„A csatlakozási tárgyalások során a kormány igyekezett eltitkolni a romániai magyar kisebbség problémáit, többet beszéltek a drogokról és a cigánykérdésről, mint az erdélyi magyarok problémáiról” – bírálta Tőkés László püspök Szatmárnémetiben a Brüsszelben tevékenykedő erdélyi magyar politikusok munkáját. A szatmárnémeti egyházmegyei presbiteri konferencián a 44 egyházközségből mindössze 14 képviseltette magát. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartott ünnepi istentiszteletet, majd Sipos Miklós, a szatmári egyházmegye esperese sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a presbiteri szövetség rendezvényén ilyen alacsony létszámban jelentek meg az érintettek. Az esperes beszámolt arról, hogy a szatmári egyházmegyében – Szatmár megyében két egyházmegye működik – eddig 3300 aláírást sikerült összegyűjteni Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselői jelöltségének támogatására, tíz gyülekezettől viszont még egyetlen aláírást tartalmazó ív sem érkezett. „A politikum kihasználja az egyházat, elvárja, hogy engedelmes szavazópolgárok legyünk, de mi választópolgárok akarunk lenni! Eddig a politikusaink egyszerűen csak eldöntötték, ki képviseljen minket, most viszont magunk választhatjuk meg azt az embert, aki kiáll ügyünkért, akár az Európai Parlamentben is” – buzdította Tőkés László püspök támogatására az egybegyűlteket /Babos Krisztina: Megrótták a presbitereket. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Mintegy húszezer, Tőkés László európai parlamenti képviselői jelöltségét támogató aláírást gyűjtöttek eddig a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) háromszéki szervezetei. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke elégedett az eddigi munkával, mint elmondta, céljuk korábban tizennyolcezer aláírás összegyűjtése volt. A legtöbbet, mintegy hétezer aláírást, az erdővidéki szervezet gyűjtötte. /K. A. : A tervezettnél több aláírás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Ráduly Róbert, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke támogatni fogja a Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírandó nem hivatalos népszavazást. “Egyetértünk és támogatjuk a Székely Nemzeti Tanács csíkszéki szervezetének kezdeményezését, és a jövő héten megtesszük a lépéseket, hogy ezt ne csupán Csíkszeredában, hanem Csíkszék minden városában és községében megszervezhessék” – nyilatkozta Ráduly, hozzátéve, a régió minden RMDSZ-es polgármestere úgy vélekedett, hogy a lakosság megkérdezése az autonómia ügyében hasznos. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

Kovásznán a belváros tömbházaiban nem csak a román nemzetiségűek, hanem rengeteg magyar is elutasította az aláírásgyűjtőket. Volt, aki azt mondta: nem politizál, nem érdekli az autonómia, de olyan is volt, aki megdorgálta az urnával járó fiatalokat, mondván: szégyelljék magukat, hogy ilyesmivel foglalkoznak, jobb lenne, ha más, hasznosabb elfoglaltságot keresnének. Ferencz Botond szerint Kovásznán eddig mintegy kétezren szavaztak. /Bodor János: Kovásznán sok helyen az ajtót szembecsukták (Autonómia-népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

Sajtótájékoztatóval egybekötött kiállítást szervezett az elmúlt hét végén Bécsben az intézmény multikulturalitásáról a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). Korábban a Bolyai Kezdeményező Bizottság is intenzív nemzetközi lobbit folytatott, amelyben azt hangsúlyozták, hogy az egyetem keretében sérül a multikulturalitás elve. Ezt próbálta cáfolni a BBTE. Szóba került a két kirúgott magyar adjunktus ügye is. A Ziua de Cluj című lap tudósítása szerint Wolfgang Breckner, az Akadémiai Tanács alelnöke kijelentette: „német tanárként idiótának érezném magam, ha német nyelvű Dohányozni tilos! feliratú táblát helyeznék el egy ezt kifejező piktogram mellé. ” /BBTE-propaganda. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

A törvényszék február 20-i végzése alapján a marosvécsi kastély visszakerült Kemény János báró leszármazottainak tulajdonába. A kastélyban jelenleg neuropszichikai rehabilitációs központ működik, ahol mintegy 200 fogyatékos személyt gondoznak, rájuk való tekintettel megegyezés született a tulajdonosok és a központ vezetése között arról, hogy mikor kerüljön sor a kastély átadására. Dr. Pokorny László, a marosvécsi neuropszichikai rehabilitációs központ igazgatója elmondta, Kemény János báró leszármazottaival kompromisszumos megoldásra jutottak, aminek lényege, hogy nem kell mindjárt kiköltözniük a kastélyból. A rehabilitációs központnál folyamatban van egy Phare-pályázatnak köszönhető építkezés, amelynek befejezése után 50 gondozottnak biztosítanak új lakhelyet, és újabb pályázatok is készülnek. A kastélyt akkor juttatják vissza a tulajdonosoknak, amikor az összes gondozott számára sikerül megfelelő lakhelyet találni, de az újonnan épített épületrészek továbbra is a rehabilitációs központ tulajdonát képezik. /Mózes Edith: Visszaszolgáltatták a marosvécsi kastélyt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./

Megszüntette a kormány a Román Száműzetés Emlékintézetének elnökhelyettesi tisztségét, miután Calin Popescu-Tariceanu kormányfőt egy hónappal ezelőtt jogerős ítéletben kötelezte a bíróság, hogy visszahelyezze tisztségébe az intézmény 2005-ben leváltott elnökhelyettesét. A kormányrendeletet a kormányfőtitkárság megbízott vezetője, Radu Stroe, Adrian Iorgulescu művelődési miniszter, valamint Markó Béla művelődésért, oktatásért és EU-integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére fogadták el. Azért döntöttek így, mert az intézmény személyzetének létszáma túlságosan magas volt, ráadásul csupán az elnök hozott döntéseket, ezért az elnökhelyettesi tisztség fölöslegesnek bizonyult. A 2005-ben leváltott elnökhelyettest, Adrian Niculescut még 2003-ban nevezte ki a tisztségbe Adrian Nastase akkori kormányfő. Tariceanu kormányfő kezdeményezésére Niculescut 2005-ben visszahívták tisztségéből. /Balogh Levente: Egy „kényelmetlen” poszttal kevesebb. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

A család és a házasság volt a központi témája annak a Nagyváradon tartott hétvégi tanácskozásnak, amelyen a délkelet-európai katolikus püspöki konferenciák képviselői, tíz ország katolikus egyházfői vettek részt. A rendezvényt szervező Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, Erdő Péter esztergom-budapesti bíboros elmondta: a katolicizmus kisebbségi vallás a térség majdnem mindenik országában, így nagyon gyakori, hogy egy katolikus nem katolikus féllel, esetleg nem is kereszténnyel kíván házasságot kötni. „Ez természetesen érinti a különböző keresztény felekezetek közötti ökumenikus kapcsolatokat, de a családi élet szilárdságát és békéjét is” – emelte ki a bíboros. Bemutatták a CCEE-nek a család témakörében végzett kutatását összegző dokumentumot is. /Gergely Gizella: Püspökök a családért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

A teljes vagyonelkobzással járó kitelepítésről emlékeztek meg az érintett családok tagjai Hargita megyében. 1949. március 2-án éjszaka kényszerlakhelyre, esetenként kényszermunkára hurcolták el a kommunista hatóságok a kulákokat, gyárosokat és nemeseket. Az áldozatok között sokan voltak, akik nem élték túl a megpróbáltatást, leszármazottaik gyűltek össze a Székelyudvarhely központjában levő emlékműnél. Komoróczy György, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) udvarhelyi titkára elevenítette fel az 58 évvel ezelőtt történteket. Komoróczy a dobrudzsai munkatáborok megpróbáltatásairól és a megbélyegzettek gyermekeinek hátrányos megkülönböztetéséről beszélt. Balogh Zoltán magyarországi országgyűlési képviselő, az emberjogi bizottság tagja és egyben a megemlékezés díszvendége szólt az egybegyűltekhez. „Az áldozatok ereje az emlékezésben rejlik” – hangoztatta a képviselő. Végül Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondott beszédet. Gyergyóalfaluban március 3-án a szentmisét követően a Pofosz küldöttsége megkoszorúzta a kommunista rendszer áldozatává vált Lukács Irén emléktábláját, majd a Sövér Elek Iskolaközpont dísztermében kiállítás és előadás várta az érdeklődőket. Az iskola diákjainak dolgozataiból keserű emberi sorsok körvonalazódtak: Gyergyóalfaluból a Lukács és Ágoston családot vitte el a hírhedt fekete autó az éj leple alatt 1949 márciusában. Lukács Irén fia arra is kitért, hogy a jogfosztás az egykori kommunista alkotmány szerint is törvénytelen volt. /Kiss Előd Gergely, Jánossy Alíz: Emlékezésben az erő. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Újabb mélypontra került Magyarországon a kormányfő és a kormánypártok támogatottsága. A február végén készült közvélemény-kutatás szerint Magyar Szocialista Párt (MSZP) támogatottsága 14 százalékra csökkent, míg a Fidesz 33, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) pedig 2-2 százalékon áll a Gallup szerint. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki munkájának megítélése ismét negatív rekordot döntött: még soha ennyien nem voltak elégedetlenek a kormányfő munkájával (67 százalék), és soha nem volt ennyire alacsony a támogatottsága (20 százalék). /Mélyponton Gyurcsány Ferenc népszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Két éve halt meg Hornyák József író, az irodalom „munkáskádere”, az egykori nyomdászfiú, aki hallani sem akart arról, hogy írásaival élezze – az „osztályharcot”. A kolozsvári Utunk hetilap munkatársa volt nyugalomba vonulása előtt. Most – két évvel a halála után – jelent meg Sorsmorzsák /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ címen az író emlékezetének szánt könyv. Huszonhét írótársa vall Hornyák Józsefről, az emberről és a barátról, írásművészetéről. Sok híve, olvasója volt öregek és fiatalok között egyaránt. /Fodor Sándor: Hornyák József öröksége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

A 190 éve született Arany Jánosra emlékeztek Nagyváradon és a költő szülővárosában Nagyszalontán. Nagyváradon első ízben szerveztek Arany-megemlékezést, amelynek ötlete Tódor Albert alprefektustól származik. Az alprefektus elmondta, Arany János Bihar leghíresebb szülöttjének számít, ezért tartotta fontosnak, hogy a megye román ajkú lakói is megismerjék életútját, munkásságát, amelyet Dánielsz Endre hajdúvárosi Arany-kutató ismertetett a jelenlévőkkel. A nagyváradi Szent László és az Ady Endre Gimnázium diákjai és tanárai gyűltek össze a fiatalok verses műsorára. Dánielisz Endre hosszú időn át vezette a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot, majd tanárként is a költő munkásságát kutatta. Nagyszalontán a hagyományokhoz hűen a költő egész alakos emlékszobránál kezdődött az évfordulós ünnepség. A költő tiszteletére az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Arany János versmondó versenyre idén kevesebben jelentkeztek Az Arany János Művelődési Egyesület ez évben is két kategóriában hirdette meg a versenyt: a jelentkezőknek egy Arany-balladával és Sinka István egy versével vagy prózájával kellett benevezniük. Patócs Júlia, az egyesület elnöke szerint a jelentkezők kis száma azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban több más szavalóverseny is zajlik, így a jelentkezők megoszlanak. /Gergely Gizella: Esős ünnep balladával. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Kilencedik alkalommal szervezték meg az elmúlt hét végén a Homoród menti népdalok vetélkedőjét Szentegyházán. Az egyre népszerűbb – 1999-ben debütált – eseményre a kisvárosból, Kápolnásfaluból, Lövétéről, Homoródalmásról, Homoródszentpálról, Homoródszentmártonról, Csíkszeredából és Zetelakáról összesen száz amatőr énekes jelentkezett. A három kategóriában – gyerek, fiatal és idős – színpadra lépett versenyzők közül a gyerekek esetében két első, két második és két harmadik, valamint egy különdíjat osztottak ki. Az idősek estében azt a 82 éves Lőrincz Györgyöt részesítették különdíjban, aki már évek óta résztvevője a rendezvénynek. A vetélkedőt a Szentegyházi Huszárok által elénekelt népdalcsokor zárta. /Kozán István: Száz szájból csendült fel a nóta. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./

Március 4-én Budapesten elhunyt Benkőné Nagy Margit /sz. Gyoma, 1928. máj. 4./ – erdélyi művészettörténész. Férje, Benkő Samu művelődéstörténész tájékoztatása szerint feleségét a közeljövőben temetik el Kolozsváron. /Elhunyt Benkő Samuné Nagy Margit művészettörténész. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./ Jelentős munkái: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták (XVII-XVIII. Századi erdélyi összeírások és leltárok), Kriterion, 1973, Stílusok, művek, mesterek (Kriterion, Bukarest, 1977), sajtó alá rendezte Kelemen Lajos hagyatékát: Művészettörténeti tanulmányok (Kriterion, I. kötet: 1978, II. kötet: 1981)

A székelyudvarhelyi református kórusoknak a Bethlen-negyedi gyülekezetben szervezett vándortalálkozója egyik fénypontja Gede Ildikó belvárosi tiszteletes asszony Szenczi Molnár Albertről szóló előadása volt. /Szorgos bajlódású remekművek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 5./

Elhunyt Bereczky Júlia színművésznő /Nagyszalonta 1928. márc. 9. – Pécs, 2007. márc. 3/, Kolozsváron sok emlékezetes alakítása volt. Magyarországra való áttelepülése után nagyon hiányzott neki Kolozsvár. Talán csak társa, a kolozsváriak másik kedvence, Barkó György a megmondhatója, milyen lélekkel ment el a városból. Örült a 2000-ben megkapott örökös tagságnak. Március 3-a óta már örökösen ide tartozik: a kolozsvári társulat égi tagjai maguk közé fogadták ismét. /Köllő Katalin: In memoriam Bereczky Júlia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Március 2-án Kolozsváron mutatták be a szerző jelenlétében Bartis Attila marosvásárhelyi származású író A nyugalom című regényének román fordítását: Tihna címen idén adta ki a Paralela 45 Kiadó. A román fordítás készítője Anamaria Pop. Iulia Popovici bukaresti irodalomkritikus szerint a nemzetiség, a hovatartozás kérdése egyike a könyv visszatérő motívumainak. /K. B. : Nyugalomba burkolózva. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

A nagy siker miatt negyedik utánnyomásra volt szükség Vargyas Antal: Székelyföld Útikalauz /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című turisztikai zsebkönyvéből. A könyv terjedelme 400 oldal. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./

Két vizsgálatot is indított a Legfőbb Ügyészség Székelyföld kapcsán. A vizsgálatokat a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egyik jelentése és Gheorghe Funar PRM-s szenátor feljelentése nyomán indították. Az ügyészek azt vizsgálják, hogy nem sérült-e a nemzetbiztonság és a jogállamiság. Funar feljelentést tett a tavaly december elején létrehozott Szövetség Székelyföldért Egyesület alakuló ülésének résztvevői ellen. A SRI a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságokhoz eljuttatott egy jelentést a székelyföldi autonómia-népszavazásról, a nyilvánosságra hozható változatot március 20–22-re készíti el a hírszerzési szerv. Verestóy Attila szenátor, a parlamenti SRI-bizottság alelnöke korábban elmondta, hogy Székelyföld területi autonómiája kapcsán kiírt konzultációra vonatkozóan nem hozott meglepetéseket a titkosszolgálati tájékoztató. /Ügyészségi vizsgálatok Székelyföld-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Az RMDSZ VIII. kongresszusa több határozatot fogadott el: ⦁ Határozat a kulturális és területi autonómiáról. Az RMDSZ az aradi kongresszuson megerősítette a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának szükségességét. A programban megfogalmazott önkormányzati formák illeszkednek a romániai alkotmányos rendhez és a változatos európai autonómiamodellekhez. A kulturális és területi autonómia alapvető államszervezési kérdés, következésképpen ennek törvényi szabályozása és gyakorlati alkalmazása érdekében az RMDSZ folyamatos, következetes politikai párbeszédet szorgalmaz mind a román politikai osztállyal, mind a magyar és román civil társadalommal. ⦁ Határozat Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről. Románia jelenlegi régiós felosztása nem tartja tiszteletben az Európai Bizottság által előírt lakosságszámot, illetve a régiókat alkotó térségek földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi és kulturális sajátosságait. Az RMDSZ kezdeményezi Románia jelenlegi régiós felosztásának megváltoztatását. ⦁ Határozat a romániai magyar közösség életkörülményeinek javításáról. Növelni kell a családok létbiztonságát, elősegíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését, biztosítani az időseknek a méltó életkörülményeket, megvalósítani a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét. Alapvető érdek a családok támogatása, a családbarát környezet kialakítása. Az RMDSZ támogat minden olyan állami, egyházi és civil szervezeti törekvést, ami esélyt nyújt a hátrányos helyzetű személyek társadalmi beilleszkedésére, ugyanakkor szorgalmazza a társadalmi szolidaritást. ⦁ Határozat – Felhívás az európai parlamenti választásokra. /Az RMDSZ 8. kongresszusának határozatai. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

Markó Bélának el kellene döntenie, hogy az RMDSZ-en belüli versenyben használt autonómia-diskurzust használhatja-e miniszterelnök-helyettesként – jelentette ki Mircea Geoana, az SZDP elnöke az RMDSZ hétvégi aradi kongresszusával kapcsolatban. Geoana kifejtette: az RMDSZ bármikor kiléphet a kormányból, ha úgy látja, koalíciós partnerei nem tartják be a kisebbségi törvény kapcsán tett vállalásaikat. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Ludovic Orban szerint az RMDSZ-nek fel kellene hagynia azzal a politikai iránnyal, amelyet jelenleg képvisel. Megjegyezte: Románia egy olyan ország, amely túlzásba viszi a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Orban rámutatott: az alkotmányban egyetlen autonómiaforma szerepel, a helyi közigazgatásé. Nem tudom, mit kérhetne az RMDSZ, mert bármi lenne is az, törvénytelen lenne – vélekedett. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Markó Béla elsöprő győzelmet aratott a hétvégi aradi RMDSZ-kongresszuson. Az erdélyi magyarság azonban megosztottabb, mint bármikor az utóbbi 17 évben. Mindez az erdélyi magyar politika reformjának szükségességére utal. Az erdélyi magyarság fásultsága, politikai kiábrándultsága ugyanis súlyos problémákat eredményezhet. Ezért a reform kiemelt helyen szerepelt a kongresszuson. A fiatalítás szükségességét is hangsúlyozták. Hitelességét mégis beárnyékolja, hogy az 1993-as brassói kongresszus óta a csúcsvezetőségben minimális személyi változás történt. Az egyedüli versenyzőként diadalmaskodó Markót csupán Vadim előzi meg pártelnöki tisztsége hosszúságát illetően. Az autonómia továbbra is távolinak tűnik, noha Markó belátható időn belül elérhetőnek nevezte. Az RMDSZ továbbra is mereven az erdélyi magyarság kizárólagos politikai képviselőjének tekinti magát, míg ellenzéke elutasítja a szövetség monopóliumát. /Chirmiciu András: Fásultság. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

A román lapok viszonylag semlegesen számoltak be az RMDSZ aradi kongresszusáról. A Gandul azt emelte ki, hogy az RMDSZ elnöke Erdélyt Kelet-Európa Svájcává változtatná, a Gardianul ennek kapcsán „autonomista álomról” írt. A Cotidianul szerint az RMDSZ autonomista üzenetét „szervezési húzással” erősítette meg: létrehozta a Kulturális Autonómiatanácsot. A Curierul National szerint Tőkésnek még vannak hívei az RMDSZ-ben, és Markó számára aggasztó eseménynek nevezi azt, hogy Ráduly Róbert támogatásáról biztosította a székelyföldi autonómia-referendumot. Az RMDSZ megszegett ígéretei miatt fizet – vélte az Evenimentul Zilei, amely szerint azok a pártok, amelyek hosszabb időn át nem változtatnak felső vezetésükön, óhatatlanul megkopnak. A magyarországi lapok közül a Magyar Hírlap „szinte tökéletesre hangszerelt” kongresszusról írt. A Népszava a nap emberének nevezte Markó Bélát, aki nincs könnyű helyzetben, hiszen az RMDSZ megosztásával romániai pártok és magyarországi erők egyformán megpróbálkoztak. /Kongresszusi echo: gúnytól a dicséretig. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Huszonöt év múlva egymillióra csökken a magyar közösség lélekszáma. Nem lelt visszhangra a demográfiai előrejelzés, amelyet az RMDSZ kongresszusán mutatott be a szövetség egyik nemrégiben létrehozott „háttérintézménye”, az ügyvezető elnökség demográfiai munkacsoportja. A Csata István, Kiss Tamás szerzőpáros Népesedési perspektívák című tanulmánykötetében kimutatta: 2032-re 29,6 százalékkal csökken az erdélyi magyar népesség. Húsz év múlva 1,13 millióra, harminc év múlva pedig egymillióra csökken az erdélyi magyar lakosság. A különböző korcsoportok lélekszáma is eltérően alakul: míg a 65 év fölöttiek száma 3,4 százalékkal növekszik, addig a 0–19 éveseké 43,6, a 20–64 éveseké pedig 33,4 százalékkal csökken – vagyis az erdélyi magyar társadalom elöregedik. A demográfiai mutatók országos szinten is lefele mutatnak, azonban 25 év múlva az ország lakosságának csökkenése „csak” 16 százalékos lesz: azaz az erdélyi magyarok kétszer olyan gyorsan fogynak, mint a románok. Kiss Tamás szerint ennek egyik legfőbb oka a magyar népesség korszerkezete. A 2002-es népszámlálás szerint a magyarok átlagos életkora 40,3 év volt, szemben az országos 37,8 évvel. Másrészt a magyar népességen belül a 65 év fölöttiek aránya 16,3 százalék, szemben az országos 14,1 százalékkal. Az elöregedést a magyarok esetében először az 1987-1992 közötti elvándorlási hullám gyorsította meg, amikor közel 100 ezer, döntően fiatal magyar hagyta el az országot. Az átlagosnál gyorsabb fogyás másik oka az asszimiláció. A vegyes házasságokon belül a gyermekek többsége (mintegy kétharmada) elsősorban a többségi identitáshoz, kultúrához kapcsolódik. A szociológus a következő harminc évben a magyarok nagyobb mértékű elvándorlására számít. Veres Valér, a kolozsvári BBTE szociológia karának adjunktusa szerint az asszimilációs veszteségek mérséklésében lehet sajátos eszközöket alkalmazni. „Ezek közül az egyik már működik: a magyar iskolaválasztás serkentése a kedvezménytörvény alapján a 20 000 forintos oktatási-nevelési támogatással. De ilyen célt szolgál a Csata-Kiss féle regionális előreszámítás is, hiszen oktatási kisrégiók kialakítását tervezik, hogy minél kevesebben kényszerüljenek román tagozaton tanulni az iskolákban. A kutató szerint az RMDSZ-nek olyan népesedés-politikát kell támogatnia, vagy kidolgoznia, ami bizonyos kérésekre országos szinten megoldást jelent. A székelyföldi önkormányzatok adhatnának gyermekvállalást, illetve a gyermekes családokat segítő kedvezményeket, hiszen erre joguk és lehetőségük van – javasolta Kiss Tamás. Fontos lenne, hogy a külvárosi magyar osztályokat minden eszközzel megpróbálják fenntartani. /Elfogynak a magyarok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Fogy a magyar. E kijelentés igazságtartalmát az sem csorbítja, hogy a nemzethalált vizionáló politikusok – legyen itthoniak, vagy anyaországiak – egyik kedvenc szólama, írta a lap munkatársa, Cseke Péter Tamás. A székelyföldi önkormányzatok a gyermekvállalást, illetve a gyermekes családokat segítő kedvezményeket adhatnának. A népesedéscsökkentés-megelőzési stratégiák is kidolgozhatók. /Cseke Péter Tamás: Társadalom, politika. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A Szabadság febr. 20-i számában Viski S. Béla „ref. teol. tanár” tollából terjedelmes írás jelent meg Nehéz ma reformátusnak lenni cím alatt. Tőkés István, Tőkés Lászlónak az édesapja reagált erre: számára nem nehéz, hanem ajándék reformátusnak lenni. Visky S. Béla kifogásolta az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek kollégiuma részéről közzétett felhívást: „Istentől nyert megbízatása alapján azzal a határozott kéréssel fordul – ti. az egyházkerület kormányzó és igazgató testülete – az SZKT tagjaihoz, hogy találják meg a közös lista állításának lehetőségét, és a független jelöltet – Tőkés Lászlót – tegyék a második helyre. ” Cikkében kiemelkedő személyiségekre hivatkozással bizonyította, miért nehéz „reformátusnak lenni”. Tőkés István hangsúlyozta, inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint embereknek. Nem vétkeznek azok, akik a rossz vezetőknek szemére hányják bűneiket, az igazság elhanyagolását. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége jól teszi, ha hite, lelkiismerete alapján hivatkozik Isten nevére. Egyébként a Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség hirdető táblájára ismeretlen személy fényképet tett, melyen mintegy lábánál fogva felakasztottan függött Tőkés László. /Tőkés István: Viták hevében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Visky S. Béla „Nehéz ma reformátusnak lenni” című vallomásában helyére tette a református egyházi zsinat közéleti témájú felhívását. A Kolozsváron összegyűlt esperesek „felső sugallatra” cselekedtek, írta ironikusan Balogh Béla, hozzátéve, „elnyilatkozásuk” szemben áll más romániai magyar egyház álláspontjával. Balogh szerint az esperesi kollégium intézménye az új egyházi vezetés terméke, a presbiteri(világi) vezetőket kizárja a döntéshozatalból. Az esperesek nyilatkozata megsérti az egyszerű emberek jó ízlését, megosztja a híveiket és lelkészeket, a nyilatkozat „az intézményes sarlatánság” kategóriájába tartozik. /Balogh Béla: Egyházi EP-jelölés – és ami mögötte van (mivelhogy alapként vajmi kevés, ami létezhetne. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Előzmény: Balogh Béla sok év óta támadta Tőkés László püspököt, például:/Egy lelkipásztor böjtöt hirdet a főbéres bűnbánatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1998. okt. 31. – nov. 1./ Balogh Béla, Kolozsvár: Tisztújítás után – gratuláció helyett. = Bihari Napló (Nagyvárad), 1998. nov. 7-8./

Megfelelő számú önkéntes kérdezőbiztos hiányában lassan halad a Székely Nemzeti Tanács által Csíkszeredában is megszervezett nem hivatalos autonómia-referendum. Eddig 1834 szavazásra jogosult állampolgárt sikerült megkérdeznünk – tájékoztatott Csibi Barna, az SZNT csíkszéki elnöke. A megkérdezettek közül mindössze nyolcan szavaztak az autonómia ellen. A mozgóurnák láttán sokan a kérdezőbiztosokat nem engedik be a házba. Hozzátette: várja a Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester által ígért segítséget. /Kulcsár Andrea: Szavazatok a tócsában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

Egy sikeres egyetemi vizsga esetenként akár 1500 euróba is kerülhet – jelentette be Gabriel Petrea, a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (UNSR) elnöke. A csúszópénz összege az orvosi egyetemeken a legnagyobb: a Romániában tanuló külföldi egyetemisták 1500 eurót is hajlandóak fizetni azért, hogy átmenjenek egy-egy vizsgán. A UNSR szerint az úgynevezett „kis figyelmességekre” az egyetemek vezetőinek és a minisztériumnak is jobban kellene vigyáznia. A diákszövetség konzultált az egyetemistákkal, kiderült, hogy a humán profilú egyetemeken lehet a legolcsóbban megvásárolni az átmenőosztályzatot, itt 12 és 200 euró közötti összegért tudásától függetlenül sikeresen vizsgázhat a diák. A mérnökhallgatók 50 és 300 euró közötti összeget fizetnek az átmenőjegyért. Van olyan eset is, amikor a csoport közösen fizeti le a tanárt: ilyenkor személyenként 12 euróért lehet elkerülni a pótvizsgát. Petrea megígérte: hamarosan újabb „megdöbbentő adatokat” tesznek közzé a romániai felsőoktatási rendszerben uralkodó állapotokról. Az UNSR bejelentésére a romániai egyetemek rektorai meglehetősen szkeptikusan reagáltak. Nicolae Bocsan, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora kategorikusan visszautasította a felvetést, hogy az általa vezetett oktatási intézményben a tanárok csúszópénzt fogadnak el. /Farcádi Botond: Átmenőjegy 1500 euróért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdasági karán működő Lingua Központ felhatalmazta a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatot, hogy hasonló központot hozzon létre. A Bíró Enikő egyetemi asszisztens által elindított központban a BBTE oktatói, jól felkészült szakemberek tanítanak. A Szentgyörgyön végző fiatalok ezentúl a helybeli Lingua Központban tehetik le a nyelvvizsgát. A most alakuló központ angol, német és francia nyelvű tanfolyamokat szervez román és magyar hallgatók részére kezdő, középhaladó és haladó szinten. A közgazdasági egyetemet végző diákoknak is a záróvizsga előtt kötelező a nyelvvizsga. Ebben segít majd nekik a most alakult Lingua Központ. /Czompó János: Új szolgáltatás a helyi egyetemi oktatásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./