Bár mindannyian magyarnak vallják magunkat, gyakran hallani, hogy mi és ők. Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője minap sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Sólyom László köztársasági elnök a Kossuth téri ünnepélyen zászlófelvonáson nem lesz jelen. A politikus hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja az államfő azon meggyőződését, hozzátette: „délután már együtt ünnepel velünk”. Tehát megjelenik a velük és velünk megkülönböztetés, írta a Hargita Népe. /Sarány István: Mi és ők. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybírósághoz fordult az új külügyminiszter kinevezése érdekében. A kormányfő azt nehezményezi, hogy bár Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter már hetekkel ezelőtt benyújtotta lemondását, Traian Basescu államfő nem hirdette ki az erről szóló rendeletet, és nem járult hozzá a miniszterelnök által február 19-én jelölt Adrian Cioroianu kinevezéséhez. Az államfői hivatal szóvivője bejelentette, hogy Basescu már felmentette tisztségéből Ungureanut. Az államfő nem támogatja Cioroianu kinevezését, becsüli a történész parlamenti tevékenységét, a külügyi tárca élén azonban a külpolitikában nagyobb tapasztalatú személyt látna szükségesnek. /Basescu felmentette Ungureanut. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Az RMDSZ március 12-én benyújtotta az európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges aláírásokat, jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A törvény szerint 200 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni, de a szervezet listáin 322 ezer kézjegy szerepelt. Viszonylag rövid idő alatt sikerült összegyűjteni ennyi aláírást, ami nagyon jó eredménynek számít, értékelte Markó. Szerinte ez bizonyítja, hogy a romániai magyarság támogatja az RMDSZ következetes politikáját. Markó közleményében köszönetet mondott a helyi és területi szervezeteknek, önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek, tanácsosoknak, valamint az önkénteseknek, de mindenekelőtt az erdélyi magyaroknak, akik „meghallva az egység hívószavát” aláírásukkal támogatták a szövetség jelöltjeit. /Leadta az RMDSZ az aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

A romániai magyarság először szembesül az igazi választás lehetőségével, amikor az RMDSZ jelöltlistája és egy független jelölt között mérlegelhet, kire is adja a voksát. Az RMDSZ 322 ezer támogatói aláírása mellett ugyanis Tőkés Lászlót is erőteljes, több mint 136 ezer nevet tartalmazó lista legitimálja. Az eredmények bizonyítják a tényleges választás iránti igényt. A Tőkés Lászlót pártoló aláírások száma másként gondolkodó tömeg létezéséről árulkodik, állapította meg Csinta Samu, a Krónika felelős szerkesztője. /Csinta Samu: Számháború. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Az eddig megkérdezett székelyföldi lakosok 99,21 százaléka támogatja a területi autonómia gondolatát, derült ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) összesítéséből. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke elmondta: eddig hat székely széken, összesen 97 településen szerveztek autonómia-népszavazást, amely során közel 110 ezer személy adta le voksát. Eddig Sepsiszéken szólították meg a legtöbb szavazópolgárt, összesen 33 974 személyt, akiknek 98,79 százaléka igennel voksolt. Udvarhelyszéken 27 504 személy szavazott, az igenek aránya 99,48 százalék, Bardoc-Miklósvárszéken 12 140 személy adta le voksát, közülük 99,52 százalék mondott igent az autonómiára. Gyergyószéken 24 064 személyt kérdeztek meg, az igen szavazatok aránya 99,22 százalék, Marosszéken 10 222 személy válaszolt a szavazó-biztosoknak, és 99,22 százalék igennel voksolt, míg Orbaiszéken 4258 személy szavazott, a támogató szavazatok aránya 99,69 százalék. Csíkszéken és Kézdiszéken még zajlik az autonómia-népszavazás. Tulit Attila, az SZNT alelnöke elmondta, hogy több háromszéki polgármester és alpolgármester is segített a szervezésben. /Kovács Zsolt: SZNT: 99 százalék az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke és Andrássy Árpád, az SZNT Állandó Bizottságának titkára kijelentették, hogy az SZNT tagjai és az RMDSZ vezetői külön-külön vesznek részt a március 15-ei ünnepségeken. Felvetődött a közös ünneplés lehetősége, és helyszíneket is javasoltak, többek között Csíkszeredát, de ez nem valósult meg. „Nem szervezünk külön ünneplést, mindenki magánszemélyként vesz részt az ünnepségeken” – mondta Andrássy. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) baróti szervezetei aláírtak egy felhívást, amelyben felszólítják a magyarokat, hogy ünnepeljék együtt a magyar nemzeti ünnepet. A felhívást az említett három szervezeten kívül a magyar egyházak, a civil szervezetek, illetve Barót független polgármestere, Nagy István is aláírta. Március 14-én elkezdődnek Kolozsváron a március 15-i ünnepi rendezvények. A kolozsvári Magyar Operában Talpra magyar... ! címmel ünnepi műsor lesz, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ idén Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál rendezi meg a március 15-i, országos központi rendezvényét. /Külön ünnepelnek az SZNT vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Megalakulásakor az RMDSZ utánpótlását nevelő ifjúsági szervezetnek számított a MIT, a Magyar Ifjúsági Tanács, mára viszont önálló civil szerveződés. A MIT tizenkét év alatt megtett útját mutatja be a Másfél évtized című könyv, a Magyar Ifjúsági Tanács, az ernyőszervezet tizenkét évéről és az erdélyi magyar ifjúsági élet tizenöt évéről szóló interjúkötet. Sándor Krisztina MIT-elnök kifejtette, a könyvben megszólaló interjúalanyok részletesen beszélnek arról, hogyan kerültek a kezdeti időszak után egyfajta ellenzékbe az RMDSZ-ben. Ezt az ellenzékiséget kezdetben a Reform Tömörüléssel együtt vállalták. Ebben a helyzetben jött volna el az SZKT-tagság megújítása 2001-ben, az RMDSZ vezetői azonban nem fogadták el az SZKT-tagságra jelölt személyek listáját. Ekkor a MIT úgy döntött, nem érdemes bent maradni ebben a rendszerben, mert nincs lehetőség a megváltoztatására. A MIT vezetősége nem tudta elfogadni azokat a döntéseket, amelyeket a csúcsvezetés hozott, a sorozatos megalkuvásokat és a nyomásgyakorlási helyzetek kihagyását, elég a Petőfi–Schiller egyetem terve körüli botrányra gondolni. A MIT tagjai látták, hogy a kormányra lépés után az erdélyi magyarság érdekein a pártérdek kerekedik felül, ezt nem lehetett vállalni. A MIT volt az a szervezet, amelyik először vállalta a nyilvános szakítást az RMDSZ csúcsvezetőségével. Az interjúgyűjteményben az akkori MAKOSZ-elnök, Borboly Csaba (ma MIÉRT-társelnök, Hargita megye tanácsának alelnöke) azt állította, hogy aljas leszámolás áldozata lett, hamis bizonyítékok alapján távolították el a MIT-ből. Sándor Krisztina elmondta, Borboly a sikkasztásra biztató leveleinek az elnökség kezébe kerülését nevezi leszámolásnak, azonban a tények tények maradnak. Nagy Pál a vele készített interjúban kijelentette, hogy két tagszervezet (az OMDSZ – Országos Magyar Diákszövetség és a RODOSZ – Romániai Doktorandusok Szövetsége) csak hátráltatja a MIT-et, inkább hagyni kellene őket a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet – az RMDSZ által a MIT kilépése után létrehozott ifjúsági szervezet) felé közeledni. Sándor Krisztina rámutatott, az OMDSZ a támogatások miatt bizonyos mértékben függ az RMDSZ-től, emellett együttműködik a MIÉRT-tel is. Valamiért mégis ragaszkodnak a MIT-tagsághoz. A RODOSZ MIT-beli szerepe a múltban több évig az OMDSZ-éhez hasonló volt. A legtöbb ideig elnökségi szerepet vállaló Veres Valér nemzeti liberális szemlélete meghatározta a szervezet álláspontját. Ugyanaz a helyzet a RODOSZ-szal is, mint az OMDSZ-szel: anyagilag függ az RMDSZ-től. A MIT továbbra is olyan szerepet játszik az erdélyi magyar közéletben, mint most, alapvetően civil szövetség. /Bagoly Zsolt: Hat éve járja a maga útját a MIT. Nem lehetett beletörődni az RMDSZ sorozatos megalkuvásaiba. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./

Az államfőhöz hasonlóan az ellenzéki párt sem lesz ott a Kossuth téri zászlófelvonáson. – Szabad március 15-ét akar a Fidesz – mondta a párt budapesti sajtótájékoztatóján Deutsch-Für Tamás, a Fidesz elnöki kabinetfőnöke, hangsúlyozta: arra kérik az ünnepi rendezvényükre érkezőket, hogy semmilyen pártzászlót, transzparenst és önkényuralmi jelképet ne vigyenek magukkal. A politikus elmondta: sem pártja, sem a KDNP nem vesz részt március 15-én reggel a Kossuth téren az állami lobogó felvonásán, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy „a Gyurcsány-kormány börtönbe zárja az állami lobogót”. A Fidesz tudomásul veszi és tiszteletben tartja azt, hogy Sólyom László köztársasági elnök március 15-én és az azt megelőző napokban milyen köztársasági elnöki programot bonyolít le. Deutsch-Für Tamás leszögezte: a Fidesztől, a párt megemlékezésén résztvevőktől nem kell senkinek sem tartania. Nyakó István, az MSZP szóvivője megjegyezte: az, hogy az ellenzék vezető pártja az árpádsávos zászlótól nem határolódik el, az állami lobogótól viszont igen, ez a márciusi ifjak emlékének meggyalázása. Ez maga a botrány, ez maga a Fidesz – nyilatkozta. /Fidesz: börtönbe zárták az állami lobogót. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász jelentette ki: az anyaország védőhatalmi státusa nélkül, a nemzetileg elkötelezett magyar kormány támogatása nélkül autonómiaküzdelemnek kicsi az esélye. Nemzetéért felelős magyar kormányt kér immár hónapok óta tartó tüntetésein Budapesten a magyar nemzeti oldal. A súlyos államadóssággal küszködő Magyarország mély gazdasági válságban van. Megerősödött nemzettudattal sok mindent újra lehetne kezdeni. /Makkay József: Közös felelősség március idusán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./

„A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret. ” – írta Alekszandr Szolzsenyicin. „Gyurcsány Ferencék országlását nézve, megerősödhetünk abban, hogy bizony Kun Béláék, Rákosiék és Kádárék ideologikus bolsevizmusa, valamint az MSZP-SZDSZ saját zsebre játszó rablókapitalizmusa erkölcsi tekintetben egy tőről fakad” – írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Immoralitás és amoralitás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14./

A Szabadság magyar fordításban közölte a Cotidianul című bukaresti román lapban megjelent, Székelyföld autonómiájával foglalkozó cikket. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást rendezett az autonómiáról. „A referendum célja tudatosítani a székelységben az autonómia szükségességét” – mondta Ferenc Csaba, a SZNT alelnöke. A két román cikkíró szerint az autonómiát az egyszerű emberek körében nem övezi feltétlen egyetértés. A szerzők azt elismerik, hogy a kormányzat 1989 után késleltette a régiók fejlesztésének elvén alapuló decentralizációt. Az RMDSZ szerint az autonómia feltételezi a régiók korszerűsítésének elsőbbségét, így a Székelyföldét is. Az SZNT etnikai kritériumokra támaszkodó autonómiát akar, ezért hívta a székelyeket az urnákhoz. Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem politológus tanárának véleménye szerint, az SZNT által javasolt modell túlhaladott. Gagyi József, a Sapientia antropológusa szkeptikus az autonómia előnyeit illetően. A Román Akadémiai Társaság tanulmánya szerint a székelységben az egy főre eső saját jövedelem az országos értékek alatt maradt, ez a régió az újraelosztás során többet kap a központtól, mint amennyit fizet. „Nem tudjuk, hogyan működne egy autonómia a Székelyföldön, mert még nem létezett ilyen”, mondta Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnöke. Kolumbán Gábor adjunktus szerint Székelyföldet regionális fejlődési struktúra keretein belül kell felépíteni, de nem etnikai kritériumok alapján. Fodor Imre felhívta a figyelmet arra, hogy Marosvásárhelyen 13 általános iskola működik. Az egyiknek Friedrich Schiller a neve, a másiknak Európa, a többi román személyiségek nevét viseli, annak ellenére, hogy a város lakosságának fele magyar. Másik példa: 1996–2000 között Maros megye Közigazgatási Bizottságának 27 tagja volt, közülük csak ő volt magyar. A többi 26 román volt. /Marius Cosmeanu, Remus Radu: A székelyek autonómiája: a harc a szív és a pénztárca között folyik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. 14./

Március 15-ére emlékeztek Désen a református templomban vasárnap, március 11-én. Gudor Lajos esperes méltatta beszédében az akkor egyetlen eszméért összefogó nemzet egységét, s kifejezte aggodalmát amiatt, hogy ez az egység napjainkban egyre kevésbé tapasztalható. Gudor Lajos meghívta a jelenlevőket a március 15-én a Honvédemlékműnél történő megemlékezésre. /Balogh Endre: Dés. Ünnepi megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Közzétették a február 22-én lezajlott főtanfelügyelő-helyettesi versenyvizsga eredményét Kolozs megyében. Két jelölt versengett a tisztségért: Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő és Török Ferenc, aki eddig töltötte be ezt a posztot. A vizsgaeredmények alapján az elkövetkezendő négy évben Péter Tünde lett a Kolozs megyében a főtanfelügyelő-helyettes. Török Ferenc továbbra is a tanfelügyelőségen fejti ki tevékenységét. Az új magyar szakos tanfelügyelő Ömböli Irma, az Apáczai Csere János Líceum magyartanára. Péter Tünde több mint tíz éve a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség munkatársa. Elsődleges fontosságú teendői közé sorolta a kolozsvári magyar szakoktatás támogatását, valamint az iskolákkal és a közvéleménnyel való minél hatékonyabb kapcsolattartást. /N. -H. D. : Kinevezték Péter Tündét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Szabó Károly korábbi aligazgató nyerte meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát – jelentette be Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. /K. E. G. : Kinevezték a tékavezetőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Tisztújító közgyűlést tartott a 110 éves Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyószentmiklósi fiókja. Dr. Gereöffy Ferenc beszámolója, majd annak megvitatása után megtartott választás eredménye: elnök dr. Gereöffy Ferenc, alelnök: Vadász Szatmári István, titkár: Elekes Éva, maradt a régi vezetőség. Az új székházba összehívott közgyűlésen elhatározták, hogy az idei év minden tevékenységét a fennállás 110 éves ünnepe jegyében szervezik meg. Újrafestik néhány fontos turistaút jelzéseit. /Bajna György: Maradt a régi EKE-vezetőség. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

2006 nyarán megújult Énlaka kultúrotthona. S jött az ötlet, legyen újra színdarabos bál. Így sok év után színre vitték Kisfaludy Károly Fösvény című színdarabját, Szávai Piroska tanítónő és Szávai Márton nyugdíjas tanító rendezésében. Az énlaki színjátszásnak több mint százéves múltja van. /Bálint Berta, Énlaka: Színdarabos bál. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

1954. március 14-én, 53 éve annak, hogy az éterben először szólalt meg az azóta közismertté vált szignál, és egy hang közölte: „Itt Kolozsvár, Románia”. A három évvel ezelőtt, a félévszázados fennállás alkalmából megszervezett nagyszabású ünnepség után az intézmény ezúttal csendben ünnepel. A magyar szerkesztőséget illetően Orbán Katalin osztályvezető elmondta: van két adóállomás, amely kimondottan a kolozsvári műsort továbbítja: az egyik Máramarosszigeten, a másik Nagyszebenben. A vidéki tudósítók száma 11-re emelkedett, ezzel teljes lett a hálózat, az adásterület egészében lefedett. Most már van rádiókabaré is, a Szomszédnéni Produkciós Irodával való együttműködés következtében. /Ünnepel a Kolozsvári Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Kolozsváron Bretter György Irodalmi Kör vendégeként első kötetes szerzőt köszöntöttek, Pethő Lorand Nimfasztriptíz (Grinta, 2007) című verseskötetét Papp Attila Zsolt mutatta be. /Varga Melinda: Egy balkáni Catullus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Novum Forum Siculorum Társaság március 15-e alkalmából ünnepi műsort tart, amelynek keretében bemutatják a társaság által kiadott marosvásárhelyi történelmi arcképcsarnokot tartalmazó könyvet. /Novum Forum könyvbemutató és műsor. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

Székelyudvarhelyen március 14-én bemutatják Murányi Levente Gyerekfejjel 56-ban című könyvét. /Gyerekfejjel 56-ban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott március 14-én Sólyom László magyar köztársasági elnök, este pedig a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A köztársasági elnök Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre. A bonchidai Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, üdvözölte az elnököt és feleségét. Szabó Bálint felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért. Sólyom László elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor „Erdély Versailleseként” számon tartott Bánffy-kastélyt. Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, majd megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is, ezután Zsobokra utazott, ahol a gyermekotthont látogatta meg. A kolozsvári Magyar Operában Markó Béla mondott beszédet leszögezte: 1848 szabadságharca után a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, most pedig a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot. Az Európai Unióban „végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral” – mondta. Markó az egységet hangsúlyozta: „Csak egymásnak ne ugorjunk!” Sólyom László beszédében hangsúlyozva: Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden feltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették. Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est. /Farkas Imola, Köllő Katalin: Európában a magyar nemzet megint egységes lehet. Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Díjazottak: Auch Sándor, a marosvásárhelyi izraelita hitközség elnöke – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Boér Ferenc, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Cs. Erdős Tibor képzőművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Gálfalvi György író – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Horváth Andor író – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió vezetője – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Márkos Albert hegedűművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Öllerer Ágnes zenetanár – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; Szilágyi Júlia író – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Díjazottak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Ha nincs mitológia, akkor nincs lelki kultúrközösség sem. A mitológiák pedig éltetik a nemzetet. A mitológiák, akár a Rákóczi-szabadságharc, akár 1848–49, akár 1956, a nemzet lelkiségének, a nemzet hitének, akaratának egy-egy történeti képben való megőrzése és összegyűjtése, írta Kónya-Hamar Sándor képviselő. A mártíromság minden megújulásnak, új hitnek és új erőnek a legnagyobb garanciája. Mártírokra építhet erkölcsiségében a leginkább egy nemzet. Ma pedig amikor a nemzetet új belső csapások sújtják (2004. december 5 és 2006 ősze), akkor is úgy kell emlékeznünk 1848-ra és 1956-ra is, mint erőt, eszmét és erkölcsöt adó mitológiára és történelmi valóságra. Az ellentétek és indulatok ellenére is, sorsdöntő kérdésekben nemzeti egységnek kellene érvényesülni. /Kónya-Hamar Sándor: Mitológia és közösség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Erdély visszatérésével Európába sokkal közelebb került az anyaországhoz a történelem folyamán a határmódosítások révén tőle elszakított magyarság. Ma elsősorban békét és egyetértést kívánhat leginkább magának a magyar nemzet, ezen belül az erdélyi magyarság is. Nem ártana felülvizsgálni a mindenkori magyar kormány nemzetiségpolitikáját, hogy igazi testvérként, a magyar nemzet részeként kezeljék végre az anyaország határain túl élő, kisebbségi sorsba kényszerült nemzettársaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség aradi kongresszusán kijelentette, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatban legyen végre konszenzus a mindenkori magyar kormány politikájában. Jelzésértéke van Sólyom László köztársasági elnök négy napos erdélyi nem hivatalos magánlátogatásának is. A rendszerváltás óta első alkalommal tartózkodik Erdélyben magyar államfő a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával. Talán azt kívánta volna ezzel hangsúlyozni Sólyom László, hogy Erdélyt saját hazájának, az itt élő magyarokat pedig nem egyszerű „határon túli magyaroknak”, hanem ennél sokkal többnek: saját népének tekinti. Ugyanilyen fontos, hogy az erdélyi magyarság is komoly önvizsgálatot tartson, megszabaduljon az önmarcangoló kisebbségi érzéstől, ne érezze magát többé „kisebbnek” és „kevesebbnek”, és csak „határon túli magyarnak”, hanem nyerje vissza önbizalmát és önértékelését. /Papp Annamária: Strasbourg. Békét, egyetértést – uniót! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Az Erdélyi Riport hetilap két írásában támadta Sólyom László köztársasági elnököt: Jó képet kénytelen vágni az RMDSZ két, láthatóan nem különösebben kedvére való dologhoz: a májusi európai parlamenti választás elhalasztásához, illetve Sólyom László magánjellegű ünnepi erdélyi vizitjéhez, írta Szűcs László főszerkesztő. Az EP-választás őszre halasztása, szemben politikai ellenfelükkel, a független jelölt református püspökkel, aligha hiányzott Markóéknak. Szűcs László szerint „a három héttel korábbihoz hasonlóan újfent a Tőkés-kampányt segítő megjelenése a legfőbb magyar közjogi méltóságnak a zűrzavaros román politikai viszonyok között akkor sem a legjobban időzített, ha érkezése magánjellegét oly sokszor emlegetik. ” Hozzátette: „Sólyom aligha lép majd fel nyíltan az RMDSZ ellen, úgyhogy a mosoly kötelező. ” /Szűcs László: Két tűzoltás között. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 15./ Az Erdélyi Riport hetilapban Ágoston Hugó is elítélően írt Sólyom László köztársasági elnök látogatásáról: kihívásként is értelmezhető, hogy a rendszerváltás óta először nincs jelen Budapesten március 15-én. Az újságíró a Népszabadságot idézte, Nagy N. Péter jegyzetét: Sólyom László nem lesz a helyén. /Ágoston Hugó: Egyfelől és másfelől. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 15./

Rendkívül éles hangnemben támadta március 14-én Sólyom Lászlót erdélyi körútja miatt Mircea Chelaru tábornok, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. Nyílt levelében azzal vádolta a magyar államfőt, hogy figyelmen kívül hagyja az ország szuverenitását, mivel „választási ügynöki szerepben tetszeleg”, és hiú reményeket táplál az erdélyi magyarokban. Románia volt vezérkari főnöke szerint Sólyom László kihasználta a bukaresti hatóságok „ideiglenes gyengeségét” oly módon, hogy „legitimizálta egy értékes és becsületes közösség lelkiismeretének enklavizálását. ” Cosmin Covaciu Fehér megyei prefektus figyelmeztetésben részesítette a Sólyom László által előző nap meglátogatott intézményeket – közöttük a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolát – amiatt, hogy nem vonták fel a román nemzeti lobogót. /Kelemen Tamás: Chelaru: nemkívánatos elnöki vizit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A rendszerváltás óta nem tapasztalt feszült várakozás előzi meg az anyaországban a nemzet legszentebb ünnepét. Az erdélyi magyaroktól a magyar baloldal szószólói megtagadnák a jogot, hogy együtt ünnepeljen március 15-én Sólyom László államfővel. Jellemző módon csak számukra tűnik menekülésnek, hogy Sólyom László ma nem lesz ott Gyurcsány Ferenccel az ünnepi zászlófelvonáson. Bukarestben egyedül a szekusmúltjának köszönhetően dollármilliomossá vált Dan Voiculescu zsebpártja vetemedett megkérdőjelezni a köztársasági elnök erdélyi látogatásának jóhiszeműségét, – ezzel egy platformra került az MSZP-s Lendvai Ildikó a magyarfaló Chelaru tábornokkal, állapította meg a Krónika. A nemzet összefogásának, egységének üzenete még hitelesebben hangzik a magyar államfő szájából, ha azt Fehéregyházán, Nagyenyeden, Kolozsváron mondja. Jelenkori magyar tragédia, hogy ez az elvárás ma a maximum. /Rostás Szabolcs: Nemzeti maximum. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke március 14-én Nagyszebenbe látogatott, amely idén az Európa Kulturális Fővárosa címet viseli. A házelnök a város német nemzetiségű polgármesterével találkozott, délután Markó Bélával, az RMDSZ elnökével mondott beszédet az 1848–49-es szabadságharc évfordulója alkalmából. Megtekintette az Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben viselő Pécs bemutatkozását a nagyszebeni Thalia koncertteremben, este pedig részt vett a Pécsi Színház – Edward Albee: Nem félünk a farkastól című darab – előadásán. Szili Katalin egy harangocskát ajándékozott Nagyszeben polgármesterének, Klaus Johannisnak, aki cserébe egy fotóalbumot adott az Országgyűlés elnökének. „Ez a kicsinyített mása annak a harangnak, amely Magyarország parlamentjében szól. Az eredeti 150 éves, és mindig az asztalomon van. Azt szeretném, ha ez a harangocska az Ön asztalán állna. Ha megrázza a harangot, mi sietve jövünk Nagyszebenbe. Azt szeretném, ha ez lenne az együttműködésünk szimbóluma” – mondta Szili Katalin. /Nagyszeben vendége volt Szili Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyar közösséghez intézett üzenetében leszögezte, 1848-ban a szabadság eszméje fogta egységbe a románokat és a magyarokat. „A mindennapok európai normalitásának tükröződnie kell a kisebbségek nemzeti és kulturális identitása kifejezésében és fejlesztésében is”. Kinyilvánította a kormány eltökéltségét a kisebbségek jogainak védelmében és érvényesítésében. Szerinte az elmúlt évtizedben a román-magyar viszony példaértékűvé vált a térségben. /Calin Popescu Tariceanu üzenete a romániai magyar közösséghez március 15-e alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a román csapatok kivonását szorgalmazta a konfliktus-zónákból, rámutatva, nem ért egyet azzal, hogy a katonák életét még jobban fölöslegesen veszélybe sodorják. Traian Basescu államfő azonban februárban kijelentette, Romániának be kell tartania a szövetségeseivel szemben vállalt kötelezettségeit. /Vonják ki a román csapatokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

A Románia határain kívül élő – külföldi állampolgárságú – románok jogállásának státustörvényét március 13-án a parlament ellenszavazat nélkül megszavazta – tájékoztatott Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A törvény előírja, hogy a határon túli románok ingyenesen látogathatják a romániai kulturális intézményeket, történelmi műemlékeket, múzeumokat, ugyanakkor román anyanyelvű oktatásban részesülhetnek minden szinten, pénzt igényelhetnek, illetve pályázhatnak kulturális központok, iskolák, templomok építésére és renoválására, kiemelkedő teljesítményű tevékenységükért pedig a román állam általi kitüntetésekben részesülhetnek – emelt ki néhány passzust a román státustörvényből Asztalos Ferenc. Hozzátette, az RMDSZ képviselői is megszavazták a törvényt, hiszen „romániai magyarokként mi nagyon jól tudjuk, mit jelent kisebbségben élni. A romániai belpolitikai élet feszült viszonyai közt is a nemzeti ügyekben egységes a román politikum. Példát vehetünk nemzeti szolidaritásukról, mi, romániai magyarok, akik már nemzeti ünnepeinket is megosztva, külön szekértáborokban üljük. /(bágyi): Megszavazták a román státustörvényt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./