Törökország és Románia közötti együttműködés a Fekete-tenger térségében nagyobb stabilitást és a térség fejlődését eredményezi majd – jelentette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök február 1-jén, első hivatalos törökországi látogatásán. A román kormányfőt Ahmet Necdet Sezer török államfő és Bulent Arinc parlamenti elnök fogadta. Tariceanu hangsúlyozta, mindkét államnak érdeke a Nabucco gázvezeték mihamarabbi megépítése. /Román-török együttműködés a Fekete-tenger térségéért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) jövő hétig megállapodásra jut a kisebbségi törvény tervezete kapcsán kidolgozott észrevételekről, közölte sajtótájékoztatón Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Hétfőre ígérik a megállapodást a kisebbségi törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Február 1-jén a titkosszolgálatok tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság meghallgatta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetőjét, Radu Timoftét, mert Dinu Patriciu üzletember feljelentést tett a parlamenti bizottságnál, hogy lehallgatták telefonbeszélgetéseit, még mielőtt elrendelték az ellene való vizsgálatot. Verestóy Attila szenátor, a bizottság alelnöke elmondta: „Az én véleményem az, hogy ebben az ügyben, de lehet más ügyben is, sérelmezhető az, hogy több olyan kihallgatást engedélyező döntést hajtott végre a szolgálat, amelyet nem bírósági, hanem ügyészi utasításra tett.” „Kapitalista vagyok, nem terrorista” – nyilatkozta Patriciu. /Isán István Csongor: Patriciu „kapitalista, de nem terrorista”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója azt nyilatkozta, hogy Dinu Patriciu telefonbeszélgetéseit 2004 és 2006 között, tehát egy évig és három hónapig hallgatták le. Erre hivatalos felhatalmazás volt, az információkat pedig továbbították az ügyészségnek. Szerinte erre azért volt szükség, mert Dinu Patriciu veszélyeztette a nemzetbiztonságot. Dinu Patriciu továbbra is kitart állítása mellett, miszerint a lehallgatott beszélgetéseket zsarolási célt szolgálnak. /Timofte: Patriciu telefonbeszélgetései államtitkok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Kovászna megye lakosságának egyötödét sújtják a munkanélküliség rovására írható pszichés megbetegedések, ezen belül gyakori a depresszió és az öngyilkosság – állítja tavalyi éves jelentésében a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság. A megyében 45 ezer főt érintenek a 2005-ben regisztrált, országos viszonylatban magasnak számító, 8,7 százalékos munkanélküliség miatti panaszok. Gond Kovászna megyében a vidéki idős korú lakosság arányának növekedése. Pozitívum, hogy két éve a megye természetes szaporulata folyamatosan javul. Jelentősen visszaesett a csecsemőhalandóság 2005-ben, amikor az előző évi 15,77 ezrelékkel szemben 7 ezreléket könyveltek el. /Domokos Péter: Betegít a munkanélküliség. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Hét területen írt ki pályázatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány. Már működő magyar sajtótermékek megjelentetésük támogatására pályázhatnak. Művelődési tevékenységek között pályázható hagyományőrző rendezvények és képzések, műkedvelő- és hivatásos művészeti rendezvények, képzések és belföldi kiszállások résztámogatása, népfőiskolai képzés, a magyar humán kultúrával kapcsolatos versenyek, vetélkedők; a magyar kultúra jeles évfordulóinak megünneplése, közösségfejlesztő tevékenységek és magyar házak kulturális rendezvényeinek támogatása. Ifjúsági témakörökben egyebek mellett a hátrányos helyzetű régiókban tevékenykedő szervezetek programjai is kiemelt figyelmet kapnak. Szórványközösségeknek szórvány-táborközpontok működtetéséhez való hozzájárulására lehet pályázni. Szórványgondozó lelkészek utazási költségeinek résztámogatására is van lehetőség, továbbá oktatók, kutatók számára külföldi tudományos tanácskozásokra, fesztiválokra való kiutazás résztámogatására. /Alkotások, képzések, közösségi élet, szórványgondozás. Kiírta pályázatait a Communitas. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Az RMDSZ Országos Segélybizottsága és a Hargita Megyei Katasztrófa-elhárító Bizottságának tudomására jutott, hogy a székelyföldi súlyos károkat okozó árvizeket követően, Székelyudvarhely polgármesteréhez, Szász Jenőhöz, valamint az általa irányított Székelyudvarhelyért Alapítványhoz érkező segélyek nyilvántartásának és elszámolásának helyzete tisztázatlan. Ezért az RMDSZ felszólítja Szász Jenőt, hogy az udvarhelyszéki árvízkárosultak megsegítésére érkező, és az általa fogadott támogatásokról nyújtson áttekinthető elszámolást. Az RMDSZ szerint több mint 230 milliárd lej (azaz több, mint 1,6 milliárd forint) értékű kormánytámogatást juttattak a Hargita megyei árvízsújtotta településeknek. Magyarországról, az RNDSZ kapcsolatai révén érkező pénz, élelmiszer, – gyorssegélyek értéke meghaladja a 80 millió forintot, az RMDSZ területi szervezeteinek és a civil szervezetek segélyakcióinak értéke meghaladja a 10 milliárd lejt, azaz a 69 millió forintot. /Szász Jenőt elszámolásra szólították fel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

A Kovászna Megyei Törvényszék a prefektúrának kedvező ítéletet hozott, miután a kormánybiztosi hivatal a közigazgatási bíróságon megtámadta a sepsiszentgyörgyi városi önkormányzat döntését azzal kapcsolatban, hogy az 1918 December 1 sugárút egy szakaszát Petőfi Sándorról nevezzék el. György Ervin prefektus akkor kijelentette, a prefektúra azt követően támadta meg a városi tanács határozatát, miután az önkormányzat nem válaszolt arra a felszólításra, amely a határozat utcanév-változtatással kapcsolatos részének visszavonását kérte. György Ervin prefektus elmondta, kérte, hogy a sepsiszentgyörgyi tanács módosítsa az utcák elnevezésével foglalkozó bizottság rendszabályzatát, mivel ebben az esetben nem kényszerült volna arra, hogy megtámadja a határozatot. /Nem kell Petőfi utca a „magyar” prefektusnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

Megkezdték az Országos Egészségbiztosító összes adatának számítógépre vitelét, az informatikusok meghökkenve tapasztalták, hogy a nyilvántartásokban 24 millió személy szerepel, miközben az ország lakossága 22 milliónál kevesebb. Ezt látva csak annyit jegyeztek meg, a rendszerből óriási összegek tűntek el. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

A Szatmár Megyei Művészeti Felekezeti és Közművelődési Igazgatóság nemrég a Művelődési újságírásért – 2005 oklevéllel tüntette ki Boros Ernőt. Az oklevelet a Szatmár Megyei Könyvtárban nyújtották át. Az ünnepség olyan vallási ceremóniával vette kezdetét, amelyet ortodox pópa végzett, más felekezetű pap közreműködése nélkül. Beszédet mondott Ilyés Gyula, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, a megyei művelődési igazgatóság igazgatója és még sokan mások. Az egész, több mint egyórás rendezvény alatt egyetlen magyar szó sem hangzott el. Annak ellenére, hogy a Művelődési újságírásért – 2005 oklevelet a kitüntetettek közül hárman magyar nyelven írott cikkekért kapták, és a teremben szép számban tartózkodtak magyar anyanyelvűek. Basescu elnök közben leckézteti Európát, mondván, úgy, ahogy Romániában, sehol nem oldották meg a kisebbségek sorsát. /Boros Ernő: Szótárlat. Kitüntettek: alkalom a szomorúságra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Az Újvidéki Egyetem tanácsa döntést hozott az intézmény keretein belül működő szabadkai magyar tanítóképző kar megalakításáról, a tanítás az ősszel kezdődő tanévtől indulhat meg. A zombori magyar tanítóképző kar nevet változtat, pedagógiai kar lesz, a kar kihelyezett szabadkai tagozata pedig az egyetemen belül önállóan működő magyar nyelvű tanítóképző karrá növi ki magát. A szabadkai tanítóképző átveszi a zombori felsőoktatási intézmény tanárait, munkatársai és személyzetét, taneszközeit, illetve azokat a diákokat, akik eddig a szabadkai kihelyezett tagozaton tanultak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar – az első vajdasági magyar felsőoktatási intézmény – létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. A vajdasági parlament még 2004 tavaszán elfogadta az oktatási intézmény alapító okiratát, megtörtént a kar bírósági bejegyzése, és kinevezték a kar megbízott dékánját, Jeges Zoltánt. Részben a hatályos előírások félreértelmezése, részben a belgrádi vezetők ellenkezése miatt eddig nem sikerült beindítani a tanintézetet. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által tavaly decemberben aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai magyar tanítóképző kar – illetve a majdani szabadkai multikulturális tudományegyetem – létrehozásához. /Magyar tanítóképző lesz Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Marosszentkirályról szülői panasz érkezett a szerkesztőségbe: egy hetedik osztály, többségében lányokból álló tanulóit gumibot fenyegetése mellett közel egy órán át vallatták a helyi rendőrőrsön, hogy egy diákcsíny elkövetőjének kilétét felderítsék. A rendőrségre az igazgatónő kérésére kísérték be a diákok többségét, s tartották ott, amíg a pénzbüntetéssel megfenyegetett hetedikesek közül egy lány végül is elmondta, hogy ki gyújtotta meg a madzagot. A szülők egy része felháborítónak tartja, hogy nem az osztályfőnököt és őket, szülőket hívatták, hanem egyenesen a rendőrséghez folyamodott az iskola. Sabau Silviu, a szentkirályi őrsöt vezető rendőr természetesnek találta, hogy a gyerekek között „rendet csináltak”. A rendőrök tagadták, hogy gumibotot használtak volna, fenyegetésről szó sem volt, állították. Crisan Maria igazgató közölte, mivel nem sikerült megtudnia, ki gyújtotta meg a szemétkosarat, értesítette a rendőrséget. Az igazgatónő rágalomnak nevezte, hogy a magyar tagozatos diákokat megkülönböztetné. Utólag elismeri, hogy tévedett, és kissé eltúlozta az igazság kiderítésének a módját. Szerinte ez nem tartozik a sajtóra. A gyerekek elmondták, hogy a rendőr a levegőben lóbált bottal próbált hatni rájuk, majd a rendőrőrsön egyeseknek le kellett guggolniok egymással szemben, az asztalra majd a székre tett tenyérrel, amelyek közé a bottal csapott oda a rendőr. /Bodolai Gyöngyi: Nevelés rendőri segédlettel? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

“A következő tanévben idejében érkeznek meg a magyar nyelvű tankönyvek a negyedik osztályos magyar tanulókhoz” – nyilatkozta Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója. Megkezdődött a negyedik osztályos tankönyvekre kiírt versenytárgyalás, melynek idei legnagyobb pozitívuma a vezérigazgató szerint az, hogy a magyar nyelvű tankönyvekre magyarul hirdették meg a licitet. Ez azt eredményezi, hogy a magyar tankönyvek nem a román nyelvű szakmunkák tükörfordításai lesznek, hanem eleve magyarul megírt könyvek, ami várhatóan minőségi javulást jelent az eddigi tankönyvekhez képest. /Benedek István: Tankönyvlicit, első alkalommal magyarul is. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Évek óta mérföldkőnek számít a székelyudvarhelyi tanács életében a város éves költségvetésének elfogadása. Az RMDSZ- frakció – egyfős fölényét kihasználva – rendre át tudta vinni az általa eszközölt módosításokat az eredeti, a polgármesteri hivatal szakosztályai által előterjesztett határozat-tervezetek helyett. Idén súlyosbodott a testületen belüli konfliktus, Péter Pál RMDSZ-tanácsos lemondása után ugyanis kiegyenlítődtek az erőviszonyok. A Polgári Frakció szorgalmazta, hogy a két frakció néhány hónapig próbáljon meg a várost érintő kérdésekben közös nevezőre jutni, együtt dolgozni. Az RMDSZ-frakció tanácsosai ellenben, arra hivatkozva, hogy a törvény értelmében jár nekik a megüresedett hely, nem hajlandók jelen körülmények között határozatokat hozni. Január 31-én volt a negyedik tanácsülés, amelyen érdemi munka nem történt. A polgári oldal továbbra is úgy véli, egyetlen járható út, ha megpróbálnak kompromisszumra jutni. /Szász Emese: Patthelyzet a tanácsban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Krassó-Szörény megyében megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, tájékoztatott Costan Melánia, a resicabányai Tájékoztatási Iroda mindenese, 2005-ben 448 igazolványkérelmet iktatott, az új esztendő első hónapjában 71 kérelmet iktatott és továbbított, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan nagy lett az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, mint a kezdet kezdetén. Az iskolatámogatásokkal kapcsolatban a tavalyi tíz gyermek helyett idén húszan pályáznak erre az ösztöndíjra. Jelenleg romák adják a magyar tanulók döntő többségét. /Makay Botond: Megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

Kulturális eseményekben gazdag év köszöntött a vajdahunyadi magyarságra, jelezte Doboly Hella, vajdahunyadi EMKE-elnök. Márciusban kolozsvári vendégzenekar meghívásával készülnek megünnepelni a Bartók Béla évfordulót, illetve a Mozart emlékévet. A Hunyadi János év kapcsán szinte egész éves rendezvénysorozatra számíthatnak a vajdahunyadiak. Az ünnepségek sorát az 1956-os forradalom emléke előtt tisztelgő rendezvény zárja majd. /GBR: Gazdag kultúrév. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

Február 1-jén a magyarországi OTP ünnepélyesen is megnyitotta huszonhetedik fiókegységét Sepsiszentgyörgyön. A megnyitón jelen lévő Hárshegyi Frigyes, a bank hazai leányvállalatának vezérigazgatója magyarul és románul köszöntötte a meghívottakat, majd ismertette a pénzintézet stratégiáját. Eszerint év végére újabb negyven, két év múlva pedig legalább száz fiók révén a romániai bankpiac 4–5 százalékát kívánják megszerezni. A következő napon Kézdivásár­helyen, majd Marosvásárhelyen nyitják meg hivatalosan is az OTP Bank helyi fiókjait. /(Ferencz): OTP-avató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Spórol a sepsiszentgyörgyi városháza: a mostanáig megrendelt sajtótermékekből kevesebbre fizettek elő. Lapkihordót is változtattak. A háromszéki, magyar lapterjesztő helyett ezentúl egy arab ember kezében levő országos hálózattól rendelik a sajtót. Állítólag Albert Álmos polgármester utasítására, aki másik minőségében területi RMDSZ-elnök. /(vop): Az RMDSZ és a magyar vállalkozók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

A civil szervezetek helyi önkormányzatokkal való kapcsolatáról, közösségre gyakorolt hatásukról tárgyaltak Kisbaconban a Demokratikus Állampolgárság című program keretében.  A megyei tanács művelődési, sport-, ifjúsági és egyházügyi osztályának vezetője, Ördög Gyárfás Lajos becslése szerint (hivatalos statisztikai adatok nincsenek) az országban mintegy negyvenezer egyesület, alapítvány vagy más nem kormányzati szervezetnek tekinthető intézmény működik, ebből mintegy 2500–3000 magyar érdeket vállal fel. Háromszéken a már meglévő 350 magyar szervezet mellé az elmúlt év folyamán továbbiak sorakoztak fel, de érdekes lenne megvizsgálni, hány működik folyamatosan. A megyei tanács pályáztatási rendszeréről szólva elmondta, hogy eddig közel 625 programot támogattak, s az összeg évről évre nő, de a jelenleg elosztásra váró 250 000 lej mégsem elég. Az adóalapból felajánlható egy százalékból 76 665 lej jutott Kovászna megyének, s ezzel országos szinten a tizenötödik helyen állnak.   A Civitas Alapítványt képviselő székelyudvarhelyi Csáki Rozália az önkormányzatokon belül létrehozott helyi fejlesztési ügynökségek fontosságát hangsúlyozta. Benedek Márta, a Bodvaj Ifjúsági Egyesület elnöke szerint az egyesületeknek azon feladatokat kellene átvállalniuk, amelyekre az önkormányzatoknak nincs megfelelő szakemberük, szervezési kapacitásuk, idejük és energiájuk. Farkas Vilmos kisbaconi lelkész szerint az egyház közösségben játszott szerepe folytonosan csökken.  Demeter László a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ honlapját (www.erdovidek.ro) mutatta be. A Dobó-Valál Egyesület /Barót/ elnöke, Derzsi Sámuel a szervezetek erőösszevonásában, Hoffmann Edit pedig az egymás közötti kommunikációban és együttműködésben látja a jövőt. /(hecser): Együtt gondolkodnak a civil szervezetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

Másodszor is felmentették tisztségéből Száva Istvánt, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola igazgatóját. Az előzmények 2004-re nyúlnak vissza, amikor a megyei tanfelügyelőség fegyelmi kérdések miatt – melyek között okirathamisítás, hasból, meg nem írt dolgozatokra adott jegyek és sorozatosan meg nem tartott órákért felvett fizetés szerepelt – felmentette igazgatói tisztségéből. Száva István beperelte a tanfelügyelőséget, és a pert megnyerte, ezért 2005 novemberében miniszteri rendelettel visszahelyezték tisztségébe a volt igazgatót. Az iskola munkaközösségének egy része azonban nem fogadta el a régi igazgató visszatérését, ők továbbra is Mara Zsuzsannával, az ideiglenesen kinevezett igazgatóval szeretnének dolgozni. Szerintük Száva István erkölcsi tisztaságát a bírósági döntés nem tudja visszaadni. Bondor István főtanfelügyelő bizottságot jelölt ki a helyzet tisztázására. Az iskola tanárai 28 aláírással levélben arról értesítették a tanfelügyelőséget, hogy nem zárják le a félévet, amennyiben továbbra is Száva István marad az igazgató. Végül Mihail Hardau tanügyminiszter aláírta a Száva István menesztéséről szóló rendeletet. A tanfelügyelőség a Venczel József Szakközépiskola élére más igazgatót nevez ki. /Takács Éva: Menesztették az iskolaigazgatót. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

A Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ diáktanácsa szervezte meg február 1-jén a középiskolások irodalmi kreativitás versenyének helyi szakaszát. Megjelentek a házigazda gimnázium diákjai mellett a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola tanulói is. /Takács Éva: Középiskolás diákok versenyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

A 2005–ös évben Szatmárnémetiben a 10–es Számú Általános Iskola egy napközi óvodával egészült ki, miután a katolikus egyház visszakapta a Vajay utcai ingatlanát, itt működik az óvoda. Az óvodában egy magyar és három német nyelvű csoportba járnak a gyermekek. Az intézmény dolgozóinak fizetését az önkormányzat állja, a termek berendezéséről a katolikus egyház gondoskodott. A magyar csoportba 24 gyermeket írattak be. /Farkas Orsolya: Nevelés a szív melegével. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 2./

Nyíltan román titkosszolgálati múlttal hoztak összefüggésbe egy erdélyi magyar vállalkozót az egyik romániai internetes portálon. A disputa.ro weblap fórumbejegyzései közül többen tényként kezelik, hogy a száz leggazdagabb román közt is szereplő üzletember a Securitate segítségével szerezte vagyonát. Nyolcvanmillió dolláros vagyonával a száz leggazdagabb román között is a vezető elitben szerzett helyet magának az elismert magyar vállalkozó. A portál szerint az illető a mai napig is „bedolgozhat” a Román Hírszerző Szolgálatnak. Nem zárható ki, hogy lejárató kampányról van szó, amely a magyar vállalkozó ellen irányul. A román titkosszolgálatok egyre aktívabban vannak jelen a magyar gazdasági életben. A rendszerváltás utáni években leginkább a szlovák és az ukrán titkosszolgálatok „dolgoztak Magyarországra”, de bennfentes hírszerzői forrásaink szerint ma a legaktívabb a Securitate utódszervezetének számító romániai titkosszolgálat, írta a Népszava. Főként a pénzügyi világban vannak aktív ügynökeik, de a közhivatalokban is felbukkanhattak már román kémek. A Népszava hivatalosan meg nem erősített értesülése szerint az egyik minisztériumban jelenleg is dolgozik olyan személy, akinek közeli rokona a Securitate magas beosztású tisztje volt, s ilymódon akár maga is érintett lehet. /Securitate árnyékában egy erdélyi vállalkozó? = Népszava, febr. 2./

A Magyar Kultúra Napján a testvértelepülések jeleseit látják vendégül, így Kiskunfélegyházán a székelykeresztúri Kádár Dombi Péter kisplasztikáit állították ki. Fellépett a Kiskunfélegyházán élő Gulyás László, négytagú együttessel járja a világot, a nevük: Langaléta Garabonciások – ugyanis gólyalábakon járják az utcákat és a tereket. /(bölöni): Langaléta Garabonciások. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Az elmúlt évtizedben nemcsak Székelyudvarhely, hanem a környező települések többsége is ízléses, szép helységnévtáblát állított fel a bejáratoknál. Ezek leginkább kopjafás vagy székely kapus kis építmények, egyfajta vendégüdvözlők, ugyanakkor néhány helyen a testvértelepülések névsorát is tartalmazzák. A nagyobb városokban, illetve a megyehatároknál olyan táblákkal is lehet találkozni, amelyek az adott város vagy megye címerét is tartalmazzák. A vegyes lakosságú településeken még mindig megfigyelhető, hogy vagy a magyar feliratot bemázolták. Ezeken 15 év elteltével már rég túl kellett volna jutni. Az új helységnévtáblák legelterjedtebb formája a kopjafa: a legtöbb helységben kopjafa vagy kopjafák tartják a feliratot. /Katona Zoltán: Településjelző kopjafák, székely kapuk az utakon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./

A Szobraink Székelyudvarhelyen néven ismert rendezvénysorozaton egy olyan szoborról esett szó, mely már nem látható. Az előadáson Kápolnási Zsolt, az Eötvös József Szakközépiskola történelemtanára Petru Grozáról beszélt, életéről, pályafutásáról. Gróza Péter avagy a nagy átverés címen vezette be előadását. Petru Groza Hunyad megyében, egy Bácsi nevezetű faluban született 1889-ben. Egyetemi tanulmányokat Budapesten, Lipcsében és Berlinben végzett, jogi doktori címet is szerzett. 1919-ben részt vesz a román alkotmányozó nemzetgyűlésben, képviselő lett, majd Erdély és a kisebbségekért felelős tárca nélküli miniszteri státuszt kapta. 1933-ban létrehozta a magyarul Ekés Frontnak nevezett pártot (Frontul Plugarilor), a neki tulajdonított, az Antonescu-diktatúra elleni véleménye miatt bezárták – két-három hétre. Szovjet nyomásra 1945-ben a Groza lett a miniszterelnök, úgynevezett demokratikus kormányt alakított. 1948 után Groza már csak szimbolikus státust képviselt, 1952-ben pedig Gheorghiu Dej lett a kommunista miniszterelnök. Groza 1958-ban halt meg és szülőfalujában temették el. Groza közös sorsról, közös jövőről beszélt, légies határokról, s az volt a véleménye, hogy a nemzetiségi kérdés magától megoldódik. 1946–1947 között rengeteg rendszerellenes letartóztatást, kivégzést hajtottak végre, és magyarellenes atrocitásokról is voltak. Székelyudvarhelyen 1974. március 9-én leleplezték dr. Petru Groza szobrát a Tamási Áron Gimnáziumhoz vezető út bal oldalán. A szobrot 1990-ben eltávolították. /(bb): Petru Groza, akinek Arany János a kedvence volt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./

Az Orpheusz zenekar 1996-ban alakult Székelyudvarhelyen. Több mint ötven dalt írtak, és ezekből legalább harmincat rendszeresen játszottak. Vass István „Pistike”, a szólógitáros, énekes írta a dalok nagy részét, Gothárd „Csövi” Csaba a zenekarba lépése óta aktívan részt vett a szövegírásban. Sima Endre, az egyik alapító tag szerint zenekaruk nem bomlik fel, csak egy kicsit leáll. /Csáki Emese: Fordulóponton az Orpheusz zenekar. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./

Klasszikus bohózatot – Kész átverés címen – láthatott Székelyudvarhely közönsége a marosvásárhelyi Hahota Színtársulat előadásában. Fennállásának huszadik évét ünnepli a Hahota, ezért az előadást megelőzte egy interjú, melyben az alapító, Puskás Győző az elmúlt évtizedekről beszélt, videó-felvételek közbejátszásával is dokumentálták az eltelt időszakot. Hajdú Jenő szolgáltatta a zenét a táncos előadásokhoz (az Apollo tánccsapat tagjai mutatkoztak be). /(bb): Négy bohózat szilveszteri fényben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./

Két évforduló – az 1956-os magyar forradalom ötvenedik és a Korunk megalapításának nyolcvanadik évfordulója – köré szerveződik a Korunk folyóirat februári száma. Társadalomalakító elképzelések és a hatalom mechanizmusai a Kárpát-medencében 1944/45–1968 között címen szervezett a Korunk 2005. novemberében történészkollokviumot. A folyóiratban a kollokvium előadásai olvashatók. /K. K. Gy.: Lapról lapra Korunk / Február. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Február 2-án Ukrajnába látogatott Traian Basescu államfő, ahol Viktor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozó után Basescu elnök elmondta, örvend, hogy az elmúlt évben oldódott az ukrán-román viszony, és végre normálissá vált. /Ukrajnába látogatott Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./