A romániai sajtót élénken foglalkoztatja a lehallgatási botrány: Csíkszerdában Csutak István képviselő lakásán találtak lehallgató készüléket. A távközlési felügyelőség cáfolja, hogy közük lenne ehhez. /Új Magyarország, nov. 11./

"A kormánylap, a Vocea Romaniei nov. 11-i száma Az igazi veszély Erdélyben címmel vezércikket szentelt a Budapesten megtartott nemzetközi kisebbségi konferenciának, amely a nemzeti kisebbségek védelmével és az autonómiával foglalkozott. D. D. Rujan, a lap főszerkesztője idézte Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke egy-egy félmondatát, miszerint a Kárpát-medencében /"Vajh miféle medence ez?" vonta kétségbe még a földrajzi fogalmat is/ a kisebbségek autonómiatörekvéseit démoninak tekintik, illetve azt, hogy az autonómia önvédelmi eszköz, majd élesen visszautasította ezt. A lap szerint az a tény, hogy Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, valamint Szerbiában, egyszóval a volt Nagy-Magyarország területén élő magyar kisebbségekről volt szó, azt mutatja, hogy Nagy-Magyarország kísértete járja be Európát. A Vocea Romaniei szerint "sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja". A lap szerint az Európai Uniót el kellene ű, hogy gondolkoztassák Magyarország agresszív követelései, "és ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való átalakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne." A Vocea Romaniei ugyancsak első oldalán közli Viorel Cacoveanu kolozsvári írónak Az RMDSZ valótlanságai és veresége című írását, amely egyrészt a romániai magyar iskolák, kiadók, lapok hivatalos adatait sorolja fel, majd azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "az ország egy részének elszakítására törekszik". Az egyik alcím: Tőkés püspök pogány hazugságai. /Új Magyarország, Népszava, nov. 13./"

A napokban a Moldovai Köztársaság területén, a Dnyeszter bal partján, Transznisztria valamennyi iskolájában megszüntették a latin betűs írásmódot, és áttértek, illetve visszatértek a cirill betűs írásmódra. A határozatot a szakadár övezet vezetői adták ki, Igor Szmirnov transznisztriai elnök szerint a határozat elleni tiltakozás esetén számolni kell hatósági beavatkozással. Simion Mustala, a Moldovai Köztársaság oktatásügyi miniszter-helyettese kijelentette, hogy nem fog tárgyalni a szeparatistákkal, az intézkedés háromezer román diákot érint. Mustala kijelentette, hogy segítik a transznisztriai román iskolákat, hogy ott továbbra is latin írásmód szerint tanítsanak. /Új Magyarország, nov. 13./

Még nem került a parlament elé a helyi költségvetésről szóló törvénytervezet, így öt százalék kerül vissza, amit a város saját céljaira fordíthat, mondta el Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere. A feszültség csökkent a lakosság körében, a sajtó viszont gondoskodik az uszításról. A következő helyhatósági választásokon nem indul, jelentette ki Nagy Győző, mert az RMDSZ nem biztosította neki azt a hátteret, ami kell a munkájához. /Új Magyarország, nov. 15./

A Vocea Romaniei kormánylap nov. 18-i számában vezércikkben foglalkozik a szlovákiai nyelvtörvénnyel. A lap szerint a szlovák nemzet és nyelv jogos védelmében tett hazafias lépést Magyarország a beavatkozás eszközeivel próbálja megkérdőjelezni. /Új Magyarország, nov. 20./

"Aggódva látják, hogy "a Magyarországon megjelenő irodalmi és kulturális lapok között az utóbbi időben megindult az egészségtelen kiszorítósdi, amely nem az érték, hanem az irányzat alapján kíván egyeseknek előjogokat biztosítani, mások rovására." - olvasható az erdélyi folyóiratszerkesztők állásfoglalásában. Nem tudják elfogadni a régi, pártos szempontokat újabbakkal való helyettesítését. Az aláírók: Szilágyi István /Helikon (Kolozsvár), Gálfalvi Zsolt /A Hét(Bukarest)/, Kántor Lajos /Korunk (Kolozsvár)/ és Gálfalvi György /Látó (Marosvásárhely). /Új Magyarország, nov. 22./ "

A Ziua bukaresti lap nov. 22-i száma közölte az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottsága levelét Iliescu elnökhöz. A bizottság elnöke, Christopher H. Smith, alelnöke Alphonse D' Amato, valamint H. Hoyer képviselő által aláírt levélben aggodalmukat fejezik ki a romániai kisebbségek helyzete miatt. Az oktatási törvényt nemcsak a magyar és a német közösség, hanem az Európa Tanács is bírálta, mert előírásai korlátozzák a kisebbségek nyelvén mind a szakoktatást, mind a felsőoktatást, kötelezővé teszik a román nyelvű felvételit és érettségi vizsgát. A levélben azt tanácsolják Iliescu elnöknek, hogy módosítsák a törvényt. A kongresszusi levél foglalkozik a cigányok helyzetével, a fasiszta és antiszemita nézetek feléledésével, a háborús bűnös Antonescu marsall rehabilitálási kísérletével, Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor szenátor megnyilvánulásaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Új Magyarország, nov. 23./

A Romániai Magyar Pedagógusszövetség felhívására nov. 25-én kétezer szülő és tanuló alkotott élőláncot Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceum körül, tiltakozva az oktatási törvény ellen. Az előző napon a Székely Mikó Kollégium körül volt hasonló gyertyás megmozdulás, mintegy háromezer résztvevővel. A rendőrség szerint pénzbüntetés vár a szervezőkre, mert nem kértek előzetesen engedélyt a hatóságoktól. Számos más településen folyt hasonló tiltakozó akció. /Új Magyarország, nov. 27./

Az Országgyűlés külügyi bizottsága egyhangúan támogatta azokat a módosító javaslatokat, amelyek növelnék a határon túli magyarok segítségét biztosító alapítványok támogatását. Az ülésen megjelent pénzügyminisztériumi képviselő nem támogatta a javaslatokat. /Új Magyarország, dec. 1./

Nov. 30-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete elnöksége. Elemezték a múlt heti élőlánc tüntetés utáni helyzetet, a rendőrség ugyanis 150-150 ezer lej büntetést szabott ki a két iskolaigazgatónak. Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mert a két igazgatót jogtalanul büntették meg. /Új Magyarország, dec. 1./

86 éves korában elhunyt Méliusz József író, költő és műfordító. Temetése dec. 5-én lesz, Bukarestben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Méliusz József /Temesvár, 1909. jan. 12.-Bukarest, 1995. dec. 1./ az Erdélyi Helikonnál kezdte szépirodalmi pályáját. 1946-ban a Romániai Magyar Írók Szövetségének főtitkárává választották. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1955-ig volt börtönben. Feleségét megfojtották a Securitate emberei, fiát az őrületbe kergették. Méliusz később ismét különböző tisztségeket töltött be a román Írószövetségben. Alig hét hónapja mutatták be négynyelvű Jitgadal elégiáját. A Jitgadal a zsidó halotti ima első szava, a költő ebben a holocaust áldozatainak állított emléket. /Új Magyarország, dec. 2./

"Lábody László, a HTMH elnöke nov. 29-én Marosvásárhelyen felkereste Sütő András írót, akivel a romániai magyarság megmaradási esélyeiről folytatott megbeszélést, majd találkozott az RMDSZ megyei vezetőivel és értelmiségiekkel, érdeklődőkkel. Nov. 30-án Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán találkoztak a területi RMDSZ képviselőivel, dec. 1-jén Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván jártak, ahol megtekintették a Keresztény Ifjúsági Központot, este Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tagjaival találkoztak. Dec. 2-án Besztercén jártak, majd Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ-vezetőkkel tartottak megbeszélést, ezután Lábody László sajtóértekezleten összegezte körútjának tapasztalatait. Az RMDSZ híven tolmácsolja a magyar társadalom problémáit, állapította meg. Iliescu megbékélési javaslata már szerepelt a múlt évi magyar kormányprogramban, úgy vélekedett, hogy sajátos magyar-román modellt kell kidolgozni. Érthetetlennek nevezte, hogy diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, ugyanakkor halogatják az RMDSZ félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetének napirendre tűzését. Dec. 3-án Nagyváradra, útjának utolsó állomására érkezett Lábody László, találkozott az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./ Lábody László Csíkszeredában kijelentette, hogy a megbékélésről szóló tárgyalások során figyelembe kell venni az erdélyi magyarság sérelmeit. Az alapszerződésről szóló tárgyalásokon éppen a nemzeti kisebbségek kérdésében van véleményeltérés, Románia ugyanis nem kívánja biztosítani a romániai magyarok által igényelt jogokat. Búzás László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének alelnöke leszögezte: Székelyföldön mind a gazdasági együttműködés, mind az autonómia ügyében konkrét segítséget várnak a magyar kormánytól. /Új Magyarország, dec. 2./ Lábody László "megfeddte mind romániai magyar közösséget, mind a politikai elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt." Szerinte az ideális jövő: demokratikus, gazdag Romániában autonóm magyar közösség. Az államtitkár szerint a többséget kell meggyőzni a követelések helyénvalóságáról. Lábody László adatokkal bizonyította, hogy a támogatás mértéke meghaladja az előző években nyújtott támogatások szintjét. A III. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: illő lett volna először a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megkérdezni a magyar kormányt, egyébként támogatni fogják a találkozót. - Az erdélyi magyarság "vert seregnek" érzi magát, jelentette ki az államtitkár, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./ "Hidegfejű gondolkodásra, cselekvésre van itt szükség, jól elgondolt stratégiára" - mondta az államtitkár Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

Dec. 4-én fehér zászlót tűztek ki a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum épületére, hogy kifejezzék a tanári kar és a szülők aggodalmát. A tantestület közleményben tiltakozott Szilágyi Júlia igazgatónő menesztése miatt. Annak ellenére váltották le az igazgatónőt, hogy a tanári karral együtt cáfolta a tanfelügyelőségi ellenőrzés megállapításait. A tanfelügyelőség úgy kérte ki a tanárok véleményét az új igazgatóról, hogy nem engedélyezte Szilágyi Júlia jelölését. /Szabadság (Kolozsvár) dec. 5., Új Magyarország, dec. 5./

"Kolozsváron a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében sajtókonferencián mutatták be az RMDSZ "Jussunkat követeljük" című ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobzott egyházi ingatlant ismertet. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Kötő József beszélt a kiadvány jelentőségéről. Az öt évvel ezelőtt 14 vallásfelekezet által egyetértésben kidolgozott és a parlamentnek benyújtott kultusztörvény-tervezetet elszabotálták, amikor a hatalom paktumot kötött az ortodox egyházzal, mutatott rá a sajtóértekezleten Tőkés László püspök. A felszólaló egyházi vezetők köszönetet mondtak az RMDSZ-nek a kezdeményezésért. Külön hangsúlyt kapott az eltulajdonított egyházi könyvtárak visszaszármaztatásának követelése is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./"

Dec. 5-én a Magyarok Világszövetsége székházában emlékülést tartott a Honismereti Szövetség a 75 éve kisebbségben élő magyarság sorskérdéseiről. Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség szakemberei a helytörténet, néprajz, történelem, műemlékvédelem és intézménytörténet területén végeznek kutatásokat. /Új Magyarország, dec. 6./

A magyar fél dec. 15-én átadja Bukarestnek válaszát Iliescu elnök történelmi megbékélési kezdeményezésére, tájékoztatta dec. 6-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár a Budapesten tárgyaló Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. Az államtitkár kifejtette, hogy végig kell gondolni, hogyan lehetne javítani a kisebbségek sorsán, hogyan lehetne megállítani a romló tendenciákat. Jó lenne, ha az EBESZ főbiztosának mandátuma kiterjedne a vajdasági magyarság helyzetének tanulmányozására is. Tabajdi Csaba a főbiztos segítségét kérte a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban, majd bemutatta azt a kiadványt, amelyet a Kisebbségvédelmi Egyesület készített a szlovák nyelvtörvényről. Az egyesület civil társadalmi kezdeményezés. /Népszabadság, dec. 7./ Tabajdi Csaba elmondta: Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a román fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. /Új Magyarország, dec. 7./

Budapesten dec. 7-én kétnapos tanácskozás kezdődött Kormányok a kisebbségekért címmel, 16 európai ország kormánytisztviselőinek részvételével, melyet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal rendezett. Tabajdi Csaba államtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a délszláv válság rendezéséhez szükséges, hogy autonómiát biztosítsanak az ott élő kisebbségeknek. /Új Magyarország, dec. 8./

A határon túli magyarok támogatásának egyik legnagyobb eredménye, hogy kárpótlási jegyeik privatizációban való felhasználására konkrét lépések történtek, jelentette ki az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával megjelent, a magyarországi vállalkozások gyakorlati tanácsait összegező, Iránytű című kiadvány dec. 13-i sajtóbemutatóján Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Igen fontos, hogy a szomszédos országokban élő magyarság részt vehessen saját országa privatizációjában is, ennek segítségére privatizációs konferenciát szerveznek a jövő évben, márciusban, Kolozsváron. /Új Magyarország, dec. 14./

Gyásznap volt de. 17-én Temesváron, emlékeztek az 1989. dec. 17-22-e között elesett tüntetőkre. /Új Magyarország, dec. 18./

Újabb értékkel gazdagodott az erdélyi magyar sajtó. Az 1922 és 1942 között megjelent Magyar Kisebbség új folyamát az alapítók azzal a céllal indították útnak, hogy bemutassák a politikai erő- és törésvonalakat. A második számánál tartó folyóirat olyan témákat taglal, mint a kisebbségi jogok nemzetközi garanciarendszere, Románia alkotmányos helyzete. Az Erdélyi Híradó kiadásában, kitűnő nyomdatechnikával előállított folyóirat főszerkesztője Tamás Sándor, szerkesztőbizottságának tagjai között van Molnár Gusztáv, Bíró Gáspár vagy Takács Imre, a felelős kiadó Szőcs Géza. Tőkés László méltatta a nemzetpolitikai szemle megjelenését. /Új Magyarország, dec. 18./

Dec. 20-án Melescanu külügyminiszter is fogadta az ET jelentéstevőit, akik ezzel befejezték romániai látogatásukat. - Frunda György RMDSZ-szenátor az Adevarul (Bukarest) dec. 20-i számában megjelent nyilatkozatában kifejtette: Románia alig teljesített valamit a megszabott feltételekből, különösen az igazságszolgáltatás és a hatalom szétválasztása terén, de a kisebbségi, emberi jogi, vallásügyi kérdésekben is adós maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22., Új Magyarország, dec. dec. 21./

"Az MSZP Közép- és Kelet-Európa Tagozatának dec. 20-i ülésén Tabajdi Csaba államtitkár feltette a kérdést: "Válaszúton van-e a magyar szomszédsági politika?", majd így határozta meg a helyzetet: "Tárgyalás nélkül nem megy - de tárgyalásokkal sem megy, ha nincs hozzá partner." Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány elnöke hozzászólásában kifejtette: túlzott visszafogottság, szerénység, szinte már megalázkodás jellemzi a magyar külpolitikát, elvárható lenne a határozottabb arculat. Kocsi László MSZP-képviselő elmondta: rossz érzéssel hallgatta Horn Gyula miniszterelnököt, amikor elfogadta a reciprocitás elvét a magyarországi és a környező országokban élő kisebbségek között. /Új Magyarország, dec. 21./"

Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök november utolsó hetét az Egyesült Államokban töltötte. Először járt Amerikában, eleget téve az Amerikai Magyarok Szövetsége meghívásának. Idén 35. alkalommal tartották meg az Amerikában élő magyarok kongresszusát, ezúttal Clevelandben. Részt vett az Árpád Akadémia 30. jubileumi ülésszakán, továbbá a Szent László Lovagrend új tagjainak beiktatásán. Egy kicsit a múlt igézetében élnek, állapította meg a püspök. /Új Magyarország, dec. 27./

A román televízió felmérése szerint a megkérdezettek 92 %-a óhajtja a történelmi megbékélést Románia és Magyarország között, továbbá 94 %-os arányban nyilatkoztak a NATO-ba való felvétel és a Nyugat-Európához való közeledés mellett. /Új Magyarország, dec. 27./

A Romániában két éve kisebb-nagyobb megszakításokkal alkalmazott határátlépési illeték 1995. dec. 31-én érvényét veszti. Az illeték személyenként 15 ezer lej volt. /Új Magyarország, dec. 27./

"Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte Udvardy Zoltán, a lap munkatársa, milyennek látja az eltelt évet. Az RMDSZ életében fontos esemény volt a Kolozsváron tartott negyedik kongresszus, kedvezőtlen esemény viszont az oktatási törvény elfogadása. "Nem tekintem ugyan az RMDSZ kudarcának, de kétségtelenül kudarc. Arra késztet minket, hogy újragondoljuk politikai cselekvéseinket." "Amikor az új magyar kormány megalakult, olyan hangokat is lehetett hallani, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalára ebben a formában nem lenne szükség. A HTMH szerencsére bizonyított, és számunkra fontos a velük folyó konzultáció." Markó Béla hangsúlyozta, hogy a nemzetközi intézmények részéről határozottságot várnak. /Új Magyarország, dec. 30./"

"A Rákóczi Szövetség, az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség és a Kárpátaljai Szövetség nyílt levélben fordult Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékeztetve őt arra, hogy a múlt év decemberében levélben kérték Göncz Árpádot, szíveskedjen belefoglalni beszédébe a Magyarok Világszövetségének felhívását, amely a világ bármely táján élő magyarokat arra kéri, újév napján este nyolc órakor gyújtsanak gyertyát ablakukban, kifejezve szolidaritásukat azokkal, akiket anyanyelvük használatában korlátoznak. Göncz Árpád ezt nem tette meg, egyetlen biztató szóval sem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. /Új Magyarország, jan. 3./ Az Új Magyarország munkatársának kérdésére Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette, hogy a hivatalos Magyarország - beleértve az államelnököt is - nem minden esetben lép fel határozottan, nem találja meg a kisebbségügyben hatásos tiltakozási formákat. - A román oktatási törvény életbe lépésekor az anyaország hallgatott. A kisantant működik, figyelmeztetett Molnos Lajos, Szlovákia és Románia rendszeresen egyezteti kisebbségpolitikáját. Horn Gyula kijelentése, hogy csak tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni, beigazolódni látszik. /Új Magyarország, jan. 3./ Molnos Lajosnak ezt e véleményét a Vocea Romaniei kormánylap is ismertette, jan. 8-i számában. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Göncz Árpád államfő hivatala közleményt adott ki, ebben reagált a négy társadalmi szervezet hozzá intézett levelére. A Magyar Köztársaság elnöke egész politikájában mindenkor következetesen képviselte a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit - szögezte le a közlemény. Kifogásolták azt is, hogy az államfő beszédében nem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. A közlemény szerint az elnök újévi üdvözletében - mint ahogy az a "Honfitársaim! Határainkon innen és túl élő magyar testvéreim!" kezdő szavakból is kitűnik - minden magyarhoz szólt. /Társadalmi szervezetek levele a magyar államfőhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Göncz Árpád nem adott választ arra, hogy miért nem foglalta bele beszédébe a kérést. "

A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezi: Románia támogatja a Moldovai Köztársaság hivatalos álláspontját, Románia is a Moldovai Köztársaság szerves részének tekinti Transznisztriát, ezt nem lehet megtámadni népszavazással. A román nyilatkozat az 1995. dec. 24-én megszervezett népszavazásra utal, melynek célja az volt, hogy a népakarattal megerősítsék Transznisztria önálló államiságra való törekvését. Románia hajlandó aktívan részt venni a dnyeszter-melléki vitás helyzet rendezésében. /Új Magyarország, jan. 5./

Meg kell erősíteni a magyar diplomácia remegő térdét, fogalmazott Németh Zsolt a Fidesz sajtóértekezletén, amelynek keretében ismertették a Fidesz memorandumát a román-magyar megállapodás ügyében. A Fidesz-Magyar Polgári Párt már 1995. júliusában átadott egy memorandumot a magyar kormánynak, de nem kapott választ. - Valami pozitív elmozdulás tapasztalható a magyar kabinet külügyi szemléletében, ugyanakkor a Fidesz nem tartja kielégítőnek a hatpárti konzultációk helyzetét. A memorandum szerint a magyar-román közeledés csak akkor lehet eredményes, ha a megbékélési dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a román állam vállaljon garanciát a magyar nemzeti kisebbség oktatásának finanszírozására, biztosítására, beleértve a Bolyai Egyetemet, tárgyalják újra az oktatási törvényt, kapják vissza az egyházak ingatlanaikat, a román kormány tárgyaljon az RMDSZ-szel az autonómia gyakorlati megvalósításának módjáról. /Új Magyarország, jan. 11./

A jelenlegi kormányzat mindent az észak-atlanti integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a határon túli magyarság érdekeinek képviseletét, jelentette ki jan. 11-i sajtótájékoztatóján Csapody Miklós országgyűlési képviselő, az MDF-frakció külügyi bizottságának tagja. A jelenlegi külügyi vezetés elsősorban külföldi sugallatokra érzékeny, és hajlamos ezeknek alárendelni politikáját. /Új Magyarország, jan. 12./