Markó Béla az Új Magyarországnak válaszolva elmondta, hogy Tabajdi Csaba államtitkár látogatása különleges jelentőségű volt. A meghívás célja az volt, hogy ne közvetett, hanem közvetlen módon ismerkedjen meg mindazokkal a gondokkal, amelyekkel az RMDSZ szembesül. Szó sincs arról, hogy a romániai magyarság feje fölött állapodnánk meg, mondta az államtitkár Csíkszeredában. /Új Magyarország, jún. 9./

"A bukaresti rádióban egy magas rangú katonatiszt kifejtette: egyáltalán nem kizárt, hogy a hadsereg beavatkozzon, fellépjen "a szeparatista törekvések ellen", amelyek esetleg veszélyeztetnék a nemzetállam egységét. Az új román nemzetbiztonsági törvénytervezet szintén lehetőséget ad erre. /Új Magyarország, jún. 12./"

Ismét Illyefalván /jún. 6-8./ tartották meg a száznál több erdélyi magyar alapítvány képviselőinek találkozóját. A házigazdák bejelentették, hogy a pénzügyőrök valóságos bírságözönt zúdítottak a KIDA és a LAM alapítványokra, sőt 120 millió lej értékű berendezést akarnak elvenni. Kifogásolták, hogy miért adta el a KIDA a segélyszállítmánnyal érkezett ruhák tíz százalékát, holott erre törvényes joga volt, továbbá kifogásolták, hogy a KIDA könyvelését magyarul vezeti, közben ehhez az egyházi alapítványnak joga van. A LAM-nál pedig abba kötöttek bele, hogy miért vezeti könyvelését három nyelven, miért van Brassóban is kirendeltsége, azt el fogják kobozni. Az alapítvány bírósághoz fordult, a per folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ 1993-tól Svájc, Kelet-európai Fejlesztési Irodáján keresztül, belépett a LAM Alapítványba és azt a román-svájci kormányközi egyezmény keretében technikai és managament-tevékenységgel támogatja. Az alapítványok ügyében a bírósági tárgyalás jún. 22-23-án tartják Sepsiszentgyörgyön. A tárgyalást követő bírósági határozat példa értékű lehet, írta Udvardy Zoltán, az alapítványok anyagi tönkretétele után nem kizárt, hogy a többi erdélyi magyar alapítvány is hasonló sorsra kerülhet. /Új Magyarország, jún. 19./ Kató Béla sajtónyilatkozatban kérte, hogy a közvélemény kövesse figyelemmel az ügyet. Az ügy egyértelműen politikai, nem gazdasági jellegű. /MTI, jún. 15./

A román szenátus Budapesten tárgyaló küldöttsége jún. 16-án Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával tárgyalt. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy az oktatási törvénytervezet jelenlegi formájában egyenértékű lenne a kisebbségi oktatás ellehetetlenítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ A küldöttség vezetője, Sergiu Nicolescu védte az oktatási törvény tervezetét, hozzátéve, hogy a Magyarországra érkező információk gyakran torzítottak. /Új Magyarország, jún. 17./

"A jún. 22-én kezdődő bírósági tárgyalás előtt Kató Béla sepsiillyefalvi tiszteletes elmondta, hogy bizakodó a per kimenetelét illetően, de tisztában van azzal, hogy megpróbálják elhúzni az ügyet, hogy időközben újabb "bizonyítékokat" gyűjthessenek. A KIDA és a LAM Alapítvány mind a magyar, mind a román nemzetiségűeket támogatja. Az alapítványokat támogató svájciak érdeklőnek a bírósági ügy iránt, már több svájci diplomata jelent meg, hogy érdeklődjön. Jún. 22-én kellett megkezdeni a tárgyalást, azonban azt elhalasztották, így a két alapítvány működhet tovább. /Új Magyarország, jún. 23./"

"A marosvásárhelyi Tófalvi Zoltán írását olvashatjuk az Új Magyarországban. A román diplomácia mesterfogásairól, hihetetlen rugalmasságáról kevés szó esik. Először például türelmesen megvárták, amíg a médiumok világgá kürtölték "a román demokrácia erősödésének bizonyítékaként", hogy ötévi kényszerű száműzetés után végre hazatérthet Kincses Előd. Kincses Előd túlságosan sokat tud az 1989. decemberi és 1990. márciusi kulisszatitkokról. A Maros megyei román napilap /Cuvantul Liber/ jún. 17-i számában több pontból álló tiltakozás látott napvilágot "Kincses Előd nincs mit keressen Romániában" címmel, a tiltakozás aláírói dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke és Pop Dumitru, a Románok Nemzeti Egységpártja Maros megyei elnöke. Tiltakozásukban "minden román, magyar és cigány nevében" /!/ kijelentik, hogy "Kincses Előd úgy a románok, mint a magyar kisebbség ellenségének bizonyult... " A sok vádpont között az is szerepel, hogy Kincses Előd felelős az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekért, ezért kérik, nyilvánítsák pesona non gratának, állítsák bíróság elé. - Hát így néz ki a román diplomácia. Jó lenne, ha az alapszerződésről folyó tárgyalásokon is mindezt figyelembe vennék - teszi hozzá a cikkíró. /Tófalvi Zoltán: Kincses Előd nyílt megfenyegetése figyelmeztetés. Késleltetett felzúdulás. = Új Magyarország, jún. 26./"

"A néhány nappal ezelőtti "sikeres" bukaresti kiállításuk után a "Horia Simon Legionárius Fészek" nevű csoport vezetői elhatározták, hogy egy hegyvidéki üdülőtelepen tábort szerveznek, amelynek célja a tagtoborzás és a legionárius mozgalom békés jellegének bizonyítása. A táborban Románia és a Moldovai Köztársaság több "fészkének" tagjai vesznek részt. /Új Magyarország, jún. 26./ "

Egy éve működik Nagyváradon Erdély egyetlen magánszínháza Kiss Stúdió néven. Ketten állandó tagok, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, másokat alkalmilag foglalkoztatnak. A színházak törzsközönsége - Marosvásárhely kivételével - kivándorolt, ez nagy problémát jelent. Nagyváradon öt-hatezer emberre mindig lehetett számítani. Mára ez a tömeg négyszáz főre zsugorodott, azok is főleg ötvenen felüliek. /Új Magyarország, jún. 27./

"Göncz Árpád köztársasági elnök jún. 25-én Gombaszögre látogatott, majd Betléren találkozott Michal Kovác köztársasági elnökkel. A találkozó után egy újságírói kérdésre /a magyar fél miként vélekedik a magyar kisebbséget kedvezőtlenül érintő szlovák intézkedésekről/, Göncz Árpád szóvivője azt felelte: "Szeretném folyamatosan leszögezni, hogy ez Szlovákia belügye és szinte bizonyosak vagyunk abban, hogy ezt a két ország közötti kapcsolatok érdekében meg fogják oldani." /Új Szó (Pozsony), jún. 26./ Az Új Magyarország megkérdezte Szentiványi Gábor külügyi szóvivőt, támogatja-e a Külügyminisztérium ezt az álláspontot. "Az emberi és kisebbségi jogok szavatolása nem képezhetik egy ország kizárólagos belügyét", válaszolta Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. /Új Magyarország, jún. 28./"

"Jún. 17-én Szovátán fölavatták a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ tulajdonát képező Teleki Oktatási Központot. Az épület 80 személynek biztosít szállást, keretet ad pedagógusok továbbképzéséhez, rendezvényekhez. Bíró Istvánnak, az RMPSZ főtitkárának beköszöntő beszéde után Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke A Teleki Oktatási Központ helye és szerepe a romániai magyar oktatásban címmel tartott előadást. Az avatóünnepségen megjelent a Párizsban élő Marie-Pierre de Gérando Teleki gróf, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 20./ felszólalásának szövegét olvashatjuk egy későbbi lapszámban. Felvázolta a család nagynevű elődeit. "A Telekiek, Erdély egyik legtiszteletreméltóbb családjának sarjai, egész sor államférfit, tudóst, írót és művészt adtak a világnak." A Gérando-Teleki Brunszvik család olyan neves ősökkel büszkélkedhet, mint Teleki Mihály erdélyi kancellár, Teleki József matematikus, diplomata és koronaőr, Voltaire vitapartnere, Teleki László, az 1848/49-es szabadságharc leverése után a franciaországi magyar emigráció feje, Teleki Blanka, aki 12 évi börtönt szenvedett Kufsteinben, az első magyar leányiskola alapítója, Teleki Sámuel és Teleki Pál, a tragikus sorsú miniszterelnök. Brunszvik Teréz alapította az első kisdedóvót. - A kisebbségi kérdés "állandó seb Európa testén, mely igazságos és testvéri kezelésre vár" - állapította meg Teleki de Gérando. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./"

A parlament két háza együttes ülésén jún. 28-án véglegesítette a tanügyi törvénytervezetet, többnyire a szenátusi változatot elfogadva. Végeredményben a törvény diszkriminatív, jogtipró a romániai magyarság számára. Az RMDSZ szenátorai és képviselői tiltakozásuk jeléül nem vettek részt a jún. 28-i parlamenti munkában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29., Új Magyarország, jún. 29./

A külügyminisztériumi nyilatkozat cáfolta, hogy Románia ígéretet tett volna 1993-ban az ET 1201-es ajánlásának elfogadására, amikor belépett az ET-be. /Új Magyarország, jún. 29./

A két ház jún. 29-i együttes ülésével véget ért a törvényhozás tavaszi ülésszaka, legközelebb szeptember elején ül össze a parlament, addig a kormány kapott felhatalmazást rendeletek meghozatalára. /Új Magyarország, jún. 30./

Csáfordjánosfán ünnepélyesen megnyitották a magyar gyermekek 1995. évi világtalálkozóját. Három éve a Forráshely Alapítvány támogatásával e községben rendezik meg a világban szétszóródott magyarok gyermekeinek találkozóját. A táborba főleg Erdélyből és Horvátországból érkeztek gyermekek. /Új Magyarország, júl. 3./

"Júl. 2-án véget ért Iasiban a román menekültek első világkongresszusa, melyre 1500 személyt hívtak meg, de ennél jóval többen jöttek el. Megjelent a hivatalos politikai élet számos képviselője, így Ioan Solcanu, a kormánypárt alelnöke is. A teremben hatalmas Nagy-Románia térkép borította a falat, magában foglalva a Moldovai Köztársaságot, Ukrajna és Bulgária egy részét is. A kongresszus fő céljaként az ország újraegyesítését szolgáló stratégiák és konkrét akciók kidolgozásában jelölték meg. A szónokok elsősorban "a volt Szovjetunió által elrabolt területek" fölötti román történelmi jogról, a világ minden táján élő románok szellemi és kulturális egységéről beszéltek. /Magyar Hírlap, júl. 3./ Romániának hangosan és félreérthetetlenül ki kell mondania, hogy igényt tart valamennyi, a múltban jogtalanul elvett területére, olvasható a világkongresszuson elfogadott határozatban. Teoctist ortodox érsek és más ortodox főpapok vállaltak védnökséget, a kongresszust az 1992-ben alapított újraegyesítési Nemzeti Tanács szervezte, melynek elnöke az egykori moldáviai miniszterelnök, Mircea Druc. /Új Magyarország, júl. 4./"

Liviu Maior tanügyi miniszter júl. 6-i rádiónyilatkozatában jónak ítélte meg a tanügyi törvényt, szerinte az nem alkotmányellenes, mert a nemzetközi dokumentumok alapján áll. /Új Magyarország, júl. 7,/

Takács Csaba kolozsvári sajtóértekezletén a tanügyi törvényt a romániai magyarságot Trianon óta ért legsúlyosabb csapások egyikének nevezte. /Új Magyarország, júl. 7./

"Oroszország kész arra, hogy újból fegyvereket szállítson Romániának, nyilatkozta Oleg Szoszkovec miniszterelnök-helyettes júl. 10-én Moszkvában, miután hazatért Romániából. Szoszkovec bukaresti tárgyalásain szóba jött egy orosz-román bank alapításának terve is. Az orosz politikus hangsúlyozta Moszkva elkötelezettségét arra, hogy korszerűsíti azt a szovjet haditechnikát, amellyel Románia rendelkezik. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök kijelentette: "Nagy nyugati beruházásokra számítottunk, amelyek azonban nem jöttek be... Románia most újra Oroszországra tekint". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., Új Magyarország, júl. 11./"

Adrian Nastase képviselőházi elnök júl. 11-én Brassóban tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az alapszerződésben az 1201-es ajánlás Romániát zavaró 11. és 12. szakaszát ki kellene hagyni. /Új Magyarország, júl. 12./

Csintalan Sándor, az MSZP alelnöke elmondta, hogy Budapesten, a Lehel utcában lehetőség nyílt egy RMDSZ-iroda kiutalására, a fővárosi önkormányzat jóvoltából, az RMDSZ-politikusok örömmel fogadták ezt a hírt. /Új Magyarország, júl. 12./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 13-i sajtótájékoztatóján kifejezte Iliescu elnök elégedettségét afölött, hogy "a román országgyűlési pártok egyetértésben, egyöntetűen visszautasítják az RMDSZ-nek a tanügyi törvényre vonatkozó alaptalan követeléseit". Iliescu szerint ez az álláspont annak a jele, hogy a román társadalom a normalizálódás felé halad. A szóvivő elmondta még, hogy Iliescu ezentúl nem vesz tudomást Gheorghe Funar, az RNEP elnökének személyes nézeteiről, csak azon álláspontot veszi figyelembe, amelyet az RNEP állandó irodája is elfogad. /Új Magyarország, júl. 14./"

"A kormány és a prefektusok tárgyalásain júl. 13-án olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyik "pontosabban, világosabban" megfogalmazza a helyi autonómia fogalmát, hangsúlyozva, hogy az csak adminisztratív lehet. A tervezet szerint a megyei prefektusok ezután teljhatalmúan felfüggeszthetik tisztségükből a polgármestereket és tanácsosokat. /Új Magyarország., júl. 14./ "

"Az Európa Parlament plenáris ülése júl. 13-án határozatban fejezte ki aggodalmát a Romániában elfogadott - nemzetiségi nyelvhasználatot korlátozó - oktatási törvény, valamint általában a nacionalista indulatok erősödése és a kisebbségek helyzetének romlása miatt. Egyúttal felszólították a román kormányt és parlamentet e problémák orvoslására, illetve az Európai Unió /EU/ intézményeit a romániai fejlemények figyelemmel kísérésére. A határozat sajnálkozását fejezi ki a jún. 28-án elfogadott oktatási törvény miatt, amely korlátozza a kisebbségek jogait, példaként említve, hogy "olyan fontos tantárgyakat, mint a közgazdaságtan, műszaki ismeretek vagy a jog, ezután nem tanítanak a kisebbségi nyelveken", és az új törvény a nemzetiségi iskolák korlátozását célozza. A határozat felszólította a parlamentet, hogy "új törvény alkotásával hatálytalanítsák az előző rendelkezés diszkriminatív kitételeit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16., Új Magyarország, júl. 15./"

Gheorghe Lazarovici, a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója júl. 14-én arról számolt be a bukaresti rádióban, hogy kiterjesztik a kolozsvári ásatásokat a főtéren, vízszintes irányban. /Új Magyarország, júl. 15./

A két ország közötti kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, és jobbak, mint amilyennek a sajtó bemutatja, hangsúlyozta Melescanu külügyminiszter az Új Magyarországnak adott interjújában. Az alapszerződés tekintetében derűlátó. /Új Magyarország, júl. 17./

"Raoul Sorban kolozsvári egyetemi tanár és író, akit a román médiák az intelligencia és a gerincesség jelképének, az erdélyi román szellemiség egyik reprezentánsának tekintenek, a bukaresti rádióban kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszter csak összezavarta a ködös helyzetet. Sorban szerint minden tárgyalás csak lepel, mert Magyarország célja Erdély visszaszerzése. Szerinte Erdély szellemi gyarmatosítása zajlik a magyarok részéről. Egy korábbi lapinterjújában Sorban sajnálkozva állapította meg, hogy a románok hajlamosak engedni a "magyar felsőrendűségi törekvéseknek", ezt jelzi, hogy Kolozsvár üzleteit ellepték a gyenge minőségű áruk, vagy az erdélyi temetők fő sétányai mentén a magyarok foglalják el a sírhelyeket. /Botos László: Erdély "gyarmatosítása". = Új Magyarország, júl. 24./ "

"Az előző napokban minden fontosabb román parlamenti párt kifejtette elítélő álláspontját az Európa Parlament határozatáról. Ovidiu Popescu szenátor, Románia európai integrálódására létrehozott parlamenti bizottság elnöke szerint a határozat Románia-ellenes. /Új Magyarország, júl. 20./ Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció elnöke szerint ez a határozat megakadályozza Románia integrálódását "Egyidőben a tanügyi törvény megszavazásával, román és magyar, hazai és nemzetközi szélsőséges körök minden eszközt felhasználnak ahhoz, hogy mesterséges etnikai feszültséghelyzetet teremtsenek." - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ "

"Iliescu elnök júl. 24-én aláírta az RMDSZ és az Európa Parlament által vitatott oktatási törvényt, ezt követően rögtönzött sajtóértekezleten jelentette be: "hosszas tanulmányozás után úgy ítélte meg, hogy fenntartás nélkül aláírhatja" az oktatási törvényt, mivel az mélységesen demokratikus. Természetesnek mondta, hogy a magyar diákok románul tanulják az ország földrajzát és történelmét. Az anyanyelvű szakoktatást tiltó cikkely kapcsán kifejtette, hogy ez lehetővé teszi a magyar fiataloknak a szabad mozgást az országban, hogy "ne szigetelődjenek el a magyar enklávékban". A román államfő élesen bírálta Magyarországot, amely a nemzeti kisebbségek asszimilációs politikáját folytatja. Horn Gyula megnyilatkozásairól kifejtette, hogy a magyar állam vezetői nem szólhatnak bele a román törvényhozásba. Az RMDSZ tiltakozásáról, az esetleges polgári engedetlenségi mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy a közrendet mindenkinek meg kell tartania. Iliescu közölte, hogy az általa korszerűnek nevezett törvényt már ősszel alkalmazni fogják. Az RMDSZ továbbra sem tudja elfogadni ezt a törvényt, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke.. A tiltakozás különböző formáit fogják használni. A legnagyobb megmozdulásokra szeptemberben kerül sor. Ugyanakkor az RMDSZ arra is törekszik, hogy valamilyen módon ellensúlyozza e törvény diszkriminatív hatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26., Új Magyarország, júl. 25./ Takács Csaba kifejtette a Magyar Hírlapnak, hogy ez a döntés a választási kampánnyal kapcsolatos. Az RMDSZ-nek ki kell dolgozni a magyar nyelvű oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSZ félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezete a parlament elé kerüljön. /Magyar Hírlap, júl. 25./ "

Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./

Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke júl. 25-i sajtótájékoztatóján javasolta, hogy a magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény miatt rendeljék haza a nagykövetet Romániából és szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatot. Ugyanezen a sajtótájékoztatón Pősze Lajos kifejtette, hogy egy amerikai érdekeltségű médiacég a magyarországi regionális és kábeltévé-hálózat teljes bekebelezésére törekszik. A társaság nevében eljáró 2002 Kft., amelyet Baló György képvisel, majd alacsonyabb áron jut műsoridőhöz, és nem zárható ki a politikai befolyásolás lehetősége sem. /Új Magyarország, júl. 26., Népszabadság, júl. 26./