A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete két rendezvényt is tartott Trianonnal kapcsolatban. Június 3-án a Vigadó Művelődési Házban Bejan András történelem szakos tanfelügyelő, a Nagy Mózes Gimnázium pedagógusa előadásában a békediktátum megkötésének körülményeiről beszélt, azt követően pedig levetítették az Igazságot Magyarországnak! című dokumentumfilmet, melyet a HVIM magyarországi szervezete készített a Kárpátia zenekar közreműködésével, tájékoztatott Szőcs Zoltán főszervező. Június 4-én a kézdivásárhelyi szervezet 13 tagja a kézdiszentkereszti világháborús emlékműnél emlékezett meg a magyar történelem gyászos eseményéről. A megemlékezés egyik helyszínén sem volt jelen helyi politikus, polgármester vagy önkormányzati képviselő. /Trianonra emlékeztek, elöljárók nélkül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 15./

Az Ajtonyi Leventeként bemutatkozó telefonáló a Csíki Hírlap szerkesztőségének vezetékes telefonján Rédai Botondot kereste június 13-án, majd miután kapcsolták, életveszélyesen megfenyegette. „Már kétszer írtál rólunk, nem tudjuk ki vagy, de megkeresünk és kitekerjük a nyakad” – mondta, majd megszakította a hívást. Rédai még aznap feljelentést tett a rendőrségen halállal való fenyegetés miatt. Kovács Attila vezetőszerkesztő nem tippelt. „Vannak olyan személyek, akiket valamilyen okból sért ez az újság” – mondta. /H. L. : Halálos fenyegetés egy riporternek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Borbély László miniszter és Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester egyaránt pályázik Marosvásárhely polgármesteri székére. Csegzi Sándor a sajtóban emlékeztetett, hogy ő már korábban kinyilvánította hasonló szándékát. 2004-ben az RMDSZ felső vezetősége úgy döntött, hogy Dorin Florea ellenében Kelemen Atillának, a szervezet megyei elnökének kell indulnia. Csegzi meghökkentőnek találta Borbély azon kijelentését, miszerint nem tud arról, hogy az RMDSZ-en belül másvalaki is pályázna az elöljárói székre, hiszen Csegzire vonatkozóan az RMDSZ városi szervezetének 13-as számú körzete már több hónappal ezelőtt megtette a javaslatát. Borbély László, annak ellenére, hogy ismert személynek tartja Csegzit, azt mondta, hogy több érv szól saját jelölése mellett: tizenhét éve különböző döntéshozói és végrehajtói tisztségekben szerzett tapasztalatot, amire hitelét és esélyét is alapozza. Kelemen Atilla megyei elnök szerint nem a sajtóban kell ezt megbeszélni, hanem az RMDSZ-en belül. /Bögözi Attila: Borbély–Csegzi párharc Vásárhelyért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Demeter Andrást nevezte ki az RMDSZ ajánlatára Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 11-én a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkári tisztségébe. Demeter elmondta, továbbra is azt a területet vezeti államtitkárként, amelyen eddig, a Kortárs Művészetek, Kulturális Sokszínűség Igazgatósága vezérigazgatójaként tevékenykedett. Most mindezt magasabb pozícióból végzi. A kulturális sokszínűség négy dolgot foglal magába, az előadóművészeteket (színház, zene), a könyv- és különböző kiadványok megjelentetését, a nemzeti kisebbségek kulturális programjait, projektjeit, továbbá a film és audiovizuális stratégiákat stb. Az államtitkári tisztségnek köszönhetően kibővült mindez a szakszervezetekkel, valamint a parlamenttel való kapcsolattartásra. /F. I. : Demeter András művelődési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Június 14-én ballagott a marosvásárhelyi Református Asszisztensképző Posztliceális Iskola huszonhat végzőse, ők csatlakoztak a református asszisztensképzőben eddig végzett 300 diákhoz, felvállalva a rászorulók testi-lelki gondozását, ápolását. Dr. Ábrám Zoltán iskolaigazgató az itthonmaradásra szólította fel a végzősöket, mert fontos, hogy a betegekhez anyanyelvükön szóljanak a nővérek, asszisztensek. /Berekméri Ildikó: „Itthon vagyunk a legfontosabbak”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

„Aláírtuk a Bolyai Farkas Líceum bérleti díjára vonatkozó szerződést” – tájékoztatott Csegzi Sándor alpolgármester az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőivel folytatott tárgyalások eredményességéről. Az épületet visszaadták jogos tulajdonosának, azonban mindezideig mégsem sikerült megállapodásra jutni Marosvásárhely polgármesteri hivatalával. A most megkötött szerződés öt évre szól, és az egyház abba is beleegyezett, hogy az önkormányzat decemberig visszamenően is 1,5 lejes négyzetméterenkénti árban fizesse a bérleti díjat. /Bögözi Attila: Kiegyezett az egyház a várossal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Ma ér véget a 2006–2007-es tanév, az óvodások, iskolások zömének megkezdődik a vakáció. A nyolcadikosokra és a tizenkettedikesekre még nehéz vizsgák várnak. Akárcsak az állást kereső pedagógusokra. Hargita megye 691 óvodai csoportjában, 83 általános iskolájában és 38 középiskolájában búcsúznak ma a gyerekek egymástól és a pedagógusoktól. 13 306 óvodás közül 11 226-an, a 14 790 elemista közül 12 794-en tanultak magyar nyelven. 13 967 diák tanult az általános iskolák felső tagozatán, közülük 11 927-en magyarul. A megye 502 középiskolai osztályában összesen 13 120 diák tanult, 10 011-en magyarul. 11 401 középiskolás városi, 1719 pedig falusi iskolába járt. A 146 szakiskolai osztálynak 3328 diákja volt, ebből 119 osztály városon működött, 27 pedig falusi oktatási intézményben. 2925 diák tanult szakmát magyar nyelven, 403-an pedig románul. A reform része a pedagógusok versenyvizsgájának decentralizálása: tizenhárom iskola maga szervezi meg a vizsgát, a többi oktatási intézmény betöltetlen állásaira körzetenként jelentkezhetnek az állást kereső pedagógusok. /Takács Éva: Ma ér véget a tanév. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

A Balázs Ferenc Oktatási Központ szervezésében emlékeztek Bálint Tibor íróra, születésének 75. évfordulója alkalmából Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. /D. I. : Bálint Tibor íróra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Újra fölcsendülhettek az LGT együttes Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című, Déry Tibor kisregény-adaptációjából született musicaljének közismert dalai Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, június 13-án. /D. E. : Képzelt riport... kicsit másképp. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

A helyi fúvószenekar toborzójával, lovas felvonulással és a Jézus Szent Szíve búcsúra érkezett keresztalják fogadásával kezdődik június 15-én a VII. Ditrói Napok, Gyergyóditró község ünnepe. A szabadtéri színpadon néptánctalálkozót szerveznek, majd megnyitják Szelényi Károly Sacra Corona című fotókiállítását. Csibi Edit szabadtéri festménykiállításának megnyitójára is várják az érdeklődőket. Fülöp Edit színművész és tanítványai Moliére Szívek és szarvak című darabját viszik színre. A második napon nyílik az orotvai Siklódi Rózsika szőtteseinek és varrottasainak kiállítása, majd a nemrég átadott sportcsarnok névadó ünnepségét tartják meg. Nem marad el a ditróiak hagyományos Légy ott Kupája, illetve a sakkverseny. Orbán Edit magyartanár méltatja a néhai Trucza Péter Pál Deres vágyak című verseskötetét. /Jánossy Alíz: Utcabálok és horgászverseny. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Domokos Péter akadémikus, a finnugrisztika professzora több mint hetven év múltával tért vissza először szülőfalujába, Gyergyóalfaluba. Emlékeiben még mindig élnek az édesapjához – Domokos Pál Péterhez – fűződő történetek, amelyek az ő székely- és csángóföldi látogatásai utáni hazatéréseket idézik. Domokos Péter kifejtette, Magyarországon baj van a magyarságtudattal, nevezetesen a magyar szó értelmezésével. A másságot, a globalizációt, a nemzetköziséget helyezik az önazonosság-tudat elébe. Ha magunkról beszélünk, ha a társadalom magyarságtudatát próbáljuk erősíteni, már ránk sütik a nacionalizmus bélyegét. A finnek csak és kizárólag nyelvrokonaink, és semmi több. Semmi faji közünk nincs sem a finnekhez, sem többi a nyelvrokonhoz, udmurtokhoz, komikhoz, manysikhoz és hantikhoz. Ők kicsik, ferde szeműek, a finnek magasak és kék szeműek, az évezredek során ilyen emberré alakultak. A nyelv viszont egészen más dolog: a nyelvükben legalább ezer olyan szót őriznek, amely mindent bizonyít. Nyelvi törvények léteznek, amik meghatározóak. A lengyel, az orosz, a bolgár is érti egymást. Miért? Mert ezer évvel ezelőtt még egymás mellett éltek. Mi viszont hatezer éve élünk távol egymástól, és nagyon eltávolodtak egymástól a nyelveink. Mostanában sokfajta eredetelmélet látott napvilágot: például vannak, akik a suméroktól vagy az etruszkoktól származtatják a magyar népet. Domokos Péter leszögezte, ezek azok az elméletek, amelyekről vitatkozni sem érdemes. Álmodozó emberek mindig lesznek, akik különböző elméleteket gyártanak. Domokos Péter fölöslegesnek és meddőnek tartja az erről szóló vitákat. Ugyancsak nevetséges, hogy egyesek a székelység nyelvjárását külön nyelvként akarják feltüntetni. Egy himnuszunk és egy magyar nyelvünk van, ebbe beletartozik a székelység is teljes egészében. A csángó nyelvjárásról is a románok próbálták elterjeszteni, hogy „elrontott” román nyelven beszélnek, ez viszont nem igaz, ők a Kazinczy-féle nyelvújítás előtti magyar nyelvet őrizték meg napjainkig. Minden nyelvben vannak tájszavak, de az alap mindenhol ugyanaz. Domokos Péter /sz. Gyergyóalfalu, 1936. jan. 15./ Tanulmányait Kolozsváron, Veszprémben, Szombathelyen és Budapesten végezte. A nemzetközi finnugrisztika elismert művelője: több mint 30 önálló kötete, összeállítása, mintegy 350 cikke, tanulmánya jelent meg, számos egyetemen tanított. 1960 óta előadó az 5 évente megrendezett Nemzetközi Finnugor Kongresszusokon. 1989-ben közreműködött a Finnugor Írók Nemzetközi Társasága megalapításában, amelynek éveken át alelnöke, majd elnöke is volt. Létrehozta az MTA Uralisztika Komplex Bizottságát. /Jánossy Alíz: Nyelvrokonság, semmi több. Beszélgetés Domokos Péter akadémikussal, a finnugrisztika professzorával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Körtesi Károly egykori marosvásárhelyi fényképészmester születésének századik évfordulója tiszteletére nyílt tárlat a Bernády-házban. Az egykor Marosvásárhelyen nagy népszerűségnek örvendő fényképész munkáin a város múltja elevenedik meg. Körtesi Károly Szászrégenben kezdte pályafutását, majd Szovátán, később Marosvásárhelyen vált ismert fényképésszé. Az 1940-es évektől szinte valamennyi vásárhelyi iskolában készített tablófotókat. Megörökítette a ballagásokat, jelen volt a fontosabb családi eseményeken, és a város jelentős személyiségeit fényképezte. /Antal Erika: A város fényképésze. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Közel kétszáz alkalmazottól válik meg rövid időn belül a Magyar Rádió, a létszámcsökkentés gyakorlatilag a teljes munkaközösséget érinti, a műszaki területen dolgozóktól a műsorszerkesztőkig. Az alkalmazottak csoportos, négy ütemben történő elbocsátásáról a Magyar Rádió vezetősége döntött. /Elbocsátások „enyhítéssel”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Június 17-én, vasárnap ünnepi szentmise keretében Tamás József segédpüspöke felszentelte Kecsetkisfalud új római katolikus templomát. Az elkészült kistemplom 110 fő befogadására alkalmas. Kecsetben a 367 egyháztagot számláló református közösség mellett a római katolikusok lélekszáma 65, akik főleg fiatalok és középkorúak. A saját kistemplom elkészüléséig a helyi református templomban tartották a miséket. /(Molnár Melinda): Templomot szentelnek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 15./

„Nevetségessé tette Romániát külügyminiszterünk, Adrian Cioroianu, aki washingtoni látogatása alkalmával afféle «bólogató János» látszatát keltette” – kommentálják a lapok a román diplomácia vezetőjének az első hivatalos amerikai útján nyújtott teljesítményét. Felróják Adrian Cioroianunak azt is, hogy – a Dnyeszter-menti területekkel kapcsolatos amerikai állásponttal ellentétben – kétértelműen fogalmazott, ami az orosz csapatok esetleges kivonulását illeti. Ebből többen is azt a következtetést vonták le, Románia hirtelen stratégiát váltott Moszkvával szemben. Tariceanu miniszterelnök előzőleg kimondta. hogy karácsonyig kivonja a csapatokat Irakból, Cioroianu viszont most megígérte: Románia több katonát küldhet Afganisztánba, amennyiben a NATO ezt szükségesnek tartja. /Bólogató János látszatát keltette Cioroianu Washingtonban – bírálja a külügyminisztert a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Nem értékelhető Románia belügyeibe való beavatkozásnak az, hogy a magyar diplomácia felhívta a figyelmet a romániai magyar politikusok elleni eljárásokra, az ügy miatt nem lesz visszaesés a kétoldalú kapcsolatokban – mondta Odze György külügyminisztériumi szóvivő. /Beavatkozás vagy sem? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Még nagyobb elszántságra ösztönözheti a magyar kormány állásfoglalása a román hatóságokat abban, hogy maximális céltudatossággal járjanak el az RMDSZ vezetői ellen indított ügyészségi nyomozásokban. A román politikai erők kivétel nélkül barátságtalanok az RMDSZ-szel, a román sajtóban tapasztalható RMDSZ-ellenes össztűz. Az RMDSZ nyolc éve hatalmon van, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányának nyújtott parlamenti támogatás hozzávéve tizenkét évre visszanyúló hatalom-közeliség mutatható ki. Ez sok a román politikusnak. A magyar külügynek azért lehet szemrehányást tenni, hogy hosszú ideje érdektelenséget mutatott a romániai magyarokat érintő kérdésekben, most pedig maximálisan eleget tett a határon túlról érkező egyik elvárásnak. A Gyurcsány-kormány azt a mentalitásváltást szorgalmazza az erdélyi magyar közösségben, hogy ne nézzék Magyarországot fejőstehénnek, miközben Románia gazdasága dübörög. Borbély Tamás újságíró szerint ez a személetmód korrekt, meg kell próbálni bevonni a romániai magyar magántőkét a közösséget szolgáló projektekbe. Így az RMDSZ és az egész romániai magyar intézményrendszer sem lenne kiszolgáltatott. /Borbély Tamás: Korszerűtlen kérések és válaszok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Nyílt levélben fordult Románia környezetvédelmi miniszteréhez, Korodi Attilához Olajos Péter (MDF) európai parlamenti képviselő. Eszerint „a verespataki beruházás szempontjából egy kiemelt jelentőségű törvényjavaslatot nyújtott be Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor a bukaresti törvényhozás elé”, amelyet ha elfogadnak, Románia egész területén betiltanák a cianidos bányászatot. Olajos Péter ezért az RMDSZ-es miniszter közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a javaslat minél előbb elfogadásra kerüljön. /Verespatak: Nyílt levél Korodi Attilához. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Marosvásárhely polgármesteri székének visszaszerzése lesz vélhetően az RMDSZ-stratégia alapja a jövő évi önkormányzati választásokon. Amennyiben az RMDSZ jelöltje itt nyer, akkor könnyebben adja el sikerként a teljesítményét. Mai napig sem sikerült feldolgoznia a romániai magyar vezető politikai elitnek és a helyi közösség jelentős részének, hogy a nemrég még magyarok által többségben lakott Marosvásárhelynek immár nyolcadik éve román polgármestere van. A 2000-es választás a románok összefogási képtelenségének mítoszát rombolta szét, a 2004-es voks pedig az etnikai szavazás merev korlátainak átléphetetlenségét cáfolta meg, ugyanis Dorin Florea jelentős számú magyar szavazatnak köszönhetően diadalmaskodott. Ennek fő oka az, hogy Florea elődei, Nagy Győző és Fodor Imre szerény eredményekkel igazgatták a várost, míg a jelenlegi városvezető látványos intézkedésekkel hódította meg a lakosság többségét. Marosvásárhelyen a 2002-es népszavazás szerint valamivel 50 százalék alá csökkent a magyarok száma, ennek ellenére nem reménytelen a jövő évi RMDSZ-jelölt sorsa. A győzelem nem lehetetlen. /Marosvásárhely visszahódítására készül az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Kevés az óvoda az országban. Bukarestben csak feleannyi óvodai hely áll a gyermekek rendelkezésére, mint amennyire szükség volna. A tanügyi szakszervezetek, szülők és óvónők június 11-én tiltakozó felvonulást szerveztek a kormány és a szakminisztérium előtt. Vannak városok, ahol 1990 óta egyetlen óvoda sem épült; a jelek szerint az ortodox templomok és kolostorok minden pénzt felemésztenek. A Hargita Népe régtől fogva figyelmeztetett a népességfogyásra. Hargita megye lakossága 1992-től tíz év alatt 348 355 főről 325 628-ra apadt, ami egy Gyergyószentmiklós nagyságú város teljes lakosságával egyenlő. Csata István és Kiss Tamás nemrég közzétette Népesedési perspektívák című könyvét, eszerint 2030-ig a romániai magyarság lélekszáma egymillióra csökken. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közölte, hogy ősztől iskolák szűnnek meg, másokat összevonnak. Máshol is kedvezőtlen a helyzet. Szatmár megye líceumi magyar osztályaiba 1993-ban 1092 helyet hirdettek meg, de csak 406 jelentkező akadt; a brassói Áprily Lajos Líceum 180 helyére 135-en iratkoztak. Románia lakossága 1990 és 2007 között 1,5 millió fővel csökkent, és ha így folytatódik, 2050-re a jelenlegi 21 millióról 16 millióra apad. Az ősszel kezdődő tanévben országszerte százezerrel kevesebb gyermeket íratnak az első elemibe, mint tavaly, kevesebb pedagógusra lesz szükség. /Barabás István: Felhős vakáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Márciusban immár 17. alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV), melyen délvidéki, kárpátaljai, erdélyi és felvidéki magyar líceumok diákjai mérik össze tudásukat, magyarországi tanulókkal együtt. A versenyt egyik évben Magyarországon, másik évben a magyar határokon túli helyszíneken rendezik, tavaly a szerbiai Zentán, idén a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. Erdélyből az idén Csíkszeredában tartott Erdélyi Magyar Matematikaversenyen válogatták ki a nemzetközi megmérettetésre az évfolyam legjobbjait. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumból kilencen ültek fel a Székelyföldről érkező buszra. Ugyancsak eseménydús volt az Országos Magyar Olimpia (hivatalos nevén a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny), ehhez tavaly Besztercére, idén Nagyváradra kellett utazniuk a tanulóknak. /Visky Mária: Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A június 14-én tartott parlamenti vitanapon az újabb Gyurcsány-szereplés minden eddigi ,,teljesítményét” felülmúlta. Az őszödi beszédének egyesztendős ,,születésnapján” a miniszterelnök – visszamenő hatállyal – önnönmagát cenzúrázta, s a zártkörű frakcióülésen elmondott hírhedett beszédét teljesen újraírva adta elő az Országházban. Ezúttal kihagyta elhíresült beszédéből a trágárságokat, Magyarországot most nem nevezte ,,kurva” országnak, nem ,,kúrtak el” semmit, ,,böszmeséget” sem követtek el. Saját lényeges kijelentéseit másította meg: már nem két év szocialista hazudozásairól, kormányképtelenségről beszélt, hanem a rendszerváltás utáni összes kormány bűneiről, hibáiról, hazudozásairól. Saját hazudozását, beismerő vallomását felülírta, s a mai Magyarország minden bajáért végső soron magát a rendszerváltást tette felelőssé, s önmagát Új Messiásként ünnepeltetné, aki ,,belehúz”, a dolgok sűrűjébe vág, s olyan reformmenetelést visz végbe, hogy fölvirul és fölvirágzik attól az anyaország, írta Magyari Lajos. Személyiségzavaró, pszichiátriai kivizsgálást igényelne, ezt magyarországi szakértők, mondják. Gyurcsány Ferenc az ,,én kormányomról”, a ,,ti emberetekről” beszél. Magyarországot hat-hét évvel ezelőtt még a volt szocialista táborból kivált országok éltanulójának tartottak, mára kullogónak tartják világszerte. /Magyari Lajos: Újabb Gyurcsányiáda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Rendkívüli iskolai évzáró ünnepélyt tartottak június 15-én Magyarsároson, a helybeli I-VIII. osztályos általános iskola felvette a falu szülötte, az elismert iparművész, népművelő Bandi Dezső nevét. Bandi Kati, a művész lánya leleplezte az iskolanévtáblát. A jelenleg 110 tanulóval működő (80 magyar és 30 román tagozatos) magyarsárosi iskola névadásának ötlete a faluközösségben fogant meg. Bandi Dezső (1919-2005) emberi nagysága, munkássága elevenen él a falubeliekben. A szülőknek, tanítóknak lesz a feladatuk elmondani, hogy ki faragta az unitárius templom kapuját, a millenniumi kopjafát, a világháborús emlékművet, a harangláb 400. évfordulójára állított emléktáblát, a faluban szolgáló lelkészeknek állított kopjafákat. Bandi Dezső falvakon tanfolyamokat szervezett, faragóköröket létesített, új alapokra helyezte a műkedvelő mozgalmat. /(mezey): Bandi Dezső nevét vette fel a magyarsárosi iskola. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

A Csoma-kiállítás, ahogyan képzőművészek nevezik a kovásznai Képtárban a Körösi Csoma Sándor Napok alkalmával megrendezett tárlatot, az évek folyamán fogalommá nőtte ki magát. Az évente megismétlődő esemény néhány hétre Kárpát-medencei képzőművészeti központtá avatja a székely kisvárost. A Gazda József ötlete nyomán indult tematikus kiállítás sorozat idén a Jelek jegyében született. Jelek az időben, a történelemben, a hitben, az utak mentén – ezt nyújtotta az a hetvenhárom képzőművész, festők, grafikusok, szobrászok, textilesek, fotósok, akik szerepeltek a tárlaton. /Deák Ferenc: Jelek az időben, a történelemben, a hitben. A kovásznai Csoma-kiállítás margójára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Balázs István festőművész pasztellmunkáit mutatta be Sepsiszentgyörgyön, a Míves Házban. Rajzok, festmények, installációk, fotók mellett ezzel a válogatással kapcsolta össze több évtizedes tevékenységét. /Albert Levente: Pasztellvilág, visszatérj! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Június 15-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban megnyílt a csíkszeredai származású, huszonnégy éves Tódor Előd festő harmadik egyéni tárlata. /Iochom István: Egy fiatal festő harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

Június 15-én tudományos konferencia zajlott Budapesten Kádár Jánosról, illetve a nevét viselő korról „Kádár János – mihez kezdjünk vele?“ címmel. Ideje annak is, hogy végre objektíven próbáljunk beszélni erről a korszakról egész Kelet–Európában, írta Veres István, a lap főszerkesztője. Traian Basescu elnök hivatalosan elítélte a kommunizmust, de ez merő porhintés a Nyugat felé, egy korszakot nem lehet alapos elemzés helyett egy elítéléssel elintézni. Schmidt Mária magyarországi történész, a XX. Századi Intézet igazgatója, szervezte a konferenciát. Romániában még nem volt az említetthez hasonló tudományos konferencia. /Veres István: Mihez kezdjünk a kommunizmus örökségével? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 16./

A könyvhétre megjelenő erdélyi könyvek között van az Azrael árnyékában /Mentor/ című Dsida Jenő kötet Kovács András Ferenc válogatásában. Új kiadásban jelent meg Szabó T. Attila először 1970-ben kiadott, Haja, haja, virágom című virágének-gyűjteménye, bővítve, CD-melléklettel, Gy. Szabó Béla illusztrációival (Kriterion). Páll Lajos A csodák házában (Pallas-Akadémia) című gyűjteményében a költő-festő nagy témái jelennek meg újra. Iancu Laura Karmaiból kihullajt című második kötete (Magyar Napló) ott folytatja, ahol az első abbahagyta, a csángó mélyvilágból kiszakadó költőnő vallomásaival. Három kisregényével van jelen Bánffy Miklós (Balassi Kiadó). Az eddig csak a Helikon folyóiratban folytatásokban megjelent öregkori krimi, a Milolu (1948-49) mellett olvasható a Reggeltől estig (1927) és a Bűvös éjszaka (1946). Hiányzol-e magadnak címmel jelent meg Lászlóffy Csaba két önvallomásos kisregénye (Napkút). A Nyírő-sorozat az emigrációban megjelent A zöld csillag című regénnyel folytatódik (Pallas-Akadémia). A fáradhatatlan Pomogáts Béla az erdélyi irodalommal foglalkozó, A szellem stratégiája című tanulmányaival is jelen van (Mentor). Láng Zsolt A kripta című drámakötete (Koinónia) válasz ad arra, hogy van-e új erdélyi magyar dráma. Demény Péter válogatásában jelent meg a Bálint Tibor emlékezete című kötet. A Nap Kiadó In memoriam című népszerű sorozatában jelent meg a tavaly elhunyt Sütő Andrásról egy gyűjtemény Görömbei András válogatásában, ugyanitt Dávid Gyula válogatásában a sorozat 60. köteteként adták ki a Reményik Sándor emlékezete című antológiát. Sas Péter válogatta és rendezte sajtó alá Kelemen Lajos Művelődéstörténeti tanulmányok című kötetét (Kriterion), végre ismét hozzáférhetővé válnak izgalmas írásai. Napvilágot látott Vámszer Géza Csík vármegye településtörténete című, évtizedek óta kiadásra váró munkája (Pallas Akadémia). A monográfiát Szőcs János egészítette ki újabb adatokkal. A Mentor Erdély emlékezte című sorozatának új darabja Pál-Antal Sándor Marosszék a XVIII. század elején című monográfiája. Az idő vaskalapja címmel jelent meg Kántor Lajos és Sükösd Mihály negyedszázadot átívelő levelezése (Kalligram). Megjelent Széles Klára régóta készülő Lászlóffy Aladár-monográfiája Mit látsz egy íróasztalon? címmel (Napkút). /Bogdán László: Könyvheti újdonságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

1797. június 15-én született Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel akadémikus, az utolsó magyar polihisztorok egyike. Unitárius pap apja és anyja is állandóan olvasott, utóbbinak még főzés közben is egyik kezében a könyv, másikban a fakanál volt, a szülők olykor latinul beszéltek egymással. Brassai zongorázni is otthon, zongora nélkül tanult meg az asztal szélére felrajzolt billentyűkön. 1818-tól a Makrai, majd a Bethlen családnál lett házitanító és zongoratanár, az 1830-as években Zsibón a Wesselényiek könyvtárosa volt. Kolozsvárott Bölöni Farkas Sándor támogatásával megindította a liberális szemléletű Vasárnapi Újságot, melynek egy személyben volt írója, szerkesztője és korrektora. 1837 és 1848 között a kolozsvári unitárius kollégium földrajz- és történelemtanára volt, magyar nyelvű beköszöntőjében sürgette, hogy az iskolában magyar legyen az oktatás nyelve. 1839-ben az Akadémia levelező tagjának választotta. 1848-ban belépett a nemzetőrségbe. A szabadságharc leverése után bujdosnia kellett. 1859-ben tért vissza Kolozsvárra, ahol részt vett Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapításában. A múzeumba költözött, ahol kedvére hódolhatott botanikai szenvedélyének és az egész kertet füvészkertté változtatta. 1865-ben az Akadémia rendes, 1887-ben tiszteletbeli tagjává választotta. 1872-től 1884-ig, nyugalomba vonulásáig, a kolozsvári egyetemen a matematika professzora, majd a természettudományi kar dékánja volt. Nyugdíjba vonulása után is tanított általános nyelvtudományt és szanszkrit nyelvet. Elsőként írta le a később kommunikatív mondatszerkezetnek, témarémának nevezett elméletet. Számos irodalmi vitát kezdeményezett, amelyek főként kritikái miatt indultak: vitatkozott Gyulai Pállal a nőírókról, Jókaival a római nőnevekről, Szemere Miklóssal, Mentovich Ferenccel és Szarvas Gáborral. Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zeneelmélet kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Brassai beszélt görögül, latinul, németül, franciául, angolul, olaszul, oroszul és törökül, de a szanszkrit és a héber nyelvnek is mestere volt. Jókai írta róla, hogy minden hajszála más-más tudományban őszült meg. Bár szerette a hölgyek társaságát, soha nem nősült meg. Számos hölgy ismerőse, de csak egyetlen szerelme, Barra Gábor könyvkereskedő szép özvegye volt. 1897, június 24-én hunyt el. Szellemi hagyatéka felbecsülhetetlen forrás az őt követő nemzedékek számára. /Zsikai Mária 210 éve született Brassai Sámuel. = Népújság (Marosvásárhely), 2007. jún. 16./

Ismét megerősítette lemondási szándékát a miniszterelnök-helyettesi tisztségről Markó Béla május 15-én tartott kolozsvári sajtótájékoztatóján. Egyelőre még nem döntöttek arról, hogy az RMDSZ-nek járó államminiszteri tisztségre továbbra is igényt tart-e a szövetség, és ha igen, kit jelöl helyébe. Az RMDSZ-es EP-lista sorsáról érdeklődő újságíróknak Markó elmondta: a szövetség továbbra is támogatja Nagy Zsolt jelölését. A tisztségéből felfüggesztett minisztert az RMDSZ alkalmasnak tartja arra, hogy a szövetséget külföldön, az Európai Unióban képviselje. Megerősítette: az RMDSZ párbeszéd-párti, és hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Tőkés László független EP-jelölttel, de előbb a programban, a célokban, prioritásokban kell megegyezni, s csak ezután a tisztségekben, személyi kérdésekben. Az RMDSZ helyesli a magyar külügy gesztusát. Azokra a vádakra, miszerint Budapest számonkérése beavatkozás Románia belügyeibe, Markó kifejtette: ha Románia szó nélkül elfogadja a Brüsszel által támasztott feltételeket, akkor el kell fogadnia azt is, hogy egy másik EU-tagállam kérdéseket tegyen fel Bukarestnek. – Utoljára 89 előtt hallottam azt a képtelenséget, hogy a romániai kisebbségek helyzetéről érdeklődni beavatkozás az ország belügyeibe – vélekedett a szövetségi elnök. Emlékeztetett: nem is olyan rég Traian Basescu arról értekezett, hogy három országban, Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon nem tartják tiszteletben az ott élő román kisebbség jogait. Ha az államfőnek megengedett az ilyen sommás kijelentés, akkor nézzék el Budapestnek is, ha kérdéseket tesz fel, mondotta a politikus. A Magyarországon élő román kisebbség „sanyarú” sorsával kapcsolatban megjegyezte: az RMDSZ egyáltalán nem bánná, ha az ott érvényben levő kisebbségi törvényt Románia egy az egyben átvenné. /Sz. K. : Helyesli az RMDSZ a magyar külügy gesztusát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./