Tőkés László független jelöltnek az európai parlamenti választásokon való indulásához szükséges aláírásokat leadták március 14-én a bukaresti országos választási irodánál – tájékoztatott Szilágyi Zsolt, a jelölt kampányfőnöke. Több mint 137 ezer kézjegy szerepel a listákon, összesen majdnem 150 ezer aláírás gyűlt össze, de csak a tökéletesen kitöltött íveket adták le. Szilágyi valószínűsíti, hogy az RMDSZ „mindent megpróbál majd elkövetni, hogy kizárja a konkurenciát”. Ugyanakkor bízik abban, hogy a választási iroda európai és korrekt módon bírálja el majd Tőkés támogatóinak akaratát. Hat politikai párt és egy független jelölt nyújtotta be az európai parlamenti választásokon való jelöléshez szükséges aláírási listákat. /B. T. : Leadták a Tőkést támogató aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

„Trianon óta ígéreteket és szerződéseket, nemzetközi kötelezettségvállalásokat megszegve, a román hatalom folyamatosan közösségi létünkre tör, megtagadva tőlünk a minden népet megillető önrendelkezés lehetőségét is. Közösségi fennmaradásunk ma újra veszélyben van, hiszen a nemzetállami gyakorlat elrománosító törekvései mellett szembe kell néznünk a globalizáció erkölcs- és nemzetromboló hatásával is” – áll a Székely Nemzeti Tanács vezetősége által kiadott közleményben. „Mostantól a székely nép önrendelkezéséért tenni nemcsak lehetőség és egyéni elbírálás, netán elhatározás kérdése, hanem a közösség minden tagja számára erkölcsi kötelesség. Aki nem ezt teszi, az a közösség akarata ellen cselekszik! Különösen érvényes ez közösségi vezetőinkre, a parlamenti képviselőkre, polgármesterekre, egyházi vezetőkre, megyei és helyi tanácstagokra, vállalkozókra, a jövő nemzedékének nevelőire, vagy a közgondolkozás bármilyen más alakítójára. Felhívást intézünk Székelyföld minden településéhez, hogy a helyi közösségek maguk bonyolítsák le a népszavazást. Politikai nézetektől függetlenül fogjunk össze, mert az autonómia iránti igény és akarat kinyilvánítása nélkül jogaink intézményes garanciáját, az autonómiát nem tudjuk megteremteni”, olvasható továbbá többek között a közleményben. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Március 13-án Garda Dezső parlamenti képviselő méltatta Románia parlamentjében a március 15-i forradalmi eseményeket. A képviselő beszédében a forradalom programjának bemutatása után ecsetelte a polgárháborúba és szabadságharcba torkolló eseményeket. Beszédében kitért a román politikusok és áltörténészek félretájékoztatására a magyar forradalom és szabadságharc értékelésével kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy addig nem valósulhat meg a magyar–román megbékélés, míg a forradalmi események bemutatása nem lesz mentes a részrehajlástól. /Március 15. a román parlamentben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Visszautasította a szenátus a referendum-törvény módosítását, amely azt követően került ismét napirendre, hogy az Alkotmánybíróság negatívan véleményezte az előzőleg elfogadott módosításokat. Ezek arra vonatkoztak, hogy népszavazást nem lehet kiírni az önkormányzati, parlamenti, elnök- és EP-választásokkal egyidőben, legkevesebb hat hónapnak kell eltelnie közöttük továbbá, hogy az államelnök felfüggesztéséhez elegendő a népszavazáson megjelentek fele plusz egy szavazata. /Egyetért a szenátus az alkotmánybírósággal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

„Frunda Györgynek van a legkevesebb joga arra, hogy bírálja az igazságügy területén tapasztalható hiányosságokat, hiszen ezelőtt két évvel felajánlottam neki, hogy vállalja el az igazságügyi miniszteri tisztséget” – nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök válaszként arra, hogy az RMDSZ szenátora kifejtette: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésére vonatkozó törvény csak kis része az igazságügyi reformnak. Frunda megerősítette a kormányfő kijelentését. „Nagyon jó viszonyban vagyok Tariceanuval, aki a kormányalakítás előtt valóban meghívott egy vacsorára, és felajánlotta, hogy legyek igazságügyi miniszter. Különböző szubjektív és objektív okok miatt azonban nem fogadhattam el az ajánlatot” – nyilatkozta az RMDSZ szenátora. /Farcádi Botond: Frunda igazságügyi miniszter lehetett volna. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Fokozott rendőri jelenlét lesz március 15-én a háromszéki településeken: Kovászna megyében több mint 100 rendőrt és csendőrt mozgósítanak – jelentette ki Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrparancsnok. Todoran hozzátette, tudomásuk szerint a háromszéki települések többségében az RMDSZ szervezi az ünnepséget, és ezt jobban szeretik a rendfenntartók, mert az RMDSZ ünneplése kiszámítható, hagyományszerűen zajlik, és eddig még nem okozott problémát a rendőrségnek. A Kovászna megyei rendőrparancsnok hozzátette: fenntartásaik vannak a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség képviselőivel szemben. Laurentiu Todoran példaként hozta fel a tavalyi székelyudvarhelyi március 15-i ünnepséget, ahol a Székely Nagygyűlésen kiáltványt fogadtak el az autonómia ügyében. A rendőrparancsnok szerint a 2006-os évi székelyudvarhelyi ünnepség vészharang volt, amely előrevetíti a zavargások lehetőségét is. /Kovács Zsolt: Szeretik az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Életműve elismeréseként Aranytoll-díjat adományozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Borbély Lászlónak, a Hargita Népe nyugalmazott főszerkesztőjének. Borbély László 1968-tól a Csíkszeredában megjelenő Hargita, majd a Hargita Népe című napilap munkatársa, később főszerkesztője lett. /Csendes szóval messzehangzót mondani. Aranytoll Borbély Lászlónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Nagyváradon bEUgró címmel tartott nyilvános fórumot a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében március 13-án a Pro Economia Társaság. Az egyetem tanárai által alapított civil szervezet első rendezvényének meghívottjai Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, RMDSZ-es EP-képviselőjelölt és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, független EP-képviselőjelölt volt. A beszélgetés során a pártok és jelöltek programjait részletezték, a kisebbségi érdekképviselet érvényesítésének mikéntjére világítottak rá. A választások elhalasztásának a jelenlévők szerint két következménye lehet: néhány hónapra leáll a kampány időszak, vagy igazán hosszú kampány előtt áll az ország. Biró Rozália úgy vélte, az erdélyi magyarság unióbeli képviselőjének jó kommunikációs készséggel és főleg a közigazgatás terén komoly tapasztalattal kell rendelkeznie. Tőkés szerint a képviselet egy erdélyi magyar uniós parlamenti képviselő számára rendkívül problematikus. Szerinte nem lehet egységesen fellépni mindaddig, amíg nem rendeződik a románság és a magyarság viszonya. /Gergely Gizella: Egy asztalnál a két EP-jelölt: Tőkés és Biró. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Frunda György szenátor átiratban fordult Monica Macovei igazságügyi miniszterhez. Azt indítványozva, hogy kezdődjék el a közös sírba temetett romániai 1956-os mártírok kihantolása és méltó módon, keresztény szertartás szerinti eltemetése. Ehhez elsősorban kivégzettek sírhelyeinek és személyének a beazonosítására van szükség. Romániában eddig nem történt igazságtétel, még erkölcsi sem, azok esetében, akiket 1956-1960 között elítéltek és kivégeztek. A helyzetet nehezíti, hogy a halálraítéltek és kivégzettek listája nem teljes. Azt biztosan lehet tudni, hogy a kivégzettek között van az a tíz vértanú, akiket a kolozsvári katonai törvényszék halálra ítélt /Szoboszlay Aladár és társai/, további öt személyt életük végéig kényszermunkára köteleztek, másik harminc elítéltet pedig szabadságvesztéssel büntettek. Szoboszlayt és társait 1958. szeptember 1-jén a temesvári börtön udvarán végezték ki és valószínűleg a börtön temetőjében vagy a város temetőjében temették el. A hely, ahol ők nyugszanak államtitok most is, tájékoztatott Frunda. Ezekben az években 24 személyt kivégeztek, emlékeztetett Frunda átirata. /G. G. : Az ‘56-os mártírok újratemetését kéri. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Hiába tiltja a törvény a háborús bűnösök kultuszának ápolását, Marosvásárhely polgármesteri hivatala még mindig Antonescu nevét használja a vár melletti sétány megnevezésére – figyelmeztet a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi civil szervezet. Haller István, hozzátéve, bűnvádi panaszt tesznek Dorin Florea polgármester ellen. Az utca nevének megváltoztatására évekkel ezelőtt hozott határozatot a városi tanács. Ennek ellenére folyamatosan jelennek meg a Dorin Florea polgármester nevével jegyzett hirdetések, amelyekben következetesen a háborús bűnös román személyiség nevét használják. Smaranda Enache, az emberjogi szervezet társelnöke elmondta, több alkalommal is figyelmeztették a város elöljáróját a törvénytelenségre. Egy alkalommal Florea válaszolt is, sajnálatát fejezte ki, és azt mondta, tévedésről van szó csupán. Idén március 13-án viszont a Cuvantul Liber című román nyelvű Maros megyei napilapban egy újabb újsághirdetés jelent meg, amelyet szintén Dorin Florea írt alá. A hirdetésben a város lakosságát, illetve az érintett utca lakóit a lomtalanítás időpontjáról tájékoztatják, az utcát pedig a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevével közlik. A Pro Europa Liga az Európai Néppárthoz is küldünk levelet, tekintve. A Pro Europa Liga egyúttal az 1990 márciusi események újravizsgálását is kéri Laura Codruta Kövesi főügyésztől, mivel mai napig nem derült fény a megmozdulás mögött állók kilétére. A PEL tizenhét év alatt eddig valamennyi főügyészhez fordult már ugyanezzel a kéréssel. /Antal Erika: Háborús bűnös utcája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A kolozsvári táblabíróság a lakók és az állam javára döntött a Szentegyház utca 1–3. szám alatti ingatlan ügyében. Az ítélet jogerős, végleges és visszavonhatatlan – áll az ítélőtábla döntésében. Ezzel látszólag lezárult az a peres folyamat, amelyet a Római Katolikus Egyház indított az ingatlan visszaszerzésére. Az épületet 1952-ben kobozták el a kommunista hatóságok, a hivatalos változat szerint az egyház a Néptanácsnak „ajándékozta” azt. Az 1997-ben elindított ügyben először 1999-ben döntöttek, akkor a nagyváradi táblabíróság hozott ítéletet, szintén az állam és a visszaszolgáltatásban ellenérdekelt lakók javára. Ezt követően 2000-ben a gyulafehérvári érseki hivatal a bukaresti különleges visszaszolgáltatási bizottsághoz fordult. A testület helyt adott a követelésnek, majd felmerültek az ellenvetések: azzal vádolták az egyházat, hogy a bizottsághoz juttatott iratcsomóból „kifelejtették” a nagyváradi döntést, ellenben betettek egy kolozsvári városházi okmányt, amely – a vádak szerint – megalapozatlanul igazolja az egyház tulajdonjogát. A vád elsősorban Boros János alpolgármester ellen irányult. Boros már akkoriban azt nyilatkozta: az általa aláírt papír nem az egyház tulajdonjogát igazolta, hanem az ingatlan lakhatósági feltételeiről számolt be. A Római Katolikus Státus jogtanácsosa, Hajdú Gábor úgy véli: megváltozott a bíróság szemlélete a státus-ingatlanok ügyében, már nem tekintik azokat egyházi ingatlannak. Ez pedig nem fedi a valóságot, ezek az épületek az egyház tulajdonában voltak, a státusnak csupán adminisztrálási joga volt, amit a mindenkori püspökön keresztül gyakorolt. Az egyház ügyvédje, Kapcza Mikolt kijelentette, az egyház továbbra is kihasznál minden törvényes lehetőséget az ingatlan (és minden más elkobzott egyházi ingatlan) visszaszerzésére. /E. -R. F. : Ítélőtáblai döntés a Szentegyház utcai ingatlan ügyében. Az államé marad a „státus-ház”? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanárai és diákjai március 14-én 1989 után tizennyolcadik alkalommal rótták le tiszteletüket és kegyeletüket a Hargita megyei Nyergestetőn, ott, ahol 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnagy két zászlóalj gyalogossal és alig nyolc ágyúval hősies küzdelmet vívott a túlerőben lévő orosz-osztrák csapatokkal. Az utókor a csata helyszínén emlékművet emelt, ahol minden évben – a rendszerváltás óta immár szabadon – megemlékeznek a nyergestetői hősökről. A tömegsírnál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság, budapesti huszárok, a Dunántúli Betyárok és a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület ,,vitézei” álltak díszőrséget. Fábián Dénes kászonújfalusi plébános mondott ünnepi beszédet. Dr. Vass László hagyományőrző őrnagy felolvasta azt a díszparancsot, melyben a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége a katonai hagyományőrzés terén végzett áldozatos munkájának elismeréseként a szövetség legmagasabb kitüntetését, az arany tisztikeresztet adományozta Boldizsár Béla hagyományőrző ,,hadnagynak”, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetőjének. /Iochom István: Ifjak és hagyományőrzők a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Ostromközeli hangulatban készül Budapest a magyar nemzeti ünnepre. A rendfenntartó szervek készenlétben állnak. Az országos, illetve a budapesti rendőr-főkapitányság külön műveleti központot hozott létre az „események koordinálására”. A rendőri készültség kiterjed a budapesti rendezvények helyszínének közelében működő mintegy száz térfigyelő kamerára is. Egy nemzetközi emberjogi megfigyelő-hálózat 100-150 tagja felügyeli az eseményeket. /Március 15. – egy ünnep, több nemzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

A nemrégiben tartott tisztújítás során Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Maros megyei szervezetének élére. A Szovátán tartott országos elnökségi ülést követően március elsején a megyei vezetőség is összeült, és a legfontosabb teendőket vette számba. Az ülésen elhangzott a területi elnökök igénye, hogy folytassák a vidéki találkozókat, amelyeken a tanfelügyelőség képviselői is részt vettek. /Bodolai Gyöngyi: Új elnök a megyei pedagógusszövetségnél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

A szatmárnémeti múzeum centenáriuma alkalmából veretett ezüst emlékéremmel tüntette ki Bura László ismert pedagógust, főiskolai tanárt, nyelvészt, közírót, a harmincnál több helytörténeti, egyházi, pedagógiai, nyelvészeti és más témájú könyv szerzőjét 75. éves születésnapja alkalmából. A találkozón, amelyen Szabó István megyei tanácselnök és Riedl Rudolf alprefektus is jelen volt, Viorel Ciubota igazgató adta át a kitüntetést. /Ezüst Bura Lászlónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban március 14-én elkezdődtek a március 15-ének szentelt ünnepségek. Új emléktáblát avatott neves tanárainak a kollégium Szathmáry Gyula, Nemes János, dr. Vita Zsigmond, Biális János és Siposs Árpád nevével. Az ókollégium (Bagolyvár) falát ékesítő márványtáblák történetéről Pópa Tibor lelkipásztor emlékezett meg. A név nélküli, aranybetűkkel írott táblák Jakab Zsigmond református lelkipásztor és Török Sándor enyedi vén diák kezdeményezésére a 80-as évek elején készültek. 1984-ben, jobb időkre várva, a templom lépcsője alatt rejtegették őket. Az iskola öt tanárának munkásságát Józsa Miklós ny. tanár méltatta. Az egyik legismertebb közülük a Nagyenyeden született Vita Zsigmond /1906-1998/, a kollégium tanítványa, tanára, tudományos kutatója. 1928-tól két és fél évtizeden át a kollégium francia–magyar szakos tanára. Az 50-es években származása miatt katedrájától eltávolították, az internálótábor pokla után Enyedre visszakerülve, nyugdíjba vonulásáig a kollégiumi könyvtár könyvtárosa, élete végéig tudományos kutatója. Tollából mintegy 250 tanulmány, cikk, közlemény látott napvilágot. 1968-ban jelent meg a Tudománnyal és cselekedettel, 1972-ben az Áprily Lajos monográfiája, 1976-ban a Jókai Erdélyben, 1983-ban a Művelődés és népszolgálat, 1986-ban Az enyedi kohó című kötete. 1998-ban tanítványa és felfedezettje, Sütő András így búcsúztatta: “Leszünk, míg Bethlen Gábor vára áll, míg fennmaradásunk szellemőrségében olyan férfiak, harcosok leszünk, amilyen te voltál. ” /Takács Ildikó: Március 15-i ünnepségek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Az egykori rádiósokból, tévésekből egy éve alakult produkciós iroda hiánypótló sorozat elkészítésén dolgozik. Munkatársai falvakról, községekről, illetve a régiókról készítenek ismeretterjesztő bemutatófilmeket. Első önálló produkciójukat Zetelakáról készítették. A 20-25 perc hosszúságú kisfilm általában egy-egy települést mutat be, az úgynevezett „nagyfilmeken” keresztül pedig egy-egy régiót, így Hargita megyéről, a Homoródmentéről vagy éppen az Alcsíkról készült alkotások. Ezek nem dokumentumfilmek, nem reklámfilmek, hanem olyan bemutatófilmek, melyek a legfontosabb értékeket, rövid történelmi áttekintéssel általános tudnivalókat tartalmaznak. Tavaly összesen 17 filmet forgattak, idénre pedig 30-at terveznek, Hargita megye mellett Maros megyében és leginkább Kovászna megyében fognak dolgozni. Az ismertebb településekről – mint Korond, Parajd vagy Borszék – készült filmek hamarosan román, illetve angol nyelven is elkészülnek. /Csáki Emese: Mozgóképes útikönyvek Székelyföldről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

Tető került az adományokból épülő római katolikus Szent István templomra Gyergyószentmiklóson. /Baricz-Tamás Imola: Épül Istenháza. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Március 19-25-e között Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen vendégszerepel a Honvéd Kamaraszínház. A társulat gerincét azok a Marosvásárhelyről Budapestre települt fiatal színművészek alkotják, akik rendkívül fontosnak érzik, hogy munkájukat „otthon” is megmutassák. A Rusznyák Gábor által rendezett Bozgorok a Honvéd Kamaraszínház sikertörténetének úttörője. A Bozgorok Shakespeare-parafrázis. „Shakespeare száműzöttei az ardennes-i erdőben élnek. A magyar változat szereplői Erdélyben. Erdélyi a színészek egy része is. Egy ideig Marosvásárhelyen játszottak. Átjöttek. Bozgorok ők is? Hazátlanok? De hol? – írta Koltai Tamás az Élet és Irodalomban. Másik előadásuk, a Szíkölök szövege, cselekménye a próbák során folyamatosan alakult ki. A jelenetfüzér a székelyek történelméről, szokásairól és világképéről ad szórakoztató mesét. Az kiindulópont a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe, a vége pedig a 2004. december 5-i népszavazás. Az előadás nem fut aktuálpolitikai aknamezőre. /Lokodi Imre: Bozgorok a Kamarában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

A Győri Balett rendkívüli estje sikeres volt Kolozsváron. Három táncjátékkal lépett fel március 13-án a népszerű társulat, útban Nagyszeben felé. Játék a szerelemmel, Párkák, Carmina Burana – három produkció, amely méltán nyerte el a közönség tetszését. /Győri balettesek a kolozsvári színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport nemrég jelentette meg a két legutóbbi, azaz a 2004–2005-ös és a 2005–2006-os tanéveket átfogó évkönyvét a városi tanács és a szülői bizottság anyagi támogatásával. A kiadványban hiányzó, sőt néha zavaró képaláírások, ismétlődő képek fehér-feketén és színesen, megmagyarázhatatlanul szereplő román nyelvű szövegek is találhatók, ennek ellenére a mintegy 650 diák (valójában 719, azonban több testvér esetében csak a legnagyobb kapott belőle), valamint a közel 100 pedagógus, kisegítő személyzet, akik valamennyien kaptak egy-egy példányt, örömmel forgatják azt. /(Kiss): Csikys évkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

A magyar nemzet egységéről, az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatának fontosságáról beszélt Sólyom László köztársasági elnök március 15-én Nagyváradon. Találkozott Tőkés Lászlóval, majd részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem március 15-i ünnepi műsorán, ahol mindketten köszöntő beszédet mondtak. Előadásában Tőkés visszatekintett a magyar nemzet elmúlt évszázadainak történetére, hangoztatva, hogy ezt a nemzetet többször is kárhoztatta a „kollektív feledékenység”. Ez a „közösségi amnézia” – mondta – nemrég az anyaországon is elhatalmasodott, és a 2004. december 5-i népszavazásba torkollott. Ebből a szempontból értékelte nagyra Sólyom László mostani látogatását, mondván: a köztársasági elnök szakított ezzel a feledékenységgel, segített ismét tudatosítani, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet elidegeníthetetlen része. Az államfő Tempfli József püspököt is felkereste, aki meghatottan mondta: Sólyom László ezzel az erdélyi látogatásával helyre hozta a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását. A köztársasági elnök megtekintette a székesegyházat és a visszaszolgáltatott püspöki palotát. Sólyom a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnál is látogatás tett. Itt egy környezetvédelmi rajzpályázat nyerteseinek, 6–12 éves gyermekeknek adott át ajándékokat, majd gépkocsival sietett haza Budapestre, hogy délután kitüntetéseket adjon át a Parlamentben. /Tőkéssel és Tempflivel is találkozott Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Sólyom László március 15-én Nagyváradon hangsúlyozta, az ünnep üzenete az, hogy a 12 milliós európai magyar nemzetnek tudnia kell mit akar, és azt meg is kell valósítania. Olyan nemzetstratégiát kell kidolgozni, amely nemcsak gazdaságilag, hanem szellemileg is integrál, és a Kárpát-medence magyar egyetemeit egységes tudományos műhelyben összesíti. „Köszönjük, hogy az összmagyarság nemzeti ünnepén eljött hozzánk – Erdélybe és Partiumba –, és szakítván a közösségi feledékenység nemzetrontó hagyományával, világosan értésünkre adta, hogy nem vagyunk egyedül. Nemzetstratégiai igényű megnyilatkozásait idézve, mi is öntudattal valljuk, hogy az erdélyi, a határon túlra szakadt magyarság nem holmi jöttment kisebbség, hanem a magyar nemzet teljes értékű, elidegeníthetetlen része, amely önálló társadalmi létének teljes voltában kér éltet vagy halált” – mondta Tőkés László. /Gergely Gizella: A közös tudásra kell építeni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Talán soha nem is volt annyi rendőrautó a nagyvárad-újvárosi református templom előtt, mint március 15-én. Sólyom László magyar államfő megérkezett, az ajtókat bezárták, és az őrző-védő szolgálat emberei ezután már nem engedtek be senkit. Csűry István püspök-helyettes köszöntötte Sólyom Lászlót, majd Tőkés László ünnepi beszédét hallgathatta meg a gyülekezet. Sólyom László hangsúlyozta, hogy március 15-ét a legszebben a fiatalok között lehet ünnepelni. „Nagyon fontos üzenete van a mai ittlétemnek: a magyar nemzet igenis tud összhangban ünnepelni egyazon napon. Erdélyben olyan tanintézeteket kerestem fel, ahol anyanyelvükön tanulnak a magyar diákok. Szükség van a hagyományápolásra, értékőrzésre, ám nyitnunk is kell Európa felé, hiszen ezeknek a diákoknak fel kell venniük a versenyt a cambrige-i, oxfordi egyetemeken végzettekkel. Fontosak az iskolák, hiszen innen kerül ki a jövő értelmiség rétege, a vállalkozók, a munkások, hogy együtt egy versenyképes társadalmat alkossanak, amely megállja a helyét” – mondta a magyar államfő. A református püspöki palotában Sólyom László megbeszélést folytatott a püspökkel, majd a köztársasági elnök felkereste Tempfli József nagyváradi megyés püspököt. Délután több ezren vettek részt az RMDSZ által szervezett március 15-i ünnepségen Szacsvay Imre jegyző szobránál. A megye prefektusa, valamint Nagyvárad polgármestere is részt vett az ünnepségen. /Both Abigél: Püspökökkel találkozott Sólyom. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Sólyom László erdélyi látogatásával helyrehozta a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását, értékelt Templi József katolikus megyéspüspök. Kolozsváron percekig tapsolták a március 15-i gálaesten beszédet mondó magyar államfőt; a hangulatot összetartozás érzése tette felemelővé. Sólyom László arról beszélt: boldog, mert március 15-én az erdélyiekkel közösen ünnepel, ez ugyanis a magyar nemzet egységét fejezi ki. /Cseke Péter Tamás: Az összetartozás fokozatai. Sólyom László erdélyi látogatásával helyrehozta a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Lehet, hogy eleddig példátlan, hogy egy ország államfője a legnagyobb nemzeti ünnepet a határon túl töltse el. Lehet elítélni (képmutató szörnyülködéssel!), de lehet dicsérni is, ha úgy fogjuk fel, hogy a Magyar Köztársaság elnöke azért ünnepelt Erdélyben, mert az erdélyi magyarság ugyanúgy méltó és jogos örököse a negyvennyolcas hagyományoknak, akár az anyaországi, írta Magyari Lajos. Nem csodálkozott azon, hogy a magyarországi baloldali sajtó valósággal morajlott a megrökönyödéstől, az államfő gesztusát elítélte. Sólyom László nemzetben gondolkodik. Az „anyaország hivatalos idefigyelése gyászosan megcsappant az elmúlt legutóbbi öt esztendő során”, állapította meg a cikkíró. Ma Budapesten ketrecbe próbálják kényszeríteni 1848-49 emlékét, a felszabadult ünneplést, de mindig akad a Kárpát-medencében egy térség, egy helység, ahol szabadabban és tisztább lélekkel lehet ünnepelni. /Magyari Lajos: Velünk ünnepelt Sólyom László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

A Cotidianul című bukaresti lap szerint kolozsvári beszédében Sólyom az autonómia mellett érvelt; demokratikus párbeszédet szorgalmazott a népek között, hogy a többségi lakosság autonómiával kapcsolatos előítélete megszűnjön. Álláspontja azonban „kevésbé volt árnyalt”, mint az egy hónappal korábban. A Jurnalul National című lap azt emelte ki rövidhírének címében, hogy miközben Sólyom Romániába látogatott, „Budapesten szidják”. A tényszerűen beszámoló Evenimentul Zilei-jel ellentétben a Gardianul azt írta: „Sólyom hiába jött Erdélybe Tőkés érdekében”. A cikk szerint a magyar államfő erdélyi körútjának az volt a fő célja, hogy támogassa Tőkés László református püspököt, független EP-jelöltet. /Román sajtóvisszhang a Sólyom-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Összesen 1200 rendezvényen emlékeztek meg március 15-én Magyarországon az 1948-49-es forradalomról és szabadságharcról, mindössze tucatnyira olyan rendezvény volt, ahol a politikai pártok képviselői együtt álltak a nemzeti lobogó alatt. Sólyom László államfő március 15-én, az Országházban ünnepi köszöntőjében az erdélyi látogatásáról hazaérkezett államfő örömét fejezte ki amiatt, hogy március 15-ét több országban, mégis a magyar nemzet egységének keretein belül ünnepli. A köztársasági elnök szerint amennyiben 1848-ban találhatunk valami olyasmit, ami nem sikerült, akkor az az volt, hogy az államot, az államnemzetet és a nyelvében élő kulturális nemzetet nem tudták összeegyeztetni. “Most, miután a magyarság túlnyomó többsége, 12 millió magyar az Európai Unió polgára lett, most, amikor a határok megnyílnak, most van itt az a pillanat, amikor a lelkeknek is meg kell nyílnia, amikor le kell bontani azokat a korlátokat, amelyek elválasztanak minket egymástól, elválasztanak a szomszédoktól és Európától” – hangsúlyozta Sólyom László. /A vártnál békésebb volt a nemzeti ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Budapesten sem a Fidesz, sem a KDNP nem vett részt március 15-én az állami lobogó felvonásán, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „a Gyurcsány-kormány börtönbe zárja az állami lobogót”. A budapesti Kossuth Lajos teret ugyanis teljesen lezárta a rendőrség, a térre vezető utcákat fémkordonokkal, keresztbe állított rendőrautókkal állták el. Az érdeklődök fémdetektoros kapukon keresztül juthattak az ünnepség helyszínének közelébe. A Kossuth tér hónapok óta kordonokkal elzárt részére csak az eseményre akkreditált újságírók léphettek be a meghívott személyiségeken kívül. Amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megjelent a Kossuth téren, a kordonon kívül összegyűlt néhányszáz főnyi tömeg hangos fütyülésbe, kiabálásba kezdett. A füttyszó folyamatosan hallatszott a nemzeti lobogó és a történelmi zászlók bevonulása során. Az emberek folyamatosan a miniszterelnököt gyalázó jelszavakat kiabáltak. A Nemzeti Múzeumnál is füttykoncert kísérte a kormányfő megjelenését, a tömeg ekkorra 15 000-re növekedett. Ezt követően többezer ember indult a Március 15. térre, a Petőfi szoborhoz, a budapesti önkormányzat ünnepségének helyszínéhez. A tüntetők, kifütyülték és tojással dobálták meg Demszky Gábor főpolgármestert, beszéde alatt a biztonsági emberek esernyőkkel védték a szónokot a bedobált tojásoktól és paradicsomtól. A Fidesz nagygyűlésén hatalmas tömeg, több mint 200 ezer ember gyűlt össze megtöltve a Kossuth Lajos utcát, egészen az Astoriáig. „Mindazért, ami ma történik velünk, a válságért, a pénzbehajtásért, az utcai zavargásokért, a rendőri brutalitásért kizárólag a kormány, az új arisztokrácia kormánya a felelős” – jelentette ki Orbán Viktor. Este összecsapás kezdődött a rendőrök és a tüntetők között. /Ostromhangulat Budapesten a magyar nemzeti ünnepen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A rendőrség Budapesten a Deák téren elfogta Budaházy Györgyöt, akit tavaly szeptember óta köröztek a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű megrongálása miatt és a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületébe vitték. Több száz ember indult az épület felé Budaházy kiszabadítása érdekében. /A rendőrség elfogta Budaházy Györgyöt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./ Fémkordonnal lezárta a rendőrség a Nemzeti Nyomozóiroda Aradi utcai épületét, ahová Budaházy Györgyöt szállították. Budaházy kiszabadítását követelni estére mintegy ezer tüntető gyűlt össze, őket könnygázzal és vízágyúval szorította ki a rendőrség az Oktogonig, miután kövekkel és üvegekkel dobálták a rendfenntartókat, illetve egy építkezésről elhordott anyaggal barikádot próbáltak emelni az Andrássy út közepére. Késő estére több kis csoportra oszlatták szét a tüntetőket. /Március idusa Magyarországon: Tömegoszlatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

A politikai szembenállás a mindennapok szintjére is átszivárgott, 2004. december ötödike óta pedig a határon túli magyarok többsége még akkor sem tudna szimpatizálni a jelenlegi magyar kormányfővel, ha az úgy döntene, hogy komoly, a nemzet összetartozását hangsúlyozó változásokat kívánna bevezetni a magyar–magyar kapcsolatokban. Budapesten a rendőrség – szinte már gyanús, de inkább komikus túlbuzgósággal és eredményességgel – napi fél tucat „terroristagyanús” személy őrizetbe vételéről számolt be. – Az, hogy végre visszakapjuk az ünnepeinket, mindkét oldal politikai és közéleti szereplőinek felelőssége, írta a lap munkatársa. /Balogh Levente: Vissza az ünnepet! = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

A Moldovai Köztársaság hivatalosan visszamondta két román konzulátus megnyitására adott engedélyét. Múlt héten a kisinyovi hatóságok azzal vádolták meg Bukarestet, hogy gyakorlatilag ráerőltetik a moldovai állampolgárokra a román állampolgárságot. /Kisinyov visszamondta a román konzulátusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./