A Nagy-Románia Párt (PRM) országos tanácsa elítéli az „előzmény nélküli politikai válságot”, támogatja Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztésére irányuló kezdeményezést. Corneliu Vadim Tudor pártvezér kifejtette: nemzeti egységkormány létrehozását szorgalmazzák, amelyből az RMDSZ-t kizárnák. /Farcádi Botond: Nagy-romániás válságmegoldás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A külügyminiszteri tisztséget ideiglenesen betöltő Calin Popescu-Tariceanu kormányfő bejelentette: karácsonyig meghozza a szükséges intézkedéseket a román katonák Irakból való kivonására, erre a Románia szövetségeseivel kidolgozott stratégia alapján kerülne sor. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) több ízben is a román csapatok Irakból való kivonását szorgalmazta. Ezzel szemben Traian Basescu elnök kijelentette, a katonaság számára a legfontosabb a vállalt kötelezettségek betartása. Szerinte lehetséges, hogy száz katonával csökkentik az Irakban állomásozó román haderő létszámát. /Tariceanu hazahozná a román katonákat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Románia kitart a regisztrációs adó behajtása mellett, sőt megváltoztatnák annak elnevezését is, „tiszta levegőjű Romániáért” adóra – jelentette ki Calin Popescu- Tariceanu kormányfő. Az uniós szakbizottság figyelmeztető levelet intézett Romániához a regisztrációs adó ügyében, mivel azt nem tartja elfogadhatónak. A regisztrációs adó miatt egyébként már több EU-tagállam ellen indított bírósági eljárást a hatóság, Magyarországot tavaly el is marasztalták az adó miatt. /Mégis marad a regisztrációs adó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Prof. dr. Kincses-Ajtay Máriát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezetőjét, a magyar nyelvű egyetemi oktatást szorgalmazó Bolyai Kezdeményező Bizottság egyik alelnökét nemrég ismeretlen telefonálók megfenyegették. A professzor közleményben hozta a közvélemény tudomására a történteket. Az elmúlt hetekben felmerült az, hogy a magyar oktatás problémáiról szükséges lenne sajtóértekezletet tartani, mely keretében egy tízpontos javaslat ismertetését tervezték, olvasható a közleményben. Ennek kapcsán telefonbeszélgetéseket és e-mail levelezést folytatott. Noha a sajtóértekezletre még sor sem került, tanszékvezetőnek a március 23-án két fenyegető és becsületsértő telefonhívást kellett elszenvednie. Ismeretlen férfi hívta fel, mondván, hogy ha „nem fogja be a pofáját”, akkor megnyomorítják, akár autó is elgázolhatja őt. Este még jött egy fenyegetés. Ezeket a megfélemlítő telefonhívásokat csak azzal lehet megmagyarázni, hogy ismét lehallgatják telefonját, akárcsak a Ceausescu-rendszerben. A megfélemlítő akciókkal azt szeretnék elérni, hogy senki se merjen fellépni a magyar tagozat jogainak kiszélesítése érdekében. A történek miatt dr. Kincses Ajtay Mária ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. /Megfenyegették dr. Kincses Ajtay Máriát! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Március végére végleges formát ölthet a nem román anyanyelvű diákok számára kidolgozott új románnyelv-tanítási tanterv. Pásztor Gabriella oktatási minisztériumi államtitkár szerint ebben a kommunikációs készségek fejlesztését, az aktív nyelvhasználatot állítják az oktatás középpontjába. A szülők és a tanárok évek óta szorgalmazzák a változtatást, mert a túlméretezett, a román anyanyelvű tanulóknak szánt tananyagon képtelenek voltak magukat átrágni a diákok. /Kovács Csaba: Idegen-e az államnyelv? = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Március 26-án a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) képviselőit fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón jelen volt Kelemen Atilla képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának elnöke, Klárik László, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, valamint Tőke István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke a szaktanácsadás, szakképzés, uniós tájékoztatás, illetve a technikai segítségnyújtás terén kérte az RMDSZ támogatását. Az egyesület negyven pontban foglalta össze a teendőket. Ezekre reflektálva Kelemen Atilla prioritási sorrend felállítását szorgalmazta. A résztvevők munkacsoport létrehozásában állapodtak meg, amely a jövő héten jönne létre Kelemen Atilla vezetésével. A testület stratégiát dolgozna ki a romániai magyar gazdák problémáinak megoldására. /Vidékfejlesztési munkacsoport alakul. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Katasztrofális Háromszék gazdasági helyzete, Románia öt éve fejlődési pályára állt, de a megyében ebből semmit nem tapasztalunk – hívta fel a figyelmet Fazakas Tibor vállalkozó, a Magyar Polgári Szövetség gazdasági szakértője. Az elmúlt tizenhét évben a megye és Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es vezetői rengeteg ötlettel álltak elő, de ezek megalapozatlanok voltak.,,Beszéltek sok egyéb mellett Székelyföldi Fejlesztési Régióról, önkormányzatok társulásáról, ipari parkról, és egyikből sem lett semmi. Egyre több román és magyar vállalkozó panaszkodik, hogy a megye és a város vezetői képtelenek beindítani a gazdasági progressziót. Országos utolsó helyen állunk a külföldi befektetések terén, a leosztott pénzeket nem a közérdek, az általános fejlődés el-segítésére próbálják elkölteni, hanem klientúraépítésre használják” – hangsúlyozta. Fazakas Tibor felidézte, hogy az RMDSZ-es vezetés végigasszisztálta az áldatlan magánosítást, emberek ezrei maradtak munka nélkül, és sikerült szinte teljesen felszámolni a megye iparát. Székelyföld és Háromszék ,,kirablásának” egyik példájaként említette a kőbányákat. Az át nem gondolt intézkedések sorába illeszthet-, hogy országúttá nyilvánították a Földvár-Sepsiszentgyörgy-Kovászna-Zágon-Bodzaforduló útszakaszt abban a reményben, hogy majd központi alapokból lesz pénz rendbetételére. Ez nem történt meg, de az út menti települések lakói most hatalmas árat fizetnek, minden traktor és pótkocsi után harmincmillió lejes útadót kell lepengetniük.,,Egyre jobban látszanak annak a következményei, hogy tizenhét éve ugyanaz a csoport irányítja a megyét” – hangsúlyozta Fazakas. /Farkas Réka: Háromszék nem fejlődik (Vádolják az RMDSZ-t). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Hosszabb ideje, hogy az árapataki helyi tanács bővíti, korszerűsíti az előpataki és az erősdi kultúrotthont. A munkálatok befejeződtek, az elmúlt héten avatóünnepséget tartottak mindkét településen.,,Tíz esztendeje, hogy nem volt ilyen ünnepség nálunk, Erősdön, de még Előpatakon sem – mondták a résztvevők. – Nagyon gazdag volt a műsor. /(kisgyörgy): Avatóünnepség Székföldjén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Hamarosan indul az Erdély FM rádiós produkciós iroda. Egyelőre még nincs meg a saját frekvencia, az Erdély FM ingyenesen átvehető hanganyagokat fog kínálni a többi erdélyi rádió számára. Ez a rádiós produkciós iroda nem „váltja ki” az erdélyi televízió tervét, mint ahogy az egész napos, Erdély-szerte sugárzó romániai magyar rádiót sem, szögezte le Kelemen Attila projektvezető. Az Erdély FM-et azzal vádolják, hogy ez a projekt lényegében az RMDSZ pártrádiójának létrehozását célozza. Kelemen Attila ezt cáfolta, mondván, nem fog engedni a politikai nyomásnak. Takács Csaba Communitas elnöki minőségében kifejtette, amennyiben a projekt szakmailag bizonyít, támogatni fogják. Kelemen bízik benne, hogy két hónap múlva már az első műsorok legalább online hallgathatók lesznek, és aztán fokozatosan beépülnek a helyi frekvenciák műsoraiba. Rostás-Péter István, a kolozsvári rádió alelnöke a sajtóból értesült az Erdély FM projektről. A közszolgálati rádiókra vonatkozó törvények értelmében nem tartja valószínűnek, hogy a kolozsvári rádió hanganyagot vegyen át az Erdély FM-től. /Kiss Bence: Erdély FM – az erdélyi magyar tévé előfutára? Beszélgetés Kelemen Attila projektvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia karának épületében, az Erdélyi Római Katolikus Státus Szakkollégium keretében, dr. Holló László az erdélyi katolikus autonómia és a státus történetét ismertette. Erdélyben a Római Katolikus Státus az egyházi vagyon kezelője, a különböző pénzalapok igazgatásával megbízott testület volt. A státus megnevezés először az 1615-ös országgyűlésen fordult elő, Erdélyben sokáig, 1716-ig nem volt a katolikus egyháznak saját püspöke. A pár hónappal ezelőtt elkezdődött politikai támadások a státus ellen nem új keletűek: a két világháború között Onisifor Ghibu is vehemens kampányt indított ellene. 1989 után, több kisebb-nagyobb próbálkozás után sikerült ismét megalakítani, és törvényesen bejegyezni a státust, amely jelenleg is működik. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Katolikus autonómiáról, státusról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Sütő András egyik nagybátyja Gyümölcsoltó (Székely) Gergely kertről kertre lopakodva nemesítette a gazdáikkal együtt csendesen száradozó mezőségi fákat. Csaknem minden faluban volt egy-egy ilyen oltóember. Egyik faluban azt találták ki, hogy a tétlenségre kárhoztató fagyos téli napokon seprűt kössenek. A hozzávaló cirok rendelkezésükre állt. És létrejött a „seprűgyár”, hiába csúfoltak egyesek, jó pénzt hozva a házhoz. Az oltóembereket a „kívülállók”, bolondnak tekintik. Az ilyen legyintgetők után rendszerint nem marad semmi. – Az oltóemberek manapság egyre ritkábbak. Erdély újjászületéséhez új oltóemberek kellenek. /Bölöni Domokos: Oltóemberek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Tizenkettedik alkalommal szervezték meg az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny országos szakaszát Kolozsváron az elmúlt hétvégén. A nagy létszámra való tekintettel idén első alkalommal két napon át zajlott a megmérettetés. Az ünnepi megnyitón Tőkés Erika szervező elmondta: nem véletlen, hogy márciusban szervezik a versenyt, hiszen egyúttal 1848 márciusának eseményeire is emlékeznek. –Az ünnepélyes megnyitót az Adjatok, adjatok, oltó igéket... című irodalmi összeállítás követte kortárs szerzők alkotásaiból a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium és Református Kollégium diákjainak előadásában. A verseny szóbeli részén a diákok az Édes Anyanyelvünk – szövegalkotás, Szép Magyar Beszéd – szabadon választott szövegek felolvasása, Versben Bujdosó – szavalás kategóriákban bizonyíthattak. A szakmai kiértékelést a Georgius Aranka Társaság közgyűlése követte, este pedig a Buhu színjátszókör tagjai szerepeltek. Péntek János az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke kifejtette: nem elég, ha a nyelv változatos és színes. Szükség van az egységre és a helyességre is. /D. I. : Színvonalas Aranka György-verseny. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) ötödik alkalommal szervezte meg a Médiainfo felhasználói versenyt, melyen Hargita, Kovászna és Brassó megyéből tíz középiskolás csapat vett részt. Az első és második helyet a kézdivásárhelyi GÁMOK két csapata nyerte, harmadik helyen a brassói Áprily Lajos Líceum, a negyediken pedig a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium csapata végzett. /(iochom): Médiainfo-verseny Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Szentábrahámon tartották a Benedek Elek mesemondó versenyt. Jó évtizede szervezi a Benedek Elek Alapítvány és az ugyancsak a nagy mesemondó nevét viselő oktatási intézmény e körzeti vetélkedőt. Szőcs Enikő igazgató emlékeztetett, hogy 85 esztendővel ezelőtt jelent meg a Cimbora gyereklap, illetve 120 éve kezdett hozzá Elek apó a székely mese- és mondakincs feldolgozásához. A kiállításon bemutatott meseillusztrációkat külön díjazták. /P. Buzogány Árpád: Cimbora-évforduló Szentábrahámon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./

Hatvanöt növendéke van a temesvári katolikus óvodának, közülük harminchárman járnak a magyar csoportba, tájékoztatott Buleja Krisztina igazgató-óvónő, aki Templer Ágnes óvónővel együtt várja reggelente a magyar családok gyermekeit. /Húsvétvárás a katolikus óvodában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

Március 26-án Marosvásárhelyen járt az Világbéka-Beszéljük meg turné, a lapot népszerűsítő Új Magyar Szó-maszol.ro stábja. A városban tartott előadás sikeres volt, mintegy félezer diák volt jelen. /ÚMSZ-maszol. ro médiadömping és telt házas vásárhelyi Világbéka. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Magyarország egyik legrégebbi és leghíresebb táncház-zenekara koncertezik május 27-én a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Az együttes a népzene és a komoly zene kölcsönhatásait bizonyító előadásainak sikeréről ismert. /Jánosiék Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Székelyudvarhelyen a Hagyományőrző Forrásközpontban nemrég újraindított előadássorozat keretében Zepeczaner Jenő a székelyföldi fürdőéletről beszélt, vetített képekkel illusztrálva kultúrtörténeti áttekintését. /Kápolnási Zsolt: Areopolisz szabadegyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./

Makra Lajos Szentgyörgyi-díjas színész, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat művésze április 2-án tölti be 70. életévét. A színészt Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című előadás április 1-én, vasárnap műsorra tűzésével ünnepelik. A Gali László rendezte előadás jelenlegi szereposztásában Makra Lajos, Szélyes Ferenc, Kárp György, Tatai Sándor És Györffy András szerepel. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Makra Lajos 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt Máthé Lóránt Pál képzőművész kerámiatárlata, zömmel dekorációs alkotások. /(bb): Kerek egész, testes formák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./

Ferenczy Béla grafikusművész alkotásaiból nyílik tárlat március 27-én Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában, a kiállítást Deák Árpád szobrászművész nyitja meg. Röviden. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A neves építészpárosnak állít emléket Várallyay Réka budapesti művészettörténész Komor Marcell és Jakab Dezső /Holnap Kiadó, Budapest/ című kötete, az igényes kiadványt a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezésében mutatták be Nagyváradon. A kötetet Az építészet mesterei sorozat szerkesztője, Gerle János ismertette. A századfordulón a Kárpát-medence magyarlakta területén neves építészpárosként ismert Komor Marcell és Jakab Dezső a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású képviselője volt. Budapesten a Liget szanatórium, Pozsonyban a Vigadó, Nagyváradon Komor főleg az épülettervezéssel, Jakab pedig nagyobbrészt a külső díszítés, a belső tér kialakításával törődött. /Gergely Gizella: Mesteri építészek: Komor és Jakab. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Dáné Veronka Az őnagysága széki így deliberála. Torda vármegye fejedelemségkori bírósági gyakorlata (Erdélyi Tudományos Füzetek 259. sz.) című könyvét mutatják be március 29-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. A kötetet Kiss András nyugalmazott főlevéltáros méltatja. /Könyv Torda vármegye bírósági gyakorlatáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Egyes források szerint Calin Popescu Tariceanu kormányfő még tétovázik azzal kapcsolatban, hogy a Demokrata Párt (PD) a kabinet tagjai maradjanak, vagy sem. Információk szerint Markó Béla szövetségi elnök továbbra is államminiszteri tisztséget töltene be, Borbély László regionális fejlesztési miniszterré avanzsálna. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ mindeddig nem tárgyalt még a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) a kormányátalakításról, de el tud képzelni egy ilyen megállapodást a két párt között. /SZ. K. : Kormány-alakítási tétovázások. Az RMDSZ-nek három minisztere is lehetne az új kabinetben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Ezentúl nem szükséges külön engedély az államfőnek, a miniszterelnöknek, a minisztereknek és törvényhozóknak ahhoz, hogy államtitoknak minősített információk birtokába jussanak. Ezt a könnyítést vezette be a március 27-én elfogadott törvénymódosítás. Eddig a különleges engedélyt csak azoknak a választott és kinevezett tisztségviselőknek adták meg, akikről az illetékes szervek megállapították: előéletük megbízhatóvá teszi őket arra, hogy államtitkokat őrizzenek. A változtatással azonban jogi aggályok merülnek fel. Románia ugyanis a NATO-val és az Európai Unióval kötött megállapodások értelmében vállalta, hogy a szóban forgó tisztségviselők csak abban az esetben férhetnek hozzá államtitoknak minősített információkhoz, ha előzetes vizsgálaton esnek át. A NATO vezetői ebben a törvényes megfogalmazásban látták a biztosítékát annak, hogy a nemzetközi szervezet bizalmas információkhoz nem férhetnek hozzá az egykori Szekuritáté emberei. /B. T. : NATO- és EU-szerződést sért Románia? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Nem hajtott végre törvénytelen lehallgatásokat a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) 2005–2007 között – állapította meg a SIE tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság. A testület azt követően vizsgálódott a titkosszolgálatnál, hogy a SIE igazgatója, Claudiu Saftoiu egy héttel ezelőtt a parlamentben „elismerte”: az általa vezetett intézmény törvénytelenül, csupán ügyészi jóváhagyással, saját műszaki berendezés birtokában hallgatott le beszélgetéseket. A bizottsági elnök nem kívánta kommentálni azt, miért kellett lemondania Saftoiunak, ha a testület mégsem talált kivetnivalót a SIE tevékenységében. /”Tisztának“ találtatott a külügyi hírszerzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

A Soros Alapítvány tanulmánya szerint a rendszerváltást követően a romániai családok több mint egyharmadában legalább egy családtag vállalt külföldön munkát. A kivándorlás jelensége felgyorsult 2002 után, amikor szabaddá vált a közlekedés a Schengen-térségben. A legtöbb külföldön dolgozó szakképzelten munkásként mezőgazdaságban és építkezésben, illetve pincérként, szobalányként vállal munkát. A 25 év alatti fiatalok teszik ki a külföldi munkavállalók közel felét. /Külföldön dolgozik a romániaiak 12 százaléka.

A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjuk megfogalmazására kényszerítenék a parlamenti frakciókat a jogszabályt vitató szakbizottságok. A képviselőház három testülete vitatja a tervezetet, de ezt csak elméletileg teszik, mert gyakorlatilag a pártok bojkottálják az üléseket. A Konzervatív Párt képviselője, Sergiu Andon javasolta: kérjék fel a frakciókat, fogalmazzák meg álláspontjukat. A jogi bizottság képviselőit az aggasztja, hogy sokkal fontosabb törvénytervezeteket kellene megvitatniuk, ehelyett pedig hetek óta a kisebbségi törvénytervezeten „dolgoznak”. /B. T. : Folytatódik a kisebbségi törvény kálváriája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Markó Béla gyakran látható a képernyőn, a csapból is ő folyik, mert „mindenhol szívesen mutogatják díszmagyarjai(n)kat – írta Vass Lehel. A cikkíró szerint Bayer Zsolt és Orbán Viktor „szegények mindketten híres/hírhedt személyekként ki vannak téve a mindennapi rosszmájú sajtó játékának. ” Ez nem történne meg ilyen számottevő gyakorisággal, „ha megpróbálnának koherensebben, következetesebben beszélni, sőt, gondolkodni” – intette őket a cikkíró. Markó Béla is szereti feszegetni az autonómia-témát, de ő képlékeny. „Ahogy neki fütyülnek, ő olyan autonómiát talál ki. ” /Vass Lehel: A Markó-realitáselmélet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Claudiu Elvis Saftoiu, a külügyi hírszerzés volt vezetője egy parlamenti bizottság előtt kikottyantotta, hogy ők megszegik a törvényt, és a főügyész – nem pedig egy törvényszéki bíró – jóváhagyásával hallgatják le a polgárokat. Toró T. Tibor képviselő elmondta, hogy a nemzetbiztonsági kerettörvény 1991-ben, tehát az új demokratikus alkotmány elfogadása előtt keletkezett. Ebben az áll, hogy az ügyész jóváhagyásával lehet lehallgatásokat végezni. 2003-ban azonban módosították a törvényt, eszerint csak sürgősséggel és 48 óráig lehet ügyészségi engedéllyel lehallgatni valakit, normális körülmények között ehhez bírói engedély kell. Toró hangsúlyozta, hogy a sok hírszerzéssel foglalkozó intézmény tevékenysége teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen. Hiába vannak parlamenti bizottságok, ellenőrzésük nagyon alacsony hatékonyságú. Arról is hallhattunk, hogy a lehallgatásokat – akár bírói, akár ügyészségi engedéllyel történnek – nemcsak az erre szakosodott intézmények végezhetik, hanem bárki, ha rendelkezik a megfelelő technikával. Ioan Talpes – a hírszerzésnek volt az igazgatója – azt nyilatkozta, hogy mindegyik ilyen tevékenységet végző szolgálat rendelkezik a megfelelő műszaki felszereléssel. Több ezer hírszerző tiszt hagyta el a hálózatot és elkezdett ezen a másik területen, tehát az információkkal való kereskedelemben, magániparosként dolgozni. Toró biztos abban, hogy a magyarokat is figyelik. „Sőt az a megtiszteltetés ér bennünket, hogy számarányunk fölötti mértékben hallgatják, mit beszélünk, hiszen szerintük az autonómiával való foglalkozás potenciális veszélyforrás. ” Ezért kellene pontosan megfogalmazni, mi a hírszerzők feladata. Romániában a hírszerzők létszáma államtitok. Nem tudni, hogy milyen a hírszerzéssel foglalkozó intézmények szerkezete és hány emberrel rendelkeznek. Ez nem derül ki a költségvetésből sem. A hírszerzéssel foglalkozó intézményekből nagyon sok van. Éppen ezért kellene az egész hírszerző szolgálatot egyszerűsíteni és korszerűsíteni, valamint átláthatóbbá tenni. /Román Győző: Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, az alsóház nemzetvédelmi bizottságának tagjával. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28./