Tiltakozását fejezte ki a Romániai Képzőművészek Szövetsége (UAP) a szervezet által működtetett Szentegyház (Iuliu Maniu) utcai kiállító terem megszüntetése miatt. /Kiss Bence: Folytatódik a kiállítóterem-botrány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Nemrég kitüntették a tavalyi romániai árvizek következményeinek felszámolásán dolgozókat. Erdélyi nem akadt az elismerésben részesültek között. Ótelek a tavalyi árvízben szinte teljesen elpusztult bánsági magyarlakta falu, ahol az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba. Bánsági viszonylatban apró, de korszerű kis családi házakat építettek az árvízben összedőlt házak helyébe. Az óteleki nyolcosztályos iskolában folyik a tanítás, a gyerekek nagy része visszatért szülőfalujába. A tábori konyhában az egyházaknak, jótékonysági szervezeteknek és magánszemélyeknek köszönhetően, naponta meleg ebédet főznek a mintegy ötven iskolásnak. Székelyföldön az augusztusi áradás pusztítsa után Farkaslakán a romok eltakarítását hamar elkezdték és hamar be is fejezték. Nyikómalomfalván a falak még mindig nem száradtak ki. A hodgyai református templom helyreállításának munkálatai jelenleg folynak. Az emberek a kormány segítségéről elmondták, hogy a székelyföldi falvakban az állami hozzájárulás, pénzben kifejezve, alig öt-tíz százalékát teszi ki a kapott összes anyagi támogatásnak. Sokkal többet köszönhet Nyikómalomfalva az anyaországnak, illetve a Máltai Szeretetszolgálatnak. /Pataki Zoltán, Horváth István: Mi maradt az ár után? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 23./

Kolozsváron a Mátyás Napok műsorán zene és történelem egyaránt szerepelt. László Bakk Anikó, a rendezvény ötletgazdája összefoglalta a Mátyás Napok történetét. A rendezvény a multikulturalitás jegyében mint mindig, az idén is három nyelven: románul, magyarul és németül folyt. /kb: Mátyás kori hangulatban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Adrian Nastase képviselőházi elnök rádiónyilatkozatában kijelentette, miniszterelnöki mandátuma alatt ellene szegült annak, hogy Traian Basescut letartóztassák flotta-ügyben. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke szerint sokkoló ez a nyilatkozat, megerősíti az SZDP-vel szemben többször is elhangzott vádat, miszerint mandátumuk alatt a politikum gyakorta beavatkozott az igazságszolgáltatás menetébe. – „Az SZDP leleplezi magát. A nyilatkozat azt bizonyítja, hogy csak az ő beleegyezésével lehetett letartóztatásokat végezni, nem az illetékes hatóságok döntése alapján” – mondta Boc. A demokrata politikus ugyanakkor kifejtette: a képviselőház jogi bizottságának döntése, amellyel elutasítják a Nastase nevére kiállított házkutatási kérést annak eredménye, hogy nem írták ki az előrehozott választásokat. /Nastase akadályozta meg Basescu letartóztatását? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Két pert is indít a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen, amelyet eljárásbeli hibákkal és okirat-hamisítással vádol – közölte Kovács Lehel a BKB alelnöke. A BKB az első perben a szenátusi ülés előkészítésében és a gyűlés lebonyolításában történt eljárási hibákért tesz majd feljelentést. A szenátus nem minden magyar tagja kapott idejében meghívót az ülésre. Tudomásuk szerint a döntést előre meghozták, hiszen egy nappal a szenátus ülése előtt az intézmény hivatalos tájékoztatójában szerepelt már a rektorátusnak azon határozat-javaslata, amely közvetett módon a magyar karok elutasítását jelenti. Szintén procedurális hibának nevezték azt, hogy az egyetem Akadémiai Tanácsának az elnöke, Andrei Marga állítólag kétszer szavaztatott volna a szenátusi ülésen a szóban forgó határozatról. A második per a büntetőjog kategóriájába esik, hiszen a BKB okirat-hamisítással vádolja az egyetem vezetőségét. Kovács emlékeztetett, hogy az intézmény vezetősége a szenátusi voksolást követően több országos napilapban megjelentette az elfogadott határozatot. Ugyanakkor egy olyan rövidebb szöveg is napvilágot látott, fizetett hirdetésként, amely szerint a magyar karok létrehozásának kérdését a szenátus elutasította, hiszen sem tanszékeket, sem karokat nem hozhatnak létre etnikai alapon. Kovács szerint a reklámban mindezt szenátusi határozatként tüntették fel, noha az egyetem legfőbb döntéshozó szerve elé ilyen dokumentum soha nem került. /(borbély): Bepereli a BKB a BBTE-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Február 20-i számában publikálta a The Times a nyílt levelet, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) felkérésére több mint hetven rangos tudós (köztük Nobel- , Wolf- és Abel-díjasok) írt alá. A levélben azt kérik a világhírű tudósok, hogy a román állam állítsa vissza az önálló egyetemet. 1,5 millió magyarról van szó Romániában – hívják fel a figyelmet a tudósok és írók. Az aláíró Sir Michael Atiyah emlékeztet arra, hogy ő és tudóstársai már másfél évtizede megfogalmazták kérésüket, illetve kifejezték aggodalmaikat a romániai felsőoktatási szabadság és a kisebbségi jogok helyzetével kapcsolatban – az akkori nyílt levelet 1990. július 7-én publikálták a Timesban. Már ekkor kérték a Bolyai Egyetem visszaállítását Kolozsváron, most pedig az aláírók megismétlik kérésüket. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

A román állampolgárok a jövőben szélesebb körű betekintést nyerhetnek a Szekuritáté-irataiba, miután a kormány elfogadta az erre vonatkozó eddigi törvény módosítását. Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság vezető testületének tagja elmondta: a rendelet áttörést jelent a Szekuritáté-iratok nyilvánossá tételének folyamatában. E módosítás jelentős mértékben kiszélesíti a hivatalból átvilágítandó közszereplők, megválasztott és kinevezett közméltóságok és közhivatalnokok, tisztségviselők körét. Ugyanakkor a módosítás révén korlátozzák a köztisztségek betöltését mindazok számára, akik valamilyen kapcsolatban voltak Ceausescu-féle titkosrendőrséggel. A kormány által most elfogadott rendelet törvényesen kötelezővé teszi az egykori Szekuritáté-dossziékat eddig kezelő állami intézmények – titkosszolgálatok, minisztériumok, irattárak vagy más intézmények –, illetőleg magánszemélyek számára, hogy a jogszabály hatályba lépésétől számított hatvan napon belül átadják a bizottságnak a birtokukban lévő, a volt politikai rendőrség által kiállított iratokat, nyilvántartásokat, iratcsomókat, fénykép-, film-, video- és hangfelvételeket, informatikai anyagokat, adatbázisokat, beleértve az egykori Szekuritáté-tisztek, a titkos állományban lévő személyek iratcsomóit is. Ez alól kivételt képeznek a ma is hivatalban lévő titkos állományúak iratai és a nemzetbiztonságot érintő dokumentumok. Csendes emlékeztetett arra, hogy az eddigi törvényes rendelkezések elvben lehetővé tették az időközben külföldre emigrált román állampolgárok számára a betekintést saját „szekus” dossziéjukba. Gyakorlatilag azonban e külföldre szökött emberek anyagát rendszerint állambiztonsági okokra hivatkozva titkosították. Mostantól viszont széles körű hozzáférést biztosítanak mindazoknak a NATO-tagállamokban és – Románia EU-tagságának pillanatától – az Európai Unió országaiban élő volt román állampolgároknak, akik 1945 és 1989 között Romániában éltek és a kommunista titkosszolgálat megfigyelése alatt álltak. /Szélesebb körű betekintés a Szekuritáté-irataiba. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a totalitárius kommunista rendszerek bűneinek elítéléséről szóló határozattervezet miatt a magukat kommunistáknak nevező pártok képviselői tiltakoztak, botrányosnak mondták a kezdeményezést, de a nyugat-európai szocialista pártok képviselői is elutasították azt. Szóval, még mindig csak itt tartunk, írta Puskás Attila. A nyugat-európai szélsőbal nem akarja megérteni: nem a megvalósult ideákkal van baj, azaz a terrorba torkollt kommunista diktatúrákkal, hanem magukkal a marxi elvekkel! Sujánszky Jenő, a francia társadalom alapos ismerője emlékezett a francia államvezetés, de leginkább a társadalom reagálására. Így fogalmazott: ,,…ha a náci imperializmus bukása 1943-ban Sztálingrádnál kezdődött, akkor a kommunista imperializmusé pedig 1956-ban Budapesten!” Az egész francia politikai élet, kivéve a Kommunista Párt hivatalos szovjet irányvonalát – de nem tagságát is! –, a magyar forradalom és szabadságharc ügyéért lelkesedett, és megvetette a kollaboráns Kádár-rezsimet, amelynek gyilkos bűneiről pontos tudomása volt, akkor is, ha azokat igyekeztek a legnagyobb titokban elkövetni. Sujánszky példákkal bizonyította a franciák együttérzését a magyar ’56-tal: míg az 1956. januári választásokon a Francia Kommunista Párt 5,5 millió szavazatával az össz-szavazatok 26 százalékát bírta, addig 1958 novemberében a közel 4 millió szavazatnak mindössze a 18,6 százalékát. Ez volt az első alkalom, amikor a Francia Kommunista Párt 1945 után 20 százaléknál kevesebb szavazatot kapott. Amíg 1947-ben 900 000, 1961-ben már csak 300 000 tagja volt az FKP-nak. A magyar események jelentőségét – a katolikusok Mindszenty hercegprímás kiszabadítását, a polgári liberálisok a szabadságjogokat és a többpártrendszert, a baloldal a forradalmi munkástanácsok meghatározó szerepét és a munkásság részvételét a fegyveres harcokban – méltányolták. Olaszországban, ahol az Olasz Kommunista Párt szabott irányt éveken keresztül a politikának, megkezdődött a párt lemorzsolódása. A magyar események hatására új utcanevek tűntek fel, valamennyi emléket állított a magyar szabadságharcnak. – Azóta eltelt ötven év, Nyugat szalonkommunistái igen feledékenyek. /Puskás Attila: A feledékeny szalonkommunisták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Február 23-án a szenátusban megszavazták a helyi közigazgatási intézményekben választott tisztséget betöltő személyek migrációját szabályozó törvényt. Azok a helyi választottak, akik kilépnek pártjukból elveszítik helyi- vagy megyei tanácsosi tisztségüket. A megüresedett helyekre az adott politikai alakulat más személyt nevezhet ki. Ugyanez történik abban az esetben is, ha fegyelmi kihágások miatt a párt a köztisztviselőt kizárja köreiből. A polgármesterek esetében – amennyiben önszántukból kilépnek abból a pártból, amely a választások ideje alatt támogatta – új választásokat írnak ki az adott településen. Ez a kitétel nem vonatkozik azokra a polgármesterekre, akiknek a támogatását a párt vonta vissza. /Vége a politikai „migrációnak”? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A szenátorok február 23-án jóváhagyták Traian Basescu kérését azzal kapcsolatban, hogy a romákat is ismerjék el a holokauszt áldozatainak. Az államfő kérte a fasiszta, rasszista és xenofób szervezetek és jelképek betiltásáról szóló rendelet elfogadási tervezetének újravizsgálatát. A jogszabály eredeti formájában a holokausztot az európai zsidók államilag támogatott szisztematikus üldözéseként határozták meg. A szenátorok megállapították, hogy a roma lakosság egy részét is elnyomták és megsemmisítették a második világháború idején. /Holokauszt-áldozatok a romák is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A támogatáspolitikában mindenki változást vár, azonban sokkal sürgetőbb feladat a létező eszközök összehangolása – vallja Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, a Támogatáspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság frissen kinevezett elnöke. A vele készült interjúban kifejtette, a bizottság két alapvető feladatot kapott a kormánytól. Az egyik a határon túli magyarokat érintő programok összehangolása: milyen területek szorulnak nagyobb támogatásra. A másik feladat: egységbe foglalni azokat a támogatáspolitikai elveket, amelyek a minisztériumok és közalapítványok részéről megfogalmazódnak. A bizottság célja, hogy koordináltabban jussanak el a támogatások a határon túlra. Ne legyenek átfedések, olyan projektek, amelyekre két-három forrásból is adnak, illetve olyanok, amelyekre egyfajta támogatás se jut el. Ezt szolgálja az a nyilvántartási rendszer, amely a Határon Túli Magyarok Hivatalában már működik, és amelyet szeretnének tovább fejleszteni. – A népességfogyás gondja régóta napirenden lévő kérdés. Az érdemi döntést a politikának kell meghoznia. /Guther M. Ilona, Budapest: “Mindenki változást vár” Interjú a Támogatáspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

A Frunda György szenátor elleni támadásról Király András parlamenti képviselő kifejtette, hogy a nemzet fogalmának kidolgozását Frunda nem egyedül, hanem szakértői csoporttal együtt készítette el, amit az EP elfogadott. A kisebbségi törvény elleni vehemens támadásokhoz a Frunda-ügy csupán adalék. /(balta): Király András véleménye. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Legalább végre beindult az igazságszolgáltatás, hangzik el gyakran az utóbbi időben. Testület alakult a kommunizmus bűneinek feltárására. A jelen azonban homályosabb. Az államfő, aki – meggyőződése szerint – uralja a titkosszolgálatokat, akinek kezében van a friss, jogilag még egyáltalán nem leszabályozott Hírszerző Közösség, kifejti, hogy fokozni kell a biztonságot. Az állampolgárok szabadsága korlátozható (lehallgatások stb.), az államelnök kijelentése, hogy a bíróknak kötelességük “végigvinni” a vádhatóság által tematizált ügyeket (magyarán, az ártatlanság vélelme nélkül elítélni azt, aki ellen eljárás indult), a legriasztóbb totalitarista időket idézi, írta Ágoston Hugó főszerkesztő. /Ágoston Hugó: Rendőrállam – múltból jelenbe? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tudja megerősíteni Ratko Mladics tábornok romániai letartóztatásának hírét, és azt sem, hogy a boszniai szerbek egykori katonai vezetője Románia területén tartózkodott volna, nyilatkozta Marius Bercaru, az SRI szóvivője. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul, mivel véleménye szerint a magyar diákokat diszkrimináció éri a román nyelv oktatása és a vizsgák során. Gazda Zoltán. Az MPSZ sepsiszéki elnöke rámutatott: több magyar szülő sérelmezte, hogy gyerekeiknek ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük a román nyelv elsajátítását illetően, mint román anyanyelvű társaiknak. Ez azt jelenti, hogy a magyar ajkú gyerekek mind a nyelvtanításkor mind a vizsgáztatáskor hátrányosan érintettek. A szülők szerint ha a kormány azt kívánja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok megtanuljanak románul, akkor idegen nyelvként kell oktatni a románt. – Súlyos diszkrimináció, hogy a magyar diákokat román társaikhoz hasonlóan vizsgáztatják román nyelv és irodalomból a képességvizsgán és az érettségin – mondta. Gazda emlékeztetett: az Oktatásügyi Minisztériumban van RMDSZ-es államtitkár, és az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes is az RMDSZ-t képviseli, lenne tehát, aki felemelje szavát e méltánytalanságért. Tanárok és parlamenti képviselők ez ügyben már benyújtottak egy folyamodványt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A beadványt többek között a Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány tanára, Török Ferenc kolozsvári főtanfelügyelő-helyettes, Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő is aláírta. /MPSZ: diszkriminálják a magyar anyanyelvű diákokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

„A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését székelyföldi kezdeményezéssé akarják zsugorítani, holott a partiumi és az Erdély más részein élő magyarokat nem lehet kizárni, sem figyelmen kívül hagyni” – nyilatkozta Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei elnöke. A politikus nehezményezte, hogy továbbra sincs összefogás a szervezeten belül, Szász Jenő elnök elzárkózik a párbeszédtől. Csuzit meglepte a sajtóban megjelent hír, mely szerint Dél-Biharban, Köröstárkány és Nagyszalonta térségében a Magyarok Világszövetségének tagjai elkezdték az aláírásgyűjtést. Sajnálattal vette tudomásul, hogy „Szász és elnöksége inkább az MVSZ szimpatizánsait kéri fel erre, mintsem hogy saját szervezetében megoldja a fennálló nézeteltéréseket”. /Pap Melinda: Nem gyűjt aláírást a bihari MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

„A Demokrata Párt (PD) megígérte, amikor elnyerte a néppárti megfigyelői státuszt, hogy támogatni fogja a kisebbségi törvény elfogadását” – emlékeztetett Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke az Európai Néppárt Bővítési és Tagságbizottságának ülésén. Az ülésen a Néppárthoz csatlakozni kívánó pártok kéréseit tekintették át. Az ülésen elhangzott, az EPP bizottsága emlékeztetni fogja a PD-t a kisebbségi törvény támogatására vonatkozó ígéreteire. /Nagy Zsolt az EPP ülésén. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Budapesten tartották az európai nemzeti parlamentek szocialista és szociáldemokrata frakcióvezetőinek konferenciáját, melyre a Magyar Szocialista Párt meghívására 17 országból érkeztek küldöttek. Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, Martin Schulz szerint nagy szükség van egy erős és szociáldemokrata vezetésű magyar kormányra, hogy a régióban és egész Európában előrelépés történjen a szolidaritás terén. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője, Lendvai Ildikó szerint az európai baloldal érdekelt abban, hogy „a régióban egy stabil kormányzás folytatódjék”. /Guther M. Ilona: EP-szocialisták tanácskoztak Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Az Európai Unió Phare CBC Kisprojekt Alap 6 millió forint összegű támogatásával magyar–román befektetés-ösztönzési program indul a két ország határ menti térségében, amelyet a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. és az erdélyi Szatmár Megyei Vállalkozók Fóruma valósít meg. A partnerek az egymással szomszédos területek fejlődését és felzárkóztatását segítik elő az együttműködésben lévő lehetőségek kihasználásával. A program során 2006. szeptember végéig a felek befektetési katasztert készítenek. Feltárják Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye beruházási lehetőségeit, valamennyi településen felmérik a gazdasági tevékenységhez rendelkezésre álló ingatlanokat. /Magyar–román befektetés-ösztönzési program a határ mentén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Fennállásának fél évtizedét ünnepelte február 22-23-án a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ. Díjazták a Miért leszek asszisztens? című pályázat nyerteseit, előadások hangzottak el Bod Péterről, Árva Bethlen Kata udvari lelkészének munkásságáról, szellemiségéről. Csiha Kálmán ny. püspök beszéde után Spielmann Mihály történész Bod Magyar Athenas című könyvéről, Veress László lelkész Bod Péter olthévízi éveiről, az ott született művekről értekezett. Bálint Zsigmond fotóművész mezőségi fényképeit Barabás László méltatta. /Mészely Réka: Bod Péter szellemiségének őrzése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Az Andrássy-telepen épül a katolikus templom. Ambrus Vilmos marosludasi főesperes elmondta, hogy a templomot Esztány Győző csíkszeredai műépítész tervezte, aki az épületet a hit és a nemzet védőbástyájaként álmodta meg. Az építkezés kivitelezője Papp András. A helyi önkormányzat az ortodox templom építését támogatta, megígérte a polgármester, hogy őket is támogatja, eddig azonban egy lejt sem kaptak. /Mezey Sarolta: Száz évet késett a templom. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

A tavalyi, nyár végi tragédia után alig tudtunk helyreállni, és máris megint ázunk, vízzel teli a házunk – panaszolta Malomfalván László Imre. Ezúttal emberi mulasztás történt. A nagy árvíz után a falu útja melletti vízelvezető sánc és árokrendszer megtelt, a vízvezető betonidomok pedig hordalékkal tömítődtek, és használhatatlanná váltak. /Máthé László Ferenc: Újból áznak az árvíz sújtotta házak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 24./

Tolsztoj Anna Karenina című regényéből dr. Nagy András készített adaptációt Anna Karenina Pályaudvar címen, melyet továbbgondolva most színpadra állított Szabó K. István rendező a Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/ színművészeivel. A bemutató február 24-én lesz. /Barabás Blanka: A szenvedély természetéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 24./

Február 22-én Lippán a Degré Alajos Olvasókör az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kört látta vendégül. Meghallgatták az aradi Szűcs Éva verseit, Szűcs Noémi dalait, Szűcs Sándor pedig grafikáit mutatta be. A helyiek közül Baróti Rozália, Baróti István és természetesen a körelnök Czernák Ferenc működött közre. /Degré Alajos–Tóth Árpád találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Dr. Szabó József János ezredes, hadtörténész, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára olyan témáról beszélt február 23-án az arad-belvárosi református egyházközség zsúfolásig megtelt imatermében, amiről a második világháború történetében többé-kevésbé jártas emberek is csak nagyon keveset tudhatnak – ha csak nem olvasták el az előadó Az Árpád vonal című könyvét. A hadtörténész azt taglalta, hogyan történhetett az meg, hogy a Keleti-Kárpátokban a magyar hadsereg 1944 augusztusától meg tudta akadályozni a hatalmas túlerőben lévő szovjet hadsereg áttörését, hogyan tudták három hét alatt egy szakaszon 48-szor (!) visszaverni az ellenség támadását. A lényeg: egy olyan új koncepciójú erődrendszer és védekezési-ellentámadási mód, amilyent addig még nem ismert a hadtörténet. /A székelyekről s az Árpád-vonalról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

EUfonika márkanéven dobta piacra február 23-án új, bérelt vonalakon keresztül nyújtott vezetékes telefonszolgáltatási csomagját Bukarestben a Magyar Telekom, illetve annak romániai leányvállalata, a Combridge Kft. A szolgáltatást a Romtelecom-előfizetéssel rendelkező magánszemélyek és cégek vehetik igénybe. Csenteri Levente, a Combridge ügyvezető igazgatója szerint az EUfonika mindazoknak szól, akik olcsóbban akarnak telefonálni. A sepsiszentgyörgyi székhellyel működő Combridge kft., amely a Magyar Telekom száz százalékos tulajdonában van, négy éve jelent meg a romániai piacon, s 2004-ben a vállalkozás 1,9 millió eurós árbevételt produkált. A szerződéshez szükséges adatok felvételét követően, a megrendelő postán kapja /Színre lép Romániában a Magyar Telekom. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Szerencsésen végződött a Damokos család kontra csernátoni néprajzi múzeum közötti pereskedés. Ifjabb Damokos Csaba közölte, hogy három évre szóló bérleti szerződést kötöttek ifjabb Haszman Pállal, a múzeum igazgatójával, s így helyén marad a kulturális létesítmény. Mindezt tízéves pereskedés előzte meg, fennállt a veszélye a múzeum kényszerű elköltözésének. Noha minden alkalommal pozitív ítélet született a tulajdonosok javára, az évek során Kovászna megye vezetése mindig megfellebbezte az igazságszolgáltatás döntéseit. /Domokos Péter: Megmarad a csernátoni múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Az Erdélyi Unitárius Egyház vezetősége megdöbbenését fejezte ki Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatónője nyilatkozata hallatán. Kósa Mária felháborítónak találta azt, ahogyan a tanfelügyelőség – az iskola vezetőségének megkérdezése nélkül – tudomásukra hozta, hogy az esti tagozatos osztályokat más iskolába irányítják. Az unitárius egyház közleménye emlékeztet: az iskola épülete még 1999-ben került vissza az unitárius közösség tulajdonába. Az egyház vezetősége az iskola igazgatónőjével egyeztetve 2005. október 20-án fordult a Kolozs megyei tanfelügyelőséghez, és az esti tagozat más intézménybe való áthelyezését kérte a 2006–2007-es tanévtől kezdődően. Ezt a kérvényt Kósa Mária is ellátta kézjegyével és az iskola pecsétjével. A tanfelügyelőség 2005. december 16-án az igazgatónő jelenlétében egyeztetett az unitárius egyházzal. E megbeszélés eredményeként az egyház, mint az épület tulajdonosa, szerződést kötött a Kolozs megyei tanfelügyelőséggel az esti tagozat áthelyezéséről. Ennek aláírásakor jelen volt Kósa Mária igazgatónő is, aki akkor nem emelt kifogást a határozat ellen. /D. I.: Kolozsvár. Volt egyeztetés az estisek sorsáról. Cáfol az unitárius egyház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Február 23-án tartotta évi rendes közgyűlését a Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapok Egyesülete Kolozsváron, a Szabadság szerkesztőségében. Nagyobb közéleti szerepet kíván vállalni, döntött a szervezet. Az egyesület különböző együttműködési programot indított el tagszervezetei számára, és érdekelt további kapcsolatok kiterjesztésében, kiépítésében a hasonló hazai és külföldi szakmai szervezetekkel. A közgyűlés újraválasztotta a romániai magyar lapkiadók szervezetének elnöki tisztségébe Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét, alelnöke továbbra is Hecser Zoltánt, a Hargita Népe igazgatója. /A lapkiadók közéleti szerepvállalása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Zenés irodalmi műsorral emlékezett Mátyás királyra és adott ízelítőt az örménymagyarok kultúrájából a 15 éves Örménymagyar Baráti Társaság február 22-én Kolozsváron, a Bánffy-palotában. Együtt ünnepelt az Örménymagyar Baráti Társasággal az ugyancsak 15 éves Piarista Öregdiákok Baráti Köre. /-f-: A föl nem adható város. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./