Március 2-án tartották a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóinak közgyűlést. Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes kifejtette: ha nem sikerül közös álláspontot kialakítaniuk a magyar oktatóknak, akkor benyújtja lemondását. Tizenötperces áramszünet volt a tanácskozás idején. A közgyűlést megelőzően, március 2-án az egyetem rektora, Nicolae Bocsan újabb fenyegető közleményt adott ki, amelyben leszögezte: mivel több külföldi újság ellenőrzés nélkül közölte azt, amit „a jelentéktelen létszámú oktatócsoport” az egyetemről mondott, vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az oktatási intézményről „hamis adatok közlésével félretájékoztató személyek és újságírók” ellen pert indítson. Hozzátette: az egyetem jogi szakértői azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy a szóban forgó személyeket román és külföldi bíróságok elé állítsák. A dokumentum konkrétan senkit nem nevezett meg, vélhetően az egyetem vezetősége ezzel a figyelmeztetéssel próbálta megakadályozni az egyetem multikulturális jellegére vonatkozó nyilvános vita folytatását. Egy dokumentumban az egyetem több dékánja kifejtette, hogy az eddigi vitában a magyar karok vagy az önálló magyar egyetem akkreditálásának a kérdése elsikkadt. Név szerint Kötő József oktatási államtitkárt említették, kételyeiket fejezve ki afelől, hogy az RMDSZ színeit képviselő tisztségviselő ne ismerné az egyetem akkreditálására vonatkozó szigorú szabályokat. A dékánok szerint a BBTE-nek az akkreditációra vonatkozó jogát senki nem használhatja fel más egyetemi struktúrák létrehozására. /Borbély Tamás: Közös álláspontról egyeztettek a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ „Nem vagyok elragadtatva attól, ami a kolozsvári magyar egyetem ügyével kapcsolatban a személyem körül történik” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Kertész Imre Nobel-díjas író Andrei Marga azon szándékára, hogy bepereli Kertészt amiatt a cikk miatt, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilapban a Babes-Bolyai Tudományegyetemen indítandó három magyar karról megjelent. A várható perrel kapcsolatban Kertész Imre nem kívánt megjegyzést tenni. Ugyanezt a cikkre reagált március 2-án nyílt levéllel Nicolae Bocsan rektor, Serban Agachi, Wolfgang Breckner, Szamosközy István és Gyémánt László, a BBTE professzorai. Válaszuk szerint 1989 óta a BBTE rektorai azon munkálkodtak, hogy többnyelvű és multikulturális intézményt alakítsanak ki. A levél írói úgy gondolják, minden normálisan gondolkodó ember számára fontos, hogy román, magyar, német nyelven legyen tanítás, valamint létezzen judaisztikai tanulmányok szak. Az egyetem soha nem tett semmit, hogy megakadályozza a román, magyar, német, héber vagy más nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatást, állítják. A levél végén leszögezik: jó lenne, ha azok, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetemről írnak, erkölcsi és intellektuális kötelességüknek éreznék, hogy utánanézzenek, miről írnak. Áramszünet sötétítette el a termet amelyben a magyar oktatók közgyűlése folyt. Az egyetem tanárai a sötétben is folytatták a megoldáskeresést. A BKB közgyűlés előtti szándéka az volt, hogy bizalmi szavazást javasol a rektor-helyettesek, Salat Levente, Nagy László, valamint az akadémiai tanács alelnökének, Szamosközi Istvánnak leváltásáról. A BKB szerint ez lehetne az első lépés az egyetem működésének bojkottja felé. Erre Nagy László az ÚMSZ-nek kifejtette, hogy „ha az oktatók nagy része úgy gondolja, hogy nem végzik megfelelően a munkájukat, akkor elgondolkodnak a lemondásuk benyújtásán, de a közgyűlésnek nincs hatásköre a tisztségükből való leváltásra.” A közgyűlést Salat Levente és Szamosközi István hívta össze. Salat Levente jelezte, amennyiben a közgyűlés olyan, az önálló magyar egyetem megvalósítását célzó ütemtervet fogad el, amit ő nem tud vállalni, akkor lemond, „ha azonban van lehetőség az egységre, az egységes cselekvésre, akkor tovább is vállalja a küzdelmet.” A BKB képviselői ismertették tevékenységüket. /Debreczeni Hajnal, Salamon Márton László: BBTE: sötétben tapogatóztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Gabriel Bethlen, Ioan Sigismund, Stefan Bathory – ezek a nevek szerepeknek a BBTE honlapjának angol nyelvű változatán (http://ubbcluj.ro/www-en/despre/istoric.htm). A románul vagy magyarul nem beszélőknek az angol verzió az egyetlen lehetőség arra, hogy tájékozódjanak az egyetemről, a német nyelvű rész nem tartalmaz ilyen irányú információkat. A dokumentum homályosan kezeli a történelmi tényeket, nem derül ki, hogy a kolozsvári tanintézetek, amelyek megelőzték Kolozsvár magyar egyetemét, magyar kezdeményezések voltak. Viszont ha valaki magyarul is el akarja olvasni az egyetem történetét, akkor azt tapasztalja, hogy ez a fejezet hiányzik. A magyar verzióban megjelenik a kapcsolat „Az egyetem története”, ám rákattintva üres az oldal. A magyar oktatók aláírásgyűjtést is kezdeményeztek annak érdekében, hogy magyarul is megjelenjen egy korrekt történeti felvezetés, de ennek nem lett eredménye. /(I. I. Cs.): Gabriel Bethlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

„Nem kijelenteni kell, hogy mi a magyar nemzethez tartozunk, hanem megtalálni a konkrét kapcsolódási pontokat” – nyilatkozta Varga Attila RMDSZ-alelnök a határon túli magyarok közjogi státusát érintő alkotmánymódosítás HTMH-nál március 2-án lezajlott vitája után. Kifejtette: nem értettek egyet az eredeti javaslattal, hogy az alkotmány a magyar nemzetre vonatkozó meghatározást tartalmazzon, mert ez mindegyik Magyarországgal szomszédos országban konfliktust gerjesztene, és a kérdést nem oldaná meg. A magyar kormány tavaly novemberi javaslatában szerepelt egy olyan passzus, amely szerint a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös kulturális, nyelvi, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott közölte: az első, december 16-i egyeztetésen igazából csak abban a kérdésben volt nagy vita, hogy a nemzetfogalom milyen módon kerülhet be az alkotmányba. A mostani tanácskozáson – az RMDSZ kompromisszumra tett ajánlatát figyelembe véve – a résztvevőknek sikerült törvényjavaslatot elfogadni. Ebben a változatban nem szerepel a nemzetfogalom, viszont beépítették a határon túli szervezetek által tett javaslatok egy részét. Az RMDSZ ajánlása volt, hogy ne terheljék meg az alkotmánymódosítást a nemzetfogalomról szóló vitával. A tanácskozáson nem képviseltette magát a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Jelen volt az RMDSZ, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, az Ausztriai Magyarok Egyesülete, az Észak- és Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetsége. Duray Miklós alkotmánymódosítási tervezetét nem vitatták meg, mert a felvidéki politikus nem jelent meg a tanácskozáson. Avarkeszi közölte: a magyar kormány egyértelművé tette, hogy ezzel a változattal nem tud egyetérteni. A magyarországi parlamenti választások előtt nem kezdeményeznek négypárti egyeztetést a jelenlegi tervezetről. /Guther M. Ilona, Budapest: Kimaradt a nemzetfogalom az alkotmánymódosításból. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Március 2-án megszavazta a szenátus az Országos Korrupcióellenes Hivatal (DNA) működését szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt a képviselőház már korábban jóváhagyta. A rendeletet gyakorlatilag valamennyi parlamenti párt támogatásával fogadták el, amint arról előzőleg megállapodtak. Traian Basescu elnök a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetések alkalmával ígéretet tett arra, hogy a jogszabályt kihirdetés előtt – normakontroll végett – elküldi az Alkotmánybírósághoz. /Basescu előtt a DNA-rendelet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

A kormány február 2-i ülésén elfogadta a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásáról szóló törvénytervezetet. Markó Béla miniszterelnök-helyettes javaslatára eredeti formájában került be az a kitétel, amely biztosítja a kisebbségek nyelvének használatát a közszolgáltatás terén is. A törvénytervezetet a parlamentnek is el kell fogadnia. /Megerősített nyelvhasználati jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

A Legfelső Védelmi Tanács több jogszabálytervezetet tárgyal, amelyek máris vitát és váltottak ki. A tervezeteket, amelyek között szerepel a titkosügynökök alapszabályzata, a titkosszolgálat szervezése és működése, valamint az ország biztonságvédelmi stratégiája, Traian Basescu államfő kérésére titkosnak minősítették. Egyes vélemények szerint a titkosítás visszaélést jelent, sérti az állampolgár jogait és szabadságát. A titkosügynökök szakmai alapszabályzata előírja, hogy nem felelősek, amennyiben szolgálati feladataiknak a törvényes keretek közötti gyakorlása során bántalmaztak egy személyt vagy annak vagyonkárt okoztak. Szintén az alapszabályzat-tervezet írja elő, hogy a küldetésben lévő tisztet az illetékes hatóság engedélye nélkül nem motozhatják meg, nem tarthatják vissza, és nem tartóztathatják le. Az ország biztonságát közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében a tisztek bármilyen szállítási vagy közlési eszközt felhasználhatnak, utólagos kártérítéssel. A román titkosszolgálat alkalmazottai a közintézményektől, hatóságoktól és magánszervezetektől kérhetnek és ingyen hozzájuthatnak adatokhoz, okiratokhoz vagy ezek másolatához, amennyiben ezek a nemzetbiztonság megvalósításához szükséges információkat tartalmaznak. A titkosügynökök „megállapíthatják” a tettenéréses bűncselekményt, amely terrorista akciók szervezésére vagy végrehajtására, korrupcióra, szervezett bűnözésre vonatkozik. A tisztek magáncégeket is létesíthetnek, fedezetként. A készülő jogszabálytervezetek több mint 30 kockázatot, az ország biztonságát veszélyeztető cselekményt sorolnak fel, többek között a nyilvános helyen terjedő információk tartalmának elferdítése vagy a víz és energia tartalékok pazarlása. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke, szerint az alapszabályzat-tervezet erkölcstelen és alkotmányellenes. Túllépi hatáskörét a titkosszolgálat – figyelmeztet a Nyílt Társadalomért Alapítvány. A Nyílt Társadalomért Alapítvány közleményben fejezte ki „aggodalmát” a román titkosszolgálatnak a telefonlehallgatások ügyében kifejtett véleményével kapcsolatban. A titkosszolgálat szerint az, hogy a telefonlehallgatáshoz bírói meghatalmazás szükséges, nem érvényes a titkosszolgálati tevékenységben, esetükben a nemzetbiztonsági törvényt kell alkalmazni. Ez pedig elegendőnek tartja a főügyészség által megnevezett ügyész engedélyét. Az alapítvány figyelmeztet, hogy a büntető eljárási törvénykönyv előírásai szerint a lehallgatási parancs legtöbb 30 napra szólhat, és meghosszabbítható, anélkül, hogy a 4 hónapot meghaladná. A nemzetvédelmi törvény azonban lehetővé teszi, hogy az ügyész 6 hónapra állítsa ki a parancsot, a meghosszabbításnak pedig nem szabnak határt. /Működési szabályzat készül a titkosügynököknek. Korlátlan visszaélések törvényes engedélyezése? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Romániában a regionális pozíciókra törő magyar nagyvállalatok közül először a MOL jelent meg Romániában, majd követte a Danubius szállodalánc és a Richter Gedeon Gyógyszergyár is. Dinamikusan terjeszkedik a korábban Matávként ismert Magyar Telekom romániai leányvállalata, a Combridge. Az OTP Bank romániai terjeszkedése az elmúlt hónapokban látványosan felgyorsult, s most a MOL-lal együtt a legnagyobb magyarországi tőkeberuházásnak számít. Itt van az ingatlanfejlesztési projekteket tervező TriGránit is, amely Budapest és Pozsony után Pólus kereskedelmi központot épít Kolozsvárra is, legnagyobb vállalkozása a bukaresti Esplanada egymilliárd dollárt meghaladó projektje lesz. A Deutsche Telekomhoz tartozó Magyar Telekom esetében, a nagy világcégek magyarországi leányvállalataikat bízzák meg a térségbeli terjeszkedés irányításával. A román gazdaságban a Petromnak és a Rompetrolnak is vannak terjeszkedési szándékai, továbbá a Flamingo számítástechnikai üzletlánc és a Jolidon fehérneműgyártó cég akar multinacionális nagyvállalattá válni. /Králik Lóránd: Felsorakozott zászlóshajók. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Petróczi Sándort nevezte ki Somogyi Ferenc külügyminiszter a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnökhelyettesévé. Petróczi Sándor korábban a Külügyminisztériumban, majd a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi politikai államtitkárságán dolgozott. Legutóbb a külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkár nemzetpolitikai titkárságát vezette. Rövid ideig ellátta a HTMH megbízott elnökhelyettesi teendőit is. /Petróczi Sándor a HTMH elnökhelyettese. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./

Emil Boc demokrata párti elnök közölte: a Gozsdu Alapítványra vonatkozó román–magyar megállapodást nem lehet tiszteletben tartani úgy, ahogyan azt Románia parlamentjében ismertették. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ mostantól fogva egyetlen DP-s indítványt sem fog jóváhagyni, Boc azt válaszolta, hogy ilyesmi még nem fordult elő, és nem is lehetséges. /Gozsdu-kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Az uniós csatlakozás küszöbén a kormány megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy több százezer állampolgár él villanyáram nélkül. Jelenleg Romániában 116 település van áram nélkül, további 1740 faluban csak részlegesen végeztek a villamosítással, 180 városban pedig sürgősen bővíteni kell a hálózatot, mert a peremkerületekben nincs villany. Az összesítés rózsaszínű tollal íródott, mert az áram hiánya miatt a világtól elszigetelt települések száma 306, ezek döntő hányada a Duna-deltában és nehezen megközelíthető hegyvidéken található. Brüsszel arra kötelezi Romániát, hogy 2007-ig a gyakorlatban fejezze be az ország villamosítását, mert a teljes vagy részleges hiány legalább 300 ezer lakost érint. Az Electrica húzza-halogatja az utolsó falvak villamosítását, mert az sokba kerül, a lakossági fogyasztás ott minimális. Teljesen áram nélküli település Arad megyében, a hivatalos információ alapján, nincs. Simona Cuzman ügyvezető igazgatóhelyettes azonban elmondta, a megyében a 2002-es népszámláláskor összeírt 185 924 lakás közül 3757 otthonban nincs villany. Ebben azok a házak is szerepelnek, amelyeket a szolgáltató kapcsolt le, mert nem egyenlítették ki a számlát. Az illetékesek szerint jelenleg mindegyik Temes megyei településen van villamos energia. Azonban sok helyen elavultak a vezetékek, régiek az oszlopok, elég egy kisebb vihar ahhoz, hogy ideig-óráig áram nélkül maradjanak települések. Hunyad megye területének 90 százalékára jut el az elektromos áram. Jelenleg még 10 olyan települést tartanak számon a megyében, ahol 155 lakásban a petróleumlámpa az egyetlen fényforrás. A legnagyobb gond az, hogy a törvény szerint a települések villamosítását a helyi önkormányzatoknak kell fedezniük. Erre a legtöbb esetben azonban nincs lehetőség. Emellett 196 olyan esetet is számon tartanak, ahol a településre ugyan bevezették az áramot, de bizonyos részek anélkül maradtak. Ez már városon is előfordul: Hátszegen, Pusztakalánban, Algyógyon, Urikányban, sőt az utóbbi időben felkapott üdülőn, Alvácán is. Tariceanu miniszterelnök múlt héten meghirdetett villamosítási akciója az ötvenes évek politikai szlogenjeire emlékeztet, ő sem gondolhatta komolyan, hogy tíz hónap alatt bepótolják, amiről eddig elfeledkeztek. /Gáspár-Barra Réka Irházi János Pataky Lehel Zsolt: Villany nélküli települések. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Vetési László lelkész kolozsvári végzős református teológusokkal ismét a Bánságba látogat. A teológusok a zsombolyai gyülekezet istentiszteletén vesznek részt, egyben ismerkednek a szórvánnyal. A Temesvári Református Egyházmegyében két szórványgyülekezetnek – Zsombolya és Karánsebes – is lelkészre van szüksége. Vetési László a Diaszpóra Alapítvány számára adatokat gyűjt, illetve fényképez Makay Botond társaságában azokról a templomokról, parókiákról, temetőkről, amelyek még nincsenek az alapítvány birtokában. A tervek szerint a Bánsági “paptalan Marosszentimrét”, azaz Klopódiát keresik föl, majd Szigetfalun, Boksánbányán dokumentálódnak. /Szakmáry Károly: Vetési László ismét a Bánságban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Március 2-án búcsúztatták hívei, hozzátartozói és a tordai magyarság jelentős része a helyi unitárius templomban Kiss László unitárius lelkészt, aki február 28-án hunyt el, nem sokkal azután, hogy a helyi önkormányzati ülésen minősíthetetlen módon támadták őt a tordai városi tanács nagy-romániás képviselői. Alin Tise Kolozs megyei prefektus vizsgálja a tordai ügyet. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beadványban fordult a prefektushoz, amelyben azt kérte Tisétől, vizsgálja meg a történteket, és járjon el a törvényes előírások szerint. A Kiss Lászlót ért személyeskedő támadás a tordai polgármesteri hivatal folyosóján történt, amiről nem készült felvétel. A teremből távozó Kiss László több magyar egyházi képviselő jelenlétében a folyóson volt még, amikor Doru Anca nagy-romániás tanácsos utána rohant, és gyereknek nevezte, majd az épületből való kitiltással fenyegette meg. A szamosújvári RMDSZ vezetősége nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését a tordai tanácsülésen történtekkel kapcsolatban. /B. T.: Elbúcsúztatták Kiss László unitárius lelkészt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A harmincötödik életévét még be nem töltött Kiss László unitárius lelkipásztor pályáját a gyűlölködés törte meg, ami azért zúdult rá, mert ki mert állni a város magyarságának jussa, a tordai magyar iskola mellett. Hány fiatal életnek kell még kialudnia ahhoz, hogy megkapjuk azt, ami nekünk jár? Miért kell Erdély földjén olykor legjobbjaink halálával megszolgálni a Templomot és az Iskolát? A tordai gyülekezet megfogadta: az iskola ügyét nem hagyja annyiban, a harcot, amely Kiss László életét követelte, folytatni fogja. Kiss Lászlót szülőfalujában, Dicsőszentmártonban helyezték örök nyugalomra. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?!? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Tizenhat évvel a rendszerváltás után az önálló magyar iskolák létesítése még mindig elképzelhetetlen egyes helyeken, például Bánffyhunyadon és Tordán. Ennyi év után miért zavarják még mindig a románságot az önálló magyar tanintézmények? Ezek után lehet számítani arra, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen engedélyezik az önálló magyar karokat? /Nagy-Hintós Diana: Élet és iskola. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Az eddigi 17 órás kezdéstől eltérően, félórával korábban indul – hétfőtől péntekig – a bukaresti televízió kettes csatornáján sugárzott kolozsvári regionális adás, jelezte Bardócz Sándor, a kisebbségi szerkesztőségek vezetője. Emiatt a csütörtöki 100 perces magyar adás 70 percre zsugorodik, de ugyanez történik a keddi román adással is. Tudor Giurgiu, a televízió vezérigazgatója ígéretet tett arra, hogy találnak valamiféle megoldást a helyzet orvoslására. /(köllő): Megkurtították a kolozsvári tévé adását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Beszterce magyarsága kivonult a temetőjében emelt emlékműhöz, hogy fölidézze a napot, mikor Giorgio Basta kardélre hányatta a várvédőket és családjukat. A 400. évforduló alkalmából, 2002. június 9-én a történelmi egyházak és az RMDSZ emlékművet avattak. Jellemző, hogyan értékelt a Románia Mare hetilap: 2005. október 14-i számának szalagcíme: Az RMDSZ Besztercén emlékművet emelt Basta tábornoknak, Mihai Viteazul gyilkosának. Az újság egy teljes oldalon részletezte ezt a „provokációt”. A lap szerint amióta az emlékmű áll, az RMDSZ szónokai évente fölidézik Basta hősiességét, amelyet azzal bizonyított, hogy Torda mezején lemészároltatta Mihai Viteazult. A lap szerint a román vajda 1601-ben Nagy-Románia néven egyesítette az összes román országrészeket, ezért kellett elpusztulnia, ezért kapott emlékművet Basta. A cikk szerzője, bizonyos Flore Matei azt is megírta, hogy az RMDSZ Budapestről beszerzett számítógépen adatbankot létesített az összes román személyiség megfigyelésére, miközben a Magyar Kulturális Alapítvány nehéz pénzekkel megvesztegeti, lekötelezi őket. A szerző személyes emlékeket is idéz: a 70-es években (!) a Magyar Autonóm Tartomány területén élt, a magyarok olyan elképzelhetetlen barbár bánásmódban részesítették a román lakosságot, hogy az még a külföldi turistákat is elborzasztotta. Mindezek után a szerkesztőség felhívta a figyelmet az autonómia veszélyére, amellyel az RMDSZ Erdélyt Magyarországhoz akarja csatolni. Az oldalt a besztercei inkriminált emlékmű fényképe uralja, el lehet olvasni a fekete márványba vésett szöveget: „Az 1602. február 24-én, vasárnap Basta generális vallon és hajdú zsoldosai által Besztercén lemészárolt, több száz magyar várvédő és családja hősi halála emlékének...” stb. Közben a Romania Mare szerint az RMDSZ dicsőíti Basta tábornokot. /Barabás István: Basta tábornok az RMDSZ szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Emlékeztető: az emlékmű felavatásáról: (Kresz Béla): Beszterce fekete vasárnapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 11./

A Sarmisegetuza Egyesület azt követeli Székelyudvarhely polgármesterétől, hogy március 15. előtt távolítsák el a város szoborparkjából a ,,közismerten genocídiumra buzdító revizionista író”, Wass Albert szobrát, főleg, hogy bizonyos személyeknek szándékában áll a Székelyföld autonómiájának kikiáltása ezen a napon. Székelyudvarhelyen nincs Wass Albert-szobor – szögezte le polgármesteri hivatal szóvivője, Komoróczy Zsolt. Elmondta: tíz nappal ezelőtt az Elie Wiesel Intézettől kaptak egy hasonló témájú levelet, amelyben szintén az állítólagos Wass-szobor eltávolítását kérik. Nem tartjuk háborús bűnösnek Wass Albertet, de erről egyelőre nincs bírósági végzés – fejtette ki Komoróczy. Az udvarhelyi szoborparkban a történelmi személyiségek mellszobrai közt áll Csaba királyfi és a Vándor Székely szobra is – utóbbi a máig eltelt 40 évben otthonukat elhagyni kényszerült erdélyieknek állít emléket. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

A temesvári önkormányzat Szász Enikő színésznőt nevezte ki a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatójává. A leendő színidirektor elképzeléseiről nyilatkozott. Elődje, Demeter András hatalmas érdeme, hogy tizenkét évvel ezelőtt kiemelte a megszűnés határára jutott színházat az anonim állapotból, és nemzetközi hírű színházi műhellyé próbálta alakítani. Ezt a gyakorlatot ő is folytatja, de kínálat és repertoár kialakításánál nem vonatkoztathatnak el attól a publikumtól, amelynek játszanak. Kezdeményezi egy szövetség létrehozását a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió három nagyvárosában, Temesváron, Szegeden és Újvidéken működő színházak között, mely azt célozná, hogy helyi költségvetési, illetve európai uniós forrásokat felhasználva állandó évadot szervezzenek egymás székhelyén. A testvérvárosi színházak vezetői szándéknyilatkozatukkal támogatták ezt. Szász Enikő úgy tervezi, hogy csak meghatározott időre vagy projektekre szóló szerződéseket köt a színészekkel. A magyar közönség színháztól való távolmaradásának egyik fő oka a színpad és színházterem jelenlegi állapota. Omlik a fal, beázás is van. – Szász Enikő tervezi a bábtagozat indítását, bábszínészek toborzását, a színészek lakásgondjainak megoldását és tánctagozat létrehozása is. Nagyszabású vándorfesztivált is elindíthatnának Temesvárról, a testvérvárosokban működő színházi intézmények bevonásával. /Pataki Zoltán: Eurorégió lesz a Csikyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésen semmiféle aktuális politikai megnyilvánulásra nem kerül sor, kizárólag az autonómia-igényüket fogják kinyilvánítani a felszólalók – szögezte le Szász Jenő polgármester. Az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete külön rendezvényen kíván emlékezni a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján. Közleményük szerint „a város polgármestere nem kezdeményezte a hagyományokhoz híven március 15. megünneplését, a székelyudvarhelyi RMDSZ választmánya felvállalja az ünnepély szokásos megszervezését a Márton Áron téren”. Engedélyt nyújtanak be a polgármesteri hivatalhoz. Szász Jenő polgármester közölte, nem tud eleget tenni az RMDSZ városi szervezete kérésének, mivel a 14–16 óra között sorra kerülő Székely Nagygyűlés nyitányaként, déli 12 órai kezdettel Transylmania-koncert lesz a rendezvény helyszínéül szolgáló Márton Áron téren. A gyülekezési törvény is tiltja, hogy egyazon időben, egyazon téren két különböző rendezvényt tartsanak – érvelt Szász. A városvezető szerint kár lenne megosztani az ünnepséget, az RMDSZ-nek is ott a helye a nagygyűlésen, amennyiben azonban külön szeretné megünnepelni március 15-ét, kénytelen lesz új helyszínt választani. /Székelyudvarhely. Párhuzamos ünneplés? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

Borbáth István székelyudvarhelyi RMDSZ frakcióvezető tanácsosi mandátumának megszüntetését indítványozta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalnál Bodnár László, a székelyudvarhelyi Városháza jegyzője – jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Mint mondta, az összeférhetetlenség azért áll fenn, mivel a frakcióvezető, aki a helyi Roseal Rt. igazgatója is egyben, különböző gazdasági ügyeket bonyolított a helyi közüzemekkel, az Urbana Rt.-vel már előző mandátuma, tehát a 2003-as, illetve a 2004-es évek során is. /A mandátum megszüntetését kérik. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

Önkormányzatoknak és iskoláknak kellene megőrzésre és gondozásra átvenniük az egykori szobrásztáborok napjainkban közprédává vált alkotásait – javasolta Petre Strachinariu háromszéki képviselő. A Kovászna leltárán „rothadó” művektől azonban a város nem akar megválni. A rendszerváltás előtt szervezett szabadtéri kiállításoknak akkor pecsételődött meg sorsuk, amikor a táborok területét a kilencvenes években visszaszolgáltatták egykori tulajdonosaiknak. Háromszéken kívül hasonló a helyzet a Szeben megyei Szelistyén, Máramarosszigeten vagy az olténiai Hobitán. Tizenhat éve hányódnak azok a fából és kőből készült térplasztikák, melyek a nyolcvanas évekbeli szobrászati táborokban készültek a vidék három településén: Árkoson, Kovásznán és Rétyen. Az Árkosi Kulturális Központ kiadásában megjelent Kovászna megyei kortárs monumentális műalkotások című ismertető szerint a három településen megszervezett táborokban összesen 127 szobrot hagytak maguk mögött a művészek. Sepsiszentgyörgyi iskolák szívesen átvennének szobrokat. „A kovásznai szobrok a város közvagyoni leltárán vannak, a tanács átadhatná ugyan őket – nyilatkozta Zsuffa Levente kovásznai polgármester -, de turisztikai okokból nekünk is szükségünk van rájuk.” /Domokos Péter: Tűzifatermelő szobrásztáborok? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Az uniós alapok jobb kihasználásáért hozta létre az RMDSZ az Euro Trans Alapítvány által működtetett pályázati irodákat, amelyek elsősorban a magyar többségű önkormányzatoknak nyújtanak segítséget, mondta el Veress Emőd önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök sajtótájékoztatóján. Márciustól Kolozsváron, Zilahon és Csíkszeredában indul be az irodák működése, hasonló szerepet tölt be Kovászna megyében az Árkoson működő központ. Az alapítvány másik fontos tevékenységi területe a szakemberek képzése. /-f-: Új lehetőségek a csatlakozással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Március 2-án Marosvásárhelyen Keresztény értékek az európai politikában címmel szervezett tanácskozást Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem műszaki és humántudományok marosvásárhelyi kara és a hollandiai Református Párt /Staatkundig Gereformeerde Partij/. „Nyilvánvaló, hogy a magyar nyelvhasználat a teljes tanulmányi időszakra kellene vonatkozzon. Csakhogy nem kellene túl sokat várjanak e téren az Európai Uniótól, mert az unió nem kötelezheti Romániát arra, hogy megváltoztassa a magyar helyzetet, mivel ez Románia nemzeti kompetenciájához tartozik” – jelentette ki Evert-Jan Brouwer a tanácskozáson. /Bögözi Attila: Keresztény értékrend és kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Kommandón Bod Péter fiatal lelkipásztornak 527 református híve van. Egy családi házban tartották az istentiszteleteket mind a reformátusok, mind a katolikusok. A református hívek megvásárolták a házat, és négy évi munka árán felújították. Lehet mondani kazettás templom, mert mennyezetének díszítéséhez a minden évi konfirmandusok adományoznak egy-egy kazettát. Tornyot is építettek, 2004 júniusában fejezték be a munkát. Van egy faragott emléktáblájuk, ezt Nagy Berta adományozta, aki Kommandó szülötte, ő hívő közösség jótevője. Új harangot öntetett a gyülekezet. Ifjúsági bibliakör alakult másfél éve. Kommandón a nagy tél nem akadályozta az egyházi életet. Megtartották az egyetemes imahetet. A 2002-ben végzett népszámlálás alkalmával Kommandó 1042 lakosa közül 81 ortodoxnak, 451 római katolikusnak, 505 reformátusnak vallotta magát. Kommandón pozitív a demográfiai mutató. A 14 év alatti református és katolikus magyar gyermekek száma eléri a 170-et. /Kisgyörgy Zoltán: Ahol a nagy tél sem akadály. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

A Maroshévízen megjelenő „független heti újság”, a Vocea című lapocska kétnyelvű hetilapnak hirdeti magát. Olvasható benne: „Mi nem veszekedünk a feleségeinkkel azért mert magyarok hanem azért mert csipösnyelvüek.” A helyesírási hibák mellett a szöveg mindent elárul a lapocska színvonaláról. Az idézett résszel ki is merül a Vocea kétnyelvűsége. /Szondy Zoltán: Ez aztán a kétnyelvűség! = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

Cziprián Kovács Loránd, a sepsiszentgyörgyi főiskola közigazgatási szakának tanulmányi igazgatója kijelentette, hogy már nyolc oktató hagyta el a főiskolát, közülük hatan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain tanítanak, egy Kolozsváron, egy meg Pécsett kötött ki. Legutóbb Márton Albert vált meg az egyetemtől, sikeresen versenyvizsgázott a Sapientia egyik oktatói állásásra. Fazakas József főigazgató nem látja veszélyeztetve az általa vezetett intézményt. A közigazgatás szak a BBTE karainak kihelyezett részlege /a három sepsiszentgyörgyi szak, a vállalat-gazdaságtan, a szolgáltatás-, turizmus- és kereskedelemmenedzsment, valamint a legújabb, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari menedzsment/. Fazakas József közölte, a gazdasági szakokat nem hagyta el egyetlen tanár sem.  /Szekeres Attila: Agyelszívás erdélyi módra (Egyetem Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

Megjelent a Bölöni Figyelő új száma. A kultúrát és a hagyományőrzést is felvállaló lap a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány égisze alatt lát nyomdafestéket. A vezércikket Sikó Imre polgármester jegyzi, és helyet kaptak benne a legfrissebb önkormányzati hírek. Beszámoltak a tavaly márciusban megalakult diakóniai szolgálatról. /A Bölöni Figyelő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

Az erdélyi magyar földbirtokos és történelmi családok 1949-es kitelepítésére és meghurcoltatására emlékeztek március 2-án Székelyudvarhelyen. A Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél a szervező Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi szervezete részéről Pál László elnök, valamint Komoróczy György titkár mondott beszédet, a társszervező Rákóczi Szövetség nevében pedig Hegyi Sándor lelkipásztor, a szövetség székelyudvarhelyi szervezetének elnöke szólt a hallgatósághoz. A történelmi családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke, Haller Béla levélben üdvözölte a székelyudvarhelyi megemlékezőket. /Szász Emese: A kitelepítésre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

Székely Golgota címmel az 1764-es madéfalvi vérengzés tragikus eseményeit megörökítő rockoperát ír Papp Kincses Emese. Az alkotás a szerző Ne késsetek, harangok rockopera és az Árpád-házi Szent Erzsébet oratórium nagysikerű produkciók sorát kívánja kiegészíteni. – A megrendítő, sorsfordító történéseknek számos, mához szóló üzenetét is tolmácsolja a készülő zenés darab: a mindenkori hatalomnak való behódolás vagy bátor szembenállás, a hűség és megmaradás vagy menekülés dilemmáját, és a legfontosabbat: a székely nép olthatatlan szabadságvágyát – vallja az alkotó. A zenei anyag hangszerelését, a hangfelvételeket a Role együttes készíti. A közel ötven szereplőt felvonultató előadásban fellépnek a Role együttes énekesei, a Segítő Mária Gimnázium és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai. A bemutató előadást a pünkösdi zarándoklat előestéjére tervezik – tájékoztatott Papp Kincses Emese, aki az előadás rendezője is. /Sarány István: Újabb rockopera-előadás készül. Székely Golgota. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

A gyerekeket és a fiatalokat szeretné bevonni a faültetést, a zöld területek létrehozását célzó új programba a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány, a Mol támogatásával. A programnak két része van – tájékoztatott a környezetvédelmi programok legnagyobb térségbeli finanszírozójaként számon tartott Polgár-Társ Alapítvány igazgatója, Potozky László. A faültetés mellett rajz- és kollázskészítési versenyt is szerveznek. /Iskolák a környezetért-program Székelyföldön Mol-támogatással. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Cs. Gyimesi Éva beismerte, hogy Magánügy? című véleményem /Szabadság, márc. 2./ túlérzékeny, elsietett reakció volt, Balázs Sándorral szemben éles és sértő minősítést írt le. Magyarázta, hogy a Szabadságban „közszolgálati (tájékoztató) szerepének szakmailag egyenetlen működése ehhez igen nagymértékben hozzájárult”. /Cs. Gyimesi Éva: Elsietett reakció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Józsa Miklós ny. magyar tanár az Áprily-esték farsangvégi rendezvényeként Hermányi Dienes József (1699–1763) életét és irodalmi munkásságát ismertette Nagyenyeden a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Hermányi Dienes József Nagyenyeden volt lelkész, anekdotáiban megörökítette környezete életét. György Lajos írta róla: „Erdély különböző helyein 72 főméltóság temetésén szerepelt, azonkívül 407 enyedi híve, 6 pap és 40 kollégista koporsója mellett mondott gondosan kidolgozott szépen felépített ékes beszédet.” Gazdag írói hagyatéka, a mintegy 158 kötetnyi kézirat nagy része megsemmisült, vagy elkallódott. Legfontosabb művei az Emlékirat és a Nagyenyedi Demokritus. Ez utóbbiban 339-ből hetven anekdota Nagyenyedről szól. Az esten Király László ny. magyar tanár a Demokritus nyelvi érdekességeiről beszélt. A református papilak falán ma Hermányi Dienes József emléktáblája található id. Pásztori Kupán István lelkipásztor jóvoltából, Lőrinc Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása. /Bakó Botond: „Lábakon járó könyvtartó polc”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./