Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2007. március 23.
Erdély FM néven rádióstúdió indul el még ebben a hónapban Marosvásárhelyen, kezdeményezője a Janovics Jenő Alapítvány, finanszírozója pedig a Communitas Alapítvány. Nagy Zsolt miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány elnöke Kelemen Attilát, a Transindex hírportál kiadójának igazgatóját kérte fel a projekt levezetésére. Arra a kérdésre, hogy az alapítványnak nem kellett volna-e pályázatot kiírni, a miniszter elmondta: nem volt mit pályáztatni, mert még csak koncepcióról van szó. A stúdió beindításának hírére a romániai magyar szakmabeliek egy része sérelmezte, hogy a beinduló stúdió „pártrádió” lesz, ugyanis a Janovics Jenő Alapítványt az RMDSZ vezető politikusai hozták létre. Nagy Zsolt a vádakra úgy reagált: ezeket azok terjesztik, „akiknek már van tapasztalatuk pártsajtó működtetésében”. Kelemen több rádiós kollegával egyeztetett már a koncepcióról. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke szerint aggodalmas, hogy üzleti tervet nem lát, nem tudja, miből fog az Erdély FM a Communitastól kapott összegeken kívül gazdálkodni. /G. E. : Koncepciós Erdély FM. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2007. március 23.
Orbán Viktor után most már Gyurcsány sem mindig tudja a magyar társadalmat úgy megszólítani, hogy ne fiktív skatulyaként használja a nemzet fogalmát, amelyben eltűnik a mai magyarok személyes gondjaival átszőtt, bonyolult és prózai jelen, írta Cs. Gyimesi Éva. „Úgy tűnik, a bal és a jobb vezérei ma inkább ügyekben és nem emberekben gondolkodnak. ” Cs. Gyimesi Éva szerint Dávid Ibolya beszéde „az RMDSZ aradi kongresszusán egyenként volt képes mindnyájunkat megszólítani. ” Szerinte jó volt hallani az m2 egymás utáni két műsorában, ahogyan Kuncze Gábor, majd Herényi Károly beszélget „a békés többség” egyszerű tagjaival. /Cs. Gyimesi Éva: A békés többség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2007. március 23.
Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes reagált a Népújság március 20-án megjelent Helyreállították az arányt? (bodolai) cikkre. Hosszasan magyarázta, hogy minden rendben van, a jóváhagyott érdemfokozatok száma 216, ez jóval több, mint a „közel másfél száz „, ahogy a cikkben olvasható, 4 magyar szakos kolléga kapta meg az érdemfokozatot. Albertini nem tűri el, hogy rágalmazzák kollégáit. /Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes: A replika jogán. Ne dobálózzunk a szavakkal! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./ Albertini nem tért ki arra, hogy a magyar szakos tanárok egy csoportja tiltakozott, mert igazságtalanságnak érezték a döntést.
2007. március 23.
Február végén negyedik alkalommal sikerült a tanfelügyelőséggel közösen magyar olimpiát rendezni Bákóban. Idén 81-en jöttek 16 településről, újdonságnak számít, hogy ezúttal bákói, lujzikalagori és gajdári gyerekek is részt vettek. Meghívták dr. Tánczos Vilmos egyetemi tanárt, hogy legyen ő a javítóbizottság elnöke. A kiértékelőn elmondta, hogy számára meglepetés volt a dolgozatok színvonala, akár székelyföldi munkáknak is nézhette volna. A legjobb két helyezett az országos magyar tantárgyversenyre mehet. /Elekes Elemér: Magyar olimpia Bákóban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 23./
2007. március 23.
Már tizenhét éve testvériskolai kapcsolatot tart fenn a miskolci Kós Károly és a bajai Jelky András műszaki szakközépiskolákkal a székelyudvarhelyi Bányai János Szakközépiskola. Évente találkozókat szerveznek a három iskola tanárai és diákjai. Az utazási költségeket a magyarországi Rákóczi Szövetségtől pályázati úton szerzik meg. Szakács Paál István, a Bányai János-szakközépiskola igazgatója elmondta, hogy ezek a találkozók, tapasztalatcserék tanárnak és diáknak egyaránt hasznosak. /(bágyi): Testvériskolai kapcsolatok = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 23./
2007. március 23.
Hozzászólások áradata hangzott el az Új Magyar Szó „Beszéljük meg!” címet viselő olvasótalálkozóján március 21-én Nagybányán. Az egyik olvasó szerint túlsúlyban vannak a tömbmagyarságot érintő írások, a szórvány hátrányára. A rendezvényen egyesek a magyar bank létrehozásáról a magyar ifjak itthon maradása érdekében vártak lépéseket. /Farkas Zoltán: Hozzászólás-áradat a „Beszéljük meg!”-en. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2007. március 23.
Kiss Arnold önkormányzati képviselő, majd Gyergyóalfalu polgármestere kéthetente egy-egy órában a tévében összefoglalják, közvetítik az eseményeket. Azóta a műsoridőt növelni kellett. Újabban már szinte minden pénteken az alfalvi családok tévében nézhetik meg, mi történt a településükön Négyen dolgoznak a helyi adások összeállításán. /Balázs Katalin: Helyi tévéadás Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./
2007. március 23.
Békés forradalom címmel Unitárius Ifjúsági Napok kezdődtek március 22-én Székelyudvarhelyen. A szervező Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) kezdeményezéséhez bekapcsolódott mindkét – mind a belvárosi, mind a Bethlen negyedi – unitárius egyházközség. /Szász Emese: Unitárius napok Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./
2007. március 23.
A feliratos tábla szerint – Tamás Pál Rézműves Múzeum – már létezik, valójában inkább még csak állandó tárlat. A nemrégiben elhunyt Tamás Pál munkái láthatók Oroszhegyen a régi községháza egyik emeleti termében. Tavaly adományozta a művész mintegy száz alkotását a községnek. Nem is szülőfaluja Oroszhegy Tamás Pálnak. Bukarestben született székely mesterember gyermeke. Gyökereit keresve jutott el és lelt menedékre, otthonra Oroszhegyen. Nyugtalan lélekként, állandóan helyét kereső emberként tartja számon az emlékezet. Autodidakta művészként Marosvásárhelyen bontakozott ki tehetsége, Bandi Dezső egyengette útját, gróf Bethlen Anikó volt eszmei mecénása. A 90-es évek elején Vác mellé költözött családjával, de lélekben itthon maradt. És többnyire idejét megosztotta ottani és itteni otthona között. Tamás Pál Oroszhegynek adományozott alkotásait rézdomborításai uralják, sokoldalú művész voltát tanúsítva emellett tusrajzok, akvarellek, üveg- és kerámiaképek, lemez- és papírdomborítások sorakoznak. Tavaly gyönyörű album jelent meg munkáiról, Sebestyén-Spielmann Mihály írt az albumba méltatást. A Tamás Pál Rézműves Múzeumot, néprajzi részleggel társítva, a tervek szerint május 20-án nyitják meg. /Borbély László: Tamás Pál Rézműves Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./
2007. március 23.
Nem minden község büszkélkedhet egy olyan rangos sajtótermékkel, mint a Csernátoni Füzetek. A kiadvány idén januárban ünnepelte a 16. születésnapját. Első száma 1991 januárjában jelent meg. Címoldalán egy jellegzetes buzogányvégződésű kopjafa díszelgett, derekán, a molnárgomb alatt egy székely kereszttel a főmotívumok között. Azóta a Csernátoni Füzeteknek 38 száma látott napvilágot, egyenként több mint kétezer példányban. A lap színvonalas helytörténeti és művelődéstörténeti dolgozatokat tesz közzé. A csernátoni lap születésénél Haszmann Pál, Kocsis Károly és Salamon Ferenc bábáskodtak. Később olyan szakemberekkel bővült a szerkesztői gárda, mint Simó Erzsébet, Kádár Gyula, Tompa Ernő, Sylvester Lajos, valamint Albert Levente fotográfus. A kiadvány első számait a Háromszék Kiadó adta ki a Bod Péter Közművelődési Egyesület égisze alatt, a 24. lapszámtól kezdődően a megyeszékhelyi Charta Kiadó, illetőleg Kisgyörgy Tamás technikai szerkesztő gondozásában jelenik meg. Haszmann Pál olyan szerkesztői közösséget gyűjtött maga mögé, amelynek tagjai díjmentesen és kötelességtudattal látják el feladatukat. /Brassai István: Székely kereszt és molnárgomb. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 23./
2007. március 23.
Albertini Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes részéről eddig nem tapasztalt vehemenciával válaszolt Helyreállították az arányt? című írásra. A szóban forgó írásban az ellen emeltek szót, hogy hét magyar kolléga közül, akik mindössze ketten kapták meg az érdemfokozatot. Albertini szerint „mindig lesznek elégedetlenkedők, akik a más tevékenységét firtatják a sajátjuk helyett”. Az igazgató lepontozta a szóban forgó magyartanárok tevékenységét. Azon el kellene gondolkodni, hogy milyen alapon kerülhetett egy magyartanár a második helyről a kiesők közé. Ahogy azon is, hogy kiket neveznek ki el az igazgatói és aligazgatói állásokba. A főtanfelügyelő-helyettes hatáskörébe tartozik a Maros megyei magyar tannyelvű oktatás problémáinak a megoldása. Ezért várták volna el, mindenkori főnökei, kollégái visszaélései, a magyar oktatás ellen irányuló intézkedései kapcsán is hasonló keménységgel szólaljon meg. /Bodolai Gyöngyi: Válasz a főtanfelügyelő-helyettesnek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./ Előzmény: /(bodolai): Helyreállították az arányt? A magyartanárok arculcsapásnak érzik. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./ Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes: A replika jogán. Ne dobálózzunk a szavakkal! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2007. március 23.
A hirszerzo.hu nevű internetes honlapon jelent meg Farkas András tollából A magyar nacionalizmus vegytiszta önkínzás című írása. A szerző szerint „a nemzeti keretekben történő gondolkodás (…) mára egészen egyszerűen életveszélyessé vált”, őt magát pedig „már a nemzet szó hallatán is piros-fehér-zöld kiütések lepik el”. Megállapította: „Ha igazán jót akarunk magunknak, akkor azt, hogy szűnjünk meg népben-nemzetben tételezni a jövőnket. A nemzeti gondolkodási rendszert vessük oda, ahová ma már való: a történelem zsúfolt szemétdombjára. ” A nemzeti gondolkodás elavult: „A világ nem képes már a régi nemzeti keretek között működőképes maradni, mert a nemzet korlátoz, megoszt, elkülönít, kirekeszt”. Farkas András úgy látja, „a nemzeti keretek elfogadása az emberek közösségeinek szintjén ma már éppen olyan, mintha a fajelméletet fogadnánk el az egyes emberek viszonylatában”. „A magyar nemzeti gondolat erőltetése ezért nyilvánvalóan perverz mazochizmus. ”A hirszerzo.hu főszerkesztője Seres László a Népszabadságban is rendszeresen publikál. Az internetes újságot tulajdonló egyik cégben érdekelt Somogyi Zoltánnal és Szabados Krisztiánnal együtt alapítója a neokonzervatív Hayek Társaságnak. Szabados az SZDSZ egykori sajtófőnöke. Ő és Somogyi is tulajdonosai a Political Capital elemzőcégnek, amely többek között az MDF-nek ad tanácsokat. /Nemzetellenes cikk jelent meg a neokon Hírszerzőn. = Magyar Nemzet, márc. 23./
2007. március 24.
Az RMDSZ továbbra is támogatja a kettős állampolgárság intézményét, de szerinte ebben kérdésben a magyarországi pártoknak kell egyetértésre jutniuk – mondta Markó Béla, a szövetség elnöke. Az a referendum konfliktusokat gerjesztett, olyan sebeket ejtett, amelyek máig sem gyógyultak be – tette hozzá Markó Béla. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte, a magyar parlamentben, nem pedig népszavazás útján kellene rendezni a kettős állampolgárság ügyét. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) újabb népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos kérdésre a református püspök kifejtette: a sebeket hagyni kell begyógyulni, kár azokat újból feltépni. Tőkés László teljes mértékben egyetért a kettős állampolgársággal. Emlékeztetett a státustörvény egykori, 93 százalékos szavazattöbbséggel történt elfogadására, Sólyom László államfő – Tőkés szerint egyre markánsabban körvonalazódó – nemzetpolitikai törekvéseire, akárcsak Szili Katalinnak egy nemzetstratégiai törvény kidolgozása tárgyában tett javaslatára. /Markó és Tőkés az MVSZ újabb kezdeményezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2007. március 24.
Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt ügyvezető alelnöke kijelentette, hogy az NRP olyan kormányt szeretne, amelyben részt vesznek mindegyik parlamenti párt képviselői, az RMDSZ-t kivéve, “mivel a Szövetség se nem párt, se nem parlamenti. ” Szerinte jelenleg Romániát nem kormányozzák, mivel három olyan összetevő van hatalmon, “amelyeket nem lehet összerakni”. A politikus úgy véli: a kormány tulajdonképpen három kormányból áll: egy PD-kormányból, egy PNL-kormányból és egy RMDSZ-kormányból. /Kormány RMDSZ nélkül? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2007. március 24.
Az egyik kolozsvári napilapban komoly vádakkal illették Máté András Levente RMDSZ-es képviselőt. A politikusnak felrótták, hogy az Állami Vagyonalap ügyvédjeként a bíróságon a visszaszolgáltatások ellen küzd, ugyanakkor a parlamentben a restitúcióért száll síkra. A cikkíró nem közölte a képviselő álláspontját, annak ellenére, hogy felhívta őt. Máté András Levente elmondta: amióta ügyvédként dolgozik, számos alkalommal képviselte állami intézmények érdekeit. Az Állami Vagyonalap esetében nem visszaszolgáltatási, hanem kereskedelmi perekben vállalt képviseletet. Máté András elmondta: a pereket nem egymaga vállalta el, hanem az ügyvédi irodája, ahol egy román kollégával dolgozik együtt. A tárgyalások egy részén a kolléga képviselte az ügyfelet, ezért nem jelent meg ő. Valójában Máté András képviselő ellenezte azt, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester óvást emeljen egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. Ennek kapcsán támadás, lejárató kampány indult Boros János alpolgármester, de fél évvel ezelőtt Eckstein-Kovács Péter szenátor ellen is – emlékeztetett a képviselő. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lejárató kampány Máté András ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2007. március 24.
Az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium, valamint a PER (Project on Ethnic Relations) által Szovátán megszervezett roma tanfelügyelők tanácskozásának egyik napirendi pontja a romániai nemzeti kisebbségek történelme oktatásának bevezetése volt a líceumok XII. osztálya számára. A kisebbségek történelmének a tantervbe való beépítésének gondolata nem újkeletű. A XII-es történelemkönyvben legalább egy fejezet tárgyalja majd a romániai nemzeti kisebbségek történelmét – magyarázta Pásztor Gabriella államtitkár. /Kisebbségtörténelem-oktatás az iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2007. március 24.
A Román Akadémia Szociológiai Intézete és az etnikai problémákkal foglalkozó európai központ közleményben mondott véleményt a „magyar referendumról”, tudósított a marosvásárhelyi Cuvantul Liber, amely szívesen ad helyet mindennek, ami a magyar közösség jogait kérdőjelezi meg. A tudóstársaság „alkotmányossági, törvényességi, hitelességi” szempontból veszik sorra a székelyföldi referendumot. Már a bevezetőben „úgynevezett” Székely Nemzeti Tanácsról és idézőjeles referendumról beszélnek, s kijelentik, a referendum speciális törvények által szabályozott „állami intézmény”. „Ha valaki, az állam akaratán kívül használja a referendum intézményét, maga az állam integritása ellen követ el merényletet”. Törvényességi szempontból megállapították: „az etnikai alapú területi autonómiának a gondolata (ideea) is alkotmányellenes”. Kijelentették: a Székelyföldön szervezett aláírásgyűjtés, „sem adminisztratív, sem tudományos szempontból, nem hiteles, a kizárólag a régió autonómiáját tematizáló kvázi- politikai kampány során, a megkérdezettekre gyakorolt erkölcsi nyomás miatt”. A referendum „ellentmond a valóságnak”, mivel a székelyföldi magyarság az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Kiáltványban foglaltak szerinti „teljes körű nemzeti szabadságnak” örvend. „Saját nyelvén tanulhat, pereskedhet, beszélhet a közigazgatásban”, „képviselete van a törvényhozásban és részt vesz az ország kormányában”. Ugyanakkor „a helyi közigazgatásban (a székelyföldi megyékben) kizárólag magyarok vannak, még ott is, ahol a törvény értelmében a kisebbségi románoknak is járna képviselet”. Ezeket a románokat megfosztják a jogoktól. Továbbá a referendum kezdeményezői „nem ismerik el az állam nemzeti, egységes és oszthatatlan jellegét”. A tudományos igényűnek álcázott munka mutatja, hogy 2007-ben, az Európai Unió tagjaként, milyen színvonalon kezelik a kisebbségi kérdést. Gondolkodásukban az elrománosítás és a homogenizálás legagresszívebb időszakainak szelleme köszön vissza. /Mózes Edith: Akadémiai állásfoglalás a területi autonómia ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2007. március 24.
Orosz lapok szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök gazdasági támogatásért folyamodott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, és Moszkva sikerként könyvelheti el, hogy a kormányfő nem tette le a garast egyik konkurens gázvezetékterv mellett sem. Az elmúlt közel húsz évben ez az első példa arra, hogy egy kelet-európai ország Moszkva támogatására épít, írta az egyik orosz üzleti lap. A magyar ellenzék az EU érdekeinek elárulásával vádolja Gyurcsányt, amiért egy múlt heti nyilatkozatában támogatta az Oroszországot Törökországgal összekötő Kék Áramlat gázvezeték meghosszabbítását Magyarországig, szemben a Nyugat által pártolt Nabucco tervezettel. /Gyurcsány gazdasági támogatást kért Putyintól? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2007. március 24.
Március 23-án lapzártáig Szitabodzán tíz családot telepítettek ki az áradások miatt, de több százat fenyegetett a veszély. Évek óta ismétlődő jelenség, egy-egy nagyobb eső megárasztja a Bodza vizét, mely kisebb-nagyobb mértékben pusztít a községhez tartozó Babócsa és Zabrató falvakban. A babócsai, zabratói és bodzakrasznai iskolában a veszély miatt szünetelt az oktatás is. Az elmúlt tíz esztendőben minden nagyobb esőzésnél aggódniuk kellett a szitabodzaiaknak, de a gátépítés folytatását nem sikerült kiharcolniuk a megyei hatóságoknak. György Ervin prefektus elismételte, több ízben kértek pénzt erre, de eredménytelenül. Bodzafordulón, amióta elkészült a gát, nem volt gond a folyó áradásai miatt. A prefektus elmondta, a szitabodzainál is súlyosabb a helyzet Dobollón, megkezdték a központi házak kiürítését, 18 lakásból költöztették ki az embereket, elrendelték a kultúrház és az iskola áramtalanítását. Országosan számos helyen okozott kárt a víz és a szél. /(-kas): Árvíz Szitabodzán (Víz és szél pusztított országszerte). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2007. március 24.
A szórványmagyarság megtartása alapos stratégiai felkészülést követel meg mindazoktól a magyarországi és kisebbségi magyar politikai, gazdasági, egyházi, kulturális és civil társadalmi intézményektől és szervezetektől, amelyeknek a diaszpórapolitikában (ilyen még nincs, de lennie kellene!) szerepe lehet. Az erdélyi szórványsors legjobb ismerője, Vetési László református lelkész az elmúlt öt év alatt legalább egyszer megfordult ezerháromszáz faluban, több tucat tanulmány mellett két önálló kötetben (Juhaimnak maradéka és Ne csüggedj el, kicsiny sereg) tette közkinccsé a terepen tapasztaltakat. A szórványkutatást gyakran emlegetik pusztuláskutatásként, állapította meg a vele készült beszélgetésben Ez magyar jellegzetesség, betegség. Hányféle erdélyi magyar szórvány van? Az egyik a maradékszórvány, erről szól a pusztulásirodalom. Ez a Mezőség jellegzetes emblémája, gyászeleme. Van migrációs szórvány, ennek jellegzetes gyűjtőhelyei a nagyvárosok. Ezek nem csak megélhetését, hanem temetőjét is jelentették a magyar népességnek. Ilyen még a teljes bányavidék Hunyad megyével, Temesvár és a Küküllő mente. Kezdetben elkezdődött az oda betelepedett népességnek az önszerveződése. Brassóban például a székely emigráció megduplázódott a húszas-harmincas évektől a hatvanas évekig, és erős közösségeket alkottak, az ezer lelkes gyülekezetekből lettek nyolc-tízezer lelkes gyülekezetek, felerősödött az oktatás, a művelődési élet, talpra álltak a lapok, olvasóközönségük volt. Az első, második, harmadik generációval nem volt probléma, de később ez az emigráció beintegrálódott a többségi környezetbe. Bukarestben, a második nemzedék kezdett többségiként viselkedni. Kezdett sodródni a többséggel. Az ott maradt közösséget általában szociális szórványnak nevezik, tehát leépülő közösség, amelyben felszámolódik a megélhetés minimális tartalékkészlete. A másik pedig egy demográfiai identitásszórvány, amely egy másik többség környezetébe kerülve megváltozik az oktatáspreferencia, az úgynevezett jobb érvényesülés érdekében a többségi iskolát választja, többségi intézményfogyasztó lesz. Az identitásszórványban tapasztalható a legtöbb vegyes házasság. Először megkezdődik az identitászavar, majd végül az identitásvesztés. Az is előfordul, hogy egy bizonyos népesség adott rétege bizonyos intézmények védelmében identitásvédetté válik, és ezeket nem nevezhetjük szórványnak. Ettől nem szórvány a gyulafehérvári római katolikus székesegyházhoz és a teológiához tartozó papi társadalom, amelynek teljes napi tevékenysége, kommunikációja a kisebbséghez kötődik. Kolozsváron hatalmas intézményrendszer árnyékában, etnikai burokban élnek a kisebbséghez tartozók, azonban sokaknak ez semmit sem jelent. A szórványban az egyház próbálja megszólítani a fiatalokat, időseket, gyermekeket, délutáni oktatást szerveznek. Rengeteg találékonyság kell ahhoz, hogy a közösségek visszanyerjék funkcionális identitásukat. Ilyenek a család, megélhetés, a szabad idő megtervezése, művelődés, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó események. Ilyen kísérletek a falunapot rendezése, amikor egy adott településről elszármazottak találkoznak. Vannak falvak, ahol ötven évvel ezelőtt harminc vagy száz magyar élt, nyolcvan évvel ezelőtt három-négyszáz, és ennek a közösségnek kultúrája volt, tanítója, papja, építészete s temetője volt. Jelenleg folyik a leépülés, eltűnnek az utolsó emlékezők. Megpróbálják megmenteni az ott maradt utolsó fiatalok gyermekeit, ilyen a például a Kallós Zoltán-féle iskola. Minden egyes kis faluból, ahol van húsz magyar, és abból egyetlen gyermek a Válaszúton tanul. Erdélyben háromszáz olyan település van, amelynek tíz-tizenöt éve van még hátra az értékmentés szempontjából. Utána nem marad semmi. Nincsenek embereink a megfelelő helyeken, hangsúlyozta Vetési. Szükség lenne arra, hogy minden tömbmagyar önkormányzatnak legyen szórványoknak szóló cselekvési programja. A csángókérdésben még mindig nincs konszenzus ebben a kérdésben, folyik egy magyarországi csángó lobbi, egy elitista csángó lobbi, Erdélyben folyik a rendezvény-csángópolitika, van egy etnobiznisz is, az ellenben nem kap elég támogatást, ami a csángó falvakban folyik. A támogatás súlypontjának haza kell mennie Csángóföldre. /Fekete Réka: Minden magyar felelős minden magyarért (Szórványsors). Beszélgetés Vetési Lászlóval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2007. március 24.
Szamosújváron a szórványkollégium szemet gyönyörködtető épület, ahol mindent megtesznek azért, hogy gyermeket megőrizzék a magyarságnak. Most azonban nagyon kevés támogatást kapnak. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly ősz óta Téka Művelődési és Oktatási Központként működnek a Téka Alapítvány keretén belül. A nyár folyamán sikerült felújítani az épületet: konferenciatermet és előadói termet rendeztek be, felújították a könyvtárt, berendezték az internet-termet. Állandó programjaik hetente mintegy 5–600 személyt mozgatnak meg. Egykor a néptánccal kezdték, ez meghatározó irányvonalunk maradt: hetente 300 gyerek jár ide táncolni, emellett most már közművelődési intézménnyé alakultak. Négy éve van felnőtt képzési programjuk, idén elérték, hogy az Európai Unióban is elismert oklevelet kapjanak a résztvevők. Az idei képzéseket nagyobbrészt az udvarhelyi Humán Reform Alapítvánnyal közösen szervezik. A szórványoktatást szolgálja a tavaly ősszel felavatott új kollégium, ahol összesen 92 helyet tudnak biztosítani. Most a legnagyobb gond a fenntartás. A kollégiumot valamikor a református egyház is támogatta, de 2004-ben, amikor a gyerekek száma ugrásszerűen megnövekedett, úgy döntöttek: kiszállnak a programból. Gyakran rendeznek gyűjtést a kollégium számára a falvakban, amelyek után tele autók érkeznek élelmiszerrel, ami nagy segítség, de az anyagi gondokat nem oldja meg. A gyerekek többsége szociálisan hátrányos helyzetű családból érkezik, anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy fizessenek. A román állam nem támogatja az intézményt, a helyi önkormányzatnak nincs pénze. A megyei tanács sem foglalkozik az üggyel. Hiányzik a normatív intézmény támogatás. Az lehetne a megoldás, ha a román vagy a magyar állam bizonyos normát biztosítana. Szamosújváron kell felépíteni a Mezőségi Magyar Iskolaközpontot. A tervek szerint ez a szórvány oktatási központ begyűjtené az adott régió gyermekeit. /Sándor Boglárka Ágnes: Közel száz gyermeket tart el a szamosújvári szórványközpont. Több támogatásra lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2007. március 24.
Az Aradi Alma Mater Alapítvány közvetítésével az Arad megyei szórványtelepüléseken működő magyar nyelvű fakultatív oktatást a budapesti Márton Áron Szakközépiskola, továbbá a németországi magánszemélyek részesítik anyagi támogatásban. Ujj Ágnes magyartanár, a megyében levő fakultatív oktatás koordinátora eljött Sofronyára, a tanszercsomag átadására. Sofronyán 9 elemis korú tanulóval, az anyanyelvéhez meghatóan ragaszkodó lelkes csapattal Nagy Anikó, idén végzett magyar-néprajz szakos tanár foglalkozik. Sok szabadidejét feláldozza azért, hogy az elemis kisdiákokat is bevezesse az anyanyelv szépségeibe. Tanszercsomagot eddig Simándra, Pankotára, Lippára, Németszentpéterre és Dezsőházára vittek, hátra van még Borosjenő, ahol 36 diák vesz részt az anyanyelvű fakultatív oktatásban. /(balta): Megható vallomások az anyanyelvről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2007. március 24.
Temesváron ünnepélyes keretek között felavatták a Pentru Voi (Értetek) Alapítvány új napközi otthonát, amely néhai Tácsi László pedagógus, volt tanfelügyelő, a fogyatékosok megyei felügyelőségének egykori igazgatója nevét viseli. Az ingatlan a temesvári önkormányzat, a holland kormány, PHARE-támogatás és a temesvári lakosok közadakozásának eredménye, előnyeit pedig az alapítvány gondozásában lévő értelmi sérült felnőttek élvezhetik. Tácsi László az alapítvány vezetőtanácsának tagja volt, és a kezdetektől segítette munkájukat, 1995-ben, a fogyatékosok felügyelőségének igazgatójaként együttműködési szerződést kötött az alapítvánnyal, s ekként az állami szervek és a civilszervezetek közötti partnerkapcsolatok úttörőjének is nevezhető. Tácsi László özvegye, Tácsi Erika ny. tanár megköszönte, hogy az ő nevét viseli ez a ház. Szövérdfi-Szép Zoltán projektmenedzser elmondta, egyénre szabott fejlődési program szerint foglalkoznak a sérültekkel. /Pataky Lehel Zsolt: Hivatalosan is megnyitották a Tácsi László Napközi Otthont. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2007. március 24.
Tíz háromszéki középiskolás énekkar vett részt március 23-án Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban tartott megyei kórusolimpián, amelyet idén a Kodály-év jegyében szervezett a tanfelügyelőség. A három kategóriában megfelelő pontszámot kapott együttesek részt vehetnek az egy hét múlva Brassóban sorra kerülő megyeközi megmérettetésen. /Ferencz Csaba: Kórusolimpia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2007. március 24.
Az Európai Unió egyik alapítója, Jean Monnet (1888-1979) francia politikus, közgazdász nevét vette fel március 23-án ünnepélyes keretek között a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola uniós konferenciaterme. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozását célzó római szerződés aláírásának ötvenedik évfordulója (március 25.) tiszteletére az ország ötven tanintézete kapott európai iskola megnevezést azáltal, hogy egy-egy EU-alapítóról nevezték el egy termét. A kormány stratégiai bizottsága azért választotta a Ravasz Erzsébet igazgatása alatt működő Puskás-iskolát Háromszékről, mert ez írta és nyerte a legtöbb pályázatot a megyéből, ami a műhelyektől az étkezdéig, a számítógépteremtől a különböző szaktermekig mindenütt meglátszik. /Fekete Réka: Háromszék első európai iskolája (Puskás Tivadar Szakközépiskola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2007. március 24.
Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke április 22-én, a déli szentmise után figyelemfelkeltő kerékpáros zarándoklatra indul Budapestről, a Szent István Bazilika elől. „A Kárpátoktól Keletre élő mélyen hívő, római katolikus csángómagyar testvéreink nem hallgathatnak magyar anyanyelvükön misét és nem vehetnek részt anyanyelvükön egyházi szertartásokon, csak románul. Ezért ha záros határidőn belül nem sikerül a csángó testvéreink életvitelét alapvetően meghatározó szakrális közeg, a templom nyelvét legalább részben magyarra váltani, a jelenleg 16 faluban működő oktatási program által biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvváltást” – olvasható felhívásában. A kerékpáros zarándoklat útvonala Magyarországon érinti a fő észak-dunántúli római katolikus egyházi központokat, Bécsen és Velencén keresztül eléri a Vatikánt, majd visszafelé Déva érintésével Gyulafehérvárra, az erdélyi római katolikus egyház központjába érkezik. Ezután Kolozsváron át pünkösd szombatján Csíksomlyóra ér, majd a Békási-szorosnál átlépi az ezeréves országhatárt. A következő fontos állomás Iasi, a római katolikus egyház moldvai központja. Az útvonal ezt követően fordul Bákó, a moldvai csángóság közigazgatási központja felé, majd továbbmegy minden olyan faluba, ahol magyar oktatás zajlik, és ahol az utcán magyar szó hallatszik. /Kerékpárral a moldvai magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2007. március 24.
A 2006 decemberében megalapított Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) nemrég új elnökséget választott a 2007-es évre. Az előző elnökség beszámolt eddigi tevékenységéről: az MKH (Megyei Képzés Hétvége) megszervezéséről és a magyar nyelvű tantárgyversenyen résztvevő diákok érdekvédelmi mozgalmának létrehozásáról. A választás eredménye: Talpas Botond elnök, Szabó Dalma ügyvezető alelnök. Legközelebb KMDT bulit szeretnének összehozni, majd az Országos Képzés Hétvégét (OKH) megszervezni. /Albert Emese: KMDT küldöttgyűlés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2007. március 24.
A Fehér megyében, Felvincen működő Mészáros–Bornemissza Alapítvány 2006-ban megnyerte a Progress Alapítvány “e-magyar pontok” pályázatát. A januárban megérkezett két korszerű számítógépet, képolvasót és nyomtatót a református parókia lelkészi irodájában helyezték el. Az “e-magyar pontok” két számítógépen ingyenes internet-hozzáférhetőséget biztosítanak a felvinci magyar közösség számára. /Takács I. : Ingyenes internet-hozzáférés Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./
2007. március 24.
Dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul ismerkedni, tájékozódni érkezett Marosvásárhelyre. Úgy érzi, vissza kell még jönnie Vásárhelyre, folytatni a műterem-látogatásokat. Most Kákonyi Csillát, Kiss Leventét, Haller Józsefet, Gyarmathy Jánost és a Hunyadi házaspárt, Lászlót és Máriát sikerült fölkeresnie, festőművészeket, szobrászokat és textilművészeket. Kíséretében könyves ember volt, Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó vezetője, az ő Műterem-sorozatukban jelent meg a meglátogatottak zöméről kötet. /Nagy Miklós Kund: Képnézegetőben műteremről műteremre. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
2007. március 24.
A községi napok alkalmával a faluközösség minden évben megemlékezett egy-egy dálnoki születésű, avagy Dálnokhoz kötődő jeles személyiségről, így Darkó Jenő bizantinológus-akadémikusról, Kicsi Sándor író-szerkesztőről. Utóbbiról kiadványok is megjelentek. Ebben az évben a neves dálnoki Veress családra, Veress Dániel író-irodalomkritikusra és fiára, a költő Veress Gerzsonra emlékeznek, s tervek szerint emlékkiállítást is szerveznek. /(kgy. z.): Dálnok újra emlékezik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./