Továbbra is érvényes a demokrata ajánlat a DP és az NLP fúziójára, de ezúttal nem csak a liberálisoknak, hanem valamennyi olyan pártnak szól a meghívás, amelyek érdekeltek egy erős jobb-közép politikai formáció létrehozásában – jelentette be Emil Boc, a demokraták elnöke. Emil Boc február 27-i sajtóértekezletén visszautasította a liberális vádakat. Kifejtette: hiába kérik számon az NLP-sek a DP-n, miért nem támogatják alkotmánymódosító javaslataikat, ezekről nincs szó a koalíciós szerződésben, nem lehet tehát számon kérni rajtuk. Borbély László RMDSZ-es miniszter szerint kevesebb sajtónyilatkozat kellene, és inkább arra kellene koncentrálni, hogy a koalíció komolyan elemezze egy éves tevékenységet. /Nem mond le a DP fúziós terveiről. Bocék a kispártokkal is kacérkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ Rövid liberális-demokrata történelem: 2004. január 14. – a bukaresti törvényszék elfogadja a liberális-demokrata szövetség bejegyzési kérelmét 2004. június 6. – a D. A. tagpártjai külön indulnak a helyhatósági választásokon 2004. október 3. – Theodor Stolojan, a D. A. államfőjelöltje visszalép; helyét Traian Basescu társelnök veszi át 2004. november 28. – a parlamenti választáson a D. A. a voksok 31,55 százalékát apja szemben a PSD+PUR 36,87 százalékával 2004. december 12. – Traian Basescu nyeri az elnökválasztást a szavazatok 51,23 százalékával 2004. december 22. – Traian Basescu Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnököt bízza meg a kormányalakítással. /Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

A Területrendezési és Középítkezési Minisztérium vizsgálatot indított az árvíz sújtotta Temes megyei településeken, ahonnan az új házak beázására, a falak penészedésére, illetve az ár- vagy a talajvíz által megrongált régi vályogházak állapotáról érkeztek panaszok. Borbély László miniszter szerint tavaly öt hónap alatt összesen 876 árvíz sújtotta házat sikerült újjáépíteni, és több mint ezret megerősíteni. Főként a helyi lakosok ellenállása jelentett gondot, mivel többségük nem bízott az új technológiák hatékonyságában. Ezek azonban a hagyományos eljárásokkal azonos minőséget biztosítanak, ráadásul a munkát jelentősen gyorsítják. A károsultak többsége viszont azt állítja, hogy épp ez a baj, a munkások elhamarkodták az építkezéseket, gyenge alapokra emelték a lakásokat, sok építőanyagot kispóroltak belőlük. Borbély legutóbbi, december 16-i látogatásán a sajtó jelenlétében megígérte: segítséget nyújtanak, amint kitavaszodik, folytatják a munkát. /(pataky): Vizsgálat az újjáépített és régi házaknál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Újabb haladékot kaptak a temesvári Szépművészeti Múzeum történelmi-régészeti részlegének alkalmazottai: magyarázzák meg, hová tűnt a leltárból több száz művészeti alkotás. A magyar műalkotások, többek között Szervátiusz Jenő Paraszt című munkája is az intézménynél volt – mára hűlt helye. Negyven év után először leltároztak az intézményben, megdöbbentő eredménnyel: az ötszázezret meghaladó kiállítási tárgy alig több mint fele létezik valójában. Százhárom képzőművészeti alkotás hiányzik a múzeum gyűjteményéből, köztük magyar műalkotások is. Az eltűnt tárgyak listáján szerepelnek Metzner, Littecky, G. De Lövendal temesvári tájképei és Ferenczy J. Az irgalmasok temploma című festménye. Tatiana Badescu, a múzeum ügyvezető igazgatója szerint a hiányzó képzőművészeti alkotások nagy részét állítólag 1975. szeptember 18-án visszaszolgáltatták tulajdonosaiknak, de a bírósági határozatokat egyelőre nem tudták előkeríteni. /Pataki Zoltán: Szervátiusz-hiány a Bánát leltárán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Közel 30 diák tüntetett február 27-én a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség épülete előtt. A diákok a Brassai Sámuel Elméleti Líceum esti tagozatára járnak, és a múlt héten értesültek arról, hogy ősztől kiköltöztetik őket iskolájukból. A diákok tiltakoztak, mondván, hogy ők a Brassaiba iratkoztak be, itt is akarják befejezni tanulmányaikat. A Brassai Líceum az unitárius egyház épületében működik, együtt az Unitárius Kollégiummal, az esti tagozat kiköltöztetését a helyhiánnyal indokolta az unitárius egyház. A demonstráció nyomán az a kompromisszumos megoldás született, hogy a diákok a Mócok útján lévő Lupas Iskolába költöznek át, ám oktatóik ugyanazok maradnak, mint eddig, és az érettségi bizonyítványukat is a Brassai Líceum pecsétje díszíti majd. /Debreczeni Hajnal: “Kintlakó” brassaisok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Önálló magyar iskola létrehozásáról vitázott február 27-én Bánffyhunyadon a Városi Tanács. Minden egyeztetés ellenére a helyi tanács leszavazta a magyar iskolára vonatkozó javaslatot. A bánffyhunyadi önálló iskola létesítésére vonatkozó első törekvések már 1990-ben szóba kerültek. Az önálló magyar tanintézmény kéréshez több mint 800, jobbára szülőktől származó támogató aláírást csatoltak. Bánffyhunyadon jelenleg két iskolában működik magyar tagozat. Hasonló a helyzet Tordán, itt két helyen is működik magyar nyelvű I–VIII. osztály, egy másik iskolában pedig a IX–XII. osztály. A tordai önálló magyar tannyelvű iskola csak akkor alakulhat meg, ha a tordai tanácsban a koalíciós partnerek kedvezően bírálják el a magyar szülők kérését. Szamosújváron és Désen is megfogalmazódott már az igény az önálló magyar tannyelvű iskolára. Aranyosgyéresen már alig van egy-nyolc osztályra elegendő gyerek, tehát ott nincs lehetőség az önálló magyar iskola létesítésére. /D. I., N.-H. D.: Önálló magyar iskolát kérnek Bánffyhunyadon. Hasonló kérések fogalmazódtak meg a megye többi városában is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Három önálló általános iskola működik Balavásár község területén, a községközpont mellett a másik kettő Kenden és Szénaverősön, ahova iskolabusz szállítja a szomszédos falvakból a felső tagozatos diákokat. Óvoda minden faluban van, a legnépesebb a kendi, ahova 82 kisgyerek jár. Balavásáron 51, Szénaverősön 38, Egrestőn 32, Szentdemeteren 22, Fületelkén 18 óvodás van. Az iskolai népesség közel 800 gyermekből áll. Az összevonások után valószínűleg mindhárom iskolának sikerül megőriznie az önállóságát. Ez Kenden, ahova 121-en járnak, attól függ, hogy minden gyereket a helyi iskolába íratnak-e. /(b.): Ha minden gyerek otthon maradna... = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

Márciustól Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium szórványgondozó tevékenységet indít, amely a kisdiákok nemzeti önazonosság-tudatát és anyanyelvi kultúráját hivatott fejleszteni. A VIII. osztályos diákok kisérettségire való felkészítését március 3-án kezdik. Március 10-ig várják azon lelkészek jelentkezését, akik a magyar óvodával, iskolával nem rendelkező településeken élő (3-10 éves korú) magyar gyerekeket részesítenének anyanyelvi “gondozásban”. A Kollégium tanítóképzősei és főiskolásai vállalják a szombat délelőttönkénti csoportos foglalkozásokat ezekkel a gyerekekkel. /Szórványban a szórványért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

A Magyar Művelődési Intézet /Budapest/, együttműködve az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karával felsőfokú továbbképzést indított a határon túli magyar kulturális szakemberek részére. A február 27-én indult kétéves képzés 20 fős csoporttal, amelyben több erdélyi is részt vesz. A képzést az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatja. /G.M.I.: Kulturális mediátorképzés indult határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Egy tömbből faragott férfi volt Atzél Endre, mindenki Atzél Bandija, magyarságmentő missziója csúcsán sarkon fordult Teremtője szólítására. Halála mintha életét illusztrálná a feltétel nélküli önátadásban, a mindig Isten akaratára hagyatkozásban. A mindenkin minden áron segíteni készség ugrásra-kész állapotban tartotta – ő mindig ügyeletben volt, írta róla Dr. Gellérd Judit. Agyonhajszolta magát. Felkutatta a gyámoltalan, csendesen szenvedőket, akárcsak kultúrájukban sorvadásra ítélt közösségeket – a moldvai csángókat, a kárpátaljaiakat, és tartotta bennük nemcsak a lelket, de szállította a segélyt folyton-folyvást. Ki ne emlékezne az ezer csángóra, akiket Bandi II. János Pál pápa előtt 1991-ben Budapesten felsorakoztatott? Eszményien, hivatásszerűen volt ő Máltai Lovag. Atzél Endre Erdélyben, a Torda-Aranyos megyei Mezőzáhon született 1937-ben. Apja, báró Atzél Ede földbirtokos, agrármérnök volt és kora közismert politikusa. Édesanyja gróf Bethlen Beáta volt. Házasságukból nyolc gyermek született. Édesapját, a fegyverszüneti tárgyalások parlamenterét, előbb a nácik keresték halálra, majd a szovjetek vették üldözőbe és végül valószínűleg ők is végezték ki 1945-ben. Atzél Endre villamosipari technikumot végzett. Anyját takarítónőként alkalmazták egy gyárban. Az 1956-os forradalomban való részvételéért tizenkilenc évesen 14 évnyi börtönre ítélték. A volt elítéltek legbátrabb társuknak tartottak. 1956-os szerepéért a Köztársaság Hőse címet kapta meg. Az egyetemet levelező hallgatóként fejezte be, jogi diplomáját 1981-ben nyerte le. 1969 óta járta Erdélyt, majd 1990 után Moldvát is. Itt végezte lélek- és embermentő tevékenységét. Az évek során moldvai csángómagyarok ezrei fordultak meg lakásán, többjük szállóvendégként. A moldvai magyarok megsegítésére barátaival megalapította a Frater Julianus Alapítványt. Lourdes-ba évente vitte az erdélyi és moldvai mozgássérülteket vagy hozta a Kárpát-medence egyéb vidékeiről a mozgássérült és Down-kóros gyermekeket magyarországi és vidéki nyári üdültetésekre, miközben vitte, folyton vitte az eldugott falvakba a gyógyszereket, a gyógyászati segédeszközöket és ki tudja mi mindent. Utóbbi éveiben mindig Moldva, Kárpátalja és Bécs között száguldozott. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium munkatársaként szerepet vállalt szórványkollégiumok létrehozásában Erdély-szerte. Mádl Ferenc köztársasági elnök, Atzél Endre legendás munkásságát 2003-ban személyes kitüntetésével jutalmazta, 2004 decemberében pedig megkapta az erdélyiek Julianus-díját is. /Dr. Gellérd Judit: Radikális jóság – dr. Atzél Endre halálára. = Moldvai Magyarság (Csíkszereda), 2006. febr./

A Templom és Iskola Alapítvány szavalóversenyén református kollégisták tettek bizonyságot versszeretetükről Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban. Dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, az alapítvány elnöke elmondta: a tavaly először megrendezett versenyt ezentúl évente folytatni fogják. /N.B.: Balladák a Bernády Teremben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

Február 26-án délután került sor a Kulcsár Gabriella által kezdeményezett Zenélő Kolozsvár második előadására, amelynek díszvendége a zeneiskola alapító igazgatója, a 80. életévéhez közeledő Guttman Mihály volt. J. Haydn G-dúr trióját Kállay Zsófia, Kállay Lilla és Kállay Panna zeneiskolás tanulók előadásában hallhatta a közönség. Végül Kállay Tünde tanár vezényletével a zeneiskola IX–X. osztályos tanulói Vermesy Péter hat kórusát adták elő. /Nagy-Hintós Diana: Zenélő Kolozsvár II. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A Kide Egyesület Összefogás Kidéért címen meghirdetett programjának célja a gazdaságfejlesztő tevékenység mellett a közösségépítés, a hagyományok őrzése. E program keretében a hét végén az egykori farsangűzés szokásait elevenítették fel. Szabó Erzsébet az egyesület alapító tagja hamubutykás felvonulást szervezett, amelyet a táncházas fiatalok játszottak el. Részt vett a magyarfodorházi vendégek közül Topai Tibor harmonikás is. Az esti program batyus tánc volt. /Lukács Éva: Farsangűzés Kidén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Vidéken ritkák az irodalmi találkozók, ezért jöttek sokan a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör erdőszentgyörgyi humoros délutánjára. Nagy Pál válogatásában jelent meg Bajor Andornak az egykori Új Élet című képes hetilapban megjelent írásait tartalmazó kötete (Angyal Bandi illemtana), amelyhez Sütő András írt előszót. Néhány példányához az olvasók ezúttal is hozzájuthattak. Székely-Benczédi Endre szatirikus politikai szakácskönyve nyomdakész állapotban van immár egy esztendeje. Szerencsések az erdőszentgyörgyiek, van egy Kovrig Magdolnájuk, aki a nevelésre, az oktatásra tette fel életét, akinek művelődésszervezői munkája nyomán élénk tevékenység zajlik a kisvárosban, ő vezeti a Bodor Péter Művelődési Egyesületet. Helyi lap jelenik meg havonta, az Erdőszentgyörgyi Figyelő, amelyet a fiatal szerzőgárdával ugyancsak Kovrig Magdolna tanárnő szerkeszt. /Damján B. Sándor: Hej, Múzsa, légy mostan ihletett…” = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

Petrozsényban farsangi rendezvényt összehozni nem egyszerű. Kellett a nyugdíjasok nótaestjéhez a nemrégen újjáépített zárda tornaterme, Ács Éva igazgatónő szívessége. Köszönet illeti a Kandilla Humanitárius Egyesület közösségét. Eljöttek Petrozsényba a közeli Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület tagjai, bukovinai székely táncukkal, dalaikkal. „Hitünket, a reményt adja vissza egy-egy pozitív értékelés, egy-egy szép rendezvény” – írta Bács Erzsébet. /Bács Erzsébet nyugdíjas tanárnő: Farsang Petrozsényban is! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Február 25-én zsúfolásig megtelt Zimándújfalun a kultúrotthon, farsangzáró jelmezbált szervezett a Borostyán Egyesület. Ménesi Melinda alelnök köszöntötte az egybegyűlteket. A tombolasorsoláskor az Aradi Máltai Segélyszolgálat, illetve a zimándújfalui katolikus plébánia jóvoltából 70 nyeremény talált gazdára. Éjfél után zenekari kísérettel vonultak az utcára, körbetáncolták a felgyújtott szalmabábut, együtt búcsúztatták a farsangot, a telet. A Borostyán Egyesület vezetősége maga köré gyűjtötte a helybeli és környékbeli magyarságot. /Bábut égettek Zimándújfalun. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Román, magyar, német kollégák és irodalombarátok gyűltek össze a Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének termében, hogy felköszöntsék a 97. életévét betöltő Anavi Ádám költőt. Átnyújtottá Anavinak a temesvári írói szervezet ajándékát: a Kepler dráma nyomtatott kötetét. (Hasonló ajándékot kapott 2004-ben az Irodalmi Jelen Könyvektől is: Válogatott verseinek kötetét.) Február 26-án, vasárnap a Csiky Gergely Állami Színházban mutatták be a Kepler magyar nyelvű változatát és köszöntötték – épp a születésnapján – Anavi Ádámot. Markovszky Katalin megbízott színházigazgató üdvözlő beszéde után Oberten János dramaturg, író, műfordító mondott beszédet, Mátray László színművész pedig felolvasással adott ízelítőt a könyvből. /P. L. Zs.: Anavi Ádám köszöntése. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Megjelent Ferencz Imre Történelmi lóárverés /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyve, amely a szerzőnek a hajdani Tromf /Csíkszereda/ című szatirikus hetilapban és a Hargita Népe szilveszteri számaiban megjelent humoros írásait tartalmazza. Ezek az írások a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felszámolásától a 2004. december 5-i népszavazásig mintegy tizenöt évet fognak át. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

Február 28-án a képviselőház jogi, illetve tanügyi bizottságában felfüggesztették a kisebbségi törvény vitáját mivel a testület szavazóképtelen volt. Amikor a nemzeti kisebbségek meghatározásához érkeztek, kiderült, hogy nincs ott a kormány képviselője. Bogdan Olteanu parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter és Markó Attila kisebbségügyi államtitkár 45 percnyi késéssel érkeztek meg, addig viszont a Nagy-Románia Párt és a Szociáldemokrata Párt képviselői, miután felelőtlenséggel és a jogszabály akadályoztatásával vádolták a kormányt, távoztak. A kormánykoalíció vezetőinek február 28-i egyeztető tárgyalásán sem történt előrelépés: mind a Demokrata Párt, mind az RMDSZ ragaszkodott álláspontjához. A megbeszéléseken a pártelnökök nem vettek részt. /Holtponton a kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Az Európai Zsidó Kongresszus rendkívüli közgyűlése elfogadott egy határozatot, amely támogatja Románia és Bulgária 2007. január 1-jei EU-csatlakozását, közölte Aurel Vainer képviselő, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke. Vainer kezdeményezte a határozatot, amely szerint az EU-tagság elősegíti Romániában és Bulgáriában az idegengyűlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni harc uniós elveinek megszilárdulását. A képviselő szerint az Európai Zsidó Kongresszus egy másik dokumentumot is elfogadott, amelyben kéri az európai államok parlamentjeit, hogy nyilvánítsák nemkívánatos személlyé Mahmud Ahmadinezsád iráni elnököt, aki korábban azt nyilatkozta, hogy Izraelt „törölni kell a térképről”. Aurel Vainer elmondta, Romániában 9 800 személy regisztrált tagja a zsidó közösségeknek. /Támogatja az Európai Zsidó Kongresszus a 2007-es csatlakozást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

“Az RMDSZ üdvözli és támogatja a Demokrata Párt (PD) kezdeményezését, hogy létrehozzon egy erős jobbközép pártot, annál is inkább mivel Romániában egyelőre nem létezik hasonló politikai pólus – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Hozzátette, hogy az RMDSZ nem kíván részt venni ebben az újonnan létesülő politikai koalícióban, hanem önálló szervezetként működik tovább. “Ahhoz, hogy például a PD teljes jogú tagként beléphessen az Európai Néppártba, számos kritériumnak kell eleget tennie. Először is át kell értékelnie saját álláspontját, a kisebbségekhez, illetve az RMDSZ-hez fűződő viszonyát, és össze kell állítania egy megfelelő politikai programot, amely összeegyeztethető a néppárti platformok értékrendjével” – értékelte Markó. A PNL és a PD megegyezett, hogy az április 2-i, tizenegy településen zajló részleges helyhatósági választásokon közös listán indítják jelöltjeiket. /Gujdár Gabriella: Az RMDSZ támogatja a PD néppárt-alakítását. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Büntetést helyezett kilátásba a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjével szemben. A figyelmeztetés az oktatók munkaszerződésének felbontását is eredményezheti. Nicolae Bocsan, az egyetem rektora Hantz Pétert és Kovács Lehelt arra figyelmeztette, hogy rendszeres nyilvános állásfoglalásaikkal szándékos módon hamis dolgokat közöltek az egyetem multikulturális jellegével és az intézmény által biztosított magyar nyelvű oktatással kapcsolatban. Felhívja a figyelmüket, hogy az egyetem szabályai szerint kötelesek érvényt szerezni a szenátus, a rektorátus, valamint a kari tanács döntéseinek. A figyelmeztető levél végén Bocsan leszögezte, magatartásukkal megsértették az egyetemi személyzet státusáról szóló törvény, amely kimondja, hogy fegyelmi büntetéssel sújthatók azok, akik ártanak az egyetem érdekeinek és hírnevének. – Ezt jelenti a demokrácia a BBTE értelmezésében – jelentette ki a Szabadságnak Hantz Péter. Szerinte ez a figyelmeztetés is bizonyítja, hogy a BBTE diktatórikus intézmény, amelynek célja a magyar tagozat önállósulásának bármi áron való megakadályozása. A figyelmeztetés ellenére továbbra is megragadnak minden jogi eszközt, hogy „a nyilvánosság elé tárják az egyetem mélyen antidemokratikus gyakorlatát”. Kovács Lehel közölte: a matematika karon a magyar oktatók önfelfüggesztése a kari tanácsban betöltött tisztségükből továbbra is érvényben van. Kovács az egyetem rektorának vádja kapcsán, miszerint szakmai okok miatt nincs joguk ilyen vitákat gerjeszteniük, emlékeztetett: 1998-ban is a BBTE vezetősége hozzá nem értéssel vádolta azokat akik a magyar felsőoktatás kiterjesztésén dolgoztak. Akkor éppen a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásával megbízott testület tagjait támadták hasonló érvekkel. Megdöbbenéssel fogadta a magyarországi egyetemek rektorait tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK), hogy a BBTE szenátusa elutasította az egyetem 149 magyar oktatójának az önálló karok létrehozására vonatkozó kérését. A testület által február 28-án elfogadott nyilatkozat szerint az MRK „támogatja – az európai uniós normákkal összhangban – a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját”, amely mellett elvben kiállt Románia is. Az MRK szilárd meggyőződése, hogy „a kulturális autonómia nem lehetséges a kisebbségek anyanyelvén történő széleskörű felsőoktatás lehetősége nélkül”. „Egy multikulturális intézményen belül is egy nemzeti kisebbség képviselőinek joga van arra, hogy önállóan döntsön az anyanyelvi oktatást illető kérdésekben” – áll a nyilatkozatban. A dokumentum szerint az MRK „ezzel a nyilatkozattal és személyes megkereséssel is kezdeményezi a BBTE vezetésénél, hogy a fenti indokok alapján vegye fontolóra döntésének felülvizsgálatát”. /Borbély Tamás: Megbüntetné az egyetem a BKB tagjait. Kirúgással fenyegették meg Hantzot és Kovácsot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Több lap is megírta, hogy Bocsan rektor és Gyémánt Ladisla, a Judaisztikai Intézet vezetője, ellenzi a Bolyai Egyetem, avagy a három magyar kar létrehozását. Elszomorító, hogy olyan szemponttal hozakodik elő „colegul Gyémánt”, aminek semmi köze sincsen a Bolyai Egyetem ügyéhez. Ugyanis a judaisztika nem csupán a holokausztról szól, hanem a zsidó kultúra és műveltség, a héber nyelv és vallás tudománya. A judaisztikát a keresztény tudósok is műveltek. Sebestyén Spielmann Mihálynak az a gyanúja, hogy a kilencvenes évek legelején azért hozta létre sebtiben a BBTE ezt a tanszéket, mert ezzel remélte elodázni a magyar karok indítását, újra megnyitását, és remélte, hogy Amerika ezek után nem figyel a magyar kisebbségi egyetemi oktatás ügyére. A holokauszt erdélyi túlélői jelentős szerepet vállaltak a Bolyai Egyetem működtetésében. Egyenesen rosszindulatú feltételezés, hogyha a két egyetem szétválna, akkor a judaisztikai tanszéknek nem lenne helye, szerepe, értelme. „Miért? Tán a magyarok (egyetemi oktatók, hallgatók) antiszemiták és ilyen karra nem tartanának igényt? Avagy nem vállalnád a magyar karon az oktatást, elfelejtetted volna Nagyváradon tanult anyanyelvedet?” – kérdezte Sebestyén Spielmann Mihály. A holokauszt-túlélőkre való hivatkozásnak nincs helye az egyetem-vitákban. Elie Wieselt nem lehet félrevezetni. Egy Nobel-díj birtokosa, egy volt lágerlakó jobban tudja, mi kell a kisebbségeknek. /Sebestyén Spielmann Mihály: Sajnálom, Laci! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Dr. Oláh-Gál Róbert matematikus megdöbbenve olvasta Gyémánt László professzor nyilatkozatát, hogy a magyar karok beindítása veszélyezteti a judaisztikai központot (tanszéket). A hajdani Ferenc József Tudományegyetemet éppen a zsidó vagy zsidó származású magyar professzorok tették világhírűvé. A nagy professzorok – Riesz Frigyes, Haar Alfréd – végül inkább Szegedre vonultak az új román hatalom megaláztatásai elől. De bizonyára ismeri a judaisztikai tanszék Teller esetét is a lugosi román hatalommal. /Dr. Oláh-Gál Róbert matematikus: Zsidó professzorok a Kolozsvári Egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

“Gyémánt László azt mond, amit akar. Én azt tudom, hogy a holokauszt túlélők nevében nem nyilatkozhatom, mert engem erre nem jogosított fel senki” – szögezte le az Új Magyar Szó megkeresésére Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, miután Gyémánt László, az Európai Tanulmányok Karának dékánja, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Judaisztikai Intézet vezetője a holokauszt túlélők emlékére hivatkozva utasította el a Bolyai Egyetem létrejöttét. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a magyar karokról, Goldner kifejtette: “A zsidó hitközségnek erről a témáról nincsen véleménye. Ez nem a mi dolgunk, mi ebben nem veszünk részt. Ez a román állam és a Babes-Bolyai Tudományegyetem dolga. Nem tartjuk megfelelőnek, hogy a mi hitközségünk ebbe beleszóljon”. Elmondta, hogy Gyémánt Lászlót nem hatalmazta fel a hitközség, hogy a kolozsvári zsidó közösség nevében beszéljen. Az Új Magyar Szó kérdésére Gyémánt László leszögezte: “Én nem a holokauszt túlélők nevében nyilatkoztam. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen létezik egy judaisztikai program, ennek vagyok a vezetője, a program résztvevői és a magam nevében nyilatkoztam, mint holokauszt túlélők, vagy holokauszt túlélők leszármazottjai.” Gyémánt szerint olyan módszereket használ a Bolyai Kezdeményező Bizottság, amelyek a göbbelsi vagy sztálini módszerekre emlékeztetnek. „Kiderült ugyanis, hogy olyan emberekre hivatkoznak, akik nem is tudják, miről van szó, olyan e-mailek érkeznek, amelyeket innen, Erdélyből küldenek, de úgy vannak feltüntetve, mintha Bécsből küldték volna. Én ezek ellen a hamisítások, elferdítések ellen tiltakoztam” – tette hozzá. /Debreczeni Hajnal: Gyémánt: göbbelsi módszereket használ a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Érthetetlen az a támadható érv is, miszerint a BBTE-n a magyar karok létrehozása a zsidó közösség ellen irányulna. Csakis az egyetem vezetése dönthetne a Judaisztikai Intézet megszüntetéséről. Taktikai hibának nevezhető az a Nicolae Bocsan rektor által kifejtett érv, miszerint a magyar oktatás kapcsán folytatott vita nem az intézményre tartozik. Nagy hibát követett el a rektor a kiadott figyelmeztető levéllel. Ez a fenyegető gesztus azok javára billentheti a mérleg nyelvét, akik a szélsőséges megoldásokat támogatják. /Borbély Tamás: Taktikai hibák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Február 27-én este a Román Televízió Prim Plan című műsorában újabb, a magyar nyelvű állami egyetem körüli vitáról volt szó. Dan Cristian Turturica műsorvezető a román állami nacionalizmus és kizárólagosság védőügyvédjének szerepkörében kardoskodott. Varujan Vosganian szenátor, liberális párti szószóló szerint a jelenlegi román egyetemi rendszer a legtökéletesebbek közé tartozik. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor szereplését Varujan Vosganian kollégája minősítette: ,,nyelvezete visszafogottabb, mint valaha”. A halasztás szándékát szolgálja a Markó Béla által kifejtett újabb álláspont is, miszerint nem feltétlenül most és nem különválással kell megoldani a kérdést. Eckstein Kovács Péter a vitában nem emelte ki, hogy a Babes–Bolyai multikulturalitása egy nagy román humbug. A magyar oktatási ,,vonalakat” nem lehet összetéveszteni az önállósággal.  Eckstein azt sem említette, hogy az elrabolt egyetemet kérik vissza. /Sylvester Lajos: Egyetemet, autonómiát! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Magyarország kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett – egyebek között erre szólította fel a magyar kormányt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Székelyföld ma is többségben lévő őshonos közössége, a székelység, sok évtizedes kiszolgáltatottság után kinyilvánította jogát e történelmi régió autonómiájára. A romániai hatóságok azonban Székelyföld autonómiájára irányuló minden kezdeményezést visszautasítottak, nem vették figyelembe az Európai Parlament felszólítását, az Európa Tanács határozatait – olvasható a dokumentumban. Csapó az SZNT nevében felszólította Magyarország kormányát, tegyen eleget a nemzetközi dokumentumok értelmében anyaországként őt megillető hatáskörének, valamint alkotmányos kötelességének. A levélíró szerint Budapestnek e szellemben kell támogatnia az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Közgyűlése előtt „a magyar nemzetiségű székelység közakaratát Székelyföld autonómiájára”. /Védőhatalmi státust kér Csapó Magyarországtól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Alkotmányellenesnek kellene nyilvánítani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re Székelyudvarhelyre meghirdetett Székely Nagygyűlést –kérte Ilie Botos főügyészhez intézett levélben Petru Calian konzervatív párti képviselő. A politikus (aki 2004-ben a Nagy-Románia Párt színeiben jutott képviselői mandátumhoz, januárban ellenben átigazolt kormányzó Konzervatív Pártba) követeli: a nyomozóhatóság nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re meghirdetett Székely Nagygyűlést. Szerinte ugyanis „sérti az alaptörvény előírásait” az RMDSZ „hallgatólagos jóváhagyásával” meghirdetett rendezvény, hiszen – mint a konzervatív képviselő fogalmaz – ezen „kikiáltják a Székelyföld területi autonómiáját”. /Calian a Székely Nagygyűlés betiltását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a nemzeti vízum feltételeit meg kell változtatni, hogy elérhető legyen minden Kárpát-medencei magyar számára. Erről február 28-án Kárpátalján beszélt, amikor a munkácsi várban felvatatta Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát. A nemzeti vízum mai formájában kirekeszti Magyarországról a kárpátaljai magyarok nagy tömegeit, megszerzésének feltételei viszont könnyen teljesíthetők a „kétes szándékkal és céllal” belépni akaróknak. Orbán ígéretet tett arra, hogyha „kedvezően alakul a széljárás Magyarországon”, akkor a Fidesz a határátlépés, a nemzeti vízum, a kárpátaljai kultúra és az ottani tanárképző főiskola sorsát „egyszer s mindenkorra megnyugtatóan és biztonságosan” rendezi. Emlékeztetve arra, hogy 2004 óta nem hívták össze a Magyar Állandó Értekezletet a Fidesz elnöke kijelentette: a szolidaritás helyett a határon túli magyarok sokkal inkább a kitaszítottság érzését élik át. /Orbán megváltoztatná a nemzeti vízum feltételeit. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Közel 60 esztendeje, hogy az esemény lezajlott, emlékezett vissza Bartis Árpád. Szovjet katonai megszállás alatt nyögött az ország. A kommunisták átvették és megerősítették a rendőrséget. Kezdték összefogdosni, letartóztatni a számukra veszedelmesnek, akadálynak tartott egyéneket. Akkoriban a Kurkó Gyárfásék által létrehozott Magyar Népi Szövetség képviselte a magyarság ügyeit. Közös megegyezés alapján, főképpen a Magyar Népi Szövetség vezetésével – melyben Bartis vezetőként (titkárként) vett részt, elhatározták, hogy népgyűlést hívnak össze Gyergyószentmiklós főterére. Ezt kihirdették az egész gyergyói járásban. A városban közel tízezer ember gyűlt össze a környéki falvakból. A nép követelte a népbíróság azonnali felállítását. Megtudták, hogy az állomáson több tehervagon áll, ezekbe betuszkoltak több letartóztatottat. Erre a népbíróság azonnali ítélet alapján felmentette az összefogottakat. A nép az állomáson kiszabadította a bevagonírozottakat, úgyszintén a rendőrségen lévőket is. Pár napra múlva megérkezett Gyergyószentmiklósra egy nagyobb csapattest, amely összeszedte a zendülés vezetőit és főbb résztvevőit. Közel 350 embert elszállítottak Bukarestbe, és törvényszék elé állították őket. Bartis megszabadult ettől, mert a népgyűlés utáni napon Csíkszeredába ment, az eljegyzésére. Bukarestben egy hónapig tartották fogva a bűnösnek bélyegzetteket, azonban kisült, hogy románok is voltak a zendülők között. Felmentették és hazaengedték mindnyájukat. Később, amikor a kommunisták átvették a teljes vezetést, egyeseket – mint Bartis szüleit is, kinevezték kuláknak – kényszerlakhelyre, másokat a Duna-csatorna építéséhez hurcoltak. /Bartis Árpád, Marosvásárhely: Zendülés Gyergyóban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./