Gyanúsítottként idézték be a Rompetrol-részvények ügyében folyó vizsgálatban a Korrupcióellenes Ügyészségre az Országos Értékpapírpiac-felügyelet (CNVM) alelnökét, Paul Miclaust és Erős Viktor igazgatótanácsi tagot, akiket korábban tanúként hallgattak ki az ügyészek. /Rompetrol-ügy: Erős is gyanúsított. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A romániai-moldovai gazdasági kapcsolatok helyzetéről tárgyalt a hét közepén Chisinauban a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Winkler Gyula miniszter vezette küldöttsége. Winkler zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást Valeriu Lazarral, a moldáv kormány gazdasági és kereskedelmi miniszterével a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. A 2005-ös év egyébként rekordév volt a két ország gazdasági kapcsolataiban. A kereskedelmi áruforgalom volumene elérte a 411,2 millió dollárt, 46 százalékkal növekedve az előző évhez képest. Románia Moldovába irányuló kivitele 326 millió dollár volt, az import értéke pedig 85,2 millió USD. Tavaly, november végén 2 139 moldáviai tőkével működő vegyes vállalatot tartottak nyilván Romániában, a befektetett tőke összértéke pedig 15,36 millió dollár volt, s ezzel Moldávia a 36. helyet foglalja el a származási országok szerint összeállított tőkerangsorban, míg Románia Moldávia harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. /Épülő kereskedelmi kapcsolatok Moldovával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Hamarosan megállás nélkül haladhatnak át a vonatok a román-magyar határon. Ebben az ügyben tárgyalt Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter Budapesten. A miniszter emlékeztetett, a tavalyi közös román-magyar kormányülés több döntését már sikerült átvinni a gyakorlatba: megnyílt a csíkszeredai főkonzulátus, és már kevés hiányzik a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális központ felavatásáig. A miniszter kiemelte annak jelentőségét, hogy a nemzeti fejlesztési terv tekintetében a magyar féllel számos határon átnyúló projektet sikerült összeállítani. A nemzeti fejlesztési terv irányításával Jakab István pénzügyi államtitkárt, az országos területfejlesztési koncepció kialakításával pedig Borbély Lászlót bízta meg a kormány. /Béres Katalin: Közös magyar-román vámellenőrzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Háromszéken naponta ötezer diák kel útra egyik településről a másikra, hogy eljusson az iskolába. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő riasztónak tartja, hogy 540 1-8. osztályos és 4380 felső tagozatos diák ingázik. Az ingázás rányomja bélyegét a gyerekek teljesítményére, az elvesztegetett órák miatt kevesebb idejük jut a tanulásra. A főtanfelügyelő jobbnak találná, ha a diákok hét közben a bentlakásban laknának. Kovászna megyében jelenleg 8 iskolai kollégium működik, öt Sepsiszentgyörgyön, kettő Kézdivásárhelyen és egy Kovásznán. Baróton és Bodzafordulón, ahol a környékbeli gyerekek 83 százaléka ingázik, nincs bentlakás. A tanfelügyelőség ezért kezdeményezte, hogy az Oktatási Minisztérium campusépítési programjának keretében már ebben az évben lássanak hozzá a két településen új bentlakások építéséhez. A háromszéki bentlakásokban jelenleg 883 hely áll a diákok rendelkezésére, de ezek kihasználtsága mindössze 57,7 százalékos. A kisiskolások szülei több okból sem engedik gyerekeiket bentlakásba. Egyrészt elégedetlenek a körülményekkel, de sokan nem tudnák fizetni a költségeket sem. Az illyefalvi KIDA Alapítvány két évvel ezelőtt indított programja is a vidéki, továbbtanulni vágyó 9-10. osztályos háromszéki fiatalokat segíti a bentlakási költségek átvállalásával. A KIDA-konferencia-központ vezetője elmondta, a havi másfél millió lejes támogatást 125 diáknak folyósítják, és bár több gyereket is tudnának segíteni, csak ennyien nyújtottak be pályázatot. /Balogh Levente: A háromszéki diákok közel egynyolcada ingázik az iskolába. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

Az ősz folyamán az Egyesült Államokba látogatott az ottani magyarok meghívására Böjte Csaba ferences szerzetes. Az amerikai magyarok nagylelkűsége, szeretete nyomán annyi pénz gyűlt össze, amennyiből Tusnádfürdő központjában egy szállodát tudtak vásárolni. Az 1700 négyzetméter alapterületű, 34 szobát, ugyanennyi fürdőszobát, két üzlethelyiséget, kazánházat és raktárakat magában foglaló ingatlanban Csaba testvér 80–100 gyermeknek szeretne otthont biztosítani. Megkértem alázattal nagy királyunkat, Szent Lászlót, hogy vegye lovagi gondjaiba, védelmező szeretetébe a házat és annak jövendőbeli lakóit – írta az amerikai magyarokhoz címzett levelében Böjte Csaba. Az épület természetesen komoly javításra szorul, de ő azt szeretné, ha már ősszel legalább részben a gyerekek rendelkezésére tudná bocsátani. „Legyen ez a ház az Egyesült Államok irgalmas szeretetének a konzulátusa. Milyen jól hangzik: A szeretet konzulátusa – USA. Bár a világon mindenütt épülne a »nagy« Amerikának egy-egy ilyen konzulátusa, biztos, hogy szebb lenne a föld és biztos, hogy kevesebbe kerülne, mint egy-egy támaszpont” – írta Böjte Csaba. /Takács Éva: A szeretet konzulátusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

1945-ben a magyar egyetem szervezői (hármas bizottság: Csőgör Lajos, Demeter János, Jancsó Elemér) nem tudták elérni, hogy az orvosi kar Kolozsváron induljon. A szorongatott helyzetben határozták el, hogy az egyetem orvostudományi kara Marosvásárhelyre költözzön. Ez nagy vihart kavart a magyar közvéleményben, mivel Kolozsvár Erdély gazdasági, művelődési és politikai központja volt. Voltak, akik az elköltözésben lemondást, a jogok feladását látták. 1945. szeptember 7-én az úgynevezett „átvételi” bizottság (Pápai Zoltán, Dóczy Pál, Henter Kálmán) átvette a volt katonai hadapródiskola épületét a leendő orvosi kar központi épülete számára. Az átvett épületben évekig tartott az átalakítás, építkezés. A Bolyai Tudományegyetemen az 1945–1946-os tanévre a beiratkozások – így a marosvásárhelyi orvosi karon is – 1946. január 25-től február 9-ig tartottak. „A Bolyai Tudományegyetem mind Marosvásárhelyen mind Kolozsváron 1946. február 11-én megnyitotta kapuit”. E címmel adta hírül a marosvásárhelyi Szabad Szó 1946. február 13-i száma az egyetemi oktatás megkezdését az új magyar nyelvű egyetemen. A jelentkezések alapján körülbelül 1800 hallgatóra számítottak az összes évfolyamokon. Az előadásokat azonban csak a másodévesektől felfelé tudták megkezdeni, mert a bonctani intézet kialakítása több időt vett igénybe. /Dr. Szöllősi Árpád: Hat évtizedes múltra tekint vissza az orvosi egyetemi oktatás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./ Emlékeztető: Szöllősi Árpád munkája a kiváló, adatgazdag összefoglaló: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1995/

A négy évvel ezelőtt megválasztott vezetőséget erősítették meg tisztségében az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának február 4-én tartott tisztújító közgyűlésén. A szakosztályt az elkövetkező négy év során is Kovács Dezső szájsebész professzor vezeti, alelnökök Egyed Zs. Imre és Gyéresi Árpád professzorok. A titkári teendőket Sipos Emese előadótanár látja el, a jegyző Szilágyi Tibor lesz. Az egyetlen változás, hogy a sepsiszentgyörgyi Albert István alelnök, kardiológus főorvos helyébe Borsa István csíkszeredai bőrgyógyász főorvos került. Kovács Dezső úgy látja, sikerült aktívabbá tenni az egyesületi tevékenységet. A 2002-es év során sikerült a központi EME keretén belül az autonómiát megvalósítani. Szakosztályuk az EME 7 szakosztálya közül a legnagyobb, jelenleg 900 taggal dicsekedhet. 15 területi csoportjuk közül a legaktívabb a szilágysomlyói, a székelyudvarhelyi, a nagyváradi, és a sepsiszentgyörgyi. A legeredményesebb munkát a családorvosok,(dr. Pongrácz Mária és dr. Kovács Beatrix) a fogorvosok (dr. Pongrácz Antal), a kardiológusok (dr. Benedek Imre) és a gyógyszerészek (dr. Péter H. Mária vezetésével) végezték. Az évente megtartott vándorgyűlések helyszíne 2002-ben és 2005-ben Marosvásárhely, 2003-ban Sepsiszentgyörgy, 2004-ben pedig Kolozsvár volt. A külföldi kollégák közül is évente 100–120-an részt vesznek a rendezvényeiken. 2002- től az Orvostudományi Értesítő szakmai kiadvány évente négy alkalommal megjelenő, országosan akkreditált folyóirattá vált. Ez azt jelenti, hogy az Értesítőben közölt dolgozatokat elfogadják a versenyvizsgákon, és a doktorandusok számára is pontot jelentenek. A vándorgyűléseken elhangzott dolgozatok mellett a Tudományos Diákköri Konferencián díjazott munkákat is közlik, s külföldi kollégáik is felajánlják dolgozataikat közlésre. Az elmúlt évben megalapították a Lencsés György Ars Medica-díjat. Az első plakettel és oklevéllel Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló szakmai és tudományos tevékenységét ismerték el. Ebben az évben a Csőgör Lajos nevét viselő díjat és plakettet terveznek átnyújtani minden évfolyamról egy-egy végzősnek. Négy évvel ezelőtt a Stúdium Alapítvánnyal, a Bolyai Társasággal valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel közösen pályáztak egy orvosi és gyógyszerészeti szakkönyvtár megalapítására. Az EME tagsága kedvezményesen jut hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz, amibe az internet-hozzáférhetőség és az audiovizuális anyagok előkészítése is beletartozik. Az EME gondozásában az elmúlt négy évben jelentős szakkönyvek jelentek meg: Ferencz László: A belgyógyászati diagnosztika kézikönyve I-IV. kötet, Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Kelemen Hajnal, Gyéresi Árpád: Szervetlen gyógyszerészeti kémia. /Bodolai Gyöngyi: Centenáriumra készülnek. Tisztújítás az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi szakosztálya élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Hatvanéves lenne március 10-én a marosvásárhelyi Székely Színház. „Ha lenne” – tette hozzá Kárp György színművész, a Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. „Mi úgy tekintjük, hogy a Székely Színház jogutódja vagyunk” – mondta. 1946 tavaszán kezdte első évadját a Székely Színház. Az évfordulóra a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat gálaműsorral emlékezik. Kovács Levente rendező a hatvan évet felölelő nagy produkciókból vett jeleneteket állít színpadra. A színház meghívja a vásárhelyi magyar társulat egykori, időközben Magyarországra áttelepedett rangos művészeit, Bács Ferencet, Tanai Bellát, Borbáth Ottíliát, Bálint Mártát, Ferenczy Csongort. Az évfordulóval egy időben lesz Marosvásárhelyen a Kisebbségi Színházi Fesztivál. A március 10-19. közötti seregszemlére meghívást kapott valamennyi erdélyi magyar hivatásos társulat, a vásárhelyi színművészeti egyetem magyar és román tagozata, továbbá a kolozsvári Magyar Opera, a Bukaresti Zsidó Színház, a Szebeni és a Temesvári Német Színház, a vásárhelyi Ariel Színház román és magyar tagozata, a kolozsvári Puck Bábszínház, és nem kizárt – egyeztetés folyik -, hogy ugyanakkor fog Marosvásárhelyen vendégszerepelni a budapesti József Attila Színház is. Az egykori Székely Színház a háború után olyan legendás hírű művészegyéniségeket szerződtetett Marosvásárhelyre, mint Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, Borovszky Oszkár, Kőszegi Margit, Delly Ferenc, vagy a később jövők között (akik még életben vannak): Lohinszky Loránd, Tarr László, Szabó Duci, Tamás Ferenc, Nagy József. /Lokodi Imre: A 60. évfordulójára próbál a Székely Színház „unokája”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A minap állítólag a sajtó nyomására napolta el a Maros megyei tanács művelődési szakbizottsága a Maros Művészegyüttes szétválásával kapcsolatos napirendi pont megvitatását. Az egyik PUNR-s önkormányzati képviselő már jó előre beharangozta a „szeparatista” kezdeményezést. A Maros Művészegyüttes évi 16 milliárd lejt „fogyaszt”, és ennek egynegyed részét sem „termeli ki”. Az is egyértelmű, hogy a magyar tagozat hozza a bevételt. Sokakat zavar, ha létrejön egy különálló, magyar társulat. /Antalfi Imola: Ki csinál „ügyet” a Maros Művészegyüttesből? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Az ALKISZ /Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ ifjúsági szervezet és az Ébresztő /Dicsőszentmárton/ diáklap február 4-5-én a magyarkirályfalvi, küküllődombói, ádámosi és dicsőszentmártoni iskolásoknak szervezett sí- és szánkótábort a Bogdánon. A napokban a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium negyvenöt diákja töltheti ugyanitt vakációját. /ALKISZ-Ébresztő tábor diákoknak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Évek óta elégedetlen a háromszéki Sepsikilyén és Szotyor képviselete, amiért a sepsiszentgyörgyi városi tanács költségvetéséből alig jut a közművelődés serkentésére. Kilyénben Egyed-Kolumbán László református lelkipásztor felkarolta a település haldokló kórushagyományát, felnőttekből énekkart szervezett. Szotyorban a jól működő gyerektánccsoportot Rápolti István táncoktató vezeti, aki emellett a sepsiszentgyörgyi Fenyőcske hagyományőrző néptáncegyüttes vezetője. A szotyori lelkész házaspár, Berszán Sándor és neje, kézműves foglalkozást indítottak asszonyok és kiskorúak számára. Sepsikilyént és Szotyort az 1968-ban végrehajtott megyésítés alkalmával – az itteniek véleményét ki nem kérve – csatolták Sepsiszentgyörgyhöz. /Kisgyörgy Réka: Kultúra a város peremvidékén. Lelkészek ápolják lelkesen a hagyományokat Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A Román Tudományos Akadémia február 6-án megünnepelte Gabriel Tepelea születésének 90. évfordulóját. A román lapok azonosan írtak életútjáról. Gabriel Tepelea tizenhét évesen lépett be a Nemzeti Parasztpártba, ahol csakhamar Iuliu Maniu elnök közeli munkatársa lett. “A kommunista diktatúra kezdetén, politikai tevékenysége miatt nehézbörtönre és vagyona elkobzására ítélték.” Innen az életrajzírók 1990-be vezérlik az olvasót, amikor Gabriel Tepelea akadémikus, számos egyetem díszdoktora, könyvtárnyi filológiai értekezés szerzője, parasztpárti parlamenti képviselő lett. A Maniu-bandák 1944 őszén Észak-Erdélyben mintegy 1500 magyart mészároltak le. A háromszéki Szárazajtáról, ahol fejszével fejezték le áldozataikat, Benkő Levente részletes dokumentumriportot közölt /Szárazajta, Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1995/, de annak idején a román sajtó is írt erről: a Scanteia 1944. októberi lapszámaiban (a bandák bukaresti pere), valamint Mihai Fatu Sfarsit fara glorie (Dicstelen vég) című, a Parasztpárt történetéről szóló könyvében (Bukarest, 1972.). Úgyszintén könyvet írt Petre Turlea, a PUNR volt parlamenti képviselője, Vatra-ideológus, jelenleg a Nagy-Románia Párt házi történésze is. Ebben – Monumente non grata cím alatt (Bukarest, 1996.) – igyekezett tisztára mosni a Maniu-bandákat, mondván, hogy ezek a hazafias zászlóaljak valójában a rendet állították helyre Erdélyben. Bemutatta vezérüket, Gavrila Olteanut, aki a korabeli vádiratokban mint szadista pribék szerepelt. A vérszomjas különítményeket egy bukaresti agytröszt irányította. Ma is élő tagjainak nevét Petre Turlea gondosan elhallgatta. Azonban könyvének 26. lapján elszólta magát: a magyar vérre szomjas haditanács alelnöke Gabriel Tepelea volt. Mihai Pelin levéltári kutatásai alapján készült munkájában (Cartea alba a Securitatii) szintén fel-felbukkan Gabriel Tepelea neve. Gavrila Olteanu “parancsnok” 1946-ban öngyilkos lett a börtönben, Telepelát pedig most ünnepelte a Román Tudományos Akadémia. /Barabás István: Foltos történelmi dicsfény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Zörgő Benjámin egyetemi tanár óriási tekintélynek örvendett, pszichológiát adott elő. Ha élne, Zörgő tanár úr a napokban töltené be 90. születésnapját. /Lajosi István ny. tanár, volt gimnáziumi igazgató: In memoriam Zörgő Benjámin egyetemi tanár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

A korrupcióellenes ügyészek hatáskörének korlátozásáról döntött a szenátus. A felsőházi honatyák 96:47 arányban leszavazták a 2005/134. számú kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy a korrupcióellenes ügyészek eljárást indítsanak a parlament és a kormány tagjai ellen. Az alsóház már korábban elfogadta a jogszabályt, azonban a kérdésben a szenátus mondja ki a döntő szót. A rendelet elutasítása nyomán a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) visszaalakul ügyészséggé (PNA), illetve kikerül a legfőbb ügyészség hatásköréből. “Ennek megakadályozására egyetlen mód van: kérni fogom Traian Basescu elnököt, küldje vissza a jogszabályt a felsőházba új megvitatás végett” – mondta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. /Törvényhozási puccsal zárul le a korrupcióellenes harc? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ “Egyelőre mindenképpen érvényben marad a DNA létrehozásáról rendelkező kormányrendelet, a szenátus elutasító szavazata ellenére” – nyilatkozta Kibédi Katalin igazságügy-minisztériumi államtitkár. Kibédi elmondta, a törvényhozási folyamat csak az államelnök jóváhagyásával zárul le. /Kibédi: érvényben maradt a kormányrendelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A Demokrata Párt Európai Néppárti tagfelvételének elutasítását javasolja az RMDSZ, ha nem sikerül megegyezni a kisebbségi törvény ügyében – jelentette be Markó Béla. A szövetségi elnök arroganciával, demagógiával vádolja a demokratákat. Markó Béla úgy látja, hogy burkolt választási kampány zajlik, egy titkolt szavazatszerzési törekvés, vagy esetleg a koalíciós partnerek gyengítésének rejtett szándéka. /RMDSZ-vétó a DP néppárti tagsága ellen? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Frunda György szenátort a parlament két házának jogi bizottságai elé idézik, hogy „felelősségre vonják” a minap az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott jelentésének úgymond „etnocentrikus és szeparatista” kitételei miatt, illetve, hogy megvitassák, leváltják-e a román delegáció éléről. A Frunda ellen hadakozók valójában az Európa Tanáccsal húznak ujjat. /Mózes Edith: Tetemrehívás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is támogatja Frunda Györgyöt. ,,Örvendünk, hogy Frunda Györgynek sikerült elfogadtatnia az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a kisebbségekkel kapcsolatos ajánlást. Ezzel valamit helyrehozott abból, a magyarság számára kedvezőtlen folyamatból, amelyet az 1993-as neptuni titkos tárgyalásaival elindított. Annak is örvendünk, hogy autonómiamunkánkban most már egy ilyen fontos európai dokumentumra hivatkozhatunk” – fejtette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, királyhágó-melléki református püspök Nagyváradon. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

Adrian Nastase, a képviselőház elnöke minősíthetetlennek nevezte azt, hogy a hivatalos vádemelés előtt a korrupcióellenes ügyészek a képviselőháztól azt kérték, végezhessenek házkutatást villáiban. Február 9-én Monica Macovei igazságügy-miniszter arra kérte a képviselőház elnökét, engedélyezze a házkutatást Adrian Nastase villáiban. Nastase felesége, Dana ellen is büntetőjogi eljárást készül indítani a korrupciógyanús ügyben való bűnrészességért, csúszópénz elfogadása miatt kell bűntársként felelnie az igazságszolgáltatás előtt. /Házkutatás a Nastase-villákban? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Helyesbítést közölt a Washington Post február 9-én a január 6-án megjelent Basescu-interjúval kapcsolatban. Eredetileg a lap azt írta, hogy Basescu elismerte, CIA-gépek landoltak a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu repülőtéren. A lap hibajavítása szerint az interjú során a román államfő nem nevezte nevén az amerikai titkosszolgálatot, és a katonai bázis nevét sem említette, ahogy az az interjúban megjelent. „A román államfő csupán annyit mondott, hogy az országban elég sok, különböző amerikai intézményekhez tartozó gép szállt le” – korrigált a lap. /Helyesbít a Washington Post. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Lakossági bejelentés alapján tárgyalta meg a National TV egyik műsorát, és minden idők legmagasabb – 10 ezer lejes – büntetését szabta ki a csatornára az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A műsorban Frunda György jelentéséről Aurelian Pavelescu független képviselő és Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor beszélt meghívottként, mialatt a beérkező, a képernyőn közvetített rövid mobiltelefonos üzenetek szövege, nagyon sok esetben magyarellenes volt. A CNA alelnöke, Gáspárik Attila azt is sérelmezte, hogy az adást másnap megismételték változatlan formában, az SMS-ekkel együtt. /Büntetősarok: magyarellenes SMS-ekért fizet a National TV. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

A háromszéki Vargyas helyi tanácsa elküldte az Emberi Jogok Európai Bíróságának azt a romániai bírósági döntést, amely előírta a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírására hozott önkormányzati határozat visszavonását. A vargyasi önkormányzat a gyergyóditrói tanács után a második, amely az európai testülethez fordul a népszavazással kapcsolatos bírósági határozat miatt. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke elmondta, az Emberi Jogok Európai Bírósága a napokban iktatta a vargyasi önkormányzat kérését. Hozzátette, a vargyasi helyi tanács úgy értékelte, hogy sérült a védekezéshez való joga. A Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróság 2005 szeptemberében törvénytelenek ítélte a vargyasi önkormányzat határozatát a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról. A vargyasi helyi tanács 2005 februárjában fogadta el a határozatot az SZNT kérésére, de a Kovászna megyei prefektúra március végén megtámadta a döntést a közigazgatási bíróságon. /Strasbourgban az autonómia-referendum ügye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Aláírásgyűjtés indult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a Demokrata Párt elnöke nacionalista megnyilvánulásainak nemzetközi számonkérése érdekében a Transindex internetes újság honlapján, amelyet az Európai Néppárthoz juttatnak el. „Aggodalommal tölt el, hogy Emil Boc a nacionalista hangulatkeltést is eszköznek tekinti a politikai küzdelemben. (...) A PD az Európai Néppárt aspiránsa, viszont jelenlegi diskurzusuk nem egyeztethető össze az EPP politikai etalonjával. Kérjük, a PD teljes jogú tagságának elfogadása előtt kérjenek magyarázatot Boc úr és pártja megnyilvánulásai kapcsán” – áll a felhívásban, amelyet az első napon 155-en írtak alá. Emil Boc ugyanis koalíciós partnerének, az RMDSZ-nek a koalícióból való eltávolítását javasolra. Boc megnyilvánulásán a kolozsvári tanács RMDSZ-es tagjai is megütköztek. /Bálint B. Eszter: Aláírásokat gyűjtenek Emil Boc ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a kormányt, hogy március 15-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá Erdélyben. Az SZNT ezzel kapcsolatban levelet küldött Markó Béla kormányfő-helyettesnek. Az SZNT vezetősége szerint az erdélyi magyaroknak joguk van „a nemzeti ünnep zavartalan megrendezéséhez”, és ahhoz is, hogy a magyarlakta településeken március 15. munkaszüneti nap legyen, ezért kérik Markó Béla kormányfő-helyettest, hogy ennek érdekében tegyen törvényes intézkedéseket. A tanács minden erdélyi tanfelügyelőséghez eljuttat egy-egy kérést, hogy március 15-én a diákok részt vehessenek az ünnepségeken. /SZNT: nyilvánítsák munkaszüneti nappá március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A folyamatosan bővülő, hatalmas sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanyát alakítsák át magyar rendőr- és csendőrképző tanintézménnyé – javasolta a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Jogos törekvésnek tartják, hogy Székelyföldön a többségi magyarság soraiból kerüljön ki a rendőrök nagy része, de csak abban az esetben, ha a szaktárca garantálja, hogy a magyar rendőröket és csendőröket nem viszik el ebből a régióból, s biztosítják számukra a ranglétrán való előrehaladás lehetőségét is. A túlméretezett csendőrlaktanyát ezzel a város magyar lakossága elfogadná. Az épületet ugyanis a magyar lakosság folyamatos tiltakozása ellenére húztak fel – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ sepsi­széki elnöke. /(-kas): Csendőrlaktanya helyett magyar rendőrképzőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

A temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatói állására kiírt versenypályázatra hárman jelentkeztek, Horányi László, Szabó K. István és Szász Enikő. Horányi László magyarországi színész, rendező, az Esztergomi Várszínház művészeti vezetője, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke. A temesvári társulattal többször is játszott. Szabó K. István a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház rendezője, ideiglenesen kinevezett igazgatója volt, novembertől a temesvári magyar színház főrendezője. Szász Enikő színművész évtizedek óta a Csiky-társulat tagja, jelentős közéleti-közművelődési tevékenysége révén is ismert: az RMDSZ színeiben megyei kulturális alelnöke és a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke. /Pataky Lehel Zsolt: Hárman az igazgatói székért. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek február 13-án tölti be 60. évét. A vele készült beszélgetésben emlékezett, érettségi előtt másfél évvel döntötte el, hogy pap lesz. Lelkipásztornak készült és tanár lett. Márton Áron püspök továbbtanulásra küldte őt Rómába, hogy hazatérve tanár legyen a teológián, Gyulafehérváron. 1990-ben megindították a mai római katolikus szemináriumi líceumokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy átvegyék az 1948-ban bezárt katolikus gimnáziumok örökségét. 1996 óta a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen is van római katolikus hittanárképző kar, az állam tartja fenn, de a tanárok kinevezéséhez egyházi jóváhagyás szükséges. Egyesek a jövőt abban látják, hogy az egyház inkább bentlakásokat, azaz katolikus kollégiumokat működtessen, mert az igazi nevelés inkább ott folyik. A tanítást pedig az államra kellene hagyni. Egyelőre mindkét téren haladnak, iskola és kollégium is van. Egyház és politika viszonyáról az érsek kifejtette: minden keresztény a társadalomban betöltött szerepében is megvallja hitét szóban és cselekedetben. A mindennapi politika tehát nem a papok dolga, hanem a politikusoké – ilyen értelemben az egyházé is, mert a keresztény politikus a politikában is kell hogy hitéről tanúságot tegyen. A kivándorlás ellen keveset tudnak tenni. A katolikus Caritas-szervezet az egyház szociális tanítását igyekszik megvalósítani: öregotthonok, árvaházak, gyermeknyaraltatók, otthoni beteggondozás, földműves ifjak külföldi felkészítése a hazai munkára, és még lehetne sorolni. Szent István király tíz egyházmegyét alapított, 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget. A tíz között ez az egyetlen, amelyet nem székhelyéről nevezett el, hanem a tartományról: Erdély. Az alapítás ezredik évfordulója jó alkalom arra, „hogy megújuljunk lelkileg: erősödjünk meg hitünkben és nemzeti érzésünkben”, nyilatkozta az érsek. Arra a hírre, hogy XVI. Benedek pápa 2007-ben talán Romániába látogat, az érsek elmondta, hogy a Szentszék még nem nyilatkozott. 2007-ben Nagyszebenben szervezik meg az Európai Ökumenikus Nagygyűlést, erre az eseményre hívták meg a pápát. Amennyiben a pápa eljön Nagyszebenbe, látogatása az Európai Ökumenikus Nagygyűlésnek szól, és nem Romániának, sem Csíksomlyónak. /Takács Éva: Erősödjünk meg hitben és nemzeti érzésben. Születésnapi beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./ Dr. Jakubinyi György /sz. Máramarossziget, 1946. feb. 13./ Rómában folytatott tanulmányai után a budapesti Pázmány Péter Katolikus Akadémián doktorált. 1974-től püspöki kinevezéséig a gyulafehérvári „Megtestesült Bölcsességről” nevezett Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány, valamint a héber és a görög nyelv professzora volt. 1990. április 29-én szentelték gyulafehérvári segédpüspökké. A pápa 1994. április 8-án nevezte ki gyulafehérvári érsekké, székfoglalására ugyanazon év április 21-én volt. Több könyve és szaktanulmánya jelent meg, ő lektorálta a Magyar Katolikus Püspöki Kar felkérésére az átdolgozott Ó- és Újszövetségi Szentírást is. /Fodor György piarista confrater: 60 éves dr. Jakubinyi György érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Napokon belül szerkesztett műsorokkal is jelentkezik Erdély-szerte a katolikus egyház új romániai stúdiója, a Mária Rádió. Az ugyanolyan nevű rádiókból álló, világméretű hálózat tagja Székelyföldre is telepített egy erős adóállomást, amely Marosvásárhelytől Brassóig, Gyergyótól Segesvárig eljuttatja a magyar és román nyelvű műsort a hallgatókhoz. (Erdély ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

A Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete a budapesti Addetur Alapítvánnyal és az Orvosi Rehabilitációért Alapítvánnyal partnerségben elnyerte a Phare Acces Makro program pályázatát a Kerekedj Felül! elnevezésű projektjével. A program fő célja két műhely létrehozása és megfelelő felszerelése gyógyászati segédeszközök, speciális sportfelszerelések javítására, átalakítására és karbantartására. Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, valamint Kogon Mihály, az Addetur Alapítvány menedzsere sajtótájékoztatón ismertették a projektet. Céljuk, hogy a mozgáskorlátozott emberek számára a legjobb segédeszközöket biztosítsák. A Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete fennállása óta 1200 tolókocsit és 2000–3000 egyéb gyógyászati segédeszközt bocsátott a mozgássérültek rendelkezésére. A javítást mindeddig nem tudták megoldani. /Takács Éva: Kerekedj Felül! = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Médiafogyasztásra kell tanítani a fiatalokat az általános iskolákban és gimnáziumokban, mert ők jelentik a jövő újságírógárdáját – vélte Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a sepsiszentgyörgyi Holló Ernő Sajtóklub találkozóján. Magyari Lajos szerint jelenleg a különböző újságírói és kommunikációs felsőoktatási szakok nem képeznek igazi lapírókat. Kocsis Cecília, a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó főszerkesztője megjegyezte, a fiatal újságírók gyakorlat hiányában nem tudnak alkalmazkodni a szerkesztőségi taposómalomhoz. /Domokos Péter: Gyakorlatlanok az újságírók? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

IKE /Ifjúsági Keresztény Egyesület/-csoportok minden európai országban tevékenykednek, az erdélyi 1921-ben jött létre, a kommunizmus megszüntette, majd a rendszerváltozás után 1992-ben alakult újra. Az erdélyi IKE élén a novemberi tisztújító választások után új vezetőség áll. A szervezetről, célokról, programokról számolt be Nagy Tibor elnök, Jakab István volt titkár, Kocsis András alelnök és Ferenczi Levente területi titkár. Az IKE-tisztségviselők, területi irodák és szakosztályok képviselői január végén Algyógyon találkoztak, ahol stratégiai előkészítő munkát folytattak. Kocsis András alelnök a jövőbeli tervek közt felsorolta az erdélyi IKE negyven csoportjának átfogását, az élő kommunikációs lánc kiépítését, és kiemelte a szórványvidékek csoportjainak összefogását. Az erdélyi IKE-hez negyven csoport tartozik – mintegy hatszáz fiatallal, viszont programjaik jóval több személyt megmozgatnak. Kolozsvár rendelkeznek egy területi irodával, Marosvásárhelyen az iroda három éve működik, és a közeljövőben tervezik a sepsiszentgyörgyi beindítását is. Maros megyében 11 bejegyzett IKE-csoport létezik, a három marosvásárhelyi csoport mellett Sáromberkén, Mezőzáhon, Maros-keresztúron, Marosszentannán, Csittszentivánon, Marosfelfaluban, Szederjesen és Marosludason gyűjti köreibe az IKE a fiatalokat. Rendeznek színjátszófesztiválokat, szavalóversenyeket és ifjúsági találkozókat. A havonta megjelenő Visszhang című lap tájékoztat az aktuális programokról. /Mészely Réka: Ökumenikus szervezet a fiatalok itthonmaradásáért. IKE a tisztújítás után. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./