Február 15-én a megyei Magyar Középiskolások Szervezetének elnöksége egyeztető megbeszélést folytatott az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökségével, amelyen a MAKOSZ is képviseltette magát. Egyrészt a szervezet jogi bejegyzéséről, másrészt a Maros megyei RMDSZ és a diákszervezet együttműködéséről folytattak megbeszélést. /Bejegyzik a Maros megyei Magyar Középiskolások Szervezetét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Romániában a gyermekotthonok szabályzata szerint azok a 18 évet betöltött növendékek, akik nem folytatják tanulmányaikat, tovább nem maradhatnak az intézetben. Az 1989-es változás után ezek a fiatalok – mivel nem ismertek semmilyen szakmát – a munkanélküliek táborát gyarapították. Nagy részük kilátástalan helyzetbe került, a kiszolgáltatottság, nincstelenség, éhezés és nyomor volt osztályrészük. Székelykeresztúron volt Románia legnagyobb magyar gyermekotthona, az ifjak itt szembesültek a nehézségekkel. E lehetetlen helyzet megoldása érdekében 1992-ben Székelykeresztúron megalakították a Domus Egyesületet, mely felvállalta e fiatalok anyagi és erkölcsi támogatását, jogaik és érdekeik védelmét. Németországból többen látogattak Keresztúrra. Megismerték a fenti egyesület tevékenységét és 1993-ban ők is megalakították a DOMUS Egyesületet, amelynek a fő célja a keresztúri egyesület anyagi támogatása volt. Az évek folyamán a németországiak többször jártak Keresztúrra, mindig támogatást is hoztak. Megalakulásától mostanig a keresztúri DOMUS 350, tizennyolc évet betöltött volt gyermekotthoni, gyermekelhelyező központi, családi házi fiatalt támogatott. Jelenleg 80 fiatal részesül támogatásukban. /László Miklós: Külföldi segítség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

Székelyudvarhelyre is kiterjesztette „Egymásért vagyunk” mottójú Őrangyal-programját a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, valamint a Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége. A székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Házban szervezett farsangi bál célja a sajátos nevelési igénnyel rendelkező gyerekek, fiatalok, illetve az egészséges fiatalok egymáshoz való közeledésének elősegítése volt. /Szász Emese: Őrangyal Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

Fehér megyében Magyarlapádon az óvodában álarcosbált tartottak. Szolga Klára és Székely-Bányai Andrea óvónő pedig a gyerekek-szülők tervezte jelmezekhez illő versikéket írtak. /Takács Ildikó: Negyven gyerek, negyven vers. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

Farsangi mulatságra hívta leendő diákjait és az iskola iránt érdeklődőket Kolozsváron a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium február 15-én, a Báthory-líceum kisépületébe. Schuller Hajnal, az iskola igazgatója elmondta: óriási érdeklődés övezi az első osztályt, annak ellenére, hogy csak tavaly indítottak első ízben elemi szintű képzést. Az iskola első osztálytól tizenkettedikig végig viheti diákjait, így egységes szellemben folyhat a gyerekek képzése. /Sándor Boglárka Ágnes: Farsangi toborzó a katolikus iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Február 18-án tölti be életének kilencvenedik évét dr. Fekete László /Sepsiszentgyörgy/ nyugalmazott bíró, a megyei polgárjogi küzdelmek, a román-magyar megbékélés elkötelezett és következetes harcosa. 1990-ben nagy erővel kapcsolódott be a megye életébe. /(simó): Kilencvenéves dr. Fekete László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Kincses Előd életében szerepelni nem kifizetődő, mert maga a főhős állandóan megbukik. Már amikor a győzelmet hatalom, tisztség és elismerés jelentené. Kitúrta magából az erdélyi és a magyar politika. Pedig legszűkebb hazája, Marosvásárhely és legtágabb hazája, a nagyvilág magyarsága is állt már Kincses irányítása alatt. Innen is, onnan is menekülnie kellett, rágalmak és intrikák miatt. Kincses Előd a neves (síkfutó) Balkán-bajnok, majd neves ügyvéd (Tőkés László védője), majd neves politikus, majd neves menekült igazából bűnbakként lett híres, rá akarták fogni, hogy Marosvásárhelyen 1990 márciusában magyarellenes pogromra uszította a környékbeli románokat. A forrófejű Kincses mindezeket dermesztő nyugalommal fogadta. Réka lányuk filmes lett és megcsinálta az apja filmjét. A Balkán-bajnok dokumozi, egy életrajzi és egy konfliktusriport elkészítésének riportja. Réka viszont nyer, filmjeihez pénzt, filmjével nagydíjakat, magyart, románt, németet s apjával és anyjával olyan szülőt, akiktől érdemes megszületni. /Füzes Oszkár: Apa, csíkon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Elhunyt Tamás Pál, akit a szünet nélküli tevékenység jellemzett, mindig voltak friss munkái. Magyarországon élt az utóbbi évtizedekben megváltoztathatatlan erdélyiként, kiállításai, fémdomborításai, rajzai sikeresek voltak. Nemrég Tamás Pál édesapja falujának, az udvarhelyszéki Oroszhegynek adományozta 100 fémmunkáját, létrehozva az első falusi székely népművészeti ötvösmúzeumot. A felajánlás az autodidakta művész dicséretes gesztusa volt. Tavaly megjelent album őrzi munkáinak egy részét. Tamás Pál Bukarestben született székely mesteremberek gyermeke, majd Marosvásárhelyen volt munkás. /N. M. K. : Tamás Pál nincs többé. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Tamás József gyulafehérvári segédpüspököt 1997. március 1-jén szentelték püspökké Csíksomlyón, akit a mostani évfordulón szeretettel köszöntött írásában Jakubinyi György érsek. Tamás József Madéfalván született, Csíkszentsimonban nőtt fel. Megnyerte az akkor üldözött román görög katolikus hívek rokonszenvét is, akiket kiszolgált, nem félve az állami üldöztetéstől. 1979. januárjától Márton Áron püspök a szemináriumi lelkiigazgató állásba hívta. Volt növendékei – négy egyházmegye papjai – hálásan emlékeznek lelkiatyjukra. Püspökké szentelését Csíksomlyón kérte, a Csíksomlyói Szűzanya lábánál. Áldásos tevékenységét csíkszeredai székhellyel – mint a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke és általános helynöke – fejti ki. /Jakubinyi György érsek: Tamás József püspök köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./

Matei László festményeiből és grafikáiból a Korunk Galériában nyitottak kiállítást február 16-án. Frissen végzett képzőművészként 1999-ben állított ki ugyanitt. Mostani tárlatán a grafikától, nonfiguratív művektől kezdve a festményig minden megtalálható. Festményein régi képeslapok elemeit használta fel. /Kiss Bence: Képeslap a békebeli időkből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Megnyílt a csíkszeredai Stúdió 9 alkotócsoport tárlata Sepsiszentgyörgyön. A kiállításnak nincs hívó témája, amely megköthetné műveik kiválasztásában az alkotókat. Szabadon társuló művészek bemutatkozásáról van szó. Xantus Géza és a tőle mindenben különböző Turcza László festményei, Botár László képei, Szabó Árpád festményei, Keresztes Györgyi absztrakt látomásai, Balla Tibor festményeinek nonfiguratív szín­orgiái, Bara Barnabás kisméretű faszobrai, Gergely Zoltán kisszobrai és Nagy Ödön szobrai láthatók. /Bogdán László: A kihívás (Tárlat) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban bemutatták Láng Gusztáv Látványok és szövegek c. irodalomtörténeti tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetét. Láng Gusztáv az erdélyi irodalomkritika veteránja, azok közé sorolható, akik a 70-es, 80-as évek diktatúrájában, a megfélemlítések, korlátozások idejében is merték és vállalták, kimondták véleményüket, „művelték” a magyar kritikai irodalmat – mondta el Orbán János Dénes, az est házigazdája. /Vetési Júlia: Látványok és szövegek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Kolozsváron él az emlékezetben a Notre-Dame Iskolanővérek vezette Augusteum és Marianum leányiskolák hírneve, és szellemisége. A volt diáklányok családanyaként, majd nagyszülőként megőrizték, továbbadták a nővérektől örökölt tudást, lelki kincseket. Az egykori diáklányokat kereste fel nemrég Nagy Éva M. Vera és Czakó Gabriella, mindketten iskolanővérek, akik három éve telepedtek le Szovátán. Fel szeretnék venni a kapcsolatot a volt marianumistákkal, összegyűjteni a gazdag múlt még fellelhető írásos és tárgyi emlékeit. 2008-ban lesz 150 esztendeje annak, hogy az iskolanővérek letelepedtek Temesváron, majd Aradon, Désen, Nagyszentmiklóson. Elődeik nyomdokaiban járva 2004 óta újra tanítanak a magyar iskolanővérek Erdélyben: a Nyárád mente falvaiban és Szovátán. Faluról falura járva tanítanak, A még élő néphagyomány ápolása mellett munkájuk fontos része a kórusmuzsika, a zenei írás-olvasás, a furulya, a pásztorfurulya, a népi játék, a kamarazene, a liturgia oktatása, sőt misztériumjátékkal is próbálkoztak. Legutóbb Szent Kinga életét vitték színre Török Viola összeállításában. A magyar rendtartomány elindította az Erdélyi Tündérkert Alapítványt a hátrányos helyzetű gyerekekért, amelynek célja többek között az erdélyi magyar gyerekek anyanyelvű oktatása és művészi nevelése. /Fodor György: A műveletlenség luxusát egyetlen magyar sem engedheti meg magának. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./

Guia Laurean immár több mint egy évtizede a nagykárolyi Szentlélek plébánia aktív ministránsa. A XII. osztályos fiatalember plébánosa, Borota Ottó ösztönzésére a város roma negyedében élő fiatalokkal kezdett foglalkozni. Hevele Imre, néhai kerületi esperes tűzte ki céljául, hogy bevonja a romákat a plébánia életébe. Szentmise keretében megkeresztelte őket. Később a romák aztán nem jártak a templomba, mely három kilométerre van lakóhelyüktől. Jelenleg egy templomsátor van a romanegyedben. Itt havonta van szentmise és hitoktatás. /Melan Karolina: Az egyház kincsei. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./

Február 17-én Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülését, A testület tagjainak elsöprő többsége azt az EP-jelöltlistát fogadta el, amelynek az első két, befutó helyét Nagy Zsolt és Winkler Gyula miniszterek foglalják el, így meghiúsult az a lehetőség, hogy Tőkés László püspök felkerüljön az RMDSZ-es lista második befutó helyére. Markó kiemelte: szemléletváltásra van szükség, fiatalokat kell Brüsszelbe küldeni, akik következetesen képviselik az RMDSZ álláspontját. Leszögezte: az RMDSZ rosszul járna az egyéni választókerületi szavazási rendszer bevezetésével, melyet most Basescu elnök szorgalmaz. Borbély László miniszter szerint Tőkés László „kamikazé-akcióba” kezdett, ugyanis nem képes megszerezni a bejutásához szükséges szavazatmennyiséget, így az a célja, hogy az RMDSZ se jusson be az európai döntéshozó fórumba. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette, ha nem sikerül találni egy modus vivendit, akkor könnyen Erdélybe importálhatják a magyarországi társadalom kettészakadását. Eckstein-Kovács azt javasolta: további tárgyalásokat folytathassanak az esetleges közös lista állítása érdekében. Verestóy Attila szenátor úgy látja, a református egyház állásfoglalása nem okoz majd törést a magyarságban, és az RMDSZ továbbra is bízhat „a nyugodt többség” támogatásában. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közelebb álló Sógor Csaba szenátor kijelentette: nem ért egyet a szövetség vezetőinek álláspontjával, miszerint az egyház zsarolná a szövetséget. Az egyháznak joga van megszólalni ebben a témában. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyben az EMNT alelnöke, úgy vélte: a jelöltek listájának változatlan formában való elfogadása esetén az RMDSZ elveszíti erkölcsi alapját, hogy a romániai magyar közösség egységéről beszélhessen. Szerinte az RMDSZ a református egyházzal vállal „konfrontációt”, ha saját listáját fogadja el. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök szerint naivitás volt azt hinni, hogy őszinte Tőkés László és az EMNT párbeszédre irányuló hajlandósága. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Elsöprő többséggel elfogadták az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Az SZKT visszautasította a református egyház „ultimátumát”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Markó Béla súlyos hibának minősítette az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalását, amellyel az aláírók „megzsarolják az RMDSZ-t”. Verestóy Attila szenátor kijelentette: „Közöttünk palástban is földi emberek járnak, és nem vagyok hajlandó szentté avatni, azokat, akiknek gyarlóságait, eredményeit, sikereit, vagy bukásait mindannyian jól ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat. ” /Salamon Márton László: Véglegessé vált az RMDSZ EP-jelöltlistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ ,,Nem fogadhatom el, hogy az RMDSZ nem az egyetlen és egységes képviselője lenne a romániai magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó kifejtette, meggyőződése, hogy sikerül az RMDSZ-nek erősnek maradnia, a területi elnökök egy nappal korábban mindenhonnan azt az üzenetet hozták, hogy ,,gondok vannak, de baj nincs”.,,Az egyház érdekében vissza kell utasítanom a református egyház álláspontját. ” – fejtette ki az elnök. A Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Puskás Bálint támogatásukról biztosította Markót. Kónya Hamar Sándor felhívta az SZK figyelmét arra, hogy tanulniuk kellene a múlt hibáiból.,,Tudomásul kell vennünk, hogy az erdélyi magyar közösség pillanatnyilag három dimenzióra szakadt. Hatalmon vagy RMDSZ-en belüli, kívüli, illetve RMDSZ-en aluli közösségre” – vélekedett, és gondolkodásra, okos döntésre szólította a testületet. Sógor Csaba szenátor kitért arra, hogy az RMDSZ a pénzelosztással befolyásolni próbálta a civil szervezetek és egyházak életét. Toró T. Tibor kifejtette, az SZKT konfrontatív politikára készül az egyházzal, a másképp gondolkodókkal. /Farkas Réka: Nemet mondtak Tőkésnek és az egyháznak (Döntött az EP-listáról az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Az EP-listára vonatkozó SZKT-döntést követően Markó Béla elmondta: amikor az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőinek felhívását hibásnak minősítette, nem a református egyház egészéről beszélt. Az egyháznak nem szabad beavatkoznia a politikába, mert az egyház minden hívét kell képviselnie. Az EP-képviselőkről elmondta: nem engedhetjük meg magunknak, hogy ott Brüsszelben mondjanak ellent egymásnak. Markó szerint a megosztottságnak eredménye csak az lehet, hogy az RMDSZ-nek nem lesz képviselője Brüsszelben. /T. SZ. Z. : Markó Béla: Brüsszelben nem keresheti ki-ki a maga igazságát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Tőkés László püspök Markó Bélának arra a felvetésére, hogy a református egyház zsarolni próbálja az RMDSZ-t, kijelentette: „Sértőnek tartom, hogy a református egyházat vádolja az RMDSZ. Talán kétségbe vonja azt az elemi jogát az egyháznak, hogy nyilatkozzék az európai parlamenti választások tárgyában? Milyen jogon és milyen alapon vonja kétségbe az esperesek kollégiumának jogát az állásfoglalásra? Ez a legrosszabb régi időket idézi. ” /(mózes): Tőkés László: Sértő, hogy a református egyházat vádolja az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

„Nehéz egy demokráciában annál visszatetszőbb dolgot elképzelni, mint amikor valamely egyház a politikába való közvetlen beleszólási jogot vindikál magának” – fogalmazott Salamon Márton László felelős szerkesztő. Szerinte paradoxon, hogy a civilizált világban az állam az egyházak finanszírozására vállalkozik. Romániában a még mindig államvallási reflexeivel küszködő ortodox a klérus tagjainak megtiltotta a politikai szerepvállalást, közben „a létükben veszélyeztetett kisebbségi közösségek szintjén egyre nyilvánvalóbbak a torzulási folyamatok, és ez kihat a politikai képviselet és a felekezetek viszonyára is”. A cikkíró szerint a Tőkés László érdekében tett református egyházi állásfoglalás ennek a torzulásnak az eddigi legbiztosabb jele. /Salamon Márton László: Torzulásaink. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa szerint sem a Tőkés László püspököt támogató reformátusok döntése, sem pedig a marosvásárhelyi RMDSZ-fórum határozata nem tekinthető eléggé megfontoltnak. Egyik oldal sem tett meg mindent annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság jelentős többsége által szorgalmazott cselekvési egység megvalósuljon. Igaza van az RMDSZ-nek: Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tagjának adott volt a lehetősége, hogy a nyilvánosan meghirdetett jelölési procedúra idején jelezze, a szövetség listáján kíván indulni az EP-választásokon. Igaza van Tőkés Lászlónak: az RMDSZ nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az egység helyreálljon. Igaza van az RMDSZ-nek: a püspökkel nem könnyű a csapatmunka. Igaza van Tőkés Lászlónak: az RMDSZ nem vette komolyan, hogy az egység újrateremtése érdekében tágra nyissa a szövetség kapuit. A református egyház berángatása a politikai iszapbirkózásba nem volt szerencsés döntés. /Tibori Szabó Zoltán: Kinek az igaza igazabb? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Toró T. Tibor képviselő azt látta volna helyesnek, hogy miután az SZKT elutasítja a listát, akkor az Operatív Tanács leül azokkal az RMDSZ-en kívüli politikai és civil erőkkel, akik felkérték Tőkés Lászlót, hogy függetlenként vállalja a megmérettetést, és megpróbál egyeztetni egy olyan listáról, amelyek a legközelebb állnak az erdélyi magyar társadalom politikai értékrendjéhez – mondta Toró. Sokan vannak azok, aki egyetértenek a Tőkés László által képviselt értékrenddel, és úgy gondolják, hogy Brüsszelben valóban képviselni tudja a magyar közösség problémáit. /Toró: Jó eséllyel indul mindkét lista. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Az SZKT döntésével egyértelművé vált: az RMDSZ az erdélyi magyarság robusztus, jól szervezett baloldali pártjaként cselekszik. El tudta hitetni a magyarság nagy részével, ő képviseli az általános erdélyi magyar érdeket, másrészt a politikai rendszerbe sikeresen beépítette az erdélyi magyar civil társadalom fölötti hegemóniájának intézményeit. Kiderült, hogy nem közös lista kell, hanem az erdélyi magyar politika szilárd baloldali pólusával szemben kell megteremteni a jobboldalt. Meglehet, Tőkés elbukik ebben az ütközetben – de e munkát most csak ő végezheti el, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: Elkerülhetetlen csata. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Többféle tanulsága is lehet az SZKT határozatának azon túl is, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó eleget tenni erdélyi ellenzéke kérésének, hogy Tőkés Lászlót befutó – második helyre – tegye fel a listára. Az egyik az, hogy nincs valós erdélyi magyar–magyar párbeszéd, a másik: szakadékok mutatkoznak az egyház (illetve egyes vezetői) és a politikum (egyes politikusok) között. /Kilin Sándor: Tanulságok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

A pap csak gondozza a hívek lelkét, a politizálást meg bízza az RMDSZ-re, ez volt a lényege az SZKT ülésének. Összefogással három helyet is megszerezhetne az erdélyi magyarság az Európai Parlamentben, de széthúzással lehet, hogy egyet sem. /Szekeres Attila: Jól jönne a hideg zuhany? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

A hét végén mindkét tábor (az RMDSZ- és a Tőkés-párti) átfogó aláírásgyűjtési akciót hajtott végre Kolozsváron. Február 18-án, vasárnap a monostori református templomban az istentiszteletet követően az érdekeltek Nagy Zsoltot, az RMDSZ európai parlamenti jelöltjét támogathatták kézjegyükkel. A hívek közül többen kifogásolták, hogy nem lehetett Tőkés László független EP-jelöltnek aláírni a támogató listát. A Szent Mihály templomban tartott vasárnap délelőtti mise után a Főtéren az érdekeltek a Tőkés László nevével fémjelzett jegyzéket írhatták alá. /Aláírásgyűjtés az EP-választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Nyolcezer szavazópolgárt értek el február 17-ig 24 településén a Székely Nemzeti Tanács autonómiaigénylési referendumát lebonyolító számlálóbiztosok Sepsiszentgyörgy kivételével a Kovászna megyei Sepsiszéken. Megfigyelőként jelen volt Ékes József és Kelemen András országgyűlési képviselő (Fidesz). Közölték, hogy nem kívánják minősíteni a belső népszavazást, és küldetésük végén jelentést készítenek parlamenti frakciójuk, valamint az SZNT részére. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke ismertette, hogy Sepsiszentgyörgyön több visszautasításban volt részük a biztosoknak, mint faluhelyen. Február 17-én Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő arcképét ábrázoló, SZNT-címeres kisplakát hívott fel a névre szóló választásokra, a roma többségű Őrkő lakótelepen pedig röpcédula hirdette, hogy a magyar állam fizet fejenként 500 lejt a „rroma integrációs program” részeként. A romáknak szóló, diverziónak szánt röpcédulákon olvasható volt, hogy a pénzt átvehetik a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki székházában, Gazda Zoltán titkártól. /Domokos Péter: Röpcédulás” referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Két magyarországi politikus vett részt megfigyelőként a sepsiszéki autonómia-népszavazáson, tapasztalataikról a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székházában tartott sajtótájékoztatón számoltak be. Ékes József és Kelemen András az Országgyűlés Fidesz-képviselői, emellett az Európa Tanács közgyűlésének tagjai. Kelemen András hangsúlyozta: egy alulról épülő demokrácia lehetősége villan fel. Hozzátette: befolyásolást nem tapasztalt semmilyen irányba. Ékes József elmondta: a népszavazáson kis településeken más az emberek hangulata, mint egy tízemeletes tömbházban, a kérdezőbiztosok fölösleges vitákba nem mentek bele. Az SZNT összesítése szerint Sepsiszéken 29 településen befejeződött a referendum, 13 764 szavazatra jogosult közül 10 084-en szavaztak (ez 73,26 százalék), közülük 9991-en igennel, 47-en pedig nemmel, 28 voks érvénytelen. /Mózes László: Alulról épülő demokrácia (Megfigyelők a sepsiszéki népszavazáson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Megfélemlítésekkel próbálják kicsikarni a lakosságtól az EP-induláshoz szükséges támogatásokat. Csíkmadarason Bíró László alpolgármester rendőri intézkedést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a Tőkés Lászlónak aláírásokat gyűjtő fiatalok nem hagyják el a falut. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevében a független jelölt számára aláírásokat gyűjtő fiatalembereknek előzetesen jelentkezniük kellett volna a községházán, véli az RMDSZ-es alpolgármester. „Akkor azt mondtam, van rendőr is a faluban, hiába erősek, atléta termetűek. De nem hívtam ki a rendőröket” – folytatta Bíró László. Erre nyílt levélben reagált Bartis Erika, a Csíkszéki Magyar Ifjak elnöke. „Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy Ön szerint Csíkmadaras területére csak önkormányzati engedéllyel mehet be a más településről jött ember” – áll a közleményben. Szatmár megyében többen kérték aláírásuk törlését a Tőkés Lászlót támogató ívekről, miután az RMDSZ-nek gyűjtők azt mondták nekik: nem kapják meg a gyermekük után járó, a magyar állam által biztosított húszezer forintos oktatási-nevelési támogatást. Minderről Nagy Iván börvelyi MPSZ-elnök tájékoztatott. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő még a látszatát is el szeretné kerülni a hasonló visszaéléseknek, így a sepsiszentgyörgyi státusirodában ezentúl nem gyűjtenek RMDSZ-támogató aláírásokat azoktól, akik az oktatási-nevelési támogatásokért keresik fel az irodát. Az elmúlt napokban többen elpanaszolták, hogy az aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Bejelentések szerint az ország több státusirodájában az RMDSZ jelöltlistájának aláírásához kötötték az oktatási-nevelési támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. Márton Árpád hozzátette: az RMDSZ minden tisztségviselőjének kötelező részt venni az aláírásgyűjtő kampányban. A Kolozs megyei Egeresen történt eset miatt Tőkés László bejelentette, kiiratkozik a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetből, és felvételét kéri a Temes megyeibe. Egeresen ugyanis két RMDSZ-es tanácsos megtagadta az aláírásgyűjtésben való részvételt, emiatt pedig a szervezetből való kizárással, etikai bizottsági eljárással és tanácsosi mandátumuk megszűnésével fenyegette őket a szervezet helyi elnöke. Tőkés közleményében úgy fogalmaz: „mélységes megdöbbenéssel” szerzett tudomást arról, hogy egyes erdélyi megyékben és településeken az RMDSZ egyes vezető képviselői anyagi és lelki nyomásgyakorlással, valamint megfélemlítéssel igyekeznek aláírásra és aláírásgyűjtésre bírni az egyházak híveit és a polgárokat. A független jelöltként induló püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében ezúton is szabad véleménynyilvánításra és szabad lelkiismerettel történő aláírásra buzdítja az embereket. „Ezzel együtt pedig az RMDSZ részéről is ugyanezt a magatartást tartom elvárhatónak” – hangsúlyozta. László Attila megyei RMDSZ-elnök kijelentette: nagyon sajnálja, hogy Tőkés átiratkozik a Temes megyei szervezetbe. /Aláírást minden áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke beszélt az RMDSZ programjának és szervezeti szabályzatának főbb módosítási terveiről. Ezek között szerepel az Autonómia Tanács létrehozatala is. A 14 tagú új szerv havonta legalább egyszer tanácskozik, megszűnik az RMDSZ Egyeztető Tanácsa, az Ügyvezető Elnökség megmarad, de világosabban körvonalazott adminisztratív feladatkörrel. /Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Kijáró politikának nevezte Gémesi Ferenc államtitkár, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői támogatást kértek Sólyom László államfőtől az intézmény finanszírozása ügyében. A budapesti Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi, emlékeztetve: a 2007-re szóló 1,4 milliárd forintos támogatásból egymilliárdot folyósítanak a magyar költségvetésből a Sapientiának, 400 millióra pedig pályázni kell a Szülőföld Alapnál. Az államtitkár kifogásolta, hogy az eredetileg Csíkszeredában alapított Sapientia Egyetem a tervezett egy láb helyett immár négyen áll, vagyis úgy bővült marosvásárhelyi, nagyváradi, majd kolozsvári karokkal, hogy a terjeszkedésről nem egyeztettek a magyar kormánnyal. Gémesi szerint a kolozsvári megjelenés szakmailag nem eléggé átgondolt, és a Babes–Bolyai Tudományegyetem mellett nem volt célszerű magyar felsőoktatási intézményt indítani. Kató Béla püspök-helyettes, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, örömmel hallja, hogy a magyar állam biztosítani kívánja az 1,4 milliárd forintot, noha most sem világos: mennyi esélyük lesz pályázat útján megszerezni a 400 millió forintot. Leszögezte: a 2006-ban folyósított 1,65 milliárdhoz képest – különösen az akkreditáció évében – az idei támogatás a létfenntartáshoz sem elég. „Mi nem árulkodtunk, csupán őszintén elmondtuk a gondjainkat Sólyom László államfőnek – szögezte le Kató Béla. – Három éve vezetem az alapítványt, most hallom először, hogy kizárólag a csíkszeredai központban gondolkodtunk volna. Nem tervezzük a kolozsvári kirendeltség túlzott kibővítését, sőt ez a fakultás kapja a legkevesebb anyagi támogatást, ám létjogosultságát nem lehet megkérdőjelezni. ” Hozzátette: Sólyom Lászlóhoz hasonlóan Arató Gergely oktatási államtitkár is meggyőződhetett a Sapientia eredményeiről, valamint arról, hogy az egyetem vezetősége jól gazdálkodott a fenntartására eddig kiutalt mintegy 12 milliárd forinttal. /R. Sz. : Gémesi bírálja a Sapientiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

A magyar állam támogatását kérte Albert Sándor, a révkomáromi Selye János Egyetem rektora, aki szerint súlyos anyagi gondokkal küzd az egyetlen szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény. Az egyetemnek az állami támogatáson kívül fejkvóta – a hallgatók létszámától függő pénz – is jár, de az induló intézménynek ez a fejkvóta kevés. /Rostás Szabolcs: Bajban a szlovákiai magyar egyetem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./