Hamarosan megállás nélkül haladhatnak át a vonatok a román–magyar határon – közölte február 13-án Borbély László, területrendezésért és közmunkálatokért felelős megbízott miniszter, miután Budapesten a magyar kormány több tagjával találkozott. A politikus megbeszélést folytatott Lamperth Mónika belügyminiszterrel és Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszterrel. A szakértők februárban Aradon találkoznak, hogy véglegesítsék az elképzelés gyakorlatba ültetéséhez szükséges eljárásokat. /Megállás nélkül a román–magyar határon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Február 13-án a képviselőház állandó bizottsága az Adrian Nastasera vonatkozó házkutatási kérelmet visszaküldte Monica Macovei igazságügyi miniszternek. Monica Macovei szerint a képviselőház állandó bizottsága megszegte a házszabályt azzal, hogy visszaküldte a szaktárcának a házkutatási kérést. Macovei szerint ezt a képviselőház jogi bizottságához kellett volna juttatni. /Elutasították Nastase házkutatási kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A három magyar nyelvű kar beindítását szorgalmazzák nyílt levelükben az erdélyi magyar egyházfők és azon polgármesterek, akiknek városában a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) kihelyezett tagozatai működnek. Az aláírók tagjai a BBTE bővített szenátusának, amely az intézmény chartája szerint évente kétszer ülésezik, és javaslatokat tehet az egyetem követendő stratégiáját, valamint a helyi közösséggel való viszony jobbá tételét illetően. A levelet Pap Géza református, Adorjáni Dezső evangélikus, Jakubinyi György római katolikus és Szabó Árpád unitárius püspök, továbbá Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármesterei írták alá. Ebben arra kérik a BBTE vezetőségét, hogy hagyja jóvá a magyar oktatók által kért három magyar kar beindítását – tájékoztatott Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A múlt héten több magyar oktató is találkozót kért a BBTE vezetésétől a karok kérdésének megtárgyalására, a beszélgetésen azonban az egyetem vezetősége ugyanazt a határozott álláspontot képviselte: az önálló magyar karok létrehozását nem tartják szükségesnek. A magyar oktatók javaslatát az egyetem szenátusa február 20-án tárgyalja, a matematika és informatika karon kialakult helyzettel együtt. Itt a magyar informatika kar létrehozásának javaslatát a kari tanács többszöri előterjesztéskor is elnapolta, ezt Kása Zoltán dékán-helyettes elutasításként értelmezte, és bejelentette a vezető tisztségről való lemondását. Ugyanakkor a kari tanács magyar oktatói is felfüggesztették tevékenységüket a testületben. /Lázár Lehel: Püspökök a magyar karokért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Hiányosnak nyilvánította a Szilágy Megyei Tanács illetékes bizottsága azt az iratcsomót, amelyet Szilágycseh önkormányzata hét utca és egy tér nevének a megváltoztatása érdekében állított össze. A hét utcából négy magyar nevet kapna, a helyi RMDSZ kezdeményezésére a Gutinului utca Petőfi Sándor, az Avram Iancu utca Drágffy János, a Ciresilor utca Gyulaffy László, a Május 1 pedig Kossuth Lajos nevét viselné, míg a Gheorghe Pop de Basesti teret Neményi Ambrusra keresztelnék át. Az önkormányzat egy hetet kapott a hiányzó adatok pótlására. /Deák Zoltán: Egyelőre nem kapnak magyar neveket az utcák. Szilágycseh. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Leállította lobbiakcióját a Transindex, miután összegyűlt ezer aláírás. A Transindex főszerkesztője, Kelemen Attila azzal indokolta a lobbi leállítását, hogy nem akarják leblokkolni az Európai Néppárt (EPP) postafiókját. A lobbi-akciót február kilencedikén indították azért, hogy az EPP kérjen magyarázatot a Demokrata Párttól (PD) és elnökétől, Emil Boctól nacionalista megnyilvánulásaiért. Azért fordultak a néppárthoz, mert a PD is szeretné elnyerni az EPP-tagságot. /Debreczeni Hajnal: Leállította lobbiakcióját a Transindex – a Néppárt postafiókját féltették. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Átadták az árvízvédelemben kiemelkedő szerepet játszó személyeknek járó kitüntetéseket. Egyetlen erdélyi sem kapott elismerést, habár a Hargita és a Temes megyei árvizek a legsúlyosabbak között voltak. Lucia Ana Varga államtitkár elmondta, ők csupán listát készítettek a kitüntetendő személyekről, ezt benyújtották felsőbb fórumokhoz, és ott született a döntés. /Erdélyieknek nem járt kitüntetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

„Minden békés tiltakozó eszközt igénybe veszünk, hogy templomunkat ténylegesen is visszakapjuk! Ha kell, a nemzetközi közvéleményt is segítségül hívjuk”- mondta Roman Dumitru szatmári román görög katolikus esperes a hét végén Szatmárnémetiben, a főtéri parkban tartott, ökumenikus istentisztelettel egybekötött békés tüntetésen. A rendszerváltás óta, 16 éve folytat békés küzdelmet a szatmári román görög katolikus egyház, hogy visszakapja a belvárosban lévő templomát, amelyet a pártállam az ortodoxoknak adott. A sokéves pereskedés eredményeként már hónapokkal ezelőtt végleges bírósági döntés született, hogy a templom használata őket illeti meg. Ennek ellenére a helyi bírák máig sem rendelték el az ortodoxok kilakoltatását. Tiltakozásul a görög katolikusok a múlt héten mintegy félezren a helyi bíróság elé vonultak, és csendes tüntetéssel követelték a törvény érvényesítését. /Sike Lajos: Szabadtéri mise a templomért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Február 13-án sajtó jelenlétében szavazott a Maros megyei tanács művelődési szakbizottsága a Maros Művészegyüttes román és magyar tagozatának különválasztásáról. A szakbizottság úgy határozott, hogy az együttes tagozatainak továbbra is együtt kell maradniuk, viszont „feljavított” felépítési szerkezettel: magyar nemzetiségű aligazgatót és könyvelőt fognak alkalmazni. Lokodi Edit megyei tanácselnök a tagozatok önálló működésének gazdasági előnyeire hivatkozott, ez a működési forma előnyösebb a művészegyüttesnek az európai uniós pénzalapok megszerzése szempontjából. Lazar Ladariu kifejtette, hogy szeparatista jellegű ügyről van szó. A végső döntés a testületé, erre valószínűleg márciusban kerül sor. /A kényszerházasság folytatódik. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének szokásos heti sajtótájékoztatóján a célpont Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke illetve az RMDSZ és annak tisztségviselői voltak. Lokodi Editet azzal vádolta, hogy ellopta az ő ötleteit. „A legdurvább módon elítélem a megyei tanácselnök, s a megyei tanács viselkedését, akik másodszor akarják ellopni a vagyonunkat, éppen úgy, ahogy a szovjet tankok tették 1945-ben...”.. Kijelentette, hogy minden, amihez a megyei tanács hozzányúlt, „a feje tetejére állt”. Florea tiltakozott a felületes és infantilis módon történő közigazgatás ellen, utalt a Marosvásárhely környékének nagyvárosi övezetté nyilvánítására, amelynek központját Koronkára tervezték. A polgármester az RMDSZ-t kérte, hogy elemezze a megyei tanácsosainak munkáját, nevezzen ki másokat a helyükbe. /Dorin Florea offenzívában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

Marosvásárhelyen a román szélsőjobboldal helyi szócsöve, a Cuvantul Liber taktikát idestova már tizenhat éve mérgezi a helyi közvéleményt a magyarságra zúdított hazugságokkal. Munkásságát mind a bíróság, mind a polgármester bőkezűen jutalmazta. A magyarellenes marosvásárhelyi polgármester, Dorin Florea a kormányhatározattal a történelmi magyar egyházaknak visszajuttatott három magyar iskolát újra kisajátította a jogos magyar tulajdonosoktól. A polgármesterhez közel lévő román cégek egyre-másra nyerik meg a különböző versenytárgyalásokat, a magyarságot pedig sikerült szinte minden téren kisemmizni.  Florea polgármester Lazar Ladariut, a Cuvantul Liber főszerkesztőjének, javasolta a díszpolgári kitüntetésre. Azonban a Teleki-téka könyvtárosa, Spielmann Mihály városi tanácsosként nemet mondott Florea polgármester ötletére. Spielmann Mihály egyedül tiltakozott, nyíltan kijelentette, hogy magyarellenes díszpolgárja nem lehet a városnak. Hosszú pereskedés következett. A pert Lazar Ladariu főszerkesztő nyerte meg: a bíróság rengeteg terhelő cikke ellenére kimondta, hogy a tollforgató nem magyarellenes, az egykori magyar tanácsost pedig nyilvános bocsánatkérésre kötelezte. Dorin Florea pedig, hogy elkerülje a városi tanácsban várható vitákat kitalált egy saját gyártmányú, új díszpolgári kitüntetést, ezt ő ajándékozhatja oda a magyargyűlölő főszerkesztőnek. /Fazekas Csaba: Marosvásárhelyen hivatalosan jutalmazzák a magyarellenességet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 14./

A marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesület Beszélgetések a közelmúltról címmel találkozósorozatot indított, elsőként a Magyar Autonóm Tartomány 1960-ban, a megjelenés előtt bezúzott monográfiáját mutatták be. Dr. Gagyi József, a Sapientia EMTE Humántudományok Karának tanára vitaindítójában a monográfia megszületésének történelmi-társadalmi körülményeit vázolta, majd a hatalmi szóra bezúzott könyv egykori szerzőjével és lektorával folytathattak kötetlen beszélgetést a jelenlévők. Gagyi idézte Stefano Bottoni olasz történészt, hogy a MAT szovjet mintára és befolyásra, sőt, Sztálin és közvetlen munkatársainak kifejezett óhajára jött létre. A román hatalom végig gyanakodva figyelte a nemzetpolitikai törekvéseivel ellenkező mesterséges képződményt, és aztán, a Sztálin halálát követő viszonylagos olvadás idején, a szovjet csapatok kivonulása után azonnal meg is szüntette.   A monográfia hivatalos címe: A Magyar Autonóm Tartomány a gazdasági fejlődés útján volt, két év alatt, 1958–59 során íródott. A kézirat 21 szerző munkája. A szerzők vázolták a régió közel ötven esztendővel ezelőtti állapotát. „A MAT – amint azt az előző fejezetben megállapítottuk – gazdag és változatos természeti kincsekkel rendelkezik. Mindezek a természeti kincsek a Székelyföldet már a múltban is hazánk egyik iparvidékévé tehették volna. Ehelyett azonban Székelyföld gazdasági szempontból országunk legelmaradottabb vidékei közé tartozott” – foglalták össze a múltat a szerzők, hozzátéve: „munkásaik rövid tíz év alatt az addig elmaradott Székelyföldet fejlett iparral rendelkező tartománnyá változtatták”. A kéziratot bezúzása után szerzőit meghurcolták, pártszankciókkal sújtották. Az előszó íróját, Szövérfi Zoltánt, a tartományi pártbizottság propagandatitkárát – sejthetően a központi pártvezetés tagjának, Fazakas Jánosnak az érdeméből – felfele buktatták, s a 80-as években bekövetkezett korai haláláig Bukarestben, a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott. Valószínűleg Fazakas János volt a monográfia megírásának kezdeményezője és támogatója. Józsa Ignác, az egyik szerző, és Kovács Sándor, a könyv lektora elmondták, amíg a kéziraton dolgoztak, nem érzékelték, hogy megváltozott a politikai széljárás. 1960 nyarán megszületett az a MAT területére vonatkozó központi utasítás, hogy minden magyar igazgató, intézményvezető mellé egy román helyettest kell kinevezni. /Sz. L.: Beszélgetések a közelmúltról. A Magyar Autonóm Tartomány bezúzott monográfiáját ismertették. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 14./

1989 után megengedett lett a revizionista propaganda, bel- és külföldi erők pedig egyesülésellenes, autonomista vagy éppen elszakadáspárti irányzatokat támogatnak, holott a „Nagy Egyesülés” Isten akaratából történt – olvasható a Kulturális Minisztérium támogatásával a Román Tudományos Akadémia által kiadott könyvből. Az 1918. december 1. – A résztvevők vallomásai című román nyelvű kötetet bemutatták a Kolozsvári Írószövetségben Kolozsváron. A felszólalók régi adósság törlesztéséről beszéltek, a könyvben szereplő írásokat ugyanis huszonöt évvel a „Nagy Egyesülés” után, „a tragikus bécsi diktátum ideje alatt” gyűjtötte össze a résztvevők nagy részétől egy történész. A gyulafehérvári esemény résztvevőinek rövid önéletrajzait összesítő könyv előszavában Gelu Neamtu hangsúlyozta:  ”December 1. a történelem logikájának beteljesülése volt, egyszersmind egy új fejlődés kezdete egy olyan országban újraegyesített nemzet számára, melynek alapját az új kor demokratikus elvei képezték”. A „Nagy Egyesülés” meghozta, hogy a magyarok barbár uralma után Erdély egész népe végre szabadon és egyenlőségben élhetett. Vannak, akik más színben látják az egyesülést. Akik ezt teszik, valójában elfogadják azt a revizionista propagandát, írta Neamtu. „Ezen dokumentumok közlése az egyesülésellenes, autonomista vagy éppen szecessziós irányzatok ellen hoz fel érveket, mely irányzatok – belföldi és külföldi erők támogatásával – aggasztó méreteket öltöttek az utóbbi években. Ezek azok az erők, melyek 1918-ban és később is az egyesülés ellen voltak”, áll a Kulturális Minisztérium által támogatott könyvben. Nematu helyreigazított: „Akárhogy alakulnának ma a dolgok, és akárhogy értelmeznénk őket, az igazi történetírás nem hagyhatja figyelmen kívül a tényt, hogy Magyarországban a nem magyar népeknek mind a vezető rétege, mind a közemberei a rendőrállamot és a népek börtönét látták.” A magyarok érzéseire is megvan a válasza: „Azt mondják, a Monarchia szétesése igazi nemzeti tragédia volt a magyarok számára. Valóban sokk volt az erdélyi magyarok számára, hogy kiváltságokkal rendelkező urakból egyszerű állampolgárokká váljanak, és mindenki mással egyenlő jogokat élvezzenek.” A könyv az egyesülést isteni indíttatásnak tulajdonítja, ezt több idézettel igazolta. Íme néhány: „Egy felzaklatott tenger volt, mely gátjai elsöprésére készült (…) Isten lelke lebegett felette” (Al. Ciura); „Az emberi ész akaratán és képességén felül létezik valami isteni, amit a gőgösök nem akarnak elismerni, és ez a valami irányítja az emberek tömegeinek és a népeknek a sorsát” (I. Bordea); „a nép hangja, tehát Isten hangja” (Vasile O. Osvada); „Egy szélvihar, egy orkán kitörése volt, amely mindent elsöpörhetett az útból. Milyen emberi erő mert volna ellenkezni ezzel az elhatározással, mely isteni szikraként pattant ki mindenki lelkéből?” (Al. Ciura) A közreadók jelezték, hogy hamarosan jön a második kötet. /Bagoly Zsolt: Egyesülés isteni parancsra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 14./

Erőteljes kampányba kezdtek az elmúlt napokban az ortodox egyházhoz és a nacionalista román pártokhoz közel álló erők annak érdekében, hogy az októberi bukaresti közös román–magyar kormányülésen a budapesti Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról aláírt egyezményt a törvényhozás ne hagyja jóvá. A megállapodás szerint a felek évente legalább 200 ezer eurós állami költségvetési támogatást juttatnának az alapítványnak, amely Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) emlékének ápolását és a magyar–román kapcsolatok erősítését szolgálná. A magyar fél az egyezményt tavaly ősszel ratifikálta, a román kormány november végén nyújtotta be a törvényhozásnak a ratifikáláshoz szükséges törvénytervezetet. A román kabinet a Gozsdu-megállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt a parlamentnek meg kell erősítenie. A bukaresti képviselőház jogügyi szakbizottsága a tervezet megvitatását a múlt héten elnapolta, s erre a hétre a bizottság elé kérette Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, akitől részletes magyarázatokat vár. A Román Ortodox Egyház szinódusa az elmúlt napokban úgy döntött, hogy elöljáróinak szorgalmazniuk kell Godzsu végrendeletének tiszteletben tartását, aki vagyonát a magyarországi és erdélyi ortodoxokra hagyta. Emanoil Gojdu, akit a magyar kortársai Gozsdu Manóként ismertek, hatalmas vagyonát 1870-ben bekövetkezett halála előtt végrendeletileg „a tanulni vágyó ortodox román fiatalokat” segítő alapítványra hagyta. A Gozsdu Alapítvány 1870-ben kezdte meg működését Budapesten, az Erdélyi Ortodox Nemzeti Kongresszus (a későbbi erdélyi ortodox mitropólia) védnöksége alatt, majd székhelyét az első világháború után Nagyszebenbe tette át. Az alapítvány 1918-ig mintegy ötezer erdélyi román ortodox diáknak nyújtott ösztöndíj formájában támogatást. Román törvények értelmében a húszas évek elején Erdélyben olyan magyar alapítványi vagyonokat – például a Tanítók Házát Kolozsváron, a nagyszebeni Mária Terézia Árvaházat, vagy a Háromszéki Tanalapot – államosítottak, amelyek visszaköveteléséről később – akár a Gozsdu-vagyonért cserében – a román fél hallani sem akart. 1926-ig a románok szabadon rendelkezhettek a Gozsdu-alapítvány jövedelmével, de azt követően a magyar fél az alapítvány számláit zároltatta. A Gozsdu-vagyon rendezetlensége 1946-ban ismét felvetődött. Akkor a magyar fél álláspontja az volt, hogy mivel 1944. augusztus 23-án beállt a hadiállapot, a nemzetközi joggyakorlat szerint, a korábban kötött egyezmények semmissé váltak, s az egész kérdést újra kell tárgyalni. A románok a párizsi béketárgyalásokon komoly vagyoni követelésekkel álltak elő, s ezek között szerepelt a Gozsdu-vagyon visszaszerzése is. Ezeket a követeléseket azonban az oroszok sem támogatták. Miután 1948-ban Romániában megtörtént a teljes államosítás, a magyar fél szorgalmazta azt, hogy az államosított magyar vállalatokért és pénzintézetekért Románia fizessen kárpótlást. Ettől kezdve a románok a Gozsdu-vagyon kérdését nem erőltették, hiszen tudták: Magyarországnak sokkal nagyobb kártérítendő vagyona van, mint a román félnek. A két ország 1953. július 7-én pénzügyi egyezményt kötött. Ebben mindkét fél lemondott a másikkal szemben korábban támasztott valamennyi követeléséről. Az egyezményben a Gozsdu-vagyon név szerint ugyan nem szerepel, de a magyar fél teljesen egyértelműnek tartotta, hogy a románok ekkor a Gozsdu-vagyonról is lemondtak. Magyarország ekkor nagyságrenddel nagyobb vagyonkövetelésről mondott le, mint a románok. A két kormány 1997 után számtalan alkalommal tárgyalt a Gozsdu-örökségről. E tárgyalások nyomán született meg a tavaly októberben aláírt magyar–román egyezmény. /Tibori Szabó Zoltán: Gozsdu-vita újra, végkimerülésig? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Sepsiszentgyörgy négy magyar felekezetéhez tartozó nyolc gyülekezetének ifjúsági képviselői találkoztak február 12-én, vasárnap a Református Kollégium konviktusában, hogy az ökuménia jegyében keressék meg azt, ami összetartja őket. /(fekete): Az összetartozásról beszélgettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Megnyílt Varga Béla baróti fotóművész tárlata Nagybaconban, bemutatták a helyi Benedek Elek Művelődési Egyesület által útjára bocsátott Nagybacon képekben című füzetecskét. A régi és mai Nagybacont tükörbe állító füzet megjelentetését kezdeményező Dimény Olga tanárnő régi fényképeket és levelezőla­pokat gyűjtött össze. A füzet másik szerkesztője, Bardocz Réka. /(hecser): Nagybacon képekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Hét végén került sor Besztercén a hagyományos farsangi batyubálra, az RMDSZ megyei és városi szervezete, a besztercei MADISZ és a Pro Hereditatem Egyesület szervezésében. A tizenhatodik alkalommal megszervezett bálra az egész megye területéről érkeztek vendégek. /D. I.: Farsangi batyubál. Beszterce. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Február 11-én, szombaton Ágyán a kultúrotthonban jelmezes vetélkedővel egybekötött diszkót szervezett a januárban megalakult helybeli Magyar Ifjúsági Szervezet. A jelmezt öltött fiatalok általános műveltségi felmérőnek, énekpróbának tettek eleget. /(balta): Bohóságok és buli Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Február 11-én sikeres farsangi mulatságot szerveztek Nagyzerinden, a kultúrotthonban. Az éjfél után megejtett tombolahúzás során többek között a Pro Zerind Egyesület jóvoltából sok értékes nyeremény talált gazdára. /(balta): Nem volt beöltözés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Az ország nyugati térségének minden részéből – ahol egykor németek laktak, esetleg még laknak is – érkeztek népviseletet bemutató együttesek Temesvárra, a gálára. Bemutatták Arad, Boksa, Lugos, Nándorhegy, Resica, Nagyszentmiklós, Karánsebes, Steierdorf-Anina és környéke népviseletét, a táncaikat és jellegzetes zenéjüket. A nagyszabású gálát szervező Német Fórum elnöke, Karl Singer megnyitó beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét a síksági települések, és a hegyvidéki falvak népviseletében mutatkozó különbözőségekre. /(S.): A német népviselet gálája. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Temesváron kiállítás keretében és grafikájú album bemutatásával készített számvetést Jecza Péter szobrászművész és Sorina Jecza művészeti menedzser, a Triade Alapítvány igazgatója az elmúlt három év egyik legjelentősebb művészeti projektjéről, a házuk előtt alapított szoborkertről. 2003 nyarán karolta fel Temesváron a Városháza Jeczáék tervét, hogy az akkor még üres területet zöld övezetté alakítsák át, s oda szobrokat helyezzenek el. Az elmúlt években sokasodtak a szobrok. A kortárs szobrászat kiemelkedő alkotói és fiatal ígéretei kő-, márvány-, fa- és fém- (bronz, krómacél és hajóacél) szobrai “népesítik” be a kertet. A Triade kert albuma (Triade Interart Alapítvány Könyvkiadó, 2005) tartalmazza a téren álló tizenöt szobor alkotóinak munkáit. /Szekernyés Irén: A Triade Ház szoborkertje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Szorosan együttműködő civil közösséget szeretnének a gyergyói civil szervezetek – derült ki a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete által szervezett találkozón. Ezt rendszeres találkozásokkal, közös programokkal, projektekkel kívánják megvalósítani. A házigazda Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete mellett további 14 civil szervezet képviselői vettek részt az elmúlt héten Gyergyószentmiklóson szervezett találkozón. Fontosnak tartják Gyergyószentmiklós és vidékének együttműködését, a regionális gondolkodást. A közös jövőképtervezés anyagai, akárcsak legfrissebb híreik a www.civil-gyergyo.ro portálon olvashatók. /Bajna György: Gyergyói civil szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./ A portál szerint jelen volt a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ, a Harmónia Alapítvány, az Esély Alapítvány, a Pro Cive Egyesület, a Tappancs Egyesület, a Naturland Alapítvány, az Unicornis Diákkör, a Salamon Ernő Gimnázium Diáktanácsa, a Városi Diáktanács, a Salamon Ernő Véndiák Szövetség, a Solaris vitakör, a Ditrói Ifjúsági Szervezet, az Észak-Kelet Hargitai Kistérség, GyTIET, valamint a Nonprofit Fejlesztési Központ Alapítvány képviselője.

Stockholmban január 18-án rangos, magyar képzőművészeti kiállítás nyílt meg. Tamás György, az ismert műgyűjtő és felesége Tamás Mária, Stockholm belvárosában magyar képzőművészek munkáiból rendezett nagy sikerű kiállítást. A bemutatkozó művészek közül a legnagyobb sikere Tompos Opra Ágota, kolozsvári művész Phoenixmadár című festményének volt. A kiállítás anyaga zömmel erdélyi alkotók munkáiból állt össze, de más magyarlakta vidékek, városok képzőművészeinek alkotása is szerepelt. Erdélyi kiállítók: Benczédi Sándor – Kolozsvár, Bokor Ernő – Kolozsvár, Dudás Gyula – Nagybánya, Cs. Erdős Tibor – Kolozsvár, Fekete Pál – Marosvásárhely, Ferenczy Béla – Nagyvárad, Gaál András – Csíkszereda, Imecs László – Kolozsvár, Incze István – Marosvásárhely, Incze István Botond – Marosvásárhely, Molnos Zoltán – Székelyudvarhely, Nagy Melinda – Csíkszereda, Németh G. Katalin – Sepsiszentgyörgy, Takács Gábor – Kolozsvár, Tompos Opra Ágota – Kolozsvár, Tolnay Tibor – Nagyvárad, Vass Csaba – Tasnád, Vassy Erzsébet – Nagyvárad, Veress Endre – Kolozsvár, Wéber Mária – Kolozsvár, Zoltán Katalin – Kolozsvár. A Tamás család ősszel is rendez kiállítást. /Tatár Zoltán: A „Phoenixmadár” szárnyalása Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

A hónap végéig látogatható a Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában Balázs József képzőművész tárlata. A kiállítást Márton Árpád festőművész nyitotta meg, majd Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője bemutatta Balázs Józsefnek a kiadó Műterem című sorozatában megjelent képzőművészeti albumát. /Jánossy Alíz: Az örök igazság megalkotása a művészet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A gyökerekből készült szobraim nélkül üres a lakás, hiányoznak belőle a barna, sárga és fehér árnyalatú négylábúakat és madarakat ábrázoló ágak. Ők már az életem részét képezik – vallja Péter Ferenc gyökérszobrász, akinek alkotásaiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen. /Antal Erika: Gyökérszobrok az életről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

A kisebbségi törvénytervezetről szóló jelentés elkészítésével megbízott három parlamenti szakbizottság március közepéig dolgozhat, hogy elkészüljön a jogszabály elfogadásához szükséges dokumentum – tájékoztatott Máté András parlamenti képviselő. A jogi, a tanügyi és az emberjogi bizottságoknak közösen február 15-ig kellett volna elfogadja a jelentés szövegét. A jogi bizottság a dokumentum elkészítési határidejének egy hónappal való meghosszabbítását kérte az állandó bizottságtól. A képviselőház vezető testülete a kérésnek eleget tett. A három szakbizottság minden kedden szakaszonként vitatja meg a kisebbségi törvénytervezet szövegét. A második szakaszt, amely a romániai kisebbségeket államalkotó tényezőként határozza meg, elhalasztották, mert a kormánypártiak és az ellenzék nem tudott megegyezni. Az RMDSZ kitartott az eredeti megfogalmazás mellett, de az ellenzék olyan passzusokat szeretett volna beiktatni, mint például „a kisebbségek hűségesek az általuk lakott szuverén és független nemzetállamhoz”. /B. T.: Márciusra tolódott a kisebbségi törvény jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

“Kérni fogjuk az államfőtől, hogy küldje vissza a parlamentbe a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) működését szabályzó sürgősségi kormányrendeletet” – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendeletet február 9-én utasított el a szenátus, megakadályozva ezzel, hogy a korrupciós eseteket vizsgáló DNA tevékenysége a honatyákra is kiterjedjen. Az RMDSZ abban bízik, hogy a rendelet visszaküldésével lehetőség nyílik annak megfelelő megvitatására és közös álláspont kialakítására. “Módosító javaslataink is vannak. Elsősorban azt akarjuk, hogy az előírások sokkal tisztábban szabályozzák a DNA-nak a Főügyészséghez történő átkerülését” – szögezte le Markó Béla. Az RMDSZ továbbra is elutasítja azt, hogy a kormány felelősséget vállaljon a kormányrendeletért, és általában ezen rendkívüli törvényhozási procedúra túl gyakori alkalmazását. /Az RMDSZ újravitatná a DNA-törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

– A kormánykoalíció bizonyos pártjai, például a Demokrata Párt előrehozott választásokat akar rendezni a tavaszi országjelentés vagy 2007. január 1. után – jelentette ki Frunda György szenátor sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ-szenátor bírálta a koalíciós kollégák reakcióját az általa kezdeményezett, az Európa Tanácsban elfogadott jelentés kapcsán. Markó Béla kérni fogja Traian Basescu államfőt, hogy vállaljon közvetítő szerepet az etnikumközi kérdésekben, és hogy hivatalában dolgozzon egy kisebbségügyi elnöki tanácsos is. /Frunda: előrehozott választásokra készül a DP. Alattomos kampányolással vádolja a szenátor Bocot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

A liberális-demokraták egy része ellenőrzése alá akarja vonni a közszolgálati médiát – állította Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő. Ezzel magyarázható szerinte a médiatörvény körüli huzavona. A közszolgálati rádió és televízió működésében legfőbb gondot az igazgatótanács-elnöki és a vezérigazgatói funkció egybeesése okozza. Megoldás a két jogkör szétválasztása lenne. /Béres Katalin: Különút a médiatörvényhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

A Székely Nemzeti Tanács felhívást adott közre: a székelyek március 15-ét ünnepeljék együtt Székelyudvarhelyen. Székedi Ferenc, a lap munkatársa ellenkezett. Miért éppen Székelyudvarhelyen? Miért nem Sepsiszentgyörgyön vagy Marosvásárhelyen? Miért nem másik székelyföldi városban? Abban a városban, kellene ünnepelni, amelynek színmagyar vezetősége lassan egy évtizede vitatkozik egymással? /Székedi Ferenc: Udvarhelyre kéne menni? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Egyre feszültebb a viszony Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal és a Megyei Tanács vezetője között. Dorin Florea polgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján súlyos vádakkal illette Lokodi Edit megyei tanácselnököt, többek között azzal, hogy ellopta a város vagyonát, hogy „felületes és infantilis közigazgatást” folytat, ami nem más, mint „nyilvános bohóckodás”. Szükség lenne beavatkozásra. A megbeszélést a megye önkormányzati életében a legnagyobb súlyt képviselő RMDSZ-nek kellene kezdeményeznie. A megyei RMDSZ szervezet gyengeségéről tesz tanúbizonyságot, ha nem meri kézbe venni ezt az ügyet. /Antalfi Imola: Ingyencirkusz a köz kárára. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./