„Helyi tudáshálót hozunk létre 260 vidéki közösségben Romániában. A vidéken élő lakosság 17,7 százaléka élvezheti majd a legújabb technológiák eredményeit, ez 1 millió 700 ezer embert jelent. A kiválasztott települések között örvendetes, hogy igen jól szerepeltek a magyarlakta megyék települései: Hargita, Szilágy, Maros, Bihar, Szatmár vagy Arad megyéből részt vehetnek ebben a programban” – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter Bukarestben, a Távközlési és Informatikai Minisztérium A Tudás forradalma címmel szervezett konferenciája szünetében. A Tudásalapú Gazdaság programot a Világbank és a román kormány finanszírozza, összértéke 69,4 millió dollár. /S. M. L. : Létrejön az E-tudás hálózata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Tisztújító közgyűlést tartott Marosvásárhelyen a pedagógusok Maros megyei szakmai szervezete. Tőkés András megyei elnök beszámolójában elhangzott, egy ideje kispadon ülnek. A magyar kormány éveken át a szövetségen keresztül nyújtott támogatást a pedagógusoknak. Így jött lére a Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) és a Teleki Oktatási Központ (TOK), az anyanyelvű továbbképzés két fontos fóruma. Idővel azonban a politika rátette a kezét a támogatások egy részére, s a BNYA-n mind kevesebb lett a helyek száma. A pénztelenség, az elszegényedés egyre kiszolgáltatottabbá tette a szövetséget. Márton Zoltán, a TOK vezetője némileg ellentmondott Tőkés Andrásnak abban, hogy szó sincs a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének halódásáról, mivel például Hargita megyében jól működik. Dáné Károly, a Tankönyvkiadó igazgatója az általa vezetett intézmény lehetőségeiről számolt be, és támogatást ígérve könyvírásra biztatta a pedagógusokat. Elhangzott, hogy újabb kis iskolákat fognak felszámolni. Ha ez megtörténik, pedagógusok maradnak állás nélkül. Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a megyei szervezet élére, a két ügyvezető elnök Fülöp Judit és Molnár Zoltán lett. /(bodolai): Új vezetőség a pedagógusszövetség megyei szervezete élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Meloman – Európai Művészeti és Zeneiskola néven indít zenei képzést szeptembertől Nagyváradon Manyák Erik dzsesszmuzsikus. A nagyváradi születésű zenész hat éve működteti sikerrel Magyarországon a Zengzet Művészeti és Zeneiskolát, amelynek szlovákiai tagozatán jelenleg 600 gyermek tanul. Romániában az iskola központját Nagyváradon, a Don Orione Gimnáziumban alakították ki, a továbbiakban pedig kisebb településeken is házhoz kívánják vinni a zenei és a művészeti oktatást. Elsőként Peceszentmártonban és Biharszentandráson indítják be a képzést. Manyák Erik szerint a Melomanban zajló oktatás egyik nagy előnye, hogy a tanárok hangszereket is biztosítanak majd a gyermekeknek. Az alapítványi kerettel működő iskola létrehozásához szükséges pénzt uniós pályázat révén teremtették elő, továbbá a szaktárcától is sikerült megszerezni a szükséges engedélyeket. Manyák Erik Nagyváradra, szülővárosába hazatérve Meloman néven zeneboltot alapított. /Gergely Gizella: Házhoz viszik a tanodát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Európai gazdaként kezdet – erdélyi gazdaként folytatás címmel szerveztek szakmai konferenciát az elmúlt hét végén az RMGE szervezetei és gazdakörei számára Székelyudvarhelyen, egyben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) VIII. küldöttgyűlését is megtartották. Kolumbán Gábor, a Sapientia–EMTE oktatója a hagyományos gazdálkodásról, a székelyföldi agrárpolitika helyzetéről tartott előadást. Leszögezte: hagyományos technológiával nem lehet versenyképesen termelni. Dr. Ferenczi Ferenc, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője az állattartó gazdák termelési és termékértékesítési engedélyeztetéseire vonatkozó előírásokat ismertette. A Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke által vezetett konferencián az EU jogszabályain alapuló követelményrendszert ismertették. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Erdélyi gazdák konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Érdeklődés fogadta a hét végén Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) bemutatkozását. Az eseményt a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezte, az egész évben zajló Ars Hungarica rendezvénysorozat keretében. A karcfalvi fotótábor képanyagából nyílt tárlat Egy erdélyi falu hét napja címmel. Karda Emese, a HMKK igazgatója a megnyitón a rendszeres fotótáborok jelentőségét hangsúlyozta. A karcfalvi fotótábor anyagából készült tárlaton kívül bemutatták a varsági, borszéki, csíkszeredai és gyimesi táborok már albumba rendszerezett anyagait is, illetve Ádám Gyula fotóművész nemrég megjelent Arcpoétika című könyvét. A többnemzetiségű közönség megtekinthette Ádám Gyula 2006-ban készült filmjét, amelyen egy külsőrekecsini csángó lakodalmat örökített meg. /Jánossy Alíz: Csíki siker Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Február 17-én ünnepelte harmincadik évfordulóját a kolozsvári táncház. A felnőttek is nosztalgiázhatta, a terem falán rengeteg, táncházban készült képet tekinthettek meg. A kerekasztal-beszélgetésen Pávai István népzenekutató hangsúlyozta: a kolozsvári táncház sikerében kulcsfontosságú volt a város elhelyezkedése, lévén, hogy ebben a zónában, a magyar falvak jelentős részében még meglehetősen eleven volt a népzene, a néptánc. A táncház jelenlegi, perifériára szorult helyzete magyarázható a zenészek hiányával, a népi kultúrára fordított támogatás csekély mértékével, a külföldi könnyűzene térhódításával. A táncházon fellépett a Bodzafa, az Ördögszekér, a Regősök, a Tarisznyás, az Üsztürü, a Tüske zenekar, majd a kalotaszegi Czilika Gyula és zenekara, illetve a magyarlapádi Pirospántlikás együttes is. /Kiss Bence: Közösségépítés nélkül veszélyben a táncház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Balázs György plébános nyugdíjasként évek óta jelen van Kászonjakabfalva életében. A korábbi években Jakabfalvának állandó papja nem volt. Most papja, tanítója és óvónője is van a falunak. A valamikori vitális település lakossága megcsappant, háromszáz lélek lakja, jóllehet a múlt század elején legalább 1300-an voltak. A jakabfalviak szétszóródtak, megtelepedtek a nagyvárosokban. Híres emberek még kerültek ki innen, mindenekelőtt dr. Pataki József történész, akinek a helyi iskola vette fel a nevét és dr. Kovács Irén Gabriella, akinek neve a helyi óvoda bejáratánál olvasható. Gabriella testvérről ma is kevesen tudnak. 1919-ben született a faluban. A család Trianon után Bukarestben keresett megélhetést. Akkor jutottak el a román fővárosba a Prohászka Ottokár alapította Missziós Társulatból kivált Szociális Testvérek, akiknek fő céljuk volt, hogy a világ minden részére eljutva Krisztus szellemében segítsenek az embereken karitatív, szociális, vallás-erkölcsi és kulturális munkájukkal. Kovács Irén csatlakozott hozzájuk, kikerült Belgiumba, majd a rendtagokkal Buffalóban telepedett meg. A Gabriella nevet a Szociális Testvérek rendjében kapta. 1969-ben doktorált, és ugyanabban az évben sikerült hazalátogatnia szülőfalujába. Később az UNESCO keretében tartott előadásokat, majd folytatja tevékenységét a Puerto Ricó-i Szent János Egyetemen. Ott hunyt 1987-ben. Nagy tudású, kilenc nyelvet beszélő, szerény nő volt, aki mindig áldozatot hozott embertársaiért. Szülőfalujához nagyon ragaszkodott, segítette falusfeleit. /Ferencz Imre: Jakabfalvi hangulatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete február 17-én a belvárosi római katolikus templomban szentmisével egybekötött előadással emlékezett arra az évfordulóra, hogy Márton Áront 1939. február 12-én szentelték fel gyulafehérvári püspöknek. A szentmisét Horvát János minorita tartományfőnök-plébánossal, Király Árpád marosi főesperessel és több paptárssal együtt dr. Marton József nagyprépost, a Babes–Bolyai TE teológia tanára, a Római Katolikus Tanárképző dékánja, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelde egyháztörténet és patrológia tanára koncelebrálta, aki ezt követően bemutatta Márton Áron életútját 1896-tól, a csíkszentdomokosi szülőháztól egészen az 1980-ban bekövetkezett haláláig. /Áron, Erdély püspöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Február 17-én az aradi Central Szálló éttermében 34. alkalommal került sor arra a hagyományos “magyar bálra”, amely a rendszerváltás előtt az Arad megyei magyarság egyetlen közösségi találkozója volt évente, az utóbbi 17 évben EMKE-bálként folytatódott. Köszöntőjében Matekovits Mihály visszaemlékezett a hosszú sorozatra. Az Aradi Filharmónia művészei, a Szenes házaspár (Andrea hegedűn, András szintetizátoron) is felléptek. /(balta): Aradi magyar bál, harmincnegyedszer. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Tizedik farsangi előadását-bálját tartotta Fehér megyében Miriszlón az óvoda és elemi iskola magyar tagozata. /Takács Ildikó: Évfordulós bál Miriszlón. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Február 16-án Újszentesen a római katolikus plébánia imatermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A helybeli papok – Heinrich József római katolikus plébános és Szűcs András Ottó református tiszteletes – idén is bemutatták a farsang farkára időzített kabaréjukat. Ferenczy Annamária színművésznő is vendégszerepelt. /(Sipos): Még papok is mókáznak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Az életveszélyes sérülésekkel Nagyvárad kórházban fekvő Zudor János költő megsegítésére szervez gyűjtést a Nagyváradi Ady Társaság (NAT): a beteg mellé ápolót szeretnének fogadni. A skizofréniában szenvedő költő januárban szenvedett balesetet, azóta kétszer műtötték. Zudor a műtétek után lebénult, állandó gondozást igényel. Szűcs László NAT-alelnök elmondta: már érkeztek hazai és külföldi felajánlások. A NAT alelnöke szerint minden jel arra mutat, hogy a balesetet el akarták tussolni: a mentőorvosok jelentésében még közlekedési balesetként szerepel a Zudorral kapcsolatos bejegyzés, a közlekedésrendészetnél és a kórházban viszont nyomát sem találták az ügynek. Szemtanúk állítják, hogy a város egyik kórházigazgatójának felesége a gyalogátjárón ütötte el a költőt, a rendőrségi iratok szerint azonban Zudor János elesett. /Gergely Gizella: Összefogás Zudor János költőért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

A Fehér megyei Felvincen élő Sipos László festő, grafikus, könyvillusztrátor, díszlet-, báb- és plakáttervező alkotópályáját, munkásságát mutatja be a Sipos László (Műterem, 21) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyv, Józsa István bevezető tanulmányával. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Elhunyt Ferenczi Géza /Kolozsvár, 1924. jún. 22. – Székelyudvarhely, 2007. febr. 14./ történész, Ferenczi Sándor fia, Ferenczi István öccse. A kolozsvári református kollégium elvégzése után a Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem szakos képesítést 1954-ben. Az egyetem elvégzése után csaknem húsz évig a Székelyudvarhelyi Múzeum igazgatója, majd 1976-tól a csíkszeredai Megyei Múzeum mellett működő műkincsvédelmi hivatal muzeológusa, 1987-es nyugdíjazása előtt három évig a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban dolgozott. A tudományos munkát nyugdíjas korában is folytatta, részt vett a tudományos közéletben, tudományos közleményeit a Székely Nemzeti Múzeum évkönyveiben adták közre. Székelyföld múltja foglalkoztatta, a dák-római és középkori régészet s a néprajz köréből román, magyar, német szakfolyóiratokban jelentek meg többnyire bátyjával együtt jegyzett tudományos dolgozatai. Bátyjával, Ferenczi István közösen tekintették át a székely rovásírásos emlékeket a Művelődési Tanulmányok (1979) című kötetben.

A Nyugati Jelen szerkesztősége nem fogadta el Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyilatkozatát, melyben kifogásolta az olvasókkal találkozón elhangzottakat. /Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes: Nem nyilatkozat, csak válasz. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./; Előzmény: Kiss Károly: Nagyvarjason és Nagyiratoson találkoztunk olvasóinkkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./; Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

Február 23-án határozzák meg a Kárpát-medencei magyarságnak szánt idei magyar költségvetési támogatás elsőbbséget élvező céljait a miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek találkozóján – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. A Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a külhoni magyarságnak. Gémesi elmondta, hogy az érintett magyar közösségeket képviselő szervezetek vezetőivel már konzultáltak a prioritási listáról. Az oktatást, az anyanyelvű kultúra támogatását mindenütt a legfontosabb célok közé sorolták, de voltak jelentős eltérések is: így például Kárpátalján az egyházak szociális és oktatási tevékenységéhez lenne szükség jelentősebb támogatásra, az erdélyi magyarság képviselői pedig az internetes tartalomszolgáltatást szeretnék a kiemelt célok között látni. /Kétmilliárd forint a határon túlra. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

A bukaresti fellebbviteli bíróság felmentette az 1946-ban halálra ítélt és kivégzett nácibarát Ion Antonescu tábornokot „a béke elleni bűncselekmények” vádja alól, amelyet annak idején a Szovjetunió ellen 1941-ben indított háború miatt emeltek ellene – közölték február 19-én bírósági források. A tavaly decemberben meghozott ítélet nem menti fel a tábornokot a háborús és az emberiesség elleni bűnök vádja alól. „A Románia által a Szovjetunió ellen indított háború legitim volt, és a román határokat fenyegető szovjet katonai fenyegetés elhárítására irányult” – húzta alá a bíró. /Antonescu tábornok: felmentve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Február közepén a szaktárca egy hónapos közvitára bocsátotta a közoktatásra vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ már régóta nyilvánosan hangot adott elképzeléseinek, és érvekkel támasztotta alá a magyar oktatásra vonatkozó elképzeléseit, mindez nem tükröződik a törvénytervezetben. Lakatos András ügyvezető alelnök közölte, nem lehet felfedezni hajlandóságot a romániai magyarságot érintő kérdésekben. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a hét végén egyeztet a törvénytervezetről, javaslataikat pedig eljuttatják a szaktárcához. A törvénytervezet szerint minden marad a régiben: az elemi tagozaton más tanterv, illetve tankönyv alapján oktatják a román nyelvet és irodalmat a magyar gyerekeknek, míg a középiskolában, illetve a líceumban azonos a tanterv, a tankönyvek és természetesen a követelményrendszerek. A törvénytervezet előírja, hogy a katonai, illetve a közrendészeti oktatás nyelve román. /Nagy-Hintós Diana: Kimaradtak a magyar érdekek az oktatási törvénytervezetből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

„Biztosítani szeretnénk Elnök Urat, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége nem fog beleszólni a márciusban esedékes RMDSZ-tisztújításba, de amennyiben Elnök Úr következetes maradna előző kijelentéseihez, és nemcsak az EU-parlamenti választások esetében, de az RMDSZ csúcsvezetésének megválasztásában is a fiatalítást és az erkölcsi megtisztulást szorgalmazná, azzal messzemenően egyetértenénk” – olvasható az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének legújabb nyílt levelében. A Pap Géza püspök és Tonk István egyházkerületi főgondnok által aláírt, Markó Béla RMDSZ-elnököz intézett levélben az egyházvezetők a szövetségi elnök hétvégi SZKT-n tett kijelentéseire reagáltak. Leszögezték, hogy az SZKT-hoz intézett felhívásukban közölt álláspontjuk nem mond ellent az Igazgatótanács idézett 2003/7-es határozatának, és azt kérték, Markó „tájékozódjon pontosabban egyházkerületünk határozatairól, és politikai érdekből ne tévessze meg kiragadott idézetekkel az egyházkerületünkhöz tartozó választópolgárokat”. A levél aláírói szerint az egyházkerület minden nagykorú tagja szavazattal bír az EU-parlamenti választásokon. /Nyílt levél Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Úgy tűnik, amennyiben az RMDSZ listája ellenében Tőkés László református püspök független jelöltként indul, az erdélyi magyar választópolgár európai képviselet nélkül marad. „Úgy tűnik, ez az ár sem kevés személyes ambíciói kielégítéséhez a nagyváradi főpapnak, aki az önjelöltségét elutasító testülettel szemben zsarolással felérő állásponttal válaszol. Egyenesen felháborító az a demagógia, ahogy Tőkés püspök és hívei a magyarság érdekeinek képviseletét egyedül önmaguknak vindikálnák, miközben feláldozzák azt a személyes ambícióik oltárán. ” – írta Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa. Az újságíró nem hisz a szemének, amikor azt olvassa, hogy az RMDSZ felelős a kialakult helyzetért, és blődségnek tartja, hogy az RMDSZ a baloldali ideológia mellett tette le a garast. A naiv és befolyásolható embereket, akik eltávolodnak a szövetségtől, újra meg kell nyerni. /Bálint Zsombor: Ki fog minket képviselni Európában? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

„Tőkés László a múltat képviseli”, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nem világos, hogy miért lenne gond, hogy valaki a múltat képviseli. A múlthoz tartozik a magyar állami egység, a közös haza emléke, a múltban Kossuthok és Széchenyik vitáztak egymással. Kevés dolog annyira világos az elmúlt közel két évtizedre visszatekintve, mint az, hogy mit is képvisel Tőkés László. Markó Béla kemény autonomista beszédet tartott 1994-ben az Interconfessio Társaság által a Kolozsvári Nyilatkozat második évfordulóján rendezett konferencián, majd cserbenhagyva politikai szövetségeseit, a Neptun lobbi élére állt. Markó Béla vezényelte le a szervezet domesztikálását, a román nemzetstratégia céljainak megfelelő átfazonírozását, melynek eredményeképpen az RMDSZ magyar nemzeti önkormányzatból könnyen kifizethető román zsákmánypárt lett, írta Borbély Zsolt Attila. Tőkés László ezzel szemben mindig az autonómia, a nemzeti önrendelkezés eszméjét képviselte. Ezt tette 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozat vitáján, az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszuson, a kolozsvári 1995-ös kongresszuson, az ominózus bukaresti SZKT-n 1996-ban (ahol pontos igénylistát mutatott be, amelyet az RMDSZ kormányba lépésének feltételrendszerül szánt), 1998-ban és 1999-ben a Fórum-mozgalom idején, az 1999-es kongresszuson, 1993 és 2003 között az SZKT-kon, majd miután az RMDSZ teljes mértékben elfordult az autonómiától, a belső választástól, az 1993-ban elhatározott menetrendtől, az autonómiagondolat életben tartása és képviselete érdekében hívta életre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Markó igazat mondott: az autonómiagondolat az RMDSZ történetében kétségkívül már a múlt, ilyen értelemben pedig Tőkés László valóban a múltat képviseli. /Borbély Zsolt Attila: Mit képvisel Tőkés László? – avagy múlt és jövő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

A Gyergyói-medencében lezárult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett nem hivatalos autonómia-referendum. A falvakban 99 százalékot meghaladta az igen szavazatok aránya, Gyergyószentmiklóson a megkérdezettek 98 százaléka voksolt igennel. „Különösebb rendellenességek nem történtek, csupán utólag diverziónak bizonyuló levelek érkeztek” – jelezte Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, aki azt is elmondta, hogy azonosíthatatlan e-mail címről hozzá is érkezett egy levél, amelynek írója azt kifogásolta, hogy a gyergyószentmiklósi román lakosság véleményét nem kérik ki az autonómia ügyében szervezett népszavazáson. Árus válaszlevelében az MPSZ-székházban elhelyezett urnához hívta a méltatlankodót, ám az ott megjelentek közül senki nem jelezte, hogy ő lenne a levél szerzője. Az SZNT orbaiszéki szervezete február 17–25. között a térség tizenhét településén szervez autonómia-referendumot. Eddig hét településről érkezett adatokat dolgoztak fel: a voksolók 99 százaléka igennel szavazott. Sepsiszék 43 településéből 29-ben már véget ért az autonómia-népszavazás, a részvétel 73,26 százalékos volt. A megkérdezettek több mint 99 százaléka támogatja az autonómia gondolatát. /Egyhangúlag támogatják az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

Az európai parlamenti választásokon való minél nagyobb arányú részvételre biztatta a romániai lakosokat Becsey Zsolt néppárti (fideszes) EP-képviselő Temesváron, a magyar ajkú szavazókat meg külön arra kérte, hogy a minél erősebb magyar képviseletre adják a voksukat május 13-án. A szegedi politikus Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő meghívására látogatott Temesvárra, a Bánság fővárosába, ahol Constantin Ostaficiuc Temes megyei tanácselnökkel és Marossy Zoltán alprefektussal tárgyalt a régió fejlesztési terveiről, a szomszédos magyarországi és vajdasági térségekkel folytatott közös programokról, az eurorégió brüsszeli képviseletének létrehozásáról. Becsey Zsolt elmondta, hogy jelenleg az európai néppárti frakciónak 13 magyarországi, két felvidéki és három romániai magyar képviselője van, és reméli, hogy ez a szám meg is marad a választások után. Kifejtette: fontos a brüsszeli képviselet, és ezért bátorítani fogja a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió kezdeményezését a brüsszeli “nagykövetség” megnyitására, sőt reméli, hogy a vajdasági, a dél-alföldi és a bánsági régió is rendelkezik majd önálló kirendeltséggel. /Pataky Lehel Zsolt: Bátorítás a Bánság brüsszeli képviseletére. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

Kinél van az igazság? Mindenkinél – vallja Borbély Tamás, a lap munkatársa. Ezt kellene elfogadnia a közéleti szereplőknek. Az elmúlt hónapokban a román és óhatatlanul az erdélyi magyar közéletben is elszaporodtak a kizárólagosság jelei. A megosztottság károkat okoz a helyi közösségekben, illetve családban. Többnyire olyan emberek kezébe kerül a hatalom, akik nem tekintik nemes küldetésnek megbízatásukat, hanem önös érdekeik kielégítésére törekednek. Kinek adjunk igazat? Tariceanunak vagy Basescunak? A PD-nek vagy a PNL-nek? Az RMDSZ-nek vagy az EMNT-nek? Az RMDSZ-nek vagy az erdélyi református egyháznak? Markó Bélának vagy Tőkés Lászlónak? A Bolyai Kezdeményező Bizottságnak vagy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen oktató magyar professzorok többségének? Borbély Tamás szerint a válasz: mindannyiuknak részben igazuk van. /Borbély Tamás: Az igazság természetrajza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta azt a javaslatot, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómiatanács vegye át. Ez a testület részt venne azokban a döntésekben, amelyek a romániai magyarság oktatási, kulturális kérdéseiben megszületnek. A tanács hatáskörét a törvénybe foglaltakkal és az abban szereplő jogosítványokkal kibővítik. A Kulturális Autonómiatanács a kisebbségi törvénybe foglalt jogok érvényesítését segítené elő. Amennyiben a kisebbségi törvényt nem fogadják el, akkor is szükséges, hogy az RMDSZ-nek legyen egy olyan szerve, amely részt vesz a közösség oktatási és kulturális életét érintő kérdésekben. /Gujdár Gabriella: Új testület segítené a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

Tőkés László református püspök a vele készült beszélgetésben leszögezte, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és ő is hosszú hónapok óta mindent megtett azért, hogy összefogással alakuljon ki az európai parlamenti választásokra történő jelölések közös listája. Az RMDSZ azonban egyoldalúan döntött, semmibe véve minden politikai, társadalmi, egyházi és civil szervezetet. Ezáltal megosztotta a magyarságot. Az Európai Néppárt tagszervezete, a Fidesz mindvégig amellett volt, hogy sikerre jusson a Markó Bélával folytatott párbeszéd, a magyar összefogás. Csalódással vették tudomásul, hogy ez zátonyra futott. Sólyom László nagy szolgálatot tett romániai kijelentései, megnyilatkozásai által. /Makkay József: Összefogás az erdélyi magyar érdekért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Merre ment volna az RMDSZ, ha nem ténykedik benne Verestóy Attila? Az ilyen kérdésre nincs felelet. Csak arról lehet beszélni, hogy mit cselekedett a politikai színtéren Udvarhely szenátora 1989 óta. Az erdélyi magyar társadalom demokratizálásáért nem sok jót. Sokáig Bukarestben élve, tökéletesen beilleszkedett a balkáni létbe, kapcsolat-kialakításba. Az egyik román újságíró mondotta: Verestóy a legbalkánibb magyar. Azonnal megtalálta a szót mind a szocdemek valahai szürke eminenciásával, Viorel Hrebenciuc-kal, mind pedig a liberálisok pénzelőjével, Dinu Patriciuval, de nincs olyan kétes hírű román politikus, akivel Verestóy ne tudott volna egyeztetni. Előbb Domokos Géza, majd Markó Béla háta mögött fontos emberré, olyan mindent elintéző bennfentessé lett. Évről évre növelte vagyonát. Annak, hogy az RMDSZ-ből eltávolították a belső ellenzék jelentős hányadát, nem kis mértékben neki köszönhető. A szocdemek országlása idején jutott Verestóy a csúcsra. Továbbra is Markó főtanácsadója. Most pedig kijelentette: csírájában kell elfojtani Tőkés püspök próbálkozását, hogy összegyűjtse az európai választáson való induláshoz szükséges százezer aláírást. A listák nagyítóval való átvizsgálása nem fog elmaradni. /Román Győző: A legbalkánibb magyar. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Egy magyar nemzet él a Kárpát-medencében, az anyaországon kívül élő magyarok pedig nem „kisebbségek”, hanem az egységes magyar nemzet Erdélyben vagy Délvidéken élő részei, jelentette ki kolozsvári látogatásán Sólyom László köztársasági elnök, hozzátéve: folyamatosan ezt hangoztatta körútja során, hogy megértsék a magyarok, de a románok is. Ez az állásfoglalás hosszú évtizedek óta először villantja fel a tényleges nemzetegyesítés lehetőségét, hiszen míg a „kisebbségeknek” legjobb esetben csak többletjogok jár(ná)nak, addig népek gyakorolhatják az önrendelkezést. Sólyom László erdélyi ‘56-osokkal találkozott, és kitüntetéseket adott át nekik. A román államfővel megpróbálta megértetni az önálló állami magyar egyetem és a BBTE-n létrehozandó magyar karok szükségességét, a két óhajtott autonómiaforma mellett viszont még a magyarországi diplomácia jellegzetes szemérmetességével állt ki: azt mondta, az EU-ban a kulturális autonómia szükséges, a területi pedig lehetséges, ha az állam alkotmányával is összhangban áll. Sólyom László Marosvásárhelyen, a Sapientia Egyetemen tartott előadásában leszögezte: a romániai magyarságnak joga van a teljes körű, önálló anyanyelvi képzésre. A kulturális autonómia Európában magától értetődő jognak számít, de ha egy közösség akarja, a területi önrendelkezés is megvalósítható, fejtette ki. Sólyom László az általa Erdély fővárosának nevezett Kolozsváron szóvá tette a magyar feliratok hiányát, a magyar egyetem ügye elleni fellépéseket, a két magyar oktató elbocsátását és a kisebbségi törvény megfeneklését. A köztársasági elnök Hantz Péter BKB-alelnök ajándékát, a kitenni nem engedett Magyar Irodalomtudományi Tanszék feliratú táblát magasba tartva vállalt közösséget a BKB-val és a magyar felsőoktatásért harcolókkal. /Bagoly Zsolt: Új korszakot nyithat az államfő kijelentése. Sólyom László: Nem kisebbségek, nemzetrészek! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Beperelte Romániát Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke etnikai diszkrimináció címén, mert a választási törvény kizárólag az RMDSZ-nek biztosít képviseleti jogot. A választási törvény rendelkezései szerint a nemzeti kisebbségek pártbejegyzéséhez 15 megyéből 20 ezer támogató aláírást kell összegyűjteni, és ezek száma egyetlen megyében sem lehet 300-nál kevesebb. Az udvarhelyi polgármester elmondta: az általa vezetett politikai csoportosulás 50 ezer aláírást gyűjtött, és ennek ellenére sem indulhattak a választásokon. A hivatalos indoklás szerint ez azért történt, mert nem a Központi Választási Iroda formanyomtatványait használták, de azok azután jelentek meg, miután az MPSZ befejezte az aláírásgyűjtést. /Szász beperelte Romániát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./

Kényelmes többséggel hagyta jóvá február 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) legfőbb döntéshozó testülete, a szenátus Magyari Tivadar és Nagy László rektor-helyettesek kinevezését. A két oktatót a BBTE magyar tagozata jelölte korábban. Magyari Tivadar hangsúlyozta: a megbízást azért vállalta el, hogy a BBTE magyar tagozatának kiépítése érdekében a tizenhét évvel ezelőtt elkezdett munka ne maradjon abba. Emlékeztetett: most történik a két éves magiszteri képzésre való átállás, a magyar tagozatnak pedig az az érdeke, hogy a változtatáskor meghozott fontos döntésekből ne maradjon ki. Véglegesítették a magyar tagozatra vonatkozó, annak nagyobb fokú önállóságát lehetővé tevő működési szabályzatot. Ezt már eljuttatták a BBTE rektorához, és várják, hogy az egyetem szenátusa napirendre tűzze. Az egyetemről hiányzó többnyelvű feliratokat illetően hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy ezt a kérdést is napirenden tartsák, de elsősorban arra kaptak megbízást a magyar tagozat vezető testületétől, hogy a magyar nyelvű oktatás fejlesztésén és minőségének javításán dolgozzanak. Magyari szerint ezen a téren előrelépést leghamarabb abban lehet elérni, hogy az egyetem múltjáról tájékoztató kiadványokban és rendezvényeken az intézmény magyar múltja, annak kiemelkedő személyiségei is kellő hangsúllyal megjelennek. A két rektor-helyettesi tisztség tavaly november végén üresedett meg azt követően, hogy Salat Levente és a most ismét megválasztott Nagy László lemondtak posztjukról. Ők azután döntöttek így, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok menesztése után jelentősen elmérgesedett az egyetem román és magyar vezetősége közötti, hónapok óta feszültségektől terhelt viszony. Magyari jelöltetése már hosszabb ideje ismert volt, a második rektor-helyettesi tisztségre több oktatót is felkértek, de nem vállalták a megbízatást. A magyar oktatók közgyűlése végül a lemondott Nagy Lászlót kérte fel, aki elfogadta az újabb mandátumot. /B. T. : Kinevezték a két magyar rektor-helyettest. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./