A marosvásárhelyi Mentor Kiadó évi rendszerességgel látogat Nagyenyedre. A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban kevés szó esett az Enyed és egész Erdély számára igen fontos „Az erdélyi tanítóképzés és óvóképzés történetéből” című kötetről, melyet Szabó K. Attila, az udvarhelyi kollégium nyugalmazott pedagógiatanára állított össze. Több mint 10 évi munkával, szakmai hozzáértéssel irányította a 23 erdélyi képző történetét leíró, nagyrészt gyakorló pedagógusokat. A különböző stílusú munkákból Sebestyén Mihály szerkesztése révén vált egységessé a kötet. Az eredeti oklevelekkel illusztrált könyvben 60 oldalt foglalt el a nagyenyedi képző története. A klasszikus középfokú tanító és óvóképzésnek érkezett el most az alkonya, helyét a főiskolai képzés veszi át. /Bakó Botond: Mentor-látogatás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Csíky Csaba zeneszerző és orgonaművész másfél évtizedes gyűjtőmunka eredményeként doktori disszertációja kibővített és újraszerkesztett, kétnyelvű változatát adta közre: KOLONICS (Orgonaépítészet a 19. századi Erdélyben – Orga in secolul al XIX-lea in Transilvania). A kötet az egykori kézdivásárhelyi orgonaépítő, Kolonics István munkásságát foglalja össze, felvonultatva a korabeli Erdély szász és magyar orgonaépítészetének színe-virágát. /Könyv a hangszerek királynőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

Egyed Péter 23 Buborék – a Kurszk balladája /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2007/ című könyvében a Barents-tengeren 2000. augusztus 12-én elpusztult Kurszk tengeralattjárón a halálra váró tengerészek sorssal való szembenézését írta meg. /Fekete Vince: Huszonhárom buborék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

Szőcs István olvasta az Erdélyi Naplóban a hetilap egyik németországi olvasójának szomorú levelét: hiába futott világgá, panaszkodott Zinner O. Ágnes, mert: „Mit hallottam a német televízióban? A Phönix nevű adó az egész Európának sugározta, hogy »a romániai forradalom az egyház kezdeményezésére indult«, és rögtön utána mutatták a hős ortodox papot Temesvárról. Azelőtti héten meg a nagyszebeni polgármestert szólaltatták meg, aki elmondta Európának, hogy 1200-ban a magyarok rámentek a békében éldegélő szászokra foglalni!!!” – Ezután Szőcs István felvázolta a valóságot, az erdélyi szászok történetét, kapott kiváltságaikat. /Szőcs István: Merengő. = Helikon (Kolozsvár), márc. 10./

A székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Ház közösségépítő programmal emlékezett Márton Áron püspökké szentelésének hatvannyolcadik évfordulójára. Itt tartották a színdarabpróbát, amelyet a Szent Miklós plébánia egyháztanácsa és a Musica Sacra vegyeskar tagjai szerveztek. A Szent Anna Nőszövetség tagjai folytatják a beteglátogatásokat. Februárban mutatta be Nagy Zoltán hittanár, informatikus A Hegy című, boldog emlékezetű Márton Áron püspökről készült filmjét. Február 15-én Egymásért vagyunk címmel őrangyalos farsang zajlott a Márton Áron Katolikus Ifjúsági Házban, több mint száz résztvevővel. Bákai Magdolna, a gyergyószentmiklósi könyvtár igazgatója mesélt arról, miként működhet egy olyan közösségépítő folyamat, ahol fogyatékkal élők mellé önkéntes segítők állnak egy programsorozatban, amelyben van játékos délután, ünnepváró alkotóműhely és sok más tevékenység. Mindezekből alakult az Őrangyal nevet kapott kezdeményezés, amely az, amely Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szentegyházán és Székelyudvarhelyen működik. /Molnár Melinda Egy hét a székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Ház vonzáskörében. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

A 2003-as év végén a Gloria nyomda a szakadék szélére érkezett, emlékezett Kádár István. A nyomda valójában gazdátlan volt. A jogos tulajdonost, az egyházmegyét jóhiszeműsége távol tartotta addig, amíg a botrány ki nem tört. Az alacsony bérezés miatt a szakemberek is otthagyták a nyomdát. Nagy Péter vette át a vezetést 2006. január 1-jétől. A gépek javítását elvégezték, a munkamorál javult, és ezzel párhuzamoson a bérezések is. A Gloria nyomda ismét betöltheti azt a szerepet, amiért ajándékba kapta a négy erdélyi egyházmegye. /Kádár István, a Gloria nyomda kuratóriumi elnöke: Ismét a Gloria nyomdáról… = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

A kolozsvári Horváth Béla Stúdió tagjai az Antoine de Saint-Exupéry regénye alapján készült A kisherceg című színdarabot adták elő február 24-én. /bm: Lelkigyakorlat a kis herceggel. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

Minden negyedik felnőtt korú romániai magyar aláírta az RMDSZ EP-választási listáját, így az RMDSZ 322 ezer aláírást gyűjtött össze európai parlamenti jelöltlistájának támogatására, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ostobaságnak nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint meg akarnák akadályozni Tőkés László indulását az EP-választásokon. /Stanik Bence: Minden negyedik magyar választó aláírását megkapták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Nyílt levélben fordult Markó Béla RMDSZ-elnökhöz Sógor Csaba szenátor és Toró T. Tibor képviselő. Megállapították, hogy miután mind az RMDSZ, mind pedig Tőkés László összegyűjtötte az európai parlamenti választásokon történő induláshoz szükséges aláírásokat, s miközben a közösség jelentős része elvárja az egység megteremtését, fontosnak tartották az „utolsó utáni” összefogásra történő felszólítást. Sógor és Toró felszólította Markót: éljen „megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé”. Kifejtették: meggyőződésük, „hogy ez kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetésén” és az elnök akaratán múlik. /Sógor és Toró: Egységes jelöltlistát! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

A RMDSZ nem ért egyet az európai parlamenti választások elhalasztásával – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a miniszterelnöki bejelentésre reagálva. „Felkészültünk a választásra, 300 000-nél jóval több aláírást gyűjtöttünk, ezeket jövő héten letesszük a Központi Választási Irodánál” – nyilatkozta. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor azt is elmondta, jelenleg teljes mértékben hiányzik a konszenzus, melyre szükség van a választások lebonyolítása érdekében. „Így számomra is kétségessé válik, hogy megfelelő körülmények között lehetne-e megtartani május 13-án az európai parlamenti választásokat” – vélekedett Markó. Tőkés László kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt kifejtette: „Bármikor hívják urnákhoz a választókat, Tőkés László a legesélyesebb erdélyi magyar jelölt”. Szilágyi Zsolt arról is beszélt, hogy tudomásuk szerint az RMDSZ vezetésének szándékában áll megkérdőjelezni a püspöknek gyűjtött aláírások hitelességét. „Csirájában kellett volna elfojtsák a kezdeményezésünket, de mivel ez nem sikerült, Verestóy Attila az RMDSZ titkos kampányfőnöke tovább dolgozik. Még nem is összesítettük az aláírásokat, de ő már tudja, hányat kell érvényteleníteni ahhoz, hogy a püspök ne indulhasson el a versenyben” – magyarázta Szilágyi. A kampányfőnök szerint Verestóy egy Bukarestben tartott gyűlésen közölte a számadatokat. A kampányfőnök azt is bejelentette, a választás tisztasága érdekében felkérték a sajtót, az Európai Parlamentet és az Európai Néppártot, hogy ne csak a voksolást, hanem az aláírásgyűjtési folyamatot is figyeljék. /EP-választás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Elítélte Eva Maria Barki nemzetközi jogász azt a kivizsgálást, amelyet a romániai főügyészség folytat a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte autonómia-népszavazás ügyében. A Bécsben élő, magyar származású jogász Önrendelkezés az Európai Unióban címmel hétvégén Csíkszeredában, Csíkszentmártonban és Csíkszentsimonban tartott előadást. Barki csíkszeredai előadásában kitért arra, hogy az ügyészségi eljárás több alapvető emberi jogot sért: egyrészt a véleménynyilvánítás szabadságát, amelyet az Európai Emberjogi Egyezmény szavatol. Ezenkívül sérti az önrendelkezési jogot. Hozzátette, az egyezségokmányt Románia is aláírta, és köteles betartani. A jogász hangsúlyozta, ha a főügyészség tényleges eljárást kezdeményez, az érintett szervezetek a Strasbourgban székelő Európai Emberjogi Bírósághoz, illetve az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához fordulhatnak. Eva Maria Barki kifejtette, az önrendelkezési jog csak úgy érvényesíthető, ha tömegbázison alapul. „A nép akarata a döntő, és nem a politikai pártoké, a pártnak pedig kötelessége érvényesíteni a népakaratot, tárgyalás, lobbi, nyomásgyakorlás útján” – fogalmazta meg a jogász. „Elengedhetetlen az anyaország támogatása. Magyarország még mindig nem tölti be védőhatalmi kötelezettségét, mert nem viszi az önrendelkezés ügyét a nemzetközi fórumok elé” – hangsúlyozta Barki. Eva Maria Barkit kétszer nyilvánították nemkívánatos személlyé a román hatóságok, összesen hat évre. A nemzetközi jogász először 1994. októberétől 1997. októberéig, majd 1998. októberétől 2000. októberéig volt persona non grata az országban. A nemkívánatossá nyilvánítás oka a jogásznak a Románia alkotmányában is megfogalmazott szuverenitást sértő nyilatkozatai voltak. Barki ugyanis támogatja a területi autonómia, valamint Románia föderalizálásának ügyét. /Jánossy Alíz: Barki: nem jogsértő a referendum. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

A budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Kertésztársaság március 10-én szervezte meg a kertészeti termékbemutatót, vásárt és magbörzét. Összesen 22 cég és magánvállalkozás mutatta be termékeit Nyárádszeredán, előadások is elhangzottak. Dr. Jakab Sámuel főszervező számára nagy elégtétel, hogy a kiállítók több mint fele a budapesti Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozatának végzőse. Ez bizonyítja, hogy a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás nem hiábavaló. Nagyobb lélegzetű előadást tartott az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba Európai gazdaként kezdeni, Erdélyi gazdaként folytatni címmel. Elhangzott dr. Wagner István, a Romániai Rózsatermesztők Szövetsége elnökének vetítéssel egybekötött előadása. /(kilyén): IV. Nyárádszeredai kertésznap. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

Március 9-én kiosztották Nagyváradon a 2006-os év Aranyalma Díjait azoknak a közéleti személyiségeknek, akik az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap szerkesztői és olvasói szerint az elmúlt esztendőben sokat tettek az erdélyi magyarságért. A két lapot megjelentető Scripta Kiadó immár harmadízben adta át az elismeréseket. Stanik István igazgató-főszerkesztő elmondta, a díj most már hagyománynak tekinthető. „Az idén inkább háttéremberek kapják az Aranyalmát, olyanok, akik napi munkájukkal nem a nagy nyilvánosság előtt kérkednek, hanem a háttérben maradva sokkal többet tudnak tenni magyarságért“ – tette hozzá. Reményei szerint a következő évben a maszol. ro portál révén megvalósul az első romániai magyar internetes televízió. Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője és Salamon Márton László, az ÚMSZ felelős szerkesztője adta át a díjakat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád háromszéki képviselő és Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Politika-közélet kategóriában kapott elismerést. A Társadalom kategória díját Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke, továbbá Borboly Csaba és Kovács Péter, a Miért vezetői kapták. A Kultúra kategória egyik díjazottja Tompa Gábor rendező volt, a másik Dimény Áron színész. Nagy Ágnes, a jegybank igazgatótanácsi tagja vihette haza a Gazdaság kategória egyik „aranyalmáját”, a másik díjazottja Varga Gábor, a találmányi hivatal vezetője volt. A Külhoni magyar személyiségek kategóriájában Radetzky Jenő magyarországi vállalkozó, a Román-magyar Kereskedelmi és Iparkamara létrehozója és Darvay Nagy Adrienne színházkutató vette át a szobrot. A romániai román személyiségnek járó díjat Paul Drumaru műfordító kapta. Végül Bocskor Bíborka lépett színpadra, az „erdélyi megasztár”, aki döntős volt egy magyarországi tehetségkutató versenyen. /Aranyalma „háttérembereknek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Négy kérdésben kezdeményezi népszavazás kiírását a magyarországi ellenzék. A Fidesz-KDNP hét népszavazási kérdéséből ötnek a sorsát véglegesen eldöntötte az Alkotmánybíróság (Ab): megindulhat az aláírásgyűjtés a termőfölddel, a kórház-privatizációval és a kizárólag patikán belüli gyógyszerárusítással kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság által jóváhagyott három kérdés mellett meg van a lehetősége annak, hogy a tandíjról is véleményt mondjanak a polgárok – jelentette be Áder János fideszes és Rubovszky György KDNP-s képviselő. Orbán Viktor gondolkodását minden percben a bosszú vezeti a 2006-os választási vereségért – jelentette ki Nyakó István, az MSZP szóvivője. /Referendum a kormány ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Kormányzati szerepre készül 2010-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) – nyilatkozta a március 11-i országos tisztújító gyűlésen Dávid Ibolya, a párt elnöke, akit újra megválasztottak, nem volt kihívója. Dávid Ibolya tudatta, hogy az MDF sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel nem lépne koalícióra. A gyűlésen felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. Arról beszélt, hogy az Európai Unión belül kell megteremteni egy újfajta magyar egységet. „El kell tűnnie az életünkből annak az utálatos szónak, hogy határon túli magyar” – hangsúlyozta. /Kormányzati szerepre készül az MDF. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Megjelent a lista arról, hogy idén Arad megye önkormányzata kiket tartott érdemesnek a kulturális kiválósági díjra. A huszonkét fős listán csak egyetlen magyar, mégpedig Kocsis Rudolf képzőművész szerepel. Az újságíró sokadszorra hozza elő: érthetetlen, hogy miért képtelenek elismertetni legalább egy oklevéllel azokat a magyarokat, akik a magyar kultúra túléltetéséért tesznek is valamit. Minden évben elhangzik: teljesen megfeledkeznek a magyarokról, és akkor utolsó pillanatban keresnek valakit. Arad megye népességének tíz százaléka magyar, a díjakból kettő megilleti a magyarokat. Több tucatnyi “névtelen” művelődési harcos dolgozik szép csendben a megyében a magyar közösségért. A hagyományőrző kategóriában egy román népi együttes meg egy szintén román folklórénekesnő kapott elismerést. Nem hallottak magyar népi együttesekről? Tavaly a művelődési kategóriákban egyetlen magyar sem került a listára. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére Gyergyószentmiklóson egyhetes rendezvénysorozat kezdődött. Március 11-én Gyergyószentmiklóson a katolikus templomtól a Népművészeti Alkotóház udvarára vonultak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékezők. A Ethnographia Gyergyoiensis Alapítvány és a város hagyományőrzői (Földváry Károly Lovas Bandérium, Csabafiak) által, az Ipartestületi Férfikar és a Domokos Pál Péter Női Dalkör közreműködésével gróf Batthyány Lajosra, a forradalom első miniszterelnökére és ideiglenes hadügyminiszterére emlékezett Török Zoltán. Laczkó–Szentmiklósi Endre történelemtanár a székelyeknek, elsősorban a gyergyóremeteieknek a szabadságharcban való részvételéről szólt. A Csabafiak hagyományőrzői ostoros bemutatót tartottak. /Bajna György, Sarány István: Ünnepségek a szabadságharc emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

Az erdélyi Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE) építészeinek vándorkiállításával kezdődött az elmúlt hét végén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott tavaszi konferencia, melynek keretében a Kós Károly szellemiségét irányelvként követő magyarországi és erdélyi építészek számos szakmai kérdést megvitattak. Makovecz Imre műépítész nem tudott jelen lenni a konferencián, üzenetét levélben tolmácsolta. Hangsúlyozta: „A Kós Károly Egyesülés nem a pénz, a multik kegyei után kapdos, hanem tönkretett települések felélesztésével, közösséggé kovácsoló művelődési házak, igazi otthonok tervezésével foglalkozik. ” A konferencián részt vevő egyetemi tanárok, diákok, építészek, tervezők, polgármesterek és kalákakezdeményezők számos kérdést megvitattak. Szó esett az Erdélyi Kézmíves Céhről is. Ismertették a Sapientia–EMTE leendő csíkszeredai építészkarának létrehozása érdekében tett lépéseket is. /Antal Ildikó: Építészek Kós Károly ernyője alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

Szacsvay Imre szobra felavatásának századik évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget a hét végén Nagyváradon, melyen részt vett az Országgyűlés jegyzői delegációja. A küldöttség koszorút helyezett el Szacsvay Imre szobránál, majd részt vett a bazilikában tartott ünnepi könyvbemutatón. Az Országgyűlés jegyzői nyolc éve ápolják az 1848-49-es Országgyűlés vértanú jegyzőjének, Szacsvay Imrének az emlékét. Az Országgyűlés ünnepi kiadványt jelentetett meg „Egy szobor száz esztendeje – A nagyváradi Szacsvay-szobor története“ címmel. A könyv előszavában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke egyebek között azt írta: „A szobor évfordulója annál is jelentősebb mementó, mivel Szacsvay Imre bihari születésű országgyűlési képviselőről, illetve jegyzőről napjainkig nem készült összegző jellegű, szakszerűen megírt történelmi portré. “ A Nagyvárad környéki Sályiban született Szacsvay Imre az 1848-1849-es Országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburg-rendszer kivégeztetett. /Szacsvay centenárium. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Várhatóan a jövő héten tartja Csíkszeredában soros ülését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa. Olyan határozat elfogadására készülnek, amely a hallgatóknak szánt ösztöndíjalap közel negyven százalékos csökkentését eredményezné. Dávid László, az egyetem rektora megerősítette az ösztöndíj-keret csökkentésének tényét. A Sapientia alkalmazza a Romániában érvényes hivatalos elveket. Ezek úgy határozzák meg az ösztöndíjalapot, hogy a létező diáklétszám alapján a hallgatók egyharmada részesülhet bármilyen juttatásban. „Egyetemünk a törvények szabta kereten felül még negyven százalék szociális ösztöndíjat biztosított hallgatóinak, ezt a jövőben, tekintettel a költségvetésre, nem tudja megtenni” – pontosított a rektor. A 2007–2008-as tanévtől kezdődően az ösztöndíjak negyven százaléka szociális, hatvan százaléka pedig érdem- és tanulmányi ösztöndíj lesz. A rektor elmondta: „Gémesi Ferenc magyar államtitkár szerint az egyetem költségvetése ugyanakkora lesz, mint a tavalyi évben. Pontosabban a magyar költségvetésből 1,4 milliárd forintot biztosítanak, ez valószínű kiegészítődik 1,65 milliárd forintra” – részletezte az intézmény vezetője. A magyarországi támogatást párhuzamos forrásokkal szeretnék kiegészíteni. /Rédai Botond: Csökkenti ösztöndíjalapját a Sapientia Tudományegyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 12./

Harminc székelyföldi szakember részvételével szervezett közművelődési találkozót a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Székelyföldi Közművelődés-szervezők Egyesülete Árkoson. A rendezvény célja volt kidolgozni a két megye, Hargita és Kovászna szakembereinek szakmai együttműködési lehetőségeit. Kultúrbiznisz néven megyeközi projektbörzét szerveztek. Ismertették az idén augusztusban sorra kerülő Háromszéki Magyarok Világtalálkozója elnevezésű projektet. Tavaly a Hargita megyei Szentegyházán került sor hasonló megbeszélésre. /Kultúrbiznisz Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Március 11-én ünnepelte Búzásbesenyő faluközösség március 15-ét: a falu első köztéri műalkotását, Petőfi Sándor mellszobrát ünnepélyes keretek között leplezték le. Kedei Pál Előd iskolaigazgató és Simon István polgármestermondott beszédet, majd a polgármester Lokodi Edittel, a Maros Megyei Tanács elnökével leleplezte Petőfi mellszobrát, a helybéli Horváth Kovács Szilárd munkáját. Horváth Kovács Szilárd a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum XII. osztályos tanulója. /Nagy Botond: Petőfi Búzásbesenyőn. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

Négy nappal az évforduló előtt a maroknyi szászvárosi magyarság a református templom gyülekezeti termében ünnepelte meg március tizenötödikét. Az ünnepségre az istentisztelet, illetve a szentmise után került sor, amikor a római katolikusok is átjöttek a közös megemlékezésre és ünnepi előadásra. Mivel az előző évekbeli megemlékezéseken Kún Kocsárd, a szabadságharc legjelentősebb Hunyad vármegyei résztvevője, a magyar oktatás későbbi mecénása, a közelben lévő Piski híres csatája vagy Petőfi Sándor került az előadás központjába, idén a forradalom hős asszonyairól szólt a megemlékezés. Szendrei Júlia, Laborfalvi Róza, Ercsei Júlia, Lővei Klára, Seidel Teréz és sokan mások jelentős szerepet vállaltak, sokan komoly áldozatot hozva a magyar szabadság oltárán, ismertette a fáradhatatlan Fülöp Júlia főszervező, a szászvárosi magyarság lelke. /Chirmiciu András: Március 15-i megemlékezés Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

A kétszáz évvel ezelőtt született Batthyány Lajos miniszterelnök, valamint a gyergyóremetei szabadságharcosok emlékére szerveztek megemlékezést Gyergyószentmiklóson. A rendezvényt az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány és a Hargita Megyei Kulturális Központ Szárhegyen működő művelődési központja szervezte. Laczkó Szentmiklósi Endre gyergyóremetei helytörténész beszédében a helybeli hősök – Portik Ferenc főhadnagy, Bernád Antal és Veres István honvédek – tevékenységét méltatta. Az emlékezésen fellépett az Ipartestület Férfikara és a Domokos Pál Péter Női Dalkör, az 1848-as hangulatot pedig a „barandások” – ostorral és pásztorbottal harcoló katonák – hagyományőrző csoportja, valamint a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület huszárjai biztosították. /J. A. : A helyi hősökre is emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Leng a szabadság zászlaja címmel telt ház előtt zajlott le március 11-én, vasárnap Kolozsváron a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre, a Szent Mihály Caritas és a Piaristák Romániai Rendtartománya által március idusát idéző ünnepség. A kolozsvári Református Kollégium énekkara lépett fel, majd Boér Ferenc színművész következett Március idusán című összeállításával. Vigh Ibolya operaénekes Erkel Ferenctől Szilágyi Erzsébet áriáját énekelte el, Major Olga pedig palotástáncot adott elő. Fodor György előadást tartott a Piaristák a nemzeti eszme és az 1848–49-es szabadságharc szolgálatában címmel, végül Kiss Tibor, a római-katolikus plébánia gondnoka az örmény vértanúkról értekezett. /Ö. I. B. : Ünnepség 1848 emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a Kovászna és Brassó megyei képzőművészek immár hagyományos, március 15-ét köszöntő tárlata, idén huszonnégy művész negyvenhárom alkotása. A tárlatot Fekete Vince költő, a lap külső munkatársa nyitotta meg. /Iochom István: Megnyílt a március 15-ét köszöntő tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

A felvilágosodás Európája című tematikus tárlattal várja látogatóit a marosvásárhelyi Teleki Téka. A tékát nyugat-európai tanulmányai és utazásai során tudományos igényességgel összegyűjtött könyveiből hozta létre Teleki Sámuel. A tárlat megnyitóját tudományos értekezlet előzte meg. A tékában őrzött matematikai, fizikai, biológiai, történelmi, földrajzi, kémiai, zoológiai, orvostani, filozófiai, illetve irodalmi munkákról Deé Nagy Anikó és Carmen Munteanu nyugalmazott könyvtáros, valamint Kovács Bányai Réka és Kimpián Annamária, a Teleki Téka munkatársa beszélt. /Antal Erika: A felvilágosodás könyvei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Rendkívüli tárlat látható Kolozsváron a Röser Könyvesboltban: az 1848-as magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó korabeli eredeti dokumentumok, sajtótermékek, folyóiratok. A kötetek szintén muzeális értékűek: Honvéd-album, Nagy-Enyed pusztulása 1849-ben, Aradi vértanúk albuma, Kossuth vidini beszéde (1850-es kiadás), 1895-ig a Kolozsváron elhangzott emlékbeszédek és sok más különlegesség. /Ö. I. B. : Forradalmi emléktárlat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

A nemrég alapított Veszely Károly-díjjal jutalmazta a Székelyföld csíkszeredai irodalmi folyóirat szerkesztőségét és Graur Jánost, a temesvári Heti Új Szó főszerkesztőjét a Magyar Kulturális Koordinációs Központ és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Sepsiszentgyörgyön. Hagyományteremtés céljából hozták létre a lapírók munkáját elismerő és a díjat, melyet ezentúl évente osztanak ki két újságírónak vagy két szerkesztőségnek – ismertette Hadnagy Miklós, az MKKK igazgatója. A névadó Veszely Károly (1820-1896) a szabadságharc idején római-katolikus káplán volt Brassóban, ahol nyomdát alapított, valamint elindította és szerkesztette a Brassói Lapokat. /Veszely Károly-díjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Március 10-én Kolozsváron a Puck Bábszínház magyar tagozata előbemutatóján szerepelt a Sramó Gábor és Kovács Gáborján által írt Rejtekajándékok kertje, melyet Sramó Gábor rendezett, a bábokat és a jelmezeket Matyi Ágota tervezte. /Rejtekajándékok kertje. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./