Ioan Donca budapesti román nagykövet derűlátó a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Az egyházi javak visszaadásával kapcsolatban kijelentette, hogy nem tartja valószínűnek a gyors intézkedést. Az oktatási törvényről Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa azt nyilatkozta, hogy az megfelel a legmagasabb európai normáknak. - A határátkelő helyek átadására sor kerül. /Új Magyarország, márc. 29./

A Medifax román hírügynökségnek nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke nevetségesnek nevezte az Evenimentul Zilei cikkét, amely szerint magyarországi cégek kémkedéssel is foglalkoznak. Ennek az újabb alantas, magyarellenes, uszító próbálkozások hátterében a nacionalista retorikát alkalmazó román politikai erők állnak. /Új Magyarország, márc. 30./

Az 1996-os költségvetés megvitatásakor jelentősen csökkentették a katonai, védelmi célokra fordítható kiadások összegét. Gheorghe Tinca védelmi miniszter leszögezte, hogy a megszavazott összegek nem fedezik a szükségleteket, de reálisan kell felmérni a lehetőségeket. /Új Magyarország, márc. 30./

"A magyarok hiába küzdenek a jogaikért Romániában címmel, Felerősödött a nacionalizmus alcímmel a bécsi Der Standard ápr. 2-i száma interjút közölt Markó Béla RMDSZ-elnökkel. 1989 óta a társadalom szabadabb lett, de a kisebbségi jogok terén semmi sem változott, sőt felerősödött a nacionalizmus, szélsőséges pártok ülnek a kormányban, egyre erősebben megnyirbálják a kisebbségek jogait. A magyarok attól tartanak, hogy az oktatási törvény fokozza a hátrányos megkülönböztetést, a magyar szakmunkásképzők betiltása után intézményeket fognak bezáratni. Románia nem hajlandó az alapszerződésbe belefoglalni a kisebbségekre vonatkozó jogokat. A jelenlegi helyzetet törvényesítené olyan dokumentum, amely nem tartalmazna paragrafusokat a kisebbségi jogokról. Az előző magyar kormány számára a határon túl élő magyarok problémája elsőrendű téma volt, a szocialisták alatt megváltozott a retorika, és a nagyobb a készség a párbeszédre, az eredmény azonban ugyanaz maradt. A Tőkés Lászlóval kialakult vitáról elmondta, hogy a célokban teljes az egyetértés az általa képviselt mérsékeltek és a Tőkés László köré tömörült radikálisok között. Eredményes párbeszéd szükséges a két szárny között. A bécsi lap tudósítója Marosvásárhelyen is járt, az ott élő Smaranda Enache szavait idézte: "a gyűlöletet fentről szítják". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4., Új Magyarország, ápr. 3./ "

Ápr. 9-én delegáció élén ötnapos hivatalos tanácskozásra Budapestre érkezett Vasile Manea-Dragulin, Románia legfőbb ügyésze, akit kollégája, Györgyi Kálmán meghívásának tett eleget. Nagy jelentőségű a magyar és a román ügyészi szervek jó együttműködése a bűnüldözés területén, hangsúlyozta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, aki ápr. 11-én a parlamentben fogadta Románia főügyészét. A megbeszélésen jelen volt Györgyi Kálmán legfőbb ügyész, aki elmondta, hogy a magyar és a román legfőbb ügyészség a közeljövőben együttműködési megállapodást ír alá a jogsegélyszerződés végrehajtásáról. /Bizalomerősítő együttműködés. Románia főügyésze a Magyar Országgyűlés elnökénél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./ Tizennégy éves megszakítás után újították fel a legfőbb ügyészek között a kapcsolatot, nyilatkozta az Új Magyarországnak a román főügyész. Az utóbbi időben a bűnözés mértéke emelkedett, ezért szükséges a tevékenység összehangolása. A román főügyész együttműködési tervezetet nyújtott át a magyar félnek. /Új Magyarország, ápr. 12./

"A Der Standard bécsi napilap ápr. 11-i száma szerint nem véletlen, hogy Gheorghe Tinca védelmi miniszter Volker Rühe német hadügyminiszter romániai és magyarországi látogatására időzítette nyilatkozatát a NATO bővítésével kapcsolatban. Később helyesbített: "fordítási hiba történt", ő nem beszélt fegyverkezési versenyről. /Új Magyarország, ápr. 12./"

A Csapó József szenátor által kidolgozott területi autonómia-tervezetről és a helyhatósági választások előkészítéséről tanácskozott ápr. 13-án Baróton a Székelyföldi Egyezető Tanács, nyolc széki, területi RMDSZ-szervezet képviselőit tömörítő konzultatív szervezet. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. Az ülés részvevői megvitatták a székelyföldi területi autonómia statútumának tervezetét, amely a Székelyföld sajátos identitásának megőrzését szolgálná. A tanácskozás után Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy ezt a tervezetet is munkaanyagként használva fel kell gyorsítani a munkát és ki kell dolgozni a végleges statútumot, amely a tömbmagyarság regionális autonómiáját fogalmazza meg. Megvalósulásához parlamenti jóváhagyásra lenne szükség, amihez megfelelő politikai akarat kellene a többség részéről. Jelenleg sem erre, sem a kisebbségi jogokra vonatkozóan nem tapasztalható ilyen akarat, jegyezte meg a szövetségi elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17., Új Magyarország, ápr. 15./

Elkészült a román kormány kisebbségi törvényének tervezete. Ez az ötödik, miután az RMDSZ, a Német Demokrata Fórum, a parlamenti kisebbségi képviselők egy csoportja, a Polgári Szövetség Pártja és a Romániai Helsinki Bizottság elkészítette saját tervezetét. Az Adevarul napilap ismertette a dokumentumot. A tervezet jogot biztosít kisebbségeknek saját szervezetekhez, az anyanyelv szabad használatát, az anyanyelven való tanulást, anyanyelvükön fordulhatnak közintézményekhez, azonban ehhez hiteles román fordítást kell csatolni. Kétnyelvű felirat csak ott lehetséges, ahol a lakosság aránya eléri az 50 %-ot. /Új Magyarország, ápr. 16./

Az Erdélyi Magyarságért folyóirat kuratóriumának elnöke, Pösze Lajos elmondta, hogy a lap hat éve küzd a kisebbségi kérdések ügyének felkarolásáért. Az utóbbi két évben jelentősen csökkent az állami támogatás, ennek ellenére kiadták a folyóiratot és sokezer példányban eljuttatták külföldre, elsősorban Erdélybe. Új szerkesztőbizottság alakult, tagjai: Annus József, Beke György, Botlik József, Gidai Erzsébet, Román Ildikó és Pomogáts Béla. /Új Magyarország, ápr. 16./

"Czegő Zoltánnal készített interjút Bíró Béla. Czegő Zoltán székely vándormunkás család gyermekeként született Bukarestben /1938. jún. 18./, hamarosan visszatért a család Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1962-ben végzett Kolozsváron, a bölcsészkaron, 1968-tól az akkor induló Megyei Tükör /Sepsiszentgyörgy/ napilap egyik alapító szerkesztője, 1983-ban politikai okokból eltávolították a sajtóból, 1988-ban áttelepült Magyarországra. Itteni tapasztalatairól elmondta, hogy az SZDSZ már a kezdetben kimutatta foga fehérjét, hogy kozmopolita és legyint a magyarságra. Kezdetben, 1989-ben divat volt Erdély. "Mára oda jutottunk, hogy Beke Gyurit, magamat s Molnár Gusztávot leszámítva senki sem ír. Mi írtunk akkor is, amikor mindenütt lehetett a témáról írni, és ma is írunk, amikor össze-vissza két helyt lehet, a Magyar Fórumban és hellyel-közzel az Új Magyarországban." Erre Bíró Béla megjegyezte, hogy ő is ír a Magyar Hírlapban, Neumann Ottó és Bodor Pál is. A sokat hangoztatott megbékélésről Czegő Zoltán kifejtette: amikor elveszik az iskolát a gyermekem elől, akkor nem mulat, hanem kiált az ember. "Nem tudom azt mondani, mint te is teszed, hogy Trianon óta már vártunk hetvenöt évet, még várjunk egy picit. Nincs mit várni." "Ha bárki türelemre int bennünket, én csak azt mondhatom, nézze meg, milyen türelmesen tépi minden szomszéd-államokbeli rezsim a magyart." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 19-25./ Bíró Béla a Magyar Hírlapban közölte több cikkét, Neumann Ottó a Magyar Hírlap munkatársa, Bodor pedig a Népszabadságé."

Sok politikus bírálja az 1996-os költségvetésben a hadseregnek juttatott összeget. Legutóbb az Evenimentul Zilei írta, hogy a 2000 milliárd lej /95 milliárd Ft/ csupán a létszükségletet fedezi és nem elégséges a NATO-hoz csatlakozást tekintve. Elfogadhatatlan, hogy az összeg majdnem azonos a közrendi és nemzetbiztonsági célokra elfogadott pénzalapnál. Ez is bizonyítja, jelentette ki a lapban megszólaltatott szakértő, hogy Románia nem a jogállamiság, hanem a rendőrállam felé halad. /Új Magyarország, máj. 2./

"A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron élő mintegy 60 ezer roma Funar polgármesterre fog szavazni a júniusi helyhatósági választásokon, mert Funar "cigánybazár" felépítését ígérte meg. Ez a hír furcsa, mert korábban többször is elmarasztalták Funart. /Új Magyarország, máj. 3./"

"Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke máj. 2-án bejelentette, hogy személységi jogainak védelmében bepereli Teodor Melescanu külügyminisztert, továbbá a Magyar Távirati Irodát /MTI-t/ és az Új Magyarországot. Torgyán azt kifogásolja, hogy Melescanu a nagyváradi Erdélyi Napló ápr. 24-i számában nyilatkozva a magyarországi szélsőséges pártokra vonatkozva így fogalmazott: "Gondolom, figyelemmel kíséri a televízióban Turdeanu barátunk megnyilatkozását, akit Önök Torgyánnak hívnak, és aki miatt, feltételezem, Önök sokkal felháborodottak, mint mi." A kisgazda pártelnök a bukaresti bíróságon kér jogorvoslatot, személyesen jelen kíván lenni a tárgyaláson, ezzel mintegy üzenve az erdélyi magyarságnak: magyar politikus ügye nem választható el a magyarság ügyétől. Az MTI-t és az Új Magyarországot azért akarja perelni, mert nyilvánosságra hozta az Erdélyi Naplóban megjelent interjút. Torgyán József levelet küldött Ioan Doncának, a budapesti román nagykövetnek, bejelentve, hogy pert akar indítani, egyben feltette a kérdést, hogy anyanyelvén fordulhat-e román bírósághoz. /Új Magyarország, máj. 3./ "

Korábban, 1989-1990-ig a volt szocialista országok egy 1975-ös prágai egyezmény alapján szinte minden diplomát kölcsönösen elismertek, tájékoztatott dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Ösztöndíj Központjának főtanácsosa, akinek szakterülete a romániai diplomák magyarországi honosítása, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez tartozó magyar-román kapcsolatrendszer. Magyarországon éppen ez a központ vizsgálja először, hogy a diplomát kibocsátó intézmény államilag elismert felsőfokú oktatási intézmény-e, ezt követi a szakképesítés elismerése. Romániában ez kizárólag az Oktatási Minisztérium illetékessége. A túlzott ottani központosítás megnehezíti az eljárást. Gondot okoz az is, hogy Magyarországon az óvónőképzés főiskolai szintű, Romániában viszont ezt a pedagógiai középiskolák végezték, nemrég posztliceális képzéssé változtatták. - A magyar fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésre, de hiába, így Mádl Ferenc romániai útján, Fodor Gábor sem ért el semmit. - Az RMDSZ-nél 219 1994/95-ös tanévben Magyarországon végzett kérte diplomája honosításához a segítséget, közülük ez csak negyedüknek sikerült. - Az RMDSZ küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint művelődési miniszternek, hogy a román fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt. Májusban román szakemberek delegációja érkezik Budapestre, ebben az ügyben. /Új Magyarország, máj. 8./

1995 nyarán folyt a pénzügyőrség több rosszindulatú pere az Illyefalván Kató Béla tiszteletes által irányított KIDA és LAM alapítványok ellen. Az alapítványok több pert megnyertek, viszont a pénzügyőrség 500 ezer lejes /kb. 22 ezer forintos/ bírságot rótt ki a KIDA alapítványra, mert könyvelését magyar nyelven vezette. Hiába indokolta az érintett azzal, hogy magyar református egyházon belüli alapítványról van szó, a bíróság mégis jogosnak tartotta a bírságot. /Új Magyarország, máj. 10./

A honfoglalás 1100., a magyar iskola 1000., valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójára számos műsortervet készítettek, azonban többségük nem készülhet el a súlyos pénzhiány miatt, nyilatkozta Sára Sándor, a Duna Tv főigazgatója. Összesen kilenc műsor tervét nyújtották be a Nemzeti Kulturális Alap pályázatára, elkészítésükhöz 132 millió forintra lett volna szükség, azonban összesen 3,8 millió forintot kaptak. Egyre súlyosabb a Duna Tv pénzhiánya. /Új Magyarország, máj. 13./

Budapesten Erdély magyar egyeteméről értekeztek máj. 15-én a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája rendezésében. A Bolyai Tudományegyetem a magyarországi vendégtanárok helytállásának köszönhetően maradt meg. Az alapító rektor, Csőgör Lajos az orvostudományi fakultás kényszerű kiválásának és Marosvásárhelyre való településének hátterét világította meg. A Nagyszebenből visszatelepülő román egyetem ugyanis az orvosi kar összes épületét és klinikáját magának követelte, ezért kellett a magyar orvosi karnak Marosvásárhelyre települnie. /Új Magyarország, máj. 17./

"A Mátyás-szobor szomszédságában volt a kolozsvári Helikon szerkesztősége, nyilatkozott Szilágyi István főszerkesztő, most azonban Funar polgármester intézkedésének köszönhetően kiköltöztették őket, ugyanúgy a Korunk szerkesztőségét, most a Szamos partján, a Iasilor utcában vannak, egy udvarban a Korunkkal. A Helikon előde, az Utunk hetilap szerkesztői között kiválóságok is voltak, mint a régi "helikonosok" /Erdélyi Helikon folyóirat/, Kós Károly, Kiss Jenő, Horváth István, Létay Lajos, Asztalos István. Generációváltás is volt, a laphoz került az évek során Szabó Gyula /Kossuth-díjra javasolt, de meg nem szavazott prózaíró/, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. A Forrás-nemzedék egyes tagjai is az Utunkhoz kerültek, emlékezett Király László, a Helikon főszerkesztő-helyettese. Két éve a legfiatalabb korosztály önálló oldalt kapott Serény Múmia címmel. A lapgazda a Romániai Írószövetség, súlyosak az anyagi gondok. Volt olyan időszak, amikor a kilenc főállású szerkesztő kilenc hónapon át nem kapott fizetést. /Bágyoni Szabó István: Műhelylátogatóban Kolozsvárt. /Új Magyarország, máj. 18./ "

"Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke is nyílt levélben /Hargita Népe közölte/ cáfolta meg a "Székelyföldről elűzött románok szervezetének " koholmányait, akik Iliescu elnökhöz is eljutottak. Az "elűzöttek" jelentős kártérítést követelnek. Sántha Pál Vilmos rámutatott arra, hogy senkit sem űztek el, hanem azok hagyták itt a megyét, akiket erőszakkal helyeztek ide. Hargita megyében a románok lélekszáma növekedett, létszámuk közel áll a 49 ezerhez, ebben még nincsenek benne az utóbbi két-három évben Hargita megyébe helyezett katonatisztek, rendőrök, csendőrök, tűzoltók és mások. /Új Magyarország, máj. 21./"

A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Az amerikai külügyminisztérium területi csoportfőnöke közölte, hogy a kormányzat támogatja a legnagyobb kedvezményes státus állandó meghosszabbítását Romániának. Ez ellen emelt szót David Funderburk republikánus képviselő, volt bukaresti amerikai nagykövet. /Új Magyarország, jún. 6./

Kisvárdán befejeződött a Határon Túli Magyar Színházak VII. Fesztiválja, melyet júl 2-9-e között tartottak. A fesztivál nagydíját a temesvári Csiky Gergely Színház művészai vehették át, Maxim Gorkij A mélyben című színművét mutatták be. A házigazda önkormányzatának különdíját a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház kapta /Giovanni Boccaccio: Sólyompecsenye/, a közönségdíjat a szatmárnémeti Északi Színház magyar társulata nyerte /Tamási Áron: Csalóka szivárvány/. Több kiemelkedő színész részesült díjazásban. /Új Magyarország, jún. 11./

A Magyarok IV. Világkongresszusához kapcsolódva jún. 16-án Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke több püspök részvételével celebrál ünnepi szentmisét. Ezzel egyidőben közös református-evangélikus istentiszteletet tartanak a Kálvin téri református templomban, valamint a Dohány utcai zsinagógában. A mise és az istentiszteletek helyszínéről 19 órára a Nemzeti Múzeum elé vonulnak a részvevők, ahol a Szent Jobb és a Szent Korona lesz kivetítve. Itt a püspökök rövid beszédeket mondanak. /Új Magyarország, jún. 12./

"Kovács László külügyminiszter kijelentette: "Magyarországnak nem áll szándékában a szomszédos országokban élő mintegy 2 milliós magyarságot, mintahogy Budapest nem kívánja "feláldozni" a 10,5 milliós magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért." Ezt a nagy iparvállalatok vezetői előtt mondta el, ahogy az MTI jelentette. Meglehet, írta Apáti Miklós, hogy "a szlovák, a román, az ukrán, a délszláv politikai erők alighanem megkönnyebbültek." Továbbá Kovács szavaiból következik, hogy a "szomszédos országok népszámlálási adatait, innen nézve, hamisítottnak, manipuláltnak" véljük. Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnöke akart lenni, lélekben. Kovács László viszont "attól sem retten vissza, hogy 2 és fél millió magyart nemlevőként kezeljen." /Apáti Miklós: Egy mondat a magyarokról. = Új Magyarország, jún. 13./"

A Háromszék (Sepsiszentgyörgy) jún. 12-i száma adta hírül, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége hivatalosan tiltakozni fog több Kovászna megyei iskolaigazgató és tanfelügyelő felmentés ellen, amelyet a napokban írt alá a minisztériumi döntés nyomán Rákosi Zoltán megyei főtanfelügyelő. Előzőleg egy minisztériumi csoport ellenőrzést végzett Kovászna megye több iskolájában. Kifogásolták, hogy a tanulók nem tudnak jól románul, nagyon sok iskolát magyar személyről neveztek el. Korodi Hajnalka főtanfelügyelő-helyettes, Baka Mátyás, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója, Demeter Miklós váradi iskolaigazgató és Szeibert József tanfelügyelő szerepel a felmentendők listáján. A pedagógusok tiltakoztak a döntés ellen. /Új Magyarország, jún. 13./

"Az Országgyűlésben jún. 17-én az ellenzék élesen bírálta Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok IV. Világtalálkozóján elmondott beszédét. Demeter Ervin /MDF/ rámutatott arra, hogy a határon túli magyarok pontosan érzik: nem léptünk előre az ő érdekükben a kapcsolatok építésében a szomszédos országokkal. Tiltakozott az ellen, hogy - mint hírlik - a kormány a költségvetési támogatások csökkentésével akarja "megbüntetni" a Magyarok Világszövetségét a Horn-beszéd kedvezőtlen fogadtatása miatt. Isépy Tamás =KDNP/ szerint politikai hiba volt a miniszterelnöki beszéd, amely valóságos pofonként érte a hallgatókat. Kovács László külügyminiszter védelmébe vette Horn gyula beszédét. /Új Magyarország, jún. 18./"

"Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Horn Gyula miniszterelnöknek a parlamentben: "Ismeri ön a határon túli magyar autonómiakoncepciókat?" A miniszterelnök - mint ismeretes - a Magyarok IV. Világtalálkozóján arra kérte beszédében a határon túli magyar vezetőket, hogy "tegyék világossá? az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelentenek, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését." Ha a kormányfő ismerné a határon túli magyarok autonómia-koncepcióit, nem kérne ilyesmit. Horn Gyula nem jelent meg ezen az ülésszakon, a házelnök Kovács László külügyminisztert jelölte ki, de Csapody Miklós nem fogadta el a válaszadó személyét, a kérdés ezért nem hangzott el. /Új Magyarország, jún. 19./"

"Székely Kecskés János fejtette ki gondolatait a Magyarok IV. Világtalálkozóján a nemzeti stratégiáról, köszönetet mondva a Magyarok Világszövetségének, hogy vállalta a nemzeti stratégia munkájának vezénylését, amelyet a hatalomnak kellene megtenni, de az nem teszi. "Nagyon fontos a nemzeteszményről, nemzettudatról előadásokat tartani, amelyeket tudományos igénnyel ki is kell dolgoznunk. Halaszthatatlan e teendőnk, hiszen hazánkban összeállt egy olyan szellemi szekértábor, amelynek tagjai nagy publicitást kapó munkásságukban a nemzettudat alapját támadják. Áttételesen a nemzet objektív, intézményes létét vonják kétségbe. Azt tartják: egzakt módon nem lehet a ?magyar? tartalmat meghatározni, ezért az nem is létezik. Nem létező nemzetnek pedig miként is lehetne nemzettudata?" "Álláspontjukat illenék legalább olyan alapos monográfiákkal megcáfolni, mint amilyenre ők nem sajnálják a fáradtságot..." A közvélemény-kutatási adatok szerint "a hazai lakosságnak csupán hat százaléka érzékeny a nemzeti sorskérdésekre, és csak ugyanennyi tartja fontosnak a sajtószabadságot is, akkor már ott tartunk, hogy újjá kell teremtenünk a nemzetet. Ebben is segíthet ez a műhelymunka..." /Székely Kecskés János: Országirányító háttérpaktumok helyett nemzeti stratégiát. Az összeomlás fenyegetettségében a magyarság hosszú távú vezérlőelveit szükséges megfogalmaznunk. = Új Magyarország, jún. 19./"

Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kormány ne tegye függővé tetteit attól, hogy mit csinálnak szomszédjai. A magyar kormány képviselje az összmagyarságot. Bennünket persze elsősorban a román kormány képviseljen, de amennyiben ezt nem teszi, akkor a magyar kormány tegye ezt gyámként. - nyilatkozta az Új Magyarországnak Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt tiszteletbeli elnöke /Új Magyarország, jún. 20./

A megfélemlítés a célja a tanárok, iskolaigazgatók leváltásának, nyilatkozta az Új Magyarországnak Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási szakértője. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a sajtó, így a Háromszék tiltakozása, a képviselők interpellációi elérték céljukat, a felmentési hullámot leállította a tanügyi vezetés. /Új Magyarország, jún. 21./