Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2007. március 21.
A Bolyai Egyetem ügyének alakulására érdemes odafigyelni. A kétnyelvű táblák kihelyezése Hantz Péter és Kovács Lehel részéről előremutató gesztus volt egy olyan területen – az erdélyi magyarság ügyében –, amelyet hagyományosan a sóhajtozás, a trianoni kopjafák állítása, illetve a román miniszteri és államtitkári székek utáni lihegés jellemez. Másrészt, mert a Bolyai-ügy kitűnően szemlélteti a lelkiismeretlen, megalkuvó és kártékony erdélyi magyar politikát, írta a Kaszás Péter a budapesti Magyar Nemzetben. Elég felidézni, ahogy néhány hete Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter levélben tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert arról, hogy júniusban hatályba lép a Babes–Bolyai Egyetem szenátusának határozata, hogy ki lehet helyezni magyar nyelvű táblákat az intézetben – majd két nappal később a román diplomácia „helyesbített”, és közölte: mégsem lehet magyar felirat a kolozsvári egyetemen, mi több, a magyar tanárok elbocsátása indokolt volt. Ugyanilyen jellemző az is, ahogy Leonard Orban, az Európai Unió többnyelvűségért felelős román biztosa közölte: az egyetem ügye nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért az Európai Bizottság nem kívánja annak részleteit kommentálni. A románok célja, hogy csírájában elfojtsanak minden, a magyar felsőoktatás önállósodása irányába mutató kezdeményezést. A román nemzetpolitikának emellett alapvető stratégiai célja, hogy a magyarságot a hatalom minden szintjéről kiszorítsa. Könnyebb elsorvasztani a magyar kultúrát, ha nem hagyják kibontakozni a magyar nyelvű felsőoktatást. Kolozsváron 1920-ban még 80 százalék felett volt a magyarok aránya, míg ma már a 20 százalékot sem éri el. Amennyire érthető a román soviniszták magatartása, annyira érthetetlen a magyaroké. Markóékban a botrány kitörése után nemhogy a kormányból való kilépés lehetősége nem merült fel, de a legkisebb konfrontációt sem vállalták a románokkal az elbocsátott oktatók ügyében. Hasonlóan érthetetlen, hogy Nagy László és Magyari Tivadar annak ellenére elfogadta a románok által felkínált rektor-helyettesi posztot, hogy egyetlenegy sem valósult meg azon feltételek közül, amelyekhez az egyetem magyar tagozatának tanácsa a tisztségek betöltését kötötte. A rektor-helyettesi posztok elfogadása után az egyetem magyar tagozatának tanácsa nyilatkozatot adott ki, amelyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság akcióit „megfontolatlannak, megtervezetlennek, zavarkeltőnek és manipulatívnak” nevezte. Ilyen elvtelen magatartás az európai kisebbségpolitikában teljesen ismeretlen. Európa-szerte több kisebbség is autonómiával rendelkezik, több kisebbségnek saját egyeteme van. Másfelől olyan politikai érdekképviselete, mint a Markó Béla vezette RMDSZ, egyetlen európai kisebbségi közösségnek sincs. A Bolyai-ügy tökéletesen jellemzi az erdélyi magyar érdekképviselet utóbbi 17 esztendejét. /Kaszás Péter, Magyar Nemzet: A kolozsvári Bolyai-ügy. Az RMDSZ politikájára nincsen kisebbségi példa sehol sem Európában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 21./
2007. március 21.
„Az igazság pedig az, hogy nagy baj, sőt szörnyű szerencsétlenség, ha az egykori forradalmár diktátorrá válik. (...) Vajon Tőkés Lászlóra, az egykori forradalmárra alkalmazható-e a fenti tétel? Magyarul: Tőkés László olyan egykori forradalmár-e, aki – hogy milyen okok miatt, most ne firtassuk – időközben diktátorrá vált?” A Tőkés Istvánnak címzett nyílt levél a kolozsvári napilapban jelent meg (Szabadság, márc. 17.), szerzője Visky S. Béla. A bejelentésre, hogy Tőkés László püspök jelölteti magát az európai parlament képviselőjének, érdemben csak az RMDSZ tisztségviselői reagáltak (vagy e reagálások nyomán néhány kommentátor). Ami arra vall, hogy közéletünk fórumain fontos kérdésekben nincs vita, írta Horváth Andor. Az egyházi állásfoglalás a kérdést a tekintélyelvű érvelés magasságába emelte. Ebben a körben a gondolat vagy rejtőzködően patetikus, vagy szentségtörően brutális. /Horváth Andor: Hang és értelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2007. március 21.
Kézdivásárhely, a céhes város szavazati joggal rendelkező polgárainak több mint felét sikerült szavaztatni, március 19-ig 4100 szavazat gyűlt össze. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete nélkül a városban nem tudták volna ezt sem elérni. A kézdiszéki népszavazást március 25-ig hosszabbították meg. /Iochom István: Négyezerszáz szavazat Kézdivásárhelyen (Népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2007. március 21.
Hivatali visszaélés és a közérdek megsértésének gyanújával indított vizsgálatot Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök ellen a nagyváradi ügyészség. Értesülések szerint az elmúlt év végén Kiss Sándor Koncsek Zitával, a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetőjével közösen igényelt és kapott a Fogyatékkal Élőkért Felelős Országos Hatóságtól 2,5 millió lejt a kágyai Integrációs és Terápiás Foglalkoztatási Központ felújítására. Az ügyészségi szóvivő szerint mindkét érintett tudott arról, hogy a kágyai intézménynek jelenleg otthont adó ingatlant visszakérték az egykori tulajdonos, gróf Pongrácz Jenő leszármazottjai. Azzal is vádolják Kisst, hogy a Magyarországon élő grófi leszármazottakat, Pongrácz Károlyt és Pongrácz Vilmost segítette a visszaszolgáltatásban. Kiss Sándor elmondta: semmiféle értesítést nem kaptak az ügyészségi eljárásról, ellenben a Bihoreanul román lapban megjelent cikk nyomán alakítottak egy bizottságot, amelynek célja az ügy kivizsgálása. A közigazgatásilag Székelyhídhoz tartozó kágyai intézményben 55 felnőttkorú árvát és fogyatékkal élő fiatalt gondoznak. Koncsek Zita szerint politikai lejáratási kampányról van szó. Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus elfogadhatatlannak tartja Kiss Sándor eljárását. /Gergely Gizella: Tatarozták az örökséget. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2007. március 21.
Hargita és Maros megye együttműködését szorgalmazó tanácskozás színhelye volt március 19-én Marosvásárhely, melyen részt vett a két megyei tanács elnöke, továbbá az infrastrukturális fejlesztésért felelős alelnökök, az urbanisztikai és gazdasági szakbizottságok elnökei és a gazdasági igazgatók. A Ditróból induló 153-as út feljavítására a két megyei tanács összehangoltan készíti el a tervezést, majd a kivitelezésre közösen keres uniós forrást. Megállapodás jött létre a vízbevezetési munkálatok összehangolására is. Az eredményes együttműködés érdekében közös állandó szakbizottságot hoztak létre. /Megyeközi együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. március 21.
Annak ellenére, hogy az oktatási miniszter kimondta az összevont osztályok megszüntetését, Hargita megyében 15 iskolában a következő tanévben is fognak összevont osztályok működni. Azonban iskolák szűnnek meg, illetve vonják össze őket más iskolákkal az alacsony gyermeklétszám miatt. Hargita megyében a tanfelügyelőség munkatársai felmérték a valós helyzetet, Bondor István főtanfelügyelő konzultált a minisztériumban is, a tanfelügyelőség meghozta a döntést: a 2007–2008-as tanévben 15 iskolában fognak összevont V–VIII. osztályok működni: Orotva, Borzont, Kőrispatak, Salamás, Lóvész, Csinód, Fenyőkút, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola román tagozata), Székelyandrásfalva, Kányád, Varság, Vasláb (magyar tagozat), Tölgyes (magyar tagozat), Borszék (Zimmethausen Általános Iskola – magyar tagozat), Fenyéd. Hat általános iskolában továbbra is működhetnek a külön osztályok annak ellenére, hogy egy osztályban nincs meg a működéshez szükséges tíz tanuló: Vájlapataka, Pálpataka, Csíkmindszent, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola magyar tagozat), Kissolymos, Szentpál. Legkevesebb gyerekkel, öttel a szentpáli iskola hetedik osztálya fog működni. A tanfelügyelőség a következő tanévre iskolák összevonását is elhatározta: megszűnik a fiatfalvi Benedek Elek Általános Iskola, az ide tartozó 24 gyermek jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba fog járni. Az ivói Székely János Általános Iskolát a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolához csatolták. A farcádi 14 diák Felsőboldogfalvára fog járni, a hét galócási magyar gyermek pedig a szülők kérésére Salamáson fog tanulni. Ülkéről 23 általános iskolás Székelyszentkirály Szent István Általános Iskolájába fog járni, Székelypálfalváról pedig 17-en mennek a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolába. Végül az abásfalvi 26 általános iskolás a homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskola diákja lesz. Az idei iskolabusz-program keretében Hargita megye 18 járművet fog kapni, ezeket elsősorban az iskola-összevonás miatt ingázók rendelkezésére bocsátják. /Takács Éva: Iskolák szűnnek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. március 21.
Ezelőtt öt éve, március 15-én indult útjára az Erdélyi Magyar Ifjak, ma EMI néven ismert szerveződés, hárman indították: Mózes András, Kacsó Levente és Soós Sándor. Akkor még a Funar vezetése alatt sínylődő Kolozsváron az RMDSZ rendezvényén szórólapoztak mint Kolozsvári Magyar Ifjak. 2002 végére már honlapjuk és Kolozsváron nagyobb létszámú csoportjuk volt. Októberben Erdélyi Magyar Ifjakként határozták meg magukat. Azóta megalakult Kolozsváron kívül Nagyvárad, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós helyi szervezete, újjáalakulásra vár Kézdivásárhely és Barót, illetve megalakulásra Nagyenyed helyi szervezete. /Soós Sándor elnök: Öt éve EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 21./
2007. március 21.
Tavaly ősszel Galócáson – a kis létszám miatt – megszűnt az általános iskolai oktatás magyar nyelven. Az iskolában egy magyar tanító maradt, aki összevont osztályban tizenhét diákot oktat a magyar tagozaton. Elsős gyermek nincs. Lenne egy lehetőség: a szintén gondokkal küzdő salamási magyar nyelvű oktatás megmentése a galócási gyermekek odaíratásával. Dobreanu Aurel, a salamási iskola igazgatója örömmel fogadná a magyar gyermekeket. A salamási magyar tagozaton helyezkedtek el azok a tanerők is, akik ősszel Galócáson munka nélkül maradtak. Salamáson erősíteni lehetne a magyar tagozatot hodosi tanulókkal is. Hodoson elemibe négy, Hodos faluban hat gyermek jár. /Bajna György: Szórványgondok a Székelyföld peremén. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. március 21.
Az erdélyi közösségnek egyszerre van szüksége értékmentésre és értékteremtésre, ezért szervez különböző tanfolyamokat az egykori KALOT-mozgalmat tovább éltető, és szintén csíksomlyói székhellyel négy évvel ezelőtt újraindult Romániai KALOT Mozgalom. Táborokat, tanfolyamokat szerveznek, közösségszervező-tanfolyamokat, népi kultúránk ápolását szolgáló rendezvényeket. Második alkalommal is sok érdeklődővel rajtolt a Digitális fényképezőgépen át a világ című fotótanfolyam, amely a csíksomlyói KALOT épületében zajlik. /Antal Ildikó: Kalotos tanfolyamok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. március 21.
Jáki Sándor Teodóz csángókutató győri bencés tanár, Domokos Pál Péter tanítványa Futásfalván mondott szentbeszédet. A moldvai csángókról írt könyvének (Csángókról, igaz tudósítások, Győr, 2006) ötödik kiadása alkalmával köszöntötte őt a vidék papsága. Jáki Teodóz hetvennyolcadik évében jár, jelenleg gimnáziumi tanár Győrben. Tizenöt éve minden Mária-ünnepen jelen van Futásfalván. Jáki Teodóz /sz. Győr, 1929/ a Hittudományi Főiskola mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán középiskolai ének-zenetanári diplomát is szerzett. Egyházi énekek gyűjtése révén a most nyolcvanhatodszor látogatta meg a moldvai csángómagyarokat, ez a százkilencedik erdélyi útja, Futásfalvára, az új Mária-zarándokhelyre, nagy szeretettel látogat el. Futásfalván otthon érzi magát. Bálint Lajos, 1991-től Erdély első érseke futásfalvi plébános korában (1962-1968) a templom tornyában találta meg Szűz Mária 223 cm magas, műkincs értékű szobrát, ami csak négy centiméterrel alacsonyabb, mint a csíksomlyói szobor. 2002 óta évente kiadták Magyarországon Jáki atya könyvét. /Csángókról, igaz tudósítások/. Ő a budapesti Lakatos Demeter Egyesület elnöke. Egy CD-n is megjelent Jáki Sándor Teodóz énekel és tanít című munkája. A ma élő háromszázezer csángóból már csak százezer tud gyönyörű szépen beszélni ősi magyar dialektusban. A román katolikusoknak a húszas-harmincas évekig nem voltak román nyelvű énekeik, akkor lefordították a magyar népi énekeket. /Kisgyörgy Zoltán: A nyolcvanhatodik moldvai út után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./
2007. március 21.
A Maros megyei tanács honlapján magyar fordításban (www.cjmures. ro/HU/istoric. htm) is olvasható Marosvásárhely vázlatos története. A fordítás nagyon rossz, magyartalan, amikor a városban számos fiatal és magyarul író- olvasó és kutató történész, író, szerkesztő őslakos található. Olvasható a honlapon, hogy „a régészet igazolta a társadalmi-kulturális szerkezetek teljes folytonosságát a régi és ősrégi korokban”. „A X–IX. századokban a területet (Maros megyét) belefoglalták a Gelu Romanu által vezetett politikai alakulatba és utána a Gyuláéba”. Valójában Gelu – bármennyire is kapott nemzeti jelzőt –, nem létezett, ő Anonymus találmánya, a gyulák pedig a magyar király alattvalói/helyettesei voltak és semmiféle államot nem alapítottak. Már 1493-tól Marosvásárhely Tg. -Mures municípiumban jegyzik az első céheket. Tehát a település még jóformán létre sem jött, máris Tg. -Mures és municípium volt… Miért kellett Bethlen Gábornak is 1616-ban municípiummá emelni azt, ami már az, sőt a honlap szerint a Tg. -Mures elnevezés is ősi, holott az majd csak Nicolae Iorgának fog eszébe jutni 1918 végén, amikor a Románia ölébe hullott országrész ezernyi települését el kellett románul nevezni. Bernády György polgármestert nem említette az összefoglaló. A város első okirati említése 1332-ből Sacerdos de Novoforo névvel történik (=Vásárhelyi pap). Szerepel még a honlapon a Toldalagi gáz, a teleki Könyvtár épülete (kis t-vel) és a Közigazgatási palota. /(Sebestyén): Mi újság történelmünkben? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./ Megjegyzés: A város 1332-es említése helyesen: Novum Forum Siculorum.
2007. március 21.
Majláthfalván járt a tiszafüredi küldöttség. A házigazda pedagógusok Kapor János katolikus plébánossal együtt ebéden látták vendégül a tiszafüredieket, akikkel megegyeztek: majláthfalvi diákok és pedagógusok népes küldöttsége vesz részt az április 21-i tiszafüredi jótékonysági koncerten, amelyet a Magyar Gyermekekért Alapítvány szervez. A bevételt a majláthfalvi iskolaudvarra tervezett kollégium javára ajánlják fel. /(balta): Tiszafürediek támogatják a majláthfalvi kollégiumot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./
2007. március 21.
Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány negyedik éve hirdet pályázatot szórványgondozó lelkészek utazási költségeinek résztámogatására, a Kisebbségi Tanács 2007. évi célalapjából. Pályázhatnak azok az erdélyi és regáti lelkészek, akik az egyházi központon kívül kétheti rendszerességgel legkevesebb két, a magyarság számarányát tekintve etnikai-nyelvi szórványközösségben végeznek templomi és gyülekezeti, mise-, istentiszteleti-, gyülekezetgondozási és közösségépítési szolgálatot. /Közérdekű felhívások. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2007. március 21.
A színházi „társulat kurvára le van robbanva. Színházi nemzet vagyunk, szeretünk komédiázni? Szeretünk. Lógó nép vagyunk, szeretünk fennakadni? Szeretünk. ” „Nyughatatlan nép ez. ” „A fene megette, ha van ötvenhatja, és van hozzá egy kaposvári színháza, ha van hozzá egy szatmárnémeti teátruma. Ha van kortársilag egy Háy Jánosa, ha van forradalmilag egy Tóth Ilonája” – írta Lokodi Imre, a lap munkatársa. Gyalázkodó sms-eket és e-mailek tucatjait kapta 56-os előadása kapcsán a kaposvári Csíky Gergely Színház, az „56 06/őrült lélek vert hadak” című produkció és az igazgató ellen egy budapesti jogászprofesszor személyiségi per indítását kezdeményezte. /A darabban ugyanis az 1956-os forradalom után kivégzett Tóth Ilona gyilkosként szerepel. / „Az író – ha jól értem – azért akasztani való, mert egy olyan hősnőhöz merészkedett nyúlni, aki jobboldalilag már rég le van nyúlva” – így a cikkíró. Szatmárnémetiben pedig tavaly felháborodtak, mert trágár szavak hangzottak el Háy János darabjában, a cikkíró szerint „világosan meg volt mondva, liberálisan trágár szavakból nem nevelünk kultúrnemzedéket. ” /Lokodi Imre: Volt már pestisjárvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2007. március 21.
Hét órán át hallgatták ki a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság (DIICOT) ügyészei a Gazeta ügyben zsarolásra való felbujtással, és bűncsoport támogatásával vádolt kolozsvári üzletembert, Pászkány Árpádot. A kihallgatás után Pászkány nyilatkozott: továbbra is csak gyanúsított, nem pedig vádlott. Az üzletember elmondta, hogy az ügyészek bizonyítékai meglehetősen halványak, nem igazolják a vádakat. Pászkány nem hordhat fegyvert. /B. B. : Pászkányt lefegyverezték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2007. március 21.
Második alkalommal osztották ki a tavaly létesített Vasvári Pál Emlékérmet, amelyet idén a Szabadság tudósítójának, Péntek Lászlónak, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökének ítéltek oda. A magyarországi Sajtószakszervezet tizenöt éve alapította a Vasvári Pál-díjat. Péntek László sokéves munkáját jutalmazták, amely a kőrösfői Vasvári Emlékház létrehozásában, és a szinte elfeledett márciusi ifjú emlékének ápolásában nyilvánult meg. Péntek László még 1995-ben, a kőrösfői RMDSZ elnökeként kezdeményezte, hogy állítsanak kopjafát Vasvári Pál emlékének, ez még abban az évben, július 5-én megtörtént, majd román nacionalisták pert indítottak miatta. Péntek László tervei közé tartozik, hogy Budapesten, a Nemzeti Múzeum elé egész alakos Vasvári Pál bronzszobrot állíttasson. /(Ú. I.): Kiosztották a Vasvári Pál Emlékérmet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2007. március 21.
A hét végén a Kolozsvári Magyar Diákszövetség – KMDSZ – tizenhetedik születésnapját ülte. Március 16-a, az ünnepség első napja társasjátékokkal zajlott. A Mirakolix társasjátékokra szakosodott szervezet tengernyi játékot hozott. A Heltai Gáspár Alapítvány termében filmvetítéssel folytatódott a program. A fotópályázat kiállításának megnyitója március 17-én volt. A tárlatmegnyitón Béres Csaba KMDSZ-elnök beszélt. Kolcza Mátyás Barna, a KMDSZ Születésnap főszervezője szerint összesen 300 diákot sikerült megmozgatni. /Enyedi Sarolta: Már csak egy évre a nagykorúságtól. Tizenhét éves a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2007. március 21.
Jövőre harmadik évtizedébe lép a Békés megyei Gyulán évenként megrendezett Implom József-helyesírási verseny, amely anyanyelvi hungaricumnak számít, akárcsak a többi, országhatárokon átívelő nyelvvédő, beszédművelő rendezvény. Valamennyinek az alapját a Kárpát-medencei magyar iskolák képezik. Erdélyben másfél évtizede az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezi a regionális versenyeket, a selejtezőket. Ugyancsak Sepsiszentgyörgyről küldik szét mindig a tesztlapokat, amelyeket aztán Kolozsvárra kell eljuttatni, ott dől el, hogy ki utazik Gyulára. Mint eddig mindig, 2007 februárjának végén is a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban tartották a döntőt. A megnyitón másodszor adták át a magyarországi nyelvésztársadalom Implom József-díját. Kurunczyné Tarnóczki Katalin tanárnő azért kapta meg, mert az l988-as kezdet óta szívvel-lélekkel vesz részt a szervezésben, a kolozsvári Péntek János professzor pedig azért, mert elévülhetetlen érdemeket szerzett a verseny Kárpát-medenceivé bővítésében. /Tüzes Bálint: Verseny a tavasz küszöbén. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 21./ Ilyen nagyszabású, Kárpát-medencei döntőn háromszor mérettetnek meg a tanulók, az Implom Józsefen Gyulán, Győrben a Kazinczy Ferenc-versenyen, illetve Sátoraljaújhelyen, az Édes anyanyelvünk anyanyelv-használati versenyen. Erdélyben az AESZ és a kolozsvári Aranka György, vagy ahogy újabban nevezik őket, a Gregorius Aranka Társaság bonyolítja le a szervezést, a kolozsvári Szabó T. Attila Intézet szakmai irányítása mellett. A nyelvi versenyek erősítik a gyermekekben az anyanyelv fontosságának, szépségének tudatát, hangsúlyozta Péntek János professzor. /Miért fontosak az anyanyelvi vetélkedők? = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 21./
2007. március 21.
75 évet töltött volna idén Bretter György. Az évforduló alkalmából március 19-én a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör is megemlékezett névadójáról. Egyed Péter filozófiatörténész, író Bretter György életét, tevékenységét mutatta be. /Kiss Bence: A senki földjének művelője. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2007. március 21.
Már csak 16-an vannak Gyergyószentmiklósról és Gyergyószárhegyről. Minden esztendőben Szent József-napján értük és egykori kivégzett, illetve a börtönévek szenvedései miatt korábban megölt társaikért is szól a harang. Egyre kevesebben tudnak róluk, a most felcseperedők aligha hallhatnak róluk, a kommunista börtönök rabjairól. Vajon marad-e utód, aki legalább egy szentmisét mondat értük, mondjuk 10–15 év múlva is? Sem a média, sem a politikai szerveződések (RMDSZ, SZNT, MPSZ) képviselői nem jönnek el az üldözöttekért bemutatott szentmisére. /Bajna György: Ők apadnak, emlékeink satnyulnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. március 21.
A budapesti Ernst Múzeum adott otthont az Élesdi Művésztelepen készült alkotásoknak az év első hónapjaiban. A tárlatot már a megnyitón nagy érdeklődés övezte, és a továbbiakban 1100-an tekintették meg – a kortárs művészeti törekvéseket bemutató intézmény látogatottságát tekintve ez a szám jelentősnek számít. A kiállítók magyarországi művészek, közülük többen Erdélyből telepedtek át, és Budapesten végezték tanulmányaikat. A Nagyvárad és Kolozsvár között fekvő Élesd egy évtizede ad otthont nyaranta a fiatal művészeknek, táboruk mára neves művészteleppé nőtte ki magát. /Élesd, természetközelben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./
2007. március 21.
Elhunyt dr. Búzás Gábor főorvos, a székely lófők leszármazottja az Erdélyi Kör elnökeként, a Magyarok Világszövetsége regionális titkáraként hordta-vitte a nyugat-dunántúli vezetőket Erdélybe, hogy legalább tapasztalják: ott is magyarok élnek. Azzal vívott ki rangot dr. Búzás Gábor, hogy rend, rang, párt nem számított neki, csak az, hogy ki, mit, mennyit fáradozik a szétszaggatott nemzetért. Haló porában hazatért ősei közé, hamvait végakarata szerint a csíkszeredai temetőbe vitték. /Varga Lajos hírlapíró, Győr: Barátom, Búzás Gábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./
2007. március 22.
Alkotmányt sértett Traian Basescu – ez volt a következtetése az államfő cselekedetei kivizsgálására létesült parlamenti bizottságnak. Időközben az Alkotmánybíróság arról is döntött, nem törvényellenes a kivizsgáló bizottság. A képviselőház – az Alkotmánybíróság véleményének ismeretében – elfogadta március 21-én a referendum-törvény módosítását. Eszerint függetlenül attól, hogy az államfőt az első körben, vagy a másodikban választották, felfüggeszthető tisztségéből a népszavazáson megjelentek fele plusz egy szavazatával. Basescu közben levelet küldött a pártoknak, amelyben kifejtette: Tariceanu miniszterelnöknek bizalmi szavazást kellene kérnie a parlamenttől, hogy kiderüljön: van-e a kormánynak támogatottsága. A kormányfő közben közölte: mivel Basescu nem hajlandó kinevezni a diplomácia új vezetőjét, a külügyminiszteri teendőket ideiglenesen magára vállalja. /Döntött a Voiculescu-bizottság: alkotmányt sértett az államfő. Az Alkotmánybíróság elutasította a PD óvását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
Az államfő cselekedeteinek kivizsgálására létesített parlamenti bizottság törvényes – döntött március 22-én az Alkotmánybíróság, válaszolva a Demokrata Párt (PD) ezzel kapcsolatos óvására. A Dan Voiculescu által vezetett bizottság február 28-án alakult. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Törvényes a Voiculescu-bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
Újraszámolják az 1962 előtt is dolgozók nyugdíjait, miután a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a méltányosabb nyugdíjszámításra. Az 1962 előtt érvényes törvények szerint a munkakönyvekbe nem kellett bevezetni a bérek összegét, ezért korábban a nyugdíjak kiszámításánál az illető évekre épp aktuális országos minimálbért vették alapul. Ez jelentős hátrányt jelentett azoknak az időskorúaknak, akik a ‘62 előtti időszakban is dolgoztak és nem tudtak semmilyen igazolást felmutatni az akkori keresetükről. A kormányrendelet értelmében a nyugdíjak átszámításánál az 1962 előtti időszakra mostantól nem az országos minimálbért, hanem az országos átlagbért veszik alapul, ami jóval magasabb az előbbinél. A nyugdíjak összegének emelkedése országszerte mintegy 1,6 millió személyt érint kisebb-nagyobb mértékben, az átlagos növekedés aránya pedig 14-15 százalék körül mozog. /B. Z. : Másfélmillió nyugdíjátszámolás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2007. március 22.
Az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak is köze lehet ahhoz, hogy a terrorizmussal vádolt Omar Hayssam elhagyhatta Romániát. Hayssam izraeli ügyvédjén, Mordechai Tzivin keresztül szóbeli ígéretet tett a Moszaddal való együttműködésre, és felkínálta, szorosabb kapcsolatba hozza az arab világgal. Cserében a bukaresti, rahovai börtönből való kiszabadítását kérte. Izraeli lapok szerint Hayssam egy magas rangú román titkosszolgálati tisztségviselő megvesztegetésével szökhetett ki az országból. Hayssam ügyvédjét az Izrael határain kívül letartóztatott vagy fogságba ejtett izraeli állampolgárok védőügyvédjeként ismerik. Az izraeli események valószínűsítik a korábbi feltételezést, miszerint Omar Hayssam a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: Román-izraeli segítség Hayssamnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2007. március 22.
A nemzeti kisebbségek fogalmának az alkotmányból való kiiktatását kéri a Háborús Veteránok Egyesületének (AVR) Maros megyei szervezete – jelentette be Ioan Scrieciu, az AVR elnöke. Scrieciu nyugalmazott tábornok az 1990-es, marosvásárhelyi márciusi események kapcsán vált hírhedtté. A vele készült interjúban Ioan Scrieciu elmondta, törvénytervezetet készítenek erről, melyet a kormánynak kellene indítványoznia. Scrieciu leszögezte, nincs baja egyetlen Romániában élő nemzeti kisebbséggel sem, de vannak olyan kisebbségi csoportosulások, melyek kihasználják az alkotmány által biztosított különleges státust, visszaélnek ezzel, és ártanak az országnak. A magyar kisebbségre és annak bizonyos vezetőire gondol. Ha az alkotmányból kiiktatnák a nemzeti kisebbségek fogalmát, gátat vetnének annak, hogy ezek a csoportosulások árthassanak a román államnak. A magyarok közül sokan nem akarják elismerni az államot, vagy nem tartják magukat román állampolgároknak. „Párhuzamos struktúrákat szeretnének létesíteni. Székelyföldről beszélnek, pedig Romániában nincsenek is székelyek, mert mindannyiukból magyart csináltak. ” Az iskolák szétválasztásával a gyermekeket választják el egymástól. A magyar iskolákban nem tanítják meg románul a diákokat. Ioan Scrieciu terve nem aratott sikert a nacionalista szervezetek vezetői körében. Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca alelnöke nem hinné, hogy valakinek is használna e fogalom kiiktatása a román alkotmányból. /Szucher Ervin: „A magyarok ártanak „ Interjú Ioan Scrieciu nyugalmazott tábornokkal. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2007. március 22.
Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./
2007. március 22.
A romániai látogatás legfőbb üzenete az volt, hogy nem fordítunk hátat a környező országokban élő nemzetrészeknek, mondta Sólyom László köztársasági elnök a budapesti Heti Válasz című hetilapnak adott, március 22-én megjelenő interjúban. Hozzátette: a látogatásokkal emellett a nemzeti egység jövőbeli útját igyekezett felvázolni, azt, hogy miként lehet az Európai Unióban együttműködni, és hogy együttes stratégiára van szükség Magyarország és a határon túli nemzetrészek fejlesztésében. Véleménye szerint a közös jövőt nem érzelmi alapú politikára kell építeni, hanem a tárgyilagos önismeretre és az emberi jogokra, mert „az unió leginkább a jogok nyelvén ért”. Sólyom László a lapnak nyilatkozva kiemelte: magától értetődőnek kell tekinteni a kapcsolatot a nemzetrészek között. „Így a világ legtermészetesebb dolga, hogy március 15-én Kolozsvárott mondom el az egész magyarságnak szóló beszédemet” – tette hozzá. Mint mondta, Európában immár jogilag is elismerik, hogy létezik politikai nemzet és kulturális nemzet, amelyeknek nem feltétlenül esnek egybe a határai; ennek személyesen adott hangsúlyt az erdélyi látogatásával. Közölte: a területi autonómia önmagában nem oldhatja meg az erdélyi magyarság problémáját, már csak azért sem, mert csak egy, a székelyföldi tömbben élő részük van abban a helyzetben, hogy ez a lehetőség szóba jöhessen. A szórványban élők számára más megoldások kínálkoznak, például az önkormányzati szövetségek – emelte ki az államfő, majd hozzátette: a kulturális autonómia viszont mindenki számára magától értetődő jog. /Interjú Sólyom László romániai látogatásáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./
2007. március 22.
Ágoston Hugó visszavonta egy héttel korábbi írását, amikor elítélte Sólyom László köztársasági elnököt, amiért nem volt otthon a nemzeti ünnepen. Amit viszont Sólyom László kolozsvári beszédében elmondott, az előtt le a kalpaggal! – írta. Sólyom László beszédében leszögezte: „Az Európai Unió tárgyszerűségre késztet: az emberi jogok nyelvén ért, az ilyen igényeket és sérelmeket tudja kezelni. Csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre. ” /Ágoston Hugó: Egyfelől és másfelől. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./