Tizedik alkalommal szervezte meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület (ODFIE) versmondó és népdaléneklő versenyének országos döntőjét. 1998-ban az első hasonló rendezvényt Csíkszeredában tartották, az elmúlt hét végén a Nyárádszeredán a Művelődési Ház adott otthont az Erdély különböző vidékeiről összesereglett fiataloknak. Több mint száz fiatal vett részt az eseményen, közülük 43-an szavaltak, 24-en pedig a népdalversenyre neveztek be, a többiek kísérőként jöttek. Sándor Krisztina, az egylet főtitkára elmondta, hogy a versenyzők olyan erdélyi városokból, és környező településekről érkeztek, ahol egyletek működnek unitárius egyházközösségekben. Így Kolozsvár, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy is képviseltette magát a Maros megyeiek mellett, sőt, budapesti versenyzők is színre léptek. A versmondó versenyen első díjas Szabó Csengele lett, a népdalvetélkedőn pedig Virág Tímea Helga. /Berekméri Ildikó: Versmondó és népdalverseny Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

A Székely Golgota című rockopera Papp Kincses Emese és a Role együttes harmadik közös produkciója, a Ne késsetek, harangok! és a Szent Erzsébet oratórium után. A rockoperát – amely az 1764-es madéfalvi vérengzés tragikus eseményeit örökíti meg – tavaly mutatták be Csíkszeredában, a hétvégén pedig Kolozsváron és Marosvásárhelyen adták elő. Papp Kincses Emese író, zeneszerző elmondta, hogy a zongora szakon végzett a marosvásárhelyi konzervatóriumban. Az általa rendezett előadások üzenete a mának szól. A Ne késsetek, harangok! az első közös produkciója volt a Role együttessel. Ezelőtt tizenegy évvel úgy érezte, hogy a rendszerváltozás eredményeiben csalódott emberekben erősítenem kell a hitet, a bátorságot. Ezért választotta a Páskándi Géza szövegkönyve és a Kormorán együttes által megzenésített A költő visszatér című rockoperát, amit átdolgozott. A Szent Erzsébet legendája és a Székely Golgota teljes egészében saját produkció, ő írtam a verseket, és ő szerezte az alapdallamokat. Papp Kincses Emese nem végzett rendezői szakot, de sokat tanult rendező testvérétől, Elemértől. /Szucher Ervin: Valóság és álom között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

A Kolozsvár Társaság szervezésében Bartók Bélára emlékeztek. Benkő Judit és Fodor Attila muzikológusok előadását a Bartók-hegedűduók követték, Béres Melinda és Márkos Albert hegedűművész lépett fel. /N. -H. D. : Bartókra emlékeztek a Kolozsvár Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Az Amaryllis Historikus Együttes tizenöt éve foglalkozik Kolozsváron a reneszánsz szellem visszahonosításával, mutatott rá a csapat egyik alapítója, László Bakk Anikó zenepedagógus. A Mátyás-ház a legalkalmasabb arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb királya emlékének ápolásával összekötve, helyszínül szolgáljon rendezvényeiknek. A házban működő Képzőművészeti Egyetem évről évre beengedi őket, segíti munkájukat. A magyar kormány Mátyás-évnek nyilvánította 2008-at. Már meg is keresték őket, hogy mivel tudnának hozzájárulni a királlyá avatás 550. évfordulójának megünnepléséhez. /Stanik Bence: Mátyás öröksége. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Temesvár Jecza Péter bronzszobrainak kiállításával avatták fel az új elegáns magángalériát. A Calina Galéria tulajdonosa, Cristescu Alina. A megnyitón a Jecza Péterről készült filmet vetítették. A Galéria további tervei között szerepel Kocsis Rudolf alkotásainak bemutatása is. /(Sz. I.): Új magángaléria nyílt a Belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Az RMDSZ alapszabályzatának és programjának az európai integráció modern követelményeihez való módosítása lesz a fő témája az RMDSZ nyolcadik kongresszusának, amely március 2-3-án ülésezik Aradon. Az érdekvédelmi szövetség legfőbb döntéshozó fóruma elnököt is választ, a tisztségre Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke az egyetlen jelölt. A kongresszus szlogenje „Szövetség az Unióban!”, központi alakja pedig a város egyik történelmi jelképe, a Szabadság-szobor. Az eseményre összesen 554 küldöttet, körülbelül 130 meghívottat és 150 újságírót várnak. /Ma kezdődik Aradon az RMDSZ kongresszusa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Nem utasította el, de nem is fogadta el március 1-jén a parlament két házának együttes ülése Traian Basescu államfő arra vonatkozó kérését, hogy referendumot írjanak ki a romániai választási rendszer megváltoztatása érdekében. Basescu azt szeretné elérni, hogy a következő választásoktól kezdve az egyéni kerületek alapján személyekre voksoljanak a szavazati joggal rendelkező állampolgárok. A parlamenti szavazást hamarosan megismétlik, mert most a határozat nem tekinthető elfogadottnak. Basescu mindenképpen élni szeretne alkotmányos jogával, és eltökélt szándéka kiírni a referendumot. Az RMDSZ ellenzi a változtatást, mert a tervezett választási rendszer szinte mindegyik formája alaposan csökkentené a romániai magyarság parlamenti képviselete által megszerezhető mandátumok számát. /B. T. : Basescu konzultációra hívta a pártokat. A parlamenttel való egyeztetés egyelőre sikertelen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Több pontban is módosul az RMDSZ felépítése, működési elve az aradi kongresszus után, ha a küldöttek elfogadják az alapszabályzat-módosító bizottság javaslatait. A korábbi Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) átalakult Szövetségi Állandó Tanáccsá (SZOT). A testület havonta legalább egyszer ülésezik. A SZÁT irányítja az RMDSZ folyamatos tevékenységét, politikailag irányítja a szenátusi és képviselőházi frakciókat. A SZÁT kétharmadának támogatásával – konkrét kérdésben meghatározott magatartás követését írhatja elő a frakciótagok számára. A Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) átalakul a Kulturális Autonómia Tanácsává (KAT). Bevezetik az elszámoltatás intézményét is. A választott tisztségviselőknek negyedévente beszámolót kell írniuk a tevékenységükről. /Cs. P. T. : Operatív döntéshozatal, szigorú számonkérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platformvezetője szerint a most kezdődő aradi kongresszuson azok a fazonigazítások fognak megtörténni, amelyre a szűkebb vezetőség már rábólintott. A Szabadelvű Kör azt javasolta, hogy az RMDSZ készítsen új programot, középtávú célkitűzésnek a közigazgatási régiók, ezen belül a Székelyföld régió létrehozását jelölje meg. Másrészt javasolták, hogy az RMDSZ tekintse egyik távlati céljának Románia föderalizálásának tervét a történelmi régiók mentén. Markó Bélának nincs ellenjelöltje, a csúcsvezetés vigyázott az elmúlt évtizedben arra, nehogy valaki olyan tapasztalatokra tegyen szert, hogy eséllyel meg tudjon küzdeni az elnökségért – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. /Fazonigazítások várhatók csupán – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Nincsenek különösebb elvárásai az RMDSZ-kongresszussal szemben Toró T. Tibor Temes megyei képviselőnek, a szövetség egykori legjelentősebb ellenzéki platformja, a néhai Reform Tömörülés elnökének. „Nem hiszem, hogy ezt a Szövetséget belülről meg lehet reformálni” – jelentette ki. Az elmúlt 14 év alatt, amióta Markó tölti be az elnöki tisztséget, már-már személyes viszony alakult ki a kongresszusi küldöttek és közte olyan értelemben, hogy a szövetségi elnök vagy valamilyen pályázatukat, vagy a kinevezésüket támogatta valamilyen funkcióba. – Az erdélyi magyarság alapvető célkitűzése, a közösségi autonómiák megvalósítása nem változott meg, ebből a szempontból nincs mit alakítani a programon. Meg kell viszont jelölni azokat a súlypontokat, amelyek az uniós csatlakozásból eredően fontossá válnak. Az RMDSZ alapszabályzat módosítása centralizál, homogenizál, az operatív testületek felé próbálja elvinni a döntéshozás felelősségét és jogát. Ez bezárkózás. /Esélytelen a reform az RMDSZ-ben. Toró T. Tibor képviselő borúlátó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője leszögezte, értelmetlen olyan kérdésben népszavazást kiírni, amelyre egy adott közösségnek megvan a válasza. Ilyen a Székelyföldön lelkesedést kiváltott, úgynevezett autonómia-referendum. Verestóy szerint „nem jó népszavazás tárgyává tenni a bonyolult, sok válaszlehetőséget magába foglaló kérdéseket. Ilyen a választási rendszerek kialakítása. ” Arra a kérdésre, hogyan lehet megoldani a politikai osztály megújulását, Verestóy válasza: a belső demokrácia erősítésével. Erre az RMDSZ eddigi gyakorlata, hogy belső választások útján korporatív jelleggel állít össze jelöltlistát. /Simon Judit: Az egyéni szavazókörzetes választás veszélyei. Interjú Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A romániai magyarság érdekképviseletének olyan kongresszusát volna jó megtartani, amelyen politikai árnyalatoktól és meggyőződésektől függetlenül összegyűl az erdélyi magyarság vezetőinek színe-java. Markó Béla, Tőkés László egyaránt – egyszóval: mindenki. 2003 februárjában Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusa elsöprő többséggel szavazott az összefogás ellen azáltal, hogy törölte az alapszabályzatából a tiszteletbeli elnöki tisztségről rendelkező részt. Emiatt fogalmazódott meg tételesen a szatmárnémeti Láncos-templomban a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek az RMDSZ kongresszusával párhuzamosan zajló közgyűlésén az egyéb politikai alternatívák lehetősége. A Szatmárnémeti óta eltelt négy év alatt az egység, összefogás helyett a széthúzásnak, a marakodásnak és a civakodásnak lehetünk a szemtanúi, írta a lap munkatársa, Papp Annamária. Románia európai integrációja új helyzetet teremtett a romániai magyarság életében, az RMDSZ programját igazítani kell a megváltozott helyzethez. /Papp Annamária: Nyitás vagy bezárkózás? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Markó Béla egyelőre leválthatatlan. Nagy baja, mondhatni tragédiája ez Markónak. Munkabírás, egyensúlyérzék és szónoki tehetség dolgában annyira fölötte áll a többiek, hogy minden „újítás” öncélúnak és diverzánsnak hatna, írta Ágoston Hugó publicista. A veszély ebben személye kultuszának erősödése. Felelőtlenség, hogy egyesek az egyházat is megkísérlik mozgósítani, az erdélyi magyarság társadalmi békéjét feláldozva. /Ágoston Hugó: Felelősségtől lelkiismeretig. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Míg Szatmárnémetiben még az erdélyi magyarság egyetlen politikai szervezete próbálta számba venni teendőit, ma Aradon – jóllehet a legnagyobb befolyással rendelkező, de mégiscsak – az egyik tábor gyülekezik. A tábornak ráadásul a másik táborral való választási mérkőzésre kell készülnie. Ezért az aradi tanácskozásnak vívmánykongresszusnak, kampánykongresszusnak kell lennie. A kampányszempontokat szolgálja a helyszínválasztás is. Az RMDSZ az elmúlt három évben az aradi Szabadság-szoborcsoport nőalakjával, Hungáriával hirdette magát. /Gazda Árpád: A szobor árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Makkai János, a Népújság főszerkesztője kiállt az RMDSZ mellett. A szekértáboron belüli csatározásokban az indulatok kerekednek felül. Az RMDSZ-szel szemben fellépő sok tekintetben cselekvésképtelen szerveződések gyakorlatilag a román pártok szándékát teljesítik be. Nincs értelme velük kiegyezni. /Makkai János: A lét a tét. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Március 1-jén Aradon a határon túli magyar szervezetek vezetői megbeszélést tartottak. A kongresszusra érkezett vendégek közül Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei, Labda István, a Nyugat-Európai Magyar Szervezetek képviselője és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vett részt. A sajtó kizárásával megtartott tanácskozást követően Markó Béla szövetségi elnök összegezte a tárgyaláson elhangzottakat: “Kihasználva a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kongresszusunkon való részvételét, rögtönzött megbeszélést szerveztünk, amely azonban nem az úgynevezett kis MÁÉRT, mivel ilyen tanácskozást nem készítettünk elő. Megegyeztünk, hogy a határon túli magyar szervezetek hivatalos fórumára Szlovákiában, május 19-én fog sor kerülni. A jelenlévőket tájékoztattuk a Szülőföld Alappal történt egyeztetés eredményeiről, amelyekkel kapcsolatban a májusi találkozón kialakítunk egy állandó konzultációs kapcsolatot a különböző magyar szervezetek között, amelyek közül egyesek EU-tagállamban működnek, mások nem. ” /Határon túli magyar vezetők kongresszus előtti találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

Az 1989. decemberi megalakulását követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon. A kongresszus konklúziója az volt, hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben. A kongresszuson már jelentkezett a polarizáltság. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte, akinek elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Kompromisszumos megoldással Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között mintegy integráló szerepet töltött be a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. A kongresszuson megválasztotta a 19 tagú elnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: Bodó Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, Béres András pedig a kulturális alelnök. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. május 24–26.,Marosvásárhely. Szervezeti reformra tett kísérletet a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége által elkészített szabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttek többsége elutasított. A kongresszuson megjelent a „mérsékelt-radikális” ellentét. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a mérsékeltebb küldöttek egy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat. Domokos Géza újra az RMDSZ elnöke lett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggel a politikai alelnöki tisztségbe emelte, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. A belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, létrehozták a belső alkotmánybíróság szerepét betöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot. Markó Bélát választották elnöknek, Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus úgy határozott, hogy két éven belül meg kell szervezni a belső választásokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Az alapszabályzatban történt módosítások – az Operatív Tanács hatáskörének növelése, a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, a szövetségi elnök hatáskörének bővítése – az RMDSZ-en belüli belső pluralizmus rovására, a pártosodás irányába tett lépés első jelei voltak. Az előző kongresszuson előírt szervezeti tisztújítást nem szervezték meg. Három személy jelöltette magát a szövetségi elnöki tisztségre: Markó Béla, Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Az RMDSZ V., rendkívüli kongresszusa: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A kongresszuson megfogalmazták az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A dokumentum elfogadására megkésve került sor, figyelembe véve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíció tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az RMDSZ belső ellenzéke kísérletet tett több változtatás elfogadtatására. Ezek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. január 31–február 2., Szatmárnémeti. A belső ellentétek és a már tíz éve elhalasztott belső választások töréshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belső ellenzék kiválásának folyamata, ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikai szervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttét eredményezte. A kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma. Újraválasztották a szövetségi elnököt, Markó Bélát. /Márton János politológus: Kongresszustörténelem. RMDSZ-kongresszus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Nem kívánja kommentálni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatban lezajlott eseményeket a soknyelvűségért felelős európai biztos, Leonard Orban – derült ki abból a válaszból, amelyet liberális európai parlamenti képviselők, köztük Szent-Iványi István (SZDSZ) levelére adott. Az EP-képviselők januárban fordultak Orbanhoz, mert szerintük az egyetem eljárása ellentétes az európai értékekkel, illetve Románia és a BBTE vállalt célkitűzéseivel. Arra kérték Orbant, hogy személyes befolyását felhasználva segítsen minden szereplő által elfogadható megoldást találni az egyetem multikulturális jellegének érvényesítésére. Válaszában a biztos jelezte, hogy az ügy nem tartozik közösségi hatáskörbe, ezért a bizottság nem kívánja annak részleteit kommentálni. A bizottság a magyar nyelvű táblák ügyét egyedi esetnek tekinti, és megítélése szerint a magyar kisebbség jogait általában véve tiszteletben tartják Romániában. /Leonard Orban nem kommentálja a felirat ügyet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Bihar megyében ismertette március 1-jén az általa vezetett tárca programjait Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az EP-választás RMDSZ-es listavezetője, majd személyesen gyűjtött támogató aláírásokat Nagyváradon. /Both Abigél: Tulipánt kínálgató miniszter. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Március 1-jei ülésén a sepsiszentgyörgyi önkormányzat – immár eleget téve a prefektúrai felszólításnak, miszerint a határozat elfogadása előtt közmeghallgatást kell szervezni – másodszor is elfogadta a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozást. Ezúttal a prefektúra szája íze szerint történik minden, jelentette ki Albert Álmos polgármester. /Váry O. Péter: Csatlakozás második nekifutásra (Szövetség a Székelyföldért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

Március 1-jei rendkívüli ülésén Kézdivásárhely önkormányzata második alkalommal hozott egyhangú döntést arról, hogy csatlakoznak a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /(Iochom): Kézdivásárhelyen is ismételtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

Múlt hét végén rendezték meg a Szentegyházán a Székelyföld autonómiájáról szóló szavazást. A körülbelül 4. 500–5. 000 szavazásra jogosult állampolgár közül a mozgóurnás szavazóbiztosok 2. 838 személyt találtak otthon. Közülük mindössze négyen szavaztak nemmel. Ugyanakkor többen voltak olyanok is, akik nem szavaztak, tartózkodtak a véleménynyilvánítástól a témában. Szentegyháza 99,8%-a akarja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és az autonóm területhez tartozzon. /Mlf: Szentegyházi igen az autonómiára. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 2./

További másfél évig Kiss Jenő vezeti Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárat. Az igazgató egyéni munkaszerződése lejárt, nyugdíjba vonul, de a könyvtár zavartalan működése érdekében még egy ideig tisztségben marad. /(sz.): Kiss Jenő igazgató marad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

A magyar népesség fogyóban a Kárpát-medence egészében. Természetes tehát, hogy a felelős kormányzat a népességfogyásból következő társadalmi folyamatokat elemzi. Semjén Zsolt parlamenti képviselő az előző hetekben azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a magyar kormány migrációs stratégiai tanulmánya szerint akár milliónyi ázsiai betelepítését tervezi bizonyos foglalkoztatási területekre, ezzel Magyarországon a külföldiek aránya akár tíz százalék fölé is emelkedhet. Azt lehetne mondani, hogy hihetetlen, a Kovács László et company 23 millió magyarországi román inváziót vizionáló fantazmagóriája köré kell sorolni (amint Debreczeni József könyvéből kiderült, az értelmi szerzője ennek is Gyurcsány Ferenc). Petrétei József miniszter kijelentette, szó sincs ilyesmiről, a minisztérium nem készített semmiféle migrációs tanulmányt. Ezután Semjén Zsolt bizonyító erejű dokumentumrészleteket tesz közzé. Akkor azt mondták, készülnek ugyan ilyen tanulmányok, de ezek nem hivatalos előterjesztések. Egyébként államtitoknak minősítették a dokumentumot. A multinacionális cégek az uniós csatlakozás után telephelyeiket Ázsiába, az olcsó munkaerő országaiba teszik át. A Gyurcsány-kormány ezzel a folyamattal szembemegy, az olcsó munkaerőt idehozza, hogy a multik jól érezzék magukat. Ez a népesség majd olyan kormányokra adja majd a voksát, amely behozza ide őket, nem úgy, mint a határon túlról jövők, akik képesek lennének szavazati jogot is szerezni, és nem oda rajzolnák az X-et majd, ahova kell. (Ezt Eörsi Mátyás SZDSZ-esképviselő ezt világosan kifejtette.) /Sylvester Lajos: Szaporulat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

A Romániai Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének Hargita Megyei Tagozata mély felháborodását fejezi ki a magyarországi rendőrség azon rendelkezése miatt, hogy megtiltotta a magyarországi Volt Politikai Foglyok (POFOSZ) és az ‘56-os Vitézi Rend tagjainak a megemlékezés koszorúinak elhelyezését a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére a Kossuth téri emlékhelyen. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi magyar kormány 18 évvel a rendszerváltás után még mindig nem mer egyértelműen az áldozatokkal együtt emlékezni. (Szilágyi Árpád elnök) /Tiltakozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./

Első alkalommal szervezték meg az Erdélyi Kárpát-Egyesület fotókiállítását a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában. Kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, szecselevárosi, révi, nagyváradi és gyergyói természetképeket tekinthettek meg az érdeklődők. A tervek szerint a tárlatot kétévente fogják megszervezni. Az EKE tárlat képeit megtekinthették már Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Torockószentgyörgyön is, nemsokára a nagyváradiak, a szatmáriak és a nagybányaiak is láthatják a felvételeket. /D. I. : EKE tárlat a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Csaknem egyévi kötélhúzásnak vetett véget március 1-jén az erdődi helyi tanács: 9/3 arányban megszavazta Petőfi és Júlia életnagyságú szobrának a felállítását. A döntés azért húzódott el ennyire, mert Vasile Goje ortodox pappal az élen egy csoport önkormányzati képviselő sehogy sem akarta, hogy a helyi Petőfi Kör és az RMDSZ által kezdeményezett emlékmű a városka főterére kerüljön. A szobrot Erdődön a református templom előtti téren közadakozásból kívánja felállítani a helyi magyarság. /Petőfi visszatér Erdődre. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Marosludason zsúfolásig megtelt a Magyar Ház Petrőczi Kata Szidónia költőnő nevét viselő kiállítóterme Kiss Ibolya nyugdíjas tanárnő, amatőr festőművész századik tárlatának megnyitóján. Megismerkedhettek Berecz Irén marosvásárhelyi ny. pedagógussal is, aki a férje, Berecz Ferenc emlékére írt könyvének (Tulipánból meg lehet élni) ismertetését ötvösművészeti kiállítással kötötte egybe. Berecz Ferenc réz, elefántcsont, gyümölcsmag anyagú vésett munkái sorakoztak a kiállításon. /Sz. A. : Ima a természetért, a hitért, az emberért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

Dr. Dezső István Egy erdélyi sebész emlékei könyvének bemutatója lesz március 2-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban. /Sebészemlékek Váradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./