A nagyváradi Szigligeti Ede Társulat tavalyi előadása után február 23-án a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata mutatja be az Indul a bakterházat. Rideg Sándor regényét Tímár Péter dolgozta át, a szatmári előadás szövegét a rendező, Árkosi Árpád is jegyzi. „A tavalyi évadban, Debrecenben már színre vittem ezt a művet. Először fordul elő velem, hogy ugyanazzal a darabbal két egymást követő évadban is foglalkozom” – mondta el Árkosi Árpád rendező, a debreceni Csokonai Színház munkatársa. /Gödri Alpár Béla: A szürreálisabb megoldás. = Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 15./

Kolozsváron a Szomszédnéni Produkciós Iroda tagjai voltak a Bulgakov Kávéház vendégei. – Ez így nem mehet tovább, hogy egyszer Laci, egyszer Béla – indították sajtótájékoztatójukat, a jelen politikai helyzetre utalva, hozzátéve, függetlenként jelölteti magát az európai parlamenti választásokon. Felelősségteljes politizálást ígért a humoros társulat. /F. I. : Szomszédnénit Brüsszelbe! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Fábián Árpád tájképeit, csendéleteit állították ki Kolozsváron. A művész Kolozsváron született, itt kezdte el képzőművészeti tanulmányait, amelyeket a bukaresti akadémián fejezett be. /Tibori Szabó Zoltán: Fortélyos játék a fénnyel. Fábián Árpád kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Mákvirág címmel új magyar nyelvű gyermeklap jelenik meg február 23-án a sajtópiacon. A Nagyváradon szerkesztett folyóiratot nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is terjesztik majd. A Mákvirág korábban a Bihari Napló, később a szintén nagyváradi Reggeli Újság gyermekrovatából nőtte ki magát. A mellékletet kilenc éve két újságíró, Both Abigél és Kulcsár Andrea, a Krónika jelenlegi munkatársa indította el. Miután a Bihar megyei napilapok lemondtak a Mákvirág című gyermekrovat megjelentetéséről, Both Abigél úgy döntött, hogy megalapítja a Mákvirág Kft. nevű vállalkozást, és gyermeklapként önállósítja a korábbi elképzeléseket. /Gergely Gizella: Mákvirág: új kiadvány a gyermeklappiacon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Internetorientált korunkban is ragaszkodnak a szakkutatások, dolgozatok nyomtatott formában történő kiadásához – hangzott el Sepsiszentgyörgyön, a Magyar Kisebbség című, kolozsvári nemzetpolitikai szemle szerkesztőségének olvasótalálkozóján a Holló Ernő Sajtópincében. Székely István főszerkesztő idézte Bárdi Nándor budapesti történészt, aki értelmiségi arroganciának minősítette a ragaszkodást a papíron történő kiadáshoz. A továbbiakban elmondta: a Trianon utáni új jogi viszonyok közt szükség volt a nemzetiségi, kisebbségi entitás helyzetének tudományos feldolgozására, erre vállalkozott 1922-ben dr. Jakabffy Elemér, volt magyar országgyűlési képviselő, dr. Sulyok István és dr. Willer József. Politikai, egyházi, közigazgatási személyiségek, írók, kutatók közreműködésével megjelentették (1944-ig) az erdélyi magyar kisebbség helyzetét adatszerűen tárgyaló, Erdély történetét kutató Magyar Kisebbség című folyóiratot. 1995-től 1999-ig újra kiadták a szemlét Tamás Sándor jelenlegi parlamenti képviselő főszerkesztésében. A lap a Transindex hírportállal partnerségben felépítette a jelenleg több mint egymillió oldalt kitevő digitalizált társadalmi adatbankot. Itt megtalálhatók az 1989-as rendszerváltás utáni politikai történések, valamint a XX. század első felének eseményei is. Rekonstruálás folyamatában van az 1989 utáni romániai sajtó, illetve adatbázis készül a volt román állambiztonság levéltárából származó iratokból. A Jakabffy Elemér Alapítvány kiadásában negyedévente, 400-500 példányban megjelenő Magyar Kisebbség szakfolyóiratot „politikafüggőnek” mondta a finanszírozás tekintetében Toró T. Tibor honatya, lapszerkesztő.  /Domokos Péter: Kihívó arrogancia? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Nagyváradon, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület székházának dísztermében február 25-én megemlékezést tartanak a kommunizmus áldozatairól. Bemutatják az 1956 emlékezete Biharban című könyvet, a Partiumi füzetek 45. számát. A 182, Bihar megyei 56-os meghurcoltatásait, életrajzát ismertető könyv gazdag dokumentációs és fényképmelléklettel jelent meg, Dukrét Géza és Kupán Árpád szerkesztésében. Legújabb kiadványait mutatta be február 22-én a Kriza János Néprajzi Társaság a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum szervezte közönségtalálkozón. Az érdeklődők a Kriza János Néprajzi Társaság 14. Évkönyvét vehették kézbe, ezenkívül a Tanulmányok Szentimrei Judit 85. születésnapjára című emlékkönyvet, Gazda Klára és Tötszegi Tekla szerkesztésében, Pávai István Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben című munkáját, valamint Tánczos Vilmos Folklórszimbólumok és Pozsony Ferenc Erdélyi népszokások című könyvét. A marosvásárhelyi Bod Péter Napok keretében a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban Csép Sándor Egyetlenem és Áldás, népesség című filmjeit vetítették. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Tizenegy könyvét mutatja be a Kriza János Néprajzi Társaság. Marosvásárhelyen kezdődött február 22-én az a rendhagyó erdélyi könyvbemutató-sorozat, amelyre a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) vállalkozott – a körút következő állomása Csíkszereda lesz. „Ma már nemcsak reprezentatív munkákat adunk ki. Újabban lehetőséget biztosítunk a néprajz szakos tanárainknak és diákjainknak, hogy értékesebb jegyzeteiket könyv formájában közölhessék” – emelte ki bevezetőjében Szabó Árpád Töhötöm, a társaság alelnöke. A sorozatot a műfaj két kiváló erdélyi képviselője kezdte: Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Utóbbi, aki a társaság elnöki tisztségét is betölti, Erdélyi népszokások című kötetében a népszokásokat egy dinamikusan alakuló kultúra elemeiként mutatta be. A társaság évkönyve egyfajta fórumnak tekinthető, ahol előre meghirdetett tematika mentén Budapesttől a Székelyföldig mindenki megszólalhat. A Kriza János Néprajzi Társaság külön kötetet szentelt a 80 éves Kallós Zoltánnak. A kötetben szemelvények találhatók abból a gazdag levelezésből, amelyet a néprajzkutató folytatott a szakma képviselőivel. A moldvai csángók bibliográfiája, mely 5376 bibliográfiai tételt tartalmaz, hamarosan digitalizált formában a szervezet www.kjnt. ro című honlapján is olvasható lesz. /Szucher Ervin: Néprajzi könyvzápor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./ A tavalyi évkönyvben dr. Gazda Klára egyetemi docenst, az idei 14. évkönyvben Szentimrei Judit néprajzost köszöntötték. A Kriza Könyvek sorozatban a 27. kötetnél tartanak, a sorozatnak célja, hogy fiatal, pályakezdő kutatók elemző munkáinak biztosítsanak helyet. Az egyetemi jegyzetek kiadványainak sorozatában két kötet látott napvilágot, Táncos Vilmos Folklórszimbólumok és Pozsony Ferenc Erdélyi népszokások című egyetemi jegyzetei. A moldvai csángók bibliográfiája lengyel, olasz, német és magyarországi összefogással készült Ilyés Sándor összeállításában. Ehhez a témához kapcsolódik Pávai István Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben című kötete, amely a szerző összegyűjtött írásait tartalmazza. A bemutató végén Pozsony Ferenc a társaság 10 ezer kötetes szakkönyvtáráról, archiváló adattáráról és a 20 ezer alkotást őrző fotótáráról tartott ismertetőt. /(berekméri): Bemutatták a KJNT legújabb kiadványait. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Egyre többen ítélik el az utca emberei közül az államfő és a miniszterelnök szócsatáját, amelyek nagy része a tévében főműsoridőben zajlik. Erre érezhetett rá a február 23-án még Japánban tartózkodó Tariceanu miniszterelnök, aki távol-keleti sajtótájékoztatóján kijelentette: kötelességének érzi, hogy bocsánatot kérjen a közszolgálati televízió nézőitől. A kormányfő azt állította: kénytelen volt válaszolni az államfőnek, hiszen elmúlt már az az időszak, amikor azt hitte, hogy jól cselekszik, ha nem replikázik Basescu támadásaira. /Borbély Tamás: Tariceanu bocsánatot kért „szánalmas” tévészerepléséért. Az államfő népszerűsége sem kikezdhetetlen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Ellenzi az Irakban állomásozó román katonák hazahívását Traian Basescu államfő és Sorin Frunzaverde honvédelmi miniszter, akik nem értenek egyet több párt erre vonatkozó javaslatával. Basescu hangsúlyozta: Romániának be kell tartania a szövetségeseivel szemben vállalt kötelezettségeit. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) bejelentette: parlamenti vitát kezdeményez a katonák hazarendeléséről. /Az államelnök és a honvédelmi miniszter ellenzi a román katonák hazahívását. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Gheorghe Funar szenátor, a PRM főtitkára február 23-án közölte: a Nagy-Románia Párt (PRM) követeli, hogy az Irakból és Afganisztánból hazatérő román csapatokat Hargita, Kovászna és Maros megyébe vezényeljék, mivel ezen alakulatokat már kellőképpen kiképezték a terroristaellenes harcra. Hozzátette: a Székelyföldön tapasztalható jelenlegi helyzet az, ami szükségessé teszi az ilyen jellegű intézkedéseket, s ezzel egyszersmind gátat vetnek a területi autonómiával kapcsolatos irredenta követeléseknek. Funar szerint a Legfelső Védelmi Tanácsnak (CSAT) is okvetlenül lépnie kell az alkotmányos rend védelmében. A volt kolozsvári polgármester hangsúlyozta: feljelentette a rendőrség és csendőrség székelyföldi vezetőit, valamint a belügyminisztert, mivel nem akadályozták meg a referendum lebonyolítását. /Funar: Csapatokat Harkovba! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A környezeti rehabilitáció kellő pénzügyi garanciáját hiányolja a verespataki aranybánya-beruházási tervet illetően az a független szakértői bizottság, amelyet a román és a magyar kormány kért fel a hatástanulmány elemzésére – nyilatkozta az MTI-nek Horváth Balázs, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője. /B. T. : Verespatak: hiányos pénzügyi garancia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

„Tőkés László messze az RMDSZ, meg az erdélyi pártpolitika fölött álló személy, éppen ezért alkalmas arra, hogy minden erdélyi vagy Romániában élő magyar képviselője lehessen a brüsszeli parlamentben” – mondta televíziós interjúban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Szerinte ha valóban létezik komoly veszély, hogy a megosztottság miatt végül nem lesz képviselője az erdélyi magyarságnak az Európai Parlamentben, akkor mozgósítani kell a választásra az erdélyi magyarokat. “Bátran, előrefelé kell menni, nem gyáván és hátralépni” – fogalmazott a Fidesz elnöke. Az autonómia kulcskérdés – tette hozzá Orbán, aki azért tartaná szerencsésnek politikailag, hogy Tőkés László brüsszeli képviselő legyen, mert “ő az, aki kezdetektől fogva megalkuvás nélkül képviselte” ezt az ügyet. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Támogatja a jövő hónapban Csíkszeredában is megkezdődő autonómia-referendumot, jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán polgármester, hozzátéve, az általa vezetett Csíki Területi RMDSZ is támogatja a közvélemény-kutatást. Hangsúlyozta, aktívan részt kíván venni a referendum szervezésében. A tanács végül ismét megszavazta a csatlakozást a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Ezt korábban egyszer már megtették, de a határozatot a prefektusi hivatal visszaküldte. /Szüszer-Nagy Róbert: Autonómia-referendum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

Tom Lantost, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnökét fogadta február 23-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A találkozó kiemelt témája volt a romániai magyarság helyzete. A szövetségi elnök rámutatott: az elmúlt években néhány területen fontos előrelépés történt: sikerült elfogadni egy, a magyarság számára kedvező tanügyi törvényt, az anyanyelvhasználatot is törvény szavatolja. Mindamellett, a felsőoktatás terén még komoly problémák vannak, fejtette ki az elnök: bár a kolozsvári állami egyetemen van magyar nyelvű oktatás, továbbra sem ismerik el jogunkat önálló karok és tanszékek, valamint az önálló állami egyetem létrehozásához. /Markó–Lantos találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Magyarországon 2000 óta február 25-e a Kommunizmus Ál­dozatainak Emléknapja. 1947. február 25-én, hatvan esztendeje tartóztatták le szovjet katonák Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, országgyűlési képviselőt, és minden jogot felrúgva elhurcolták a Szovjetunióba. Az Országgyűlés ezért tette erre a napra az emlékezést. Ez az országgyűlési határozat rólunk és nekünk is szól, írta Sylvester Lajos, nem csak azért, hogy „a magyar nemzet részei vagyunk, hanem azért is, mert az erdélyi, általában a határon túli magyarság az 1947-es párizsi diktátum után mindenik újraszabott kommunista hatalomnak alávetett államban arányaiban számottevőbben szenvedett a nacionalista-kommunista rémuralmak miatt. ” A bolsevista-moszkovita káderek, Rákosi, Gerő, Révai, Péter Gábor és keretlegényeik révén többet ártottak a magyar nemzetnek, mint a tatárjárás vagy Mohács együttvéve. Ezt aztán betetézte Kádár ‘56 utáni nemzeti vérvétele, írta Sylvester Lajos. Romániában 1947-től következett a magyarokkal való tömeges leszámolás. Ez már él a köztudatban. Azonban hatalmas törleszteni való adósság halmozódott fel a nemzeti érzelmű erdélyi magyar arisztokrácia, a középrétegek, a gazdaemberek és az egyház tönkretételével, ezrek és ezrek elpusztításával kapcsolatosan. /Sylvester Lajos: A kommunizmus áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Az RMDSZ és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) együttműködése példás volt az elmúlt években, és ez azt bizonyítja, hogy lehetséges a pluralizmust érvényesíteni az egységes szervezeten belül – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 23-án, az RMKDM Kovásznán tartott kongresszusán. Az RMKDM mindvégig az RMDSZ programjának megvalósításáért dolgozott. Markó szerint az RMKDM amiatt is igen fontos platformja a szövetségnek, mivel maga az RMDSZ is egy jobbközép kereszténydemokrata pártszövetség, az Európai Néppárt (EPP) tagja, miközben az RMDSZ-ben természetszerűen van baloldali és jobboldali, de liberális és szociáldemokrata irányultságú platform is. Markó Béla úgy vélte, az erdélyi magyarság számára is veszélyt jelent a román közéletben tapasztalható súlyos politikai és erkölcsi válság, ennek nyomán ugyanis érzékelhetően nőtt a nacionalizmus és a magyarellenesség Romániában. – Az RMDSZ továbbra is kitartóan dolgozik a politikai stabilitás helyreállításán – hangsúlyozta az elnök. /Kongresszust tartott az RMKDM. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Az RMDSZ kereszténydemokrata platformja február 23-án a kovásznai Héphaisztosz Szálló konferenciatermében tartotta kongresszusát, amelynek megnyitóján Markó Béla szövetségi elnök is köszöntötte a résztvevőket. Markó Béla elmondta, tudomása van az unitárius lelkészi egyesület állásfoglalásáról, és tudja azt, hogy Szabó Árpád unitárius püspök aláírta az RMDSZ támogató listáját. Markó fontosnak tartja, hogy a papok megszólaljanak a közéletben. „Amit nem tudunk elfogadni, hogy a napi politikai vitában részt vegyenek, hiszen az egyháznak, az egyház vezetőségének szeretnie kell minden hívét, és úgy kell alakítani az álláspontokat, hogy minden híve szerethesse az egyházat. Ennyiről van szó. Tehát nem azt jelenti, hogy Erdélyben különösebben a papoknak nem kell részt venniük a közéletben. ” /Bodor János: Markó Béla: Az egyház tartózkodjék a napi politikai vitától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Kolozsvárott 1996 kezdetétől Mátyás, Magyarország hajdani királya szülőházának homlokzatán a megszokott régi mellett egy másik feliratos fémtábla van. Az újsütetű tábla rendeltetése: történelmi adatok torzításával a magyar nemzet múltjának leértékelése. A táblán kétnyelvű „történelmi eligazítás” áll: és angol. Magyarra fordítva: „A történelmi hagyomány szerint ez az a ház, amelyben Corvin Mátyás, Hunyadi Jánosnak, Erdély nagy vajdájának és Magyarország kormányzójának a fia született. A román Corvin Mátyást az összes magyar király közül a legnagyobbnak tekintették 1458-tól 1490-ig tartó uralkodásának vívmányai révén. ”A tábla román nyelvű felirata Hunyadi Jánost így mutatja be: Iancu de Hunedoara, Mátyás királyt pedig Matei Corvinra fordítja. Ha nagy királyunk apja önkényes román elkereszteléssel Iancu de Hunedoara, akkor a törvényes fia az apja neve után miért nem Matei de Hunedoara? Mátyás és Máté különböző személynevek. A világ egyetlen más történelemkönyve sem említi Mátyás királyt Máté királynak, egyedül a sajátságos román történelem. /Fülöp Sándor: Meghalt Mátyás király, oda az igazság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Február 22-e Hunyadi Mátyás születésnapja. A kultúrát pártoló nagy király tiszteletére immár 15. alkalommal zajlottak a Mátyás Napok. László Bakk Anikó, az Amaryllis társaság vezetője elmondta: bízik abban, hogy 2008-ban a Mátyás Napokat sikerül már Kolozsvár híres fiának szülőházában tartani. A Mátyás Napok keretén belül került sor az In memoriam Brassai Sámuel címet viselő rendezvényre, melyen a közönség megtekinthette Brassai Sámuel csellóját is. Benkő Judit zenekritikus előadásából kiderült, hogy a polihisztort elsősorban zongoristaként tartották számon. Az estet a Concordia vonósnégyes koncertje zárta. /K. B. : Brassai csellója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

A marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ idén az Áldás, népesség mozgalom által kezdeményezett Beszéljünk a népességről című konferencia köré építette kétnapos /február 21-22./ rendezvénysorozatát, melyen egyházi és civil szervezetek, intézmények képviselői vettek részt. A nagycsaládok csak az egyházra számíthatnak – mondta Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom kezdeményezője. Két nyárádmagyarósi családot, a 11 gyerekes György Gézáét és a 10 gyermekes Nagy Béláét, egyenként 2500 lejes pénzadománnyal jutalmazta meg az Erdélyi Református Egyházkerület. A Beszéljünk a népességről konferencia Csép Sándor előadásával kezdődött, majd Kovács Istvánt, az egyházkerület diakóniai ügyosztályának tanácsosát, Csató Béla római katolikus főesperest, Peták Istvánt, a Magyar Televízió kurátorát, Bornemissza Esztert, az MTV Magyar Ház műsorának vezetőjét, Benkő Ágotát, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökét, Csíki Sándort, az Erdélyi Nagycsaládosokért Egyesület elnökét, Fülöp Dénesnét, a vártemplomi Diakóniai Otthon ügyvezetőjét és dr. Ábrám Zoltánt, a MOGYE egyetemi tanárát hallgathatták meg a jelenlévők. Csép Sándor két filmjét mutatták be. Az egyik 1975-ben a gazdag Kalotaszegen készült /Egyetlenem/, a másik 2000-ben, a szerényebb Szilágy megyei Désházán. Az első filmben a pompás, jó móddal épített házakban élő párok egy szem gyerek nevelésére vállalkoztak, arra is nehezen, mert a vagyont fontosabbnak tartották a gyermekáldásnál. A második film a désfalviak életét mutatta be, ahol a családok – kevesebb földi jóban dúskálva – bátran vállalták a 3-4 gyermeket. Menni vagy maradni? címmel pályázatot hirdettek a Református Asszisztensképző Iskola diákjai számára. A díjazottak pénzjutalomban is részesültek, amelyet a dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök által működtetett alapítvány ajánlott fel. /Mezey Sarolta: Bod Péter Napok másodszor. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Aradon az önkormányzat megszavazta Arad és Békés megyék közötti újabb együttműködési szerződés szövegét. Szerződések eddig is voltak, csak nem sikerült ezeket tartalommal megtölteni. A szerződés újrafogalmazását már tavaly ősszel kezdték tárgyalni. Csongrád és Arad között nyolc éve köttetett az együttműködési szerződés, ezt akarjuk most életre kelteni, mondta az aradi tanácsosoknak Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés fideszes elnöke. /(irházi): Felmelegítenék az Arad–Békés együttműködést. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Február 22-én Aradon a Tulipán könyvesboltban tartotta meg előadását Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának őre. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének meghívására érkezett előadó kitért a múzeum és a könyvtár alapításának a körülményeire, annak a 8300 régi könyvnek az ismertetésére, amelyeket Erdély minden vidékéről adományoztak kötetenként vagy egész magánkönyvtár anyagaként. A könyvtár anyagát az 1960-as években Jakó Zsigmond kolozsvári egyetemi tanár diákjainak közreműködésével rendszerezte. Az előadó beszélt az Országos Széchenyi Könyvtár kezdeményezése nyomán született digitális, integrált könyvtári feldolgozó rendszerről. Létrehozták a Magyar Elektronikus Könyvtárat, amelybe bevonták az Erdélyi Közös Katalóguson szereplő valamennyi könyvtár anyagát, így a székelyudvarhelyit is. Az előadás után Róth András Lajos bemutatta Született nyelvünk című gyűjteményes kötetét. /(balta): Hagyományos és elektronikus könyvtár. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a Bethlen Gábor Kollégium Collegium Gabrielense régizene- és táncegyüttese. Az együttes 1992-ben alakult a kolozsvári Amaryllis klub szakmai irányításával. A korhű ruhákat az iskola volt rajztanárnője, Erdőháti Katalin és Tomai Gyöngyi tanítónő varrták, a hangszereket pedig az Illyés Közalapítvány segítségével vásárolták meg. Az évek folyamán a Collegium Gabrielense igazi kis közösséggé kovácsolódott. 2000 óta a táncot Szabó Anikó, a kolozsvári Passamezzo együttes tagja oktatja. Új tagok toborzására február 22-én reneszánsz farsangi bált rendeztek. /Takács Ildikó: Reneszánsz toborzó Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház február 9–15. között Horvátországban, az Isztriai-félszigeten vendégszerepelt. A meghívást a megyének a régióval való jó kapcsolatának köszönhető. Béres László, a bemutatott Molière-mű, a Scapin furfangjai rendezője, a színház igazgatója annak ellenére is igen hasznosnak tartja a vendégszereplést, hogy a szakmabeliekkel komolyabb eszmecserére nem volt lehetőség. /Bajna György: Horvátországban szórakoztatott a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

Február 26-án tölti be 98. életévét Anavi Ádám nyugalmazott tanár, költő, színműíró, de a kollégák, barátok már február 23-án felköszöntötték a temesvári irodalmi élet doyenjét. A Romániai Írószövetség temesvári szervezetének székhelyén Pongrácz P. Mária elnökségi tag, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa nyitotta meg az ünnepséget, tőle vették át a szót az Anavit méltató írótársak. A közel százesztendős, de ma is friss (jelenleg is egy színdarabon dolgozó) szerző munkásságát, megjelent köteteit Bárányi Ildikó foglalta össze. /(P. L. Zs.): Karnyújtásnyira a száz évtől. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Marosvásárhely és Zalaegerszeg testvértelepülések. Wass Albert idézetet /”…és maradok ez úton, míg csak élek, töretlen hittel, ember és magyar. ”/ véstek be a zalaegerszegi Testvérvárosok Parkjában felállított székely kapuba. A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület nevében Cseh Gábor elnök kérte a zalaegerszegi polgármestert, dr. Gyimesi Endrét és az illetékes erdélyi tisztségviselőket, hogy az általuk elérhető fórumokon tegyenek javaslatot: Wass Albert író születésének 100., halálának 10. évfordulója kapcsán a 2008-as esztendőt nyilvánítsák Wass Albert-emlékévvé. /Wass Albert-emlékévjavaslat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Február 9-én Marosvásárhely harmadik alkalommal szervezte meg farsangi bálját a Marosvásárhely – Zalaegerszeg (MA–ZA) Baráti Társaság. Mindez a lelkes szervezőknek, elsősorban Cseh Gábor elnöknek köszönhető. /(erdélyi): A harmadik farsangi bál. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

A POLÍSZ című budapesti folyóirat februári száma közölte többek között a Kárpát-medencei Keresztkötések Konferencia előadásait. A Népújság az erdélyi Mezőséggel és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó írásokból tallózott. „Tudja-e, uram, hogy a sztálini román nemzeti proletárdiktatúra által kitagadott, mindenéből kifosztott és kisstílű csirketolvajok júdáspénzért elmakogott rágalmai alapján halálra ítélt író, Wass Albert írta meg az erdélyi román paraszt apoteózisát?” (Cselényi László). Nagyercsén már csak Karcsi bácsival lehet magyarul beszélni. Ő a gondnok és a harangozó. (Bálint Zsigmond). Kövesdi Kiss Ferenc gyakran hangoztatta: Édesanyám mind az öt fiát hazaimádkozta. Egész életén át magyar, református és lévita volt. Valamennyi politikai rendszer fényes állásokkal kínálta meg. Mindegyiket elhárította. Ehelyett tanított Maroskeresztúron, Székelyföldváron, Brailán, Ákosfalván, Szentgericén. Osztatlan iskolákban 80-90 gyermeket. Irányította a faluközösségeket, dalárdákat szervezett, tánccsoportokat alakított. Istentiszteleteken szolgált, és temetett. (Papp Vilmos). Egyetlen völgy, a Füzes mente három jeles személyt indított útjára, alig tíz km-es távolságra egymástól: Vasasszentgotthárdon volt Wass Albert birtoka, Katonában született Barcsay Jenő szentendrei festő, és Pusztakamaráson született Sütő András. Ugyanitt van Kemény Zsigmond író sírja is. (Vetési László) A konferencián Székely András Bertalan nyitotta meg Gálfy-Bódi Tamás Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült festőművész kiállítását és megköszönte Kilyén Ilka színművésznőnek a versekkel való közreműködését. /(bölöni): Jajszavak a szórványból. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

A budapesti Hitel című irodalmi, művészeti és társadalmi havi folyóirat februári számát Sütő András emlékezetének szentelte. Az új szám közönség előtti bemutatóját február 16-án tartották Budapesten. Bevezetőt Csoóri Sándor főszerkesztő, zárszót Görömbei András főszerkesztő-helyettes mondott. Sütő András műveiből Császár Angéla, Kubik Anna és Szélyes Imre színművészek adtak elő részleteket. Az emlékszám felvonultatja a kortárs magyar irodalom színejavát, köztük van Farkas Árpád, Lászlóffy Aladár, Dobos László, Gál Sándor, Olasz Sándor, Ablonczy László, Sylvester Lajos, Kincses Elemér, N. Pál József, Bágyoni Szabó István, Bogdán László, Tamás Menyhért, Bertha Zoltán, Márkus Béla, Tornai József és Vetési László. „Csak a magára maradott utolsó magyar van veszélyben, mert ha egyedül van, elveszett. Sütő András annyira féltett mezőségi népe minden gondja ellenére is csendesen köszöni, hogy hálás gyermekként, féltő gondoskodással e szülőföld minden gondját élő reménységként emelhette be a legtündöklőbb magyar irodalomba” – írta Vetési László. Az emlékszám közölte Cs. Nagy Ibolya összefoglaló írását – Egy vita margójára (Sütő András és A Hét). Ebből idézte a Népújság: „bár a vita véget ért, a Sütő András elleni hadjárat korántsem. Ezt jelenleg csak a főszerkesztő vívja, de egyrészt: fórum nélkül nincs Cicero, másrészt olyan vehemens és következetes Sütő-ellenesség nyilvánul meg a Parászka Boróka-írásokban, hogy ezek elviekben akár új, romeltakarító disputát generálhatnak. ” /B. D. : A repedt nádszál elégiája (A HITEL Sütő András- emlékszáma). = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Két új könyvet mutattak be, mindkettő a marosvásárhelyi Mentor Kiadó kötete. Az egyiket első megjelenése után 110 évvel lelkes, fiatal csapat varázsol valódi könyvvé. Koncz József A Marosvásárhelyi Evangélikus Református Kollégium története (1557-1895) című könyvének kiadása másfél éves munka eredménye, A 450. évfordulóját ünneplő kollégium Erdély történelmének egyik legreprezentatívabb intézménye, a kötetet lapozó olvasó Erdély négyszázötven évnyi történelmét is felfedezi benne. A szerkesztője, a latin és német nyelvű szövegek fordítója, Dóczy Örs elmondta, a fordítás több hónapot vett igénybe. A könyv a kollégium történetének 1557 és 1895 közötti időtartamát öleli fel, jórészt megsemmisült dokumentumokat közöl. A második könyv egy új sorozat második kötete. Márton Áron hagyatékáról van szó: a püspöknek sok meg nem jelenhetett szövege maradt fenn kézirat formájában. 2005 szeptemberében megjelent a sorozat első kötete, a Házasság, család alcímet viselő. Az új kiadvány Márton Áronnak a bérmálásról szóló írásait tartalmazza. Az erdélyi románság három százaléka vallja magát hitetlennek. Az erdélyi magyarság körében ugyanez az arány öt százalék. A magyarországi magyarok esetében: huszonhét! Erdélyben példát ad Márton Áron hagyatéka, a kollégiumi szellemiség. /Nagy Botond: Márton Áron hagyatéka és kollégiumtörténet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./