Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2007. március 17.
Egy-két alkalommal ismeretlen, és soha kézre nem kerülő tettesek meggyalázzák a temetők egyikét-másikát Resicabányán, a Hármas temetőt, illetve a Zsidó temetőt. A felborított sírkövek és helyenként megbontott sírokon túl a temető jobb oldali, feltehetően évszázados kőkerítését is kibontották. /Makay Botond: Újfent meggyalázták a zsidótemetőt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2007. március 17.
Oltszemen szekeres felvonulást tartottak március 15-én. Az étfalvazoltáni fúvósok taktusára indult az ünnepi menet, leányok, legények nemzeti viseletben. Negyedik esztendeje vált valóra Dimény Árpád helybeli vállalkozó álma, hogy szebb, méltóbb legyen a falu nemzeti ünnepe. Első alkalommal ünnepelt a falu a tavaly megépített turulmadaras emlékparkban. Kisgyörgy Zoltán Oltfej népének negyvennyolcas históriáját mutatta be, Oltszem ugyanis nyolcvanegy nemzetőrt állított a szabadságharc idején. /Kisgyörgy Zoltán: Első alkalommal a turul alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
2007. március 17.
Az 1848-as szabadságharc idején a románok vérengzése sok magyar áldozatot követelt. Kisenyeden 140 magyart mészároltak le. Andrei Saguna román ortodox püspök körlevelében felszólította híveit, fegyverkezzenek fel. 1848 októberében Gerendkeresztúron meggyilkolták a környéken összegyűjtött 200 magyar nemest, Kocsárdon 60 magyart mészároltak le, méghozzá – miként Domokos Pál Péter írta – „oly kegyetlen vandalizmussal […], hogy a jegyző családjának három tagja, látva a borzalmakat, fölakasztotta magát”. Október 23-án pedig Zalatna mellett játszódott le az addigi legborzalmasabb esemény. Kacziány Géza Magyar vértanúk könyve – Alsó-Fehér megyei tömegmészárlás című könyve szerint Zalatnán Petre Dobra kiadta a jelszót, hogy a magyarokat le kell gyilkolni. „Vadállati kínzásokkal ölték meg a védteleneket. Némely magyar férfi, nő és gyermek húsz-harminc sebet is kapott, s még élt; mások a fájdalomtól megtébolyodva, meztelenül futkostak, a hörgés, a sikoltás, rémes kiáltozás a fegyverek ropogásával vegyült, s mindaddig tartott, amíg a szerencsétlenek mozogni bírtak. ” A vérengzés folytatódott, Borosbocsárd, Sárd, Magyarigen, Boroskrakkó, Körösbánya, Topánfalva, Hegyalja, Borbánd, Kis- és Nagyhalmágy következett. Egyedül Balázsfalva körzetében 1848 októberének legvégén már 400 halottat emlegetnek a források. (A magyar áldozatok számát csak ebben az időszakban és csak ebben a megyében 2000 és 2500 közé teszik óvatos becslések.) Mindennek híre eljutott az ekkoriban mintegy hatezer lakosú, színmagyar iskolavárosba, Nagyenyedre is. Negyvenkilenc januárjának első napjaiban alig több, mint a lakosság fele tartózkodott ott: a helybéli férfiak nagy része a honvédségnél volt. 1949. január 8-án Axente Sever vezetésével felfegyverzett román csapatok rárontottak a város védtelen magyar lakóira. Szörnyű kegyetlenséggel gyilkolták az embereket, a házakat felgyújtották. A minorita rendházba menekült 300-400 nőt és gyermeket meztelenre vetkőztetve kihajtották a piactérre, és végignézték, hogyan fagynak meg a mínusz húsz fokos hidegben. Kisgyermekeket lábuknál fogva vertek a falhoz, az anyja keblére borult csecsemőt, a férje tetemét testével védelmező asszonyt dárdákkal, lándzsákkal szögezték szeretteik testéhez. A nemi erőszak, a rablás mindezek kísérője volt. A vérengzés egészen január 17-éig tartott, a rettenetes hidegben a hegyek közé menekültek után folytatódott az embervadászat, és több környező települést is elpusztítottak. Nagyegyeden leégett a 33 ezer kötetes könyvtár, az éremgyűjtemény, az erdélyi református püspökség és a megye levéltára. A halálos áldozatok számát egyesek 700-800-ra, mások ezerre teszik. Azonban ha azt vesszük, hogy hiteles források szerint körülbelül kétezren menekültek a hegyekbe, s nagy részük a körülmények és a napokig tartó üldözés miatt nyilván elpusztult, a szám megduplázható. Dél-Erdély és Nagyenyed magyarsága a mai napig nem heverte ki az 1848–49-es magyarirtások következményeit: az etnikai arányok döntő mértékben megváltoztak, sok falu egyszerűen kihalt. Ma Nagyenyeden a kollégiummal szemközt, a vár falán, észrevétlenül, szinte beleolvadva a kövekbe kicsinyke kőtábla áll, rajta mindössze ennyi: „1849. január 8. ” /Domonkos László: Kegydíj. Román vérengzés Enyeden ezernyolcszáznegyvenkilencben. = Magyar Nemzet, márc. 17./
2007. március 17.
Potyond eldugott kis falu Csíkban, ahol modern szabadidőközpontot avattak az ősszel. A Riehen Egyesület Erdei iskola vendégháza svájci pénzből és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala segítségével épült. Ifjúsági szállónak is nevezhető, négy-, öt- és hatágyas szobák mellett a tágas ebédlőt lehet használni osztályteremnek, filmvetítésekre vagy más szabadidős programokra. Az épület mellett hatalmas udvar és sportpálya várja a gyerekeket, fiatalokat. Kedves Zsuzsa, az egyesület ügyvezető igazgatója közölte, május 1-jétől indítják az I–VIII. osztályosok számára az erdei iskola típusú foglalkozásokat. Az ötnapos program ideje alatt az egyesület a szállás és napi ötszöri étkezés mellett kétszer kétórás természetismereti szakfoglalkozást és egy szekeres túrát biztosít a Csíki-havasokba. Nyárra vakációs programokat terveznek. /Takács Éva: Az Erdei iskola várja a gyermekeket. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./
2007. március 17.
Horváth Arany közíró, Horváth István /1907-1977/ költő lánya elmondta, hogy apad szülőfaluja, Magyarózd lakossága. Múlt évben tizenöt halottat kísértek a temetőbe. Az utóbbi húsz esztendőben a fiatalok rendre elhagyták a szülőfalut, ahová a XII. században letelepedtek, és éltek századokon át. Horváth István házát fel kell újítani, ehhez a Horváth István Alapítvány gondozásában lévő összeget a háromszorosára kell növelni. Több helyre nyújtottak be pályázatot. A századik születésnapra készülve Horváth Arany apjának nagy munkáját, a Magyarózdi toronyalját adta volna ki újra, de az olyan sokba kerül, hogy akkor a ház tatarozására, újraépítésére gondolni sem lehetne. Nagy Pál, irodalomtörténésszel emlékkönyvet készítenek elő. A Horváth István Alapítvány következő rendezvénye májusban lesz, újra találkoznak a költészet rajongói, a fiatal előadók Magyarózdon, hagyományossá vált ez az ünnep. A nyári Magyarózdi találkozó-szimpózium se marad el. /Bölöni Domokos: Magyarózdi gondolatok (Beszélgetés Horváth Arany közíróval, Horváth István költő lányával) = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2007. március 17.
Igen szoros kapcsolat épült ki Illés Lajos, a nemrég elhunyt zenekarvezető és a disznajói fiatalok között. Illés Lajos özvegye, Makkai Lilla lelkipásztor 1992-ben parókiáján, a magyarországi Kisorosziban létrehozta a Protestáns Ifjúsági Missziót. Felvállalták, hogy határon túli tehetségeket támogatnak, így jutottak el Erdélybe, Szászrégenbe, majd a Marosvécs községhez tartozó Disznajóra, ahol 1993-ban meghívták Kisorosziba a Csősz Irma nyugdíjas óvónő által vezetett naiv festészeti kör tagjait. Disznajón hagyományőrző néptánccsoport is tevékenykedik. Felkérték a táncosokat, hogy szerepeljenek Tolcsvay Béla Napfényfia című zeneművében. Ezután Illés Lajos magyar költők hazafias verseinek feldolgozásával megírta Magyar Ének (Cantus Hungaricus) c. művét, amiben szintén a disznajói fiatalok táncoltak. 1993 óta folyamatosan turnéznak a darabbal. Voltak vele 1998-ban a Magyarok Világtalálkozóján, de bejárták Erdélyt, a Felvidéket, s Budapesten is többször színpadra léptek. Illés Lajosék annyira megszerették Erdélyt, hogy Énlakán vásároltak házat, oda jártak nyaralni. /(vajda): Illés és a disznajóiak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2007. március 17.
A Duna Tv Kívánságkosár című műsorát március 17-én Marosvásárhelyről, a Kultúrpalotából közvetítik. A marosvásárhelyi születésű Pap Péter, a fő szervező Eu-Ro Sport Management Alapítvány vezetője elmondta, hogy a Duna tévé, a Szupernet tévé, az Euro Csillagai Kft. és a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal együttműködésében premierként kerül sor a helyi Kívánságkosárra. Céljaik között szerepel Marosvásárhely népszerűsítése a határokon túl, illetve a helyi művészek széles körű bemutatkozása. További tervek között szerepel a Kívánságkosár megszervezése Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is. /(b. i.): Kívánságkosár ma este! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2007. március 17.
Sebestyén Ottó jezsuita utazó lelkész, a HÁLÓ közösség erdélyi elnöke Kárpát-medencei szinten segít a közösség- és a magyarságtudat-építésben, a hit erősítésében, a lelki gyakorlatok szervezésében. Elmondta, hogy Déván született és nevelkedett, ezért ismeri a szórványmagyarság gondjait. Meggyőződése, hogy akik saját identitásbeliekkel találkoznak, közösen imádkoznak, egymással lelki kapcsolatot tudnak teremteni, azokban a magyarságtudat is erősödik. Azt szeretné, ha a HÁLÓ közvetítésével az emberek olyan kapcsolatrendszerhez jutnának a Kárpát-medencében, hogy a lelki, a szellemi és az emberi kötődések is egyre közelebb kerüljenek egymáshoz. /Balta János: Közösségépítő a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2007. március 17.
Kossuth Lajos 1842 és 1844 között tárgyalt a későbbi moldvai fejedelemmel Alexandru Ioan Cuzával a csángók hazatelepítéséről. A tervek a forradalom leverése miatt kudarcba fulladtak. Az 1940-es évek elején Teleki Pál is próbálkozott a Moldvában rekedt magyarok kitelepítésével, de végül megelégedett azzal, hogy elkezdhették a bukovinai székelyek átköltöztetését. Később még egy a csángók megmentésére irányuló akció volt, a célállomások Erdély elhagyatott falvai voltak. Tucatnyi család köszönheti Gergely István atya munkásságának, hogy áttelepedhetett Erdélybe. Közülük a családok mintegy fele tudott beilleszkedni, a többiek hazatértek. A rendszerváltás után a moldvai csángómagyarokat újra felfedezték Magyarországon. A csángómagyarság jövőjének alakulása azonban nem a magyar érdekeknek megfelelően történik. Már az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt is Olaszország volt a kitelepülni készülő csángók elsődleges célpontja. Az legnagyobb segítség volt nekik az egyházi közvetítési szerep, papi ajánlólevél értékes volt. A csángóknak jó a hírük más európai országokban, sőt Izraelben is, szívesen alkalmazzák őket. Mintegy nyolcvanezer csángó dolgozik Olaszországban. A migrációról szóló fontosabb konferenciákon mindig jelen van a jászvásári püspök, és a közbenjárására újabb támogatásokra tesznek szert. Jelentős könnyítéseket sikerült elérniük a banki kölcsönök és a lízing területén. Így, egy esztendei munka után a csángók lízingelt autókkal látogatnak haza, két-három évi munka után már lakást vásárolnak azok, akiknek folyamatosan van munkájuk. Nagyon sok csángó abbahagyta az otthoni építkezést, inkább az otthon hagyott gyerekeket is kiviszik Olaszországba. A román papok a nyomukban vannak, hogy a mélyen vallásos csángóknak a lelki igényeit kielégítsék. A papok most azt ajánlják a csángó falvakban a magyar nyelvet mint anyanyelvet kérvényezőknek, hogy mondjanak le erről a lehetőségről az olasz nyelv javára, mert „ez a jövő”. A következő tervük az, hogy olasz nyelven is tartsanak misét. „Ilyen jól előkészített, a csángómagyarság ellen elkövetett szabotázzsal még nem találkozhattunk. Ez egy kitervelt folyamat része, és világosan mutatja, hogy a román nemzeti tudat maximális hatóerővel működik” – írta Csángó Bogdán Tibor. Magyarországon jelenleg egyetlen, a határon túli magyarok támogatására vonatkozó program igyekszik segíteni a szülőföldön való boldogulást, ez a Szülőföld Alap. Nincs, aki propagálja és koordinálja ezt a programot Csángóföldön. /Csángó Bogdán Tibor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Csángó Koordinációs Irodájának vezetője, a Csángó Tükör című folyóirat főszerkesztője: Kinek kellenek a csángók? = Magyar Hírlap (Budapest), márc. 17.
2007. március 18.
Csiszér Albert Beke Györgyre emlékezett, akivel 1988-ban találkozott. Beke György elmondta, hogy naponta elimádkozza a szentolvasót. Zsebéből elővette a rózsafüzért, s azt mondta: örökség édesanyjától. Amikor anyja meghalt, keze lehanyatlott, kiesett belőle a rózsafüzér. Beke felvette, őrzi. Beke György a diktatúra idején is kimondta a fájdalmas igazságot. Ugyancsak ő volt, aki bátor volt írni Márton Áron püspökről, mint a romániai magyarság szellemi vezéréről akkor, amikor a nagy püspök nevét sem említették. /Csiszér Albert: Beke György író emlékére. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 18./
2007. március 19.
„Szeretném, ha a Feddhetetlenségi Ügynökség már holnap létrejönne. Ez nem Brüsszel vagy az én érdekem, hanem az országé” – mondta kétnapos romániai körútján Franco Frattini igazságügyi biztos, az Európai Bizottság alelnöke, aki az igazságszolgáltatás és a belügy helyzetét felmérni érkezett Bukarestbe. Előzően azonban, március végéig Romániának kell elkészítenie saját jelentését a 2006. december 13-án vállalt kötelezettségei teljesítéséről. A kötelezettségek között szerepel a köztisztségviselők vagyonát ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozása is. Az európai biztos Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel és Traian Basescu államfővel is találkozott. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője belügyekbe történő beavatkozásnak tekintette Frattini kiállását Monica Macovei igazságügyi miniszter mellett. /Cs. P. T. : Frattini kiáll Macoveiék mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2007. március 19.
A romániaihoz hasonló kultúrkörből érkezők számára kellene megnyitni Románia munkapiacát, jelentette be Vasile Blaga belügyminiszter, hogy elkerülhessék a franciaországihoz hasonló eseményeket, ahol az elmúlt években a bevándorlók utcai harcokba keveredtek a hatóságokkal. Blaga beszámolt Bukarest szándékáról, hogy a Moldovai Köztársaságban vízumkiadási központot létesítsen. Nehezményezve, hogy mintegy 500 ezer moldovai állampolgár kérelmezte a román állampolgárságot, de jelenleg csak 10 ezer személynek tudták ezt megadni. /Vasile Blaga „megszűrné” a bevándorlókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
A kormánykoalíció egyik problémája az, hogy még nem fogadták el a kisebbségi törvényt, és ebben „fontos szerepe” van Traian Basescu államfőnek – jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. Basescu nyíltan kijelentette, hogy nem ért egyet a törvénytervezettel. Korábban a demokrata miniszterek is felvállalták a kisebbségi törvény tervezetet. Most viszont már a PD sem támogatja a projektet. /Basescun múlik. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. március 19.
A romániai lapok felháborodottam állították, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, ,,Putyin jó barátja” (Romania Libera) és Gy. F.,,kommunista szimpátiája” (Gandul) miatt Románia és az Európai Unió sem tudja megszüntetni függőségét az orosz gázszállításoktól. A lapok Gyurcsány Ferenc nyugati sajtónak adott nyilatkozatára hivatkozva azt állítják, hogy a magyar miniszterelnök ,,elárulta” Európát. A tervezett európai uniós gázvezeték, a Nabucco támogatása helyett Magyarország az orosz oldalra állt, a Nabuccót ,,álomnak” minősítette, s ehelyett a Gazprommal kíván együttműködni, mert a Kék Áramlat névre hallgató orosz terv mögött ,,erős akaratot és jelentős erőt” vél felismerni. /Sylvester Lajos: A magyar kormányfőt nem csak otthon fütyülik ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. március 19.
„Az erdélyi magyarság nem felejti 1990 márciusát, és nem felejthetnek azok a családok sem, amelyek súlyos emberáldozatot szenvedtek a véres események során” – jelentette ki Markó Béla Marosvásárhelyen, a márciusi események 17. évfordulóján tartott találkozón, amikor fogadta a véres események során elhunyt Csipor Antal, Gémes István és Kiss Zoltán hozzá tartozóit, valamint a sok évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált és Szabadi Ferencet. A találkozón az RMDSZ vezetői idén is átnyújtották azokat az adományokat, amelyeket az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. „A botokkal, vasvillákkal, dorongokkal felfegyverzett román lakosok Sáromberkén halálra gázolták Nagyernyén Gémes Istvánt, férjemet” – emlékezett Csipor Antal özvegye. Ketten súlyosabban, Nemes Zoltán fia könnyebben sérült meg, a negyedik elgázolt ember, Gémes István belehalt sérüléseibe. „Kísérteties álmok kínoznak ma is. Gyakran riadok fel arra, hogy börtöncellám sötétjében égő cigarettát oltanak el testemen, miközben csípős paprikát dörzsölnek a szemembe, amitől másfél órára elvesztem látásom, s ez alatt folyton csak ütnek-vernek” – tárta fel személyes tragédiájának részleteit Cseresznyés Pál, aki évekkel börtönből történt szabadulása után sem tud szabadulni a kísérteties emlékektől. „Majdnem kiverték a fél szememet, a fogaimmal viszont már nem volt szerencsém, mind odalettek”. Később bebizonyosodott, hogy a magát kulturális szervezetnek nevező Vatra Romaneasca szervezte meg a román falusiak szállítását a városba, feltüzelve őket a magyarok ellen. Idén a tetszhalott szervezet más, nem túl ismert szervezettel közösen „Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események címmel” rendez szimpóziumot. Az összejövetelre meghívót küldtek Ion Iliescu akkori állam- és Petre Roman kormányfőnek, valamint Virgil Magureanu és Ioan Talpes volt titkosszolgálati vezetőknek. Kincses Előd ügyvéd, aki az események következtében egy időre kénytelen volt elhagyni az országot, szívesen venné, ha legalább most elmenne Ilisecu, Roman és Magureanu Marosvásárhelyre, ha 17 évvel ezelőtt nem tették. Több civil szervezet és számos román értelmiségi, a Temesvári Kiáltvány 17. évfordulóján nyílt levélben fordult a romániai törvényhozáshoz és az Európai Parlamenthez, amelyben igazságügyi vizsgálatot szorgalmaznak többek között a marosvásárhelyi események okainak és hátterének felderítésére. A Pro Európa Liga tavaly perújrafelvételt kért az 1990-es marosvásárhelyi események kapcsán, mivel azt gyanítják, hogy összefüggés van a véres konfliktus és a titkosszolgálat /SRI/ között. Az Igazságügyi Minisztérium azóta sem válaszolt a felkérésre. Sütő Andrást 1990. március 19-én brutálisan megverték, egyik szemét nem lehetett megmenteni. Tizenhét esztendővel ezelőtt a közeli falvakból teherautón érkeztek a megtévesztett román falusiak, hogy „visszafoglalják” a várost a magyaroktól. Másnap, március 20-án utcai összecsapások során sebesült meg a libánfalvi Mihaila Cofariu, akit a nacionalisták nemzeti hősnek kiáltottak ki, és akit mára már elfeledtek. Cseresznyés Pált 19 évi börtönre ítélték. A véres összecsapások három magyar áldozatot követeltek, több mint százan megsebesültek. /Bögözi Attila, Simon Judit: Ártatlan áldozatok emléke és büntetlen vétkesek között. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2007. március 19.
Markó Béla szövetségi elnök szerint hibázott Marosvásárhelyen a március 15-i ünnepséget szervező városi RMDSZ-szervezet azzal, hogy a postaréti megemlékezésen nem olvasták fel Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üzenetét. Borbély László ügyvezető alelnök, a marosvásárhelyi ünnepség résztvevője, elmondta: várták a nagykövetség képviselőjét, aki felolvasta volna a Gyurcsány-üzenetet. „Ellenben senki sem jött… Remélem, Gyurcsány úr nem haragszik meg ezért” – mondta Borbély. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus elmondta: azért olvasta fel kizárólag Tariceanu levelét, mert nem szerette volna, ha – a korábbi évekhez hasonlóan – kifütyülik Gyurcsány üzenetét. /Kulcsár Andrea: „Gyurcsány levelének helye lett volna”. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Az RMDSZ javaslatára Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Olosz Gergelyt nevezte ki a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöki tisztségébe. Olosz Gergely /sz. Sepsiszentgyörgy, 1976. szept. 30./ korábban az Országos Urán Társaság elnök-vezérigazgatója volt. Közgazdasági oklevelet szerzett 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán, majd jogi szakokleveles közgazdászdiplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. /RMDSZ-tisztségviselő felügyeli a gázszabályozást. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2007. március 19.
Budapesti párthivatalokban vagy más intézményekben dönthetnek helyettünk, írta Székedi Ferenc. Sólyom László köztársasági elnök legutóbbi erdélyi magánlátogatásával keveset foglalkozott a magyarországi média, annál többet és az erdélyi magyar médiumok. Az államfő Kolozsváron elhangzott beszédében rejlik nem nézeteinek összefüggő rendszere. Az autonómiáról a következőt mondta: „Az autonómiának számos konkrét megoldása lehetséges. Ezért mindenek előtt demokratikus, tisztázó párbeszédre van szükség az autonómia fogalmáról és jövendő tartalmáról. Sok félreértést és előítéletet kell eloszlatni a többségi társadalomban, és meg kell szerezni az adott állam egyetértését. ” Az autonómia tehát építkezés és nem kikiáltás. Az EU-ról: „Az Európai Unió tárgyszerűségre késztet: az emberi jogok nyelvén ért, az ilyen igényeket és sérelmeket tudja kezelni. Csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre. ” Ehhez nem kell egyetlen szót sem hozzáfűzni. Egy másik mondat az erdélyi, felvidéki, délvidéki és más magyar közösségek, valamint Magyarország viszonyáról: „Tiszteletben kell tartanunk az egyes nemzetrészek társadalmainak önállóságát. A politikában mindezek az érzelmeknél súlyosabban esnek latba, ám nem érintik a magyarként együvé tartozás mély és erős érzését, amely személyiségünk és emberi méltóságunk része. ”Azaz: nem dönthetnek budapesti párthivatalokban vagy más intézményekben. Sólyom László kolozsvári beszéde félreérthetetlenül megmutatja azt az eszmerendszert, amelyből nagyon sokan hajlamosak kisebb darabokat lecsipkedni, és csupán egyetlen töredéket állítani előtérbe. /Székedi Ferenc: A rész és az egész. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2007. március 19.
Maros megyéből összesen 21. 500 személy támogatta aláírásával Tőkés László református püspöknek az EP-választásokon való indulását – jelentette ki sajtótájékoztatón Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos alelnöke és Berekméri Sándor megyei elnök. Bár a Tőkés Lászlót támogató 137. 000 aláírást már benyújtották az országos választási irodához, az MPSZ vezetése attól tart, hogy az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy az aláírásokat tartalmazó listákat érvénytelenítsék. Tőkés András szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői gyakran zsarolással éltek: a magyarországi oktatási segély vagy a fűtéspótlék megvonását helyezték kilátásba abban az esetben, ha a megkeresettek aláírásukkal nem támogatják a szövetség európai parlamenti jelöltjeit. „Legalább négy faluból kaptunk erre vonatkozó információkat. Meg arra is, hogy az RMDSZ polgármesterei, tanácsosai, sőt, például a Bolyai Líceum diákjai is aláírásokat gyűjtöttek. Helyenként a polgármesteri hivatalt is bezárták ennek érdekében, az elöljárók pedig házról házra jártak és támogatókat kerestek a szövetség jelöltjeinek. Arról is érkezett jelzés, hogy a hivatalbeli takarítónők munkaidőben aláírásokat gyűjtöttek az RMDSZ-nek. Az MPSZ önkéntesei elsősorban olyan családokat kerestek fel, ahol nincsenek iskoláskorú gyerekek” – mondta az MPSZ alelnöke. Tőkés András szerint– elsősorban az értelmiségiek – gyakran az RMDSZ-től való félelmükben, megtorlástól tartva nem írták alá az MPSZ Tőkés Lászlót támogató listáit. /(antalfi): Maros megyéből több mint húszezer aláírás Tőkés Lászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2007. március 19.
Nagybánya március 17-én első ízben szervezett találkozót testvértelepülései számára. Nemcsak az önkormányzatok képviselői, hanem a vállalkozók is eljöttek. /Nagybánya. Testvérvárosok találkozója. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Az Ady Endre Gimnázium /Nagyvárad/ igazgatója és aligazgatója is csatlakozik az elmúlt héten a Mihai Eminescu Főgimnázium vezetői által elkezdett japánsztrájkhoz. Az elmúlt héten Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus és Liliana Antonescu, a megyei tanfelügyelőség szóvivője egy sajtótájékoztatón minden iskolaigazgatót korruptnak minősített, és azzal vádolta őket, hogy tisztességtelen úton változtatták meg az érettségi, illetve az országos tesztvizsgák eredményeit. Kijelentették: emiatt a vizsgabizottságokban semmi keresnivalójuk az iskolaigazgatóknak. A nyilatkozat hatalmas felháborodást váltott ki. Bolojan a japánsztrájk hallatán azt nyilatkozta: aki nem érintett az ügyben, annak nincs miért felháborodnia. Fleisz Judit, az Ady Endre Gimnázium aligazgatója elmondta, az Ady vezetői is felháborítónak tartják a valamennyi igazgatót korruptnak minősítő nyilatkozatot. /Gergely Gizella: Tiltakoznak az igazgatók. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Éves közgyűlését tartotta meg március 17-én Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete. Tárkányi Erika Tímea elnöki beszámolójából kiderült, hogy a szövetség tagjai többféle képzés között választhatnak, amelyeket a Kolozs Megyei Pedagógusok Háza is elismer. A sikeresen működő módszertani körök mellett jó hír a tagság számának bővülése: egyre több fiatal pedagógus iratkozik be a szövetségbe. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes a pályázatokon való részvétel fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Ömböli Irma frissen kinevezett magyar szakos tanfelügyelő beszédében az együttműködésre helyezte a hangsúlyt. /N-H. D. : Továbbképzésre ösztönöz az RMPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Egy új kezdeményezés, a SZEME névre keresztelt Székelyföldi Közművelődés-szervező Egyesület bontogatja szárnyait, Kovászna, Hargita és Brassó megyei kezdeményezők fogtak össze. A székelyföldi megyék művelődési intézményei képtelenek az együttműködésre, sokkal inkább vetélytársnak, mint partnernek tekintik egymást. Az egyesületet a 23 alapító tag már régebben kitalálta, Székelyudvarhelyen jegyezték be, és igyekeztek minden városból tagokat toborozni, nem intézményeket, hanem egyéni szervezőket várnak.,,Első lépés lehet, hogy a székelyföldi autonómiának tartalmat is adjunk” – fogalmazott Kovács István, a SZEME sepsiszentgyörgyi tagja. Tervezik egy székelyföldi művelődési konferencia összehívását. Párhuzamosan létrehoztak egy szervező irodát. /Farkas Réka: Székelyföld SZEME (Székelyföldi közművelődés-szervező egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./
2007. március 19.
Március 18-án lelkészválasztást tartottak Csíkszereda református gyülekezetében. A jelenlegi lelkész, Hegyi István tiszteletes 1986-ban meghívással foglalta el állását, elődjét, Vántsa Zoltán tiszteletest pedig a püspök nevezte ki az akkor még szórványgyülekezet élére. A 2226 főt számláló csíkszeredai református gyülekezet számára tavaly ősszel hagyott jóvá a püspökség még egy lelkészi állást. Az új csíkszeredai lelkészi állásra négyen pályáztak. Végül a csíkszeredai születésű Szatmári Szilárd szerzett több szavazatot, ő lesz a csíkszeredai református gyülekezet másik lelkésze Hegyi István parókuslelkész mellett. /Takács Éva: Lelkészválasztás Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. március 19.
Besztercén, a Magyar Házban szervezte meg az elmúlt hét végén a hazai magyar középiskolásokat tömörítő Romániai Magyar Diáktanács (RMDT) az idei év második, háromnapos konzultatív tanácsülését. A munkálatok során előadást tartott Székely Annamária és a Beszterce megyei Ifjúsági Igazgatóság referense, Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány programfelelőse. Jakab Adorján, Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) elnöke közölte: a tanácskozásra megyénként két-három küldött érkezett, akik beszámoltak az utóbbi kéthavi tevékenységről, majd közösen kidolgozták a következő két hónap stratégiáját. A MAKOSZ ügyvezető elnöke, a nagyváradi Dulau Diana, aki egyúttal a MIÉRT közoktatási felelőse is, elmondta: „Ilyenkor megbeszéljük közös gondjainkat, de nem csak szervezeten belüliek tartanak előadásokat, hanem szakembereket hallgatunk meg ifjúsággal, pályázatírással, szervezéssel kapcsolatos kérdésekről. ” /Mayla Júlia: Magyar diákok a Magyar Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2007. március 19.
Március 17-én Marosvásárhely Arany János emlékére szavalóverseny tartottak, a költő halálának 125. évfordulója. A legjobb szavalókat díjazta a zsűri. Versmondó versenyekre szükség van. A vers tanulása hozzájárul a gyerekek általános műveltségének gyarapításához, a memória-, egyéniség- és személyiségfejlesztéshez. 2000 óta – amikor a Haza a magasban szervezését felvállalták -, minden évben esélyt teremtettek az öt-nyolc osztályosok megmérettetésére, nyilatkozta Nagy Olga, a Friedrich Schiller Gimnázium tanára. /Mezey Sarolta: Tele vagyok, dallal vagyok tele…= Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2007. március 19.
Az elemi osztályosoknak szervezett, Kis Csíki Színészek vetélkedő, március 17-én lezajlott szakaszán csíkszeredai és gyimesi kisiskolások mutattak be rövid színpadi produkciókat, mesejeleneteket, népi gyermekjátékokat. A kászonaltízi Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület, a CSTIT és a csíkszentdomokosi Márton Áron Alapítvány szervezte vetélkedő csíkszeredai fordulóján öt iskolai csapat mutatkozott be. /Antal Ildikó: Színjátszó kisiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. március 19.
A Versünnep vetélkedőt idén Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére hirdette meg a Versünnep Alapítvány Zenéről a magyar költészetben alcímmel. Az erdélyi elődöntőt a hét végén Marosvásárhelyen tartották. A Duna Televízió, a Katolikus Rádió és a Magyar Rádió társzervezésében létrejött rendezvényre mintegy harmincan jelentkeztek magyar költők műveivel. Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a Versünnep iránt nagy az érdeklődés. A marosvásárhelyi megmérettetésen valamennyi erdélyi színház képviseltette magát. A középdöntőt április 13–14-én tartják Balatonfüreden, a döntőt Szatmárnémetiben rendezik meg április 27-én. /Antal Erika: Versmondók versenye. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./
2007. március 19.
Vajnafalván a református templomban ünnepélyes istentisztelet keretében, amelyen igét hirdetett Kató Béla református püspök-helyettes, március 18-án kiscserkészeket avattak. Az ünnepségen jelen volt dr. Szesztay Ádám, Magyarország bukaresti nagykövetségének határon túli magyarokért felelős másodtitkára és Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, valamint a helyi önkormányzat képviseletében Gazda István alpolgármester. A kiscserkészek a nemzet aranytartalékai lehetnek, hangsúlyozta Szesztay Ádám. A fogadalomtétel után tizenhat kiscserkésszel gyarapodott a most már 48 fős kovásznai Havadtőy Sándor Cserkészcsapat. /Bodor János: A nemzet aranytartalékai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./
2007. március 19.
Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte március 18-án Székelyudvarhelyen a Bethlen-negyedi református egyházközség Bethlen Gábor kórusa. Felelevenítették az 1997-es megalakulásuktól számított kórus-krónikájukat. Felléptek már a legkisebb szórványbéli templomban, de nagyvárosokban is, emlékezett Máthé Vilma kántornő, zenetanár, aki megalakulásától vezeti a dalárdát. /Molnár Melinda: Lelküket hallják minden dalban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./