Február 21-én a képviselőház jogi bizottságának ülésén nem született lényeges eredmény a kisebbségi törvénytervezet megvitatásában. Máté András Levente RMDSZ–képviselő azt nyilatkozta, hogy a találkozón csupán elméleti vita folyt. A helyben topogás a Demokrata Párt képviselői akadékoskodásának köszönhető. Csupán a 2. és 3. szakasz tartalmáról sikerült szóbeli megegyezésre jutni. Ezek értelmében a nemzeti kisebbségek és a román nemzet egyaránt államalkotó tényezőknek tekintendők. /Halasztás a kisebbségi törvénytervezet vitájában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

„A Demokrata Párt (PD) jelenlegi pozíciója mentesít bennünket azon kötelezettségünk alól, hogy megszavazzuk ennek a pártnak bármely olyan kezdeményezését, amellyel nem értünk egyet” – jelentett be sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Az RMDSZ azért választja ezt a kényszermegoldást, mert a demokraták továbbra is az ultranacionalista retorika folytatásához használják a nemzeti kisebbségek jogállását szabályzó törvénytervezetet. A sajtótájékoztatón részt vevő Borbély László, az RMDSZ kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: a kisebbségi törvénytervezet további halogatása esetén az RMDSZ nem hagyja szó nélkül a PD viselkedését az Európai Néppártban (EPP) sem. Az RMDSZ teljes jogú tagként vétójoggal rendelkezik más romániai politikai szervezet EPP-taggá nyilvánításakor, tehát az EPP-tagságra pályázó PD-nek változtatnia kellene magatartásán. /Gujdár Gabriella: Bojkottálni fogja a PD kezdeményezéseit az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága február 21-i, brüsszeli ülésén Hegyi Gyula, a bizottság MSZP-s tagja hangsúlyozta, hogy az EU környezetvédelmi normáival ellentétes romániai verespataki aranybánya-beruházást meg kell akadályozni. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy soron következő ülésükre meghívják Sulfina Barbu román környezetvédelmi minisztert, hogy számoljon be a verespataki beruházás körüli helyzetről. /Brüsszelbe rendelik Sulfina Barbut. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Mintegy két héten belül elkészül az a megállapodás, amelynek alapján a jövőben Magyarország és Románia szorosabban együttműködik majd európai ügyekben. A magyar javaslatot február 21-én ismertette Anca Boagiu integrációs miniszterrel Csák Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Csák Ferenc elmondta, Budapest kész minden eszközzel támogatni Románia minél gyorsabb európai integrációját. A márciusi megállapodás aláírása “újfajta barátság” kezdetét jelenti a román-magyar kapcsolatokban. “A PHARE CBC programok keretében folytatott együttműködés – amely 1998-ben indult – csak a kezdet. Ezen túl kell lépni egy szorosabb együttműködés irányába, amelynek keretében a két ország összehangolja fejlesztési terveit, beleértve a közlekedési útvonalakat vagy például a határ közelében fekvő regionális repülőterek építését” – mondta Csák Ferenc. /Magyarország “újfajta barátságot” ajánl Romániának. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Több román tévé és lap időutazást tett, visszatért a kilencvenes évek elejére, amikor a magyar irredenta veszélytől volt szó nap mint nap. A Ziua bukaresti lap robbantotta ki a Frunda-botrányt: a román nemzeti érdekek elárulásával vádolta meg Frundát. Közben a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor ,,alkut” kínált az államfőnek: támogatják a korrupcióellenes ügyészség működésére vonatkozó törvényt, ha egyfelől ,,az igazságügy-miniszter megtisztítja a román igazságszolgáltatást a politikai befolyástól”, másfelől pedig ,,menesztik a kormányból az RMDSZ-t”. Vadim szerint ugyanis az RMDSZ képviselői ,,árulók” és ,,horthysták”. A Ziua a napokban olyasmiket állított, miszerint Magyarország egy pillanatig sem mondott le a Nagy-­Románia területének csorbítása árán visszaállítandó Nagy-Magyarország létrehozásáról. A lap szerint a magyarok hegemóniára törekszenek a Kárpát-medencében. Bizonyítékul egy 1992-es külügyi tisztviselői nyilatkozatot idézett, mely szerint a magyar külpolitika fő célja a határon túli magyarság védelme. (Közben Iliescutól Basescuig elnökök sora és külügyminiszterek csapata fogalmazta meg: céljuk a határon túli románság védelme.) A Ziua lap szerint Orbán Viktor miniszterelnöksége idején megparancsolta az AVO főnökének, Kövér Lászlónak (így!): indítaná újra a Duna-akciót. Ez a ,,délkeleti magyar régió” létrehozására irányult volna, s minderről a román titkosszolgálat időben figyelmeztette az illetékeseket. Hivatkoztak Bogdan Papadie és Gabriel I. Nastase tanulmányára, akiket a kilencvenes években áltörténészeknek minősített a román sajtó. /Bogdán László: A magyarellenes kampány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

A képviselőház jogi bizottsága elutasította a Gozsdu Közalapítvány budapesti működéséről szóló román–magyar megállapodás elfogadását. A DP, a KP, az NRP és az SZDP képviselői a megállapodást jóváhagyó rendelet ellen szavaztak, az NLP és az RMDSZ támogatta az egyezményt. /Jogi bizottsági elutasítás a Gozsdu Alapítványról szóló román–magyar megállapodásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Minden területen diszkriminálják a romákat Romániában – áll abban a jelentésben, amelyet február 21-én Strasbourgban mutatott be az Európa Tanács. A Rasszizmus és az Intolerancia elleni Bizottság (ECRI) romániai látogatásán szerzett adatokat feldolgozó dokumentum szerint Romániában elfogadtak egy diszkrimináció-ellenes törvényt, amelyet „szinte egyáltalán nem alkalmaztak”. A romák helyzetének javítását célzó, négy évvel korábban kidolgozott stratégia is távol van a kitűzött célok eléréstől. 2003-hoz képest csökkent ugyan a romákat kedvezőtlen színben feltűntető sajtóanyagok száma, de a helyi sajtóban továbbra is büntetlenül jelennek meg az ilyen írások. A jelentés utal arra, hogy Bukarestben 20 ezer roma él személyazonossági papírok nélkül. /Diszkrimináció minden téren. Változatlan a romák helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

A Csiky Gergely Állami Színház /Temesvár/ igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát Szász Enikő színésznő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke nyerte meg. A győztes elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetett a magyarországi és vajdasági színházakkal, közművelődési intézményekkel való kapcsolatra és az eurorégiós pályázatokra. Szabó K. István, aki szintén pályázott, fellebbezett. A versenyvizsga szabályosságát, a lebonyolítás módját kifogásolta. /Pataky Lehel Zsolt: Szász Enikő a színigazgatói versenyvizsga győztese. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

Február 22-én Ozsdolán tartották a kézdiszéki polgármesterek havi találkozóját. A kisrégiós társulások kapcsán Kovács Géza, Ozsdola polgármestere bejelentette: ők Bereckkel és Lemhénnyel fognak össze, kilépnek a gelencei kisrégióból, mivel őket minden szál együvé köti. Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester kifejtette: nincs értelme feldarabolódni, hiszen Kézdi-Orbaiszék évszázadok óta külön régiót alkot, és ezt a rendet fenn kellene a továbbiakban is tartani. A jelen levő polgármesterek közös beadványt fogalmaztak meg, melyben arra kérik a megye prefektusát és rendőrfőkapitányát, hogy a kézdiszéki települések rendőrőrseinek épületeire is kerüljön ki a magyar nyelvű tábla. Azt is kérik, hogy a kézdiszéki vasútállomásokra is kerüljön fel a kétnyelvű helységtábla. Utóbbi közös levelük egyik címzettje Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, aki az érdekvédelmi szövetség 2004-es kampánya során erre ígéretet tett. /(Iochom): Magyar nyelvű feliratot a rendőrségi épületekre és a vasútállomásokra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

Asztalos Enikő tanárnőt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan működő, magyar nyelvű tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet is nyújt. A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyűjtésük megjelent az 1998-ban kiadott „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák című gyűjteményben. Idén a magyar néprajzi tanfolyam 1997-től végzett hallgatóinak gyűjtő csoportjával ismét küldtek pályamunkákat. Az egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben. Olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva) stb. A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzőművészek egyesületének történetéről. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörről írt. Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson. /Bölöni Domokos: Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

Székelyföld autonómiájáról szóló kiáltványt is felolvasnak majd azon a Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlésen, amelyet március 15-én rendez a Székely Nemzeti Tanács és a helyi polgármesteri hivatal. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, politikailag semleges tömegdemonstrációt terveznek, amivel ismét meg akarják erősíteni a Székelyföld autonómiájára vonatkozó igényt. A kiáltványt a tervek szerint Csapó József, az SZNT elnöke olvas fel. A rendezvény díszvendége Raffay Ernő magyarországi történész lesz, aki beszédet mond, felszólal Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Szász Jenő polgármesterként, társszervezőként, és nem az MPSZ elnökeként szólal majd fel. „Ma már nem azt az időt éljük, amikor ki lehet kiáltani az autonómiát” – reagált minderre Antal Árpád parlamenti képviselő. Úgy vélte, hogy a szervezőknek egyeztetniük kellene az RMDSZ-szel is. /B. T.: Március 15.: kiáltvány Székelyföld autonómiájáért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Közveszélyes, időzített bombának minősítette a Barót városi vízüzemet és szennyvízderítő állomást Hobincu Zoltán, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője. Mindkét létesítmény közegészségügyi, valamint környezetvédelmi engedély nélkül működik. A vízüzemet tápláló Kormos patak három falu szennyvizét veszi fel útközben, és a víz tisztítatlanul jut el az egykori bányaváros vízvezeték-hálózatába. A helybeliek főként a közeli bibarcfalvi ásványvízforrások vizét isszák, s a hálózatit forralják. Hasonlóan elavult a város szennyvízderítő állomása is. Nagy István baróti polgármester szerint a helyzetért a Goscom Rt. közüzemeket terheli a felelősség /Domokos Péter: Ökobomba Erdővidéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Budapesten február 21-én a Magyar Tudományos Akadémia nagyszabású Bocskai-emlékülést rendezett, amelyen a szülőváros (Kolozsvár) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület képviseletében többek között Egyed Ákos, Kovács András és Sipos Gábor tartott előadást. /Bocskai–emlékülés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

A Magyar Alapítvány a Helyi Rádiózásért és Televíziózásért közreműködésével szervezték meg első ízben Gyergyószentmiklóson az erdélyi médiában tevékenykedők számára A kommunikáció manipuláció? Alázat a médiában című médiatanfolyamot. A továbbképző tanfolyamon a gyergyószentmiklósi helyi televíziók alkalmazottai, szerkesztők, csíkszeredai rádiósok, valamint a marketingosztályok és a cégek vezetői vettek részt. /Barabás Márti: Alázat és médiatréning. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Gyulafehérváron, Fehér megye központjában egymásután két farsangi rendezvény volt a hét végén. Elsőként a helyi RMDSZ szervezetének farsangi mulatságán vehettek részt az érdeklődők az RMDSZ székházában. A Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium igazgatója, Baróti László-Sándor szerint 1990 után is hűséges maradtak ahhoz a hagyományhoz, hogy a végzős diákok farsangi műsort mutassanak be. Jövő hét végén a gyulafehérvári diákok farsangi előadásukkal messzebbre készülnek: diáktoborzó körút keretében Gyergyóremetén és Gyergyóújfaluban lépnek fel, majd Gyergyószentmiklóson. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Winnetou, a királykisasszony és a boroshordó. Diákszínjátszás és hagyományos RMDSZ farsang. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Megjelent az Erdélyi Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egylet újabb száma /LXVII. kötet, 2005. 3-4./ Néhány cím a folyóirat tartalmából: Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar történetkutatás mai kérdései; Blazovich László: Az Andreanum és az erdélyi szászok az etnikai autonómiák rendszerében a középkori Magyarországon; Lupescu Radu: Kolozsvár korai történetének buktatói; Csukovits Enikő: Késő középkori leírások Erdély-képe; Lupescuné Makó Mária: Az erdélyi domonkos kolostorok a középkor végén és Bartók Márton 1718. évi jelentései; Bíró Annamária: Magyar nyelvű kéziratos bejegyzések egy ferences könyvtár köteteiben. /Az Erdélyi Múzeum LXVII. kötete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Jakó Zsigmond professzor összegező hozzászólása olvasható az Erdélyi Múzeum újabb számában, mely az MTA Történettudományi Intézete és az Erdélyi Múzeum-Egylet 2004. október 20-21-én Kolozsváron Erdély a magyar középkorkutatásban címmel tartott konferenciáján hangzott el. A professzor megállapította, utoljára ilyen közös tudományos tanácskozást az anyaországi és az erdélyi történészek 1941-ben tartottak, az Erdélyi Tudományos Intézet létesítésekor. A jelenlegi helyzetet számba véve Jakó Zsigmond kifejtette, az ún. „rendszerváltozás” sem hozott lényeges változást. Nemcsak a tudományos gyűjteményeket kell nélkülözni továbbra is, de a szakemberhiány is akadályozza a talpra állást. Az erdélyi magyar történetkutatás ma már aligha tekinthető a magyar történetkutatás egyenrangú tényezőjének. – Az egyetemes magyar tudományosságnak érdeke, hogy legyenek a magyarság Kárpát-medencei szállásterületén személyileg és anyagilag megalapozott kutatóintézetei. Jakó hangsúlyozta, hogy a fiatal kutatók jól látják, hogy mik azok a feladatok, amelyeket jól elláthatnak. Ez pedig az erdélyi forrásanyag feltárása – ez ma már évszázados lemaradást szenved. Kellően egyeztetve folynak a kutatások? Ki méri fel az erdélyi kutatások szükségleteit? – Ezt kellene megbeszélni, javasolta Jakó professzor. /Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar történetkutatás mai kérdései. = Erdélyi Múzeum (Kolozsvár), 2005. 3-4., LXVII. kötet/

Megdöbbenéssel fogadta a Nyugati Jelen szerkesztősége a hírt: Boros János újságíró meghalt /1959–2006/. Többé nem szervez fáradhatatlanul az Arad megyei kis- és középvállalkozók érdekében, nem szolgál tanáccsal, útmutatással, nem ír pályázatokat… /Boros János 1959–2006. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./ Karácsonyi Zsolt 1995-ben került a Nyugati Jelen szerkesztőségébe, Boros János volt az igazgató. Boros János mérnöki végzettségű volt, nagyszerűen értett a görög mitológiához, Napóleon-szakértő is volt. Sokszor sorolták a mitológiai neveket, eseményeket, egy napon elnevezték egymást, ő lett a Főtitán, Karácsonyi pedig az Ifjú Titán. /Karácsonyi Zsolt: Búcsú a Főtitántól. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

Basescu államfő nyilvánosságra hozta a nemzetbiztonsági tervezeteket. A dokumentumok olvashatók az elnöki hivatal honlapján (www.presidency.ro). Két hete, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után még államtitoknak minősültek, időközben eljutottak a parlament védelmi szakbizottságaihoz, majd a liberálisok kérésére nyilvánosságra kerültek. Toró T. Tibort, a képviselőház védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának tagja rámutatott, az a gond, hogy nem lehet tudni, ki vállalja föl a szerzőségét. Az államelnökkel együttműködő nemzetbiztonsági szakértők dolgozták ki, csakhogy sem az elnöknek, sem a szakértőknek vagy hírszerző szolgálatoknak nincs törvénykezdeményezési joguk. Ennek alapján ezek a dokumentumok, ez a csomag mint törvénykezdeményezés nem létezik. Ebben a bizottság tagjai egyetértettek. A Sergiu Medar tábornok által rendelkezésre bocsátott anyag hat dokumentumtervezetet tartalmaz. Az első a honvédelemre vonatkozik – ez ilyen címmel újdonságszámba megy. A második a hírszerzés, és kémelhárítás biztonsági törvénye, amely gyakorlatilag helyettesítené a sokat vitatott 51/1991-es nemzetbiztonsági törvényt. Következik három speciális törvény: a hírszerző szolgálaté, a külügyé és – ami eddig nem létezett – a hírszerzésben dolgozó tisztek és közalkalmazottak jogállására vonatkozó szabályozás. A hatodik a válságkezelésre vonatkozik. Ennek Toró nem látja értelmét, hiszen létezik már egy-két jogszabály és néhány, e kérdéskörre szakosodott hatóság. /Béres Katalin: Mennyire titok az államtitok? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Február 22-én ülésezett a Bolyai Kezdeményező Bizottság, megvitatta a BBTE szenátusának február 20-i ülése után kialakult helyzetet. A Bodó Barna, Kovács Lehel és Hantz Péter által aláírt dokumentum szerint a BKB úgy látja, „hogy tizenöt évnyi eredménytelen tárgyalás után az erdélyi magyarság kifogyott a politikai eszközökből, és érdekei érvényesítése érdekében más módszerekhez kell folyamodnia.” Továbbá megállapítja: „Európa legtöbb kisebbségének nem sikerült jogait tárgyalásos úton kivívnia, és hétfő dél óta úgy látjuk, ez az erdélyi magyarságnak sem fog sikerülni.” . A bizottság azt javasolja, hogy a magyar oktatók bojkottálják az egyetem összes döntéshozó szervének munkáját, és ha ez sem elégséges, a magyar közösség folyamodjon a polgári engedetlenség eszközeihez. Javasolják még, hogy az „antidemokratikus egyetemi vezetéssel kollaboráló” oktatóktól a magyar tanárok közgyűlése vonja meg a bizalmat, mert ezek a „kollégák a magyar felsőoktatás fejlesztése ellen munkálkodnak, és saját érdekeiket a közösségi érdekeink fölé helyezik”. Azt is javasolják a magyar államnak, hogy a bojkottot megtagadóktól vonjon meg minden pályázati úton folyósított támogatást. Végül az aláírók felkérik az RMDSZ-t, hogy a jelenlegi súlyos konfliktussal fenyegető helyzet kezelése érdekében vesse latba befolyását, hogy sürgősen kormánydöntés szülessen a három kar létrehozásáról. Sem Salat Levente BBTE rektor-helyettes, sem Kötő József oktatási államtitkár nem kívánta kommentálni a közlemény tartalmát. Kovács Lehel közölte, a bojkottot úgy szeretnék megvalósítani, hogy a március 2-i közgyűlésen javasolják a magyar tagozat jelenlegi vezetőségének visszahívását, és azt, hogy helyettük ne nevezzenek ki senkit. A BKB ülésein általában 30 oktató szokott részt venni, a BBTE-n pedig magyarul összesen 220-an tanítanak. Kovács szerint azonban eddig sokan csak hallgatólagosan szimpatizáltak a bizottság munkájával. Nagy László rektor-helyettes a szenátus ülése előtt kifejtette: nem ért egyet a magyar oktatók beadványával, mert azt szakmailag nem tartja megalapozottnak. Szerinte nem új karok megalapításán, hanem a karok egyesítésén kellene dolgozni, úgy, hogy a jelenlegi 24 kar 10-nél kevesebbe szerveződjön. /(borbély): Választás előtt a BBTE tanárai. Március 2-ra hívták össze a magyar oktatók közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Február 22-én tartotta alakuló ülést tartott Budapesten, a Külügyminisztériumban a határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottsága. A bizottság folyamatosan vizsgálja majd a szomszédos államokban élő magyarokat érintő, valamint a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján elnyerhető támogatások hasznosulásának tapasztalatait. A testület emellett rendszeresen áttekinti, hogy mennyire eredményesek a határon túli magyarság támogatására szolgáló, a kormányzat által finanszírozott, illetve a kormányzat közreműködésével megvalósuló programok. A bizottság javaslatokat fogalmaz meg a minisztériumok, a programokért felelős egyéb állami szervek, valamint a közalapítványok, alapítványok, a Szülőföld Alap Tanácsa és a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításában részt vevő intézmények számára. A határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottságának elnöki teendőit Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár látja el, a tagok az egyes érintett szaktárcák által delegált vezető beosztású szakértők. A bizottság évente legalább négy alkalommal ülésezik, a megbeszélésekre tanácskozási joggal meghívást kapnak a támogatások elbírálásában, illetve eljuttatásában közreműködők. A bizottság éves tevékenységéről jelentést készít a kormány számára. /Bizottság a határon túli magyarság támogatásának koordinálására. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Közzétette Romániára vonatkozó harmadik jelentését az Európa Tanács rasszizmus- és intoleranciaellenes bizottsága. A jelentés felrótta az országnak az ortodox egyház kivételezett helyzetét, a romák nehéz sorsát, továbbá azt, hogy a választási törvény előírásai negatívan diszkriminálják a parlamentben nem jelen lévő kisebbségi szervezeteket. Valóban, 2004-ben a Magyar Polgári Szövetség részt akart venni a helyhatósági választásokon. Az MPSZ-t elgáncsolták az akkori román hatalomhoz boldogan törleszkedő RMDSZ-vezetők, Markó Béla például többször hangsúlyozta: meg fogják akadályozni az MPSZ részvételét a helyhatósági választásokon, írta Szondy Zoltán újságíró. A jelentés szerint tehát Markó Béla, az RMDSZ elnöke, negatívan diszkriminált 2004-ben. Ma miniszterelnök-helyettes. Az egyik miniszterelnök-helyettes ellen eljárás indul korrupció gyanújával, a másikról pedig kiderül, hogy diszkrimináló. Mindez megérne egy komolyabb elemzést. /Szondy Zoltán: Egy diszkrimináció és következményei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

A Szociáldemokrata Párt kéri az RMDSZ-t és a magyar közösség képviselőit, hogy utasítsanak el minden olyan kísérletet, amely „az etnikai tisztaság elvét” hirdeti az állam szintjén, vagy az etnikai alapú területi, illetve közigazgatási szerveződések melletti érvként, nyilatkozta Cristian Diaconescu SZDP-szenátor. Az SZDP szóvivője elmondta, a szociáldemokraták határozottan elutasítják azokat a kijelentéseket, melyek szerint Románia három megyéjében (Hargita, Kovászna és Maros megyében) az etnikai szegregáció fontosabb az európai integráció elvénél, és kérik azokat, akik ilyen kijelentéseket tesznek, hogy vizsgálják felül álláspontjukat. /Furcsa felkérés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Cikksorozatot közöl a Cotidianul című bukaresti lap a Gyergyói medencében működő famaffiáról, s arról, hogy bármilyen kemény bizonyítékokat is gyűjtött ellenük a rendőrség, a bíróság nem ítélte el a gyanúsítottakat. Melles Előd volt erdészfőnököt, a famaffia helyi keresztapját, Verestóy Attila vette szárnyai alá. /Gyergyói famaffia és Verestóy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Ilkei Ferenc vargyasi polgármester a Magyar Polgári Szövetség által adományozott Wass Albert-díj után a Székely Nemzeti Tanács kitüntetését sem veszi át. Ilkei Ferenc álláspontja szerint semmi olyat nem tett, ami miatt megérdemelné a díjat. Nem az ő érdeme, hogy a vargyasi tanács napirendre tűzte, majd megszavazta azt a határozatot, amelyik lehetővé tette, hogy népszavazást írjanak ki annak érdekében, hogy Vargyas polgárai eldöntsék: csatlakozni kívánnak-e Székelyföldhöz mint önálló közigazgatási területhez. Bár a törvényhozás minden szintjén képviselte a községi tanácsot, de ez nem több annál, mint eleget tett a törvények szabta kötelezettségének, s véleménye szerint ez kevés ahhoz, hogy bármilyen díjban részesítsék. A kitüntetés sokkal inkább megérdemli a határozatot beterjesztő Román Attila – vélekedett Ilkei. Román Attila független képviselő határozottan elutasította, hogy a határozatot megszavazók közül egyedül őt emeljék ki. ,,A határozatot előterjesztők között ott volt még Németh Árpád, Farkas Ferenc és Szőcs István önkormányzati képviselő is, sőt, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Soós Béla, Török Ferenc és Dimény Ferenc RMDSZ-színekben megválasztott tanácsnokok nélkül nem is tudtuk volna megszavazni, tehát ha engem ki akarnak tüntetni, akkor az ő érdemeiket is el kell ismerni. Véleményem szerint valójában nem tettünk semmi rendkívülit, csak a lelkiismeretünkre hallgattunk akkor, amikor a határozatot meghoztuk, s akkor is, amikor egy magyar ember, György Ervin kormánymegbízott gán­kocskodása ellenére vállaltuk a Strasbourgig menő harcot” – nyilatkozta Román Attila. /(hecser): Ilkei Ferenc elutasítja a kitüntetést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Román és magyar kommunikációs nyelvtanfolyamot szervez a sepsiszentgyörgyi RMDSZ. A szervezést a Könczei Egyesületen keresztül bonyolítják le, közölte Tóth Birtan Csaba városi RMDSZ-elnök. /(-kas): Magyarul tanítják a románokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

A kisebbségi televíziós műsorok, a megfelelő tankönyvek, az anyanyelvi oktatás és a kisebbségi törvény hiánya jelenti a legnagyobb gondot a kisebbségi közösségek számára – hangzott el a kormány mellett működő Etnikumközi Ügyosztály február 22-i bukaresti plenáris ülésén, amelyen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselői is részt vettek. “Ha megszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet a kormány által elfogadott formában, a felsorolt problémákat pontos szabályok alapján rendezni lehet majd. A tervezet szerint a kisebbségi közösségek képviselőinek beleszólásuk lesz az oktatásba, a médiába és a kulturális intézmények működésébe” – emelte ki felszólalásában Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, aki egyúttal aggodalmának adott hangot a tervezet halogatása miatt. /Gujdár Gabriella, Béres Katalin: Marad a PD-RMDSZ mosolyszünet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Március 15-re a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nagygyűlést hirdetett Székelyudvarhelyre. Az SZNT vezetése szerint politikamentes, békés, demokratikus megnyilvánulásról van szó. A készülő nagygyűléssel a román sajtó egy része is kiemelten foglalkozott. Egyes lapok tálalásában a székelyudvarhelyi nagygyűlés az “autonómia erőltetése”, a Székelyföld önrendelkezési jogának kikiáltása. Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtóértekezletén óvott attól, hogy egyesek a “legszentebb magyar ünnepet” politikai célokra használják fel. Markó Béla egyúttal hangsúlyozta, az autonómiát nem nyilatkozatokkal, hanem politikai eszközökkel kell kivívni. /RMDSZ-SZNT-vita a március 15-i ünneplésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

“Távozásom családi okokra vezethető vissza. Három és fél évvel ezelőtt, amikor elvállaltam a tisztséget, úgy állapodtunk meg: heti két napot leszek Kolozsváron, három napot Székelyföldön, ahol a családom él. Ez működött másfél évvel ezelőttig, amikor egy csomó új dologba vágtunk bele, s így már nem volt lehetőségem a családommal lenni. Éppen ezért személyes indíttatású a távozásom az igazgatói székből, amit a többségi tulajdonos képviselői tudomásul is vettek” – nyilatkozta Lukács László, a Krónika leköszönő cégvezetője, aki áprilistól székelyudvarhelyi otthonához közelebb, Csíkszeredában fog egy ottani vállalatot irányítani. Lukács László tagadta, hogy távozásának köze lenne a tulajdonosi szerkezetben bekövetkező esetleges változásokról szóló híresztelésekhez. “A Krónika nem eladó” – cáfolta a kiadó eladásáról szóló híreszteléseket Werner Péter, a kiadó többségi részvényeit birtokló, Budapesten bejegyzett Hungarom Média Kft. képviselője is. A korábban a Krónika vezérigazgatói és felelős szerkesztői tisztségét betöltő Werner azonban nem zárta ki azt, hogy szóba jöhet magánál a Hungarom Médiánál “a tulajdonosi körön belül az egymás közötti tulajdonviszony-átrendezés”. “Mindaddig, amíg a tárgyalások zajlanak az új befektetővel, és amíg a végeredmény nem ismeretes, nem tudok a lap irányvonalának esetleges megváltozásáról beszélni” – szögezte le Csinta Samu, a Krónika napilap felelős szerkesztője. /Krónika: a vezetőváltást tulajdonosváltás is követi? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Elégedetlenséget váltott ki a diákokban Kolozsváron az unitárius egyház azon döntése, hogy más oktatási intézményekbe helyezzék át az esti tagozaton működő osztályokat. A Brassai Sámuel Elméleti líceum vezetőségét vártatlanul érte a határozat. Az ingatlan tulajdonosa, az unitárius egyház leszögezte: szüksége van a helyre. Tiltakozásképpen a fiatalok a tanintézmény épülete elé vonultak. – Minket is nagyon meglepett a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségtől kapott határozat, amely szerint a 2006–2007-es tanévtől kezdve az iskolában működő esti tagozatos osztályokat különböző líceumokba fogják átirányítani – mondta Kósa Mária, a Brassai igazgatónője. Az 1940-es évek után az unitárius egyháztól elkobozták a Kolozsvári Unitárius Kollégium épületét, amely Brassai líceum néven működött tovább. 1993-ban ebben az épületben ismét beindították az Unitárius Kollégiumot is. Utóbbinak azonban több teremre volt szüksége az unitárius óvoda működtetéséhez, elemi osztályok beindításához és egyéb egyházi tevékenységekhez. Így időről időre csökkent a Brassai termeinek száma, beleértve az esti osztályokat is – áll az unitárius püspökség közleményében. 1999-ben az épületet visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának, vagyis az unitárius egyháznak. A helyhiány miatt 2005 decemberében a Megyei Tanfelügyelőség és az unitárius egyház megegyezett arról, hogy a magyar és román esti tagozatos osztályokat és a tanfelügyelőség könyvtárát, ami ugyancsak ebben az épületben működik, más líceumokban fogják tovább működtetni, hogy fejleszthessék az elemi, általános és középiskolai nappali oktatást. Első lépésként a tanfelügyelőség az esti tagozatos osztályok átköltöztetését vette tervbe. Ez azért volt feltétlenül szükséges, mert az épületet 500 diák számára tervezték, most pedig 1500-an tanulnak ott. /Dézsi Ildikó: Kiköltöztetik a Brassaiból az estiseket? Az unitárius egyháznak szüksége van a helyre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./