Nyolcvan diákújságíró részvételével szervezte meg a Diáklapszerkesztők Országos Találkozóját a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. A kétnapos rendezvényen az Új Magyar Szó munkatársai, Simon Judit és Szűcs László tartottak szakmai előadásokat, az írott és az elektronikus sajtó témaköreiből. /Diákújságíró-találka Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Bölöni Domokos újságíró volt a tordai Aranyosvidéki Népfőiskola vendége az elmúlt hét végén. Az előadó a marosvásárhelyi Népújságtól érkezett, az 1990 utáni gyülekezési szabadságról és a kulturális egyesületek létesítéséről tartott előadást. A vendéget Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte. Bölöni Domokos munkásságát Korondon kezdte, mint könyvtáros, tanár, iskolaigazgató, valamint a Firtos Irodalmi Kör pártfogója. Kifejtette: 1990 után megalapozták az azóta is élő, évente négyszer megjelenő Hazanéző helybeli lapot, amelyben magyarságtanítás, irodalom, történelem, gyermekoldal, hungarológia egyaránt megfért. Előadásában Székelyföld városainak – Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda – kulturális szervezeteiről, egyesületeiről, csoportosulásairól adott képet. Bemutatta a Baróton megjelenő Erdőszentgyörgyi Figyelőt, a segesvári és medgyesi Nagy-Küküllő, a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő folyóiratot, az évente megjelenő Fehéregyházi Emlékeztetőt, a marosszentgyörgyi Harangszót, a székelyudvarhelyi Keddet, valamint a Moldvai Magyarság, Szászrégen és Vidéke, a Hétfalu és a Bábel című lapokat. Az előadó hangsúlyozta: a lapok terjesztése és ismertetése még a megyék között sem működik. /Ladányi Emese Kinga: Székelyföldi vendégelőadó Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Az elmúlt hét végén Kolozs megye irodalmi köreinek vezetői találkoztak Szamosújváron. A tapasztalatcserén kolozsvári, dési, tordai és helybeli költők, írók és irodalomkritikusok vettek részt. Meghívottként a bethleni irodalmi kör tagjai is megjelentek. A részt vevők az idei tervekről, elképzelésekről tárgyaltak, majd felkeresték a füzesmikolai kolostort, ahol vallási témájú szavaló délutánra került sor, ezután a szamosújvári fiatal költők olvastak fel verseikből. Végül a szamosújvári képgalériában könyvkiállítás keretében mutatták be a megjelent írók és alkotók legfrissebb „termését”. /Erkedi Csaba: Tapasztalatcsere Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A magyar kultúra újabb kiválóságáról derült ki, hogy ügynök volt. Az Élet és Irodalom utolsó számában Gervai András filmkritikus közzétette Szabó István Oscar-díjas filmrendező jelentéseit. Szabó Istvánt 19 évesen, 1957-ben szervezték be, 1961-ig írt jelentéseket. 1961 és 1963 között még írt két jelentéktelen és komolytalan jelentést, majd ,,elengedték”. Az ügy indulatokat váltott ki Magyarországon, tekintve, hogy a hamarosan kezdődő Filmszemle előttre időzítették. Az idei magyar filmes seregszemlét Szabó István Rokonok című filmje nyitja meg, amelyről a jelentéseiben ugyancsak szereplő pályatársa, Jancsó Miklós jelentette ki, hogy ,,kiváló film”… Január 29-én, vasárnap a tévé Nap-kelte adásban Jancsó mellett megszólalt volt felesége, Mészáros Márta – aki szintén szerepel a jelentésekben –, Gerő András történész és Gálszécsy András, az Antall-kormány titokminisztere is. A Népszabadság megszólaltatta Szabót, aki élete egyik ,,hősies cselekedetének” tartja ügynöki tevékenységét, mivel sikerült megmentenie barátját és évfolyamtársát, Gábor Pál filmrendezőt, aki fegyveres harcokban is részt vett az ötvenhatos forradalomban. Mészáros Márta is, Gerő András is kételyeiket fejezték ki a ,,tényfeltáró riport” kapcsán. Nem derült ki ugyanis, hogyan zsarolták meg Szabót, s az sem, hogyan engedték el. De Mészáros Márta (aki a Nagy Imre-film idején alaposan áttanulmányozta a hozzáférhető dokumentumokat) azt is hangsúlyozta, hogy kiemelve kontextusából az egész érthetetlen, s csak Szabó lejáratását szolgálja. Ugyanis 1957-ben javában zajlott a megtorlás, s az akasztófák árnyékában kissé másként hat ez a történet. Gerő András hangsúlyozta, hogy egészen mást jelent az, ha valakit ötvenhétben zsarolnak meg és ír alá, mint a már bizonyos értelemben liberálisabb nyolcvanas években. Gálszécsy András felhívta a figyelmet, hogy ideje lenne most már az elnyomó hatalom ,,szolgáit”, a bírákat, ügyészeket, titkosszolgálati tiszteket is pellengérre állítani. Róluk, az elnyomó hatalom gépezetének szolid ,,csavarjairól” soha nem esik szó… /Bogdán László: Önmagamat ­mentettem….= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./ A magyar szellemi élet száznál több képviselője biztosította támogatásáról Szabó István filmrendezőt, akinek 1956 utáni ügynöki tevékenységét az Élet és Irodalom hozta nyilvánosságra legutóbbi számában. 117 aláíró látta el kézjegyével a nyilatkozatot, melyben kijelentik: „Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. Nem csak magyaroknak. Elvitte hírünket mindenfele a világba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük őt”. Andrassew Iván író, publicista, a nyilatkozat egyik aláírója kifejtette: ha egy 18-19 éves fiatalembert, gyakorlatilag gyereket, ilyesmire kényszerítenek, akkor az hatalmi pedofília, és úgy kellene büntetni ezeket a beszervező tiszteket, mint a pedofilokat. „Egyszerűen képtelenség, hogy egy akkor 18-19 éves fiatalember tetteit most számon kérjük, különösen azok után, hogy műveivel kompenzálta ezt a bűnét – ha volt egyáltalán bűne” – vélte Andrassev. „Ez az írás nagyon hasonlít ahhoz, amit a szerzője elítél, csak most ez utálatosabb, mert aki írta, nem kényszer alatt írta” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Bitó László orvosbiológus, tudományos kutató, író, aki az ÉS-ben megjelent „leleplező” írást felelőtlennek tartja, és különösen az időzítése miatt elítéli. /Guther M. Ilona: Ügynöktartás mint „hatalmi pedofília”? Száztizenhét magyarországi értelmiségi áll ki Szabó István Oscar-díjas filmrendező mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Február 5–én Szatmárnémetiben, a Németi református templomban a Don-kanyarban elesett hősökről és a túlélő áldozatokról emlékeznek meg. Thoroczkay Sándor, a Szent István kör elnökének előadásában történelmi visszapillantást hallgathatnak meg a jelenlévők Életüket adták a hazáért címmel. Az előadás után következik a Wesselényi Kata Nőszövetség műsora, és végül sor kerül a Don–kanyarban elesett hősök emlékművének megkoszorúzására. /Karikás Enikő: Emlékműsor a Németi templomban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 31./

Két kiváló alkotójára, az alig két éve elhunyt Zimán Magda díszítőművészre és Victor Gaga szobrászra emlékezett Arad művészetkedvelő közönsége. Kiállították a két művész reprezentatív alkotásait. A két alkotó életpályáját Szekernyés János műkritikus idézte fel. Zimán Magda (1942–2003) díszítőművész a hagyományos faliszőnyegek megújítása terén alkotott maradandót. Élete utolsó éveiben megadatott neki, hogy az 1990-ben újraindult temesvári képzőművészeti főiskolán taníthatott. /(Sz. I.): Klasszikussá nemesednek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Például Déva /Kriterion Kiadó/ címmel jelent meg Ringwald Erwin dévai születésű, immár negyvenöt éve Svájcban élő elmegyógyász legújabb, első magyar nyelvű regénye. Dr. Ringwaldnak két német nyelvű könyve látott napvilágot és számtalan tudományos közleményt jelentetett meg német, olasz, francia és angol nyelven, némelyiket társszerzőként a szintén nyugatra szakadt, de időközben elhunyt dévai orvosokkal: dr. A. I. Campeanuval és dr. Lőrincz Pállal. /Dr. Nicola Trombetta, Torino: Például Déva. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Január 30-án Szatmárnémetiben a Megyei Múzeum olvasótermében bensőséges ünnepség keretében, immár hatodik alkalommal vették számba a megyében, illetve megyebeli szerzőktől az elmúlt évben megjelent könyveket. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Cordea Márta könyvtáros ismertette a könyvtár saját kiadásában megjelent, az intézmény régi könyvállományáról kiadott két újabb kötetet, Bura László pedig a magyar nyelven megjelent könyvekről szólt. Idén először díjazták azokat az újságírókat, akik különösen sokat tettek tavaly a kultúra népszerűsítéséért. A kitüntetettek között van dr. Bura László is. /Méltatták a tavaly megjelent könyveket. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 31./

A kilencvenes évek elején a baloldalnak nem volt kommunikálható válasza a nemzeti problematikára. A baloldal a nemzetfogalmat támadta meg. A nemrégiben elhunyt Eörsi István még a republikánus nemzettudatot népszerűsítő Tamás Gáspár Miklósnak is nekitámadt a kilencvenes évek derekán, mert ez utóbbi azt merte írni – a határon túli magyarságnak a nemzetből való fogalmi kirekesztése mellett –, hogy Magyarország mégiscsak magyar ország, és a magyar állampolgárokat tömörítő magyar politikai nemzet közös érdeke, hogy a magyarság nyerjen. Eörsi szerint a multinacionális vállalatok korában e mondat értelmetlen, s annak a kívánságnak, hogy magyarok nyerjenek legfeljebb a labdarúgásban, de tulajdonképpen még ott sincs értelme. Másik módszere a hermeneutikai zűrzavarkeltésnek a „politikai nemzet” teóriájának kijátszása a kulturális nemzet ellen. TGM mellett Kende Péter (nem a botránykönyves, hanem a Párizsban, emigrációban a társadalomtudományok területén nevet szerzett tudós), Bauer Tamás, Vitányi Iván és mások e fogalmi kategóriát sulykolták írásaikban. Miután mindkét kísérlet kudarcot vallott, a baloldal – legalábbis annak főárama, az MSZP – a politikai kommunikáció tekintetében taktikát változtatott. Medgyessy Péter nemzeti középről beszélt, Gyurcsány nemzet iránti felelősségről, felelős hazafiságról, nemzeti minimumról, miközben persze a nemzeti kérdésre adott politikai válaszok továbbra sem érdemiek. /Borbély Zsolt Attila: Baloldali taktikák. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 31./

A kisebbségi közösségek, ezen belül főként a magyar közösségnek a rendőrség intézményeiben való képviseletéről tárgyalt január 31-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Vasile Blaga belügyminiszter, valamint Markó Attila, az Etnikumközi Hivatal elnöke. Markó Béla szerint rendkívül fontos a kisebbségi közösségek, a romániai magyarság képviselőinek jelenléte a rendőrség intézményében. Vasile Blaga belügyminiszter és Dan Valentin Fatuloiu rendőr-főparancsnok nyitottságukról biztosították az RMDSZ tisztségviselőit. /Magyar rendőrök toborzása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Csak a harmadik világ államait előzi meg Románia a környezetvédelem terén. Az amerikai Yale és a Columbia egyetem közös listáján, amelyet a davosi Világgazdasági Fórumon mutattak be, 133 országból Románia a 90. helyen áll, Ruanda és Malawi társaságában. Magyarország a 33. helyen áll a listán, de Ukrajnát és Bulgáriát is jobbnak tartották a felmérés készítői. A környezetvédelmi tárca szakértői bizottsága egy hete elemzi a kiskapusi Sometra Rt. szennyezőanyag-kibocsátási mutatóit. Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár elmondta, az engedély esetleges megszerzése sem jelenti még azt, hogy a kiskapusi üzemből kikerülő szennyezés beilleszkedik a törvény elfogadta határértékekbe. Élesen eltérő álláspontra helyezkedik a környezetet szintén nagy mértékben szennyező marosvásárhelyi Azomures vegyipari vállalat tekintetében a Környezetvédelmi Hivatal, illetve az egyik elismert, nem kormányzati környezetvédelmi szervezet elnöke. A vegyipari kombinát a Környezetvédelmi Hivatal jelentései szerint is folyamatosan szennyezi a levegőt, a talajt, illetve a Maros vizét. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ civil környezetvédő szervezet elnöke a vegyi művek bezárása mellett érvelt. /Környezetszennyezés, banánköztársaság-szinten. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes lemondását követelte az SZDP Kovászna megyei vezetősége. Mugur Topolnitchi, a Kovászna megyei SZDP elnöke szerint összeférhetetlenek a kormányfő-helyettesi tisztséggel azok a kijelentések, amelyeket tett a Csáky Pállal, Szlovákia kormányfő-helyettesével közösen tartott sajtótájékoztatón, és amelyekben óvatosságra intette Traian Basescu államelnököt a kisebbségekről tett nyilatkozatokban. “Markó úr Románia kormányfő-helyettese, és nem vádolhatja az ország elnökét” – mondta. Markó kijelentése kapcsán, miszerint Basescunak tanulmányoznia kellene a magyarországi kisebbségi törvényt, Topolnitchi azt mondta: a kijelentés “kissé szemtelen”, Magyarországon már nincsenek kisebbségek, mivel beolvasztották őket. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

Meglepetésszerű bejelentéssel zárult a Demokrata Párt vezetőségének január 31-i ülése: Emil Boc pártelnök közölte, hogy pártja a Nemzeti Liberális Párttal történő egyesülés, fúzió mellett döntött, ennek végső határidejét július 15-ére tette. Az új párt jobb-közép ideológiát képviselne és az Európai Néppárthoz csatlakozna. Boc hangsúlyozta: a döntést pártjának vezetősége egyhangúan hozta meg. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, a liberális párt elnöke január elején úgy vélekedett, hogy a két párt egyesülésére leghamarabb másfél év múlva kerülhetne sor. Most viszont Tariceanu kijelentette: örül, hogy ezt a tervezetet a DP is hajlandó megvalósítani. /Szondy Zoltán: Emil Boc meglepetésszerű bejelentése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

Január végéig kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa vitassa meg az önálló magyar karokra vonatkozó kérésüket. A BKB szerint a magyar tagozaton három karnak kellene megalakulnia, az egyik a természet-, a másik a humán-, a harmadik pedig a társadalomtudományokat tömörítené. Az egyetem vezetősége az egyetem hivatalos tájékoztatójában közölte, hogy erre a vitára várhatóan a szenátus február végére tervezett ülésén kerül majd sor. Jelenleg az egyetem magyar tagozatának vezetősége, mint arról Salat Levente rektor-helyettes egy korábbi interjújában beszámolt, a BBTE jelenlegi szerkezetének újratárgyalására vonatkozó vitát készíti elő. /B. T.: Február végén kerül ismét terítékre a magyar karok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Mára valamennyi magyar párt– határon innen és túl – megszabadult a szakértőktől. A rendszer úgy működik, hogy főleg azokat hozza mozgásba, akiknek egyébként nagyon kevés esélyük volna saját, esetleg korlátozott tehetségükből komoly társadalmi pozíció kiépítésére, illetve azokat, akik főleg ügyeskedés és kapcsolatok segítségével szerzett tetemes vagyonuk révén lényegében függetleníteni tudják magukat az általános szociális folyamatoktól. Mindkét típusból hiányzik a valódi felelősségvállalás és a szolidaritás. Az egyik a politikából akar megélni, a másik játéknak tekinti azt. A politikai rendszer működtetéséhez egyszerűen nincs szükség szakemberekre. „A történet ugyanis ma már nem a köz szolgálatáról, hanem a zsebek megtöméséről szól”, szögezte le írásában Koncz Attila. Mindez hatványozottan érvényes a gyakorlati egypártrendszer körülményei között élő határon túli magyar közösségekre. Aki egyszer összerúgja a port az adott érdekképviseleti szervezet vezetésével, az szinte légüres térbe kerül. A nehézségek kormányzati pozícióban válnak igazán nyilvánvalóvá: az RMDSZ-ből a legutóbbi választás óta egyre több jelzés érkezik a súlyos káderhiányra vonatkozóan. Ez a kontraszelektív gyakorlat következménye. A személyi döntéseket sokkal inkább befolyásolják a rokoni-haveri kapcsolatok, a feltétlen lojalitás, mint a szakértelem. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének egykori és mai vezetése például kölcsönösen egymást vádolja ennek a gyakorlatnak a követésével. A legutóbbi vizsgálat adatai szerint az anyaországban letelepedni kívánók 70 százaléka Romániából érkezett. Az ő csoportjukon belül több mint 50 százalék azoknak az aránya, akik 35 évesnél fiatalabbak. Közel egyharmaduk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, miközben ez a szám a teljes népesség tekintetében Magyarországon nem haladja meg a 12 százalékot, a romániai magyar közösség esetében pedig mindössze 4,4 százalék körül van. A Romániából érkezők 25 százaléka úgynevezett karrier-migráns, ami azt jelenti, hogy elsősorban szakmai okokból választja Magyarországot. A jól képzett, tapasztalt, fiatal magyar szakemberek tehát szinte menekülnek az anyaországba, miközben az RMDSZ-nek vezető köztisztviselői állások sokaságát nem sikerül betöltenie az államigazgatásban. /Koncz Attila: Agysorvadás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Fehér megyében Felvinc az “Európai falu” címet elnyert vegyes lakosságú település, ahol a román értelmiségiek minden felszólalásukat így kezdik: nekem személy szerint semmi gondom a magyarokkal, sőt.  De... nem tudják elviselni a Felvinc feliratot a falu két végén. Négy éve folyik a kétnyelvű helységnévtábla körüli harc. 2002-ben a Hivatalos Közlöny szerint ki kellett volna tenni a táblát, mivel Felvincen a magyar lakosság aránya 22%, de ez csak arra adott alkalmat, hogy tudassák a 22%-kal a két falu, Felvinc és Veresmart egyesítését, és ezzel a magyarság arányának 16%-ra való csökkenését. 2004-ben választási protokoll keretében az RMDSZ kierőszakolta a kétnyelvű táblát, év végére nagy nehezen ki is tették, a magyar lakosság örömére. Azonban 2005 nyarán a tábla eltűnt. Az RMDSZ továbbra is igényelt a táblát, az ügy a parlament elé került, s az a megtiszteltetés érte az “Európai falut”, hogy személyesen Gheorghe Funar interpellált a románságot ért jogtalanság ellen. A felvinciek kérésüket ez év január 30-án ismét a helyi tanács elé terjesztették Nagy Lehel röviden ismertette a falu történelmét, nem tért ki Avram Iancu pusztítására, tolmácsolta a magyar közösség kérését: engedjék kitenni a kétnyelvű helységnévtáblát. Végül Felvincen a tanácsosok háromnyelvű táblát szavaztak meg. Kimondták, a határidő 30 nap, a felelős személy Vincze András alpolgármester. /Takács Ildikó: A tolerancia netovábbja: Oberwinch. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

Kinde Annamária elmarasztalta a bukaresti tévé hétfőn jelentkező magyar adását. A híreket hallgatva azon gondolkodott, biztos-e, hogy 2006-ot írnak, mert erősen középkori hangulat vett rajta erőt. Láthatta a képernyőn Patrubány Miklóst Nagyváradon Tempfli József római katolikus megyéspüspök társaságában, és Tőkés Lászlót valahol egy autonómiakonferencián. Kinek csinálják ezt a műsort és kinek a pénzéből?- tette fel a kérdést a cikkíró. /Kinde Annamária: Tévé a tű fokán. Harmatos középkor. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Nagysármáson a líceumban jelenleg 8 magyar osztály és 4 magyar óvodai csoport működik. Szkolka Attila aligazgató a pedagógushiány miatti gondokról beszélt. A magyar nyelv- és irodalomtanárok számát kellene növelni, matematikatanárral nincs gond. /(a.i.): Tanárhiány Sármáson. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Gyorokon a katolikus egyházközségben működő Rózsafüzér Társulat kezdeményezésére tavaly példás összefogás született, melynek eredményeképpen pénzt gyűjtöttek, építőanyagot vásároltak, rendbe tették a temetőben nyugvó magyar honvédek sírjait. Jövőre tervezik a leromlott állapotban, kihasználatlanul álló egykori egyházi iskola épületének a megjavítását. A több mint 50 katolikus hívet számláló társulat tagjai nagy lelkesedéssel kezdtek a munka megszervezéséhez. Éder Ottó az egyházi felügyelet mellett működő közösségi házban e-Pont kialakítását tervezi. A gyoroki magyarság tehát egy emberként áll a közösségi ház kialakításának az ügyéhez. /Balta János: Közösségi házat a gyoroki magyarságnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

Ötödik éve rendezik meg az „Olvasni jó!” mesevetélkedőt, mindannyiszor Kolozsváron, a Brassai Líceum szervezésében. Kolozs megyéből 49 csapatban 196 kisiskolás nevezett be ebben a tanévben az „Olvasni jó!” mesevetélkedőre. A versenyzők három fordulóban mérték össze tudásukat. Január 27-én tartották meg a 3. fordulót. A győztes első két csapat fogja képviselni Kolozs megyét Nagyváradon, a VII. mesevetélkedő országos döntőjében, március 24–26-a között. /Mesevetélkedő. Ahol az egyéni és csoportérdekek egybeestek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Aradon január 30-án szűknek bizonyult a Tulipán könyvüzlet: a Kölcsey Egyesület ünnepi műsoros összejövetelét tartotta. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke értékelte az elmúlt évet, majd Horváth Andrea, a Csiky Gergely Iskolacsoport magyartanára értekezett Kölcsey Ferencnek unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz intézett Intelmeiről. Ez alkalommal adták át a 2005-ös Kölcsey-díjakat Ruja Ildikó, a Csiky magyartanárai munkaközösségének vezetőjének és Kett-Groza János képzőművésznek. Az esten nem hiányozhattak a szép magyar versek sem, a Kölcsey Stúdió tagjai tolmácsolásában. /(Kiss): Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

Minden évben februárban, halálának évfordulóján Kolozsváron a Magyar Opera társulata hangversennyel emlékezik Kriza Ágnes művésznőre, a kiváló zenepedagógusra, a néhai pályatársra. Az idei hangverseny február 2-án lesz. Az énekesek között lesz Veress Orsolya, Vígh Ibolya, Pataki Enikő, Marton Melinda, Kirkósa Júlia és Bancsov Károly. A karmesterek között lesz Hary Béla, Kulcsár Szabolcs és Incze G. Katalin. Hangversenymesterek: Barabás Sándor és Ferenczi Endre. /Turánitz J. Lajos: Kriza Ágnes emlékhangverseny. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátékával kezdődik az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda idei Vendégségben Budapesten című rendezvénysorozata. A kolozsváriak három előadást hoznak Budapestre, Tompa Gábor két rendezését: Visky András Tanítványok című drámáját és Caragiale Az elveszett levél című vígjátékát, valamint Büchner Woyzeckjét Mihai Maniutiu rendezésében. Az Égtájak Iroda 11 évvel ezelőtt a budapesti ifjúsági találkozóból nőtte ki magát és tevékenysége hamarosan a színházi sorozat és az Égtájak Fesztiválok szervezésével bővült ki. Az Égtájakat 2003-ig a Fővárosi Önkormányzat tartotta fenn, majd 2003-ban a NKÖM-hoz került és a Hungarofest Kht-ba integrálódott. 2006. január elsejétől az Égtájak Irodát a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézethez sorolták. A Vendégségben Budapesten rendezvényeinek sora a kolozsváriak vendégjátéka után több határon túli magyar színház bemutatkozásával folytatódik, majd márciusban kerül sor a Határon Túli Régiók Napjai című programsorozat keretében a Barangolás Székelyföldön című eseményre. A székelyföldi régió március 13. és 19. között színházi, táncszínházi, zenei, kortárs képző- és fotóművészeti, valamint irodalmi programokkal mutatkozik be a magyar fővárosban. Ezenkívül júniusban ismét megrendezik a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. /Takács Nóra (www.kontextus.hu): Folytatja működését az Égtájak Iroda. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Az egyik legrégebbi erdélyi arisztokrata család leszármazottja, báró Bánffy István Kolozsváron élt, január 5-én a Király/I. C. Bratianu utcai lakásán elhunyt. Vitát kavar báró Bánffy István vagyona. A festményekből és bútordarabokból álló javakra jogot tart a báró unokaöccse, Fornet Béla és az aranyosgerendi Bánffy Kastély Egyesület is. Utóbbi eltartási szerződést kötött vele, az unokaöccs pedig a közjegyző által hitelesített végrendeletet tudja felmutatni. A Bánffy Kastély Egyesület és a báró között létrejött szerződésről elmondta: ez azért született meg, mert az árvagyerekeket akarta segíteni. Az eredeti egyezség szerint azonban Aranyosgerenden a gyermekek 60 százaléka magyar lett volna, de ez nem valósult meg. /Borbély Tamás: Vita Bánffy István vagyona körül. A báró unokaöccse és egy egyesület is örökösi iratot tud felmutatni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász 26 kisplasztikáját és a képzőművészetek egyesülete tagjainak 50 festményét állították ki Dicsőszentmártonban, a közművelődési központban. /Kovács Géza kiállítása Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Az 1940-es években jelent meg Tonelli Sándor Utazás Erdélyben és Erdély körül /Athenaeum, Budapest/ című munkája. A közkönyvtárakban nem lehetne megtalálni ezt a könyvet. Az irodalmi lexikonokban nem szerepel a szerző neve, viszont a Kenyeres Ágnes főszerkesztésében Budapesten megjelent Magyar életrajzi lexikon (készült 1967–1969-ben) közli, hogy Tonelli Sándor 1882. június 2-án született Nógrádverőcén, meghalt 1950. június 2-án Budapesten; egy időben az Országos Iparegyesület titkára, majd a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkára, később főtitkára volt. A szakmunkák mellett irodalmi kérdésekkel is foglalkozott, Erdélyi utazásának legmaradandóbb élményei Marosvásárhelyhez kötődnek. A város főteréről eltűnt Kossuth és Bem szobra, írta. Ezeket a románok pusztították el. A bevonulás után, 1918 decemberének egy éjszakáján kötelet akasztottak mindkét szoborra és talapzatukról lerántották őket. A Bem-szobornak a ledöntés alkalmával letört a feje. Öt vagy hat esztendeig a szobor és fej külön hevert valamelyik raktárban, akkor a fejet és a törzset ismét összeforrasztották és a románok az így restaurált szobrot a lengyel nemzetnek ajándékozták. A Kossuth-szobor a ledöntés alkalmával sértetlen maradt, ezt azonban később, a hírhedt Dandea polgármester idejében összetörték és román sasokat öntöttek belőle, így emlékezik Tonelli Sándor. Mindenre odafigyelő, múlt és jelen minden értékét fölfedező, becsüléssel számon tartó utazó volt Erdély földjén Tonelli Sándor. Érdemes lenne Tonelli Sándor munkáját újra kiadni. /Nagy Pál: Úti élmények könyve. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

A szellemi tulajdon jogtalan használatának vétségét követi el a Budapesti Riport kiadója azzal, hogy elnevezésében és grafikai megjelenítésében megtévesztően emlékeztet az ötödik évfolyamában járó Erdélyi Riportra. Ez áll abban a nyílt levélben, amelyet a 2002 ősze óta Nagyváradon megjelenő, Romániában országos terjesztésű és Magyarországon is előfizethető Erdélyi Riport hetilap felelős kiadója, Stanik István és főszerkesztője, Szűcs László Győri Bélához, a Budapesti Riport felelős kiadójához intézett. Az aláírók felkérték a budapesti kiadvány kiadóját, különböztesse meg lapját az Erdélyi Riporttól. /Nyílt levél a budapesti lap kiadójához. Ez a Riport nem az a Riport! = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

Megjelent Déván a helyi Téglás Gábor Iskola hetedikes diákjai által szerkesztett Keverék című kémia-fizika lap. Vezető anyagként a Nobel-díj, illetve ennek kitüntetettjei kerültek pennavégre. /(GBR): Keverék – nem zagyvaság. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

Kevés község mondhat magáénak olyan területet, amely természeti értékekben annyira gazdag, mint a homoródszentpáli halastavak és azok környéke, vagy a bágyi várhegy – olvasható a Szabó József által összeállított Természeti értékek a Nagyhomoród mentén címmel megjelent, színes fényképekkel illusztrált kiadványban, mely a homoródszentpáli tavak madárvilágát veszi számba, ahol 210 hektárnyi területen 256 madárfaj fordul elő. A könyvecske a Román Madártani Egyesület támogatásával jelent meg. /B. Bencze Jakab: A szentpáli tavak madárvilága. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

“Illegitim érdekcsoportok erős befolyást fejtenek ki kormányszinten Romániában” – jelentette ki február 1-jén a Belügyminisztérium évi értékelőjén tartott beszédében Traian Basescu államelnök. Az elnök szerint a maffia típusú szervezkedések odáig mennek, hogy törvényeket fogadtatnak el a kormánnyal, ez a maga során pedig a parlamenttel, álindokokat hozva fel. Az államfő kemény támadást intézett a Calin Popescu-Tariceanu-kormány két minisztere ellen. Codrut Seres minisztert felkérte, hagyjon fel az előző kormányra emlékeztető gyakorlattal, ne próbáljon meg szerződéseket kötni anélkül, hogy tendert hirdessen rá. Basescu elnök kemény szavakkal bírálta Eugen Nicolaescu egészségügyi minisztert is. Az államelnök ugyanakkor megvédte Monica Macovei igazságügy-minisztert. /I.I.CS.: Tüzet nyitott a kormányra Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./