5 százalékkal csökkentik a nyugdíjjárulékot
A képviselőház változatlan formában szavazta meg a munkáltatói nyugdíjjárulék 5 százalékos csökkentését, és elutasította Traian Băsescu államelnöknek az ezzel kapcsolatban emelt kifogását.
Băsescu július második felében visszafordította a parlamentbe a törvényhozói testület által július elején már elfogadott jogszabálytervezetet. Az államfő nem értett egyet a járulékcsökkentéssel, mert szerinte a kormány nem jelölte meg, miből fedezi a költségvetésben a csökkentés nyomán keletkezett bevételkiesést.
A jogszabályt azonban a kormánykoalíció mellett az ellenzék is támogatta, így 307 támogató és 7 ellenszavazattal, illetve 5 tartózkodás mellett a képviselőház elsöprő többséggel megszavazta a tervezetet, amelyet augusztus végén a szenátus is elfogadott. Így azt követően léphet hatályba, ha Băsescu aláírja.
Az államelnök korábban nem jelezte, hogy élni kíván-e azzal a lehetőséggel, hogy az alkotmánybíróságon is megtámadja a jogszabályt, mert – mint mondta – elsősorban a tervezet gazdasági indokoltságát kérdőjelezte meg. Az alkotmánybírósági normakontrollon kívül Băsescu számára nem marad más eszköz arra, hogy megakadályozza a tervezet hatályba lépését.
A járulékcsökkentés október 1-től lépne hatályba. A munkáltatóknak 5 százalékkal kell majd kevesebbet fizetniük az államkasszába az alkalmazottaik utáni nyugdíjjárulékért. Így az eddigi 20,8 százalékos munkáltatói fő járulékkulcs 15,8 százalékra csökken. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelik.
MTI, Erdély.ma

Mise és galuska
Próbálom megérteni a dolgot. Nyisztor Tinka negyedszázada harcol azért, hogy a Keleti-Kárpátok gyimesi átjárójától 70 kilométerre, a Tázló folyócska bal partján fekvő romániai Pusztinán (a színmagyar katolikus faluban, ahol a hivatalos összeírás alapján 2070, a helybéliek szerint 5000 lélek él) magyar nyelven misézhessenek a papok.
Ez ügyben többször járt a Vatikánban, kihallgatást kért a pápától, fogadta őt (és a pusztinai asszonyokat) a püspöki kongregációt vezető bíboros romániai különmegbízottja, de elérni semmit sem tudott. Pedig az Európai Parlament közgyűlése már 2001-ben napirendre tűzte a témát és ajánlást fogalmazott meg. Ez a 9078. számú dokumentum, amelyben ez áll: „Lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy a csángó falvak templomaiban a római katolikus szertartásokat csángó nyelven tarthassák, valamint tegyék lehetővé a csángók részére, hogy a vallásos énekeket saját anyanyelvükön énekeljék.”
A brüsszeli diplomaták azonban nem tudták, hogy a csángó a magyar nyelv egyik nyelvjárása. A jászvásári (iaşi-i) püspök meg arról tájékoztatta a Szentszéket, hogy a csángó nyelvnek nincs írott formája, tehát a liturgiáját sem lehet kidolgozni. Így aztán a francia nyelven folyó vatikáni kihallgatáson, amikor a pusztinai asszonyok magyarul kérdeztek valamit Tinkától, a két bíboros (Pietro Parolin, a pápai állam külügyeinek helyettes vezetője és Michael Banach, a közép-kelet-európai ügyek illetékese) megrökönyödve kérdezte az asszonyokat, hogy milyen nyelven beszélnek. „Magyarul” – hangzott a válasz. De hát a Szentszéket a romániai püspök úgy tájékoztatta, hogy Pusztinán egyedül Nyisztor Tinka beszél magyarul. Még szerencse, hogy a Szentszék minden körülmények között megbízik a püspökeiben.
Illetve az érdekeiben. Mint például 1670-ben, amikor is Petrus Parčević érsek azt kérte a Szentszéktől, hogy „mivel Moldvában szinte az egész katolikus népesség magyar, az emberek a román nyelvű prédikációt nem értik, nem tudnak románul gyónni, hadd misézzünk magyarul”, akkor a Vatikán arra hivatkozott, hogy Moldva a lengyel katolikus egyház fennhatósága alá tartozik, tehát lengyelül vagy románul kell imádkozni. Később még ennyit sem foglalkoztak a formalitásokkal, 1889-ben Camilli jászvásári püspök egyenesen megparancsolta pásztorlevelében, hogy „a plébániák templomaiban a pápai enciklikában előírt imádságok semmi más nyelven nem mondhatók, csak románul”. A jászvásári püspökségen ezt a (cinikus) álláspontot követik ma is: „Ha a pusztinaiak valóban tudnak magyarul, akkor minden bizonnyal bevezetik majd számukra a magyar nyelvű miséket.
Ha nem beszélik a nyelvet, akkor erre nincsen mód.” Azóta eltelt nyolc esztendő. Nyisztor Tinka – akit a középkorban feltehetően megégettek volna – többször bebizonyította, hogy tud magyarul. Megvédte doktori disszertációját, a néprajztudományok doktora lett, ő az első csángó, aki anyanyelvén elérte ezt a tudományos fokozatot. Ami nem semmi, hiszen darukezelőként kezdte a sepsiszentgyörgyi gépgyárban. Ráadásul a mai napig munkanélküli. Akár el is keseredhetett volna, de nem az a típus. Inkább tagja lett a Magyar Néprajzi Társaságnak és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, előadásokat tart a svájci Neuchâtelben, szülőfalujában Közösségi Házat szervezett, megalakította a Szent István Egyesületet. És imádkoznak magyarul is. Igaz, nem a templomban, hanem odahaza, a házak udvarán. Ám, aki részt vesz egy ilyen virrasztáson, mintha Huszárik Zoltán filmjébe csöppent volna – ahol az öregasszonyok Isten szabad ege alatt elaltatják a holtfáradt Szindbádot –, ráébred arra, hogy létezik egy másik, archaikus világ is, az életnek egy régies formája, ami a frissen szedett vadáfonya, rókagomba, a száradó som illatában, a savanyú pityókaleves, a bodzabor ízében, a csikókonyha tűzterében pattogó fahasábokban rejtőzik. A kék tornácos, fűszerkertes pusztinai házban, amit akár boszorkánytanyának is mondhatnánk, ha nem áradna minden szegletéből a szeretet.
Nyisztor Tinka tehát nem elkószált otthonról, hanem hazacsángált. Lehetett volna külföldi oktató, nem ily töltőtoll koptató néprajzos, de divatos témák helyett ő Hétköznapok és ünnepnapok címmel a moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiáját írta meg. Miért nem reggeliznek a csángók? Miért esznek csak naponta kétszer? Miért jellemző a savanyú ízvilág? Ha savanyításra korpaciberét, somot, savanyítósót és főként savót használnak, ami az oltott tehén-vagy juhsajt készítésének mellékterméke, akkor miért van kétfajta neve? Mikor „savanyú a sebes” és mikor „sebes a savanyú”? Milyen a csángó galuska? Merthogy semmi köze a nokedlihez, azt már most eláruljuk. A csángó galuska egyfajta böjtösen készített töltike, a húst paprikával, káposztával, sárgarépával, zellerrel lazítják. Bőven tesznek bele rizst, és nem feltétlen káposzta-, sokszor szőlő-, martilapu-, sóskalevélbe göngyölik. De csigázhatjuk még az érdeklődést: a moldvai csángók konyháján még fellelhetők olyan középkori archaikus ételek is, mint a kásaleves, lipapánkó, somos, szilvás faszulykaleves, sült veréb, rántott pacal, csigatokán, a mindenhez kínált muzsdéj. Szóval most így él Nyisztor Tinka, akinek eredeti neve Dani Kati, a román hatóságok adták neki a Nistor Tinca nevet, amit ő dühében magyarosított Nyisztor Tinkára.
Mert lehet igaz a mondás, hogy senki sem próféta a saját hazájában. De azért néha előfordul.
Vinkó József
valasz.hu, Erdély.ma

Rajtra készen az iskolahálózat
Ötvenháromezer napközisnek, illetve diáknak kezdődik meg az új tanév alig egy hét múlva Hargita megyében. Pár százzal csökken a tanulók száma, néhánnyal az induló osztályoké is, és több tanintézet aligazgató nélkül maradt. Jövő hétfőn indul az oktatás.
Kevesebb mint egy héten belül elkezdődik a 2014–2015-ös tanév, Hargita megyében mintegy 53 ezer napközist, illetve diákot várnak a tanintézetek. Mint azt Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, nem állt meg az elmúlt években tapasztalt tendencia, azaz idén is csökken az iskolakezdő diákok száma.
A tanfelügyelőségnek csak a tanév megkezdése után lesznek pontos adatai erről, de úgy vélik, mintegy 500–600-zal lesz kevesebb diák az előző tanévhez képest. Az összevonások miatt a múlt évinél valamivel kevesebb lesz az induló osztályok száma is, de a csökkenés nem jelentős, leginkább vidéki településeken csökken az induló csoportok, illetve osztályok száma, városokon pedig a szakközépiskolákban, ugyanis ezekben végeztek az utolsó, úgynevezett progresszív évfolyamok is – fejtette ki Bartolf Hedvig, azt is hozzáfűzve, hogy az új tanévtől újraindul a szakmunkásképzés, így ez újonnan induló osztályokat jelent.
Javuló állapotok
A tanintézetekben lezajlottak a tanfelügyelőségi és közegészségügyi ellenőrzések, az eredmények pedig azt mutatják, hogy az egy évvel korábbi helyzethez képest javultak az előírt feltételek a napközikben és iskolákban, a múlt évi 89 százalékhoz képest idén 92 százalékban találták rendben a körülményeket a tevékenység megkezdéséhez, így a tanintézetek jelentős része a közegészségügyi működési engedélyt is megkapta.
Akárcsak az elmúlt években, idén is jóindulatúak voltak az ellenőrzések során, ugyanis ott is megadták a működési engedélyt, ahol a szükséges munkálatok – például a padló cseréje, épületjavítás vagy más fejlesztés – elkezdődött, de várhatóan csak az iskolakezdés után fejeződik be – tájékoztatott a főtanfelügyelő. Kifejtette azonban azt is, hogy természetesen van, ahol a körülmények még nem felelnek meg maradéktalanul az elvárásoknak, de a tanintézetek jó részében ezek olyan problémák – például a szeméttároló helyéül szolgáló betonalap hiánya –, amelyek nem akadályozzák az oktatás elkezdését.
Van, ahol komolyabb gondok is vannak, de idén olyan már nem fog előfordulni, mint tavaly, amikor az iskolák állapota miatt, a diákok biztonságát szem előtt tartva a megyei közegészségügyi igazgatóság nem engedélyezte az oktatás megkezdését a székelyandrásfalvi, valamint a Kászonokban található jakabfalvi iskolában. Vannak viszont olyan kis, vidéki településeken található iskolák, ahol már nem fognak felújításokat végezni a helyi önkormányzatok, ugyanis ezekbe mindössze néhány gyerek jár, és utánpótlás sem lesz, ugyanis születések nem történtek az adott településen.
Kevesebb aligazgató, több iskolabusz
Az új tanév az aligazgatók számában is szegényesebb lesz a múlt évinél, ugyanis az oktatási minisztérium által kifogásolt bérköltségtúllépés miatt elrendelt költségcsökkentő intézkedések következtében a húsznál kevesebb osztállyal induló tanintézetekben megszűntek az aligazgatói állások. Mint azt Bartolf Hedvigtől megtudtuk, Udvarhelyszéken például a székelyvarsági, nagygalambfalvi és lövétei tanintézetek vannak hasonló helyzetben, de a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumban is megszűnt az aligazgatói munkakör.
A megye iskolahálózatának buszparkja viszont bővült, a siménfalvi és kápolnási iskolák kaptak értesítést a közelmúltban, hogy a minisztérium kiutalt számukra egy-egy új iskolabuszt. Hargita megye várhatóan még az év vége előtt további kilenc iskolabuszt kap, a kiutalási naptár szerint a járművek az október–december közti időszakban érkeznek meg.
Széchely István, Székelyhon.ro

„Gondatlanságból elkövetett" holokauszttagadásért feljelentették Pontát
„Gondatlanságból elkövetett" holokauszttagadásért feljelentette Victor Ponta miniszterelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) az ActiveWatch nevű román egyesület kedden. A médiafigyelő civil szervezet egy televíziós műsorban elhangzott hasonlatért kérte a miniszterelnök megbírságolását. A szociáldemokrata miniszterelnök azt állította, hogy politikai ellenfele, a jobboldali Traian Basescu tíz éves államfői ténykedése „olyan következményekkel járt a román társadalomban, mint a náci rezsim Németországban".
Az ActiveWatch szerint a kijelentés – még ha nem is szándékosan – a nácizmus bűneit bagatellizálja, és ezáltal megalázza a holokauszt áldozatait.
Klaus Johannis, a jobboldali Keresztény-liberális Szövetség államfőjelöltje azt mondta: bármelyik európai politikusnak a hivatalába került volna egy ilyen kijelentés. Kifejtette: a hasonlat megengedhetetlen sértés azoknak, akiknek el kellett szenvedniük a náci diktatúrát és annak következményeit, Pontának pedig legalábbis bocsánatot kellene kérnie, amennyiben tévedésből tett ilyen kijelentést.
Ponta kijelentését korábban Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke is botrányosnak nevezte és felszólította az európai szocialistákat, hogy határolódjanak el tőle.
Közleményben tiltakozott Aurel Veiner parlamenti képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is mérhetetlen és elfogadhatatlan politikai hibának minősítve a kormányfő hasonlatát. Az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta azt állította: Veinert megtévesztette az a „túlzó, lejárató kampány", amelyet Basescuval kapcsolatos „politikai nyilatkozata" ürügyén indítottak ellene politikai ellenfelei. Ponta azzal védekezett: amikor Basescu kommunistáknak nevezi a szociáldemokratákat, akkor vélhetően ő sem tagadja ezzel a kommunisták által elkövetett bűnöket.
A CNCD faji, etnikai, nemi, vallási, szociális és más természetű diszkrimináció esetén állapíthat meg kihágást: az egyének kárára történt hátrányos megkülönböztetést 30 ezer lejig, csoportok diszkriminációját pedig a 100 ezer lejig terjedő bírsággal sújthatja.
MTI, Erdély.ma

A játéké a főszerep (Kezdődik a Pulzart)
A játék évében játékosnak szánt sajtótájékoztatón ismertették a szervezők az idén második kiadásához elért Pulzart Fesztivál programját: a ma kezdődő, vasárnap estig tartó rendezvényen a színházé, általában a játéké a főszerep, de azért irodalomból és képzőművészetből is jut minden napra. Szerencsés időszakban szervezik a Pulzartot, a nyár lejárván, szabadságolásokból feltöltődvén, a kultúrafogyasztó sepsiszentgyörgyiek – és nem csak – kiéheztek már mindenféle színházi előadásokra – véli Sztakics Éva alpolgármester. Hozzátette, a fesztivál megrendezésére az önkormányzat saját költségvetéséből 120 ezer lejt különített el, ehhez még egymillió forintos támogatást adott a Nemzeti Kulturális Alap, a jegybevételből olyan húsz-harminc ezer lejre számítanak. A fesztivál alakulását Barta Mónika, a rendezvényt szervező városimázs iroda vezetője ismertette. Elmondta, több egyeztetés után arra a megállapításra jutottak, a játék évének nem csupán a színészek játékát kell jelentenie, de a mindennapokba becsempészett játékot, a városlakókat is erre szólító kezdeményezést. Ennek megfelelően rendhagyó megnyitója lesz a Pulzartnak holnap délelőtt, nem díszbeszéddel, hanem egy nagy közös játékkal, az Erzsébet parkban és a városközpont több részén kihelyezett pityköves játék, twisterek, pókhálós, fakarikás játékok felajánlásával – ezek egyébként a fesztivál egész ideje alatt köztéren maradnak, bárki bármikor elszórakozhat velük. A megszólítás amúgy célzatos, hiszen a rendezvények legtöbbike korlátozott befogadóképességű zárt terekben zajlik, így a központban, illetve a város több helyszínén kihelyezett játékoktól azt remélik, a városlakók jobban átérzik, hogy épp fesztiválozik Sepsiszentgyörgy. A Pulzart programjának összeállításában azt tartották szem előtt, hogy ne csak ismert nevű művészeket hívjanak el, hanem új irányvonalakat mutathassanak meg, illetve pályakezdők – fiatal rendezők, látványtervezők – is bemutatkozási lehetőséghez jussanak. Fontosnak tartották ugyanakkor az alkotókkal való személyes találkozás lehetőségének biztosítását, és nemcsak a színészekkel, hanem írókkal, képzőművészekkel is: ezért került a rendezvény minden napjára egy-egy író-olvasó találkozó, kiállítás-megnyitó – és e téren újdonság egy újabb sepsiszentgyörgyi tárlatlehetőség avatása, a Köntés Kiállítótéré. Ami a színházi előadásokat illeti, műfajilag hihetetlenül színes a kínálat, fogalmazott Márton Imola, a M Stúdió vezetője, a tárgyszínházi, dokumentum-színházi előadásoktól a prózai, táncszínházi és táncperformance-ig minden stílusból kaphat ízelítőt a néző.
Váry O. Péter, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jeges, a harmadik betyár
Máté Györgyről, akit a mai napig mindenki Jegesként emleget, csak egyetlen hiteles fénykép maradt fenn. A kászonaltízi özvegy Becze Józsefné Keresztes Mária tulajdonában található az 1950-ben készült fehér-fekete felvétel, amelyen Jeges együtt látható katonacimborájával, néhai Becze Józseffel. Tudomásunk szerint több fénykép nem került elő Jegesről, a harmadik betyárról, az ozsdolai Dézsi Dénes és Pusztai Ferenc harcostársáról.
Máté György, Jeges 1928. március 23-án Kászonfeltízben született. Apja Máté Imre negyven éves földműves, anyja, Hamar Rozália harminchat éves (külön élt első férjétől, akitől Jeges született, és összeállt Sánta Györggyel, aki a születést is bejelentette). Jeges gyermekéveit Kászonfeltízben töltötte. 1936-ban íratták be az első osztályba. 1950 áprilisában bált tartottak Kászonimpérben. Okos Dénes, Kászonaltíz legelső kommunista néptanácselnöke is jelen volt a szombat esti táncmulatságon. Bicskafokkal hozzáütött az akkor huszonkét esztendős Máté Györgyhöz, akivel egy lány lekérése miatt szólalkozott össze. Hamarosan Jegest a Brassó környéki mészkőbányába munkaszolgálatos katonának vitték. Lelke mélyén forrt benne a bosszú, hogy minden rosszat a néptanácselnöknek köszönhet.
Egy hónap után pár napra hazaengedték. Május 28-án este, amikor a néptanács elnöke belépett a háza kapuján, valaki lelőtte. Jeges éppen május 28-án késő este érkezett vissza a katonai egységhez, amikor azzal fogadták, hogy keresik. Az első számú gyanúsított ő volt, mivel mindenki tudta, hogy haragban volt Okos Dénessel. Jeges hiába állította, hogy ő aznap már a kora délutáni órákban elindult a tusnádi vasútállomásról, nem hittek neki, az ő nyakába varrták a gyilkosságot, s így lett belőle egyik napról a másikra katonaszökevény. A tettes kilétére azóta sem derült fény. Jeges a havasokon keresett és kapott menedéket. Felfegyverkezett, és előbb magányos farkasként, majd Dézsi Dénes halála után Pusztai Ferenccel együtt harcolt a gyűlölt kommunista rendszer ellen. 1955. október 23-án, vasárnap a milicisták üldözőbe vették a Kászonokban tartózkodó Jegest. Kászonaltízben aznap kifosztotta az ökröket és hizlalt borjúkat átvevő kézdivásárhelyi központ alkalmazottjait, akik az átvett állatokért a sorban álló gazdáknak pénzt akartak adni. Elvette tőlük az állatok kifizetésére szánt összeget, azt hangoztatva, hogy az állam pénzét viszi el, nem az emberekét. Megkezdődött az üldözése.
Tűzharc közben Jeges a mezőn át Kászonújfalu irányába menekült, ahol nyomát veszítették. A falu szélén Borbáth András udvarán talált búvóhelyet. Aznap Kalányos József (Sudri) önkéntesen beállt a Jegest üldözők közé. Ez lett a veszte: amikor Borbáth András udvarán kinyitotta a tyúkketrec ajtaját, és meglátta Jegest, elkiáltotta magát: Itt van Jeges! Jeges nem tétovázott, három golyót röpített a testébe. Az üldözést vezető tiszt kiadta a tűzparancsot: szitává lőtték a tyúkketrecet, ahonnan Máté György élettelen testét is kivonszolták. (A Borbáth-portáról a tyúkketrec 2008-ban Kézdisárfalvára került, ahol Balázs Barna kocsmárosnál, régiséggyűjtőnél ma is látható.) Odahívatták az édesapját, hogy nézze meg a fiát, akit először nem ismert meg az arcáról, de amikor kigombolták az ingét, és megnézte testén az egyik forradást, már tudta, hogy az ő fiát lőtték le. Jeges és Kalányos holttestét a kézdivásárhelyi kórház boncolótermébe szállították. A boncolás után Sudrit hősként temették el, Jeges testét azonban nyomtalanul eltüntették. A fáma szerint elégették. Ma sem lehet tudni, hogy valóban mi történt Jeges holttestével. A Hargita megyei Volt Politikai Foglyok Szövetsége 1998. október 17-én a kászonaltízi temetőben emlékkeresztet állíttatott Jeges emlékére. A kereszten a Máté György Jeges, 1928–1955, a kommunista rendszer áldozata bajtársaival, Dézsi Dénessel és Pusztai Ferenccel együtt. E jel állíttatott 1998 októberében felirat olvasható.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A romániai Székelyföld autonómia statútuma (Dokumentum)

Kapunyitás előtt a Sapientia bentlakása
Egyelőre "háziaknak"
Az utolsó 500 méterhez érkeztek a munkálatok a Sapientia marosvásárhelyi karának tavaly óta épülő bentlakásánál, és remélhetőleg szeptember 15-én, tanévkezdéskor a diákszálló megnyitja kapuit első lakói előtt – nyilatkozta dr. Kelemen András, a kar dékánja. A magyar kormány finanszírozásával felépített, 240 férőhelyes bentlakásban garzon és apartman típusú lakások várnak a diákokra, eddig száz igénylés érkezett, elsősorban az elsőévesek részéről. A dékán elmondta, hogy egyelőre a Sapientia diákjainak biztosítanak szállást, a későbbiekben viszont, ha úgy alakul, más egyetemek hallgatóit is befogadják. A többszintes épületben lévő garzonok lakóinak 170, az apartmanokba beköltöző diákoknak 130 lejes bérleti díjat, illetve a közköltséget kell majd fizetniük, ugyanakkor havi 150 lej értékben étkezési jegyet is kell váltaniuk a tanintézet főépületében lévő étkezdébe. A bentlakás saját étkezdéje majd az elkövetkezőkben felépítendő második épületszárnyban kap helyet. Dr. Kelemen András arról is tájékoztatott, hogy a Sapientia marosvásárhelyi karán jövő hét elején, hétfőn indul az élet, az első úgynevezett regisztrációs hét lesz, amikor is az adminisztrációs ügyek intézése zajlik, a tanítás szeptember 22-én kezdődik, az ünnepélyes tanévnyitóra viszont csak október 3- án, az egyetem napján kerül sor.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem a korábbi évekhez hasonlóan csak a diákok egy részének tud bentlakást biztosítani, a főépületben 6, a Joliot Curie utcában lévő internátusban 27 hely áll rendelkezésre. Ezekre eddig 40 diák jelentkezett, az őszi pótfelvételi után azonban még bizonyára nő az igénylők száma. A szobák kiosztását illetően az elsőéveseknél a felvételi, a többieknél a tanulmányi eredményt veszik figyelembe, pár helyet pedig a szociálisan hátrányos helyzetben lévő diákok számára tartanak fenn – tudtuk meg az egyetem titkárságán.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szeptember 10–15. között függesztik ki a bentlakási helyeket. A Petru Maior Egyetem internátusi helyeiről a tanintézet gazdasági igazgatójának távolléte miatt nem sikerült információhoz jutnunk, az azonban egyértelmű, hogy az új bentlakási épület anyagiak hiányában idén sem készült el.
n. sz. i. , Népújság (Marosvásárhely)

„A mélységeket megmutatva”
Nagy Alfréd kapta az idei Kaszás Attila-díjat
Amint arról tegnap este már hírt adtunk, Nagy Alfréd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja vehette át idén a Kaszás Attila-díjat. A művész – aki az elismerés átvételekor azt emelte ki, hogy rengeteg embernek tartozik köszönettel, de közülük csak párját, Szendét említette – a hétfő esti, a Győri Nemzeti Színházban rendezett gála után újságíróknak arról beszélt: fontosnak tartja, hogy a színészek tükröt tartsanak az emberek elé, de ezt a mélységeket megmutatva, nem pedig a felszínt súrolva kell megtenni.
Manapság a színház és a televízió is a szórakoztatás irányába hajlik egyre inkább, ilyen esetben még inkább szükség van olyan alkotásokra, olyan produkciókra, amelyek megpróbálják a mélyebb rétegeket is megérinteni, „én inkább ebben vennék részt szívesen, mint a habok továbbhabosításában” – mondta Nagy Alfréd.
Az ünnepségen elhangzott: az elismerés azokat hivatott díjazni, akik az előző évadban egyszerre mutattak kiemelkedő színvonalú művészi teljesítményt és fejtettek ki jelentős közönségszervező tevékenységet társulatukon belül, megjelenítve a díj mottóját is: Embernek lenni nem szerep.
Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), Budapest XII. kerületének polgármestere, az elismerés egyik alapítója a gálaesten elmondta: úgy döntöttek, hogy az elismerésnek „díjszerű” megjelenést is adnak, a kiírt pályázatra – amelyben kikötötték, hogy Kaszás Attilát nem ábrázolhatja a díj – több mint harmincan indultak. A győztes Paulikovics Iván munkája lett: a szobor egy meghajló nőt ábrázol.
A díjért Pogány Judit, az Örkény Színház művésze, Schneider Zoltán, a Radnóti Színház társulatának tagja és Nagy Alfréd, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze versengett. A korábban legtöbbször a fővárosban megrendezett Színészünnep Pécs és Székesfehérvár után látogatott a kisalföldi megyeszékhelyre. Az idei díjra mintegy negyven magyar nyelven játszó teátrum állított jelöltet, akik maguk közül választották ki a három döntőst. Pogány Judit Örkény Macskajátékának Orbánnéjaként, Schneider Zoltán Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című művének Johanjaként, míg Nagy Alfréd Tadeusz Slobodzianek kortárs lengyel szerző Ilja prófétájában, a Második szerepében lépett fel a fesztiválon.
Nagy Alfréd 1977-ben, Gyergyószentmiklóson született, 2001-ben diplomázott a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. Több filmszerepet tudhat maga mögött, 2003-ban a legjobb drámai páros díjával tüntették ki a sepsiszentgyörgyi Atelier Nemzetközi Színházi Fesztiválon, 2009-ben pedig a Fiatalok Kisvárdáért nevű szervezet Őstehetség díját vehette át a Magyar Színházak XXI. Fesztiválján.
Szabadság (Kolozsvár)

Kálvária kápolna: már nem fenyegeti omlásveszély
A kolozsmonostori templom tőszomszédságában lévő Kálvária kápolna májusban elkezdett tatarozása ebben a hónapban befejeződik.
A munkálatokat Geréd Imre városi RMDSZ-es tanácsos is megtekintette a napokban, hiszen azt az RMDSZ frakció segítségével a városi költségvetésből 30 ezer, a megyei költségvetésből 35 ezer lejjel támogatták. Kádár István helyi plébánostól megtudtuk: a munkálatokhoz szükséges 122 500 lej 90%-át sikerült eddig előteremteni, a támogatásokon felüli összeget saját forrásból pótolta az egyház. – Megerősítettük a kápolna körüli életveszélyes állapotban lévő támfalakat, a templom északi oldalán új vízelvezető rendszert alakítottunk ki, továbbá csatornázási, szigetelési munkálatokat is végeztünk. Sajnos, az 1831-ben épült kápolnán 1970-ben végzett munkálatok többet ártottak, mint használtak. Nincs már pénzünk arra, hogy a Kós Károly által tervezett harangláb fa részét speciális anyaggal kezeljük – összegzett lapunknak a plébános.
(N.-H. D.), Szabadság (Kolozsvár)

Internetről tanulhatnak az elemisták?
Az internetre feltöltött digitális tankönyvekből tanulhatnak a tanévkezdést követő időszakban az első és második osztályos diákok, az új tankönyvek nyomtatott változata ugyanis bizonyosan nem készül szeptember 15-ére.
Jelenleg a közbeszerzésen kudarcot vallott kiadók által benyújtott óvások elbírálása zajlik, és a döntés meghozataláig leállították a közbeszerzési procedúrát. Így még azokkal a kiadókkal sem tudott szerződést kötni az oktatási minisztérium, amelyek pályázata sikeresnek bizonyult.
„Azt hiszem, jó irányba haladunk, és szeptember 15-ére lesznek tankönyvek, természetesen digitális formátumban. Ha a döntés (melyet az óvásokat elbíráló bizottság hoz – szerk. meg.) pozitív lesz, a tankönyvek digitális változatát a szerződések aláírása után azonnal feltöltjük az internetre” – közölte Remus Pricopie oktatási miniszter.
Varga Károly, a Korvin kiadó vezetője úgy nyilatkozott, bár megnyerték a versenytárgyalást, és ők készíthetik el az egyetlen magyar tankönyvet, az első osztályosok ábécéskönyvét, várniuk kell. „Az óvások elbírálásáig leállt a folyamat, ameddig nincsenek meg az eredmények, nem lehet megkötni a szerződéseket. Így nem lesznek készen a tankönyvek iskolakezdésre, ezért a pedagógusoknak sajnos más megoldást kell találniuk” – mondta a kiadó vezetője.
Az óvások elbírálásának van egy meghatározott határideje, amit be kell tartani, nem az Országos Óváselbíráló Bizottság hibája, hogy késnek a tankönyvek – adta tudtunkra Ovidiu Zară, a bizottság szóvivője. „Az elbírás időtartama 20 nap, amelyhez hozzáadódhat még 10 nap, amennyiben nincsenek meg a szükséges dokumentumok. Ezek leadása után van egy meghallgatás, csak ezt követően kezdődik el maga az elbírálás. Jó esetben 13–14 nap alatt eredményhirdetésre kerül sor. Ebben az ügyben azonban a hét vége felé fejeződik be a folyamat. Természetesen a végleges döntést is megtámadhatják a bíróságon, azonban az estek 98 százalékában ez nem történik meg. Mi megtesszük a tőlünk telhetőt, igyekszünk a hét végéig elbírálni a 11 beérkezett óvást” – jelentette ki a szóvivő.
A várakozásban a pedagógusoknak jutott a legnehezebb feladat, hiszen az új tanterv követelményeit össze kell egyeztetniük a régi könyvek anyagával. Karp Ágnes vásárhelyi tanítónő elmondta, a pedagógusnak előre át kellene tanulmányoznia az új könyveket iskolakezdés előtt, de nem hogy erre nincs lehetőség, még új módszereket is ki kell találniuk a helyzetre.
„Egyelőre egy könyvünk biztosan lesz az első osztályban, az ábécéskönyv, de azt sem tudjuk, mikor lesz meg. Még van esély arra, hogy az első és másodikos román nyelvű matematika könyvet lefordítják magyarra, de ezt sem tudjuk biztosra. Nehéz lesz ezt a tárgyat a régi tankönyvből tanítani, mert az új tanterv szerint a matematika és a környezetismeret egy tantárgy. Román és magyar nyelvből kommunikáció alapú a tanterv, a könyvek mellett hanganyagok is vannak, ezt sem tudjuk fedezni a régi könyvekből. Az egyetlen megoldás, hogy összeülünk a pedagógusokkal, megpróbáljuk összeegyeztetni az új tantervet a régi könyvekkel, és várunk” – mondta lapunknak a pedagógus.
Pricopie: felkészültek az iskolák
Sokkal jobban áll az iskolák felkészülése az új tanévre, mint az elmúlt időszakban – jelentette ki Remus Pricopie oktatási miniszter. Mint mondta, bár idén is lesznek olyan iskolák, melyek nem kapnak működési engedélyt, de sokkal kevesebb, mint a korábbi esztendőkben. Rámutatott, az, hogy a tanintézet megkapja vagy sem a működési engedélyt, jórészt az adott település infrastruktúráján múlik. Ugyanis nézzen ki bármilyen jól egy iskola, ha nincs benne vezetékes víz és csatornázás, a hatóságok nem bocsátják ki számára a működési engedélyt, hangsúlyozta a miniszter.
Krónika (Kolozsvár)

Négyes ünnepet ülnek Gyimesfelsőlokon
Megalapításának huszadik évfordulóját ünnepli vasárnap a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium – tudtuk meg Berszán Lajos atyától.
Az iskola alapítója emlékeztetett, hogy az oktatás beindításakor még egyetlen épület sem állt rendelkezésükre, a település klubtermében tartották az órákat, és a plébánián szállásolták el a távolabbról érkező gyermekeket. Jelenleg már két épületet használhatnak diákjaik, sőt nemsokára a tornateremben is tarthatnak órákat. Így az évfordulón tartandó tanévnyitó ünnepségen nemcsak az új agroturisztikai szakiskolai osztály indulásáért adnak hálát, hanem megáldják az elkészült tornatermet is.
Az ünnepség fél tíztől kezdődik, az iskola vezetősége a Komjáti templomnál fogadja a vendégeket, onnan lovas menettel vonulnak az iskola udvarára, ahol a jelenlevők Szent Erzsébetről tekinthetnek meg irodalmi összeállítást. Ezt követi a tanévnyitó szentmise, amelyen a diákok szellemiekben és lelkiekben való fejlődéséért imádkoznak. Végül Kiss-Rigó László szeged-csanádi egyházmegyés püspök megáldja az elkészült tornatermet, amelyet használatba is vehetnek a diákok.
A gimnázium tornatermének megépítéséhez múlt nyáron láttak hozzá: a tervezési, engedélyeztetési és egyéb előkészületi költségeket Kiss-Rigó László püspök anyagi támogatásából finanszírozták. Tavaly szeptemberben a magyar kormány 200 millió forinttal járult hozzá az elkezdett munkálatok folytatásához, mesélte Berszán Lajos. Kifejtette, ebből a pénzből sikerült felépíteni a tornatermet: kialakították a játékteret, az öltözőket, a mellékhelyiségeket, a lelátót, beszerelték a nyílászárókat, lefestették a falakat, lerakták a padlózatot.
Az épület ezen részét a diákok már szeptember 15-től használhatják. Emellett az alagsorban szeretnének egy medencével ellátott termet is kialakítani. Berszán atya szerint a tornatermet a szomszédos általános iskola diákjai számára is felajánlották, így rossz idő esetén, illetve telente ők is használják majd az újonnan elkészült épületet.
Kömény Kamilla, Krónika (Kolozsvár)

Elhunyt Dehel Gábor
A kolozsvári színész-rendezőt íróként is ismerhettük, Székelyudvarhelyen is sokat rendezett, illetve játszott.
Az ismert színész-rendezőt 74 éves korában érte a halál hétfőn. Dehel Gábor 1940. április 29-én született Szatmárnémetiben, 1962-ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színész volt, de a nyolcvanas években rendezői szakot is végzett Bukarestben.
A kilencvenes években kezdett rendezni a Kolozsvári Magyar Operában, többek között Huszka Jenő Mária főhadnagyát, illetve Kacsóh Pongrác János vitézét vitte színre, ugyanakkor Erkel Ferenc összes operáját színpadra állította.
A színészet és a rendezés mellett Dehel író is volt, hiszen több novelláskötete is megjelent, de készített színészportrékat is (például Bisztrai Máriával, Petru Groza színész-lányával is készített egy interjúkötetet, és Márton Melindával is), illetve riportokat, színházi cikkeket és drámákat is írt.
Két regénye, a Kulisszatitok (1974) és az Öngól (1980) is megjelent. Munkásságáról, pályafutásáról ebből a Szabadság napilapnak adott, néhány évvel ezelőtt interjújából is sokat meg lehet tudni.
Dehel Gábor a kétezres évek elején több évig játszott és rendezett a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Szanházban is. Színészként a Komámasszony, hol a stukker? című előadásban a Méltóságos urat, a Don Juanban a címszereplő apját, a Sorin Militaru által rendezett Sirályban pedig az öreg Szorin Pjotr Nyikolajfevicset alakította.
Ő rendezte a Viktória (2001), a Mágnás Miska (2002), a Csárdás (2003) operetteket, illetve A szabin nők elrablása (2004) című zenés bohózatot is.
KATONA ZOLTÁN
Dehel Gábor /Szatmárnémeti, 1940. ápr. 29. – Kolozsvár
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Az űrlap alja
Az ortodox Munkácsy
Mi váradiak (is) sajnos sokan és sokszor járunk elhunyt szeretteink emlékhelyeihez a városvégi Rulikowski temetőbe. Busszal, gyalogosan, biciklivel vagy bárhogyan, az út a régi, rosszemlékű „Vörös Hadsereg”, azaz volt „Armatei Roşii” utcavonalán vezet, amiből a ’90-es fordulatkor a ro-„şii” nyomán csak néhány betűvonással lett ro-„mâne”. Időközben itt is kinőtt a földből néhány ortodox templom (összesen három is). Esetünkben, az egyik stilizált faszerkezetű imaház, a nagyváradi katonai helyőrséghez tartozó istenháza külső falára lettünk figyelmesek, amelyen egyebek mellett egy vallásos festmény-reprodukció is díszeleg. Nem tévedés, a kép Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című munkájának reprodukciója, ami önmagában nem is gond, sőt örömteli is lenne ez az összművészeti és vallási együttértés, ha nem volna a repró alól gondosan kihúzva aranyszínnel (!) mind a kép szerzőjének, mind pedig címének eredeti magyar felirata. Egy dolog azonban elkerülte a buzgó „hamisítók” figyelmét, a kép alján még halványan látható egy szöveg, miszerint a reprodukció „Egyházy Ágoston és társa” valamikori kiadványa. Azt csak sejthetjük, hogy az egykori laktanyák területén esetleg hol is találhatták a 2001-ben állított templomhoz a buzgó „új” hívek a képet, amely most a „hazai” Isten dicsőségét hirdeti cenzúrázva, az viszont egyértelműen felháborító, hogy ilyen módon tűznek zászlót és hazugságot minden „itthon” talált kincsre.
Tóth Gábor, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Ízelítő a Dózsa 1514-ből
Töredékeket mutat be a csíkszeredai Role zenekar a Dózsa 1514 rockdrámából szombaton este nyolc órától a gyergyószárhegyi Tatárdombon. A produkció közel száz személy közreműködésével valósul meg.
Gubcsi Lajos szövegkönyvére Nagy Tivadar, a Role vezetője írt zenét, a szombati bemutatón fellép egy kisebb kórus, a csíkszentkirályi Vadrózsa Néptáncegyüttes, a csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes és több meghívott előadó.
„Tavaly májusban keresett meg Gubcsi Lajos a szövegkönyvvel, kicsit átírtuk, pörgőbbé tettük, mozgalmasabbá, és bevállaltuk, hogy közösen megcsináljuk. Neki is fogtam dolgozni a zenei alapokkal. A munkamódszerünkhöz hozzátartozik, hogy mindig szeretjük élő helyzetben kipróbálni, és csak utólag rögzítjük a dalt. Sok-sok munka után kiderült, hogy nem igazán lesz támogatás, anyagi háttér. Ötszázadik évforduló van idén, és az eredeti tervek alapján Dózsa György-év kellett volna legyen, de Holokauszt-év lett, és ez a pályázatoknál is nagyon érződött. Tudtuk, hogy sok társulat készül Magyarországon a Dózsa emlékévre nagy lélegzetű művekkel, ezért félretettük. Aztán tavasszal kiderült, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy mégsem Dózsa emlékév lesz, hogy szinte mindenki félretette az ilyen műveket. Akkor úgy gondoltuk, hogy nekivágunk ismét, mert mindig az árral szembe szoktunk menni, és ez így rendben is van” – számolt be Nagy Tivadar az előzményekről. Elmondta, épp budapesti turnén voltak, amikor felkérték őket, hogy mutassák be a művet a Székely Vágtán, de végül az nem valósult meg.
Miért csak töredékek?
„Le is tettünk az egészről. Aztán ezelőtt két héttel úgy gondoltuk, mégiscsak jó lenne, ha pontra tennénk, és felmerült az ötlet, hogy szeptember 13-án lesz a tatárdombi megemlékezés, és kapcsoljuk ehhez az eseményhez a Dózsa bemutatóját. Egyértelmű volt, hogy ennyi idő alatt nem lehet semmiképpen egy rockdrámát színre vinni, így most egy koncert keretében mutatjuk meg az erősebb momentumokat, és adunk egy kis ízelítőt a műből. És hátha támogatót is találunk arra, hogy a nagy volumenű művet bemutassuk. Az a jó, hogy rengeteg művész kolléga akadt, akikkel ilyen rövid idő alatt is bele tudtunk vágni” – mutatott rá a zenekarvezető.
A fellépők
Nagy Tivadar szerint mindamellett, hogy ezúttal töredékeket mutatnak be a rockdrámából, a koncert betekintést nyújt abba is, hogy milyen lehetne a produkció, ha az eredeti elképzelés szerinti közel ötszáz fellépő lépne a színpadra. A szombaton bemutatandó produkció koreográfusa Kósa Gabriella és Kelemen Szilveszter. Dózsa György szerepében Bilaus András látható, Dózsa anyját Bodor Emese, Dózsa kedvesét Sántha Zsuzsanna, Dózsa Gergelyt Veress Albert, Lőrinc papot Bene Zoltán, Csobádot Antal Tibor, Bakócz Tamás bíborost Csiszér István, Perényi Imrét Günther Ottó alakítja. A kórusban fellép: Csiszér István, Gál Tünde, Hompoth Arthur-Norbert, Kerekes Otília, Kosztándi Ferenc Kinga, Kristóf Károly, Küsmödi Roland és Petres Kinga.
„Majdnem mindent önköltségből állunk, nagyon kevés támogatónk van, a legfőbb támogatóink az előadók. Az volt a lényeg, amikor a szereposztáson gondolkodtunk, hogy minél karakteresebb és eltérőbb egyének legyenek, hogy mikor párbeszédek vannak, legyen egyértelmű, ki kivel tart. A szövegkönyvnek az erőssége és a gyengesége is ugyanaz: tényszerű, történelmi és eléggé száraz. Eléggé ragaszkodik a valós eseményekhez. Van néhány jelenet, amelyben valamilyen szinten magyarázzák az egészet, de egészében a mű nagyon tényszerű, szögletes. Az elején volt is vitánk a szövegíróval, hogy miként lehetne ezt egy kicsit romantikusabbá, lágyabbá tenni, kicsit a szögleteket lekerekíteni, hogy fogyaszthatóbbá váljon. Most viszont ott vagyunk, hogy sikerült a zenével a dalokat annyira különböző hangulatúvá és mégis karakteressé tenni, hogy már nem búsulom ezt a felét sem. De mivel az emberek nagyon keveset tudnak ezekről az eseményekről, én magam is keveset tudtam, amíg bele nem ástam magam, a háttérkivetítéseken a magyarázatok meg fognak jelenni, és ez lesz az egyik kulcsa az egésznek. Eredetileg nagyon sok szereplő van a darabban, amit szintén próbáltunk lecsökkenteni. Itt most a koncerten egyértelműbb lesz és egyszerűbb” – összegzett Nagy Tivadar.
Péter Beáta, Székelyhon.ro

Húsz év alatt eltűnt a hazai ipar harmada
A megváltozott piaci viszonyok, az elhibázott privatizációs politika és a rossz menedzsment miatt ment csődbe vagy vegetál több tucat korábbi nagyvállalat.
Két évtized alatt teljesen átrendeződött a román gazdaság. Az Országos Cégbíróság adatai alapján a Ziarul Financiar gazdasági napilap összeállította a 100 legnagyobb feldolgozó ipari vállalat 1994-es rangsorát. A listán szereplő cégek egyharmadát időközben felszámolták, illetve nem működnek.
A nagyvállalatok nem nőttek együtt a GDP-vel
1994-ben a vezető ipari vállalatok teljes éves forgalma 8,6 milliárd dollárt tett ki, míg tavaly, ugyanezen társaságok összesen 16 milliárd dolláros forgalmat bonyolítottak. Ez nagyon sovány eredmény, fogyelembe véve, hogy az eltelt húsz év alatt az ország bruttó hazai terméke hozzávetőleg meghatszorozódott, 30 milliárd dollárról 190 milliárdra nőtt.
Még lesujtóbb az összehasonlítás, ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi eredményhez 11 milliárd dollárral négy cég ( Automobile Dacia, Rompetrol Rafinare, Petrotel Lukoil, ArcelorMittal Galac) járult hozzá, a fennmaradó 96 összesített forgalma nagyjából ugyanazon a szinten van mint 20 évvel ezelőtt.
1994-ben a román ipar zászlóshajója az ArcelorMittal volt, 777 millió dolláros forgalommal. Az indiai tulajdonban levő kohászati kombinát jelenleg is a nagy halak közé tartozik, tavalyi forgalma meghaladta az 1,1 milliárd dollárt. A második helyen az időközben a felszámolás sorsára jutott Metalimportexport Rt. állt, 529 millió dolláros forgalommal. A harmadik a szintén megszűnt Arpechim Rt. volt, 435 millió dolláros forgalommal. Ezt 2010-ben zárták be, mivel évi 130 millió dollár veszteséget termelt.
A ranglistán egy sor olyan vállalat is van, melyek, bár még léteznek, ám jelenleg csupán árnyékai egykori önmaguknak. Ebbe a kategóriába tartoznak a Rafo Rt, melynek tavalyi forgalma 25 millió dollár volt, szemben a 20 évvel korábbi 299 millióval, a Rafinăria Astra România, mely 116 millió dollárról 1 millióra, illetve a Tehnoforestexport, amely 84 millió dollárról 2 millióra esett vissza.
A legsikeresebben az Automobile Dacia vészelte át az elmúlt két évtizedet, hiszen forgalmát 267 millió dollárról 5,5 milliárdra emelte. A Rompetrol Rafinare és a Petrotel Lukoil szintén szépen fejlődtek, 1994-ben még csak 362, illetve 347 millió dolláros forgalmat bonyolítottak, tavalyi ereményük azonban már 3,5 és 1,6 milliárd euró volt.
Élmezőnyben az Azomureș
Húsz évvel ezelőtt a legnagyobb erdélyi vállalatok a vajdahunyadi ArcelorMittal (9.), a marosvásárhelyi Azomureş (12.) és a temesvári Comtim Carnex (13.) voltak. Előbbi visszafejlődött az évek során, forgalma 232 millió dollárról 150 millióra csökkent, míg a bánsági nagyvállalatot felszámolták.
Az Azomureş ellenben jelenleg is sikeres, tavalyi forgalma 481 millió euró volt, ami több mint háromszorosa az 1994-es eredménynek.
Az esztelen privatizáció sokszor csődöt hozott
Az iparon belüli erőteljes átrendeződés nagyrészt a mindenfajta koncepciót nélkülöző privatizációnak tudható be, vélik a szakemberek. „Ész nélkül történt a magánosítás, egyrészt a csúszópénzek miatt. Nagy károkat okozott a Nem adjuk el az országot! szemlélet is, ami miatt sokszor olyankor került csak sor a privatizációra amikor az adott vállalatot már nem lehetett megmenteni” – nyilatkozta Cezar Mereuţă, a Román Akadémia Előrejelző Intézete tudományos tanácsának munkatársa.
Adrian Moraru, a Közpolitikai Intézet (IPP) aligazgatója szerint sok vállalat a hibás menedzsment miatt ment tönkre. „Természetes, hogy a piacgazdaságra való átállás jónéhány cég megszűnéséhez vezetett. Hiába gyártott autógumikat a Danubiana, ha az importból származóak jobbak voltak. Ugyanakkor Romániában nem volt menedzserképzés, a vállalati vezetők nem boldogultak a piacgazdasági viszonyok mellett” – véli a szakember.
Pengő Zoltán, maszol.ro

Terrorista szervezetnek nevezték az RMDSZ-t a Realitatea TV-n
errorista szervezetnek nevezte az RMDSZ-t a Realitatea TV Jocuri de putere című műsorában az egyik meghívott. Oreste Teodorescu újságíró a műsorban folyamatosan "botrányosnak" címkézett autonómiatervezet kapcsán fogalmazott így.
"Elvárom Victor Pontától, aki a Szociáldemokrata Párt élén Büszkék vagyunk arra, hogy románok vagyunk szlogennel nyerte meg az európai parlamenti választásokat, hogy holnaptól távolítsa el ezt a terrorista szervezetet a kormányból" - fogalmazott Teodorescu.
A kijelentésére visszakérdezett a műsorvezető, Rareș Bogdan, miszerint milyen értelemben tartja terrorista szervezetnek az RMDSZ-t, kifejezésmódjában-e, mire Teodorescu azt mondta, hogy nem, viselkedésében minősíti terroristának az RMDSZ-t.
Az adás felvétele itt érhető el. A kedd esti kiadásra kell kattintani és 02:14:20-kor hangzik el a kijelentés. Oreste Teodorescu ismert tévés személyiség, Codul lui Oreste címmel vezetett műsort az Antena 2-n, de Mircea Badeával is dolgozott együtt a Noaptea Târziu és a Mircea vs Oreste Show keretében. A Wikipédián szereplő önéletrajza szerint a konstanciai Ovidius Egyetemen doktorált teológiából és jelenleg előadótanár a Hyperion Egyetemen. 123 ezer lájkolója van a Facebook-on. (hírszerk.)
Transindex.ro

Cseke: meg kell húzni a vonalat a köztisztviselői állás és a politikai funkció között
Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettessel, a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Szaktárca vezetőjével tartott szeptember 9-én megbeszélést a képviselőház közigazgatási és területrendezési bizottsága. A megbeszélésen Cseke Attila RMDSZ-es képviselő, a bizottság alelnöke, több fontos, a romániai magyarságot közvetetten érintő témát is felvetett a miniszternek, amelyeket a közigazgatási tárca vezetője pozitívan véleményezett.
"Elsőként arra szerettem volna választ kapni, hogy milyen stádiumban vannak a helyi önkormányzatok által elindított országos projektek, illetve, hogy a kormánynak sikerül-e a következő időszakban biztosítani ezen, többnyire az infrastruktúrával kapcsolatos befektetések folytatását. Liviu Dragnea miniszter arról számolt be, hogy a kormány komolyan veszi ezeket a fejlesztési projekteket, és rövidesen újabb pénzügyi forrásokat biztosítanak a kivitelezési munkálatok folytatására" – tájékoztat Cseke Attila.
"A bizottsági ülésen továbbá azt is elmondtam, hogy a jövő év elején a törvényhozó és végrehajtó hatalmak egyik nagy kihívása, közigazgatási szempontból az lesz, hogy tisztán és világosan meghúzzák a vonalat a köztisztviselői állás és a politikai funkció között. Véleményem szerint törvénnyel kellene szabályozni, hogy hol a határ egy rendszeren belül a vezetők politikai ajánlása és kinevezése, illetve az abszolút szakmai alapokon elnyert funkciók között" – nyilatkozta Cseke Attila, aki a bizottsági ülésen azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ továbbra is fenntartja, és a jövő évben folytatni szeretné a már megkezdett decentralizációs folyamatokat.
"A szövetség komoly lépéseket tett ez irányban, főként, ami a kórházak és az iskolák decentralizálását illeti, és bár egy alkotmánybírósági döntés pillanatnyilag leállította ezt a folyamatot, meggyőződésünk, hogy a kormánynak folytatnia kellene a központosított rendszer feloldását” – fogalmazott a bizottság mai ülésén Cseke.
Liviu Dragnea közigazgatási miniszter válaszában elmondta: egyetért az RMDSZ felvetésével, és a jövő évben mind a központi, mind a helyi közigazgatásokban tisztán és világosan meg kell húzni a vonalat a köztisztviselői állás és a politikai funkció között. Emellett arról is biztosította a képviselőt, hogy a kormány a jövő év elején támogatni fogja a decentralizációs folyamatok további kibővítését.
Lévén hogy az új Regionális Operatív Program (ROP) tervezetét Románia augusztus végén küldte el Brüsszelbe véleményezésre és jóváhagyásra, a szövetség képviselője azt a kérdést is felvetette, hogy a ROP keretén belül, a kormány milyen lépéseket kíván tenni a kataszteri munkálatok bővítésére és a telekkönyvezési rendszer fejlesztésére, illetve annak érdekében, hogy ezt a rendszert az egész országra kiterjessze.
Válaszában Liviu Dragnea elmondta, a ROP-nak valóban van egy fontos tervezett tengelye, amely arról szól, hogy záros határidőn belül, legkésőbb a finanszírozási program végéig, vagyis 2020-ig, Románia támogatja majd a kataszteri mérések elvégzését és az egész országra kiterjeszti telekkönyvezési rendszerét. (hírszerk.)
Transindex.ro

Crețu a regionális politikáért felel, Navracsics oktatásügyi, kulturális, ifjúsági és állampolgársági biztos
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke oktatásügyi, kulturális, ifjúsági és állampolgársági biztosnak jelöli Navracsics Tibort és regionális politikáért felelős biztosnak Corina Creţut, írja az MTI.
Korábban Magyarország biztos-jelöltjét az adó- és vámügyi biztosi tisztség, Románia biztosi jelöltjét pedig a humanitárius segélynyújtás biztosi poszt várományosaként látták.
Jean-Claude Junckert július közepén választotta meg az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács jelölése alapján. Ezt követően Juncker az uniós tagállamok kormányaihoz fordult, akiknek legalább egy-egy jelöltet kellett javasolniuk a majdani brüsszeli bizottságba.
Juncker a múlt hét folyamán mind a 27 biztosjelölttel személyes beszélgetést folytatott brüsszeli irodájában annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a jelöltek megfelelnek az uniós szerződésben rögzített követelményeknek. A szerződés szerint ugyanis az Európai Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség.
Juncker a múlt héten küldte meg a tagállamok képviselőit tömörítő tanácsnak a biztosjelöltek neveit jóváhagyásra, amely még aznap el is fogadta a 27-ek listáját. A feladatok, tárcák szerdai kihirdetését követően a kijelölt biztosokat az Európai Parlament illetékes szakbizottságai hallgatják meg, majd az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kell szavazzon arról, hogy támogatja-e a testület egészét. Ha az EP többsége támogatja a Juncker-bizottságot, a tanács formálisan is kinevezi a testületet, amely ezt követően hivatalba is léphet. (mti)
Transindex.ro

Imádkozva és dolgozva nevelni az életre
Nagyvárad- Változásokat hoz az új tanév a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium életében is, hiszen kilencedikben elektrotechnikai szakosztály indul. Erről, és a tanintézmény életét érintő egyéb újdonságokról Szabó Zsuzsanna igazgatónő tájékoztatta az Erdély Online-t.
A jövő hétfőn induló új tanév változásokat hoz a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium életében is, de ennek ellenére ugyanúgy kezdik, mint eddig is, imádkozva és dolgozva- tájékoztatta az Erdély Online-t Szabó Zsuzsanna igazgatónő. Az osztálylétszám ugyanannyi maradt- tizenhét-, azonban a líceumi osztályoknál változás történt, hiszen igazodtak egy kicsit az oktatáspolitikához, és szaklíceumi, vagyis elektrotechnikai osztályt indítottak kilencedikben, mely sikeres vizsga esetén ugyanúgy érettségi diplomát fog adni a diákoknak, mint a többi. Ez az újdonság egy kicsit annak is betudható, hogy az elmúlt időszakban egyre kevésbé volt érdeklődés a matematikai-informatika szak iránt, ezt a típusú szaklíceumi oktatást pedig tovább szeretnék fejleszteni az elkövetkezendő években. A 2014-2015-ös tanévben a Lorántffyban így 0-IV. évfolyamokon egy-egy osztály, V-VIII. évfolyamokon szintén ugyanennyi, kilencedikben egy elektrotechnika és egy humán- református teológia, X-XII-ben pedig matematika-informatika és humán- teológia osztályok fognak működni (évfolyamonként egy-egy), összesen 370 gyermekkel. Személyi változások is történtek emellett. Schwartz István fizikatanár nyugdíjba ment, helyette Tunyogi Hajnalka érkezett, és a szakoktatás terén Demjén Andor tanár segít a kilencedikesek szaktantárgyait oktatni. Tamás Péter Tibor, mint betanítótanár egészíti ki a fennmaradt órákat, illetve a gyakorlati oktatást, melyre nagy hangsúlyt szeretnének fektetni, mert a továbbtanulást tekintve nagyon fontosnak tartják az elméleti rész mellett a gyakorlati felkészítést a szakoktatásban. Új zenetanárnő is lesz, Lukács Angéla köröskisjenői református lelkésznő. Ugyanakkor új aligazgatónője lett az iskolának, Zsíros Anikó személyében. A nyár folyamán felkészültek az új tanévre, kisebb javításokat végeztek, például a kötelező meszelést, ahol szükséges volt, hogy tisztán, rendben várhassák az iskolakezdést. Nagyobb beruházás azonban nem történt, hiszen alig két éve fejeződött be a teljes mértékű renoválás. Említésre méltó még viszont, hogy önerőből folyamatosan igyekeznek kicserélni az osztálytermek ajtajait, amivel az elmúlt hetekben is haladtak, és ahogy anyagi forrásuk lesz rá, folytatják.
Szellemiség
A szaklíceumi osztályok fokozatos indításai igazából az iskola szellemiségében lényeges változásokat nem fognak hozni- hangsúlyozta az igazgatónő. Megjegyezte: azt szeretnék továbbra is, hogy egy sajátos értékrendet képviseljenek a lorántffysok, hiszen nálunk egy kicsit több keresztény nevelésben részesülnek a tanulók, és nem csupán vallásórákon, hanem minden tanórán. Odafigyelnek egy picit jobban rájuk, családiasabb a hangulat. Az osztályfőnökök, illetve a tanárok igyekeznek minden, a problémáikkal hozzájuk forduló gyermeknek vagy szülőnek segítséget nyújtani, bár ez általános jelenségnek mondható minden iskolában. Viszont többletet jelent náluk még a heti háromszori áhítat, amelyeket a várad-olaszi református templomban tartanak, ami a résztvevőknek lelki feltöltődést ad a mindennapokra. A teológiai profilú osztályokban pedig az egyházzene órák, a különféle vallásos tárgyak, a művészettörténet tanítása tágítja az általános műveltségre való felkészítést.
Ugyanakkor nagyon sok iskolán kívüli tevékenység zajlik, melyek esetleg vonzóak lehetnek a fiatalok számára. Számos tematikus kirándulást szerveznek a tanárok, kilencedik elején két vagy három napos táborba mennek a „gólyák”, mely mindig hasznos közösségépítő programnak bizonyul. Rengeteg versenyre jelentkezhetnek a diákok, és az iskola tantestületének fő célja közt szerepel, hogy minél jobban motiválja a gyerekeket a tanulásra.
Tanévnyitó
A váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban is szeptember 15-én, hétfőn tartják a tanévnyitó ünnepséget, szokás szerint délelőtt 10 órától a várad-olaszi református templomban. Ezt megelőzően a diákok 9 órától gyülekeznek, az előkészítő osztályosok megismerkednek a tanítónőjükkel, az ötödikesek és a kilencedikesek pedig az osztályfőnökeikkel.
Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro

A román vezetők nem akarták kommentálni a nyilvánosságra került autonómia-tervezetet
A román vezetők nem akarták kommentálni azt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) tulajdonított székelyföldi autonómiatervezetet, amely a napokban került nyilvánosságra: Victor Ponta miniszterelnök szerint nem kormányzati projektről van szó, Traian Basescu államfő pedig azt állította, el sem olvasta a dokumentumot.
A miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva annyit mondott: nem volt téma a szerdai kormányülésen az RMDSZ autonómiatervezete, amely „mint közismert” nem kormányzati projekt. Ponta nem kívánt válaszolni arra a kérdésre: hogyan értékel egy ilyen kezdeményezést koalíciós partnere részéről. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány székhelyén csak a kormány tevékenységéről beszél: a „politikai kommentároknak” a parlamentben, vagy másutt van a helyük. Victor Ponta már korábban is jelezte, hogy nem tárgyalt a témáról az RMDSZ-szel. Arra kérdésre, hogy támogatná-e az RMDSZ autonómia-törvénytervezetét, ha az a parlament elé kerül, szintén egy rövid „nem” volt a válasz.
Traian Basescu államfő a B1 hírtelevízió kedd esti műsorának vendégeként jelentette ki, hogy nem olvasta a román sajtóban megjelent autonómiatervezetet. Arra kérdésre, hogy „nem tartja-e aggasztónak” a projektet, azt mondta: csak abban az esetben aggasztó, ha a tervezet nem lépi túl az alkotmányos kereteket.
„Amennyiben túllépi az alkotmány előírásait, nincs miről beszélnünk: legfeljebb elmagyarázhatjuk még egyszer azokat az előírásokat, amelyek a román állam egységes jellegéről szólnak” – mondta a román elnök. Hozzátette: ahol jelentős számban élnek magyarok, jelenleg is használhatják nyelvüket a romániai közigazgatásban.
Basescu úgy vélekedett, Romániának van a „legengedékenyebb” kisebbségvédelmi szabályozása az EU-ban, úgyhogy nem lát okot az „elégedetlenségre”.
Az RMDSZ-nek tulajdonított székelyföldi autonómiatervezetből pénteken közölt részleteket a Hotnews.ro román hírportál, majd szerdán hozzáférhetővé tette a csaknem száz törvénycikkelyből álló teljes dokumentum román és magyar nyelvű változatát is. Az RMDSZ az MTI-vel közölte: a szövetség csak azt az autonómiatervezetet tekinti hivatalosnak, amelyet maga hoz majd nyilvánosságra a saját honlapján.
erdon.ro, Erdély.ma

Alkalmatlannak tartják a román biztosjelöltet
A Székelyföld területi autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanács alkalmatlannak találja Corina Cretu román biztosjelöltet arra, hogy az Európai Bizottságban a regionális politikákért feleljen.
Izsák Balázs SZNT-elnök az MTI-nek szerdán elmondta: az EU működéséről szóló szerződés a regionális politika céljaként határozza meg a régiók közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölését, a leszakadó régiók felzárkóztatását. Hozzátette, Székelyföld a kulturális, nyelvi különbözősége miatt került leszakadó pályára Romániában.
Corina Cretu személye nem jelent garanciát
„Hogyan fogja Székelyföld leküzdeni a leszakadását, ha egy nacionalizmusáról, magyarellenességéről ismert politikus felel majd uniós szinten a felzárkóztatásáért?” – tette fel a kérdést Izsák Balázs. Hozzátette, Corina Cretu személye nem jelent garanciát arra, hogy az EU alapdokumentumaiban megfogalmazott elvek érvényesüljenek.
Az SZNT elnöke nem tartja kizártnak, hogy Románia számára éppen azért volt fontos a regionális politikákért felelős biztosi poszt megszerzése, hogy a tisztségen keresztül akadályozza a kulturális sokszínűség érvényesülését a regionális politikában.
„Az EU luxemburgi bíróságán zajló perünkben Románia attól óvja Európa nemzeti, nyelvi szigeteit, hogy nemzetiségi enklávékká alakuljanak. A román nacionalisták ma is hívei az évtizedeken át gyakorolt asszimilációs politikának. Nyíltan vagy burkoltan azért cselekszenek, hogy a Ceausescu-diktatúra idején kialakított elvek érvényesüljenek” – jelentette ki Izsák Balázs.
„Ez a remény szertefoszlani látszik”
A szervezet elnöke úgy vélekedett, luxemburgi perük kimenetelét aligha befolyásolja az a tény, hogy megváltozik az Európai Bizottság összetétele. „Ez csupán annyit jelent, hogy, ha eddig reménykedhettünk abban, hogy egy jobb összetételű bizottság változtat az álláspontján, ez a remény most szertefoszlani látszik” – fogalmazott.
A Székely Nemzeti Tanács vezetői és partnereik a polgári kezdeményezés eszközével próbálják elérni, hogy az unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítené. Nem kezdhették azonban el az egymillió európai aláírás összegyűjtését, mert az EB úgy ítélte meg, a téma nem tartozik jogalkotási hatáskörébe. A kezdeményezők a bizottság elutasító határozatát támadták meg az EU luxemburgi bíróságán.
mno.hu / MTI, Erdély.ma

Tamás József püspökkel találkozott Szilágyi Zsolt
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje Tamás József római katolikus püspökkel találkozott Csíkszeredában.
A beszélgetésen Szilágyi Zsolt elmondta: egy erdélyi politikus önzetlenül kell szolgálja a történelmi egyházakat. Véleménye szerint magától értetődő, hogy azokat a közösségeket, melyek évszázadok óta az erdélyi magyarság tartópillérei, segíteni kell munkájukban, és törekedni kell az azokkal való minél eredményesebb együttműködésre. Szilágyi ugyanakkor fontosnak tartja az egyházak autonómiáját, melynek köszönhetően önálló szervezetekként szolgálhatják az erdélyi magyarságot.
Tamás József a Néppárt jelöltjének azon kérdésére válaszolva, hogy mit vár el egy erdélyi politikustól, elmondta: a nemzeti ügyekben – amilyen az autonómia is – meg kell találni a közös nevezőt, hiszen csak úgy lehet eredményes az önrendelkezésért folytatott munka. A korábban államosított egyházi ingatlanok visszaszerzését Szilágyi Zsolt kulcsfontosságú ügynek nevezte, és meggyőződése, hogy a teljes körül restitutio záloga az életképes romániai demokráciának.
Tamás József a Néppárt jelöltjének azon kérdésére válaszolva, hogy mit vár el egy erdélyi politikustól, elmondta: a nemzeti ügyekben – amilyen az autonómia is – meg kell találni a közös nevezőt, hiszen csak úgy lehet eredményes az önrendelkezésért folytatott munka. A korábban államosított egyházi ingatlanok visszaszerzését Szilágyi Zsolt kulcsfontosságú ügynek nevezte, és meggyőződése, hogy a teljes körül restitutio záloga az életképes romániai demokráciának.
A Néppárt jelöltje a nap folyamán református és görög katolikus egyházi vezetőkkel és lelkészekkel is találkozott, ahol szóba kerültek az egyházi közösségeket érintő problémák is.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma

Felügyelet nélkül a nagyvilágban
Több mint hatvan felügyelet nélküli kiskorút hoztak vissza a hatóságok az országba az év eleje óta. A nemzeti gyermekvédelmi hatóság adatai szerint a gyermekeket tizenhat európai országból gyűjtötték be, a legtöbben, tizennyolcan Spanyolországból kerültek vissza Romániába.
Magyarországon tíz, felnőttkíséret nélküli, romániai kiskorút azonosítottak, Olaszországból nyolc, Franciaországból pedig öt csellengő gyermeket hoztak haza. A hatóságok továbbá Kanadában, Németországban, az Amerikai Egyesült Államokban, de Görögországban, Szíriában és Finnországban is találtak kallódó román kiskorúakat.
Háromszék / Mediafax, Erdély.ma

Bal- és jobboldali árvízkárosultak?
A Temes megye déli településeit (Gátalja, Denta, Széphely, Temesmóra stb.) sújtó július végi árvizek 3,3 millió lej értékű károkat okoztak. Cornel Sămărtinean PDL-s honatya azt kifogásolja, hogy a kormány 51,74 millió lej értékű gyorssegélyt küldött az olténiai és munténiai árvíz sújtotta megyéknek, de eddig egy lej kormánypénz sem jutott a bánsági árvízkárosultaknak. „Vajon a Ponta-kormány különbséget tesz a baloldali (Olténia) és a jobboldali (Bánság) árvízkárosultjai között?” – tette fel a kérdést Sămărtinean.
Szerdai sajtótájékoztatóján Eugen Dogariu prefektus válaszolt a PDL-s honatya kérdésére. Dogariu szerint az árvíz miatt tönkrement Temes megyei országutak, hidak stb. kijavítására hamarosan kiutalja a kormány a szükséges összeget. Az árvízkárok egy másik része a mezőgazdasági területek elárasztása során keletkezett, ebben az esetben is lesz kártalanítás.
Az összedőlt házak (5 ilyen eset van) és megsérült házak esetét külön kezeli a kormány, de a háztulajdonosok is számíthatnak segítségre a kormány részéről. „Az olténiai árvízkárosultak sem kaptak eddig anyagi támogatást a kormánytól – nyilatkozta Eugen Dogariu prefektus – az árvíz sújtotta megyéknek kiutalt támogatás a közösségi infrastruktúra (országutak, hidak) helyreállításához szükséges összeg, ez a kormányhatározatból kiderül.”
Ami az Olténiából a Bánságba költöztetett konténerlakásokat illeti, azokra ott nem volt szükség, egy másik árvíz után megmaradt kényszerlakhelyekről volt szó, ezért küldték el őket Mezősomlyóra. Pataki Zoltán
nyugatijelen.com, Erdély.ma

Ponta: fontos, hogy a gyerekek jól megtanulják anyanyelvüket
Négy Hargita megyei – Csíkkozmás, Gyimesfelsőlok, Csíkszentmárton, Csíkmadaras – és három Kovászna megyei – Szentkatolna, Előpatak és Nagybacon – településnek adtak át iskolabuszokat Csíkkozmáson szeptember 11-én, csütörtökön. Az átadóünnepségen részt vett Victor Ponta miniszterelnök, Kelemen Hunor és Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesek, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, a két megyéből számos polgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, továbbá Antal István és Moldován József parlamenti képviselők.
A látogatás előtt Kelemen Hunor jelenlétében a polgármesterek aláírták az Országos Településfejlesztési Programból (PNDL) kiutalt pénzösszegekről szóló szerződéseket – a közel hetven település iskolák, óvodák, utak, ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére kap támogatást, új munkálatok elkezdésére és a már folyamatban lévők befejezésére, Hargita és Kovászna megye egyaránt több mint hat-hat millió lejben. A Kovászna megye által kapott hat mikrobuszból a fent említett három község vezetője vehette át személyesen Victor Ponta miniszterelnöktől csütörtökön, Csíkkozmáson az új iskolabuszok kulcsát. Utak felújítására Uzon, Szentlélek, Nagybacon, Bárkány, Bereck, Gelence, Zágon, Ozsdola, Kézdivásárhely, míg ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére Kökös, Hídvég, Bodzaforduló kapnak támogatást a kormány alapjaiból, új munkálatok elkezdésére és a már folyamatban lévők befejezésére is.
A miniszterelnököt és helyetteseit a Boga Alajos V–VIII. osztályos iskolában fogadták, ahol Bodó Dávid polgármester üdvözölte őket házigazdaként. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszönetet mondott az iskolabuszokért, és fontosnak nevezte a PNDL-szerződések aláírását, megjegyezve, örömmel értesült arról, hogy további támogatásra kaptak ígéretet a program keretében. A Hargita megyei elnök átadta Victor Pontának azt az oktatási segédanyagot, amely nem román anyanyelvű középiskolások romántanulását segíti, a kommunikációra helyezve a hangsúlyt, és amelyet Hargita megyei romántanárok szerkesztettek Maria Sturzu irányításával. „Azt hiszem, mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy hiányos a magyar tanulók nyelvtudása, ami általában negatív értelmezést kapott, pedig tudjuk, hogy a legtöbb esetben ezt a problémát a nem megfelelő módszertan okozza. A most megjelenő könyv fontos előrelépést jelent ezen a téren, és más megyék iskolái számára is elérhető lesz” – jelentette ki Borboly Csaba. Az elöljáró ismertette a vendégekkel a Hargita és Bákó megye közti határvitát is, amelynek megoldásához a segítségüket kérte, hiszen az Úz-völgyi ifjúsági tábor is kihasználatlanul áll az egyetértés hiánya miatt.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a kormányfő mai jelenléte a térség, a két megye, Székelyföld fejlesztése szempontjából fontos momentum. „Egy hónappal ezelőtt a miniszterelnök úr az RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor meghívására érkezett Nyergestetőre, az akkor egy politikailag fontos momentum volt. Első jele a normalitásnak. Akkor ígéretet tett, hogy gyakrabban jár majd hozzánk. Íme, ma is itt van, a miniszterelnök-helyettes társaságában” – mondta köszöntőbeszédében. Victor Ponta magyarul is köszöntötte a jelenlévőket, és a román tankönyvekre utalva azt mondta, fontos, hogy a gyerekek jól megtanulják anyanyelvüket, ugyanígy a román nyelvet, akárcsak az angolt, hiszen nemcsak Románia, hanem Európa polgárai is vagyunk. „A felvetett problémáról már tárgyaltam és még tárgyalni fogok az oktatási miniszterrel, hiszen mindannyiunk érdeke a minőségi oktatás” – jelentette ki a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési programok Románia minden polgárának szólnak, és minden gyermeknek szüksége van iskolabuszra, korszerű tanintézetekre, régiótól függetlenül. A kormányfő úgy vélte, emellett a szimbolikus gesztusokra is szükség van, példaként említette Gábor Áron ágyújának a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdonába való helyezését. Ezek a gesztusok Victor Ponta szerint egyre gyakoribbak, és a normalitás irányába mutatnak.
Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes szintén magyarul köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a Hargita megyének szánt iskolabuszok egy részét már átadták Bukarestben, a kormány székhelyén, és a Kozmáson átadottak után újabb kisbuszok érkeznek majd. Olyképp módosították a törvényt, hogy ezentúl városi oktatási intézmények is kaphassanak iskolabuszt. „Minden állampolgárnak, etnikai hovatartozástól függetlenül, joga van a civilizált életkörülményekhez: aszfaltozott úthoz, ivóvízhez, csatornarendszerhez, modern iskolához. A kozmásiaknak ugyanúgy, mint a bukarestieknek” – jelentette ki a kormányfő-helyettes. Mint mondta, a jelenlegi kormány egyik fontos intézkedése, hogy ne politikai alapon, hanem a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve osszák el a forrásokat, elsősorban a hátrányos helyzetű térségeket segítve.
Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes szerint hosszú távú tervezés az, ha az oktatási rendszert, az iskolás gyermekek biztonságát egy felelős kormányzás prioritásának tekinti. „Az RMDSZ azért része ennek a kormánynak, hogy minden olyan helyi igényt támogasson, ami a közösséget szolgálja. Ezeknek az iskolabuszoknak az átadása és a ma aláírt településfejlesztési szerződések azt bizonyítják, hogy jól döntöttünk” – mondta.
Közlemény
Erdély.ma

Kelemen: a kormányzás az emberekért, a közösségért van
„Székelyföld közel hetven települése új közösségi beruházásokra vagy munkálatok befejezésére kap támogatást a kormánytól. Kézzelfogható segítséget nyújtunk a jövőtervezéshez és az életminőség javításához. A kormányzás az emberekért, a közösségért van, ez az RMDSZ feladata” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes Csíkkozmáson azon a találkozón, amelyen Hargita és Kovászna megye tanácselnökeit és polgármestereit tájékoztatta újabb fejlesztési alapok előirányzásáról.
A települések iskolák, óvodák, utak, ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére kapnak támogatást a kormány által működtetett Helyi Fejlesztési Program alapjaiból, új munkálatok elkezdésére és a már folyamatban lévők befejezésére.
Kelemen Hunor a polgármestereket arról is tájékoztatta, hogy ez a támogatás csupán egy része azoknak a településfejlesztésre előirányozott kormányzati alapoknak, amelyeket a Székelyföld az ősz folyamán megkap. Egy nehéz kormányzati időszak után költségvetés-kiegészítés várható még szeptember végén, amikor újabb települések is fejlesztési alapokhoz juthatnak.
„Székelyföld közel hetven települése új közösségi beruházásokra vagy munkálatok befejezésére kap támogatást a kormánytól. Kézzelfogható segítséget nyújtunk a jövőtervezéshez és az életminőség javításához. A kormányzás az emberekért, a közösségért van, ez az RMDSZ feladata” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes Csíkkozmáson azon a találkozón, amelyen Hargita és Kovászna megye tanácselnökeit és polgármestereit tájékoztatta újabb fejlesztési alapok előirányzásáról.
A települések iskolák, óvodák, utak, ivóvíz- és csatornahálózat korszerűsítésére kapnak támogatást a kormány által működtetett Helyi Fejlesztési Program alapjaiból, új munkálatok elkezdésére és a már folyamatban lévők befejezésére.
Kelemen Hunor a polgármestereket arról is tájékoztatta, hogy ez a támogatás csupán egy része azoknak a településfejlesztésre előirányozott kormányzati alapoknak, amelyeket a Székelyföld az ősz folyamán megkap. Egy nehéz kormányzati időszak után költségvetés-kiegészítés várható még szeptember végén, amikor újabb települések is fejlesztési alapokhoz juthatnak.
Erdély.ma

Újabb elszalasztott lehetőség?
Kár volt az RMDSZ-nek kampányra időzítenie az autonómiastatútum nyilvánosságra hozatalát – fanyalognak sokan –, ismét mértéktelen nacionalista indulatokat szül, s a magyar–magyar vetélkedés sem segíti az összhang megteremtését. Csakhogy Romániában szinte lehetetlen olyan időszakot találni, amikor nem készül vagy dúl javában valamilyen választási kampány. E logika alapján alkalmas időpont gyakorlatilag nem létezik.
A tervezet nehezen készült el, és hivatalosan mindmáig nem került közvitára. Kiszivárogtatták – először a bukaresti Hotnews hírportálnak – vélhetően éppen a szövetség köreiből. Tesztelni kívánták a román és magyar közvéleményt. A román hőbörgés gyorsan feldübörgött, a szokott magyarellenes szólamok azonban új elemekkel bővültek: a székelyek – Magyarország támogatásával – már nemcsak Románia, hanem az egész Európai Unió szétrobbantásán ügyködnek; az RMDSZ egy terrorszervezet, melyet azonnal be kell tiltani; hiába emlegetik a dél-tiroli modellt, Székelyföldön a Gázai övezet mintáját kellene követni (hogy ki a zsidó és ki a palesztin a történetben, azt nem részletezték) és így tovább. Magyar oldalon is akadnak fanyalgók, kevésnek, gyengének ítélik a statútumot jó néhányan, akik átrágták magukat rajta. A hivatalos politikusi megnyilvánulások egyelőre mindkét oldalon késnek, valószínű, várják az RMDSZ által nyíltan is felvállalt változatot. Nagy kérdés azonban az első dühös kifakadások után, hogy az államelnök-választás küszöbén kialakulhat-e érdemi vita Székelyföld autonómiájáról. Amíg minden román politikust árulónak tekintenek, aki nem utasítja el azonnal – nehezen hihető. Még magyar oldalon sem számíthatunk tartalmas párbeszédre, borítékolható, elkezdődik a különböző tervezetek harca – van SZNT-, EMNP- s immár RMDSZ–MPP-változat –, annak bizonygatása, ki az autonomistább, elkötelezettebb, és ki az áruló, ismét elsikkad az, ami mindannyiuk feladata volna. Százalékokért, hatalomért, egymás legyúrásáért folyik majd a küzdelem, nem az önrendelkezésért. A székelyföldi autonómiastatútumnak egy magyar közösséget összefogó, konszenzus alapján létrejött tervezetnek kellett volna lennie, melyet bár mi elfogadunk, magunkénak érzünk. Ezt ígérte egykor az RMDSZ elnöke. Egyre inkább úgy tűnik, erre kicsi az esély. Ismét elszalasztunk egy lehetőséget, s nem tudni, lesz-e következő alkalom. S ha igen, mikor? Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hírsaláta
TERRORSZERVEZET. Így nevezte az RMDSZ-t a Realitatea TV egyik műsorában a meghívott Oreste Teodorescu újságíró, aki a botrányosnak címkézett autonómiatervezet kapcsán fogalmazott ily módon. „Elvárom Victor Pontától, aki a Szociáldemokrata Párt élén Büszkék vagyunk arra, hogy románok vagyunk szlogennel nyerte meg az európai parlamenti választásokat, hogy holnaptól távolítsa el ezt a terrorszervezetet a kormányból” – idézte Teodorescut a Transindex.
FENYEGETŐ KORRUPCIÓ. A legfelső állami vezetést is átható korrupció olyan helyzetet alakíthat ki, mint Ukrajnában – figyelmeztet a román hírszerzés igazgatója. George Maior úgy véli, Románia jó úton halad a korrupció és az adócsalás elleni harcban, de szerinte a politikumnak még inkább részt kellene vállalnia a küzdelemből. „A korrupció nemzetbiztonsági probléma is. Ami az ukrajnai fejleményeket illeti, a kormány bukásához is vezető instabilitás egyik fő oka a korrupció intenzív elterjedése az ukrán politikai és gazdasági életben addig a pontig, hogy a társadalomban felgyűlt frusztráció visszacsapódott az akkori hatalomra” – jelentette ki George Maior. (Főtér.ro) ÁLLAMFŐJELÖLTEK KÉTES MÚLTJA. Legalább egy államfőjelölt a titkosszolgálat ügynökeként tevékenykedett korábban – ezt Traian Băsescu államfő nyilatkozta az egyik kereskedelmi televíziónak. Mint mondta, neki tudomása van erről, és kötelessége nyilvánosságra hozni, ha a jelölt nem tölti ki önéletrajzában a hiányzó rovatot. (Marosvásárhelyi Rádió) ÚJKORI TÖRTÉNELMET TANÍTANÁNAK. Választható tantárgyként illesztené be az oktatási programba a szaktárca Románia közelmúltjának történelmét. A Digi24 szerint a kapcsolódó oktatási csomag összeállítására uniós forrásokra pályáztak, részleteket pedig ma hoz nyilvánosságra a tanügyminisztérium. Az új tantárgy célcsoportja a IX–XII. osztályos diákok. FELÜGYELET NÉLKÜL A NAGYVILÁGBAN. Több mint hatvan felügyelet nélküli kiskorút hoztak vissza a hatóságok az országba az év eleje óta. A nemzeti gyermekvédelmi hatóság adatai szerint a gyermekeket tizenhat európai országból gyűjtötték be, a legtöbben, tizennyolcan Spanyolországból kerültek vissza Romániába. Magyarországon tíz, felnőttkíséret nélküli, romániai kiskorút azonosítottak, Olaszországból nyolc, Franciaországból pedig öt csellengő gyermeket hoztak haza. A hatóságok továbbá Kanadában, Németországban, az Amerikai Egyesült Államokban, de Görögországban, Szíriában és Finnországban is találtak kallódó román kiskorúakat. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nagyernyében felavatták a Péter lakóotthont
Otthon, ahol szabadon és nagylelkűen megosztják a szeretetet
Igazi ünnep, nagy pillanat volt a tegnapi épületavató Nagyernyében: az Ügyes Kezek Alapítvány megnyitotta a Péter lakóotthont, amelyben 10 sérült, fogyatékkal élő felnőtt talál állandó otthonra. Az alapítvány október 1-jétől működteti a védett otthont, ahol egy kisebb "respiro" központot is kialakítanak.
A megyei szociális ellátást biztosító állami intézmények mellett alternatív szolgáltatásnak tekinthető a védett otthon létrehozása, ahol biztonságot nyújtó állandó szakemberi felügyelet mellett családi körülmények között önálló életet élhetnek a sérült személyek. Ilyen körülményeket nyújt a nagyernyei Péter lakóotthon, amelynek kilenc lakója szeptember folyamán költözik be, a védett otthon pedig október elsejétől működik majd. Nagy szükség van az ilyen típusú szociális ellátásra, hiszen sok, fogyatékkal élő személy esetében nem megoldott az állandó gondozás, ellátás az állami intézményekben. Amint a sérült fiatalokat, családjaikat támogató Ügyes Kezek Alapítvány igazgatója, Magdó Orsolya elmondta, a nappali központjukba járó fogyatékkal élő fiataljaik szülei egyre idősebbek, a sérült személyek pedig egy adott pillanatban magukra maradnak, sorsuk bizonytalanná válik. "A foglalkoztatónkba járó 45 fiatal közül ötnek már nem élnek a szülei, és többen vannak, akiknek csak egy szülőjük él. Nagy kérdése a szülőknek, mi történik majd a gyermekeikkel, amikor ők már nem lesznek? Erre jött válaszként a lakóotthon létrehozásának ötlete, amelyet egyik elhunyt gondozottról neveztünk el" – tette hozzá Magdó Orsolya. A Péter lakóotthont többéves, kitartó munka árán sikerült megépíteni, berendezni, széppé varázsolni, ahol végül 10 sérült személy számára biztosítanak otthont.
Felemelő érzés, öröm, a fogyatékkal élő személyek életében egy új kezdetet jelent a Péter lakóotthon, amelynek megépítésére a keresztény hit késztette az alapítványt, a szociális érzékenység a kevésbé szerencsés sorsú, hátrányos helyzetben élő embertársaink iránt – jelentette ki a tegnapi avatóünnepségen Jánosi Ferenc, Nagyernye polgármestere, közösségerősítőnek nevezve a szeretet jegyében végzett munkát. Dr. Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója szerint a védett otthon létrehozása szociális szempontból fontos lépés mind a fogyatékkal élők, mind a helyi közösség számára. "Több ilyen lakóotthonra lenne szükség vidéken, hiszen itt olyan életet élhetnek a gondozottak, mint bárki más. Gazdasági szempontból is hasznos a kezdeményezés, hiszen költséghatékony, színvonalas szociális szolgáltatást nyújt" – jelentette ki Schmidt Loránd. Az elmúlt néhány évtized során számos külföldi humanitárius szervezet igyekezett segítséget nyújtani a Romániában élő fogyatékos személyeknek, ezeket az éveket elevenítette fel Kathy Todd, a JOY Egyesület vezetője, illetve Eva Von Kern, a Bistånd Östeuropa (Segítsétek Kelet-Európát) alapítvány képviselője, aki 15 éve dolgozik Romániában, hogy fogyatékos gyermekeket és felnőtteket, hátrányos helyzetű személyeket segítsen, az Ügyes Kezek Alapítvánnyal is évek óta együttműködik. Mérföldkőnek nevezte a Péter lakóotthon megépítését, szociális téren fontos, mentalitást is megváltoztató fejlesztési programnak, és hangsúlyozta, "ha összetartunk, ezt a világot egy kicsit jobbá tehetjük". "Bátor lépés volt elkezdeni a projektet, azért, hogy biztosíthassák a lehetőséget a sérült személyek önálló és biztonságos életviteléhez. Minden embernek szüksége van otthonra" – tette hozzá, köszönetet mondva mindazoknak, akik e célért dolgoztak. Botos Csaba kuratóriumi tag áhítata után Kántor Attila lelkész áldotta meg az építményt, amelybe belépve az egyik bentlakó, Szilágy Zsolt festményeit láthattuk, és első pillantásra nyilvánvaló volt: itt mindent az otthon lakóinak a kényelme, érdeke szerint alakítottak ki. Kopacz Imola pszichológus szerint: "otthonunkat olyan hellyé kell alakítani, ahol egymást táplálni tudjuk és segíteni a növekedésben, meleg és biztonságot adó menedékké, ahol az energiánkat megújíthatjuk, és felfrissíthetjük lelkünket, ahol az aggodalmak feloldódnak, a mosolyt megosztjuk, szabadon és nagylelkűen megosztjuk a szeretetet".
A védett otthont tíz személy ellátására tervezték, azok a fogyatékkal élő felnőttek költözhetnek be, akiknek családja hozzájárult a telek megvásárlásához. A tíz szoba mellett hét speciálisan kialakított fürdőszoba található az épületben, természetesen konyha, zöldségmosó és mosókonyha stb., egy kisebb – kétszobás – respiro központ, ahol, mint Magdó Orsolya elmondta, szálláslehetőséget biztosítanak a bentlakók hozzátartozóinak, vagy akár más sérültek ideiglenes elhelyezésére. Az ellátásért a bentlakóknak havi 750 lejt kell fizetniük, három hónap után az alapítvány vezetése elemzi a költségeket. A Péter lakóotthont Adorján Zsuzsánna gyógypedagógus vezeti, egészségügyi végzettségű személyt alkalmaznak és legalább egy önkéntest szeretnének hosszabb időre találni, ugyanakkor a szülők segítségére is számítanak esetenként. Az önkormányzati támogatáshoz szükséges akkreditáció megszerzését tervezik, és távlati terv egy újabb, mozgássérülteknek otthont adó központ megépítése.
Antalfi Imola, Népújság (Marosvásárhely)