Luther Márton halálának 460. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Új Kezdet református gyülekezeti folyóirat filmvetítéssel egybekötött megemlékezést szervezett február 17-én a Diakóniai Központban. Az érdeklődőket Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese, vártemplomi lelkész köszöntötte, méltatva Luther Márton munkásságát. /(simon): Luther, a villám. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

Déván 22 esztendővel ezelőtt, 1984 áprilisában választottak legutóbb egyháztanácsot a Szent Antal plébánia hívei. Az utóbbi két évtizedben ez a hagyomány szünetelt és csupán tavaly decemberben sikerült újraéleszteni. Az egyházközséghez tartozó hívek 12 személyt választottak meg az újraalakuló testületbe. /GBR: Újra van egyháztanács. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

Arad megyében, Fazekasvarándon jótékonysági farsangi mulatságot szervezett a helyi magyar óvoda vezetősége. Manguci Erzsébet igazgató, a rendezvény fő szervezője elmondta: a magyar óvoda csupán diavetítővel rendelkezett, ami nem tudta lekötni a kicsinyek figyelmét, a szülői bizottsággal egyetértésben döntöttek a jótékonysági bál megszervezése mellett, a bevételből színes tévét és DVD lejátszót terveznek vásárolni. A bálon több mint 200-an részt vettek, a helybeli és környékbeli zenészekből álló Roller zenekar hajnalig húzta a talpalávalót. Fazekasvarándon hagyománya van az óvoda által szervezett jótékonysági báloknak, így korszerűsítették, szerelték fel eddig is az oktatási intézményt. /(balta): Fazekasvarsándon színes tévéért mulattak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

Még soha ennyien nem vettek részt jótékonysági bálon, mint a hét végén Temesváron az 1-es Iskola szervezésében rendezett farsangi mulatságon. Több mint háromszáz jegyet adtak el, a meghívottakkal, a maszkos kisdiákokkal együtt pedig a négyszázat is elérte a jelenlévők száma. A bevétel felét az iskola tornatermének a felszerelésére adják, a másik feléből pedig a magyar tagozat kis táncosainak készül egy új rend ruha. Egy teljes asztalt foglaltak el a Csiky Gergely Színház színészei és baráti körük, a tanfelügyelőség munkatársai, az RMDSZ megyei vezetői és más iskolák tanítói, tanárai. A talpalávalót a 4+2 Asszinkron zenekar húzta, a számokat Fülöp Mihály énekelte. /Sipos János: Bálozás az iskola javára. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

A máréfalvi házasemberek hagyományos bálján a hét végén Kodály Zoltán daljátékát, a Háry Jánost mutatták be a falu amatőr színjátszói, a huszonöt évvel ezelőtti Háry-előadásra emlékezve. A községben több mint százéves múltja van az amatőr színjátszásnak: 1999-ben rendezvénysorozattal emlékeztek meg a centenáriumról. Az előadással tisztelegni kívántak azok előtt a pedagógusok előtt, akik a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a kodályi szellemet, az eredeti népdalt „visszahonosították” a faluba. Az 1978-ban bemutatott Székely fonót a kolozsvári Magyar Operában is előadták a máréfalviak 1980-ban, akkor tévéfelvétel is készült róla. A Háry Jánost negyedszázada, 1981 januárjában mutatták be először Máréfalván, és fél évig járták a vidék falvait a sikeres előadással. A darabot most háromheti próba után állította színpadra Bogosné Olasz Rozália, aki gyerekként még a Székely fonóban szerepelt. /Kovács Csaba Régi-új Háry János Máréfalván. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Százhatvanhárom zenész és táncos négy órán át húzta a talpalávalót, illetve ropta a táncot az első Brassó megyei néptánc-találkozón. Az esemény-szervező Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület idén Tatrang községnek, jövőre Apácának ítélte oda a közkedvelt farsangi rendezvény vendéglátásának jogát. A négyfalusi Kéknefelejcs, az apácai Hajnalcsillag, a pürkereci Kikerics, a brassói Bokréta és Búzavirág táncosai, valamint a zajzoni és pürkereci boricás legények sikeresek voltak a néptánc-találkozón. Tatrangon a brassói egyetemisták tánccsoportja, a Bokréta három tájegység – Szék, Háromszék és Mezőség – egymástól eltérő viseletét és táncát mutatta be. /Barabás Réka: Táncoló tatrangi színpad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Február 18-án Aradon az Aurel Vlaicu Általános Iskolában tartotta hagyományos farsangi mulatságát az Aradi és a Vingai Katolikus Esperesség fiatalsága. A helybeliek mellett, papjaik vezetésével szép számban érkeztek Kisjenőről, Lippáról, Nagyiratosról, Vingáról, a környékbeli falvakból, sőt Temesvárról is. /(balta): Katolikus mulatság Arad-Ségában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

A 44 éves Molnos Zoltán székelyudvarhelyi szürrealista festő rendszeresen három helyen állít ki, Székelyudvarhelyen, Bukarestben és Stockholmban. Molnos idén is meghívást kapott a svéd Képzőművészeti Egyesülettől egy januári, stockholmi tárlatra. A svéd–magyar énekes, Tamás Gábor bátyja, György a svédországi egyetemes magyar képzőművészeket bemutató egyesületnek a lelke. A svéd közönség kedvenc januári magyar alkotása a Csíkszeredában élő, kolozsvári születésű Tompos Opra Ágota Főnixmadár című festménye lett. /Máthé László Ferenc: Hazai szürreál Stockholmban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./

Megjelent Hegedűs Imre János: Benedek Elek – monográfia /Pallas–Akadémia Könyvkiadó. Bibliotheca Transsylvanica 47./ című munkája. A kiadó 350. könyve a Benedek Elek-i életmű előtt tiszteleg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Elutasította a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa az önálló magyar karok létrehozását. A vezetőség a nyilvánosság kizárásával próbálta megtartani a szenátusi ülést, az újságírók jelentős részét nem engedték be az egyetem épületébe. Andrei Marga, az egyetem Akadémiai Tanácsának elnöke és Nicolae Bocsan, az egyetem rektora nem kívánt nyilatkozni a Szabadságnak. Az ülés után Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes elmondta: a magyar oktatók által aláírt beadványról közvetett formában döntött a szenátus. A rektor és az akadémiai tanács is előterjesztett egy dokumentumot, amelyek a magyar tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének az alapelveit tartalmazza. Ezt a két dokumentumot a szenátus 85 igen szavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadta, ez gyakorlatilag a három karra vonatkozó beadvány elutasítását jelenti. Salat szerint belátható időn belül, a három kar kérdésére az egyetem keretében nem lehet visszatérni. Hozzátette: a beadvány megszerkesztésében szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság célja az volt, hogy az egyetem szenátusa részéről elutasító választ csikarjon ki, hogy e negatív állapot birtokában folytathassák a kérdés nemzetköziesítését célzó erőfeszítéseiket. Salat elismerte, hogy rektor-helyettesi mandátuma, amivel a román és magyar fél közötti közvetítés szerepét vállalta, kudarcot vallott. /Borbély Tamás: Elutasították a magyar karok létrehozását. Salat: csak kormányhatározattal lehetne megvalósítani a tervet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa elutasította a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. A romániai magyar közösség újabb vereséget könyvelt el kisebbségi jogainak érvényesítése szempontjából. Most ismét itt az összefogás pillanata. Szükség van az RMDSZ kormányzati pozíciójára, hogy létrejöhessenek a magyar karok. A magyar oktatók közötti megosztottságot nem sikerült felszámolni, ezért várható, hogy többen is kérik majd a jelenlegi tagozatvezetés távozását. /Borbély Tamás: Kisebbségi kudarc. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A Demokrata Párt (DP) azt a feladatot kapta, hogy sürgessék a kisebbségi törvény vitáját – közölte Cezar Preda, a DP alelnöke. Kifejtette a kisebbségi autonómiatanáccsal nem érteken egyet, mert az alkotmányellenes és sérti a többségi nemzet érdekeit. /Kisebbségi törvény: hajthatatlan demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Február 20-án az Országos Korrupcióellenes Hivatal (DNA) ügyészei házkutatást tartottak Adrian Nastase volt miniszterelnök bukaresti rezidenciájában. Kihallgatták Dana Nastasét, a politikus feleségét is, mindkettőjük ellen korrupciós vádak miatt indított vizsgálatot a DNA A képviselőház folyt a vita a házkutatás engedélyezéséről, közben a házkutatás megtörtént. Nastase kijelentette: nem értesítették a házkutatásról, fogalma sincs mit műveltek a házban. A vád: Adrian Nastase egy másik kormány-tisztségviselő készséges közbenjárásával kineveztette Irina Jianut az Állami Építkezésügyi Felügyelőség vezető tanácsának elnökévé. A hölgy 100 ezer USD értékű, Kínából importált műtárgyakkal hálálta meg Nastase szívességét, továbbá állta Nastase két ingatlanának felújítási munkálatainak tetemes részét 1,2 millió új lej értékben. Egyetlen korábbi kormány ideje alatt sem sikerült ilyen mértékben csökkenteni a magas szintű korrupciót – jelentette ki Traian Basescu államfő. Hozzátette, ennek veszélye nem szűnt meg. /Házkutatást tartottak Nastasénál. Fölöslegessé vált a képviselőház rábólintása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Romániában Iliescutól Basescuig minden államelnök a szekuból kinőtt titkosszolgálatokra támaszkodott. 1990-ben a marosvásárhelyi fekete március végjátéka az volt, hogy létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/. Az állítólagos magyar irredentizmus ellen. Az 1996-ban győztes Emil Constantinescu elnök egyszer csak azt vette észre, hogy a titkosszolgálatok hálójában vergődik, és amikor ezek megsúgták neki: nincs esélye a 2000-es választások megnyerésére, visszalépett a megmérettetéstől, kijelentve, hogy a szeku legyőzte. Az is lehet, hogy Constantinescut valamivel megzsarolták.  Iliescu visszatért a hatalomba, akkor egy volt katonatiszt került a hírszerzők élére, Radu Timofte. Timofte újból a román társadalom egyik legfontosabb intézményévé szervezte az SRI-t. Napirenden voltak a telefonlehallgatások, volt, hogy az utcán tartóztatták le a nemszeretem polgárokat, például Mugur Ciuvicát. Több mint másfél évtizeddel az 1989-es fordulat után 110 ezer szekusdossziét zároltak, nemzetvédelmi okok ürügyén ezekbe tekinteni tilos. Tehát 110 ezer régi besúgó, szekus hírszerzővé lépett elő. A liberális Dinu Patriciu ügyeinek vizsgálatakor kiderült, hogy a vállalkozó telefonját hosszú évekig törvénytelenül lehallgatták. Az utóbbi időszakban hivatalosan 14 ezer állampolgár telefonálást hallgatták le, még az ország elnöke is a napokban 2373 személy tavalyi lehallgatásáról beszélt. Traian Basescu az államelnöki választási kampányban megígérte: győzelme esetén leváltja mind a hírszerzőszolgálat, mind a kémelhárítás vezetőit. Nem váltotta le. Mert Radu Timofte és Traian Basescu egyetértett a hírszerző és kémelhárító szolgálatok szerepének felértékelésében. Előbb hozzákezdtek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) átfestésére. Erre jó volt a három újságíró iraki „elrablása”, amely körül immár egy esztendővel az eset után is sok a kérdőjel. Traian Basescu regnálása óta folyamatosan mind nagyobb hatáskörhöz jutnak a hírszerzők. Számos jogszabályba csempésztek be olyan cikkelyt, amely megkönnyíti a közpolgárok utáni kutakodást. A 10 ezer eurón felüli adásvételeket – tehát a telek- és házügyletek tekintélyes részét – jelenteni kell az SRI-nek. Basescu újra be akarja vezetni a rendőrspicli intézményét. Vagyis a fedett ügynökök alkalmazását, akik munkahelyeken, kocsmákban, templomokban vigyáznák az emberek viselkedését, beszédét.  A polgárok bankszámláiba is beletekinthetnek a titkosszolgálat emberei. Az újságíró biztos benne, hogy az úgynevezett magyar irredenták utáni kutakodás is felerősödött. A hírszerzők évi jelentéseiben szerepelt, hogy a magyar irredentizmus nemzetvédelmi szempontból veszélyes. Ezen az RMDSZ kormányzati szerepvállalása sem változtatott. /Román Győző: Téglák és sasszeműek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

A Székely Nemzeti Tanács újabb levelet küldött az igazságügyi miniszternek, amelyben kéri Monica Macovei minisztert, vizsgálja felül a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos álláspontját. „Kérjük, elemezze és fogadja el érveinket a székely közösség azon jogának elismerése mellett, hogy helyi népszavazáson fejezze ki akaratát a Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásával kapcsolatban”. A Csapó József SZNT-elnök által aláírt levél szerint sok európai ország elkerülte vagy tompította a belső feszültségeket a területi vagy kulturális autonómia különböző formáinak bevezetésével. A „Székelyföldön őshonos és többséget alkotó székelységnek joga van az önrendelkezéshez, e jog alapján pedig kéri a Székelyföld autonóm történelmi térség törvény általi létrehozását”. Az SZNT vezetése szerint az igazságügyi miniszter elmélete, amely szerint egy ilyen közigazgatási-területi régió létrehozása alkotmányellenes lenne, tagadja a magyar, a székely közösség romániai, illetve székelyföldi létét.” Az SZNT vezetése szerint az egykor a történelmi Székelyföldet alkotó közigazgatási-területi egységek lakóinak jogában áll választott képviselőin keresztül kérni helyi népszavazások rendezését kiemelt fontosságú kérdésekben. /Újabb levélben fordult Macoveihez az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

“Minket, Bihar megyében élő magyarokat is váratlanul ért a bukaresti magyarellenes hisztéria újabb hulláma. Ez a valódi eredményeket mellőző Gyurcsány-látogatás után előállt helyzet semmiképpen sem illeszkedik az elnök úr azelőtti, mindvégig magabiztos, sikert sugalló megnyilatkozásaihoz” – áll abban a Markó Bélához címzett nyílt levélben, melyet az Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezete küldött szét a sajtónak. “Az újabb magyarellenes uszítás közvetlenül Románia uniós csatlakozása előtt zajlik. Akkor, amikor az RMDSZ a román kormánynak tagja, Ön pedig annak miniszterelnök-helyettese. Joggal kérdezhetjük tehát, ha Bukarest ezt most, a tavaszi országjelentés előtt meg meri tenni, mi lesz a tagfelvétel után?” – hangzik a bihari MPSZ kérdése. A szervezet értékelése szerint “megmagyarázhatatlan az a látszólagos hiszékenység, naivitás, amellyel az RMDSZ politikusai figyelmen kívül hagyták/hagyják a mindenkori román hatalom igazi természetét”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

A romániai romák helyzete a rabszolgaság eltörlése után 150 évvel sem változott lényegesen, s bár az alkotmány kifejezetten tiltja a kényszermunkát, a romák közül sokaknak csak a „közhasznú” munka jut osztályrészül – fejtette ki az MTI-nek Varga Andrea történész. A tíz év óta Bukarestben élő és dolgozó magyarországi kutató annak alkalmából beszélt erről, hogy 150 évvel ezelőtt, 1856. február 20-án írta alá Alexandru Ioan Cuza fejedelem az úgynevezett felszabadító okiratot. Ezáltal az országban hivatalosan felszámolták a cigányok rabszolgatartását. A román fejedelemségekben azelőtt tárgyként kezelték a cigány rabszolgákat, akiket kényükre-kedvükre lehetett adni-venni. Felszabadításuk nem humanitárius okokból történt, hanem amiatt, hogy már semmiféle gazdasági haszonnal nem kecsegtettek. Ebben az időben közel százezer cigányt engedtek szabadon a bojárok. Az állam a felszabadításért cserében fejenként tíz aranyat fizetett a rabszolgatartóknak. A fejedelmi kincstár elsősorban hitelre és értékjegyre vásárolta meg a cigányok szabadságát. Ezt a pénzügyi erőfeszítést később úgy próbálták ellensúlyozni, hogy a szabaddá vált romáknak dézsmát kellett fizetniük. A második világháborúban Antonescu fasiszta rendszere 25 ezer romát deportált Transznisztriába, ezek fele ott halt meg. A kommunizmus idején kitelepítéssel sújtották a cigányságot. /150 éve törölték el a rabszolgaságot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

Az “elemezzük, megbeszéljük” szavakat ismételgette konkrét válaszok helyett Böcskei László, a temesvári római katolikus püspökség vikáriusa, valamint Bognár Levente alpolgármester, miután Aradon meglátogatta azt a négy oktatási intézményt – A. M. Guttenbrunn iskola, két újaradi óvoda, az Eminescu Általános Iskola (egykori Zárda), valamint a Csiky Gergely Iskolacsoport –, amelyet a restitúciós törvény alapján kaptak vissza.– Még tárgyalunk a stratégiáról, de részünkről nagy megértésre és nyitottságra számíthatnak – vázolta Böcskei László a püspökség elképzeléseit. A leltár szerinti átadás-átvétel után fogják előkészíteni a bérleti szerződéseket. Szakács Ferenc, a Csiky igazgatója feltette a kérdéseket: most ezentúl két főnöke lesz? /Irházi János: A vikárius végiglátogatta az ingatlanokat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

A magyar kormány azt ígérte: a határon túli magyarokat nem használja majd eszközként a választási kampányban. Ennek ellenére az utóbbi hetekben elszaporodtak Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elleni támadások. A jelenlegi kormánypártok célja: a „Fidesz-barát” Szász Jenő elleni vádakkal árnyékot vetni a polgári ellenzékre is.    Az Erdélyi Napló szerint azért esett a választás Marosvásárhelyre, hogy alkalmat nyújtsanak Pomogáts Bélának arra, hogy – a Székelyudvarhelyért Alapítvány immár négy esztendeje szabályszerűen elszámolt pályázata ürügyén – támadja Szász Jenőt. Pomogáts kifejtette, azért álltak el a pertől, mert nem akartak „egy erdélyi magyar alapítványt bukaresti román bíróság előtt perelni”. Valójában perelni akartak, olvasható a hetilapban, de budapesti keresetüket, megalapozatlanként, két ízben is visszautasították.  Pomogáts Béla gyaníthatóan politikai megrendelésre tette ezt. „A napokban olvastam a Népszabadság egyik erdélyi tudósításában, hogy az udvarhelyi árvízkárok enyhítésére befolyó, a magyar társadalom adakozásából összegyűlt magyarországi segélypénzek nem az árvízkárosultak otthonainak, templomainak a felépítését szolgálták, hanem egyszerűen a polgármester magánszámlájára kerültek, és az udvarhelyi sportcsarnok renoválására használták fel” – mondta Pomogáts, majd a következőképpen folytatta: „Helytelen lenne, ha a közvélemény egyszerűen szemet hunyna ezek fölött a tények fölött, csak azért, mert egy olyan emberről van szó, akinek befolyásos helyzete van a román politikai életben és a magyar politikában is.”  /Szentgyörgyi László: Erdélyben kampányolnak a magyar kormánypártok. Szász Jenőt mondanak, Fideszt gondolnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 21./

Ájtatos süketelés címmel jelent meg A Hétben Parászka Boróka cikke, amely a toleranciáról szóló képmutató szólamokat vette célba. Az első kijelentés szerint a csíksomlyói búcsújárás karikatúra, a szerző szerint e vallási zarándoklatot meglovagolja a politika, és nemzeti összetartozás kirakatának szerepét erőltette rá a sajtó. Mi köze a gyalog több tíz, esetleg száz kilométert is megtevő, kizárólag vallási indítékból zarándokló csángónak az esemény mediatizálásához? A népviselet tenné jelmezbállá a búcsút? A szerző toleranciáról beszél, akkor több szempontot is figyelembe kellene vennie. Nem mindenki turista azon a búcsún, vannak, akik imádkozni mennek oda. Talán a média kritizálása szerencsésebb lenne, mint közel négyszázezer erdélyi katolikus önérzetének célbavétele. Itt a saját toleranciáról szóló tétel kerül kínos helyzetbe. Nem lehet következtetést levonni az összes pap műveletlenségére vonatkozóan, ahogyan azt a szerző teszi. Vállalná-e a papság vallási műveletlenségéről hangoztatott véleményét a szerző mondjuk egy római vagy freiburgi oklevéllel rendelkező pappal szemben állva? A Hét tavalyi, pápa halála utáni száma hozott egy cikket Hans Küngtől, a vezető katolikus teológustól, a hetilap Künignek nevezte a szerzőt. Helytelen, hogy egy iskola rákényszerítse a vallásoktatást a gyerekekre és a szülőkre. Bűncselekménynek számítana, ha a szülő, törvényes jogaival élve, írásban kérte volna azt, hogy gyereke más tantárgyat vehessen fel vallás helyett, és ezt az igazgató megtagadta volna tőle. De ilyen konkrét esetet nem hoz fel a szerző. Sohasem hallotta, hogy valakit kényszerítettek volna imára állami iskolában, írta Nemes István. Parászka szerint Erdély iskoláinak „jelentős részében” kényszerítik vallásórára járni a gyerekeket. Ez rágalmazás. – Romániában az alapvető jogokkal van probléma. Érdemesebb is lenne ez ellen küzdeni, mint az egyházat egy már nem létező középkorba gyömöszölni vissza... eléggé nagy energiával és cinizmussal. /Nemes István: A tolerancia dilemmái avagy profán süketelés. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 21./(A szerző katolikus hitoktató. A Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán szerzett oklevelet, jelenleg a Sapientia EMTE csíkszeredai karának könyvtárosa.).

Gyöngyösi Csilla református lelkész írásában hangsúlyozta, hogy az apologéta egyrészt keresztényként képvisel „egy bizonyos hitet”, másrészt „párbeszédet kezdeményez az emberekkel. Szükséges hozzá a szellemi nyitottság, a vitára való képesség.” Jelenleg „az egyház a társadalom számára többé-kevésbé „csak” kulturális és szociális kontextusban értelmezhető – az egyház a világiak szemében akkor tölti be hivatását, ha felvállalja a kultúra ápolását és a szociális intézményeket. Az egyház azonban nem ezt látja a legfontosabbnak az önértelmezésében.” Az egyház krízishelyzetben van: képtelen elérni az embereket, „hatalmi helyzetében nem szokott hozzá, hogy az emberek igényéhez alkalmazkodjon”. A szerző Vályi Nagy Ervin tanulmányaira hivatkozva írta, hogy amikor az egyház konzerválni akarja saját magát, „és ki akarja zárni a változás lehetőségét, tulajdonképpen saját alapjait tagadja meg.” Ha az egyház képtelen a változásra, a párbeszédre is képtelen. Felmerül a kérdés: mit akar konzerválni/megőrizni az egyház, mint szervezet? Mi az, ami a hitben korhoz kötött, így múlandó, s mi az, ami örök? Ki az, aki meghatározza, hogy mi a múlandó, és mi örök? Milyen tekintéllyel? „Bezárkózás a nemzeti hagyományba” – ezt elítéli a szerző. Védeni a hagyományt, szerinte ez azt jelenti: „életben tartani az Idegen mítoszát. Aki nem más, mint az ellenség, mert nem olyan, nem azt a nyelvet beszéli, nem úgy gondolkodik, stb.” „Ebből a szellemiségből fakad sok felekezet nacionalizmusa is, ez azonban önmagában is ellentmond a kereszténység internacionalista szellemiségének.” „Az egyház helyzete, szerepének nyílt megvitatása tabu-téma. Éppen ezért jelen írás vitaindító akar lenni.” /Gyöngyösi Csilla: Egyház és világ viszonya – elméletben. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 21./ (A szerző református lelkész)

Svella Adél szervezésében kultúrkör indul Csíkszeredában, melynek célja „beavatást” nyújtani a művészetek világába, és nem utolsósorban párbeszédet folytatni különböző művészeti ágak kortárs művészeivel. A Csíki Kultúrkör első előadása február 22-én lesz Elfelejtett képírásunk – a kazettás mennyezetek címmel, az előadó Kiss László színművész Szentegyházáról. /Indul a Csíki Kultúrkör. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

Február 19-én, vasárnap Gyorokon megtartott újságíró-olvasó találkozón a résztvevők örömmel újságolták: a katolikus parókia mellett leromlott állapotban lévő egykori egyházi óvoda épületének a felújítása érdekében lépések történtek. Cziszter Kálmán építészmérnök elkészítette a felújításhoz szükséges felmérést, tanulmányt, míg Éder Ottó tanár a munkálatokhoz, illetve az épületben beindítandó Szent Donát Ifjúsági Központ létrehozásához szükséges anyagiakért pályázatban fordult a Communitas Alapítványhoz. A legtöbben a vízelvezetők eldugulása, a pangó vizek miatt esős időben járhatatlanná váló gyoroki járdák, utak miatt panaszkodtak. /(balta): Legnagyobb gond a sártenger. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

A Maros Megyei Pedagógusok Háza állami támogatásból és saját bevételeiből egyaránt jelentős összegeket költ a könyvtár állományának bővítésére, tájékoztatott Nagy Edit, az intézmény vezetője. A huszonötezer kötetes bibliotékában a pedagógiai, lélektani, pszichopedagógiai szakkönyvek kerülnek előtérbe a szépirodalommal szemben. Legutóbb Rózsa Mária, aki három évtizedig az Oktatási Minisztérium mellett működő Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó szerkesztőjeként tevékenykedett, adományozott több mint négyszáz, a magyar nyelv oktatásáról szóló kötetet a Pedagógusok Házának. Anyanyelvi tankönyveink sok erőfeszítés árán kerülhettek az iskolákba, viszont „nem hiába dolgoztunk, mert a tankönyveinknek üzenete volt” – vallotta az egykori szerkesztő, aki az erdélyi tankönyvírás történetének megírását szorgalmazta. /(mészely): Tankönyveink üzenete. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

A Sepsiszentgyörgyön létrehozandó magyar kulturális fiókintézet igazgatására a székelyudvarhelyi születésű 32 éves Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak Bozóki András tárcavezető a nyolc pályázó közül. A román parlament még nem ratifikálta a fiókintézet megnyitását lehetővé tevő egyezményt. Hadnagy Miklós kifejtette, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetnek a romániai magyarság és az anyaország között kell közvetítenie. Fel kell vállalnia a többi, régióban élő kisebbségi közösség művészetének, kultúrájának bemutatását, de különös figyelmet kell fordítania a romániai magyarság kultúrája bemutatására és közvetítésére a világ országaiban. Hosszú távon magyarországi, romániai és Kárpát-medencei intézményeket felölelő hálózatot kell kialakítani. Hadnagy Miklós 1992-ben telepedett át Székelyudvarhelyről Magyarországra. Eddig is kulturális területen tevékenykedett: parlamenti szakértőként, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, illetve az Illyés Közalapítványnál. /Guther M. Ilona: Kultúrablak Európára. Interjú Hadnagy Miklóssal, a szentgyörgyi kultúrfiók leendő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 15/ 401 évvel ezelőtt, 1605. február 21-én a székely rendek Nyárádszeredában fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. Nem egészen két hónap elteltével, április 19-én a szerencsi országgyűlésen már a magyarországi rendek is megválasztották, 20-án be is iktatták a tisztségbe. Szeptember 14-én Szászmedgyesen a három nemzet nevében iktatták be Bocskait erdélyi és magyarországi fejedelemnek. Ezekre az eseményekre emlékeznek tíz napon át Nyárádszeredában. Február 20-án marosvásárhelyi, szovátai és nyárádszeredai diákok vettek részt a Bocskai fejedelem korát, a vallási tolerancia szellemét idéző történelmi tárgyú vetélkedőn, este pedig lakossági fórumot tartottak. /Bakó Zoltán: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Február 20-án Kolozsváron, az RMDSZ Fürdő utcai székházában nyílt meg az első az Erdélyben létesítendő RMDSZ-önkormányzati irodák közül. Az uniós csatlakozás küszöbén az önkormányzatok számára a sikeres pályázatok jelentős anyagi forrást jelenthetnek. – A pályázatírás valóságos szakmává nőtte ki magát, ebben nyújtanak majd segítséget az önkormányzati irodák – mondta el Makkai Zsolt, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke. /RMDSZ önkormányzati irodák. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

„Együttesünk, a TransylMania megalakulása óta népdalfeldolgozásainkkal határozott célunk népzenei hagyományaink felmutatása, ápolása, a megzenésített versekkel pedig a magyar nemzeti öntudat erősítése. Ennek tudatában szeretnénk minél több magyar embernek muzsikálni. Ezért szervezzük az erdélyi lemezbemutató turnét is. A zenekar eddigi pályafutása alatt ez lesz az első, egész Erdélyt átfogó hangversenyturnénk. Régóta tervünkben áll a szórványban élő magyarság körében muzsikálni, de eddig nem sikerült. Ez a turné részben teljesíti ezen kívánságunkat is” – nyilatkozta a zenekar vezetője, Cseresznyés Szilamér. Legyen úgy, mint régen volt! című első lemezükön elsősorban a dalok szövegei érvényesülnek, a második album zeneiségében nyújt többet a fülnek. /TransylMania-koncertturné 2006. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./

Február 16-án Nagygalambfalva kultúrotthonában telt ház előtt adott színvonalas fúvóshangversenyt a Gergely János zenetanár által vezetett Udvarhelyszék Fúvószenekar. Tíz évvel ezelőtt alakult meg a zenekar, melyet 2005 elejétől kibővítettek fehéregyházi, alsóboldogfalvi, keresztúri, udvarhelyi, zetelaki, gyergyói és sóvidéki felkészült fúvósokkal, és felvették az Udvarhelyszék Fúvószenekar nevet. Jelenlegi létszámuk 45–50 között van. A fúvószenekarnak már tavaly volt egy turnéja, melynek előadásai során az udvarhelyi Magyar Kultúra Napja elnevezésű rendezvénysorozatra készültek fel. Mostani körútjukon eddig Székelyudvarhelyen és Alsóboldogfalván léptek fel, február 28-án Alsósófalvalván, márciusban pedig Szentegyházán koncerteznek. Repertoárjukban barokk és klasszikus zenei átiratok, kuruc dalok, valamint népzenei feldolgozások, filmzene és könnyűzene, illetve tradicionális fúvószenekari művek szerepelnek. /László Miklós: Hangversenyek az Udvarhelyszék Fúvószenekarral. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./

Elhunyt Dezső Gábor (Kolozsvár, 1947. május 27. – Kolozsvár, 2006. február 16.) matematikus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense, több matematikai jegyzet és könyv szerzője, a kolozsvári Matematikai Lapok szerkesztőbizottsági tagja, a matematika módszertanának oktatója. A román nyelvű tanítás mellett fontosnak tartotta, hogy magyar nyelvű könyvet írjon a régi Antenna-sorozatba. 2001-ben beindult a közgazdasági karon is a magyar nyelvű oktatás, és nem volt aki tanítsa a matematikát, Dezső Gábor elvállalta. Megírta egyetemi jegyzetét, amely azóta több kiadást is megért. Amikor kellett, német nyelven is tanított. Aktív szervezője volt a Bolyai Nyári Akadémia matematika-szekciójának. Több éven keresztül a Bolyai Társaság titkári teendőit is ellátta. Szorgalmazta diákjainak tudományos diákköri tevékenységét, külföldi konferenciákra vitte őket, mint alig két hete még. Szeretettel búcsúztatta az elhunytat jó barátja, Kása Zoltán professzor. /Kása Zoltán: Dezső Gábor sírjánál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Február 20-án Aradon, a Tulipán könyvüzletben Ruja Ildikó magyartanár mutatta be Pávai Gyula legújabb kisregényét /Zakariás megújulása/. A tanárnő nem utalt rá, de a főhős kivonulása az emberi társadalomból felidézte a gyermekolvasmányok Robinsonját. /Kiss Károly: Pávai Gyula új kötete… = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./