A Dan Diaconescu nevével fémjelzett „garzontévé” vendége Mircea Chelaru ezredes volt, aki elmondta, hogy a Nagy-Románia Pártot rövidesen bekebelezi a médiamágnás által vezetett Konzervatív Párt. A műsor visszatérő motívuma volt: miként lehetne megszabadulni a „fasiszta RMDSZ-től”, illetve hogyan lehetne az RMDSZ-t megkerülve kiérdemelni az Európai Néppárt befogadását? Betelefonálások révén majdnem a teljes román politikai paletta képviselői társultak az ezredes által vezényelt magyarellenes kórushoz: Gica Agrigoroaie, Kovászna megyei NRP elnök, Ovidiu Natea, Maros megyei SZDP elnök, volt prefektus, továbbá Maros megyei polgármester, Zimnicea-i SZDP-s tanácsos asszony. /Juga Tibor: Esti mesére politikai álom. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A romániai református egyház zsinata kiáll az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatja egy többszintű autonómia-rendszer létrehozása iránti jogos igényét – olvasható az elvi állásfoglalásban, amit többek között Tőkés László és Pap Géza református püspökök írtak alá. Az összefogást sürgette a Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levél, amit a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei és nagyváradi szervezetének elnöksége írt alá. Az MPSZ székelyföldi szárnyával rossz viszonyban lévő partiumiak szerint „a kis lépések politikája központi és helyi szinten is biztosíthat ugyan némi játékteret (ha nem önös érdekeket szolgál), de ez igazi áttörést nem hoz”. Szerintük szükség van a magyar-magyar párbeszédre. /Magyar egyházi, ellenzéki autonómia- és párbeszéd-szorgalmazás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Az Amaryllis Társaság részéről László Bakk Anikó köszöntötte a jelenlévőket Kolozsváron, a Korunk Galériában a XIV. Mátyás Napok megnyitóján. A Mátyás Napok rendezvénysorozat 1993-ban indult útjára. Dr. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ elnöke rámutatott: a Mátyás királyra való megemlékezés mellett kettős évfordulót is ünneplünk, ugyanis 1405–1406 körül született, és 1456. augusztus 11-én hunyt el a nagy király apja, Hunyadi János. Maksay Ádám fotóművész, a KLMT alelnöke tíz pannót állított össze, a tárlat anyaga bemutatja a Hunyadiak ősi fészkét, a vajdahunyadi várat, néhányat a híres Corvinákból, valamint a kolozsvári szülőházat. /Köllő Katalin: XIV. Mátyás Napok – „Királyi” fotótárlat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

1991. február 21-én alakult meg és március 22-én jegyezték be Kolozsváron az Armenia Örménymagyar Baráti Társaságot. Február 22-én ünneplik 15 éves fennállásukat. A budapesti székhelyű Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülettel együtt azon munkálkodnak, hogy összegyűjtsék az örménymagyar vonatkozású történelmi adatokat. Konferenciákat rendeztek, az ott elhangzottakat az 1997 márciusától havi rendszerességgel megjelenő Arménia folyóiratukban és önálló kötetekben közreadják. 1998. februárja óta együttműködnek a kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Körével és az Apáczai Csere János Baráti Társasággal, 1998. augusztusa óta pedig az Erdélyi Kárpát Egyesülettel is. /Bálintné Kovács Júlia, az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság elnöke: Az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A Beszterce-Naszód megyei helyzethez hasonlóan több száz olyan gyereket tartanak nyílván a Fehér megyei tanfelügyelőségen, akiknek a szülei külföldön vállaltak munkát és akiket egy távoli rokon, szomszéd vagy családi barát felügyeletére bíztak. A megye területén közel 250 ilyen család van. Vannak olyanok is, akik az országból való távozásukkor letagadták gyermekük létezését, és különböző intézeteknél vagy barátoknál helyzeték el őket A helyzet egyre súlyosabb, főleg a Nagy-Szamos-völgyében, ahol a lakosság nagy része külföldön vállalt munkát. Az iskolaigazgatók arról számoltak be, hogy a szülők és gyerekeik Spanyolországba és más országokba utaznak, munkát vállalva, majd „elfelejtenek” visszatérni. Többségük úgy távozik, hogy nem is jelentkezik ki az iskolából, hanem megpróbálja tovább folytatni tanulmányait abban az országban, ahol szülei dolgoznak. Nagyon sokszor azonban a diákok nem tudnak beilleszkedni a külföldi iskolákba és hazajönnek, de itt már nem folytathatják tanulmányaikat és így kimaradnak az iskolából. A diáklétszám drasztikus csökkenése miatt a tanfelügyelőség a jövő évtől megszüntetheti néhány iskola működését. Kusmán, Kisdebreken, Septéren és Mezőújlakon tervezik az iskolák bezárását. /”Árván” maradtak a pénzhajszában. Több mint négyszáz gyerek követte szüleit külföldre. A gyereklétszám csökkenése miatt számos iskolát bezárhatnak = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Február 15-én közgyűlést tartott Végváron a magyar gazdakör, melyen részt vett dr. Csősz János egyetemi tanár, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Megyei Igazgatóság aligazgatója és Kiss Károly mérnök, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke. Napirenden a SAPARD-, az Új Kézfogás és a Farmer program támogatásával megvalósítható beruházások megvitatása szerepelt. Kiss Károly elmondta, a végvári a negyedik gazdakör, melyet meglátogattak. Eddigi tapasztalatai alapján úgy látja, a gazdák többsége felszínesen tájékozott a kérdésben. A program (SAPARD, Farmer) lényegről kevesen tudnak. Fel kell készülni az Európai Unióba való belépésre. Először is regisztráltatni kell minden gazdának a földjét és a tejtermelését. Az EU-ba belépés után csak a regisztrált földek tulajdonosai, illetve bérlői részesülnek támogatásban. A tejtermelést azért kell regisztráltatni, hogy a gazda kvótához (fejadaghoz) jusson. Március végén lejár a határidő! – A mentalitáson a legnehezebb változtatni. /Sipos János: Gazdakörök vajúdó világa. Beszélgetés Kiss Károly mérnökkel, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Február 13-án töltötte 60. életévét a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye főpásztora, dr. Jakubinyi György érsek. Általában tartózkodik a közéleti szerepvállalástól, mégis, az által, amit képvisel, ő egyike Erdély legjelentősebb közéleti személyiségeinek, írta a lap munkatársa, Ercsey-Ravasz Ferenc, aki interjút készített az érsekkel. A főpap elmondta, hogy szülővárosában, Máramarosszigeten, jó katolikus papok működtek, volt kire felnézni, akkor döntötte el, hogy pap lesz. Három nyelven prédikál, mert az egyházmegyéjében 251 plébánia van, félmillió hívővel, 95 százalékban magyarok. A bevándorló katolikus csángók és a vegyes családokból román anyanyelven született katolikus hívek részére 22 plébánián van román nyelvű lelkipásztori szolgálat, emellett a négy német plébánia létezik. Közismert az érsek nagy nyelvtudása. Megtanult németül, latinul, görögül, héberül, olaszul és franciául. A kommunista diktatúra idején időnként őt is vallatásra fogták. Soha nem írt le neveket, továbbá tagadta azt, amivel vádolták. A jelenlegi helyzetről kifejtette: posztkommunista társadalomban élnek, ezt átérzik naponta. Amikor az egyházi vagyont visszakérik, nem meggazdagodni akarnak, hanem azt, hogy anyaszentegyház karitatív működéséhez alapot biztosítsanak. A testvér-egyházakkal a kapcsolat nagyon jó, ökumenikus, testvéries. 1990-ben Tőkés László püspök üzent a négy magyar történelmi egyház nyolc püspökének, és Kolozsváron találkozót kért, hogy az új helyzetben beszéljék meg közös feladatainkat. Ennek lett a neve az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Vezetőinek Állandó Értekezlete. Évente többször is összejönnek és közös ügyekben közösen lépnek fel. – Jakubinyi György elmondta, hogy a jó Isten eddig a tenyerén hordozta. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „A jó Isten eddig is a tenyerén hordott” Beszélgetés Jakubinyi György érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Pántya Elemér kisjenői katolikus plébános minden évben véghez viszi a hatáskörébe tartozó valamelyik egyházi ingatlan részleges vagy teljes felújítását. Tavaly a simándi hívek közreműködésével megerősítették a templom tetőszerkezetét. A munka elvégzéséhez szükséges pénzt a hívek állták. Idén a parókia fedelét szeretnék hasonlóképpen felújítani, továbbá a templom toronyrészének újravakolását befejezni. A kisjenői katolikus templom a város egyik legidősebb épülete, 1777-ben szentelték fel. Szeretnék a falakat újrafesteni, de az anyagi támogatást a helybeli önkormányzat megtagadta. Ágyán az erdőben lévő, kívülről tavaly felújított és újraszentelt Szent László kápolna belső felújítását is folytatni kívánják. Hozzáfognak a keresztút 14 stációjának a felújításához is. A plébánia minden felajánlást, támogatást köszönettel elfogad. /(balta): Isten segedelmével. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

A közelmúltban negyven csángó gyerek érkezett Kovásznára. Három faluból valók: Pusztináról, Frumószáról és Klézséből. Nyisztor Ilona, akinek gyönyörű éneklését már New-Yorkban és Los Angelesben is megcsodálták, valamint a költő Duma András és sültüs (furulyás) Legedi-László István készítették fel a gyerekeket. Esemény volt az is, hogy Kovásznán ritkán tapasztalható lelkesedéssel fogadták a Szeret mente küldötteit. Megmozdultak a kisiskolá­sok, az általános iskolások, a cserkészek, s gazdag ajándékcsomagokkal halmozták el a kedves vendégeket. A csángó csoport meglátogatta Ignácz Rózsa emlékszobáját Kovásznán, a Kőrösi Csoma Sándor-emlékházat Csomakőrösön, a Mikes-kastélyt Zágonban és a Csángó Múzeumot Zabolán. A csángók meghívója és a rendezvény fő szervezője az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub volt. /(G-f): Csángók jártak Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum egész esztendőre be van táblázva, idén kilenc tárlatnak biztosítanak helyet. Az év első kiállítása, a Korong mesterei című január 12-én nyílt meg, tájékoztatott Dimény Attila, a múzeum vezetője. Márciusban nyílik a megye képzőművészeinek közös tárlata, ezt követi áprilisban Kosztándi B. Katalin helybeli festőművész egyéni tárlata, majd májusban Tamás Sándor parlamenti képviselő térképgyűjteményét mutatják be. /Iochom István: Kiállítások a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

A Magyar Újságírók Szövetsége az idei Aranytoll díjának egyik határon túli kitüntetettje az aradi születésű Csép Sándor, a Nyugati Jelen külső munkatársa. Az Aranytoll amolyan életműdíjnak is felfogható, odaítélésének egyik feltétele, hogy a kitüntetett betöltse 62. életévét. Csép Sándor több évtizedes pályafutása során (dolgozott a Kolozsvári Rádiónál, a Bukaresti Televízió magyar adásánál, a Korunknál, főszerkesztője volt a Kolozsvári TV-nek, emellett évekig a Romániai Magyar Újságírók Szövetségének elnöke) mindenütt kiemelkedőt alkotott. Elég Egyetlenem (1975, 1979, 1992) c. dokumentumfilm-sorozatára, a Rhapsodia Demographicára (1996) és az Áldás népesség c. filmjeire gondolni. Írt két kiváló drámát – az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelentek meg. /Csép Sándor Aranytollas! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Tizenöt éve hunyt el Bajor Andor /Nagyvárad, 1927. szept. 30. – Kolozsvár, 1991. jan. 25./ író. A másfél évtized elegendő lett volna arra, hogy megfeledkezzenek az íróról. Bajor esetében ez nem így történt. Távozta óta jó néhány kötet jelent meg írásaiból. A legfrissebb kiadvány a Kriterion Kiadónak köszönhető. Nagy Pál összeállításában és gondozásában Angyal Bandi illemtana címmel veheti kézbe az olvasó a kiváló humorista humoreszkjeit és paródiáit. Azokat az írásokat, amelyek 1959 és 1989 között a marosvásárhelyi képeslap, az Új Élet hasábjain láttak napvilágot. A lap egykori főszerkesztője, Sütő András írt hozzá előszót. /Angyal Bandi illemtana. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

A kecskeméti székhelyű MATEGYE (Matematikában Tehetséges Gyermekekért) Alapítvány minden esztendő februárjának utolsó péntekén rendezi meg a III–VIII. osztályos tanulók részére a Zrínyi Ilona Matematikaversenyt. Idén február 24-én az Arad és Hunyad megyei versenyzők az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban, a Temes megyeiek a temesvári Bartók Béla Líceumban indulhatnak a helyi versenyen, a legjobbak jutnak tovább. /Zrínyisek figyelmébe! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

A Tündér Ilona vendégház 2004 óta várja a látogatókat Csíkfalvára. A Nyárádmenti Kistérségi Társulás támogatásával mára egy kézművescsűr is elkészült az épület mellé. A kézművescsűr egy nagyobb projekt része – tájékoztatott Gligor Róbert László projektmenedzser. Megvalósítását az Illyés Közalapítvány támogatta. /Mészely Réka: Tündér Ilona várja vendégeit. Kézművescsűr Csíkfalván. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

Kolozsváron, a Fehér Galériában megnyílt Ocskay Ágnes kiállítása, aki üvegművészet berkeiből érkezett a festészet világába, közben a kerámia és a textil műfaját is műveli. Most festményeit mutatta be, s velük együtt Kispetri üzenetét. A szülőfaluét, amely a mai napig művészi ihletforrásául szolgál, írta Németh Júlia. Portrék, tájképek, csendéletek vallanak Ocskay Ágnes érdeklődési köréről. Falumonográfia képekben. /Németh Júlia: Portrék, tájképek, csendéletek, avagy Kispetri üzenete. Ocskay Ágnes kiállítása a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Király László Szentivánéji álmom. 100 szerelmes vers. Válogatta Katona Éva. /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2005/ című verseskötete kapcsán írta Bogdán László, hogy Király Lászlónál nem lehet szabályosan elválasztani ,,szerelmes” és ,,történelmi” verseket, hiszen ahogyan a világ egyre inkább komorodik k, váltják fel a költő tündökletes teleit az őszök, a halódó világ képei. A veszteségről beszélt regényében, a Kék farkasokban /1972/, ahol a megidézett ötvenes évek kegyetlen történelmi képcsarnoka nem tudott semmit hatálytalanítani. /Bogdán László: Egy végtelen vers közepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Traian Basescu államfő „ezek a kisebbségi botrányhősök” megjegyzéssel fogadta az RMDSZ küldöttségét, amikor megbeszélésre hívta a pártokat. Korábban Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a kisebbségi törvénytervezetről és az ennek kapcsán a közéletben elharapódzott nacionalista megnyilvánulásokról akar egyeztetni. A megbeszélés után Traian Basescu kijelentette: szükségesnek tartja a kisebbségi törvény elfogadását, mivel a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos törvényes előírások igen sok jogszabályban vannak „szétszórva”. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül majd olyan megoldást találni, amely nem vezet a kisebbségek esetében túlzott pozitív diszkriminációhoz. Az RMDSZ vezetői kérték az államfőt, hogy nyilvánítson véleményt a kisebbségi törvény kapcsán kialakult nézeteltérésekről. Az RMDSZ képviselői emlékeztettek, hogy az utóbbi időszakban felerősödött a nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorika. Az RMDSZ, a liberálisok és a demokraták is a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) működését szabályzó sürgősségi rendelet parlamentbe való visszaküldését kérték. A nacionalista retorikát bizonyítja, hogy konzervatívvá vált volt nagy-romániás parlamenti képviselő, Petru Calian javasolni fogja: a parlament írásban kezdeményezze Frunda Györgynek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése román küldöttségének éléről való visszahívását. Közölte: ha ezt nem fogadják el törvényhozó kollégái, akkor büntető feljelentést fogalmaz meg az RMDSZ-es szenátor ellen. Jó és fontos tervezetnek nevezte a Velencei Bizottság főtitkára, Gianni Buquicchio a romániai nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló jogszabályt. Gianni Buquicchio Markó Attilának kifejtette: a Velencei Bizottság aggódva figyeli a felerősödő nacionalista hangulatkeltést, amely nem vet jó fényt Románia külföldi megítélésére. /Basescu: „botrányhős kisebbségiek”. Az államfő nem akar túlzott pozitív diszkriminációt a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Újabb egyeztetésre várja a pártvezetőket Traian Basescu elnök, miután a hét végi tárgyalásokon eltértek a vélemények arról, hogyan lehetne kiutat találni a zsákutcából, amelyet a DNA működését szabályozó törvény elutasítása okozott. „Na mi van, leváltottak?” Ezzel a kérdéssel fordult az RMDSZ-delegációban részt vevő Frunda Györgyhöz Traian Basescu elnök, miután az „Itt vannak a botránykeltő kisebbségiek!” felkiáltással köszöntötte február 17-én a magyar politikusokat, köztük Markó Bélát, Takács Csabát, Verestóy Attilát, Márton Árpádot, Borbély Lászlót és Nagy Zsoltot. „Ez nem jött össze a nagy-romániásoknak” – válaszolt Frunda. A tárgyalás végén Markó Béla elmondta az újságíróknak, hogy valamennyi kérdést érintették. A szélsőséges megnyilvánulások közé sorolta Markó a Frunda elleni támadásokat is. Hangsúlyozta, Frundát dicséret, nem elmarasztalás illeti az ET parlamenti közgyűlésében kifejtett tevékenységéért. /Salamon Márton László: Traian Basescu és a „botránykeltők”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A magyar karok létrehozását támogató flashmobot hirdettek meg február 20-ára Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai épülete előtt egy internetes körlevél révén. A tervek szerint reggel kilenc előtt tíz perccel kezdődik a közvélemény figyelmének megragadására Nyugat-Európában nemrég kitalált nyilvános akció. A felhívás szerint a résztvevők nagy sárga lapot hozzanak magukkal, amin több nyelven is az áll, hogy „Magyar karokat!”. A flashmob tíz percet tart, éppen kilenc óráig, amikor a 149 magyar oktató által kért magyar karok létrehozását megvitató egyetemi szenátusi ülés kezdődik. A szenátus ülése előtt megjelent az egyetemen a felsőoktatási intézmény hivatalos tájékoztatójának februári száma. Ebben szerepel az a határozat is, amely megállapítja, hogy a rektorátus javaslatára a február 20-ai ülésén a szenátus megerősíti az egyetem multikulturális jellegét, és szorgalmazza a „jelenlegi kultúrák közötti átjárhatóságot biztosító struktúra” fejlesztését, ami azt jelenti, hogy az egyetem elutasította a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. Ez az eljárás megerősíti, hogy a lényeges döntéseket a rektorátus hozza meg, a szenátus pedig – amelyiknek az egyetem legfőbb döntéshozó szerveként kellene működnie – csak rábólint a fentről érkező ukázra. /B. T.: Magyar karok: előre meghozott döntés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Marosvásárhelyen hozza létre a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) az erdélyi magyar televíziót és rádiót, döntött az alapítvány kuratóriuma Marosvásárhelyen tartott ülésén. A magyar médiaközpont várhatóan már 2006 második felétől sugározhat majd. Nagy Zsolt, a JJA elnöke elmondta, a döntés értelmében a következő időszakban megkezdik a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól kapott 300 millió forintos céltámogatás felhasználását. Ezt az összeget egy megfelelő marosvásárhelyi ingatlan, valamint a stúdiók létrehozásához szükséges technikai felszerelések megvásárlására fordítják. Ezzel egyidőben megkezdődik a szerkesztőség felépítése, a szakembergárda toborzása is. Nagy Zsolt hozzátette: a kuratórium csupán az intézmények létrehozásáról döntött, a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió felajánlásáról folytatják a tárgyalásokat. /Borbély Tamás: Marosvásárhelyen lesz az erdélyi magyar televízió és rádió. A két intézmény már 2006 második felétől elkezdené működését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Előzetes letartóztatásba helyezték, majd február 18-án mégis szabadon engedték Marian Garleanut, a Romania Libera bukaresti központi napilap vranceai tudósítóját. Garleanut az ügyészség azzal vádolta, hogy miután titkosított információk birtokába jutott, nem tett eleget állampolgári kötelezettségének, és az illetékes intézmények értesítése helyett más személyeknek is továbbadta azokat. A szabadon engedett újságíró tagadta, hogy egy pillanatig is birtokában lett volna bármilyen titkosított információt tartalmazó dokumentum. Azt állította, hogy rögtön értesítette az illetékes szerveket. A Rompetrol igazgatóját azzal vádolják, hogy bűnöző csoportot próbált meg létrehozni pénzmosás céljával. Toró T. Tibor a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának tagja szerint a törvény homályosan fogalmaz a titkosított információk meghatározásakor. /Gujdár Gabriella: Újságírófejeket szed a titoktörvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Február 17-én először rendezett farsangi bált az Euréka Kolozsvári Magyar Vállalkozók Egyesülete. Vita László Euréka-elnök kifejtette, a szórakozás csak kísérője volt az összejövetel igazi céljának: adományokat gyűjteni a Kallós Zoltán Alapítvány működtette, kisiskolásokat felkaroló válaszúti szórványkollégiumnak, valamint a Téka Alapítvány gondozásában Szamosújváron működőnek. Az utóbbiak képviseletében Balázs-Bécsi Gyöngyvér, Balázs-Bécsi Attila és Kallós Zoltán ismertette a részben még épülő, részben már működő kollégiumokat. Az est fénypontját a Koós Ferenc vállalkozó kezdeményezésére képzőművészeti alkotásokból rendezett árverezés jelentette. Összesen 650 millió lej gyűlt be az est adományaiból. A magyar vállalkozók hasonló megmozdulásai várhatók a jövőben is. /Balló Áron: Az első magyar vállalkozói jótékonysági bál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A elmúlt hét végén háromnapos vallásos ifjúsági rendezvényt tartottak Szamosújvár leglátogatottabb egyházi gyülekezetében, a „Reménység” Egyházi Központban. Az ökumenikus ifjúsági előadássorozaton többek között kolozsvári, nagybányai és feketehalmi lelkészek szóltak a hallgatósághoz. A szamosújvári „Reménység” Imaházban rendszeresen szerveznek ifjúsági előadóesteket, hangversenyeket és zenés-táncos irodalmi találkozókat. /Erkedi Csaba: Vallásos előadás-sorozat Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Bejelentették Kolozsváron a Realitatea hírtelevízió megrendelésére végzett nagyszabású közvélemény-kutatás eredményét. A 10-est érdemlő kolozsváriak című ünnepségen tíz kategóriában hirdettek nyertest. A toplista egyedüli magyar győztese Pászkány Árpád Zoltán, a CFR-Ecomax focicsapat tulajdonosa, aki az üzletember kategóriában végzett az első helyen. A politikusoknál Emil Bocot, Kolozsvár polgármesterét díjazták. /–or–: Pászkány Árpád Zoltán is 10-est érdemel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A magyarországi kulturális sajtóban Szabó István filmrendező ügynökmúltjáról folyt a vita. Bíró Béla „a magyar értelmiség úgynevezett krémjének” nevezte azokat a baloldaliakat, akik rendszeresen aláírnak különböző tiltakozó leveleket, Most „az aláírók nyilvánosan közhírré tették, hogy ők továbbra is tisztelik és szeretik Szabó Istvánt.” Kissé túlozva, Szabó egyetlen művével sem aratott olyan visszhangos sikert, mint ügynökmúltjával, tette hozzá Bíró Béla. Szabó István első nyilatkozatában arról beszélt, hogy az ügynökügy élete legbátrabb cselekedete volt, hiszen besúgásaival barátját az akasztástól mentette meg. „Kit biztosítottak tehát az aláírók (esetleg öntudatlanul is) tiszteletükről és szeretetükről? Nyilvánvalóan a közéleti embert. De ha Szabó István továbbra is megbecsült közéleti személyiség, erkölcsi mérce, politikai példakép, akkor ezek a fogalmak tökéletesen értelmüket veszítik, s a magyar társadalom az eddiginél is rettenetesebb morális szakadékba zuhan.” – állapította meg Bíró Béla. Elmondta, hogy a Szekuritáté őt is többször próbálta beszervezni. Első „vallomásra” tizenötévesen volt iskolája igazgatója „beszélte rá”. Egyik barátja többször is azt állította: „gyalog is elmenne az Egyesült Államokba”. Valaki ezt besúgta. Bíró Bélával nyilatkozatot írattak. Ő akkor még fanatikusan hitt a kommunizmusban, mégis pontosan tudta, mit követ el. A fiút ezután az ország minden gimnáziumából kirúgták. „Ha Szabó Istvánt most tiszteletemről és szeretetemről biztosítanám, azt az egykori besúgót, illetve vallató tisztet rehabilitálnám, akik többek között engem is egy életre bűnrészessé tettek.” /Bíró Béla: Bűnrészesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Az, hogy Románia teljesítse az uniós csatlakozási feltételeket, nem csak a politikusokon, hanem a szakembereken is múlik, ezért is fontosak a határokon átívelő szakmai találkozók” – fogalmazott Markó Béla miniszterelnök-helyettes a magyar állatorvosok világtalálkozójára írt levelében, melyet Kelemen Atilla képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság elnöke tolmácsolt a Magyar Állatorvosok Világszervezete hét végi, félixfürdői nemzetközi konferenciájának megnyitóján. A szakmai találkozóra a Kárpát-medence országai mellett Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is érkeztek magyar állatorvosok. /Pap Melinda: Magyar állatorvosok világtalálkozója Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A bukaresti Ziua napilap Sorin Rosca Stanescu irányítása alatt magyarellenes kampányba kezdett. Február 15-én az Erdélyben évekkel ezelőtt felállított Wass Albert-emlékműveket tüntette ki figyelmével. Nehezményezte, hogy amíg Ion Antonescu marsallnak tilos szobrot emelni, ez nem vonatkozik Wass Albertre is, noha 1946-ban mint háborús bűnöst halálra ítélték. A lap szerint Frunda György RMDSZ-szenátor 2002-ben kezdeményezte az író rehabilitálását. Február 18-án a Ziua hasábjain Göncz Árpád, és Orbán Viktor mellett tűnt fel Frunda György és az RMDSZ réme. Az öles cím önmagáért beszél: Budapest nem mond le Nagy-Magyarország álmáról: a Kárpát-medence magyar hegemóniájának visszaszerzését tervezi. Az olvasó megtudhatja, milyen messzire nyúlnak a gyökerek: 1992. június 13-án Horvát Attila diplomata Ulmban felvázolta Magyarország politikai stratégiáját, utalva arra, hogy Trianon területrablást szentesített. Mindaz, amit a diplomata akkor elmondott, ma is érvényes Magyarország külpolitikájára, csak ezzel magyarázható az RMDSZ-nek az utóbbi időben tanúsított, rendkívüli agresszivitása. Nagy-Magyarország visszaállításának stratégiájába illeszkedik két közismert politikus megnyilatkozása is. Göncz Árpád volt államelnök kijelentette (a Ziua természetesen nem jelzi, mikor, hol, kinek): „A magyar nemzet ragaszkodik jogához, hogy Erdély az övé legyen, ezért bármely pillanatban készen áll, hogy akár fegyvert is ragadjon”. Orbán Viktor volt kormányfő 1999. június 18-án utasította Kövér Lászlót, a titkosszolgálatok főnökét, hogy indítsa be a Duna fedőnevű akciót azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok mintájára megalakuljon a Dél-keleti Magyar Régió, vagyis az új Nagy-Magyarország, benne Erdéllyel, majd Kárpátalja és a Felvidék bekebelezésével, de a román kémelhárítás idejében értesült a tervről, és sikerült ellenlépéseket tennie. Ugyanebben a lapszámban a Ziua betekintést nyújtott a magyar sovinizmus előzményeibe. Hivatkozott Petőfi Sándor 1848-as verseire és Dücső Csabára, aki Erdély minden románjának kiirtására buzdított. A történelemhamisításokat leleplezték olyan kiváló román hazafiak, mint Raoul Sorban és Petre Turlea. – Evenimentul Zilei című lap, február 16.: Sorin Rosca Stanescut a főügyészség vád alá helyezte a Rompetrol-ügyben. Miután az ügyészek beidézték kihallgatásra, a nyomozati anyag alapján közölték vele a vádat: szövetkezés szervezett bűnözői csoporttal. Erdélyi Riport /Nagyvárad/, február 16.: A kérdésre, hogy miben látja okát a személye ellen indított támadásoknak, Frunda György szenátor többek között így válaszolt: „El akarták terelni az emberek figyelmét a látványos korrupcióellenes harc sajtóvisszhangjáról. Nem véletlen, hogy ellenem a Ziua napilapban indult meg a támadás, abban az újságban, amelynek igazgatóját, Sorin Rosca Stanescut másnapra idézték be a korrupcióellenes igazgatóságra, pénzmosás és megvesztegetés vádjával.” /Barabás István: Magyar rémek Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Február 19-én Bocskai István erdélyi fejedelem Nyárádszereda központjában levő mellszobra megkoszorúzásával kezdődtek az egy hétig tartó Bocskai Napok, amelynek keretében koncert, történelmi vetélkedő, lakossági fórum, farsang, mesemondóverseny és labdarúgó-bajnokság lesz, továbbá Kertészet határok nélkül címmel mezőgazdasági kiállítás. Bocskai Istvánt 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották Erdély fejedelmévé a székely-magyar rendek. Ennek tiszteletére tartják hagyományosan a Bocskai Napokat. Kádár Gyöngyi, a nyárádszeredai művelődési otthon igazgatója beszédében emlékezett Bocskaira. A szobor 1997-ben került vissza, jelképeként a szabadság szeretetének, a függetlenségvágynak, vallási toleranciának, ami ma is minden magyar számára követendő példa. Az istentiszteleten Székely Endre helybéli református lelkipásztor Bocskai „történelmi” végrendeletéről szólt, amiben nemzetét egységre, egymás terhének viselésére, a keresztény értékek megőrzésére szólította fel. A hajdúdorogiak és a szerencsiek az összetartozás jeleként 2,2 millió forinttal ajándékozták meg a nyárádszeredaiakat: Dászkel László polgármester és Bíró István önkormányzati képviselő lelepleztek egy táblát, amelyet a színpad mellett állítottak fel, s amely tanúsítja, hogy a magyarországiak hozzájárulásával sikerült felújítani a művelődési otthont. Bemutatták Pozsgai Zsolt Zergetánc című történelmi drámáját, ez volt az ősbemutató, a helybéli Bocskai István Középiskola diákjai előadásában. /(vajda): Bocskai Napok 2006. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezett konferenciát Csíkszeredában, február 18-án. Az erdélyi jövőképet nem Budapesten kell kitalálni – jelentette ki Egyed Albert, a budapesti Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője. Egyed Albert hangsúlyozta: a jövőkép kialakításáról helyben kell dönteni, ugyanis az azt megalapozó információk helyben vannak. Térségi kulturális értékek feltárása és hasznosítása témakörben hangzottak el előadások a rendezvényen. Egyed Albert a Kárpát-medencei jövőképekről tartott beszámolójában kiemelte: a „belső anyaország” kifejezés közösségi felelősséget ró a Székelyföldre. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának idei támogatáspolitikáját vázolta Lakatos Mihály főosztályvezető. Szerinte közös nevezőre kell hozni a szülőföldön való boldogulás és a szabad munkaerő-áramlás igényét. Tóth István, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet munkatársa a kulturális menedzsment teréről szolgált követendő példákkal a hallgatóság számára. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője a közösségek kovászaként tevékenykedő, a helyi művelődési életben jelentős szerepet játszó személyek fontosságáról szólt. Biró A. Zoltán társadalomkutató, egyetemi oktató a szakképzés lehetőségeiről beszélt, majd Karda Emese, a HMKK igazgatója és Lakatos Mihály átadta a szakképzést igazoló diplomákat a kulturális intézményvezetői képzés első végzőseinek. A konferencián bemutatták a HMKK két legújabb kiadványát, a Kultúra – térség – szaktudás című tankönyvet és Oláh Sándor Térség – kultúra című könyvét. /Sarány István: Kultúra és közösségi felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Bozóki András magyar kulturális miniszter nyolc pályázó közül a bírálóbizottság javaslatát figyelembe véve Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak a sepsiszentgyörgyi kulturális fiókintézet leendő vezetőjének. Hadnagy Miklós 1974. május 19-én született Székelyudvarhelyen, középiskolai tanulmányai befejezése – 1992 – óta Magyarországon él. Nős, angolul és románul beszél. Hadnagy Miklós 2003-tól az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója, 2002–2003 között elnöki főtanácsadó volt a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, azt megelőzően négy évig parlamenti szakértője volt az Országgyűlés hivatalának. Hadnagy kinevezéséhez még szükséges az oktatási miniszter véleménye illetve a külügyminiszteri egyetértés. /Udvarhelyi Szentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

A Studium Academicum Alapítvány 2000 áprilisában alakult meg, hat református lelkész hozta létre, hogy keresztyén válaszokat keressenek a felmerülő kérdésekre, tájékoztatott Szatmári Elemér. Az előző konferenciákon szó volt a hitről és a gazdaságról, a politikai és közéletről, a szegénység és gazdagság kérdéséről. Az alapítvány munkáját anyagi és erkölcsi értelemben támogatja a holland Ismereti Párt. Az alapítvány Fugyivásárhelyen van, elnöke Kállay László lelkész. Honlapjuk: www.studiumacademicum.ro. /F. T.: Néhány szóban az SAA-ról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 20./