"Ion Iliescu elnök válaszolt két amerikai kongresszusi képviselőnek /Alfonso d`Amato és Christopher Smith/ a kisebbségellenes megnyilvánulásokat bíráló, júl. 18-án kelt levelére. A román elnök "néhány téves információra" hívta fel a szerzők figyelmét, e tévedéseket jelölve meg "vádjaik és gyanakvásaik" alapjául. Iliescu a romániai kisebbségek korlátlan jogairól ír, elutasítva, hogy Marosvásárhelyt magyar városnak tekintsék, mert lakóinak nagyobbik része román. Antonescu rehabilitálását csak katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. Szerinte a tévé nem áll a kormány szolgálatában. - Edward Kennedy szenátor szintén levélben kérte a román kormányt, változtasson az államosított házak visszaadását szabályozó román törvényeken. /Magyar Hírlap, szept. 8./ Az amerikai törvényhozók azon megjegyzésére, hogy 1945 óta a románokon kívül egyetlen nemzet sem emelt háborús bűnösöknek szobrot, Iliescu azt válaszolta, hogy 1993-ban nagy ceremóniával hazaszállították Magyarországra Horthy Miklós hamvait, holott Horthy a nácik szövetségese volt. - Iliescu megfeledkezik arról, hogy Horthy nem volt háborús bűnös. /Új Magyarország, szept. 11./ Megjegyzés: Iliescu állításával szemben, a hatalmas méretű betelepítés ellenére, az 1992-es hivatalos népszámlálási adatok alapján Marosvásárhely lakosságának 51,1 %-a magyar."

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga elnöke, Smaranda Enache bírálta Iliescu elnök román-magyar megbékélésre vonatkozó javaslatának fogyatékosságit. Iliescu beszéde a magyarok kollektív bűnösségét sugallta, ugyanakkor az elnök szerint a románokra az ártatlanság jellemző. Iliescu elnök kiindulópontja téves, szükséges a teljes történelmi igazság elismerése. Cinizmust tükröz, hogy ugyanakkor olyan kormányt szentesít, amelyben részt vesznek a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes, antiszemita erők. Emiatt az elnök javaslatának nincs fedezete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Az elnöknek az alapszerződés megkötésén kellene munkálkodnia. /Új Magyarország, szept. 14./

A megbékélési nyilatkozatokkal egyidőben, szept. 13-án Iosif Gabriel Chiuzbain igazságügyminiszter bejelentette: az RMDSZ betiltásának nincs akadálya, éppen csak a kormánynak vagy a parlamentnek kell kezdeményezni azt az alkotmánybíróságnál. /Magyar Nemzet, szept. 15., Új Magyarország, aug. 18./

Magyarverések - román kaszárnyákban címmel adott hírt arról az Új Magyarország, hogy rendszeresen megverik a magyar katonákat Romániában. A szülők nem mernek panaszt tenni, mert félnek. A lap a Romániai Magyar Szó aug. 25-i számából vette az értesülést, Inczefi Tibor beszámolójából. /Új Magyarország, szept. 15./

"Szept. 14-én Bécsben a Nemzetközi Erdély Bizottság tartott sajtótájékoztatót. Eva-Maria Barki, a bizottság nevében bejelentette, hogy a Strasbourgba tartó erdélyi diákok nem jelentek meg a sajtótájékoztatón, mert megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba a fiatalok ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egy hónappal ezelőtt elfogadott román katonai doktrína lehetőséget nyújt a román hadseregnek a magyar kisebbség elleni fellépésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ Eva-Maria Barki hangsúlyozta, vezető román, szlovák és jugoszláv politikusok "élénk utazási aktivitásában" a három szomszédos ország magyar kisebbségekkel szembeni politikájának összehangolása rejlik. Mindez egyfajta "új kisantant" alakulásának veszélyét rejtheti magában. /Új Magyarország, szept. 15., Magyar Hírlap, szept. 15./ "

"A Hargita Népe /Csíkszereda/ napilapban Rokaly József, Gyergyószentmiklós, illetve Gyergyó-vidék egyik vezető politikusa leszögezte: erős a gyanú, hogy Románia félig kényszerhelyzetben tette meg ezt a megbékéléssel kapcsolatos lépést, hiszen ugyanezt öt évvel ezelőtt is megtehette volna. A mai magyar kormánnyal könnyebb tárgyalni, mint az előzővel, ezt a kedvező esélyt a román hatalom szeretné kihasználni. A másik rejtett ok Iliescu közelgő washingtoni látogatása, ahol szeretne valamit "felmutatni". /Új Magyarország, szept. szept. 15./"

"Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke szept. 6-án a Szabad Európa Rádió román adásában az erdélyi magyarokat "magyar származású románoknak" nevezte. Kifejtette, hogy a magyar kisebbséget a román föld ezer éven át vendégül látta, mégis hálátlanok. Hazugság, hogy bárki elrománosításukat akarta, állította Coposu. Ugyanebben a műsorban Andrei Plesu volt miniszter hasonlóképpen fogalmazott: "a magyarok már ezer évvel ezelőtt a románok közé telepedtek". - Mindketten ellenzéki politikusok, jegyezte meg Panek Zoltán. /Új Magyarország, szept. 23./"

"Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte a budapesti Erdélyi Gyülekezet a nagyváradi központú Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez való csatlakozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1990-ben Németh Géza református lelkész kezdeményezésére jött létre, az erdélyi menekültek, illetve áttelepültek számára. Az ünnepséget a gyülekezet telepén, a "Reménység Szigetén" tartották. Felszólalt Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is, aki szerint Magyarországnak realista, de nem önfeladó kisebbségpolitikára kell törekednie. Az Erdélyi Gyülekezet csatlakozása a Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez egyházjogi és politikai szempontból is a határok légiesítését jelenti, állapította meg Zalatnay István, a gyülekezet új lelkésze, akit Tőkés László, a befogadó egyházmegye püspöke iktatott be tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Lerakták a gyülekezet templomának alapkövét is, az ünnepségen megjelent Tempfli József római katolikus püspök Nagyváradról, a magyarországi református egyházat Hegedűs Lóránt püspök képviselte. Szükség van a Reménység Szigetére és a civil társadalmi szervezetekre - hiszen míg máshol fölösleg, nálunk hiány van nemzeti szolidaritásból - mondta Tabajdi Csaba. Az alapkő letételekor Tőkés László elmondta, hogy az "alap, amire építünk: Jézus Krisztus", olvasható Udvardy Zoltán tudósításában. /Új Magyarország, szept. 26./ "

Az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete nehezményezte, hogy a magyarországi tanügyi szakértői csoport sepsiszentgyörgyi látogatására nem kapott meghívást. Az RMDSZ a részvételt szakmai szinten képzelte el, több olyan vezető is van szervezetükben, aki négy évtizede dolgozik a tanügyben. Nehezményezték azt is, hogy a magyar nyelvű szakmai oktatás megszüntetésére irányul a figyelem, emögött elsikkadhatnak a magyar nyelvű oktatás általános helyzetét érintő súlyos kérdések. /Új Magyarország, okt. 3./

Semmiféle összefüggés nincs egy ország területének etnikai összetétele és a katonai egységek stratégiai elhelyezése között, jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter az Új Magyarország munkatársának kérdésére. A lap kérdésére Tinca elmondta, hogy ez a kérdés nem került szóba a Keleti György honvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélésén. /Új Magyarország, okt. 6./

"Okt. 6-7-én Székelyudvarhelyen találkoztak a romániai magyar írók, folytatva a nyáron, Marosvécsen tartott összejövetelt. Jelen volt Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Szőcs Géza költő, lapkiadó, továbbá a romániai magyar irodalmi kiadványok főszerkesztői. Sütő András Japánban tett útja miatt nem tudott részt venni a tanácskozáson. Ferenczy Ferenc polgármester megnyitója után Kántor Lajos, Cs. Gyimesi Éva, Visky András és Dávid Gyula tartott előadást. Az előadásokat vita követte, amelyen felvázolták az erdélyi magyar irodalom helyzetét és gondjait. A felszólalók rámutattak a könyvkiadás nehéz helyzetére, a közlési lehetőségek szűkülésére. A megjelentek "Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány" létrehozását határozták el, továbbá "Tiltakozás és kéznyújtás" címmel állásfoglalást fogadtak el a Közép-Európában, illetve Romániában folyó nyelvi háború ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 10., 636. sz./ Kántor Lajos előadásában /Irodalom és politika/ arról szólt, hogy a politika és az irodalom egymástól függetlenül is létrehozhat maradandó értékeket. Egy biztos, hogy adott időszakban az Írószövetség politikai jelentőséggel bír. Cs. Gyimesi Éva azt hangsúlyozta Az irodalom mint önérték című előadásában, hogy az irodalom nem közösséggé kovácsoló szerszám, hanem a személyes létezés kifejezésének lehetősége. A kisebbségi sors ábrázolása csak egy, és nem is a legcsábítóbb írói kötelesség. Szerinte az irodalom tehát nem feladat, hanem találkozás a kimondhatatlannal. Legfontosabb tennivalók egyike: visszatalálni az irodalom lényegéhez. Visky András azt fejtegette, hogy az erdélyi magyar irodalom nem egységes /Egységes-e az erdélyi magyar irodalom, s ha nem, miért nem?/, végül Dávid Gyula Irodalmunk és közössége témával foglalkozó előadása hangzott el. Az irodalom létkérdése az író és olvasó közötti kapcsolat, állapította meg, amikor ez megromlik, annak az irodalom és az olvasó egyaránt kárát látja. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Létezik már Romániai Magyar Könyves Céh, a kiadók érdekvédelmi szervezete, szólt hozzá Káli Király István. A fiókokban találhatók kéziratok, neki is négy van, fűzte hozzá Pusztai János. - Számítógépes nyilvántartásba veszik az utóbbi három év Erdélyben megjelent magyar nyelvű könyveit, hangzott el a tanácskozáson. - Lőrincz György /Székelyudvarhely/ ismertette az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány tervét, amely segítené a magyar írókat. Tőzsér József egymillió lejes támogatás ajánlott föl a Pallas-Akadémia Kiadó részéről, amennyiben idén bejegyzik ezt az alapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./ Nagy visszaesés tapasztalható a könyvkiadásban, annak ellenére, hogy mintegy 60 magyar kiadó vehető számba. Kántor Lajos jelezte, hogy erőteljesen jelentkezik egy fiatal nemzedék, velük együtt másfélszázra becsülhető a romániai magyar írók tábora, az irodalom művelői súlyos anyagi gondokkal küszködnek, mivel a honoráriumlehetőségek igen szűkösek. A román művelődési minisztérium 50 %-kal csökkenti a jövőben az irodalmi folyóiratok támogatását. /Új Magyarország, okt. 9./ "

"Kovács László külügyminiszter New Yorkban tett nyilatkozata azt a benyomást keltette, mintha "én ellene volnék a tárgyalásoknak, a párbeszédnek, a kemény vonalat képviselném"- nyilatkozta Tőkés László a Duna Televízió okt. 9-i, Esti kérdések című műsorában. A tárgyalókészséget azonban nem szabad összetéveszteni a minden áron való kapcsolattartással. Tőkés László bírálta a román-magyar katonai együttműködés hiedelmét is. "Közismert tény - válaszolta - hogy katonai és karhatalmi alakulatokat telepítenek nem csupán Székelyföld, hanem a partiumi magyar többségi területek településeire - Szatmárra, Nagykárolyra, Nagyszalontára." Ez egyfelől megfélemlítés céljából történik, másfelől a románok túlsúlyát emelik. "Szomorúnak tartom Keleti György honvédelmi miniszter azon kijelentését: Romániának, a román katonaságnak belügye, hogy hová telepít katonai alakulatokat saját országa területén." Tőkés László az RMDSZ-t is bírálta, a tanügyi válsághelyzettel kapcsolatban: "Minimalista célkitűzésnek tartom a tanügyi osztály alelnökének azt a tervezetét, hogy a létező kereteket kell kitölteni, hogy a minőségi javulásra kell törekedni." A "kis lépések politikájának becézett tanügyi politika összességében nem vezet semmire." /Új Magyarország, okt. 10./"

Budapesten okt. 11-én Tárcatükör a Közgázon című vitaesten a kormányzati álláspontnak Lábody László, a HTMH elnöke adott hangot, míg ellenzéki szempontból Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője elemezte a kisebbségben élő magyarok anyaországi támogatását. A határon túliak támogatásának összege Csapody Miklós szerint nagyon kevés. Lábody ezzel egyetértett, de hangsúlyozta, hogy az évi 1,2 milliárd forint /a Duna TV 2 és fél milliárdját nem számítva/ nagy részben beruházásokat jelent, amelyek később is éreztetik pozitív hatásukat. - Meglepő egyetértés volt Lábody és Csapody között a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ megítélésében: mindketten úgy látják, hogy a belső tisztulás lezárulásával az MVSZ teljesítheti a hozzá fűzött elvárásokat. Az MDF képviselője fontosnak ítélte, hogy az MVSZ-nél elkezdődött a nemzeti stratégia kialakítása, Lábody szerint ez nem szükséges. Csapody elégtelennek ítélte meg a HTMH befolyását a kormányzatra, míg Lábody aláhúzta, hogy a Külügyminisztériummal állandó informális kapcsolatot tartanak. Azt azonban elismerte, hogy a határon túliakat is érintő törvénykezési folyamatra hivatalának kevés ráhatása van. /Magyar Hírlap, okt. 12./ Lábody László elismerte, hogy súly- és rangbeli különbség van a Külügyminisztérium és a HTMH között. A legjobb megoldás vagy a kisebbségi minisztérium felállítása, vagy a kisebbségekkel /hazaiakkal és a határon túliakkal egyaránt/ foglalkozó tárca nélküli miniszter kinevezése lenne. /Új Magyarország, okt. 13./

"Az amerikai és a nemzetközi zsidó lobby támogatni fogja Romániát - ezzel a címmel közölt interjút a Dimineata okt. 12-i száma Nicolae Cajallal, a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének és a B`nai B`rith zsidó segélyszervezet két hónapja Romániában is működő szervezetének elnökével. Cajal szerint a támogatási szándék erősödött, amikor Iliescu amerikai látogatásakor válaszolt a "nehéz" kérdésekre, amelyek a zsidóellenes pogromok idején kormányzó Antonescu tábornok szobrának felállítására, illetve a kormánypártnak a szélsőséges erőkkel, különösen a Nagy-Románia Párttal való szövetségére vonatkoztak. /Új Magyarország, okt. 13./"

Okt. 12-én együttműködési megállapodást kötött a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége /MTESZ/, melynek kedvezményezettje elsősorban a határokon túl élő magyar műszaki értelmiség lesz. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke elmondta, hogy a HTMH részére az MTESZ Kossuth téri székházában országos hálózatra kapcsolt számítógépes ügyfélszolgálatot állítanak fel. Hálózatra viszik a legfrissebb romániai privatizációs adatokat, a közeljövőben tervezik a szlovákiai magánosításhoz kötődő legfrissebb információk közlését is. Havass Miklós, az MTESZ elnöke elmondta, hogy a távlati tervek között szerepel egy-egy iroda létesítése a szomszédos országokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14-15./ A HTMH és az Új Kézfogás Közalapítvány mintegy 10-15 millió forintot érő információs adatbázisát elhelyezik az MTESZ hálózatára. Havass Miklós, az MTESZ elnöke elmondta, hogy szervezetük hosszú távú együttműködést épít ki a HTMH-val, közös kiállításokat rendeznek, szakmai bemutatókat, előadássorozatokat tartanak együtt. /Új Magyarország, okt. 13., Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), okt. 13./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elismerte, hogy a romániai magyar pedagógusok általában passzívabbaknak bizonyultak, mint felvidéki magyar kollégáik. /Új Magyarország, okt. 17./

Okt. 20-án Bukarestben az egyetemisták elindultak az elnöki rezidenciához, a Cotroceni palotához, a kivezényelt rendőrök azonban felléptek ellenük, néhány diák megsebesült. Egy bukaresti rendőrparancsnokot menesztettek, mert megtagadta a parancsot, hogy kemény kézzel lépjen fel a fiatalokkal szemben. /Új Magyarország, okt. 21., Magyar Nemzet, okt. 21./

Okt. 22-én minden indoklás nélkül felmentették tisztségéből Ion Rakolta Maros megyei prefektust, a vezető kormánypárt tagját és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az új prefektus Gavril Tiru vegyészmérnök, Funar Román Nemzeti Egységpártjának tagja, helyettese Tiberiu Sbarcea, a kormánypárt tagja. A prefektuscserét az RNEP követelte. Ezzel a megye magyar alprefektusát eltávolították. Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a prefektuscsere ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., Új Magyarország, okt. 24./

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ okt. 24-i sajtótájékoztatóján a Magyarok IV. Világkongresszusáról és a jövő évi millecentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódó rendezvényekről volt szó. Az 1996. jún. 14-18-a között tartandó világkongresszusra két-háromezer résztvevőt várnak, melynek fő témaköre a magyarságtudat és a nemzeti stratégia lesz. Az MVSZ tizenöt kiemelt programján belül különösen fontosnak tartják a magyar polgármesterek világtalálkozóját, a Magyarországon végzett diákok első világtalálkozóját, valamint a világ magyarságát bemutató ópusztaszeri pavilon felállítását. Szorgalmazzák, hogy minden külhoni magyar településnek legyen hazai testvérkapcsolata. Az MVSZ főtitkára szerint tájékozatlanságból eredhet, hogy magyar értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben az összmagyarság első tanácskozásának megrendezésére hív fel. Az MVSZ meghívottai között ott szerepelnek a levél aláírói és mindazok, akikről a levél említést tesz. - Az MVSZ égisze alatt nemrég nyílt fórum, a Szent László Akadémia dékánja, Keszthelyi Péter elmondta, hogy a magyar gazdaságról rendeznek tanácskozást. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 25./

"A magyar kormánynak haladéktalanul el kell készítenie "ellenjavaslatát" a román megbékélési dokumentumra, jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai kabinetjének vezetője okt. 25-i sajtóértekezletén. A román javaslat már szeptemberben megérkezett, a magyar kormány lépéshátrányba került. Németh Zsolt a román kormány ügyes kitörési kísérletének nevezte a dokumentumot, sürgette, hogy a kabinet az RMDSZ-szel egyeztesse lépését. Iliescu dokumentuma nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, okt. 26./"

Nagyenyeden, a Fehér megyei RMDSZ-székházban olyan elektronikai tárgyat fedeztek fel, amelynek gyanítható rendeltetése a lehallgatás. Okt. 24-én értesítették erről az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki okt. 25-én a helyszínre érkezett és Brendus Gyula megyei RMDSZ elnökkel együtt minderről nyilatkozatot adott ki, ismeretlen elkövető ellen ügyészségi vizsgálatot kérve. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Román Hírszerző Szolgálathoz fordult, derítsék ki, mi történt. /Miklós László: Poloskát irt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./

"Tőkés László okt. 26-án Genfben "csendes etnikai tisztogatással" vádolta Iliescu elnököt, amikor az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felelőseivel találkozott. Románia 12 ezer joghallgatójának csak 0,8 %-a magyar, ami megakadályozza a kisebbséget abban, hogy érdekeit érvényesítse. Az egyházak nem kapták vissza javaikat, államosított 1300 iskolájukat. - A kormány hallgatólagos belegyezésével a szélsőséges pártok harsány zsidóellenes kampányt folytatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28-29., Új Magyarország, okt. 27./"

Az RMDSZ képviselőcsoportja okt. 26-án ismertette az oktatási törvény módosítására kidolgozott javaslatát, amely figyelembe veszi a diákmozgalom követeléseit is. /Új Magyarország, okt. 27./

A jelenlegi kormány külpolitikájának következményeként a határon túliak bizalma megrendült az anyaország irányában - jelentette ki Németh Zsolt /Fidesz-Magyar Polgári Párt/ képviselő. A jelenlegi ellenzéket lejárató propaganda a választások után sem állt le, így az a vélemény kezd kialakulni Nyugaton, hogy nincs is olyan politikai erő, amely konszolidálni tudná a helyzetet. - Az előző kormány nemzetpolitikáját a szociálliberális koalíció állampolitikára váltotta fel. /Új Magyarország, okt. 28./

A kormánykoalíció tagja a Román Nemzeti Egységpárt, elnöke, Funar elfogadta a történelmi megbékélés tervét, azonban ezt feltételekhez kötötte: Magyarország ismerje el a trianoni szerződést, ismerje el a magyar hatóságok bécsi döntés utáni kilengéseit és kérjen bocsánatot ezért a román államtól és a román néptől , többé ne avatkozzon be Románia belügyeibe, ne támogassa többet a fasiszta típusú RMDSZ-t, mondjon le az 1201-es ajánlásról és ismerje el Avram Iancu megyét, amely Kovászna és Hargita megyék egyesítéséből jön létre. Románia számára is szabott feltételt: az RMDSZ eltakarítását a politikai életből. Funar mindezt Cebe községben mondta el, Avram Iancu sírjánál. /Új Magyarország, nov. 2./

Ion Donca Románia bukaresti nagykövete védelmébe vette az oktatási törvényt: nincsenek benne olyan előírások, amelyek megnehezítenék a magyar kisebbség nyelvi és kulturális hagyományainak ápolását. Szerinte nagyobb probléma, hogy Kovászna és Hargita megyében a magyarok nem beszélik jól a román nyelvet. A nemzeti jelképet használatát nem tiltja a törvény, állította, a magyar himnusz elhangozhat templomokban. A nagykövet bízik a megbékélésben. /Új Magyarország, nov. 2./

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ külügyi munkájának középpontjában a magyar nemzeti közösségek jogvédelme áll, az MVSZ külügyi titkára, dr. Pordány László, korábbi ausztráliai nagykövet Varsóban járt, az EBESZ konferenciáján. A szlovák és román oktatási törvényről, a vajdasági helyzetről beszélt fölszólalásában, ezentúl számos memorandumot juttatott el a delegátusoknak, mondta el Beke Györgynek. /Új Magyarország, nov. 4./

Nov. 7-től mintegy kétszeres vámtételek léptek életbe Romániában a cigarettára, a szeszes italokra és kávéra vonatkozóan, továbbá Vacaroiu miniszterelnök felmentette Mihai Pinzariu eddigi vámparancsnokot és Eugen Gogát nevezte ki a helyére. /Új Magyarország, nov. 8./

"Nemcsak Clinton elnök fejezte ki aggodalmát az új román oktatási törvény, a magyarok jogfosztása miatt /Iliescu elnökkel történt találkozóján/, nemcsak George Pataki, New York állam kormányzója háborodott fel, nemcsak az Európa Tanács szerezhetett tudomást erdélyi magyar diákok Strasbourgban járt küldöttségétől arról, hogy tovább szűkültek az anyanyelvű képzés lehetőségei, hanem a nemzetközi közvélemény is mind szélesebb körben értesül minderről, szaporodnak a tiltakozások. Tüntettek például a távoli Ausztráliában az erdélyi magyarság fokozódó elnyomása ellen. A tüntetésen részt vettek az ausztriai románok is. Australia-Romanian Human Right Association annak a szervezetnek a neve, amely az ausztráliai románokat hívta erre a tüntetésre. A társaság vezetője Ion Berechet újságíró, aki nemrég még az Azi bukaresti lap tudósítója volt, tehát szoros kapcsolatban áll a román fővárossal. Az ellenzéki Romania Libera egyik szeptemberi számában Anton Uncu ugyanúgy "leplezi le" Ion Berechetet, mint a Ceausescu-korszakban: renegáttá minősíti: "Volt Ioan, most John, jövendőbeli János". /Új Magyarország, nov. 8./"

A Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel nemzetközi konferenciát rendezett nov. 9-10-én Budapesten. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára történelmi kísérletnek nevezte a kisebbségi autonómiákat. A Kárpát-medence egyes államaiban démonként és fantomként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit. Az államtitkár a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmet alaptalannak nevezte. Lábody László, a HTMH elnöke úgy ítélte meg, hogy a kárpát-medencei magyarság számára az autonómia 1992-ben még a kibontakozás lehetősége volt, ma viszont már az önvédelem eszköze. A határon túli magyaroknak kell megfogalmazni álláspontjukat, a magyar kormány azt támogatni fogja. Bíró Gáspár, a Teleki Alapítvány munkatársa azon kibontakozó etnopolitikai modell veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely szerint egy-egy ország területe az adott állam többségi nemzetének tulajdona. /Új Magyarország, Népszabadság, nov. 10./ Tabajdi Csaba államtitkár A kisebbségi érdekérvényesítés esélyei és az autonómiaformák címen tartott előadást. Az autonómia nem egyik napról a másikra valósul meg, a fokozatos kisebbségi önszerveződés járható út, az autonómiaszigetek megteremtése, majd azok összekapcsolása. Mindennek célja, hogy a kisebbségi jogok megélhetőkké váljanak. Az autonómia végső soron egy alku eredménye többség és kisebbség, központi és helyi hatalom között. Lábody László a kárpát-medencei autonómiakoncepciókról beszélt. Szerinte létezik ebben a kérdésben minimum /csupán a kisebbségi közösség fennmaradását biztosítja/ és egy optimum/ ez a maximum, ami még nem fenyegeti az ország integritását/. A magyar kormány kétoldalú kapcsolatai nem válhatnak a kisebbségi kérdés uszályává. Budapest segíthet ugyan, de nem vállalhat igazságtételt sem általában, sem az autonómiakoncepció területén. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 10./