Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. november 30.
Diaszpóratanács – Potápi: a magyar tapasztalatokat is sokan hasznosítják - Negyven ország diaszpórapolitikáját, eredményeit tekintették át a szerda este elfogadott zárónyilatkozat kidolgozásához, de a magyar tapasztalatokat is sokan hasznosítják - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Diaszpóratanács munkájáról beszámolva az M1 aktuális csatorna műsorában.
Potápi Árpád János elmondta: meghatározták a következő években fontos célokat, a többi között az elkezdett kulturális, oktatási programok folytatását és az elmúlt években az országot "főleg gazdasági okok miatt" elhagyók visszahívását.
Szintén fontos kérdésnek nevezte, hogyan lehetne az ország gazdasági életébe jobban bekapcsolni a diaszpórát, valamint a lehetőségeiket, kapcsolatrendszerüket használva növelni a magyar gazdaságpolitika sikereit.
Potápi Árpád János jelezte: szeretnének felállítani egy emigrációs és diaszpóraközpontot, ahol bemutatnák, hogyan jött létre a nagyvilágban a magyar diaszpóra, milyen hagyatékai vannak.
A határon túli magyaroknak akár a Kárpát-medencében, akár a diaszpórában, szükségük van egy erős Magyarországra - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: azzal, hogy "van egy gazdaságilag és morális értelemben erős Magyarország", az ő dolguk is könnyebbé válik, és könnyebben tudják támogatni Magyarországot ott, ahol élnek.
(MTI)
Potápi Árpád János elmondta: meghatározták a következő években fontos célokat, a többi között az elkezdett kulturális, oktatási programok folytatását és az elmúlt években az országot "főleg gazdasági okok miatt" elhagyók visszahívását.
Szintén fontos kérdésnek nevezte, hogyan lehetne az ország gazdasági életébe jobban bekapcsolni a diaszpórát, valamint a lehetőségeiket, kapcsolatrendszerüket használva növelni a magyar gazdaságpolitika sikereit.
Potápi Árpád János jelezte: szeretnének felállítani egy emigrációs és diaszpóraközpontot, ahol bemutatnák, hogyan jött létre a nagyvilágban a magyar diaszpóra, milyen hagyatékai vannak.
A határon túli magyaroknak akár a Kárpát-medencében, akár a diaszpórában, szükségük van egy erős Magyarországra - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: azzal, hogy "van egy gazdaságilag és morális értelemben erős Magyarország", az ő dolguk is könnyebbé válik, és könnyebben tudják támogatni Magyarországot ott, ahol élnek.
(MTI)
2016. december 1.
Senki sem tartotta fenn az előterjesztést, így nem lett világörökség a csíksomlyói búcsú
December 1-jén, csütörtökön délelőtt döntött az UNESCO Etiópiában ülésező közgyűlése – nem vált a világörökség részévé a csíksomlyói búcsú. Négy év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök, akkori kulturális és örökségvédelmi miniszter kezdeményezte és felterjesztette a székely emberek legnagyobb vallási és kulturális ünnepét a világörökségi listára. A 2012 óta eltelt időszakban többször és többen próbálták megakadályozni ezt, 2016 decemberében pedig ez végképp sikerült – a csíksomlyói búcsú nem örvendhet nemzetközi elismertségnek és védettségnek.
„Az UNESCO mai döntése számunkra egyszerre lesújtó és felháborító” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, a zarándoklat egyike azon vallási, kulturális ünnepeinknek, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért terjesztette fel a búcsút az UNESCO szellemi világörökségi listájára.
„A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kaphatott volna, ugyanakkor méltó elismerést jelentett volna a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ez sajnos ma nem történt meg, hiszen a romániai magyar közösség részéről, a kezdeményezők részéről senki nem lehetett jelen a jelölés fenntartásakor. A román kulturális minisztérium képviselői pedig nemcsak, hogy nem tartották fenn a kezdeményezést, hanem még meg is köszönték az elutasítást,semmibe véve közel száz szakember munkáját, és az erdélyi magyarság óhaját, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség részévé váljon. Érthetetlen számunkra a román fél diszkrimináló álláspontja. Ebben az esetben is bebizonyosodott, hogy saját ügyeinkben csak saját magunkra számíthatunk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A 2012 márciusában az UNESCO-hoz felterjesztett dokumentáció tartalmazta az Erdélyi Ferences Rend, a Hargita Megyei Tanács, Csíkszereda Városi Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, az alfalusi Polgármesteri Hivatal, a gyulafehérvári Caritas, a Kriza János Néprajzi Társaság, az alfalusi Római Katolikus Egyházközség, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csíksomlyó Egyesület, valamint a pusztinai Szent István Egyesület egyetértését és támogatását, a szervezetek részt vettek a szükséges dokumentáció elkészítésében is.
„Köszönöm mindenkinek, aki ebben a munkában részt vett, aki támogatott minket, és külön köszönöm Magyarország segítségét. Nem adjuk fel. Nem adhatjuk fel. Tovább kell küzdenünk. Csak az összefogás, a következetes és kitartó munka fog eredményre vezetni. Ha nem vagyunk ott, ahol a minket érintő döntések születnek, akkor nem járunk sikerrel. Ezért kell felmutatnunk közösségünk erejét december 11-én” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A beterjesztett javaslat alapját a Tánczos Vilmos néprajzkutató által összeállított dokumentáció képezte. A jelölési dosszié összeállítására létrehozott szakértői bizottság a búcsú vallásos és kulturális jelentőségét emelte ki. Románia első alkalommal terjesztett az UNESCO elé ilyen jellegű, vallási, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot. Már 2012-ben biztos volt az, hogy az UNESCO bizottságának végleges döntése akár két évbe is telhet, a kormányváltások miatt azonban még hosszabbra nyúlt a procedúra. A bizottság néhány technikai jellegű kiegészítést kért a dosszié leadását követően, ám mivel az RMDSZ ekkor már nem volt kormányon, a kulturális minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság nem válaszolt a kérésre és lejárt a határidő, és az egész procedúrát újra kellett indítani 2014-ben. Az UNESCO szellemi örökség szakértői bizottsága idén júniusban ült össze és elemezte a dossziét. Akkor kiderült, hogy a benyújtott dokumentáció teljes volt. Ezek után az RMDSZ arról értesült, hogy a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja. Ezt több nyilvános tiltakozás és zártkörű tárgyalás után végül sikerült megakadályozni.
Közlemény Erdély.ma
December 1-jén, csütörtökön délelőtt döntött az UNESCO Etiópiában ülésező közgyűlése – nem vált a világörökség részévé a csíksomlyói búcsú. Négy év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök, akkori kulturális és örökségvédelmi miniszter kezdeményezte és felterjesztette a székely emberek legnagyobb vallási és kulturális ünnepét a világörökségi listára. A 2012 óta eltelt időszakban többször és többen próbálták megakadályozni ezt, 2016 decemberében pedig ez végképp sikerült – a csíksomlyói búcsú nem örvendhet nemzetközi elismertségnek és védettségnek.
„Az UNESCO mai döntése számunkra egyszerre lesújtó és felháborító” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, a zarándoklat egyike azon vallási, kulturális ünnepeinknek, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért terjesztette fel a búcsút az UNESCO szellemi világörökségi listájára.
„A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kaphatott volna, ugyanakkor méltó elismerést jelentett volna a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ez sajnos ma nem történt meg, hiszen a romániai magyar közösség részéről, a kezdeményezők részéről senki nem lehetett jelen a jelölés fenntartásakor. A román kulturális minisztérium képviselői pedig nemcsak, hogy nem tartották fenn a kezdeményezést, hanem még meg is köszönték az elutasítást,semmibe véve közel száz szakember munkáját, és az erdélyi magyarság óhaját, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség részévé váljon. Érthetetlen számunkra a román fél diszkrimináló álláspontja. Ebben az esetben is bebizonyosodott, hogy saját ügyeinkben csak saját magunkra számíthatunk – jelentette ki Kelemen Hunor.
A 2012 márciusában az UNESCO-hoz felterjesztett dokumentáció tartalmazta az Erdélyi Ferences Rend, a Hargita Megyei Tanács, Csíkszereda Városi Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, az alfalusi Polgármesteri Hivatal, a gyulafehérvári Caritas, a Kriza János Néprajzi Társaság, az alfalusi Római Katolikus Egyházközség, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csíksomlyó Egyesület, valamint a pusztinai Szent István Egyesület egyetértését és támogatását, a szervezetek részt vettek a szükséges dokumentáció elkészítésében is.
„Köszönöm mindenkinek, aki ebben a munkában részt vett, aki támogatott minket, és külön köszönöm Magyarország segítségét. Nem adjuk fel. Nem adhatjuk fel. Tovább kell küzdenünk. Csak az összefogás, a következetes és kitartó munka fog eredményre vezetni. Ha nem vagyunk ott, ahol a minket érintő döntések születnek, akkor nem járunk sikerrel. Ezért kell felmutatnunk közösségünk erejét december 11-én” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
A beterjesztett javaslat alapját a Tánczos Vilmos néprajzkutató által összeállított dokumentáció képezte. A jelölési dosszié összeállítására létrehozott szakértői bizottság a búcsú vallásos és kulturális jelentőségét emelte ki. Románia első alkalommal terjesztett az UNESCO elé ilyen jellegű, vallási, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot. Már 2012-ben biztos volt az, hogy az UNESCO bizottságának végleges döntése akár két évbe is telhet, a kormányváltások miatt azonban még hosszabbra nyúlt a procedúra. A bizottság néhány technikai jellegű kiegészítést kért a dosszié leadását követően, ám mivel az RMDSZ ekkor már nem volt kormányon, a kulturális minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság nem válaszolt a kérésre és lejárt a határidő, és az egész procedúrát újra kellett indítani 2014-ben. Az UNESCO szellemi örökség szakértői bizottsága idén júniusban ült össze és elemezte a dossziét. Akkor kiderült, hogy a benyújtott dokumentáció teljes volt. Ezek után az RMDSZ arról értesült, hogy a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja. Ezt több nyilvános tiltakozás és zártkörű tárgyalás után végül sikerült megakadályozni.
Közlemény Erdély.ma
2016. december 1.
Nagyszabású katonai díszszemlével ünnepeltek ma Bukarestben
Több NATO-tagállam díszegységeinek, illetve a román hadsereg és a belügyminisztérium több mint háromezer fegyveresének részvételével nagyszabású katonai díszszemlével ünnepelték csütörtökön Bukarestben Erdély és a Román Királyság 1918-as egyesülésének napját, Románia nemzeti ünnepét.
A díszszemlét Klaus Iohannis államfő és Dacian Ciolos miniszterelnök jelenlétében a napokban felavatott, frissen helyreállított első világháborús diadalívnél rendezték meg. A diadalívre a román hadsereg dicsőség-listáját tartalmazó tizenkét településnév közé visszakerült a „Budapest” felirat is, amelyet a kommunisták 1953-ban bevakoltak.
A több ezres közönség előtt rendezett katonai parádén a szárazföldi erők különböző fegyvernemei, valamint a csendőrség, a határőrség, a titkosszolgálatok különleges alakulatai vonultak fel díszlépésben több száz csapatszállító páncélos, rakétahordozó és kétéltű jármű fedélzetén, miközben fölöttük a román légierő mintegy ötven helikoptere, csapatszállító- és harci repülőgépe – a többi között az idén beszerzett első F-16-osok – rendezett bemutatót.
MTI Erdély.ma
Több NATO-tagállam díszegységeinek, illetve a román hadsereg és a belügyminisztérium több mint háromezer fegyveresének részvételével nagyszabású katonai díszszemlével ünnepelték csütörtökön Bukarestben Erdély és a Román Királyság 1918-as egyesülésének napját, Románia nemzeti ünnepét.
A díszszemlét Klaus Iohannis államfő és Dacian Ciolos miniszterelnök jelenlétében a napokban felavatott, frissen helyreállított első világháborús diadalívnél rendezték meg. A diadalívre a román hadsereg dicsőség-listáját tartalmazó tizenkét településnév közé visszakerült a „Budapest” felirat is, amelyet a kommunisták 1953-ban bevakoltak.
A több ezres közönség előtt rendezett katonai parádén a szárazföldi erők különböző fegyvernemei, valamint a csendőrség, a határőrség, a titkosszolgálatok különleges alakulatai vonultak fel díszlépésben több száz csapatszállító páncélos, rakétahordozó és kétéltű jármű fedélzetén, miközben fölöttük a román légierő mintegy ötven helikoptere, csapatszállító- és harci repülőgépe – a többi között az idén beszerzett első F-16-osok – rendezett bemutatót.
MTI Erdély.ma
2016. december 1.
Helységnévtáblák magyar feliratait festették le
Ismeretlen tettesek feketére mázolták a búzásbesenyői helységnévtábla magyar feliratát, a Nyárádszeredához tartozó Székelymoson helységnévtábláját pedig piros festékkel kenték le.
A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére Kerelőszentpál község polgármestere, Simon István, aki maga is búzásbesenyői lakos az esetről még nem tudott, mert nem tartózkodik otthon.
„Évente legalább kétszer lefestik a magyar feliratokat a búzásbesenyői, kerelőszentpáli és marosugrai helységnévtáblákon, szokás szerint egy éjszaka alatt mennek végig ezen a távon. Mi a hozzánk tartozókat mindig kicseréljük, most is így lesz” – mondta a községvezető.
Nemcsak Búzásbesenyőben festegettek, hiszen Barabás Miklós Facebook-oldalán közzétett egy fényképet, amely a Nyárádszeredához tartozó Székelymoson lefestett helységnévtábláját örökítette meg.
Simon Virág Székelyhon.ro
Ismeretlen tettesek feketére mázolták a búzásbesenyői helységnévtábla magyar feliratát, a Nyárádszeredához tartozó Székelymoson helységnévtábláját pedig piros festékkel kenték le.
A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére Kerelőszentpál község polgármestere, Simon István, aki maga is búzásbesenyői lakos az esetről még nem tudott, mert nem tartózkodik otthon.
„Évente legalább kétszer lefestik a magyar feliratokat a búzásbesenyői, kerelőszentpáli és marosugrai helységnévtáblákon, szokás szerint egy éjszaka alatt mennek végig ezen a távon. Mi a hozzánk tartozókat mindig kicseréljük, most is így lesz” – mondta a községvezető.
Nemcsak Búzásbesenyőben festegettek, hiszen Barabás Miklós Facebook-oldalán közzétett egy fényképet, amely a Nyárádszeredához tartozó Székelymoson lefestett helységnévtábláját örökítette meg.
Simon Virág Székelyhon.ro
2016. december 1.
December 1-jei ünnepség Udvarhelyen: a gyűlölet és az uszítás nem visz előbbre
Ortodox egyházi szertartással, illetve a kerekerdői katonai alakulat felvonulásával ünnepelte december 1-jét az udvarhelyi román közösség. A rendezvényt a Kuvar-tetőn tartották.
„Úgy gondolom, itt Udvarhelyen csak a béke, a barátság és a tolerancia tud elvezetni egy olyan világba, ahol a nemzeti ünnepek nemcsak a rendezvényekre szorítkoznak, hanem ezt úgy tudjuk megélni, ahogyan Iuliu Hossu püspök Gyulafehérváron vagy Szent István Esztergomban hirdette” – fogalmazott a Kuvar-tetői román hősök sírjánál tartott rendezvényen Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester.
Románia egy olyan demokratikus állam, amit az állampolgárai tesznek erőssé – hangsúlyozta Daniel Mocanu alezredes, a kerekerdői katonai alakulat helyettes vezetője. Beszédében kiemelte, az egység, a szolidaritás és a következetesség erősíti meg az országot európai és világszinten. Hozzátette, a gyűlölet és az uszítás egyetlen államot sem vitt előbbre. A beszédek után a jelenlévők megkoszorúzták a román hősök sírjánál lévő emlékművet, majd katonai felvonulással zárult a rendezvény.
Fülöp-Székely Botond | Székelyhon.ro
Ortodox egyházi szertartással, illetve a kerekerdői katonai alakulat felvonulásával ünnepelte december 1-jét az udvarhelyi román közösség. A rendezvényt a Kuvar-tetőn tartották.
„Úgy gondolom, itt Udvarhelyen csak a béke, a barátság és a tolerancia tud elvezetni egy olyan világba, ahol a nemzeti ünnepek nemcsak a rendezvényekre szorítkoznak, hanem ezt úgy tudjuk megélni, ahogyan Iuliu Hossu püspök Gyulafehérváron vagy Szent István Esztergomban hirdette” – fogalmazott a Kuvar-tetői román hősök sírjánál tartott rendezvényen Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester.
Románia egy olyan demokratikus állam, amit az állampolgárai tesznek erőssé – hangsúlyozta Daniel Mocanu alezredes, a kerekerdői katonai alakulat helyettes vezetője. Beszédében kiemelte, az egység, a szolidaritás és a következetesség erősíti meg az országot európai és világszinten. Hozzátette, a gyűlölet és az uszítás egyetlen államot sem vitt előbbre. A beszédek után a jelenlévők megkoszorúzták a román hősök sírjánál lévő emlékművet, majd katonai felvonulással zárult a rendezvény.
Fülöp-Székely Botond | Székelyhon.ro
2016. december 1.
Orbán Viktor sorsdöntőnek tartja a romániai választásokat
Sorsdöntőnek tartja a közelgő romániai választásokat Orbán Viktor miniszterelnök, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították.
A kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén, Budapesten úgy fogalmazott: régen fordult elő, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre.
A miniszterelnök szerint az elmúlt hat év legnagyobb sikere a nemzetegyesítés, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált.
A résztvevők előtt beszámolt arról, hogy eddig 810 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok – értékelt. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak unióhoz való csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Szerinte jó példa erre a Székely Mikó-kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc "álcájában" zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen. Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége nem következett be, bár sokan dolgoztak rajta az elmúlt időszakban. Szerinte Magyarország ma már "egy győztes csapathoz tartozik", mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított ország volt, addig mára a magyar politika "a győztesek politikája lett". Úgy fogalmazott, hogy ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt könnyű.
Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években "az ellenszél ellenére" is "bátran és tiszta szívvel" kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett. maszol.ro
Sorsdöntőnek tartja a közelgő romániai választásokat Orbán Viktor miniszterelnök, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították.
A kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén, Budapesten úgy fogalmazott: régen fordult elő, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre.
A miniszterelnök szerint az elmúlt hat év legnagyobb sikere a nemzetegyesítés, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált.
A résztvevők előtt beszámolt arról, hogy eddig 810 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok – értékelt. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak unióhoz való csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Szerinte jó példa erre a Székely Mikó-kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc "álcájában" zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen. Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége nem következett be, bár sokan dolgoztak rajta az elmúlt időszakban. Szerinte Magyarország ma már "egy győztes csapathoz tartozik", mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított ország volt, addig mára a magyar politika "a győztesek politikája lett". Úgy fogalmazott, hogy ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt könnyű.
Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években "az ellenszél ellenére" is "bátran és tiszta szívvel" kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett. maszol.ro
2016. december 1.
Kelemen Hunor december elsejéről: „Szimbolikus gesztusoktól még nem nyitnék pezsgőt”
Kelemen Hunor annak függvényében vesz részt jövőre a december elsejei állami rendezvényeken, hogy milyen lesz a román állam viszonyulása a centenárium perspektívájában a nemzeti kisebbségekhez. Az RMDSZ elnökét a román nemzeti ünnepről kérdeztük.
- Ha jól tudom, kapott meghívót az elnöki hivataltól a december elsejei nemzeti ünnep hivatalos rendezvényére. Ha nem éppen elsején ülésezne a MÁÉRT, eleget tenne a meghívásnak?
- Eddig is kaptam meghívót a nemzeti ünnep állami rendezvényére, és eddig sem vettem részt. Bizonyos történelmi eseményeket ugyanis a nemzetközösségek eltérően értékelnek. Ilyen történelmi esemény 1918. december elseje is. Minden többség felelős a területén élő kisebbségekért. A román állam pedig az elmúlt száz esztendőben rengetegszer gondoskodott arról, hogy az országban élő magyarok ne másként ítéljék meg 1918. december elsejét, mint ahogy most. A száz évvel ezelőtti ígéreteket nem tartották be, ezért szerintem az a normális reakció, hogy meg kell ugyan adnunk egymásnak a tiszteletet, de ez nem jelenti az, hogy kölcsönösen tudunk örülni egymás ünnepeinek. Azt várom a román államtól, hogy az 1918-as nagygyűlésen elfogadott dokumentumok követően, az akkori ígéreteket – lefordítva a 21-ik századra – betartsa. És ha betartja, akkor biztos eljön az idő, amikor 1918-ra is másként tekintünk, mint most. De ismétlem: ehhez kell tennie valamit annak, aki az ígéreteit nem tartotta be. Ezen senkinek nem kell felháborodni, őszinte, tisztességes beszédre van szükség ebben a kérdésben. Ebből kiindulva talán el lehet indulni egy olyan úton, amelynek végén változhat 1918 magyarok általi megítélése.
- Két RMDSZ-es önkormányzati vezető, Antal Árpád és Tamás Sándor is meghívót kapott a nemzeti ünnep sepsiszentgyörgyi rendezvényeire. A kampányra hivatkozva mindketten elhárították a meghívást, de azt nyilatkozták, hogy jövőre már részt vehetnek a rendezvényen, ha felszólalhatnak. Elképzelhető, hogy az RMDSZ elnöke is részt vesz jövőre a bukaresti hivatalos ünnepségen?
- Nem tudom azt most megmondani, hogy jövő ilyenkor hogyan járok el. A kérdés az, hogy mi fog történni a következő egy évben, milyen lesz a román állam viszonyulása a centenárium perspektívájában a nemzeti kisebbségekhez. Ha eljön az a pillanat, amit Antal Árpád és Tamás Sándor emlegetett, az azt is jelenti, hogy nyilvános beszédben, felszólalásban elmondjuk, miként látjuk 1918. december elsejét, de nem azzal a szándékkal, hogy a románokat sértsük, hanem az őszinte párbeszéd reményében.
- Egy kolozsvári román képviselőjelölt a román parlament többnyelvű feliratozására tett javaslatot egy kampányrendezvényen. Arra hivatkozott, hogy „legalább most, 100 évvel az egyesülés után, nem ártana betartani azt, amit 1918. december 1-jén Gyulafehérváron aláírtak”. Mihai Goțiu nagy eséllyel bejut a parlamentbe. Hogyan viszonyul a jelölt kijelentéséhez?
- Egy ilyen kijelentéshez nyilván csak igenlően lehet viszonyulni. Persze kérdés az, hogy van-e mögötte valós szándék. Számomra pedig leginkább az a kérdés, hogy amit Mihai Goțiu (akit inkább antikapitalista, anarchista, zöld aktivistának tartok, mint politikusnak), Sabin Gherman, Smaranda Enache, Valentin Stan mond, az nem csak szimbolikus gesztus-e? Mert magyarul feliratozni a parlament épületét, az szimbolikus gesztus. Számomra az a fontos, hogy román állam tartsa be az 1918-as ígéreteket, mert az nyilván már nem szimbolikus gesztust jelentene. Száz éve a teljes mértékű anyanyelvhasználat biztosítását ígérték az oktatásban, kultúrában, igazságszolgáltatásban, és ez a 21-ik századra lefordítva azt is jelenti, hogy Székelyföldön második hivatalos nyelvként elismerik a magyart, az ellenőrző könyveket magyar nyelven állítják ki az oktatásban, a hivatalos nyomtatványok többnyelvűek és még sorolhatnám. Tehát nem csak egy olyan szimbolikus gesztusra gondolok, hogy a parlament épületére felkerül magyarul a „parlament” felirat. Ha a Mihai Goțiu-féle kijelentések mögött az ígéretek betartása iránti nyitottság is van, akkor lassan csak lesznek partnerei annak, amiket mi mondunk, és lesznek partnerei a 21. századi európaiságnak a román társadalomban is. De attól még nem nyitnék pezsgőt, hogy ha a parlament épületére felkerül „parlament” felirat. A magyar közvélemény-formálók sokszor ott tévednek, hogy egy-egy ilyen kijelentés után bontják is a pezsgőt, és utána kapják a pofonokat, például a Traian Băsescu tíz esztendejét.
- A Jobbik szerdán Erdély több városában performansz keretében hívta fel a figyelmet arra, hogy 98 év alatt sem valósultak meg a gyulafehérvári nyilatkozat ígéretei. Ezt hogyan kommentálja?
- Az ígéretekre nekünk kell emlékeztetnünk a román államot, nem másoknak. Ezt az erdélyi magyaroknak kell megtenniük, és ezt meg is teszik. Ez a mi dolgunk, nem egy szélsőséges párt dolga.
Cseke Péter Tamás maszol.ro
Kelemen Hunor annak függvényében vesz részt jövőre a december elsejei állami rendezvényeken, hogy milyen lesz a román állam viszonyulása a centenárium perspektívájában a nemzeti kisebbségekhez. Az RMDSZ elnökét a román nemzeti ünnepről kérdeztük.
- Ha jól tudom, kapott meghívót az elnöki hivataltól a december elsejei nemzeti ünnep hivatalos rendezvényére. Ha nem éppen elsején ülésezne a MÁÉRT, eleget tenne a meghívásnak?
- Eddig is kaptam meghívót a nemzeti ünnep állami rendezvényére, és eddig sem vettem részt. Bizonyos történelmi eseményeket ugyanis a nemzetközösségek eltérően értékelnek. Ilyen történelmi esemény 1918. december elseje is. Minden többség felelős a területén élő kisebbségekért. A román állam pedig az elmúlt száz esztendőben rengetegszer gondoskodott arról, hogy az országban élő magyarok ne másként ítéljék meg 1918. december elsejét, mint ahogy most. A száz évvel ezelőtti ígéreteket nem tartották be, ezért szerintem az a normális reakció, hogy meg kell ugyan adnunk egymásnak a tiszteletet, de ez nem jelenti az, hogy kölcsönösen tudunk örülni egymás ünnepeinek. Azt várom a román államtól, hogy az 1918-as nagygyűlésen elfogadott dokumentumok követően, az akkori ígéreteket – lefordítva a 21-ik századra – betartsa. És ha betartja, akkor biztos eljön az idő, amikor 1918-ra is másként tekintünk, mint most. De ismétlem: ehhez kell tennie valamit annak, aki az ígéreteit nem tartotta be. Ezen senkinek nem kell felháborodni, őszinte, tisztességes beszédre van szükség ebben a kérdésben. Ebből kiindulva talán el lehet indulni egy olyan úton, amelynek végén változhat 1918 magyarok általi megítélése.
- Két RMDSZ-es önkormányzati vezető, Antal Árpád és Tamás Sándor is meghívót kapott a nemzeti ünnep sepsiszentgyörgyi rendezvényeire. A kampányra hivatkozva mindketten elhárították a meghívást, de azt nyilatkozták, hogy jövőre már részt vehetnek a rendezvényen, ha felszólalhatnak. Elképzelhető, hogy az RMDSZ elnöke is részt vesz jövőre a bukaresti hivatalos ünnepségen?
- Nem tudom azt most megmondani, hogy jövő ilyenkor hogyan járok el. A kérdés az, hogy mi fog történni a következő egy évben, milyen lesz a román állam viszonyulása a centenárium perspektívájában a nemzeti kisebbségekhez. Ha eljön az a pillanat, amit Antal Árpád és Tamás Sándor emlegetett, az azt is jelenti, hogy nyilvános beszédben, felszólalásban elmondjuk, miként látjuk 1918. december elsejét, de nem azzal a szándékkal, hogy a románokat sértsük, hanem az őszinte párbeszéd reményében.
- Egy kolozsvári román képviselőjelölt a román parlament többnyelvű feliratozására tett javaslatot egy kampányrendezvényen. Arra hivatkozott, hogy „legalább most, 100 évvel az egyesülés után, nem ártana betartani azt, amit 1918. december 1-jén Gyulafehérváron aláírtak”. Mihai Goțiu nagy eséllyel bejut a parlamentbe. Hogyan viszonyul a jelölt kijelentéséhez?
- Egy ilyen kijelentéshez nyilván csak igenlően lehet viszonyulni. Persze kérdés az, hogy van-e mögötte valós szándék. Számomra pedig leginkább az a kérdés, hogy amit Mihai Goțiu (akit inkább antikapitalista, anarchista, zöld aktivistának tartok, mint politikusnak), Sabin Gherman, Smaranda Enache, Valentin Stan mond, az nem csak szimbolikus gesztus-e? Mert magyarul feliratozni a parlament épületét, az szimbolikus gesztus. Számomra az a fontos, hogy román állam tartsa be az 1918-as ígéreteket, mert az nyilván már nem szimbolikus gesztust jelentene. Száz éve a teljes mértékű anyanyelvhasználat biztosítását ígérték az oktatásban, kultúrában, igazságszolgáltatásban, és ez a 21-ik századra lefordítva azt is jelenti, hogy Székelyföldön második hivatalos nyelvként elismerik a magyart, az ellenőrző könyveket magyar nyelven állítják ki az oktatásban, a hivatalos nyomtatványok többnyelvűek és még sorolhatnám. Tehát nem csak egy olyan szimbolikus gesztusra gondolok, hogy a parlament épületére felkerül magyarul a „parlament” felirat. Ha a Mihai Goțiu-féle kijelentések mögött az ígéretek betartása iránti nyitottság is van, akkor lassan csak lesznek partnerei annak, amiket mi mondunk, és lesznek partnerei a 21. századi európaiságnak a román társadalomban is. De attól még nem nyitnék pezsgőt, hogy ha a parlament épületére felkerül „parlament” felirat. A magyar közvélemény-formálók sokszor ott tévednek, hogy egy-egy ilyen kijelentés után bontják is a pezsgőt, és utána kapják a pofonokat, például a Traian Băsescu tíz esztendejét.
- A Jobbik szerdán Erdély több városában performansz keretében hívta fel a figyelmet arra, hogy 98 év alatt sem valósultak meg a gyulafehérvári nyilatkozat ígéretei. Ezt hogyan kommentálja?
- Az ígéretekre nekünk kell emlékeztetnünk a román államot, nem másoknak. Ezt az erdélyi magyaroknak kell megtenniük, és ezt meg is teszik. Ez a mi dolgunk, nem egy szélsőséges párt dolga.
Cseke Péter Tamás maszol.ro
2016. december 1.
Bukarestet „meglepte” a magyar külügy döntése
Meglepetéssel és értetlenséggel vette tudomásul a román külügy a budapesti külügyminisztériumnak azon döntését, amellyel letiltották a magyar diplomatákat a román ünnepi fogadásokról.
Bukarest szerint azért is nehéz elfogadni egy ilyen döntést, mert egy ország nemzeti szimbólumai és értékei iránti tisztelet annak a vitathatatlan része az Európai Unió alapvető értékeinek. „Románia elkötelezett volt és marad ezen értékek iránt” – közölte a digi24.ro kérdésére a román külügy.
A magyar külügyminisztérium arra utasította a külföldi magyar képviseleteket, hogy diplomatáik ne vegyenek részt azokon rendezvényeken, amelyeket az adott államban működő román nagykövetség a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmával szervez.
Budapest a tiltó intézkedést azzal indokolta, hogy „a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején”. maszol.ro
Meglepetéssel és értetlenséggel vette tudomásul a román külügy a budapesti külügyminisztériumnak azon döntését, amellyel letiltották a magyar diplomatákat a román ünnepi fogadásokról.
Bukarest szerint azért is nehéz elfogadni egy ilyen döntést, mert egy ország nemzeti szimbólumai és értékei iránti tisztelet annak a vitathatatlan része az Európai Unió alapvető értékeinek. „Románia elkötelezett volt és marad ezen értékek iránt” – közölte a digi24.ro kérdésére a román külügy.
A magyar külügyminisztérium arra utasította a külföldi magyar képviseleteket, hogy diplomatáik ne vegyenek részt azokon rendezvényeken, amelyeket az adott államban működő román nagykövetség a december elsejei nemzeti ünnepük alkalmával szervez.
Budapest a tiltó intézkedést azzal indokolta, hogy „a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december elsején”. maszol.ro
2016. december 1.
December elseje: Marosvásárhelyen megadták a módját az ünneplésnek
Hatalmas román zászlóval érkezett csütörtökön a Marosvásárhely központjában a nemzeti ünnepre összegyűlt tömeg elé Gabriel Pop sokszoros ejtőernyős országos bajnok, a Mihai Viteazul különleges dandár tagja.
Gabriel Pop, aki túl van a kétezredik ugrásán, a rossz időjárási viszonyok ellenére, csütörtöki ugrása alatt egy hatalmas román zászlót bontott ki, és azzal igen precízen, pontosan az ünneplők által közrezárt körbe érkezett meg.
A marosvásárhelyi ünnepségen Lucian Goga prefektus felolvasta Dacian Cioloş miniszterelnök üzenetét, kitüntetéseket adtak át, majd kulturális műsor következett. maszol.ro
Hatalmas román zászlóval érkezett csütörtökön a Marosvásárhely központjában a nemzeti ünnepre összegyűlt tömeg elé Gabriel Pop sokszoros ejtőernyős országos bajnok, a Mihai Viteazul különleges dandár tagja.
Gabriel Pop, aki túl van a kétezredik ugrásán, a rossz időjárási viszonyok ellenére, csütörtöki ugrása alatt egy hatalmas román zászlót bontott ki, és azzal igen precízen, pontosan az ünneplők által közrezárt körbe érkezett meg.
A marosvásárhelyi ünnepségen Lucian Goga prefektus felolvasta Dacian Cioloş miniszterelnök üzenetét, kitüntetéseket adtak át, majd kulturális műsor következett. maszol.ro
2016. december 1.
Klaus Johannis románul érez és románul gondolkodik
„A nemzeti ünnepnek arra kell ösztönöznie, hogy egy virágzó, büszke és egységes országot építsünk” - jelentette ki csütörtökön Klaus Johannis államfő.
„December 1-je a mi napunk, mindannyiunké, akik románul érzünk és gondolkodunk. Ezen a napon a múltat ünnepeljük és bizalommal nézünk a jövőbe” - mondta az államfő a Facebook-oldalára csütörtökön feltöltött videó üzenetében.
Johannis rámutatott: az egyesülés jó példa arra, hogy „miként lehet egy ideált megvalósítani, ha a nemzet minden energiáját egy célnak rendelik alá”.
„A nemzeti ünnepnek arra kell ösztönöznie, hogy jelentős projekteket fogalmazzunk meg és ezek köré egy virágzó, büszke és egységes országot építsünk. Isten éltessen minden románt, bárhol is él! Isten éltesse Romániát!” - zárta szavait Klaus Johannis. maszol.ro
„A nemzeti ünnepnek arra kell ösztönöznie, hogy egy virágzó, büszke és egységes országot építsünk” - jelentette ki csütörtökön Klaus Johannis államfő.
„December 1-je a mi napunk, mindannyiunké, akik románul érzünk és gondolkodunk. Ezen a napon a múltat ünnepeljük és bizalommal nézünk a jövőbe” - mondta az államfő a Facebook-oldalára csütörtökön feltöltött videó üzenetében.
Johannis rámutatott: az egyesülés jó példa arra, hogy „miként lehet egy ideált megvalósítani, ha a nemzet minden energiáját egy célnak rendelik alá”.
„A nemzeti ünnepnek arra kell ösztönöznie, hogy jelentős projekteket fogalmazzunk meg és ezek köré egy virágzó, büszke és egységes országot építsünk. Isten éltessen minden románt, bárhol is él! Isten éltesse Romániát!” - zárta szavait Klaus Johannis. maszol.ro
2016. december 1.
Hegedüs Csilla: Bukarest semmit nem tesz az erdélyi magyar kulturális örökség védelméért
A román kulturális minisztérium semmit nem tesz az erdélyi magyar kulturális örökség védelméért, sőt tönkreteszi azt – nyilatkozta a Maszolnak Hegedüs Csilla.
Bukarest nem védi az erdélyi értékeket
Az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, volt kulturális államtitkár a csíksomlyói búcsú világörökséggé nyilvánításának elutasításáról és az ezzel kapcsolatos román álláspontról elmondta: Bukarest megmutatta, mit tesz a magyar kulturális örökséggel, ha nincs, akinek megvédenie azt.
„A kastélyainkkal nem pályázhatunk, templomaink felújítására nem kapunk pénzt, emellett pedig meggátolják azt is, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön a világörökségi listára. Ezt teszi a bukaresti kulturális minisztérium!” – jelentette ki a szövetség kultúráért felelős alelnöke. Az UNESCO közgyűlésén a román államtitkár gyakorlatilag azt kérte, hogy Csíksomlyót ne vegyék fel a világörökségi listára – magyarázta Hegedüs.
A román-moldáv javaslatot elfogadták
Míg az erdélyi magyar örökség kapcsán Alexandru Oprean kulturális államtitkár nem javasolta a felvételt, a Románia és Moldova által benyújtott közös javaslat elfogadásáért már foggal-körömmel harcolt, aminek következtében a moldvai gyapjúszőttes már helyet kapott a világörökségi listán. Hegedüs Csilla a minisztériumi képviselőre utalva kijelentette: „aki a magyar örökséget így diszkriminálja, annak azonnal le kell mondania a tisztségéből”.
Az RMDSZ képviselőjelöltje szerint a csíksomlyói búcsú világörökséggé nyilvánítását csak akkor lehet biztosítani, ha az RMDSZ kormányra kerül, és képviselői ott lesznek a kulturális minisztériumban is. Hegedüs éppen ezért arra kéri a szavazókat, hogy vegyenek részt a választásokon, ugyanis a román kulturális tárca nem fog lépni az erélyi magyar örökség védelme érdekében. maszol.ro
A román kulturális minisztérium semmit nem tesz az erdélyi magyar kulturális örökség védelméért, sőt tönkreteszi azt – nyilatkozta a Maszolnak Hegedüs Csilla.
Bukarest nem védi az erdélyi értékeket
Az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, volt kulturális államtitkár a csíksomlyói búcsú világörökséggé nyilvánításának elutasításáról és az ezzel kapcsolatos román álláspontról elmondta: Bukarest megmutatta, mit tesz a magyar kulturális örökséggel, ha nincs, akinek megvédenie azt.
„A kastélyainkkal nem pályázhatunk, templomaink felújítására nem kapunk pénzt, emellett pedig meggátolják azt is, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön a világörökségi listára. Ezt teszi a bukaresti kulturális minisztérium!” – jelentette ki a szövetség kultúráért felelős alelnöke. Az UNESCO közgyűlésén a román államtitkár gyakorlatilag azt kérte, hogy Csíksomlyót ne vegyék fel a világörökségi listára – magyarázta Hegedüs.
A román-moldáv javaslatot elfogadták
Míg az erdélyi magyar örökség kapcsán Alexandru Oprean kulturális államtitkár nem javasolta a felvételt, a Románia és Moldova által benyújtott közös javaslat elfogadásáért már foggal-körömmel harcolt, aminek következtében a moldvai gyapjúszőttes már helyet kapott a világörökségi listán. Hegedüs Csilla a minisztériumi képviselőre utalva kijelentette: „aki a magyar örökséget így diszkriminálja, annak azonnal le kell mondania a tisztségéből”.
Az RMDSZ képviselőjelöltje szerint a csíksomlyói búcsú világörökséggé nyilvánítását csak akkor lehet biztosítani, ha az RMDSZ kormányra kerül, és képviselői ott lesznek a kulturális minisztériumban is. Hegedüs éppen ezért arra kéri a szavazókat, hogy vegyenek részt a választásokon, ugyanis a román kulturális tárca nem fog lépni az erélyi magyar örökség védelme érdekében. maszol.ro
2016. december 1.
Az online-ra összpontosít a 8. Kommunikációs Napok
Nyolcadik alkalommal szerveznek szakmai konferenciát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet végzős hallgatói Kolozsváron.
December 9-én és 10-én ingyenesen hallgatható előadások lesznek a kar székhelyének 101-es termében. Az előadások az online kommunikáció köré épülnek, tárgyalva ennek fejlődését, mindennapos használatát, valamint szerepét a mai társadalomban.
Szó lesz a közösségi médiafelületek (Facebook, Instagram) szerkesztéséről és megfelelő kezeléséről, a napjainkban igen használatos és bevált mém- és viráltartalmakról, valamint az üzleti életben fontos szerepet betöltő Google hirdetésekről is. A BBTE vizuális megjelenítése mellett betekintést nyerhetünk a vloggerek mint új médiaszereplők mindennapi életébe is.
A konferencia kétnyelvű, román és magyar nyelven egyaránt zajlanak előadások, ismert külföldi és belföldi meghívottakkal. A kétnapos rendezvényre a belépés ingyenes, előzetes regisztráció nem szükséges. maszol.ro
Nyolcadik alkalommal szerveznek szakmai konferenciát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet végzős hallgatói Kolozsváron.
December 9-én és 10-én ingyenesen hallgatható előadások lesznek a kar székhelyének 101-es termében. Az előadások az online kommunikáció köré épülnek, tárgyalva ennek fejlődését, mindennapos használatát, valamint szerepét a mai társadalomban.
Szó lesz a közösségi médiafelületek (Facebook, Instagram) szerkesztéséről és megfelelő kezeléséről, a napjainkban igen használatos és bevált mém- és viráltartalmakról, valamint az üzleti életben fontos szerepet betöltő Google hirdetésekről is. A BBTE vizuális megjelenítése mellett betekintést nyerhetünk a vloggerek mint új médiaszereplők mindennapi életébe is.
A konferencia kétnyelvű, román és magyar nyelven egyaránt zajlanak előadások, ismert külföldi és belföldi meghívottakkal. A kétnapos rendezvényre a belépés ingyenes, előzetes regisztráció nem szükséges. maszol.ro
2016. december 1.
Kárpát-medencei fiatal magyar írók találkoznak Kolozsváron
Hétfőn kezdődik a második Kolozsvári Kikötő: a Kárpát-medence hét országának huszonhat fiatal alkotója részvételével. A háromnapos rendezvényt az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezi.
„Az esti felolvasások és beszélgetések java a Bulgakov Kávéház és Kultúrbisztró fedélzetén zajlik délután 6 órai kezdettel, délelőttönként ugyanakkor kolozsvári magyar tannyelvű iskolákba is ellátogatnak a délvidéki, erdélyi, felvidéki, magyarországi és kárpátaljai fiatal hajósok, fedélzeti tisztek.
A Liniște, pace, perversiuni, heppiend – tineri poeți maghiari din Transilvania című antológia bemutatójára hétfőn délután 4 órától kerül sor a Book Corner – Librariumban (Deák Ferenc/Eroilor 15.), a meglepetés Ex-Yu Bárka horvát, szerb, illetve szlovén tengerészei pedig a Sapientia EMTE Aula Magnájában (Tordai út/Calea Turzii 4.) horgonyoznak le december 6-án délután 2 órától, az eseménysorozatot E-MIL-gálaesttel zárul Marosán Csaba színművész közreműködésével. A felszállás díjtalan, szeretettel látunk minden érdeklődőt a fedélzeten!” – olvasható a szervezők közleményében. maszol.ro
Hétfőn kezdődik a második Kolozsvári Kikötő: a Kárpát-medence hét országának huszonhat fiatal alkotója részvételével. A háromnapos rendezvényt az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezi.
„Az esti felolvasások és beszélgetések java a Bulgakov Kávéház és Kultúrbisztró fedélzetén zajlik délután 6 órai kezdettel, délelőttönként ugyanakkor kolozsvári magyar tannyelvű iskolákba is ellátogatnak a délvidéki, erdélyi, felvidéki, magyarországi és kárpátaljai fiatal hajósok, fedélzeti tisztek.
A Liniște, pace, perversiuni, heppiend – tineri poeți maghiari din Transilvania című antológia bemutatójára hétfőn délután 4 órától kerül sor a Book Corner – Librariumban (Deák Ferenc/Eroilor 15.), a meglepetés Ex-Yu Bárka horvát, szerb, illetve szlovén tengerészei pedig a Sapientia EMTE Aula Magnájában (Tordai út/Calea Turzii 4.) horgonyoznak le december 6-án délután 2 órától, az eseménysorozatot E-MIL-gálaesttel zárul Marosán Csaba színművész közreműködésével. A felszállás díjtalan, szeretettel látunk minden érdeklődőt a fedélzeten!” – olvasható a szervezők közleményében. maszol.ro
2016. december 1.
Bíró Béla: A választás tétje
Korábban több rendben is kifejtettem: minden vonatkozásban a pluralizmus, a vélemény és szólásszabadság feltétlen híve vagyok. A szatmári RMDSZ-kongresszust követően ezért sem helyeseltem Tőkés Lászlónak és híveinek a marginalizálását. Annak ellenére sem, hogy Tőkés egyeduralmi hajlamaival kezdettől nem rokonszenveztem. Ma is meg vagyok róla győződve, hogy – ha a román-magyar kapcsolatok normalizálása szempontjából volt is benne logika – végső fokon hiba volt szakadást előidézni. Tőkést, bármily problematikusnak is tűnt, az RMDSZ kereteiben kellett volna kompromisszumokra bírni. (Persze hallom a jogos fenntartást: „Próbáltad volna meg te!”)
A szakadás sajnos nem növelte a szavazótábort, inkább zsugorította. A kölcsönös szemrehányások és elfogultságok csupán a kiábrándultak sorait szaporították. Ezzel az RMDSZ érdekérvényesítő képessége is meggyengült. Az „ellentábor” pedig soha nem is volt képes a magyar érdekeket érvényesíteni. A FIDESZ-segítséggel Európai Parlamentbe juttatott Tőkés László radikális, a nemzetközi közvéleményre alapozó stratégiája teljességgel hatástalannak bizonyult. Az európai partnerek, jelesül a Néppárt képviselői sem voltak hajlandóak nyilvánosan is a magyar szempontok mellé állni. Ami érthető, hiszen – a németeken kívül – mindeniküknek vaj volt és továbbra is vaj van a fején.
A helyzetet a bevándorlási hullám változtatta számunkra csaknem kilátástalanná, hiszen ha Európa a kisebbségi jogokat valóban garantálná, a migránsok számarányának rohamos növekedésével párhuzamosan a többségi nyelvek és kultúrák kerülhetnének végveszélybe. Ezt a veszélyt csakis a kényszerasszimiláció kérlelhetetlen érvényesítése háríthatja el. Legalábbis elvben, mert a gyakorlatban a dolog sokkal bonyolultabbnak látszik, mint amilyennek a Nyugat politikusai – a francia, illetve az angol homogenizációs nemzetstratégiák újabban mind több szempontból látszólagos sikereiből ítélve – gondolhatták.
A korábban győzedelmesnek tűnő asszimiláció újabban a bürokratikus intézmények mindenhatóvá válása és a tömegkommunikáció mindent behálózó rendszerei ellenére is megbicsaklani látszik. Így aztán a kisebbségi nyelvek és kultúrák a Nyugat politikusainak szemében távlatilag egyre fenyegetőbb veszélyforrásokként jelennek meg.
Ezen a helyzeten csak annak belátása változtathat, hogy a demográfiai okokból gyorsan terjeszkedő és gazdasági megfontolásokból nélkülözhetetlen kisebbségi társadalmakkal szemben a mai többség számára egyetlen hosszútávú stratégia kínálkozik: a kisebbségi jogok következetes érvényesítése, a kölcsönös kétnyelvűség és a kulturális egyenjogúság. Ezeket az alapelveket ugyanis később következetlenségek nélkül és magabiztos erkölcsi fölénnyel használhatja fel önnön immár „kisebbségi” jogainak védelmében is.
Erre a belátásra e pillanatban sajnos még alig van esély. Európa többségi államai egyelőre a nemzeti homogenizáció s az ezt megalapozó mind türelmetlenebb nacionalizmusok újrafelfedezésével vannak elfoglalva. Hosszabb távon – a nacionalista stratégiák kontraproduktív természetének felismerésével arányosan – azonban a megvilágosodás elkerülhetetlen.
Helyzetünket ebből a perspektívából szemlélve számunkra, határon kívüli – jelesül romániai – magyarok számára nem marad más választási lehetőség, mint az egység. Annak ellenére, hogy a távlati kibontakozás – erről továbbra is meg vagyok győződve – csakis román-magyar összefogással lehetséges.
Addig azonban, amíg a nemzetközi nyilvánosságban a mi helyzetünket is radikálisan más megvilágításba helyező fordulat bekövetkezik, a romániai magyar közösségnek egyben kell maradnia. Ehhez a megmaradással szinonim egységhez szükséges önbizalmat pedig csakis közösségünk erős parlamenti képviselete és alkuképessége alapozhatja meg.
Segítségünkre lehet, hogy Donald Trump elnöki beiktatása – a magyarországi politika nemzetközi érdekérvényesítő képességének fokozódásával párhuzamosan – a román-magyar viszonyt is kiegyensúlyozottabbá teheti.
A tét számunkra életbevágó. Esélyeink, bár e pillanatban nem igazán rózsásak, hosszabb távon nagy valószínűséggel nem is reménytelenek. A december 11-ei választásokon több múlhat, mint amennyiben első megfontolásra reménykedhetnénk maszol.ro
Korábban több rendben is kifejtettem: minden vonatkozásban a pluralizmus, a vélemény és szólásszabadság feltétlen híve vagyok. A szatmári RMDSZ-kongresszust követően ezért sem helyeseltem Tőkés Lászlónak és híveinek a marginalizálását. Annak ellenére sem, hogy Tőkés egyeduralmi hajlamaival kezdettől nem rokonszenveztem. Ma is meg vagyok róla győződve, hogy – ha a román-magyar kapcsolatok normalizálása szempontjából volt is benne logika – végső fokon hiba volt szakadást előidézni. Tőkést, bármily problematikusnak is tűnt, az RMDSZ kereteiben kellett volna kompromisszumokra bírni. (Persze hallom a jogos fenntartást: „Próbáltad volna meg te!”)
A szakadás sajnos nem növelte a szavazótábort, inkább zsugorította. A kölcsönös szemrehányások és elfogultságok csupán a kiábrándultak sorait szaporították. Ezzel az RMDSZ érdekérvényesítő képessége is meggyengült. Az „ellentábor” pedig soha nem is volt képes a magyar érdekeket érvényesíteni. A FIDESZ-segítséggel Európai Parlamentbe juttatott Tőkés László radikális, a nemzetközi közvéleményre alapozó stratégiája teljességgel hatástalannak bizonyult. Az európai partnerek, jelesül a Néppárt képviselői sem voltak hajlandóak nyilvánosan is a magyar szempontok mellé állni. Ami érthető, hiszen – a németeken kívül – mindeniküknek vaj volt és továbbra is vaj van a fején.
A helyzetet a bevándorlási hullám változtatta számunkra csaknem kilátástalanná, hiszen ha Európa a kisebbségi jogokat valóban garantálná, a migránsok számarányának rohamos növekedésével párhuzamosan a többségi nyelvek és kultúrák kerülhetnének végveszélybe. Ezt a veszélyt csakis a kényszerasszimiláció kérlelhetetlen érvényesítése háríthatja el. Legalábbis elvben, mert a gyakorlatban a dolog sokkal bonyolultabbnak látszik, mint amilyennek a Nyugat politikusai – a francia, illetve az angol homogenizációs nemzetstratégiák újabban mind több szempontból látszólagos sikereiből ítélve – gondolhatták.
A korábban győzedelmesnek tűnő asszimiláció újabban a bürokratikus intézmények mindenhatóvá válása és a tömegkommunikáció mindent behálózó rendszerei ellenére is megbicsaklani látszik. Így aztán a kisebbségi nyelvek és kultúrák a Nyugat politikusainak szemében távlatilag egyre fenyegetőbb veszélyforrásokként jelennek meg.
Ezen a helyzeten csak annak belátása változtathat, hogy a demográfiai okokból gyorsan terjeszkedő és gazdasági megfontolásokból nélkülözhetetlen kisebbségi társadalmakkal szemben a mai többség számára egyetlen hosszútávú stratégia kínálkozik: a kisebbségi jogok következetes érvényesítése, a kölcsönös kétnyelvűség és a kulturális egyenjogúság. Ezeket az alapelveket ugyanis később következetlenségek nélkül és magabiztos erkölcsi fölénnyel használhatja fel önnön immár „kisebbségi” jogainak védelmében is.
Erre a belátásra e pillanatban sajnos még alig van esély. Európa többségi államai egyelőre a nemzeti homogenizáció s az ezt megalapozó mind türelmetlenebb nacionalizmusok újrafelfedezésével vannak elfoglalva. Hosszabb távon – a nacionalista stratégiák kontraproduktív természetének felismerésével arányosan – azonban a megvilágosodás elkerülhetetlen.
Helyzetünket ebből a perspektívából szemlélve számunkra, határon kívüli – jelesül romániai – magyarok számára nem marad más választási lehetőség, mint az egység. Annak ellenére, hogy a távlati kibontakozás – erről továbbra is meg vagyok győződve – csakis román-magyar összefogással lehetséges.
Addig azonban, amíg a nemzetközi nyilvánosságban a mi helyzetünket is radikálisan más megvilágításba helyező fordulat bekövetkezik, a romániai magyar közösségnek egyben kell maradnia. Ehhez a megmaradással szinonim egységhez szükséges önbizalmat pedig csakis közösségünk erős parlamenti képviselete és alkuképessége alapozhatja meg.
Segítségünkre lehet, hogy Donald Trump elnöki beiktatása – a magyarországi politika nemzetközi érdekérvényesítő képességének fokozódásával párhuzamosan – a román-magyar viszonyt is kiegyensúlyozottabbá teheti.
A tét számunkra életbevágó. Esélyeink, bár e pillanatban nem igazán rózsásak, hosszabb távon nagy valószínűséggel nem is reménytelenek. A december 11-ei választásokon több múlhat, mint amennyiben első megfontolásra reménykedhetnénk maszol.ro
2016. december 1.
A legnépszerűbb erdélyi magyar portál voltunk novemberben
Túllépett az 50 ezren csütörtöktől Facebookon a követőink száma, novemberben pedig több mint 410 ezer egyéni látogatónk volt. A Maszol így már nem csak a leglájkoltabb, hanem legolvasottabb magyar portál is Erdélyben.
A Maszol volt a legolvasottabb erdélyi magyar portál novemberben a trafic.ro adatai szerint. Egyéni látogatóink száma a legutóbbi hónapban elérte a 411 227-et. E szerint olvasottságunk nagyobb volt az eddigi piacvezető szekelyhon.ro portálénál. Akadt olyan nap is novemberben, amikor az egyéni látogatóink száma az 50 ezret is meghaladta.
Ezt a teljesítményt kereken 4,5 fél év alatt értük el. Olvasottságunk 2012-es indulásunk óta folyamatosan nőtt, havi egyéni látogatónk száma egy éve lépte át a 200 ezret, ezt egy esztendő alatt megdupláztuk.
A facebookos lájkjaink száma talán még olvasottságunknál is látványosabban növekedett. Egy évvel ezelőtt már 30 ezer követőnk volt a közösségi oldalon, és már akkor a „leglájkoltabb” erdélyi magyar portál lettünk. Idén júniusban a lájkok száma elérte a 40 ezret, december elsején pedig az 50 ezret. Ez azt jelenti, hogy egy év leforgása alatt 20 ezerrel gyarapodott a Facebook-követőink tábora. maszol.ro
Túllépett az 50 ezren csütörtöktől Facebookon a követőink száma, novemberben pedig több mint 410 ezer egyéni látogatónk volt. A Maszol így már nem csak a leglájkoltabb, hanem legolvasottabb magyar portál is Erdélyben.
A Maszol volt a legolvasottabb erdélyi magyar portál novemberben a trafic.ro adatai szerint. Egyéni látogatóink száma a legutóbbi hónapban elérte a 411 227-et. E szerint olvasottságunk nagyobb volt az eddigi piacvezető szekelyhon.ro portálénál. Akadt olyan nap is novemberben, amikor az egyéni látogatóink száma az 50 ezret is meghaladta.
Ezt a teljesítményt kereken 4,5 fél év alatt értük el. Olvasottságunk 2012-es indulásunk óta folyamatosan nőtt, havi egyéni látogatónk száma egy éve lépte át a 200 ezret, ezt egy esztendő alatt megdupláztuk.
A facebookos lájkjaink száma talán még olvasottságunknál is látványosabban növekedett. Egy évvel ezelőtt már 30 ezer követőnk volt a közösségi oldalon, és már akkor a „leglájkoltabb” erdélyi magyar portál lettünk. Idén júniusban a lájkok száma elérte a 40 ezret, december elsején pedig az 50 ezret. Ez azt jelenti, hogy egy év leforgása alatt 20 ezerrel gyarapodott a Facebook-követőink tábora. maszol.ro
2016. december 1.
Az asszimiláció lépcsőfokai
A szakemberek szűk körben sokat vitáznak az erdélyi, partiumi magyar nemzetrész gyorsuló asszimilációjának okain, esetleges lassításának, megállításának módozatain. Az akadémikus vita persze sokszor nem találkozik a hétköznapi életben tetten érhető okokkal.
Az, hogy az immár majdnem száz esztendeje román uralom alatt élő magyarok nemzeti önazonosságával gondok vannak, lassan inkább szomorú közhely, mint újdonság. A tízévente megfeleződő szórványmagyarság éppen úgy hétköznapi realitás, mint az egykor magyar lakosságú nagyvárosok betondzsungelében élő magyarok rohamos elszakadása mindattól, amit magyar önazonosság, műveltség néven ismerünk. Sokan ugyanakkor hajlamosak azt hinni, hogy a még néhány létező magyar többségű területen (Érmellék, Szilágyság és főleg Székelyföld) sokkal jobb a helyzet, ezeken a vidékeken valamiféle kis Magyarország létezik, ahol még a patak is magyarul csobog, és a rigó is magyarul fütyül.
Ezt az illúziót persze nagyon hamar porrá zúzza a mindennapok szomorú valósága, főleg akkor, ha az embernek van szerencséje egy ilyen településen élni. A gyatra román nyelvtudásnem akadályozza meg a többnyire magyar hivatalosságokat abban, hogy kizárólag románul levelezzenek az adófizetőkkel, akik csak nagy nehézségek árán értik meg, mit is akar a hivatal.
Ugyanakkor rengeteg román szó, kifejezés, szófordulat kerül át a hétköznapi magyar beszédbe, és ez alól a jelenség alól nem kivételek az értelmiségi szerepkörben vegetálók sem, sőt sok esetben maguk járnak elöl a nyelvrontás folyamatában. A politikum és az értelmiség felelőssége nem hangsúlyozható eléggé ebben a gyászos folyamatban, hiszen az emberek nagy többsége egész élete folyamán mintát követ. Ha az állítólag magyar érdekvédő románul küld neki levelet, beszédébe román kifejezéseket kever, december elsején pedig a többi román párttal együtt ünnepli Romániát, a hétköznapi ember előbb-utóbb ezt fogja természetesnek tartani. Ha pedig a pedagógus nem vigyáz az anyanyelv tisztaságára, nem csöpögteti idejében a rá bízott palántákba a magyar nemzethez tartozás örömét, szépségét, hanem inkább román zászlókat ragasztgat december elseje alkalmával a nyiladozó értelmű nebulókkal, a jövőnk iránya nem lehet kétséges.
Szakemberek szerint két nemzedéken belül megtörténhet egy közösség nemzetváltása, ha egy bizonyos lélekszám alá fogyatkozik, szilárd nemzeti öntudat és megfelelő vezető réteg nélkül kénytelen élni. Az erdélyi, partiumi, bánsági magyarok szinte mind ráléptek erre az útra, és ha így folytatódik, sok Nagy, Kiss, Kerekes, Kovács és Szabó fogja kedvelni december elsején a közösségi oldal jókívánságait a századik születésnapját ünneplő Románia számára.
Barta Béla itthon.ma//erdelyorszag
A szakemberek szűk körben sokat vitáznak az erdélyi, partiumi magyar nemzetrész gyorsuló asszimilációjának okain, esetleges lassításának, megállításának módozatain. Az akadémikus vita persze sokszor nem találkozik a hétköznapi életben tetten érhető okokkal.
Az, hogy az immár majdnem száz esztendeje román uralom alatt élő magyarok nemzeti önazonosságával gondok vannak, lassan inkább szomorú közhely, mint újdonság. A tízévente megfeleződő szórványmagyarság éppen úgy hétköznapi realitás, mint az egykor magyar lakosságú nagyvárosok betondzsungelében élő magyarok rohamos elszakadása mindattól, amit magyar önazonosság, műveltség néven ismerünk. Sokan ugyanakkor hajlamosak azt hinni, hogy a még néhány létező magyar többségű területen (Érmellék, Szilágyság és főleg Székelyföld) sokkal jobb a helyzet, ezeken a vidékeken valamiféle kis Magyarország létezik, ahol még a patak is magyarul csobog, és a rigó is magyarul fütyül.
Ezt az illúziót persze nagyon hamar porrá zúzza a mindennapok szomorú valósága, főleg akkor, ha az embernek van szerencséje egy ilyen településen élni. A gyatra román nyelvtudásnem akadályozza meg a többnyire magyar hivatalosságokat abban, hogy kizárólag románul levelezzenek az adófizetőkkel, akik csak nagy nehézségek árán értik meg, mit is akar a hivatal.
Ugyanakkor rengeteg román szó, kifejezés, szófordulat kerül át a hétköznapi magyar beszédbe, és ez alól a jelenség alól nem kivételek az értelmiségi szerepkörben vegetálók sem, sőt sok esetben maguk járnak elöl a nyelvrontás folyamatában. A politikum és az értelmiség felelőssége nem hangsúlyozható eléggé ebben a gyászos folyamatban, hiszen az emberek nagy többsége egész élete folyamán mintát követ. Ha az állítólag magyar érdekvédő románul küld neki levelet, beszédébe román kifejezéseket kever, december elsején pedig a többi román párttal együtt ünnepli Romániát, a hétköznapi ember előbb-utóbb ezt fogja természetesnek tartani. Ha pedig a pedagógus nem vigyáz az anyanyelv tisztaságára, nem csöpögteti idejében a rá bízott palántákba a magyar nemzethez tartozás örömét, szépségét, hanem inkább román zászlókat ragasztgat december elseje alkalmával a nyiladozó értelmű nebulókkal, a jövőnk iránya nem lehet kétséges.
Szakemberek szerint két nemzedéken belül megtörténhet egy közösség nemzetváltása, ha egy bizonyos lélekszám alá fogyatkozik, szilárd nemzeti öntudat és megfelelő vezető réteg nélkül kénytelen élni. Az erdélyi, partiumi, bánsági magyarok szinte mind ráléptek erre az útra, és ha így folytatódik, sok Nagy, Kiss, Kerekes, Kovács és Szabó fogja kedvelni december elsején a közösségi oldal jókívánságait a századik születésnapját ünneplő Románia számára.
Barta Béla itthon.ma//erdelyorszag
2016. december 1.
Máért - Semjén: soha nem látott összegű gazdasági támogatás a külhoni fejlesztésekre
Budapest, 2016. december 1., csütörtök (MTI) - Soha nem látott összegű gazdasági támogatást biztosít a magyar kormány külhoni gazdasági fejlesztésekre, ahogy jelentősen bővültek más nemzetpolitikai támogatások is - közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülése után sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások - jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot, Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is - jelezte.
A miniszterelnök-helyettes kiemelt feladat segíteni a szülőföldön való megmaradást. Ezek a programok nem csak az ott élő magyarságnak kedvezőek, jók például a szerbeknek, vagy Magyarországnak és Szerbiának is, mert gazdasági fejlődést indítanak be.
Kitért arra is, hogy a külhoni magyar szakképzés, majd a fiatal magyar vállalkozók éve után jövőre a családi vállalkozások éve lesz a tematikus program.
Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak.
Kitért arra is, hogy a támogatásokat elmozdították a nemzeti jelentőségű intézmények felé, s ezek körére a Máért tesz javaslatot, ami kiszámítható támogatást jelent.
Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon jól működik a testvérvárosi program, 189 magyarországi és 274 külhoni település részesült támogatásban.
A kormányfő helyettese a december 11-i romániai választások kapcsán arra kérte a Magyarországon élő román állampolgársággal is bírókat, hogy adják le ők is szavazatukat.
Mint kifejtette: az erdélyi magyarságnak döntő jelentőségű, hogy az RMDSZ vezette magyar összefogás elérje az öt százalékot, ezt teszi lehetővé ugyanis a hangsúlyos képviseletet a bukaresti parlamentben. Ha nem elég erős a magyar képviselet, könnyen véghez vihetik az új régiós felosztást, azaz Székelyföldet szétszakítják és beolvasztják nagy román ipari régiókba. Ez a magyarság területi tömbben való felszámolásának rémképét vetíti előre - jelentette ki Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta, rendkívüli kiélezett a helyzet, néhány száz vagy ezer szavazaton is sok múlhat. Budapest, (MTI) -
Budapest, 2016. december 1., csütörtök (MTI) - Soha nem látott összegű gazdasági támogatást biztosít a magyar kormány külhoni gazdasági fejlesztésekre, ahogy jelentősen bővültek más nemzetpolitikai támogatások is - közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülése után sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások - jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot, Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is - jelezte.
A miniszterelnök-helyettes kiemelt feladat segíteni a szülőföldön való megmaradást. Ezek a programok nem csak az ott élő magyarságnak kedvezőek, jók például a szerbeknek, vagy Magyarországnak és Szerbiának is, mert gazdasági fejlődést indítanak be.
Kitért arra is, hogy a külhoni magyar szakképzés, majd a fiatal magyar vállalkozók éve után jövőre a családi vállalkozások éve lesz a tematikus program.
Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak.
Kitért arra is, hogy a támogatásokat elmozdították a nemzeti jelentőségű intézmények felé, s ezek körére a Máért tesz javaslatot, ami kiszámítható támogatást jelent.
Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon jól működik a testvérvárosi program, 189 magyarországi és 274 külhoni település részesült támogatásban.
A kormányfő helyettese a december 11-i romániai választások kapcsán arra kérte a Magyarországon élő román állampolgársággal is bírókat, hogy adják le ők is szavazatukat.
Mint kifejtette: az erdélyi magyarságnak döntő jelentőségű, hogy az RMDSZ vezette magyar összefogás elérje az öt százalékot, ezt teszi lehetővé ugyanis a hangsúlyos képviseletet a bukaresti parlamentben. Ha nem elég erős a magyar képviselet, könnyen véghez vihetik az új régiós felosztást, azaz Székelyföldet szétszakítják és beolvasztják nagy román ipari régiókba. Ez a magyarság területi tömbben való felszámolásának rémképét vetíti előre - jelentette ki Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta, rendkívüli kiélezett a helyzet, néhány száz vagy ezer szavazaton is sok múlhat. Budapest, (MTI) -
2016. december 1.
Máért Zárónyilatkozat: 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz
Budapest, 2016. december 1., csütörtök (MTI) - 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Egyebek között ebben állapodtak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői a testület XV. plenáris ülésén csütörtökön Budapesten. A dokumentumban a december 11-i romániai parlamenti választásokon való minél nagyobb részvételre és az RMDSZ magyar összefogás listájának támogatására biztatják az erdélyi magyarokat.
A dokumentumban egyúttal sikeresnek minősítették a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot, amely folytatta a gazdaságpolitikai szemléletmód megerősítését a magyar nemzetpolitikában.
Kitértek arra is, hogy örvendetesnek tartják az egyszerűsített honosítással és az állampolgárság megállapításával élő külhoni magyarok számának növekedését, és támogatásukról biztosítják a Kárpát-medencei magyar közösségek - kiemelten Székelyföld - autonómiatörekvéseit. Határozottan kiállnak továbbá a külhoni magyarságot megillető jogok és szabadságjogok biztosítása mellett.
Üdvözlik a Petőfi Sándor program folytatását, amelynek keretében idén 51 ösztöndíjas segíti a szórványban működő magyar szervezetek munkáját, és sikeresnek tekintik a Márton Áron életét és rajta keresztül a 20. századi diktatúrák kegyetlenségeit bemutató emlékévet. Örömüket fejezik ki, hogy a magyar kormány külön programot indít a Kárpát-medencei óvodák építésére és fejlesztésére.
A magyarországi tulajdonú cégek segítségét kérik abban, hogy a szomszédos országok magyarlakta területein az ügyfeleikkel történő szóbeli és írásbeli kommunikációban is biztosítva legyen a magyar nyelvhasználat.
Erdély tekintetében megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat, hatósági intézkedéseket, határozottan tiltakoznak a romániai magyarság választott képviselőit sújtó hatósági önkény ellen. Aggasztónak találják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának lassú menetét, és határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Arra biztatják az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a december 11-i parlamenti választásokon és támogassák az RMDSZ magyar összefogás listáját.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia nem támogatta a csíksomlyói búcsú UNESCO szellemi örökség listájára való felvételét - olvasható a dokumentumban.
A Máért Felvidék tekintetében üdvözli, hogy a vegyes bizottság keretében újraindult a párbeszéd a két ország között a kisebbség helyzetéről. Szorgalmazzák az oktatási intézmények finanszírozási reformját oly módon, hogy az többletforrásokat teremtve biztosítsa a magyar iskolák esélyegyenlőségét.
Határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák parlament úgy módosítsa az állampolgársági törvényt, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azon magyar nemzetiségű polgárokat, akik magyar állampolgárságot szereznek.
Üdvözlik, hogy az elmúlt egy esztendőben Szerbiának négy csatlakozási tárgyalási fejezetet sikerült megnyitnia. Kiemelt jelentőségűnek tartják, hogy a szerb kormány által elfogadott Kisebbségi Akcióterv a kisebbségek képviselőinek bevonásával készülhetett el.
Vajdaság tekintetében üdvözlik azt is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség négy kulcsfontosságú területen államtitkári pozíciót kapott.
Kárpátalját illetően bíznak abban, hogy Ukrajnában helyreáll a béke és az ország olyan demokratikus jogállammá válik, ahol teljes körűen biztosítják a nemzetiségek kulturális, oktatási, nyelvi, közösségi jogait. Üdvözlik a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek javítása és intézményeinek fenntartása érdekében indított programok folytatását, amelyek hozzájárulhatnak az elvándorlás csökkentéséhez.
Reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy az ukrajnai közigazgatási reform megvalósítása során figyelembe veszik a nemzetiségi arányokat. Szorgalmazzák egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását is.
Bíztatónak tartják, hogy horvátországi magyarok - erőteljes fogyatkozásuk ellenére - magas arányban vettek részt a parlamenti választásokon. Reményüket fejezik ki, hogy a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége által elnyert pozíciók javíthatnak a magyar-horvát kapcsolatokon.
Üdvözlik, hogy a magyar kormány támogatásával 2017-ben megkezdődhet a horvátországi magyarok gazdaságfejlesztési programjának megvalósítása. Bíznak abban, hogy a fejlesztések hozzájárulhatnak a horvátországi magyarság szülőföldön maradásához.
Muravidék tekintetében üdvözlik, hogy 2017-től a magyar kormány biztosítja a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) által kidolgozott gazdaságfejlesztési program elindításához szükséges anyagi forrásokat - tartalmazza a dokumentum. Budapest, (MTI)
Budapest, 2016. december 1., csütörtök (MTI) - 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Egyebek között ebben állapodtak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői a testület XV. plenáris ülésén csütörtökön Budapesten. A dokumentumban a december 11-i romániai parlamenti választásokon való minél nagyobb részvételre és az RMDSZ magyar összefogás listájának támogatására biztatják az erdélyi magyarokat.
A dokumentumban egyúttal sikeresnek minősítették a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot, amely folytatta a gazdaságpolitikai szemléletmód megerősítését a magyar nemzetpolitikában.
Kitértek arra is, hogy örvendetesnek tartják az egyszerűsített honosítással és az állampolgárság megállapításával élő külhoni magyarok számának növekedését, és támogatásukról biztosítják a Kárpát-medencei magyar közösségek - kiemelten Székelyföld - autonómiatörekvéseit. Határozottan kiállnak továbbá a külhoni magyarságot megillető jogok és szabadságjogok biztosítása mellett.
Üdvözlik a Petőfi Sándor program folytatását, amelynek keretében idén 51 ösztöndíjas segíti a szórványban működő magyar szervezetek munkáját, és sikeresnek tekintik a Márton Áron életét és rajta keresztül a 20. századi diktatúrák kegyetlenségeit bemutató emlékévet. Örömüket fejezik ki, hogy a magyar kormány külön programot indít a Kárpát-medencei óvodák építésére és fejlesztésére.
A magyarországi tulajdonú cégek segítségét kérik abban, hogy a szomszédos országok magyarlakta területein az ügyfeleikkel történő szóbeli és írásbeli kommunikációban is biztosítva legyen a magyar nyelvhasználat.
Erdély tekintetében megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat, hatósági intézkedéseket, határozottan tiltakoznak a romániai magyarság választott képviselőit sújtó hatósági önkény ellen. Aggasztónak találják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának lassú menetét, és határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Arra biztatják az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a december 11-i parlamenti választásokon és támogassák az RMDSZ magyar összefogás listáját.
Elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia nem támogatta a csíksomlyói búcsú UNESCO szellemi örökség listájára való felvételét - olvasható a dokumentumban.
A Máért Felvidék tekintetében üdvözli, hogy a vegyes bizottság keretében újraindult a párbeszéd a két ország között a kisebbség helyzetéről. Szorgalmazzák az oktatási intézmények finanszírozási reformját oly módon, hogy az többletforrásokat teremtve biztosítsa a magyar iskolák esélyegyenlőségét.
Határozottan kiállnak amellett, hogy a szlovák parlament úgy módosítsa az állampolgársági törvényt, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azon magyar nemzetiségű polgárokat, akik magyar állampolgárságot szereznek.
Üdvözlik, hogy az elmúlt egy esztendőben Szerbiának négy csatlakozási tárgyalási fejezetet sikerült megnyitnia. Kiemelt jelentőségűnek tartják, hogy a szerb kormány által elfogadott Kisebbségi Akcióterv a kisebbségek képviselőinek bevonásával készülhetett el.
Vajdaság tekintetében üdvözlik azt is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség négy kulcsfontosságú területen államtitkári pozíciót kapott.
Kárpátalját illetően bíznak abban, hogy Ukrajnában helyreáll a béke és az ország olyan demokratikus jogállammá válik, ahol teljes körűen biztosítják a nemzetiségek kulturális, oktatási, nyelvi, közösségi jogait. Üdvözlik a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek javítása és intézményeinek fenntartása érdekében indított programok folytatását, amelyek hozzájárulhatnak az elvándorlás csökkentéséhez.
Reményüket fejezik ki a tekintetben, hogy az ukrajnai közigazgatási reform megvalósítása során figyelembe veszik a nemzetiségi arányokat. Szorgalmazzák egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását is.
Bíztatónak tartják, hogy horvátországi magyarok - erőteljes fogyatkozásuk ellenére - magas arányban vettek részt a parlamenti választásokon. Reményüket fejezik ki, hogy a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége által elnyert pozíciók javíthatnak a magyar-horvát kapcsolatokon.
Üdvözlik, hogy a magyar kormány támogatásával 2017-ben megkezdődhet a horvátországi magyarok gazdaságfejlesztési programjának megvalósítása. Bíznak abban, hogy a fejlesztések hozzájárulhatnak a horvátországi magyarság szülőföldön maradásához.
Muravidék tekintetében üdvözlik, hogy 2017-től a magyar kormány biztosítja a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) által kidolgozott gazdaságfejlesztési program elindításához szükséges anyagi forrásokat - tartalmazza a dokumentum. Budapest, (MTI)
2016. december 2.
Băsescu szerint Románia határa a Tiszáig terjed
A bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolja Traian Băsescu volt államfő „egyedüli méltó válaszként arra a sértésre", hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünnepen való részvételtől. A december 11-i választásokon pártja szenátorjelöltjeként induló politikus Facebook-oldalán pénteken tette közzé kioktató hangvételű, goromba jelzőkkel fűszerezett bejegyzését. Kirohanását követői közül többen a választási kampánynak tulajdonították és a szélsőségesen nacionalista pártvezér, a tavaly elhunyt Corneliu Vadim Tudor stílusához hasonlították. A volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) a felmérések szerint az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb határán billeg.
Băsescu azzal magyarázta az elnöksége idején elképzelhetetlen hangvételt, hogy „most már szabadon beszélhet" és máskülönben a budapesti „politikai kalandorok" nem fogják megérteni, hogy az „igazi Románia a Tiszáig terjed".
Mint ismeretes, Szijjártó Péter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén, furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon. MTI
Erdély.ma
A bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolja Traian Băsescu volt államfő „egyedüli méltó válaszként arra a sértésre", hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünnepen való részvételtől. A december 11-i választásokon pártja szenátorjelöltjeként induló politikus Facebook-oldalán pénteken tette közzé kioktató hangvételű, goromba jelzőkkel fűszerezett bejegyzését. Kirohanását követői közül többen a választási kampánynak tulajdonították és a szélsőségesen nacionalista pártvezér, a tavaly elhunyt Corneliu Vadim Tudor stílusához hasonlították. A volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) a felmérések szerint az ötszázalékos parlamenti bejutási küszöb határán billeg.
Băsescu azzal magyarázta az elnöksége idején elképzelhetetlen hangvételt, hogy „most már szabadon beszélhet" és máskülönben a budapesti „politikai kalandorok" nem fogják megérteni, hogy az „igazi Románia a Tiszáig terjed".
Mint ismeretes, Szijjártó Péter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén, furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon. MTI
Erdély.ma
2016. december 2.
Községháza-perek: ismét Dan Tanasának adott igazat a törvényszék
Pénzbírság kifizetésére kötelezi a Hargita megyei törvényszék alapfokú ítéletében Szentes Csabát, Madéfalva polgármesterét, aki az indoklás szerint nem hajtotta végre a Községháza felirat eltávolítására vonatkozó jogerős bírósági döntést – számol be Kovács Attila a kronika.ro-n.
Az elöljáró leszögezte: mindenképpen fellebbezést nyújt be az elsőfokú döntés ellen, hiszen a jogerős ítéletet állítása szerint egyértelműen betartotta. Szentes előbb megvárja a részletes, hivatalos indoklást, ezt követően fordul a marosvásárhelyi ítélőtáblához.
Az egynyelvű Községháza felirat ellen a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă, illetve az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be keresetet. Az idén márciusban meghozott jogerős ítélet a felirat eltávolítására kötelezte a polgármestert, illetve a helyi önkormányzatot, az illetékesek pedig eleget is tettek a felszólításnak. Néhány héttel később, az épület homlokzatának felújítását követően azonban új feliratokat festettek fel, így azóta három nyelven – románul, magyarul és németül (Primărie, Községháza, Rathaus) – olvasható a hivatal megnevezése.
Az egyesület szeptember elején nyújtott be ismét keresetet a Hargita megyei törvényszékre, amelyben azt kérték, hogy a jogerős bírósági ítélet végrehajtásának elmulasztásáért bírságolják meg a községvezetőt. Az igazságügyi intézmény most helyt adott a beadványnak, és alapfokon arra kötelezi Szentes Csabát, hogy a késlekedésért naponta a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összeget fizesse ki bírságként. Az összeg megállapításában a jogerős ítélet megszületésekor érvényes minimálbért vették figyelembe, így a naponta kifizetendő szankció 210 lej, tavasz óta pedig már mintegy 57 ezer lejnyi bírság gyűlt fel. A törvényszék nem vette figyelembe a polgármester indoklását, miszerint a kifogásolt feliratot eltávolították, holott az erről készült dokumentumokat a feljelentőnek és a törvényszéknek is továbbították.
„Én továbbra is fenntartom, hogy a jogerős bírósági ítéletet végrehajtottam, erre bizonyítékaim vannak” – szögezte le a Krónikának Szentes Csaba. A Méltóságért Európában Polgári Egyesület egyébként keresetében arra hivatkozott, hogy a községháza megnevezésnek nincs román nyelvű megfelelője, ezt Magyarországról vették át, és törvénytelenül használják. Mint ismeretes, a Tanasă vezette szervezet számos csíkszéki önkormányzatot perelt már be ugyanezzel az indoklással, a bíróságok pedig rendre az ADEC-nek adnak igazat – írja a kronika.ro. Erdély.ma
Pénzbírság kifizetésére kötelezi a Hargita megyei törvényszék alapfokú ítéletében Szentes Csabát, Madéfalva polgármesterét, aki az indoklás szerint nem hajtotta végre a Községháza felirat eltávolítására vonatkozó jogerős bírósági döntést – számol be Kovács Attila a kronika.ro-n.
Az elöljáró leszögezte: mindenképpen fellebbezést nyújt be az elsőfokú döntés ellen, hiszen a jogerős ítéletet állítása szerint egyértelműen betartotta. Szentes előbb megvárja a részletes, hivatalos indoklást, ezt követően fordul a marosvásárhelyi ítélőtáblához.
Az egynyelvű Községháza felirat ellen a magyarellenes feljelentéseiről ismert Dan Tanasă, illetve az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nyújtott be keresetet. Az idén márciusban meghozott jogerős ítélet a felirat eltávolítására kötelezte a polgármestert, illetve a helyi önkormányzatot, az illetékesek pedig eleget is tettek a felszólításnak. Néhány héttel később, az épület homlokzatának felújítását követően azonban új feliratokat festettek fel, így azóta három nyelven – románul, magyarul és németül (Primărie, Községháza, Rathaus) – olvasható a hivatal megnevezése.
Az egyesület szeptember elején nyújtott be ismét keresetet a Hargita megyei törvényszékre, amelyben azt kérték, hogy a jogerős bírósági ítélet végrehajtásának elmulasztásáért bírságolják meg a községvezetőt. Az igazságügyi intézmény most helyt adott a beadványnak, és alapfokon arra kötelezi Szentes Csabát, hogy a késlekedésért naponta a bruttó minimálbér 20 százalékának megfelelő összeget fizesse ki bírságként. Az összeg megállapításában a jogerős ítélet megszületésekor érvényes minimálbért vették figyelembe, így a naponta kifizetendő szankció 210 lej, tavasz óta pedig már mintegy 57 ezer lejnyi bírság gyűlt fel. A törvényszék nem vette figyelembe a polgármester indoklását, miszerint a kifogásolt feliratot eltávolították, holott az erről készült dokumentumokat a feljelentőnek és a törvényszéknek is továbbították.
„Én továbbra is fenntartom, hogy a jogerős bírósági ítéletet végrehajtottam, erre bizonyítékaim vannak” – szögezte le a Krónikának Szentes Csaba. A Méltóságért Európában Polgári Egyesület egyébként keresetében arra hivatkozott, hogy a községháza megnevezésnek nincs román nyelvű megfelelője, ezt Magyarországról vették át, és törvénytelenül használják. Mint ismeretes, a Tanasă vezette szervezet számos csíkszéki önkormányzatot perelt már be ugyanezzel az indoklással, a bíróságok pedig rendre az ADEC-nek adnak igazat – írja a kronika.ro. Erdély.ma
2016. december 2.
Kipukkad a lufi? (Székelyföldi terrorvád)
Tavaly ilyenkor, pont a román nemzeti ünnepen „robbant a bomba”: székely terroristákat fogtak Kézdivásárhelyen. Most, egy esztendő múltával a „betonerős” bizonyítékok szépen, lassan semmivé foszlanak, és a hatóságok is kezdtek kihátrálni az ügy mögül. Összeállításunkban az egy évvel ezelőtt történteket, majd a fejleményeket foglaltuk össze. Sokat elárul, hogy féléves előzetes fogva tartás után előbb házi őrizetbe, majd hatósági felügyelet alá helyezték Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt. Hiába állítottak össze nyolckötetes vádiratot, ahogy halad a per, kártyavárként omlanak össze a vádak.
Időközben az is kiderült, hogy a titkosszolgálat által lehallgatott beszélgetések jegyzőkönyve tele van pontatlan fordítással, és a petárdákat forgalmazó koronatanú határozottan állította a táblabíróságon, hogy a Beke István Attila által vásároltakból képtelenség bombát gyártani. Az első letartóztatás
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság, illetve a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) szerint Beke István Attila 2015. december 1-jén Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren a katonai felvonulás alatt akart bombát robbantani, de az állami hatóságok meghiúsították a székelyföldi terrorcselekményt. November 30-án, hétfőn a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék mellett működő Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a 2015/2/7350-es számú iratcsomó alapján házkutatást tartottak Beke István Attilánál, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnökének főtéri magánlakásán és cégénél, aznap este pedig további kihallgatásokra Bukarestbe szállították. A házkutatási parancsban nem szerepel az indok, csupán egy friss iktatószámra hivatkoztak. A házkutatás a reggeli óráktól este fél kilencig tartott. Az ügyészek fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, helyette azonban laptopokat, merevlemezeket és más adathordozókat, magyar zászlót, vármegyés pólót, airsoftos éjjellátót, airsoftos szirénát, lejárt szilveszteri petárdát, tortára való fényszórót foglaltak le és vittek el. „Alávaló módon vitték el férjemet a városból, egész napos éhezés, szomjazás után egész éjszaka kihallgatásnak vetették alá Bukarestben. Nem biztosítottak tolmácsot számára sehol, a jegyzőkönyveket csak románul írták, kötekedtek Kiss István védőügyvéddel, aki nem mehetett vele. Több mint tízórás megfélemlítési akciónak vetették alá mind a férjemet, mind a családot. Ez több, mint zaklatás, ez lelki terror! Kedden hajnalban közölték velem, hogy elfogatási parancs van érvényben, majd körülbelül két óra elteltével, hogy 24 órás őrizetbe vételt rendeltek el, illetve azt, hogy nem léphetek vele kapcsolatba. Többszöri rákérdezésemre, miért hurcolják, mi a gyanú, mi a vád ellene, oly módon közölték velem, mintha tudnom kellene, hogy terrorizmus, asszonyom! Az ártatlanság vélelme Romániában nem illeti meg sem az egyszerű székely embert, sem egy vármegyés vezetőt” – nyilatkozta annak idején lapunknak Beke Csilla, István Attila felesége. Az állítólagos vádak
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság honlapján közzétett közlemény szerint a gyanúsítottat az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének szándékával és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. A hatóság szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék. Az ügyészség az RHSZ segítségével derítette fel a kézdivásárhelyi esetet. „Az ügyben fennáll annak az alapos gyanúja, hogy B. I. A. vádlott, a HVIM romániai szárnyának oszlopos tagja vállalta, majd beszerezte az eszközöket egy házi készítésű robbanószerkezet előállításához, amelyet Kézdivásárhelyen a december elsejei ünnepségen akart a tömegben felrobbantani” – áll az ügyészségi közleményben. Az ügyészség közlése szerint a kézdivásárhelyi férfi „a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom magyarországi struktúra Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt. A Román Hírszerző Szolgálat illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte a gyanúsítottat, de a román televíziók arról is beszámoltak – szintén az ügyészségről, titkosszolgálattól kiszivárgott hírekre alapozva –, hogy a gyanúsított olyan szerkezet birtokában volt, amely több tíz ember halálát okozhatta volna, ha sikerül bevetni a békés ünneplők ellen. Állítólag már október óta figyelték, miután kiderült, hogy veszélyes anyagok vannak birtokában, amelyeket távolról is fel lehet robbantani. A hírcsatornák folyamatosan hangoztatták, hogy a hatóságok kitűnően végezték a dolgukat, egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy egészsége.
Újabb két házkutatás
December 1-jén Kézdisárfalván Szabó Ottó karateedzőnél, amatőr festőnél tartottak házkutatást. Onnan Hodor Istvánhoz ment az ügyészekből, rendőrökből és csendőrökből álló tizennyolc tagú különítmény. „Semmit nem találtak, semmit nem koboztak el” – mondotta Szabó Ottó –, akit, akárcsak Hodor Istvánt, szintén el akartak vinni Sepsiszentgyörgyre, de miután valakit telefonon felhívtak, és elmondták, hogy nem találtak semmit, távoztak a lakásából. Időközben a bukaresti táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kérésének, és Beke István Attilát, a HVIM kézdivásárhelyi vezetőjét harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte. Szőcs Zoltán letartóztatása
December 29-én este a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei őrizetbe vették és kihallgatásra Bukarestbe vitték Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét. Az igazgatóság közleménye szerint az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére való felbujtással gyanúsítják, kihallgatása keddről szerdára virradó éjszaka hajnali 4 óráig tartott. December 30-án a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a bukaresti táblabíróságon Szőcs Zoltán harmincnapos előzetes letartóztatását kérték, amit jóvá is hagytak. Közleményük szerint október 10-én arra biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének jelen levő tagjait, hogy házilag készítsenek egy robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel december elsején a Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartandó főtéri felvonuláson. Szőcs e felvetésére – szerintük – Beke István a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt. A sajtóközlemény Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelszó népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet elérni”. Az ügyészek állítása szerint a lehallgatott október 10-ei megbeszélésen „Szőcs Zoltán feladatul szabta a HVIM kézdivásárhelyi tagjainak a házi robbanószerkezet elkészítését”. Három nappal a tanácskozás után Szőcs elhagyta Romániát, és csak december 20-án tért vissza Kézdivásárhelyre. Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Az ügyészség közleménye szerint Szőcs Zoltán „a szélsőséges-nacionalista HVIM Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, és „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt. A bukaresti táblabíróság fél éven keresztül havonta meghosszabbította a két vármegyés előzetes fogva tartását, azzal érvelve, hogy „szabadon bocsátásuk veszélyt jelentene”.
Vádemelés Közel fél évvel előzetes letartóztatásba helyezésük után, május 18-án emeltek vádat a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei, Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel és a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésének kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésére történő felbujtással vádolják. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék július elsején tárgyalta a két kézdivásárhelyi fiatal fellebbezését, amelyet előzetes fogva tartásuk meghosszabbítása ellen nyújtottak be. Ezúttal úgy ítélték, a két vármegyés szabadon bocsátása nem jelent társadalmi veszélyt – eddig mindig erre hivatkoztak –, ezért enyhítettek a korábbi döntésen, és házi őrizetbe helyezték őket. Beke hét, Szőcs pedig hat hónapot töltött vizsgálati fogságban a bukaresti rendőrség központi fogdájában, majd a rahovai börtönben. Elkezdődik a per
A bukaresti táblabíróságon több mint tíz hónappal őrizetbe vételük után, szeptember 20-án, kedden elkezdődött, és több mint hét órán át tartott Beke István Attila és Szőcs Zoltán ügyének alapfokú tárgyalása. A két vármegyés elleni vád rendkívül súlyos: Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják a Terrorizmus és a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság ügyészei, akik nyolckötetes vádiratot helyeztek a táblabíróság asztalára. A második tárgyalást október 7-én tartották, de azon sem született lényeges döntés.
Házi őrizetből hatósági felügyelet alá kerültek
November 4-én fordulat következett be a terrorizmussal gyanúsított kézdivásárhelyi fiatalok, Beke István Attila és Szőcs Zoltán perének pénteki bukaresti tárgyalásán: a bírói testület úgy döntött, a házi őrizetet hatósági felügyeletre enyhítik. A döntés 12-én vált véglegessé, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei nem fellebbeztek. A tárgyalás első felében tanúként kihallgatták Makó Attilát, aki megvásárolta Beke István Attilától a petárdák egy részét, illetve Marian Bîznut, a temesvári petárdás cég tulajdonosát, aki elismerte, hogy régebbi rendelést teljesített, és Beke István Attilát a tartozás rendezése miatt kereste meg. Bîznu azt is elmondta, hogy kis mennyiségű petárdáról van szó, nem veszélyes anyagokról, hangsúlyozva: az Fp 3-as típusú petárdák csak hangban erősek, de nem veszélyesek.
A vád koronatanúja, a védett identitású József Sándor nem jelent meg a tárgyaláson, a vádhatóság szerint nincs az országban. Számára és Szőcs Csongor számára – aki szintén nem tartózkodik az országban – új időpontot jelölnek ki. Az ítélet értelmében Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak rendszeresen meg kell jelennie a hatóságok előtt, azaz a kézdivásárhelyi rendőrségen, továbbá hatósági engedély nélkül nem hagyhatják el az országot. Ugyanakkor nem szabad kapcsolatba lépniük egymással, de a tanúként kihallgatott Bandi Szabolccsal, Hodor Istvánnal és Marian Bîznuval sem. Az ítélőtábla mindkettejüknek megtiltotta, hogy a HVIM vagy a Szent László Serege Egyesület bármely rendezvényén részt vegyenek, illetve fegyvert viseljenek. Habár Bukarestben a házi őrizet visszavonásáról már a délutáni órákban döntöttek, ezt Beke Istvánékkal csak hajnali két óra után közölték. A következő tárgyalást december 5-ére tűzték ki.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tavaly ilyenkor, pont a román nemzeti ünnepen „robbant a bomba”: székely terroristákat fogtak Kézdivásárhelyen. Most, egy esztendő múltával a „betonerős” bizonyítékok szépen, lassan semmivé foszlanak, és a hatóságok is kezdtek kihátrálni az ügy mögül. Összeállításunkban az egy évvel ezelőtt történteket, majd a fejleményeket foglaltuk össze. Sokat elárul, hogy féléves előzetes fogva tartás után előbb házi őrizetbe, majd hatósági felügyelet alá helyezték Beke István Attilát és Szőcs Zoltánt. Hiába állítottak össze nyolckötetes vádiratot, ahogy halad a per, kártyavárként omlanak össze a vádak.
Időközben az is kiderült, hogy a titkosszolgálat által lehallgatott beszélgetések jegyzőkönyve tele van pontatlan fordítással, és a petárdákat forgalmazó koronatanú határozottan állította a táblabíróságon, hogy a Beke István Attila által vásároltakból képtelenség bombát gyártani. Az első letartóztatás
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság, illetve a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) szerint Beke István Attila 2015. december 1-jén Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren a katonai felvonulás alatt akart bombát robbantani, de az állami hatóságok meghiúsították a székelyföldi terrorcselekményt. November 30-án, hétfőn a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék mellett működő Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a 2015/2/7350-es számú iratcsomó alapján házkutatást tartottak Beke István Attilánál, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnökének főtéri magánlakásán és cégénél, aznap este pedig további kihallgatásokra Bukarestbe szállították. A házkutatási parancsban nem szerepel az indok, csupán egy friss iktatószámra hivatkoztak. A házkutatás a reggeli óráktól este fél kilencig tartott. Az ügyészek fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, helyette azonban laptopokat, merevlemezeket és más adathordozókat, magyar zászlót, vármegyés pólót, airsoftos éjjellátót, airsoftos szirénát, lejárt szilveszteri petárdát, tortára való fényszórót foglaltak le és vittek el. „Alávaló módon vitték el férjemet a városból, egész napos éhezés, szomjazás után egész éjszaka kihallgatásnak vetették alá Bukarestben. Nem biztosítottak tolmácsot számára sehol, a jegyzőkönyveket csak románul írták, kötekedtek Kiss István védőügyvéddel, aki nem mehetett vele. Több mint tízórás megfélemlítési akciónak vetették alá mind a férjemet, mind a családot. Ez több, mint zaklatás, ez lelki terror! Kedden hajnalban közölték velem, hogy elfogatási parancs van érvényben, majd körülbelül két óra elteltével, hogy 24 órás őrizetbe vételt rendeltek el, illetve azt, hogy nem léphetek vele kapcsolatba. Többszöri rákérdezésemre, miért hurcolják, mi a gyanú, mi a vád ellene, oly módon közölték velem, mintha tudnom kellene, hogy terrorizmus, asszonyom! Az ártatlanság vélelme Romániában nem illeti meg sem az egyszerű székely embert, sem egy vármegyés vezetőt” – nyilatkozta annak idején lapunknak Beke Csilla, István Attila felesége. Az állítólagos vádak
A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság honlapján közzétett közlemény szerint a gyanúsítottat az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének szándékával és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. A hatóság szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék. Az ügyészség az RHSZ segítségével derítette fel a kézdivásárhelyi esetet. „Az ügyben fennáll annak az alapos gyanúja, hogy B. I. A. vádlott, a HVIM romániai szárnyának oszlopos tagja vállalta, majd beszerezte az eszközöket egy házi készítésű robbanószerkezet előállításához, amelyet Kézdivásárhelyen a december elsejei ünnepségen akart a tömegben felrobbantani” – áll az ügyészségi közleményben. Az ügyészség közlése szerint a kézdivásárhelyi férfi „a szélsőséges-nacionalista Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom magyarországi struktúra Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt. A Román Hírszerző Szolgálat illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte a gyanúsítottat, de a román televíziók arról is beszámoltak – szintén az ügyészségről, titkosszolgálattól kiszivárgott hírekre alapozva –, hogy a gyanúsított olyan szerkezet birtokában volt, amely több tíz ember halálát okozhatta volna, ha sikerül bevetni a békés ünneplők ellen. Állítólag már október óta figyelték, miután kiderült, hogy veszélyes anyagok vannak birtokában, amelyeket távolról is fel lehet robbantani. A hírcsatornák folyamatosan hangoztatták, hogy a hatóságok kitűnően végezték a dolgukat, egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy egészsége.
Újabb két házkutatás
December 1-jén Kézdisárfalván Szabó Ottó karateedzőnél, amatőr festőnél tartottak házkutatást. Onnan Hodor Istvánhoz ment az ügyészekből, rendőrökből és csendőrökből álló tizennyolc tagú különítmény. „Semmit nem találtak, semmit nem koboztak el” – mondotta Szabó Ottó –, akit, akárcsak Hodor Istvánt, szintén el akartak vinni Sepsiszentgyörgyre, de miután valakit telefonon felhívtak, és elmondták, hogy nem találtak semmit, távoztak a lakásából. Időközben a bukaresti táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság kérésének, és Beke István Attilát, a HVIM kézdivásárhelyi vezetőjét harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte. Szőcs Zoltán letartóztatása
December 29-én este a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei őrizetbe vették és kihallgatásra Bukarestbe vitték Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét. Az igazgatóság közleménye szerint az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésére, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére való felbujtással gyanúsítják, kihallgatása keddről szerdára virradó éjszaka hajnali 4 óráig tartott. December 30-án a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei a bukaresti táblabíróságon Szőcs Zoltán harmincnapos előzetes letartóztatását kérték, amit jóvá is hagytak. Közleményük szerint október 10-én arra biztatta a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének jelen levő tagjait, hogy házilag készítsenek egy robbanószerkezetet, és azt robbantsák fel december elsején a Románia nemzeti ünnepe alkalmával tartandó főtéri felvonuláson. Szőcs e felvetésére – szerintük – Beke István a „megcsináljuk” kijelentéssel válaszolt. A sajtóközlemény Szőcs Zoltánt a Székelyföld nem Románia! jelszó népszerűsítőjeként mutatja be, aki azt vallja, hogy a HVIM céljait „véráldozat nélkül nem lehet elérni”. Az ügyészek állítása szerint a lehallgatott október 10-ei megbeszélésen „Szőcs Zoltán feladatul szabta a HVIM kézdivásárhelyi tagjainak a házi robbanószerkezet elkészítését”. Három nappal a tanácskozás után Szőcs elhagyta Romániát, és csak december 20-án tért vissza Kézdivásárhelyre. Beke István december elsejei letartóztatása után azonban felvette a kapcsolatot a tanácskozás többi résztvevőjével, hogy egyeztesse velük a hatóságoknak mondandó változatot. Az ügyészség közleménye szerint Szőcs Zoltán „a szélsőséges-nacionalista HVIM Erdélyben kifejtett revizionista-szeparatista” céljait képviselte, és „Nagy-Magyarország visszaállítására” készült, „e folyamat részeként pedig a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos cselekedetekkel, valamint a román hatóságoknak az úgynevezett Székelyföld fölötti ellenőrzése megnehezítésével/megakadályozásával” is számolt. A bukaresti táblabíróság fél éven keresztül havonta meghosszabbította a két vármegyés előzetes fogva tartását, azzal érvelve, hogy „szabadon bocsátásuk veszélyt jelentene”.
Vádemelés Közel fél évvel előzetes letartóztatásba helyezésük után, május 18-án emeltek vádat a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei, Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel és a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésének kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó törvény megsértésére történő felbujtással vádolják. A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék július elsején tárgyalta a két kézdivásárhelyi fiatal fellebbezését, amelyet előzetes fogva tartásuk meghosszabbítása ellen nyújtottak be. Ezúttal úgy ítélték, a két vármegyés szabadon bocsátása nem jelent társadalmi veszélyt – eddig mindig erre hivatkoztak –, ezért enyhítettek a korábbi döntésen, és házi őrizetbe helyezték őket. Beke hét, Szőcs pedig hat hónapot töltött vizsgálati fogságban a bukaresti rendőrség központi fogdájában, majd a rahovai börtönben. Elkezdődik a per
A bukaresti táblabíróságon több mint tíz hónappal őrizetbe vételük után, szeptember 20-án, kedden elkezdődött, és több mint hét órán át tartott Beke István Attila és Szőcs Zoltán ügyének alapfokú tárgyalása. A két vármegyés elleni vád rendkívül súlyos: Beke István Attilát közösség elleni merényletkísérlettel, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének kísérletével, Szőcs Zoltánt közösség elleni merényletre való felbujtással, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtással vádolják a Terrorizmus és a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság ügyészei, akik nyolckötetes vádiratot helyeztek a táblabíróság asztalára. A második tárgyalást október 7-én tartották, de azon sem született lényeges döntés.
Házi őrizetből hatósági felügyelet alá kerültek
November 4-én fordulat következett be a terrorizmussal gyanúsított kézdivásárhelyi fiatalok, Beke István Attila és Szőcs Zoltán perének pénteki bukaresti tárgyalásán: a bírói testület úgy döntött, a házi őrizetet hatósági felügyeletre enyhítik. A döntés 12-én vált véglegessé, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészei nem fellebbeztek. A tárgyalás első felében tanúként kihallgatták Makó Attilát, aki megvásárolta Beke István Attilától a petárdák egy részét, illetve Marian Bîznut, a temesvári petárdás cég tulajdonosát, aki elismerte, hogy régebbi rendelést teljesített, és Beke István Attilát a tartozás rendezése miatt kereste meg. Bîznu azt is elmondta, hogy kis mennyiségű petárdáról van szó, nem veszélyes anyagokról, hangsúlyozva: az Fp 3-as típusú petárdák csak hangban erősek, de nem veszélyesek.
A vád koronatanúja, a védett identitású József Sándor nem jelent meg a tárgyaláson, a vádhatóság szerint nincs az országban. Számára és Szőcs Csongor számára – aki szintén nem tartózkodik az országban – új időpontot jelölnek ki. Az ítélet értelmében Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak rendszeresen meg kell jelennie a hatóságok előtt, azaz a kézdivásárhelyi rendőrségen, továbbá hatósági engedély nélkül nem hagyhatják el az országot. Ugyanakkor nem szabad kapcsolatba lépniük egymással, de a tanúként kihallgatott Bandi Szabolccsal, Hodor Istvánnal és Marian Bîznuval sem. Az ítélőtábla mindkettejüknek megtiltotta, hogy a HVIM vagy a Szent László Serege Egyesület bármely rendezvényén részt vegyenek, illetve fegyvert viseljenek. Habár Bukarestben a házi őrizet visszavonásáról már a délutáni órákban döntöttek, ezt Beke Istvánékkal csak hajnali két óra után közölték. A következő tárgyalást december 5-ére tűzték ki.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 2.
Kézdivásárhelyen a vendégek is besegítettek
Több százan – zömében autóbuszokkal ideszállított megyénkbéli románok, illetve Tulcea és Vaslui megyeiek – vettek részt tegnap Kézdivásárhelyen a Béke és Molnár Józsiás utca kereszteződésénél található új ortodox templom előtti ünnepségen, ahol katonai tiszteletadást, rövid egyházi szertartást tartottak, és megkoszorúzták a templom bejárata közelében álló fakeresztet.
Nemzetiszínű zászlókkal díszítették a Béke és a Molnár Józsiás utcát, illetve a Gábor Áron teret, ahol feltűnően sok volt a csendőr és rendőr. Az ünnepségen megjelent Andrei Moldovan, Erdély orotodox mitropolitája (érseke), Cezar Radu Soare, a területfejlesztési és közigazgatási minisztérium államtitkára, valamint Sebastian Cucu és Jean Adrian Andrei Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottja. Díszőrséget állt és díszlépésben felvonult a templom előtt a csíkszeredai 61., Virgul Bădulescu tábornok nevét viselő hegyivadász-zászlóalj, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Készenléti Felügyelőség, a csendőrség és a rendőrség egy-egy szakasza. A koszorúzást követően a népviseletbe öltözött résztvevők, zömében gyermekek és ifjak kezükben a román trikolórral a Béke utcán keresztül a Gábor Áron térre és onnan a Vigadóba vonultak. A katonai alakulatok idén nem mentek a főtérre. A Vigadóban több mint kétszáz Kovászna, Vaslui és Tulcea megyei, főleg az ott élő nemzeti kisebbségeket képviselő népi táncos lépett színpadra. A december elsejei megemlékezés a Gábor Áron Szakképző Líceum étkezdéjében első alkalommal megtartott Egyesülés Báljával ért véget. Nem történt rendbontás, a felvonulók nem kiabáltak magyarellenes jelszavakat.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Több százan – zömében autóbuszokkal ideszállított megyénkbéli románok, illetve Tulcea és Vaslui megyeiek – vettek részt tegnap Kézdivásárhelyen a Béke és Molnár Józsiás utca kereszteződésénél található új ortodox templom előtti ünnepségen, ahol katonai tiszteletadást, rövid egyházi szertartást tartottak, és megkoszorúzták a templom bejárata közelében álló fakeresztet.
Nemzetiszínű zászlókkal díszítették a Béke és a Molnár Józsiás utcát, illetve a Gábor Áron teret, ahol feltűnően sok volt a csendőr és rendőr. Az ünnepségen megjelent Andrei Moldovan, Erdély orotodox mitropolitája (érseke), Cezar Radu Soare, a területfejlesztési és közigazgatási minisztérium államtitkára, valamint Sebastian Cucu és Jean Adrian Andrei Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottja. Díszőrséget állt és díszlépésben felvonult a templom előtt a csíkszeredai 61., Virgul Bădulescu tábornok nevét viselő hegyivadász-zászlóalj, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Készenléti Felügyelőség, a csendőrség és a rendőrség egy-egy szakasza. A koszorúzást követően a népviseletbe öltözött résztvevők, zömében gyermekek és ifjak kezükben a román trikolórral a Béke utcán keresztül a Gábor Áron térre és onnan a Vigadóba vonultak. A katonai alakulatok idén nem mentek a főtérre. A Vigadóban több mint kétszáz Kovászna, Vaslui és Tulcea megyei, főleg az ott élő nemzeti kisebbségeket képviselő népi táncos lépett színpadra. A december elsejei megemlékezés a Gábor Áron Szakképző Líceum étkezdéjében első alkalommal megtartott Egyesülés Báljával ért véget. Nem történt rendbontás, a felvonulók nem kiabáltak magyarellenes jelszavakat.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 2.
A Székely Hadosztályra emlékeztek
Tegnap Kézdivásárhelyen az egykori hadapródiskola előtti Kratochvil Károly-szobornál (1869–1946) Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Vass Imre, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács vezetője koszorúzott, ők emlékeztettek a Székely Hadosztály megalakulására, és fejet hajtottak legendás hírű parancsnoka mellszobra előtt. A szobrot rajtuk kívül a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet, illetve a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselői koszorúzták meg. Idén, akárcsak egy évvel ezelőtt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Történelmi Vitézi Rend már nem helyezte el a kegyelet virágait.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tegnap Kézdivásárhelyen az egykori hadapródiskola előtti Kratochvil Károly-szobornál (1869–1946) Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Vass Imre, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács vezetője koszorúzott, ők emlékeztettek a Székely Hadosztály megalakulására, és fejet hajtottak legendás hírű parancsnoka mellszobra előtt. A szobrot rajtuk kívül a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet, illetve a Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselői koszorúzták meg. Idén, akárcsak egy évvel ezelőtt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Történelmi Vitézi Rend már nem helyezte el a kegyelet virágait.
Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. december 2.
Az ’56-os forradalom és Marosvásárhely
A marosvásárhelyi írók állásfoglaltatása
(Folytatás november 25-i lapszámunkból)
1956. november 2-án este, a Simó Géza bútorgyárban tartott nagygyűlés után, Fazekas János a Kultúrpalotában gyűlést tartott a helyi értelmiség krémjének számító és a pártpolitika szócsövének a szerepét kapó írókkal és szerkesztőkkel. Csupor Lajos tartományi első titkáron és Fazekason kívül jelen volt tizenhárom író, Balázs Lajos1 , Kocziány László2 és Szász Béla3 , az Állami Irodalmi és Műszaki Kiadó marosvásárhelyi fiókjának szerkesztői, Sátán Márta és Metz Erzsébet, az Igaz Szó munkatársai, valamint Tompa Miklós4 színházigazgató. A gyűlést Csupor nyitotta meg, a párt szemszögéből vázolva a magyarországi eseményeket. Ezután felolvasták a Simó Géza bútorgyár munkásságának a „magyarországi ellenforradalmi akciót” megbélyegző nyilatkozatát, az azzal való azonosulás végett. Majd következtek a hozzászólások és állásfoglalások, hiszen ezen a gyűlésen Fazekas minden résztvevőt nyílt vallomástételre kötelezett. Elsőként Gagyi László5 beszélt, akinek a vallomása sajnos nem maradt fenn, mivel a gyorsíró még nem volt a teremben. A többiek rá való hivatkozása bizonyíték arra, hogy ő a rábízott és tőle „elvárt” szöveget mondta. Egyébként Gagyit a hatvanas években szerény, félénk embernek ismertem meg, akiről feltételezhető, hogy megbízásra betanult szöveggel indította útjára a vitát. Gagyi után az első hozzászóló az írók között vendégnek számító Tompa Miklós színházigazgató volt. Tompa a kultúra helyzetéről beszélt. „A fasiszták Magyarországában – kezdte beszédét – a kultúra elsekélyesedett. A szocialista Magyarországon és itt is nálunk egy csomó kultúrintézmény lett létesítve a népi hatalom alatt. Budapesten, ha megnézzük a színházak helyzetét, két színház helyett, ami volt a felszabadulás előtt, húsz színház van, filharmónia, könyvtárak. Ismerjük a könyvkiadás eredményeit. Most mindezek a kultúrintézmények abban a veszélyben vannak, hogy nem lesz igaz gazdájuk.”6 Ezután kifejtette a romániai magyar kultúra virágzását a szocializmust építő Romániában, amely számosabb művelődési intézménnyel rendelkezik, mint amennyi volt a fasiszta Magyarországon. Hozzászólását a következő mondatokkal zárta. „Meg vagyok győződve arról, hogy a tudomány, művészet, kultúra fejlődésének csak egy biztos támasza van: a proletárdiktatúra, a szocializmus építése. Nekünk, romániai magyar értelmiségieknek legszebb hivatásunk a román–magyar testvériség elmélyítése és megvédése. Javasolom, hogy a Simó Géza dolgozóinak ezt a tiltakozását a Székely Színház művészei körében széles körben ismertessük.”7 Majd a gyűlés végén felkéri az írókat, hogy segítsenek a művészek nyilatkozatának a megfogalmazásában. A következő felszólalók az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó marosvásárhelyi szerkesztői voltak. Ők elég rövidre fogott felszólalásaikban hol durva, hol körültekintő hangnemben elítélték az „ellenforradalmat”, és lojalitásukról biztosították a pártot. A legdurvább hangnemű Balázs Lajos beszéde volt. „Nehéz megfelelő szavakat találni az aljasságok méltó elítéléséhez – kezdte hozzászólását –, amelyet a fasiszta keretlegények Budapest utcáin véghezvisznek. Ismerjük az eseményeket, szorongva hallgattuk a híreket és felháborodással vettük tudomásul, hogyan bontakozott ki a fasiszta ellenforradalmi mozgalom Magyarországon, amelynek tanúi vagyunk. Mélységes gyűlölettel és megvetéssel ítélem el ezeket a banditákat, akik a marxizmus legjobb értékeit máglyára rakják Budapest utcáin, és a párt legjobb embereit gyilkolják le, akik 10-12 éven keresztül harcoltak a magyar nép jövőjéért. Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar munkásosztály, amelynek dicső hagyományai vannak, méltó választ fog adni a fasiszta banditáknak.”8 Hozzászólása befejező része is erőltetetten harcias, azt a benyomást kelti, hogy nagyon igyekszik meggyőző lenni. „[…] vonjuk le a tanulságot, hogy a reakciós erők szétzúzására legfőbb feladatunk, hogy a pártunk köré legszorosabban tömörüljünk, és harcoljunk dolgozó népünk és a Szovjetunió közötti barátság elmélyítéséért.”9 Szász Béla visszafogottabban, de ő is az elvárt hangnemben fejtette ki álláspontját. „Ténylegesen az a helyzet – mondta –, hogy az, ami Magyarországon történik, minden részletében, minden tényében fedi a legsötétebb, legbrutálisabb ellenforradalom ismérveit. Ennek a megállapításnak a következményeit vonjuk le. Az első parancs, amely előttünk áll és elsősorban a romániai magyar értelmiségiek előtt, hogy teljes határozottsággal sorakozzunk fel pártunk mellé, bízzunk a pártban, bízzunk pártunk helyes ítéletében és igyekezzünk ezt a helyes és megalapozott ítéletét a tömegekben is teljes mértékben terjeszteni, és meggyőzni az ingadozókat és kételkedőket, hogy helyes pártunk értékelése.”10 Kocziány László beszéde sokkal visszafogottabb és őszintébb volt. Felemlítette korábbi, hazafiságát próbára tevő megpróbáltatásait, elmondta azt is, hogy nem párttag, majd befejezésként ezeket mondta: „A magyarországi események megmutatják: nincs polgári út. Egyetlen út van, a párt útja, bár párton kívüli vagyok, érzem azt, hogy ezen túl minden munkámban fel kell sorakozni a párt mögé.”11 Az írói hozzászólásokat Sütő András kezdi. Beszéde elején kijelenti, hogy elemezni fog, és „hidegséggel” akarja megítélni a helyzetet. Hosszan tartó beszédében felidézte az elmúlt gyűlésen kifejtett álláspontját és reményét, hogy Magyarországon sikerül megfékezni az ellenforradalmi elemeket. Jól dokumentáltságára hivatkozva most már elítéli a magyarországi írókat, név szerint Illyés Gyulát, Tamási Áront és Szabó Lőrincet, amiért nem végeztek hírnevükhöz méltó meggyőző és felvilágosító munkát. Hosszabban időz a magyarországi politikai helyzet katasztrófába vezető alakulásánál, kiemelve az újonnan létrejött politikai alakulatok kilátástalanságát, majd kiemeli a romániai magyar írókra háruló feladatokat. Sütő beszédének elején az alábbiakat mondta: „A múlt gyűlésen, amikor vitattunk bizonyos kérdéseket a magyarországi eseményekkel kapcsolatosan, mondtam, hogy bízzuk a kiértékelést a Magyar Dolgozók Pártjára. Akkor reménykedtem, hogy ez a párt és annak tagsága, a magyar kommunistáknak lesz ereje megfékezni az ellenforradalmi elemeket, amelyek a magyar népi demokrácia ellen fordultak. Ez a reményem nem volt indokolt. A reményem szertefoszlott, amikor tudomásunkra jutott, hogy ezek az erők megdöntötték a proletárdiktatúrát, a Magyar Dolgozók Pártja és bizonyos hű maradványai próbálják összekovácsolni magukat, hogy szembeszálljanak a kormánnyal. Az, amit az újjászülető polgári pártok akarnak, az klasszikus restauráció, tökéletes polgári restauráció minden tekintetben”. 12 A romániai magyar írók feladatával kapcsolatosan, többek között, a következőket hangoztatta: „A mi feladatunk, íróké, nem csupán az, hogy ezeknek az eseményeknek a jelenlegi állapotát tekintsük, és tiltakozzunk minden olyan embertelenség ellen, minden polgári restauráció ellen, amely a proletárdiktatúrát fel akarja váltani a polgári demokráciával, és a Szovjetuniót szembe akarja állítani a demokratikus országokkal. De más feladatunk is van, hogy levonjuk marxista módon azokat a tanulságokat, amelyek szükségesek, hogy a tömeget olyan politikai állapotba hozzuk, meggyőző érvek és eszközök segítségével”. 13 Hajdu Zoltán magát békés, nem harcias és nem vérszomjas emberként jellemezte, de azért kijelentette, hogy az igazi magyarországi „kommunistákkal a golyószóró mellé” állna. A magyar ügyet a nemzetközi munkásmozgalom ügyének tekintette. Bevallotta túlzó baloldaliságát, amely szerint az elmúlt 12 év alatt igyekezett élni. Majd rátért a magyarországi írók ostorozására. „Beszéltek a felelősségről – mondta –, mivel egyes kommunista vezetők hibáztak, nem mentem őket, de ezerszer nagyobb felelősséggel tartozik a magyar irodalom, amely elárulta a magyar ügyet. Elítélem azt az uszítást, amely hónapok óta tart a magyar sajtóban és irodalmi életben. Ha még ezt sem látják meg, ki kell mondanom, hogy igenis, egyes magyar írók kalandor politikája segítette a kalandorokat. Ki vette kezébe az első pillanatban az ellenforradalom zászlóját Magyarországon? Az a magyar irodalom, amelynek soraiban Petőfi Sándor, József Attila, Móricz Zsigmond vannak. Hol vannak ezek a magyar írók, akik vehemensen támadták a pártot, akik a hibákon javítani akartak? Hol vannak? Miért nem tiltakoznak? Hol van Veres Péter, Illyés Gyula? […]”14 Végül kiemelten dicsérte a romániai kommunista párt helyes politikáját, és az írókkal szembeni építő jellegű viszonyulását.
1 Balázs Lajos dr. (1918-1997) könyvtáros, szerkesztő. 1951–1955 között a Teleki Tékában dolgozik, majd az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó marosvásárhelyi szerkesztőségének vezetője. 1960–1984 között a Teleki-Bolyai könyvtár osztály-, illetve részlegvezetője.
2 Kocziány László dr. (1920-1977) irodalomtörténész. Tanár, majd 1955-től az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó marosvásárhelyi részlegénél, 1957-től a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókjának tudományos kutatója. 1975-től magyar-latin szakos tanár a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán.
3 Szász Béla (1926-2000) szerkesztő, műfordító. 1951–1952-ben a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál fordító, majd szerkesztő, 1952-1958 között a magyar szerkesztőség vezetője, 1962–1969 között az Irodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségében szerkesztő, majd 1969–1977 között főszerkesztő. 1977–1989 között vezető munkatárs a Szocialista és Nevelési Tanács nemzeti kisebbségi osztályánál.
4 Tompa Miklós (1910–1996) rendező, színház pedagógus, színházigazgató. 1946-ban megszervezte a Székely Színházat, amelyet 1966-ig vezetett. 1948-tól a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémián tanít, és 1976-tól annak rektora.
5 Gagyi László (1910–1991) író. 1949-től kiadói lektor, majd 1953–1959 között az Igaz Szó szerkesztője.
6 PÁL-ANTAL 2006, 224-225. 7 Uo. 8 Uo. 225-226. 9 Uo. 10 Uo. 226. 11 Uo. 233. 12 Uo. 226-227. 13 Uo. 228. 14 Uo. 231-232. Népújság (Marosvásárhely)
A marosvásárhelyi írók állásfoglaltatása
(Folytatás november 25-i lapszámunkból)
1956. november 2-án este, a Simó Géza bútorgyárban tartott nagygyűlés után, Fazekas János a Kultúrpalotában gyűlést tartott a helyi értelmiség krémjének számító és a pártpolitika szócsövének a szerepét kapó írókkal és szerkesztőkkel. Csupor Lajos tartományi első titkáron és Fazekason kívül jelen volt tizenhárom író, Balázs Lajos1 , Kocziány László2 és Szász Béla3 , az Állami Irodalmi és Műszaki Kiadó marosvásárhelyi fiókjának szerkesztői, Sátán Márta és Metz Erzsébet, az Igaz Szó munkatársai, valamint Tompa Miklós4 színházigazgató. A gyűlést Csupor nyitotta meg, a párt szemszögéből vázolva a magyarországi eseményeket. Ezután felolvasták a Simó Géza bútorgyár munkásságának a „magyarországi ellenforradalmi akciót” megbélyegző nyilatkozatát, az azzal való azonosulás végett. Majd következtek a hozzászólások és állásfoglalások, hiszen ezen a gyűlésen Fazekas minden résztvevőt nyílt vallomástételre kötelezett. Elsőként Gagyi László5 beszélt, akinek a vallomása sajnos nem maradt fenn, mivel a gyorsíró még nem volt a teremben. A többiek rá való hivatkozása bizonyíték arra, hogy ő a rábízott és tőle „elvárt” szöveget mondta. Egyébként Gagyit a hatvanas években szerény, félénk embernek ismertem meg, akiről feltételezhető, hogy megbízásra betanult szöveggel indította útjára a vitát. Gagyi után az első hozzászóló az írók között vendégnek számító Tompa Miklós színházigazgató volt. Tompa a kultúra helyzetéről beszélt. „A fasiszták Magyarországában – kezdte beszédét – a kultúra elsekélyesedett. A szocialista Magyarországon és itt is nálunk egy csomó kultúrintézmény lett létesítve a népi hatalom alatt. Budapesten, ha megnézzük a színházak helyzetét, két színház helyett, ami volt a felszabadulás előtt, húsz színház van, filharmónia, könyvtárak. Ismerjük a könyvkiadás eredményeit. Most mindezek a kultúrintézmények abban a veszélyben vannak, hogy nem lesz igaz gazdájuk.”6 Ezután kifejtette a romániai magyar kultúra virágzását a szocializmust építő Romániában, amely számosabb művelődési intézménnyel rendelkezik, mint amennyi volt a fasiszta Magyarországon. Hozzászólását a következő mondatokkal zárta. „Meg vagyok győződve arról, hogy a tudomány, művészet, kultúra fejlődésének csak egy biztos támasza van: a proletárdiktatúra, a szocializmus építése. Nekünk, romániai magyar értelmiségieknek legszebb hivatásunk a román–magyar testvériség elmélyítése és megvédése. Javasolom, hogy a Simó Géza dolgozóinak ezt a tiltakozását a Székely Színház művészei körében széles körben ismertessük.”7 Majd a gyűlés végén felkéri az írókat, hogy segítsenek a művészek nyilatkozatának a megfogalmazásában. A következő felszólalók az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó marosvásárhelyi szerkesztői voltak. Ők elég rövidre fogott felszólalásaikban hol durva, hol körültekintő hangnemben elítélték az „ellenforradalmat”, és lojalitásukról biztosították a pártot. A legdurvább hangnemű Balázs Lajos beszéde volt. „Nehéz megfelelő szavakat találni az aljasságok méltó elítéléséhez – kezdte hozzászólását –, amelyet a fasiszta keretlegények Budapest utcáin véghezvisznek. Ismerjük az eseményeket, szorongva hallgattuk a híreket és felháborodással vettük tudomásul, hogyan bontakozott ki a fasiszta ellenforradalmi mozgalom Magyarországon, amelynek tanúi vagyunk. Mélységes gyűlölettel és megvetéssel ítélem el ezeket a banditákat, akik a marxizmus legjobb értékeit máglyára rakják Budapest utcáin, és a párt legjobb embereit gyilkolják le, akik 10-12 éven keresztül harcoltak a magyar nép jövőjéért. Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar munkásosztály, amelynek dicső hagyományai vannak, méltó választ fog adni a fasiszta banditáknak.”8 Hozzászólása befejező része is erőltetetten harcias, azt a benyomást kelti, hogy nagyon igyekszik meggyőző lenni. „[…] vonjuk le a tanulságot, hogy a reakciós erők szétzúzására legfőbb feladatunk, hogy a pártunk köré legszorosabban tömörüljünk, és harcoljunk dolgozó népünk és a Szovjetunió közötti barátság elmélyítéséért.”9 Szász Béla visszafogottabban, de ő is az elvárt hangnemben fejtette ki álláspontját. „Ténylegesen az a helyzet – mondta –, hogy az, ami Magyarországon történik, minden részletében, minden tényében fedi a legsötétebb, legbrutálisabb ellenforradalom ismérveit. Ennek a megállapításnak a következményeit vonjuk le. Az első parancs, amely előttünk áll és elsősorban a romániai magyar értelmiségiek előtt, hogy teljes határozottsággal sorakozzunk fel pártunk mellé, bízzunk a pártban, bízzunk pártunk helyes ítéletében és igyekezzünk ezt a helyes és megalapozott ítéletét a tömegekben is teljes mértékben terjeszteni, és meggyőzni az ingadozókat és kételkedőket, hogy helyes pártunk értékelése.”10 Kocziány László beszéde sokkal visszafogottabb és őszintébb volt. Felemlítette korábbi, hazafiságát próbára tevő megpróbáltatásait, elmondta azt is, hogy nem párttag, majd befejezésként ezeket mondta: „A magyarországi események megmutatják: nincs polgári út. Egyetlen út van, a párt útja, bár párton kívüli vagyok, érzem azt, hogy ezen túl minden munkámban fel kell sorakozni a párt mögé.”11 Az írói hozzászólásokat Sütő András kezdi. Beszéde elején kijelenti, hogy elemezni fog, és „hidegséggel” akarja megítélni a helyzetet. Hosszan tartó beszédében felidézte az elmúlt gyűlésen kifejtett álláspontját és reményét, hogy Magyarországon sikerül megfékezni az ellenforradalmi elemeket. Jól dokumentáltságára hivatkozva most már elítéli a magyarországi írókat, név szerint Illyés Gyulát, Tamási Áront és Szabó Lőrincet, amiért nem végeztek hírnevükhöz méltó meggyőző és felvilágosító munkát. Hosszabban időz a magyarországi politikai helyzet katasztrófába vezető alakulásánál, kiemelve az újonnan létrejött politikai alakulatok kilátástalanságát, majd kiemeli a romániai magyar írókra háruló feladatokat. Sütő beszédének elején az alábbiakat mondta: „A múlt gyűlésen, amikor vitattunk bizonyos kérdéseket a magyarországi eseményekkel kapcsolatosan, mondtam, hogy bízzuk a kiértékelést a Magyar Dolgozók Pártjára. Akkor reménykedtem, hogy ez a párt és annak tagsága, a magyar kommunistáknak lesz ereje megfékezni az ellenforradalmi elemeket, amelyek a magyar népi demokrácia ellen fordultak. Ez a reményem nem volt indokolt. A reményem szertefoszlott, amikor tudomásunkra jutott, hogy ezek az erők megdöntötték a proletárdiktatúrát, a Magyar Dolgozók Pártja és bizonyos hű maradványai próbálják összekovácsolni magukat, hogy szembeszálljanak a kormánnyal. Az, amit az újjászülető polgári pártok akarnak, az klasszikus restauráció, tökéletes polgári restauráció minden tekintetben”. 12 A romániai magyar írók feladatával kapcsolatosan, többek között, a következőket hangoztatta: „A mi feladatunk, íróké, nem csupán az, hogy ezeknek az eseményeknek a jelenlegi állapotát tekintsük, és tiltakozzunk minden olyan embertelenség ellen, minden polgári restauráció ellen, amely a proletárdiktatúrát fel akarja váltani a polgári demokráciával, és a Szovjetuniót szembe akarja állítani a demokratikus országokkal. De más feladatunk is van, hogy levonjuk marxista módon azokat a tanulságokat, amelyek szükségesek, hogy a tömeget olyan politikai állapotba hozzuk, meggyőző érvek és eszközök segítségével”. 13 Hajdu Zoltán magát békés, nem harcias és nem vérszomjas emberként jellemezte, de azért kijelentette, hogy az igazi magyarországi „kommunistákkal a golyószóró mellé” állna. A magyar ügyet a nemzetközi munkásmozgalom ügyének tekintette. Bevallotta túlzó baloldaliságát, amely szerint az elmúlt 12 év alatt igyekezett élni. Majd rátért a magyarországi írók ostorozására. „Beszéltek a felelősségről – mondta –, mivel egyes kommunista vezetők hibáztak, nem mentem őket, de ezerszer nagyobb felelősséggel tartozik a magyar irodalom, amely elárulta a magyar ügyet. Elítélem azt az uszítást, amely hónapok óta tart a magyar sajtóban és irodalmi életben. Ha még ezt sem látják meg, ki kell mondanom, hogy igenis, egyes magyar írók kalandor politikája segítette a kalandorokat. Ki vette kezébe az első pillanatban az ellenforradalom zászlóját Magyarországon? Az a magyar irodalom, amelynek soraiban Petőfi Sándor, József Attila, Móricz Zsigmond vannak. Hol vannak ezek a magyar írók, akik vehemensen támadták a pártot, akik a hibákon javítani akartak? Hol vannak? Miért nem tiltakoznak? Hol van Veres Péter, Illyés Gyula? […]”14 Végül kiemelten dicsérte a romániai kommunista párt helyes politikáját, és az írókkal szembeni építő jellegű viszonyulását.
1 Balázs Lajos dr. (1918-1997) könyvtáros, szerkesztő. 1951–1955 között a Teleki Tékában dolgozik, majd az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó marosvásárhelyi szerkesztőségének vezetője. 1960–1984 között a Teleki-Bolyai könyvtár osztály-, illetve részlegvezetője.
2 Kocziány László dr. (1920-1977) irodalomtörténész. Tanár, majd 1955-től az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó marosvásárhelyi részlegénél, 1957-től a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókjának tudományos kutatója. 1975-től magyar-latin szakos tanár a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán.
3 Szász Béla (1926-2000) szerkesztő, műfordító. 1951–1952-ben a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál fordító, majd szerkesztő, 1952-1958 között a magyar szerkesztőség vezetője, 1962–1969 között az Irodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségében szerkesztő, majd 1969–1977 között főszerkesztő. 1977–1989 között vezető munkatárs a Szocialista és Nevelési Tanács nemzeti kisebbségi osztályánál.
4 Tompa Miklós (1910–1996) rendező, színház pedagógus, színházigazgató. 1946-ban megszervezte a Székely Színházat, amelyet 1966-ig vezetett. 1948-tól a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémián tanít, és 1976-tól annak rektora.
5 Gagyi László (1910–1991) író. 1949-től kiadói lektor, majd 1953–1959 között az Igaz Szó szerkesztője.
6 PÁL-ANTAL 2006, 224-225. 7 Uo. 8 Uo. 225-226. 9 Uo. 10 Uo. 226. 11 Uo. 233. 12 Uo. 226-227. 13 Uo. 228. 14 Uo. 231-232. Népújság (Marosvásárhely)
2016. december 2.
Réhon József könyvének bemutatója
Volt „igazi” szerenád is
A napokban jelent meg Aradon az Occident Media Kiadó Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában Réhon József Diákszerenád c. könyve, amelynek bemutatójára hétfőn délután a Jelen Ház nagytermében zsúfolt terem előtt került sor.
Diákokról, tanárokról írott könyvről lévén szó, a szerző egy gyakorló tanárt (Ilona János, Aradi Csiky Gergely Főgimnázium) és egy diákot (Csomós Roland, ugyancsak Csiky, XII. A osztály) kért fel legújabb (Fritz Mihály borítólapjával és illusztrációjával megjelent) könyvének bemutatására, arra, hogy elmondják: milyennek látszik ez a könyv egy mostani oktató és tanuló szemszögéből.
A rendezvényt Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy Réhon tanár úr előbbi, tavaly megjelent könyvének bemutatásakor azt ígérte: az lesz az utolsó... Ilona János azzal kezdte, hogy az ígéretet már nyolc évvel ezelőtt se vette komolyan, amikor az első, diákokról, tanárokról szóló történeteket tartalmazó könyvét olvasta. A mostani azonban más, állapította meg, a jelenlegi egy összefüggő történet, a forma és a stílus jelentősen változott, és érdekes párhuzamot vont Mikszáth Új Zrínyiásza és Réhon tanár úr könyve között.
Ez utóbbi kötet szereplőit, mint maga a szerző vallja, három iskola diákjaiból, tanáraiból, egykori kollégáiból „varrta össze”, és „minden leírt esemény megtörtént. Pontosan úgy, vagy egy kicsit másképpen”. A legtöbben felismerhetők, ha más néven is szerepelnek, egy részük ma is él.
A történet, mondta a méltató, szokatlan helyzeteket mesél el – a szereplők „Madách- és József Attila-idézeteket vagdosnak egymáshoz”, sportolnak, nyáron lelkesen vesznek részt közös munkatáborban –, hogy aztán a megkeresett pénzt önzetlenül egyik osztálytársuk gyógyítására ajánlják fel. Közben védik bajba került társukat, „szóbaállnak” szüleikkel, nagyszüleikkel, feltűnően okosak, bátrak, rendesek...
Mitől bizarr, hogy így viselkednek, és mitől lenne bizarr, ha így viselkednének a maiak? – tette fel Ilona János a költői kérdést.
A szerző így látta, szerette volna és szeretné látni a diákokat – rendesnek, jól neveltnek, becsületesnek.
Meglepetés és igen érdekes volt egy mai diák fellépése. Csomós Roland többek között ezt mondta: nehéz elképzelni, hogy a mai diákok és tanárok együtt ülnek le, mondjuk, a tábortűz mellé és civilizáltan bort kortyolgatnak... (A fiatalembernek – a cikkíró megjegyzése –, nem volt szerencséje a könyv egyik szereplőjét, a szép emlékezetű dr. Kovách Gézát, Gazsit ismernie.) Az érettségi előtt álló fiatalember felemlítette: az osztálytársaknak, valamikor, volt idejük és indíttatásuk egymással foglalkozni – a maiak nagyrészt önzők, csak magukkal törődnek, a mai iskola statisztikákra épül stb.
Alulírott ehhez annyit tenne hozzá: a (lejárt) múlt gyakorta – olykor elég furcsa módon – szebbnek, vonzóbbnak, emberibbnek tűnik a mánál. (Sebaj: húsz-ötven év múltán ugyanígy lesz – szerk. megj.)
Réhon József „végszóként” nem kommentálta az elhangzottakat, inkább egykori iskoláiról, tanárairól beszélt, leszögezve (a híres shakespeare-i idézet nyomán): se dicsérni, se temetni nem akarta a régi iskolát, csak felidézni.
A hétfői esemény igazi meglepetéssel ért véget: az aradi könyvbemutatókon már „otthon lévő” Miscovici Tibor és Miltaller Lajos zenészpáros a könyvben szereplő zeneszámok (köztük a Tosseli-szerenád) megszólaltatásával kedveskedett a nézőknek, akik aztán szeretetvendégségen kommentálhatták a történteket.
Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad)
Volt „igazi” szerenád is
A napokban jelent meg Aradon az Occident Media Kiadó Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában Réhon József Diákszerenád c. könyve, amelynek bemutatójára hétfőn délután a Jelen Ház nagytermében zsúfolt terem előtt került sor.
Diákokról, tanárokról írott könyvről lévén szó, a szerző egy gyakorló tanárt (Ilona János, Aradi Csiky Gergely Főgimnázium) és egy diákot (Csomós Roland, ugyancsak Csiky, XII. A osztály) kért fel legújabb (Fritz Mihály borítólapjával és illusztrációjával megjelent) könyvének bemutatására, arra, hogy elmondják: milyennek látszik ez a könyv egy mostani oktató és tanuló szemszögéből.
A rendezvényt Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy Réhon tanár úr előbbi, tavaly megjelent könyvének bemutatásakor azt ígérte: az lesz az utolsó... Ilona János azzal kezdte, hogy az ígéretet már nyolc évvel ezelőtt se vette komolyan, amikor az első, diákokról, tanárokról szóló történeteket tartalmazó könyvét olvasta. A mostani azonban más, állapította meg, a jelenlegi egy összefüggő történet, a forma és a stílus jelentősen változott, és érdekes párhuzamot vont Mikszáth Új Zrínyiásza és Réhon tanár úr könyve között.
Ez utóbbi kötet szereplőit, mint maga a szerző vallja, három iskola diákjaiból, tanáraiból, egykori kollégáiból „varrta össze”, és „minden leírt esemény megtörtént. Pontosan úgy, vagy egy kicsit másképpen”. A legtöbben felismerhetők, ha más néven is szerepelnek, egy részük ma is él.
A történet, mondta a méltató, szokatlan helyzeteket mesél el – a szereplők „Madách- és József Attila-idézeteket vagdosnak egymáshoz”, sportolnak, nyáron lelkesen vesznek részt közös munkatáborban –, hogy aztán a megkeresett pénzt önzetlenül egyik osztálytársuk gyógyítására ajánlják fel. Közben védik bajba került társukat, „szóbaállnak” szüleikkel, nagyszüleikkel, feltűnően okosak, bátrak, rendesek...
Mitől bizarr, hogy így viselkednek, és mitől lenne bizarr, ha így viselkednének a maiak? – tette fel Ilona János a költői kérdést.
A szerző így látta, szerette volna és szeretné látni a diákokat – rendesnek, jól neveltnek, becsületesnek.
Meglepetés és igen érdekes volt egy mai diák fellépése. Csomós Roland többek között ezt mondta: nehéz elképzelni, hogy a mai diákok és tanárok együtt ülnek le, mondjuk, a tábortűz mellé és civilizáltan bort kortyolgatnak... (A fiatalembernek – a cikkíró megjegyzése –, nem volt szerencséje a könyv egyik szereplőjét, a szép emlékezetű dr. Kovách Gézát, Gazsit ismernie.) Az érettségi előtt álló fiatalember felemlítette: az osztálytársaknak, valamikor, volt idejük és indíttatásuk egymással foglalkozni – a maiak nagyrészt önzők, csak magukkal törődnek, a mai iskola statisztikákra épül stb.
Alulírott ehhez annyit tenne hozzá: a (lejárt) múlt gyakorta – olykor elég furcsa módon – szebbnek, vonzóbbnak, emberibbnek tűnik a mánál. (Sebaj: húsz-ötven év múltán ugyanígy lesz – szerk. megj.)
Réhon József „végszóként” nem kommentálta az elhangzottakat, inkább egykori iskoláiról, tanárairól beszélt, leszögezve (a híres shakespeare-i idézet nyomán): se dicsérni, se temetni nem akarta a régi iskolát, csak felidézni.
A hétfői esemény igazi meglepetéssel ért véget: az aradi könyvbemutatókon már „otthon lévő” Miscovici Tibor és Miltaller Lajos zenészpáros a könyvben szereplő zeneszámok (köztük a Tosseli-szerenád) megszólaltatásával kedveskedett a nézőknek, akik aztán szeretetvendégségen kommentálhatták a történteket.
Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad)
2016. december 2.
Orbán: 100 évvel Trianon után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak
2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Egyebek között ebben állapodtak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői a testület XV. plenáris ülésén csütörtökön Budapesten. A dokumentumban a december 11-i romániai parlamenti választásokon való minél nagyobb részvételre és az RMDSZ magyar összefogás listájának támogatására biztatják az erdélyi magyarokat. A dokumentumban egyúttal sikeresnek minősítették a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot, amely folytatta a gazdaságpolitikai szemléletmód megerősítését a magyar nemzetpolitikában. A 2017-es évre egymilliárd forint áll majd rendelkezésre a tervek szerint. Az ülést követően a Sándor-palotában rendeztek fogadást a Máért tagjai tiszteletére, a meghívottakat Áder János magyar köztársasági elnök köszöntötte.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma már "egy győztes csapathoz tartozik", mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára "hirtelen" a magyar politika "a győztesek politikája lett". A magyar kormányfő a Máért ülésén elhangzott felszólalásában értékelte kormánya munkáját. Úgy fogalmazott, ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így.
2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Egyebek között ebben állapodtak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői a testület XV. plenáris ülésén csütörtökön Budapesten. A dokumentumban a december 11-i romániai parlamenti választásokon való minél nagyobb részvételre és az RMDSZ magyar összefogás listájának támogatására biztatják az erdélyi magyarokat. A dokumentumban egyúttal sikeresnek minősítették a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot, amely folytatta a gazdaságpolitikai szemléletmód megerősítését a magyar nemzetpolitikában. A 2017-es évre egymilliárd forint áll majd rendelkezésre a tervek szerint. Az ülést követően a Sándor-palotában rendeztek fogadást a Máért tagjai tiszteletére, a meghívottakat Áder János magyar köztársasági elnök köszöntötte.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma már "egy győztes csapathoz tartozik", mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára "hirtelen" a magyar politika "a győztesek politikája lett". A magyar kormányfő a Máért ülésén elhangzott felszólalásában értékelte kormánya munkáját. Úgy fogalmazott, ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így.
Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években "az ellenszél ellenére" is "bátran és tiszta szívvel" kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett. Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége - bár "sokan dolgoztak rajta" - nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott - és ma már megvédi a magyar érdekeket -, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a "fekete bárányból" mára fősodrú politika lett a nyugati világban.
A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Úgy fogalmazott: 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált. Beszámolt arról, hogy 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok - értékelt.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerinte jó példa erre a Székely Mikó-kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc "álcájában" zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen. Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak - fogalmazott.
Kitért a bevándorlásra is, amelyet úgy kommentált, hogy egy "altalajcsere-kísérlet" zajlik, vannak ugyanis olyan európai erők, amelyek ki akarják cserélni az európai közélet "altalaját". A modern kori népvándorlást "belülről" is segítik, mivel biztosítanák az ide tartó néptömegek beutaztatását - fűzte hozzá. A kormányfő szerint szellemi zűrzavar uralkodik a nyugati világban, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni "abszurd helyzet", Castro "mentegetése", "a valóság elhazudása". Ez a balliberális világrend összeomlásának jele, a "68-as álmodozók közül kikerült" európai elit tagjai ugyanis még mindig nem értik, milyen volt "a szocialista és a kommunista rögvalóság" Európában vagy Kubában - fogalmazott.
Szavazásra buzdította az erdélyi magyarokat Orbán
Még nagyobb baj szerinte, hogy ennek az elitnek egy része hisz is abban az "álomvilágban", amit a szocializmushoz és a kommunizmushoz kötött. Ez az oka annak - folytatta -, hogy Brüsszelben sokan a mai napig nem értették meg a Brexitet és Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson. Pedig ezek azt mutatják, hogy a valóság győzött az ideológiák felett - értékelt a miniszterelnök, hozzátéve: nem nehéz megtalálni a párhuzamot ezen események és a 2010-ben indult magyar változások között. Jól látható, hogy a baloldal eszméi teret veszítettek, ugyanakkor az európai helyzetet áttekintve a hagyományos jobboldal sem dicsekedhet különösképpen: neki is változnia kell, különben teret veszít, hasonlóan a baloldalhoz - állapította meg a kormányfő.
Beszédében érintette a közelgő romániai választást, amelyet sorsdöntőnek nevezett, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították. Régen fordult elő - mondta -, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre.
Semjén: soha nem látott összegű gazdasági támogatás a külhoni fejlesztésekre
Felszólalásában Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások - jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot, Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is - jelezte.
A miniszterelnök-helyettes kiemelt feladat segíteni a szülőföldön való megmaradást. Ezek a programok nem csak az ott élő magyarságnak kedvezőek, jók például a szerbeknek, vagy Magyarországnak és Szerbiának is, mert gazdasági fejlődést indítanak be. Kitért arra is, hogy a külhoni magyar szakképzés, majd a fiatal magyar vállalkozók éve után jövőre a családi vállalkozások éve lesz a tematikus program.
Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak.Kitért arra is, hogy a támogatásokat elmozdították a nemzeti jelentőségű intézmények felé, s ezek körére a Máért tesz javaslatot, ami kiszámítható támogatást jelent.
MSZP: a kormány politikai paravánt húz a problémák elé
Az MSZP szerint a kormány a Máért üléseihez hasonló szimbolikus politizálással politikai paravánt húz az országot feszítő valóságos problémák elé. Molnár Gyula, a szocialisták elnöke úgy fogalmazott, az értekezleten nem valóságos politizálás zajlik, mivel a tanácskozáson csak olyan határon túli szervezetek képviselői vehetnek részt, akik együttműködőek, támogatják a jelenlegi kabinetet.Évek óta nem látszik a magyar kormány külpolitikai stratégiája, illetve az sem, hogy abban milyen szerepe van a határon túli magyaroknak - bírált.
Az MSZP elnöke azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy "új barátai, akár az amerikai elnök" milyen világot akarnak, mit gondolnak az Európai Unió jövőjéről, és ebben milyen helyet kapnak a határon túli magyarok.
Molnár Gyula szerint a határon túli magyarok helyzete egyértelműen akkor javulhat saját országukban, ha Magyarország rendben tartja szomszédságpolitikáját. "Akkor, amikor veszekszenek, akkor, amikor nincs béke a két ország között, az mindig visszaüt az ott élő magyar kisebbségre is" - fejtette ki.
A szocialisták vezetője dicséretként fogalmazta meg, hogy látnak eredményeket a határon túliaknak járó gazdasági támogatások területén, ugyanakkor hangsúlyozta, a Máért ülésén sajnos egyáltalán nem került szóba az elvándorlás kérdése, amit nagy problémának tart. "Ha igaz az, hogy ma Magyarországra tekint a világ a teljesítménye alapján, akkor miért van az, hogy mégis az aktív korú fiatalok jelentős része a maga boldogulását külföldön keresi?" - kérdezte Molnár Gyula.
A szocialisták semmit sem tanultak! – így reagált a Fidesz Molnár Gyula MSZP-elnök szavaira. Emlékeztettek: a szocialisták 2004-ben gyűlöletkampányt folytattak a külhoni magyarok ellen, és a sorok között ma is a külhoni magyarság és képviselőik ellen emelik fel a szavukat, és nem tekintik őket valóságos, a nemzet részét alkotó tényezőknek. "A szocialistákkal ellentétben úgy gondoljuk, hogy a külhoni magyarság a magyar nemzet része, akikért felelősséggel tartozunk. Brüsszelnek és a nyugati balliberális elitnek behódoló szocialista külpolitikával szemben a polgári kormány határozottan kiáll a nemzeti érdekekért és Európáért" - közölte a Fidesz. Szabadság (Kolozsvár)
2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Egyebek között ebben állapodtak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői a testület XV. plenáris ülésén csütörtökön Budapesten. A dokumentumban a december 11-i romániai parlamenti választásokon való minél nagyobb részvételre és az RMDSZ magyar összefogás listájának támogatására biztatják az erdélyi magyarokat. A dokumentumban egyúttal sikeresnek minősítették a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot, amely folytatta a gazdaságpolitikai szemléletmód megerősítését a magyar nemzetpolitikában. A 2017-es évre egymilliárd forint áll majd rendelkezésre a tervek szerint. Az ülést követően a Sándor-palotában rendeztek fogadást a Máért tagjai tiszteletére, a meghívottakat Áder János magyar köztársasági elnök köszöntötte.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma már "egy győztes csapathoz tartozik", mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára "hirtelen" a magyar politika "a győztesek politikája lett". A magyar kormányfő a Máért ülésén elhangzott felszólalásában értékelte kormánya munkáját. Úgy fogalmazott, ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így.
2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Egyebek között ebben állapodtak a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői a testület XV. plenáris ülésén csütörtökön Budapesten. A dokumentumban a december 11-i romániai parlamenti választásokon való minél nagyobb részvételre és az RMDSZ magyar összefogás listájának támogatására biztatják az erdélyi magyarokat. A dokumentumban egyúttal sikeresnek minősítették a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot, amely folytatta a gazdaságpolitikai szemléletmód megerősítését a magyar nemzetpolitikában. A 2017-es évre egymilliárd forint áll majd rendelkezésre a tervek szerint. Az ülést követően a Sándor-palotában rendeztek fogadást a Máért tagjai tiszteletére, a meghívottakat Áder János magyar köztársasági elnök köszöntötte.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma már "egy győztes csapathoz tartozik", mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára "hirtelen" a magyar politika "a győztesek politikája lett". A magyar kormányfő a Máért ülésén elhangzott felszólalásában értékelte kormánya munkáját. Úgy fogalmazott, ma már szerte a világban egyre könnyebb kiállni Magyarország mellett, pedig az elmúlt években ez egyáltalán nem volt így.
Orbán Viktor köszönetet mondott a határon túli magyarok vezetőinek, hogy az elmúlt években "az ellenszél ellenére" is "bátran és tiszta szívvel" kiálltak az anyaország kormányának politikája mellett. Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége - bár "sokan dolgoztak rajta" - nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott - és ma már megvédi a magyar érdekeket -, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a "fekete bárányból" mára fősodrú politika lett a nyugati világban.
A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. Úgy fogalmazott: 100 évvel a trianoni diktátum után a magyar nemzet egyes részei egymásra találtak, és a magyar-magyar együttműködés napi gyakorlattá vált. Beszámolt arról, hogy 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok - értékelt.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kisebbségi jogok biztosítása terén a térség országainak uniós csatlakozása csak szerény mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Szerinte jó példa erre a Székely Mikó-kollégium ügye, a zászló- és névhasználat körüli perek, valamint a korrupcióellenes harc "álcájában" zajló hadjáratok az erdélyi magyarság vezetői ellen. Az unió nemzetiségek jogaival összefüggő szabályai éppúgy halott betűk, mint a trianoni diktátum erre vonatkozó részei voltak - fogalmazott.
Kitért a bevándorlásra is, amelyet úgy kommentált, hogy egy "altalajcsere-kísérlet" zajlik, vannak ugyanis olyan európai erők, amelyek ki akarják cserélni az európai közélet "altalaját". A modern kori népvándorlást "belülről" is segítik, mivel biztosítanák az ide tartó néptömegek beutaztatását - fűzte hozzá. A kormányfő szerint szellemi zűrzavar uralkodik a nyugati világban, amit jól mutat a Fidel Castro volt kubai vezető halála utáni "abszurd helyzet", Castro "mentegetése", "a valóság elhazudása". Ez a balliberális világrend összeomlásának jele, a "68-as álmodozók közül kikerült" európai elit tagjai ugyanis még mindig nem értik, milyen volt "a szocialista és a kommunista rögvalóság" Európában vagy Kubában - fogalmazott.
Szavazásra buzdította az erdélyi magyarokat Orbán
Még nagyobb baj szerinte, hogy ennek az elitnek egy része hisz is abban az "álomvilágban", amit a szocializmushoz és a kommunizmushoz kötött. Ez az oka annak - folytatta -, hogy Brüsszelben sokan a mai napig nem értették meg a Brexitet és Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson. Pedig ezek azt mutatják, hogy a valóság győzött az ideológiák felett - értékelt a miniszterelnök, hozzátéve: nem nehéz megtalálni a párhuzamot ezen események és a 2010-ben indult magyar változások között. Jól látható, hogy a baloldal eszméi teret veszítettek, ugyanakkor az európai helyzetet áttekintve a hagyományos jobboldal sem dicsekedhet különösképpen: neki is változnia kell, különben teret veszít, hasonlóan a baloldalhoz - állapította meg a kormányfő.
Beszédében érintette a közelgő romániai választást, amelyet sorsdöntőnek nevezett, mert szerinte Romániában a korrupcióellenes harc eszközét számos helyen a magyar közösség vezetői ellen fordították. Régen fordult elő - mondta -, hogy olyan komoly veszélybe került volna az erdélyi magyarok bukaresti parlamenti képviselete, mint most. Ezért arra kérte az erdélyi magyarságot, hogy szavazzanak, a vezetőik működjenek együtt, és a bukaresti képviselet szempontját helyezzék az első helyre.
Semjén: soha nem látott összegű gazdasági támogatás a külhoni fejlesztésekre
Felszólalásában Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások - jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot, Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is - jelezte.
A miniszterelnök-helyettes kiemelt feladat segíteni a szülőföldön való megmaradást. Ezek a programok nem csak az ott élő magyarságnak kedvezőek, jók például a szerbeknek, vagy Magyarországnak és Szerbiának is, mert gazdasági fejlődést indítanak be. Kitért arra is, hogy a külhoni magyar szakképzés, majd a fiatal magyar vállalkozók éve után jövőre a családi vállalkozások éve lesz a tematikus program.
Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak.Kitért arra is, hogy a támogatásokat elmozdították a nemzeti jelentőségű intézmények felé, s ezek körére a Máért tesz javaslatot, ami kiszámítható támogatást jelent.
MSZP: a kormány politikai paravánt húz a problémák elé
Az MSZP szerint a kormány a Máért üléseihez hasonló szimbolikus politizálással politikai paravánt húz az országot feszítő valóságos problémák elé. Molnár Gyula, a szocialisták elnöke úgy fogalmazott, az értekezleten nem valóságos politizálás zajlik, mivel a tanácskozáson csak olyan határon túli szervezetek képviselői vehetnek részt, akik együttműködőek, támogatják a jelenlegi kabinetet.Évek óta nem látszik a magyar kormány külpolitikai stratégiája, illetve az sem, hogy abban milyen szerepe van a határon túli magyaroknak - bírált.
Az MSZP elnöke azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy "új barátai, akár az amerikai elnök" milyen világot akarnak, mit gondolnak az Európai Unió jövőjéről, és ebben milyen helyet kapnak a határon túli magyarok.
Molnár Gyula szerint a határon túli magyarok helyzete egyértelműen akkor javulhat saját országukban, ha Magyarország rendben tartja szomszédságpolitikáját. "Akkor, amikor veszekszenek, akkor, amikor nincs béke a két ország között, az mindig visszaüt az ott élő magyar kisebbségre is" - fejtette ki.
A szocialisták vezetője dicséretként fogalmazta meg, hogy látnak eredményeket a határon túliaknak járó gazdasági támogatások területén, ugyanakkor hangsúlyozta, a Máért ülésén sajnos egyáltalán nem került szóba az elvándorlás kérdése, amit nagy problémának tart. "Ha igaz az, hogy ma Magyarországra tekint a világ a teljesítménye alapján, akkor miért van az, hogy mégis az aktív korú fiatalok jelentős része a maga boldogulását külföldön keresi?" - kérdezte Molnár Gyula.
A szocialisták semmit sem tanultak! – így reagált a Fidesz Molnár Gyula MSZP-elnök szavaira. Emlékeztettek: a szocialisták 2004-ben gyűlöletkampányt folytattak a külhoni magyarok ellen, és a sorok között ma is a külhoni magyarság és képviselőik ellen emelik fel a szavukat, és nem tekintik őket valóságos, a nemzet részét alkotó tényezőknek. "A szocialistákkal ellentétben úgy gondoljuk, hogy a külhoni magyarság a magyar nemzet része, akikért felelősséggel tartozunk. Brüsszelnek és a nyugati balliberális elitnek behódoló szocialista külpolitikával szemben a polgári kormány határozottan kiáll a nemzeti érdekekért és Európáért" - közölte a Fidesz. Szabadság (Kolozsvár)
2016. december 2.
December elseje "diadala"
A népünnepély és a nagy tömegeket vonzó hivatalos parádék története igencsak régi időkre nyúlik vissza. Az eufória intézményesítése, ha úgy tetszik, a mindenkori hatalom megerősítésének, a közösségi együvé-tartozás és a kollektív mentalitás alapvonásainak megerősítését szolgálta időtlen idők óta.
Ez a Kerényi Károly által nagyon szépen meghatározott ünnep mitológiája és lényege. Mivel ezek az intézményesített és nagy tömegeket vonzó ünnepek elsősorban az emberi pszichológiát fogják meg, számos pozitív hatása mellett akad néhány káros, mi több, veszélyes következménye is.
December elseje Románia legfontosabb nemzeti ünnepe, a románság egyesülésének diadala. Egy olyan esemény, amely a történelmi körülmények és előzmények miatt sajnos nem képviseli – nem képviselheti – a teljes román állampolgári közösség eufóriáját. Az európai országok többségének nemzeti ünnepe (talán néhány hasonló, 1918-as határváltozásokról szóló cseh-szlovák emlékezést kivéve) általában a közös gonosz (fasizmus, kommunizmus) fellett aratott győzelem vagy egy állam mitikus, ma már amúgy is megfoghatatlan távolságba merült alapítását ünnepli. Mindkét típusú ünnep elfogadható, hisz előbbi a társadalom döntő többségének sérelmeinek, fájdalmainak és szenvedéseinek az eltörlését, az 1989-es eufória, a szabadság felhőtlen vágyát jelzi, míg utóbbi, a mitikus múlt olyannyira távol van, hogy a jelenkori generációk számára nem jelent pszichológiai töltetet.
Ezzel szemben, december elseje alig száz éve történt. Bár kevesen élhetnek azok közül, akik az eseményt akár gyerekként megélték, az 1918 és 1930 között létrehozott új nemzeti mitológia olyan erős pszichológiai hálót hozott létre a kollektív mentalitásban, amelynek hatása mai napig él és virágzik. Elég csak rögtön az egyesülés után létrehozott építészeti örökségre gondolnunk. Az új ország minden nagyobb városában – de különösen Bukarestben és Gyulafehérváron – nemzeti szimbólumok és az esemény épített memorandumai jöttek létre, amelyeknek legfőbb szerepe az egyesülés eufóriájának pozitív szellemben történő megörökítése volt. Ahogy maga az ünnep dátuma, úgy ez az épített örökség is egyoldalú volt és kizárólag a román népet és kultúrát képviselte és szimbolizálta. Kiváló példa erre a számos ideiglenes diadalívet felváltó, a párizsi nagy diadalív és a római Titus diadalívét utánzó bukaresti emlékmű. Az 1935-ben elkészült Diadalív minden, a nagy egyesülés mitológiájához szükséges szimbólumot magában hordoz: Ferdinánd király egyesüléskor elmondott beszédét, a koronázás momentumát, a királyi jelvényeket, Mária királyné alakját, a Nagy Háború hősies harcait – és ahogy ezt a római triumfusok óta a diadalíveken megszoktuk – a legyőzöttek neveit vagy a győztes csaták helyszíneit. Ahogy a Titus diadalívén is ott van a megalázott zsidóság ma már zarándokhellyé vált szimbóluma, a Templom menórája vagy a párizsi Nagy Diadalíven ott díszeleg a győri csata neve, így kerülhetett fel Bukarestben a diadalívre Budapest neve a legyőzöttek listájára, a győztes csaták névsorába. Műfaját tekintve tehát, ez az emlékmű teljesen megfelel történelmi rendeltetésének és analógiáinak. Egy baj van ezzel: míg a Rómában a Forum bejáratánál található Titus diadalív aligha zavarta a korabeli római zsidó diaszpórát – mi több, a későbbi korokban az elveszett Templom gyakorlatilag átmetaforizált szimbóluma lett – addig a bukaresti diadalíven Budapest neve az új nemzeti román mitológia sarkítottságának a szimbóluma. Kiválóan jelzi azt, hogy a nagy egyesülés szimbólumaiban és teljes lényében kizárólag a románság ünnepe és sajnos nem tudott egy egységes, az új ország teljes lakosságát egyesítő szimbólumrendszert és nyelvet létrehoznia. Bár a csatát jelző Budapest nevét az ötvenes években letörölték (elsősorban a Tanácsköztársaság ellen vívott harc értelmezése volt kínos az épp aktuális sztálinista rezsimnek), ezt az elmúlt napokban befejezett restauráláskor ismét visszahelyezték.
Nincs is azzal baj, hogy December elsején a románság nemzeti ünnepét ünnepli. Mitologikus alapítás híján, fasizmus vagy kommunizmus elleni harc egyértelmű ünnepe nélkül más lehetőség jóformán nem is marad. Talán a temesvári harcok és az 1989-es események nemzeti ünneppé nyilvánítása. Ám azt a szakrális, szabadság iránti mozgalmat is meggyalázta számos, még élő politikus opportunizmusa vagy az 1990-es események sorozata. Más lehetőség tehát nem maradt, mint egy olyan eseményt nemzeti ünneppé, új mitológiává avanzsálni, amely nem képviseli és nem képviselheti a jelenlegi Románia összlakosságát. Ezzel addig nem is lenne túl sok baj, ha az ünneplés ma már az emlékezésről, a felhőtlen szórakozásról, a szabadnapról, a családi eseményekről, bulikról és köztéri mulatságokról szólna. Ám sajnos, a századik évfordulóhoz közeledve új erőre kap egy olyan mértékű nacionalizmus és tors történelmi és politikai narratíva, amelynek kollektív mentalitásra és a kisebbségekre gyakorolt hatása előre láthatóan nagyon káros, de sajnos akár veszélyes is lehet.
Jó lenne, ha December elsejéből, mint nemzeti ünnepből csak ünnepet tudnánk faragni. Nemzeti nélkül. Talán még kell szász év ehhez, de a mi, fiatalok ezen kellene ügyködnünk – mindkét oldalon.
T. Szabó Csaba Szabadság (Kolozsvár)
A népünnepély és a nagy tömegeket vonzó hivatalos parádék története igencsak régi időkre nyúlik vissza. Az eufória intézményesítése, ha úgy tetszik, a mindenkori hatalom megerősítésének, a közösségi együvé-tartozás és a kollektív mentalitás alapvonásainak megerősítését szolgálta időtlen idők óta.
Ez a Kerényi Károly által nagyon szépen meghatározott ünnep mitológiája és lényege. Mivel ezek az intézményesített és nagy tömegeket vonzó ünnepek elsősorban az emberi pszichológiát fogják meg, számos pozitív hatása mellett akad néhány káros, mi több, veszélyes következménye is.
December elseje Románia legfontosabb nemzeti ünnepe, a románság egyesülésének diadala. Egy olyan esemény, amely a történelmi körülmények és előzmények miatt sajnos nem képviseli – nem képviselheti – a teljes román állampolgári közösség eufóriáját. Az európai országok többségének nemzeti ünnepe (talán néhány hasonló, 1918-as határváltozásokról szóló cseh-szlovák emlékezést kivéve) általában a közös gonosz (fasizmus, kommunizmus) fellett aratott győzelem vagy egy állam mitikus, ma már amúgy is megfoghatatlan távolságba merült alapítását ünnepli. Mindkét típusú ünnep elfogadható, hisz előbbi a társadalom döntő többségének sérelmeinek, fájdalmainak és szenvedéseinek az eltörlését, az 1989-es eufória, a szabadság felhőtlen vágyát jelzi, míg utóbbi, a mitikus múlt olyannyira távol van, hogy a jelenkori generációk számára nem jelent pszichológiai töltetet.
Ezzel szemben, december elseje alig száz éve történt. Bár kevesen élhetnek azok közül, akik az eseményt akár gyerekként megélték, az 1918 és 1930 között létrehozott új nemzeti mitológia olyan erős pszichológiai hálót hozott létre a kollektív mentalitásban, amelynek hatása mai napig él és virágzik. Elég csak rögtön az egyesülés után létrehozott építészeti örökségre gondolnunk. Az új ország minden nagyobb városában – de különösen Bukarestben és Gyulafehérváron – nemzeti szimbólumok és az esemény épített memorandumai jöttek létre, amelyeknek legfőbb szerepe az egyesülés eufóriájának pozitív szellemben történő megörökítése volt. Ahogy maga az ünnep dátuma, úgy ez az épített örökség is egyoldalú volt és kizárólag a román népet és kultúrát képviselte és szimbolizálta. Kiváló példa erre a számos ideiglenes diadalívet felváltó, a párizsi nagy diadalív és a római Titus diadalívét utánzó bukaresti emlékmű. Az 1935-ben elkészült Diadalív minden, a nagy egyesülés mitológiájához szükséges szimbólumot magában hordoz: Ferdinánd király egyesüléskor elmondott beszédét, a koronázás momentumát, a királyi jelvényeket, Mária királyné alakját, a Nagy Háború hősies harcait – és ahogy ezt a római triumfusok óta a diadalíveken megszoktuk – a legyőzöttek neveit vagy a győztes csaták helyszíneit. Ahogy a Titus diadalívén is ott van a megalázott zsidóság ma már zarándokhellyé vált szimbóluma, a Templom menórája vagy a párizsi Nagy Diadalíven ott díszeleg a győri csata neve, így kerülhetett fel Bukarestben a diadalívre Budapest neve a legyőzöttek listájára, a győztes csaták névsorába. Műfaját tekintve tehát, ez az emlékmű teljesen megfelel történelmi rendeltetésének és analógiáinak. Egy baj van ezzel: míg a Rómában a Forum bejáratánál található Titus diadalív aligha zavarta a korabeli római zsidó diaszpórát – mi több, a későbbi korokban az elveszett Templom gyakorlatilag átmetaforizált szimbóluma lett – addig a bukaresti diadalíven Budapest neve az új nemzeti román mitológia sarkítottságának a szimbóluma. Kiválóan jelzi azt, hogy a nagy egyesülés szimbólumaiban és teljes lényében kizárólag a románság ünnepe és sajnos nem tudott egy egységes, az új ország teljes lakosságát egyesítő szimbólumrendszert és nyelvet létrehoznia. Bár a csatát jelző Budapest nevét az ötvenes években letörölték (elsősorban a Tanácsköztársaság ellen vívott harc értelmezése volt kínos az épp aktuális sztálinista rezsimnek), ezt az elmúlt napokban befejezett restauráláskor ismét visszahelyezték.
Nincs is azzal baj, hogy December elsején a románság nemzeti ünnepét ünnepli. Mitologikus alapítás híján, fasizmus vagy kommunizmus elleni harc egyértelmű ünnepe nélkül más lehetőség jóformán nem is marad. Talán a temesvári harcok és az 1989-es események nemzeti ünneppé nyilvánítása. Ám azt a szakrális, szabadság iránti mozgalmat is meggyalázta számos, még élő politikus opportunizmusa vagy az 1990-es események sorozata. Más lehetőség tehát nem maradt, mint egy olyan eseményt nemzeti ünneppé, új mitológiává avanzsálni, amely nem képviseli és nem képviselheti a jelenlegi Románia összlakosságát. Ezzel addig nem is lenne túl sok baj, ha az ünneplés ma már az emlékezésről, a felhőtlen szórakozásról, a szabadnapról, a családi eseményekről, bulikról és köztéri mulatságokról szólna. Ám sajnos, a századik évfordulóhoz közeledve új erőre kap egy olyan mértékű nacionalizmus és tors történelmi és politikai narratíva, amelynek kollektív mentalitásra és a kisebbségekre gyakorolt hatása előre láthatóan nagyon káros, de sajnos akár veszélyes is lehet.
Jó lenne, ha December elsejéből, mint nemzeti ünnepből csak ünnepet tudnánk faragni. Nemzeti nélkül. Talán még kell szász év ehhez, de a mi, fiatalok ezen kellene ügyködnünk – mindkét oldalon.
T. Szabó Csaba Szabadság (Kolozsvár)
2016. december 2.
„Nem szabad félnünk” – Székely Géza Mátyásnál
Nem szabad félnünk – nyilatkozta Székely Géza művészpedagógus, aki ma már negyedik napja aggatja magára hol a román, hol a magyar nyelvű tiltakozó feliratot, hogy felhívja a figyelmet arra az elfogadhatatlan eljárásra, amellyel felszámolták a kolozsvári Apáczai-líceum Közép-Erdélyben egyetlennek számító képzőművészeti V. osztályát.
A tanár nem tud, nem akar belenyugodni abba, hogy miután február óta szóban többször ígéretet kaptak a tanügyminisztériumból, a tanfelügyelőségről arra nézve, hogy megmaradhat a képzőművészeti osztály az ötödikben, írásban soha nem küldték el a megígért jóváhagyást. Úgy érzi, a képzőművészeti szak létrejöttét és felvirágoztatását szolgáló 16 év komoly és elkötelezett munkáját veszi semmibe ez az intézkedés.
Egyszemélyes tiltakozását Székely Géza hétfőn a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség előtt kezdte el, ahol egy beadványt is iktatott ezzel kapcsolatosan. A hivatalos munkaszüneti napokon sztrájkőrségét a Főtérre, a Mátyás szobor elé költöztette. Szerdán már többen, románok és magyarok is érdeklődtek ügye iránt, így a tervezetthez képest egy órával hosszasabban tartózkodott a Főtéren a művészpedagógus. Egy időre felkötötte a fehér karszalagot és nyakába aggatta a tiltakozó feliratot Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat egykori főszerkesztője is. Az ügyben többször megszólaló és eljáró Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke telefonon biztosította támogatásáról a tiltakozó tanárt.
Ma 12–14 óra között Székely Géza ismét a Főtéren lesz, hasonlóképpen pénteken és szombaton is. Vasárnap 11 órától a Farkas utcai református templom előtt folytatja tiltakozását, hogy az istentiszteletről távozó hívek is szembesüljenek a helyzettel, majd átmegy a főtéri Szent Mihály templom bejáratához. Jövő héten a tanfelügyelőség előtt tartózkodik majd, hétfőn 11.30–12.30, kedden pedig 12.30–14 óra között.
Kerekes Edit Szabadság (Kolozsvár)
Nem szabad félnünk – nyilatkozta Székely Géza művészpedagógus, aki ma már negyedik napja aggatja magára hol a román, hol a magyar nyelvű tiltakozó feliratot, hogy felhívja a figyelmet arra az elfogadhatatlan eljárásra, amellyel felszámolták a kolozsvári Apáczai-líceum Közép-Erdélyben egyetlennek számító képzőművészeti V. osztályát.
A tanár nem tud, nem akar belenyugodni abba, hogy miután február óta szóban többször ígéretet kaptak a tanügyminisztériumból, a tanfelügyelőségről arra nézve, hogy megmaradhat a képzőművészeti osztály az ötödikben, írásban soha nem küldték el a megígért jóváhagyást. Úgy érzi, a képzőművészeti szak létrejöttét és felvirágoztatását szolgáló 16 év komoly és elkötelezett munkáját veszi semmibe ez az intézkedés.
Egyszemélyes tiltakozását Székely Géza hétfőn a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség előtt kezdte el, ahol egy beadványt is iktatott ezzel kapcsolatosan. A hivatalos munkaszüneti napokon sztrájkőrségét a Főtérre, a Mátyás szobor elé költöztette. Szerdán már többen, románok és magyarok is érdeklődtek ügye iránt, így a tervezetthez képest egy órával hosszasabban tartózkodott a Főtéren a művészpedagógus. Egy időre felkötötte a fehér karszalagot és nyakába aggatta a tiltakozó feliratot Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat egykori főszerkesztője is. Az ügyben többször megszólaló és eljáró Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke telefonon biztosította támogatásáról a tiltakozó tanárt.
Ma 12–14 óra között Székely Géza ismét a Főtéren lesz, hasonlóképpen pénteken és szombaton is. Vasárnap 11 órától a Farkas utcai református templom előtt folytatja tiltakozását, hogy az istentiszteletről távozó hívek is szembesüljenek a helyzettel, majd átmegy a főtéri Szent Mihály templom bejáratához. Jövő héten a tanfelügyelőség előtt tartózkodik majd, hétfőn 11.30–12.30, kedden pedig 12.30–14 óra között.
Kerekes Edit Szabadság (Kolozsvár)
2016. december 2.
„A minőség az egyetlen esélyünk" – bemutatták Péntek János nyelvész tanulmánykötetét
A szakmabelieknek és a laikusoknak is ajánlják Péntek János nyelvész, akadémikus Történések a nyelvben a keleti végeken című tanulmánykötetét, amelynek második részét kedd este mutatták be Magyarország kolozsvári főkonzulátusán.
A szerző úgy fogalmazott: a kötetek szakmaiak és közéletiek is, a tanulmányok – főként a második részben helyet kapott szövegek – a nem nyelvész végzettségűek számára is érhetők. Péntek János rámutatott: a kiadványok az elmúlt tíz évben írt tanulmányait tartalmazzák, amelyeket az azt megelőző évtizedekben szerzett tapasztalatai, tevékenysége alapján fogalmazott meg. „Míg az írónak maga az írás a munkája, én azt írtam le, ami a munkám volt" – magyarázta a szakember.
Az akadémikus a kötetek címére is kitért, mint kifejtette: a tudományos életben tevékenykedők hajlamosak túlságosan statikusan látni a dolgokat, ő viszont azzal szemben, hogy mi van, fontosabbnak tartja, hogy mi történik. „A folytonosságra és a folyamatosságra figyelek, ugyanakkor nem szeretnék, és soha nem is akartam jövendőmondó lenni" – hangsúlyozta Péntek János. Hozzátette: a kiadvány tartalmi szerkezete az általa végzett szakmai tevékenységek útját követi – a dialektológiai szövegeket követik a szociolingvisztikai tanulmányok, majd az oktatással, elsősorban a közoktatással kapcsolatos értekezések, illetve a tudományszervezés köré épülő művek.
Biró Annamária felelős kiadó, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kutatója arra hívta fel a figyelmet: a tudományos munkákat általában nehéz a laikusoknak is ajánlani, ezúttal azonban más a helyzet, Péntek János tanulmányai ugyanis lehetőséget biztosítanak arra, hogy a nem szakmabeliek is átlássák, hogy mi foglalkoztatja jelenleg a nyelvész közösséget. A szövegek ugyanakkor magához a szerzőhöz is közelebb engednek, az olvasó belátást nyer abba, hogy „az elmúlt tíz év hogyan telt egy tudós életében".
A Történések a nyelvben a keleti végeken című kiadványt Benő Attila egyetemi docens, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Általános Nyelvészeti Tanszékének vezetője mutatta be részletesen. Mint kiderült: míg a tavaly bemutatott első kötet inkább szakmaibb, azoknak szól, akiket maga a nyelv érdekel, a második részben a nyelv közérdekű vonatkozásai kerülnek előtérbe. Ahogy arra a szerző is kitért, a tanulmányok a nyelvet folyamataiban, tendenciáiban vizsgálják, nem állandóként tekintenek rá, Péntek János ugyanakkor többféle perspektívából közelít a tematikához – ez már csak abból is ered, hogy a szerző sokféle, a nyelvvel kapcsolatban álló intézményhez kötődik.
A tanulmányok kitérnek többek között az anyanyelvi oktatás szükségességére és előnyeire, szó esik ezenkívül a szórvány helyzetéről, ahol a szerző szerint az emberek „otthon idegenként" kénytelenek élni. Külön fejezet szól az erdélyi magyar tannyelvű egyetemekről, a pedagógusképzés gondjairól, a tudományos műhelyek alakulásáról. Péntek János az oktatással foglalkozó politikusokhoz is szól, akiket felelősségviselőknek nevez.
Megállapítja ugyanakkor, hogy „Van diagnózis, de hol a terápia?", arra utalva ezzel, hogy a magyar nyelvvel kapcsolatos problémákat ugyan sokan megfogalmazták már, de a lehetséges megoldásokról kevés szó esik. A szerző arról is értekezik, hogy egy esetleges nyelvstratégia összeállításánál mire kellene figyelni, egy másik tanulmányban pedig úgy fogalmaz: „A minőség marad az egyetlen esélyünk".
Kőrössy Andrea Krónika (Kolozsvár)
A szakmabelieknek és a laikusoknak is ajánlják Péntek János nyelvész, akadémikus Történések a nyelvben a keleti végeken című tanulmánykötetét, amelynek második részét kedd este mutatták be Magyarország kolozsvári főkonzulátusán.
A szerző úgy fogalmazott: a kötetek szakmaiak és közéletiek is, a tanulmányok – főként a második részben helyet kapott szövegek – a nem nyelvész végzettségűek számára is érhetők. Péntek János rámutatott: a kiadványok az elmúlt tíz évben írt tanulmányait tartalmazzák, amelyeket az azt megelőző évtizedekben szerzett tapasztalatai, tevékenysége alapján fogalmazott meg. „Míg az írónak maga az írás a munkája, én azt írtam le, ami a munkám volt" – magyarázta a szakember.
Az akadémikus a kötetek címére is kitért, mint kifejtette: a tudományos életben tevékenykedők hajlamosak túlságosan statikusan látni a dolgokat, ő viszont azzal szemben, hogy mi van, fontosabbnak tartja, hogy mi történik. „A folytonosságra és a folyamatosságra figyelek, ugyanakkor nem szeretnék, és soha nem is akartam jövendőmondó lenni" – hangsúlyozta Péntek János. Hozzátette: a kiadvány tartalmi szerkezete az általa végzett szakmai tevékenységek útját követi – a dialektológiai szövegeket követik a szociolingvisztikai tanulmányok, majd az oktatással, elsősorban a közoktatással kapcsolatos értekezések, illetve a tudományszervezés köré épülő művek.
Biró Annamária felelős kiadó, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kutatója arra hívta fel a figyelmet: a tudományos munkákat általában nehéz a laikusoknak is ajánlani, ezúttal azonban más a helyzet, Péntek János tanulmányai ugyanis lehetőséget biztosítanak arra, hogy a nem szakmabeliek is átlássák, hogy mi foglalkoztatja jelenleg a nyelvész közösséget. A szövegek ugyanakkor magához a szerzőhöz is közelebb engednek, az olvasó belátást nyer abba, hogy „az elmúlt tíz év hogyan telt egy tudós életében".
A Történések a nyelvben a keleti végeken című kiadványt Benő Attila egyetemi docens, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Általános Nyelvészeti Tanszékének vezetője mutatta be részletesen. Mint kiderült: míg a tavaly bemutatott első kötet inkább szakmaibb, azoknak szól, akiket maga a nyelv érdekel, a második részben a nyelv közérdekű vonatkozásai kerülnek előtérbe. Ahogy arra a szerző is kitért, a tanulmányok a nyelvet folyamataiban, tendenciáiban vizsgálják, nem állandóként tekintenek rá, Péntek János ugyanakkor többféle perspektívából közelít a tematikához – ez már csak abból is ered, hogy a szerző sokféle, a nyelvvel kapcsolatban álló intézményhez kötődik.
A tanulmányok kitérnek többek között az anyanyelvi oktatás szükségességére és előnyeire, szó esik ezenkívül a szórvány helyzetéről, ahol a szerző szerint az emberek „otthon idegenként" kénytelenek élni. Külön fejezet szól az erdélyi magyar tannyelvű egyetemekről, a pedagógusképzés gondjairól, a tudományos műhelyek alakulásáról. Péntek János az oktatással foglalkozó politikusokhoz is szól, akiket felelősségviselőknek nevez.
Megállapítja ugyanakkor, hogy „Van diagnózis, de hol a terápia?", arra utalva ezzel, hogy a magyar nyelvvel kapcsolatos problémákat ugyan sokan megfogalmazták már, de a lehetséges megoldásokról kevés szó esik. A szerző arról is értekezik, hogy egy esetleges nyelvstratégia összeállításánál mire kellene figyelni, egy másik tanulmányban pedig úgy fogalmaz: „A minőség marad az egyetlen esélyünk".
Kőrössy Andrea Krónika (Kolozsvár)
2016. december 2.
Gálaesttel zárul a 400 éves Marosvásárhely ünnepe
A végéhez érkezett Marosvásárhely szabad királyi városi rangra emelésének 400. évfordulója alkalmából a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által szervezett jubileumi rendezvénysorozat: december 2-án, pénteken este 6-tól a Kultúrpalota nagytermében tartják a gálaestet.
„Sikeres volt a Marosvásárhelyen megszervezett Bethlen Gábor-emlékév" – ismertette a végéhez érkezett rendezvénysorozatot Náznán Olga, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke. A Marosvásárhely főterére tervezett Bethlen Gábor-szoborpályázat nyertes alkotását is kihirdetik a péntek esti rendezvényen – mondta el Soós Zoltán. A Maros megyei múzeum igazgatója emlékeztetett, a zsűri által kiválasztott két szobor közül végül a marosvásárhelyi származású, Baján élő szobrászművész, Harmath István alkotását választották. Soós Zoltán elmondta, az önkormányzat a szobor felállításának helyszínét már megszavazta, az engedélyeket kell még megszerezni.
A gálaesten a Codex csíkszeredai régizene-együttes lép fel, Spielmann Mihály történész foglalja össze a Bethlen Gábor adományozta rang lényegét, Szélyes Ferenc színművész a kort idéző, Móricz Zsigmond Erdély trilógiájának Tündérkert című, első részéből olvas fel részleteket. Összesen nyolc történelmi előadást tartottak, amelyek során szó esett a Bethlen Gábor előtti korról, az adománylevél jelentőségéről, Erdély felvirágzásáról, az azt követő időszakokról, különös tekitettel Marosvásárhely múltjára. A szervezők marosvásárhelyi történészeket kértek fel, akik a városnak egy-egy korszakát ismertették.
Antal Erika Krónika (Kolozsvár)
A végéhez érkezett Marosvásárhely szabad királyi városi rangra emelésének 400. évfordulója alkalmából a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által szervezett jubileumi rendezvénysorozat: december 2-án, pénteken este 6-tól a Kultúrpalota nagytermében tartják a gálaestet.
„Sikeres volt a Marosvásárhelyen megszervezett Bethlen Gábor-emlékév" – ismertette a végéhez érkezett rendezvénysorozatot Náznán Olga, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke. A Marosvásárhely főterére tervezett Bethlen Gábor-szoborpályázat nyertes alkotását is kihirdetik a péntek esti rendezvényen – mondta el Soós Zoltán. A Maros megyei múzeum igazgatója emlékeztetett, a zsűri által kiválasztott két szobor közül végül a marosvásárhelyi származású, Baján élő szobrászművész, Harmath István alkotását választották. Soós Zoltán elmondta, az önkormányzat a szobor felállításának helyszínét már megszavazta, az engedélyeket kell még megszerezni.
A gálaesten a Codex csíkszeredai régizene-együttes lép fel, Spielmann Mihály történész foglalja össze a Bethlen Gábor adományozta rang lényegét, Szélyes Ferenc színművész a kort idéző, Móricz Zsigmond Erdély trilógiájának Tündérkert című, első részéből olvas fel részleteket. Összesen nyolc történelmi előadást tartottak, amelyek során szó esett a Bethlen Gábor előtti korról, az adománylevél jelentőségéről, Erdély felvirágzásáról, az azt követő időszakokról, különös tekitettel Marosvásárhely múltjára. A szervezők marosvásárhelyi történészeket kértek fel, akik a városnak egy-egy korszakát ismertették.
Antal Erika Krónika (Kolozsvár)