parlamenti képviselete, de a világ egyetlen országában sem érnek el olyan lakossági részarányt, hogy saját képviselőt küldhessenek az illető ország törvényhozó testületébe. A Pro Europa Liga bojkottálta az EBESZ konferenciáját. Smaranda Enache elnöke elmondta, azért döntöttek a távolmaradás mellett, hogy ezzel tiltakozzanak Traian Basescu államfő jelenléte ellen. /Mihály László: Román lecke elképedt szomszédoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Durva támadást intézett június 7-én Traian Basescu államfő ellen Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A bizalmatlansági indítvány felolvasása után a kormányfő a sajtónak nyilatkozva Basescura utalva kijelentette: „Ha az édesapja lennék, ugyanazt mondanám neki, mint a fiamnak, aki vendégek jelenlétében összetörhetne valamit a házban, vagy egyéb csintalanságra vetemedhetne. Ilyenkor azt mondom neki: menj be a szobádba és légy szófogadó”. A kormányfő levélben is megkereste Basescut, s közölte vele, hogy nem vesz részt az államfő és a pártok között június 8-án sorra kerülő újabb konzultáción. Távolmaradását azzal indokolta, hogy nem kíván részt venni „hazugságra és félretájékoztatásra alapuló politikai játékban”. Közölte, hogy a liberális párt – hűséges maradva az intézményekkel szembeni tiszteletet feltételező demokratikus elvek iránt -, részt vesz küldöttséggel a megbeszélésen. /Tariceanu a sarokba küldené Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A brit nagykövet is ellátogatott a szociáldemokratákhoz /PSD/, miután Nicholas Taubman amerikai nagykövet felkereste Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnököt. A találkozókról szinte semmi nem szivárgott ki, de egyes megfigyelők sejtik, hogy a két diplomata a Basescuval való megegyezésre próbálta rávenni Geoanat. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Kelemen Hunor képviselő lesz az RMDSZ hierarchiájának második legfontosabb pozícióját betöltő politikusa – hacsak a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem dönt másképp. Takács Csaba eddigi ügyvezető elnök leköszön tisztségéről, utódjául pedig Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunort javasolta. Az ügyvezető alelnökök személyéről is szavaznak. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője nem zárta ki a tárgyalás lehetőségét az MPSZ-szel sem, ha lesz tisztújítás a szervezetben. A nyitással Markó Béla is egyetért. /Cseke Péter Tamás, Simon Judit: RMDSZ-őrségváltás a Majális utcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Hargita megyében még tervbe sem vették, Kovászna megyében elkezdték az iparipark-projektet. Miközben az erdélyi és partiumi városok többségében lassan már be is népesültek az ipari parkok, Székelyföld lemaradással küzd. Hargita megyében egyetlen ipari park sincs, és sem a megyei, sem a települések önkormányzatainak költségvetésében nem szerepel tervezett beruházásként ipari park létesítése. Márton András, a Hargita megyei önkormányzat nemrég létrehozott fejlesztési ügynökségének vezetője ördögi körként jellemezte az ipari parkok helyzetét. „Nem épülnek parkok, mert nincs betelepülő vállalkozás, és nem jönnek cégek, mert nincsenek ipari parkok. ” A háromszéki Gidófalván épülő ipari parkba legkésőbb jövő tavaszig beköltöznek az első befektetők – ígérte Tartán László. A Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint a külföldi befektetők idevonzásánál is fontosabb céljuk a helyi üzletemberek megerősödésének támogatása. /Felemás székely „iparosodás” = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Szokatlan lépésre szánta el magát a nagyváradi utcanév-táblák kétnyelvűre cserélése érdekében az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. Mivel a városvezetés a helyi tanácsi határozatot nem hajtotta végre, a fiatalok támogatókat keresnek a táblacserékhez. Aki vállalja, hogy házára kifüggeszti a kétnyelvű utcanév-táblát, annak a szervezet a szponzorok támogatásából elkészítteti azt. A táblán az utca magyar és román nyelvű megnevezése mellett a házszám is szerepel majd. A fiatalok egy évvel ezelőtti kezdeményezésére hozta meg szeptemberben a városi tanács azt a határozatot, hogy több magyar elnevezést nem kapnak ugyan a város utcái, ám a táblákat kicserélik, és azokon magyarul is feltüntetik az utca, park, sétány szavakat. A határozatot azóta sem hajtották végre. Nagy József Barna Bihar megyei EMI-alelnök jelezte, folytatják akciójukat. Az EMI az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az európai emberjogi szervezeteket is meg akarja keresni az ügyben. A város 722 utcájának mindössze 4 százaléka viseli ma magyar személyiség nevét, de azok nevét vagy román fordításban tüntették fel, vagy helytelen magyarsággal írták ki. Tavaly több mint 40 szervezet, közöttük az RMDSZ és a történelmi egyházak is aláírták azt a beadványt, amelyben a nemzetiségi aránynak megfelelően az utcák legalább 27 százalékának magyar elnevezését, illetve a már meglévő utcanevek helyes kiírását kérték. /Gergely Gizella: Kétnyelvű utcanévtáblák szponzorpénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Félszáz fős érdi küldöttség keresi fel jövő héten az egykori temesvári szovjet fogolytáborban elhunytak és az elhurcoltak emlékművét. A látogatók többsége olyan személy, aki leszármazottja valamelyik túlélőnek. Temesváron 2000 októberében állítottak emlékművet Radó János kezdeményezésére azoknak, akiket innen szállítottak Focsani-ba, majd a szovjetunióbeli munkatáborokba. 1941 után szovjet foglyokat hoztak, majd 1944 őszétől zömmel magyar hadifoglyok zsúfolódtak benne. A tízezer főre tervezett táborban olykor 30-35 ezren raboskodtak egyszerre. A túlzsúfoltság, a rossz táplálkozás és a higiénia hiánya miatt 1945 tavaszán kitört tífuszjárványnak nyolcezren estek áldozatul, többségben magyarok. /P. L. Zs. : Érdi megemlékezők. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

A közszolgálati tévé vezető tanácsába az RMDSZ rendes tagként Stanik Istvánt, az Új Magyar Szó főmunkatársát jelölte, póttagnak pedig Salamon Márton Lászlót, az ÚMSZ főszerkesztőjét, jelezte Kelemen Hunor képviselő. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Hét év után először vett részt az ösztöndíj-átadási ünnepségen dr. Fodor Péter marosvásárhelyi származású, Amerikában élő plasztikai sebész, aki a Marosvásárhelyen magyarul tanuló orvostanhallgatók számára hozott létre ösztöndíjalapot. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános karán tanuló, magyar anyanyelvű, harmad-, negyed- és ötödéves diákok az évi 700 eurós ösztöndíjat szakmai alapon nyerhetik el. A pályázó diákoknak a gimnáziumi, érettségi jegyeikről, az egyetem első két évében elért eredményeikről, a tudományos dolgozataikról, a diákköri konferenciákon való részvételeikről kell számot adniuk. Fodor Péter az ösztöndíj létrehozásakor úgy döntött, az első két év hallgatóit nem támogatja, mivel akkor még nem biztos, hogy a hallgatók be is fejezik az egyetemet. Hatodéveseket sem kíván támogatni, abból a megfontolásból, hogy ők már biztosan nem hagyják abba tanulmányaikat. A hét év alatt eddig 154 diák vehette át az ösztöndíjat. /Antal Erika: Ösztöndíj orvostanhallgatóknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Kreatív térség címmel szervezett konferenciát június 7-én a Sapientia–EMTE Társadalomtudományi Tanszéke Csíkszeredán, a kommunikáció szak végzős hallgatói bemutatták diplomadolgozataikat. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy a konferencia által betekintést nyújtsanak abba a sokszínű szakmai munkába, amelyet a több mint harminc diák végez. /Terítéken az államvizsga-dolgozatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Tíz esztendővel ezelőtt, 1997. júniusában 48 275 háromszéki diák várta a vakációt. Idén kilencezerrel kevesebben vannak. Ötezren az elemi osztályokból, két és fél ezren a gimnáziumi és másfél ezren a középiskolai osztályokból fogytak el, az óvodások és szakiskolások esetében a létszám évről évre ingadozik, az évtizedes változás viszont elenyésző. A három és fél ezer háromszéki pedagógus számára is állomás a tanévzáró, közülük több százan július közepéig vizsgáztatnak, további több száz maga vizsgázik. /Fekete Réka: Egy hétig szól az iskolacsengő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

Június 7-én kezdődött Gyergyószentmiklóson a történészek konferenciája. Pap József polgármester megköszönte Garda Dezső több évtizedes szervezői tevékenységét. Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében – ez volt a téma. Az előadók között volt Csukovits Enikő, Tringli István, Horn Ildikó, Rüsz Fogarasi Enikő, majd Garda Dezső a Rákóczi Zsigmond által adományozott vásárjogtól indulva az 1920-as évek Gyergyószentmiklósáig kalauzolta hallgatóit. /Bajna György: Történészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Május 31-én fejeződött be a tordai RMDSZ fiataljainak akciója, amely során játékokat gyűjtöttek a helyi, szerényebb körülmények között élő magyar családok gyermekeinek. /Ladányi Emese Kinga: Játékgyűjtés magyar gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Nyilatozatháború zajlik az ÚMSZ hasábjain a Szabó K. István temesvári színházrendező és Szász Enikő színházigazgató társulatvezetésért folytatott pereskedése kapcsán. Szász Enikő leszögezte, a bíróság elsőfokú ítélete kimondta, volt joga jelentkezni a versenyvizsgára és versenyezni, hogy a bizottság összetétele a törvénynek megfelelő volt, továbbá: pályamunkája minősítésére a vizsgáztató bizottság jogosult és nem a törvényszék. Az ÚMSZ-nek Demeter András minisztériumi főigazgató nyilatkozott: „Szász Enikő megpróbálja mérgezni a közvéleményt, azzal vádolt meg, hogy RMDSZ-színekben szereplője vagyok egy olyan rendezésnek, amelynek célja a szintén RMDSZ-es személy elmozdítása. ” A botrányt az igazgatói székért folyó akkori verseny egyik jelentkezője, Szabó K. István rendező robbantotta ki. Pert indított a temesvári Polgármesteri Hivatal ellen. /Pataki Zoltán: (Vég)ítéletre várva Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Udvarhelyszék legjelentősebb katolikus eseményét, az oltáriszentség ünnepén szervezett búcsút tartották június 7-én Székelyudvarhelyen. A helyieken kívül Udvarhelyszék szinte valamennyi településéről, valamint távolabbról is érkeztek gyalogos zarándokok, keresztalják az egyházi rendezvényre. A több mint négyszáz éves hagyománnyal rendelkező búcsúünnep főcelebránsa dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek volt. /Szász Emese: Úrnapi búcsú Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság padlásgalériájában Pozsony Ferenc megnyitotta László Károly kerámia-kiállítását. A Kézdivásárhelyen korongolást, agyagformálást oktató tanár főként 15–19. századi erdélyi mázolatlan kályhacsempe-másolatokat mutatott be. a közönség elé tárta. /Ö. I. B. : Agyagba zárt örökség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Eredménytelenül végződött június 8-án Traian Basescu államfő és a politikai erők közötti konzultáció, mivel sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogadta el a Basescu által javasolt új kormánykoalíciót. Basescu javasolta előzőleg, hogy a jelenlegi PNL és RMDSZ alkotta kisebbségi kormányt a PNL, a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) váltsa fel. A megbeszéléseken részt vett még az RMDSZ, a Konzervatív Párt (PC) és a többi nemzeti kisebbségek frakciója. Basescu államfő szerint az említettek jóindulatukat bizonyították az átlátható parlamenti többség megteremtésére. Az államfő beszédében ismét rendkívül élesen bírálta a kormány tevékenységét. /Borbély Tamás: Eredménytelen Cotroceni-i konzultáció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Traian Basescu elnök bejelentette, hogy eredménytelenül végződött konzultációja a politikai pártokkal, elismerte, hogy súlyos kommunikációs hiány tapasztalható közte és a kormányfő között. Emil Boc, a demokraták /PD/ elnöke hangsúlyozta, a demokraták nem fognak olyan kormányban részt venni, amelynek a szociádemokraták /PSD/ is tagjai. /Eredménytelen konzultáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Csökkent a magyarországi odafigyelés a határon túli magyar közösségekre. A viták a magyar pártok és intézmények energiáját oly mértékben lekötik, hogy ez befelé fordulást, a magyar külpolitika hatékonyságának csökkenését eredményezi – hangzott el Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője és Markó Béla, az RMDSZ elnöke június 8-án Bukarestben tartott találkozója után. A felvidéki és az erdélyi vezető politikus bejelentette, hogy a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) következő ülésére, az úgynevezett kis MÁÉRT-ra szeptember 1-jén, Révkomáromban kerül sor. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője elmondta: a kis MÁÉRT-on megtárgyalják a határon túli magyar közösségeket befogadó egyes országok európai uniós tagsága és a Schengen-övezethez való hamaros csatlakozása által előidézett új helyzetet. Szóba kerül a találkozón a határon túli magyaroknak nyújtott anyagi és politikai támogatás is. Csáky közölte: a határon túli magyar szervezetek korábban megegyeztek a magyar kormányfővel abban, hogy szeptemberig bemutatják és írásban is eljuttatják az új támogatási rendszerrel kapcsolatos véleményüket. Konkrétan – tette hozzá az MKP elnöke – a Szülőföld Alap működéséről, valamint általában a politikai támogatásról és együttműködésről fejtik ki nézeteiket. Markó Béla egyetértett az MKP elnökével abban, hogy csökkent „a magyar politika és kormány figyelme” a határon túli magyar szervezetek helyzetét illetően. Erre az a magyarázat – véli az RMDSZ elnöke –, hogy a magyar belpolitikában a viták lekötik a pártok és az intézmények energiáját, emiatt pedig befelé fordulnak. Markó hangsúlyozta: ez csupán magyarázatot jelenthet, de nem mentséget. A Szülőföld Alap kapcsán a romániai magyar politikus kijelentette: bíznak abban, hogy befolyással lehetnek az intézmény működésére, és megfelelő támogatást kínál majd a határon túli magyarok számára. Markó szerint a támogatás kérdése még nincs megnyugtatóan rendezve. A HTMSZF legutóbbi ülését 2005. októberében szervezték Marosvásárhelyen. A révkomáromi találkozó a negyedik kis Máért lesz. Az RMDSZ és az MKP küldöttsége tavaly novemberben egyeztetett arról, hogy már januárban megszervezik Pozsonyban a találkozót, de az eredeti tervek ellenére akkor ez elmaradt. /B. T. : Csökkent Magyarország odafigyelése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ „Nekünk továbbra is nagy szükségünk lenne arra, hogy Magyarország figyeljen arra, mi történik a határon túli magyar politikában, és egyáltalán, hogy Magyarország minél erősebb és hatékonyabb külpolitikai tényező legyen ebben a térségben” – hangsúlyozta Markó Béla. / Szeptemberben kis-MÁÉRT Felvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Az RMDSZ nem tartja időszerűnek egy új kormánykoalíció létrehozását célzó tárgyalásokat mindaddig, amíg létezik egy működőképes kormánykoalíció és létezik egy ezt támogató parlamenti többség – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő azt követően, hogy Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel és Winkler Gyula államtitkárral együtt megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel. Az államelnök újabb megbeszélés-sorozatra hívta a parlamenti pártokat, ezúttal egy, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), a Demokrata Pártból (PD) és a Liberális Demokrata Pártból (PLD) álló kormánykoalíció esetleges létrehozása érdekében. /Az RMDSZ szerint nem időszerű az államfői kezdeményezés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./