Román-cseh katonai együttműködési megállapodást írt alá Gheorghe Tinca védelmi miniszter Prágában, a júl. 25-én véget ért látogatása alkalmából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Új Magyarország, júl. 27./

Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kormányküldöttség élén júl. 26-án Bukarestbe érkezett. A küldöttségben a külügyi, pénzügyi, gazdasági és közlekedési tárcák vezetői vannak. Meciar kijelentette, hogy a román kormány magatartása a szlovák kisebbség irányában megfelel minden európai normának. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke a megbeszélés után felvetette annak jelentőségét, hogy román, szlovák és szerbiai szakértők találkozzanak a kisebbségi problémák megbeszélése céljából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Nastase parlamenti küldöttséggel fog Szlovákiába látogatni. A Vacaroiu-Meciar találkozón a gazdasági kapcsolatokról tanácskoztak. /Új Magyarország, júl. 27./ Meciar szerint a kisebbségeknek az egyéni jogokat kell biztosítani, nem a kollektív jogokat. /Magyar Hírlap, júl. 27./

A magyar külügyminisztérium nem kommentálja, nem feladata minősíteni a debreceni tiltakozó nagygyűlést, jelentette ki júl. 26-i sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Hozzátette: a magyar álláspont szerint az egyes szomszédos országokban hozott, a kisebbségi jogokat korlátozó intézkedések nem segítik az európai integrációt. A romániai oktatási törvény visszalépés az ott élő magyarság nyelvhasználatában. /Új Magyarország, júl. 27./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 27-i sajtóértekezletén megismételte a román álláspontot, hogy az RMDSZ-nek a tanügyi törvénnyel kapcsolatos kifogásai alaptalanok. Chebeleu tolmácsolta Iliescu véleményét, hogy az Európai Parlament megfelelő körültekintéssel kezeli majd Markó Béla levelét. /Új Magyarország, júl. 28./

"Az anyaország rádióját hallgatni létszükséglet, hangsúlyozta Sütő András az Új Magyarországnak nyilatkozva. "Minden ország gondoskodik arról, hogy a sors által máshová vetett tagjai megtarthassák nemzeti kultúrájukat." Az új tanügyi törvény egyetlen célja az asszimiláció. Ez a törvény Ceausescu íratlan végrendelete szellemében született. /Új Magyarország, júl. 28./"

Tempfli József nagyváradi püspök júl. 28-án Békéscsabán, a Turul Könyvesboltban két könyvet dedikált: a nagyváradi püspökség által 1992-ben kiadott Római katolikus gyülekezetek Erdélyben és Nagyváradi római katolikus templomok című köteteket. A püspök az Iliescu elnök által pár napja aláírt oktatási törvényt a magyar-román alapszerződés megtorpedózásának nevezte, mely szerint a román állam nem ismeri el a majd ezer éves hagyományú felekezeti oktatást. Segítséget kérnek Magyarországtól, továbbá a strasbourgi Európa Parlamenttől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Új Magyarország, júl. 29./

"A Rompres hírügynökség ismertette Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök és Ion Iliescu államfő közötti, jún. 27-i találkozóról az államelnökség által kiadott közleményt. A két fél szerint az Európai Unióval társult országok meggyorsíthatnák integrációjukat, elkerülve az egymással versengést. Szükség lenne "a partnerek partnerségének" megvalósítására. Az Adevarul júl. 28-i száma szerint Szlovákia "újra egy nyelven beszél Romániával a Magyarországgal kapcsolatos szerződés ügyében." Meciar elkötelezte magát amellett, hogy nem ratifikálja a Magyarországgal kötött szerződést, hogy "ne hozza nehéz helyzetbe a Bukarest és Budapest közötti tárgyalásokat." /Új Magyarország, júl. 29./"

"A debreceni nagygyűlés irreális álláspontot fejezett ki az európai integráció felé való általános haladás szempontjából - jelentette ki Iliescu elnök Románia külföldre akkreditált nagyköveteivel való találkozóján. "Bizonyos primer, primitív, szélsőséges nacionalista érzelmek buzdításáról volt szó, ezek nem szolgálják sem Magyarország, sem a határain túl élő, kisebbségi helyzetű magyarok érdekeit" - fűzte hozzá. A júl. 28-i román lapok sorra elítélték a debreceni tiltakozó gyűlést. Az Adevarul "A debreceni irredenta provokáció" címen foglalkozott a történtekkel. Az alcímek: "A romániai magyar vezetők gátlástalanul mérgezték a légkört, apokaliptikus képet festve a kisebbségek sorsáról. Expanzionista álmok a térképeken. A romániai magyarok vezetői szabad utat adtak a szélsőségeseknek és az aljas hazugságoknak." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke őrültnek nevezte Duray Miklóst, az Együttélés elnökét, aki a debreceni nagygyűlésen kifejtette, hogy Szlovákiában kulturális fasizmus van. Slota hozzátette, hogy pártja szorgalmazni fogja, hogy a parlament módosítsa a büntetőtörvénykönyvet, akkor majd Duray rács mögött találja magát. /Új Magyarország, júl. 29./ A román sajtó a debreceni tiltakozó gyűlésről ilyen címekkel számolt be: "A debreceni irredenta provokáció - A romániai magyarok vezetői szabad folyást engednek extremizmusuknak és a legaljasabb hazugságoknak" /Adevarul/. A debreceni ökumenikus tiktakozás: "Támadás Erdély ellen" /Tineretul Liber/. /Távirati stílusban, Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./ Több lap kiemelte a magyar hivatalosságok tüntető távolmaradását. A Vocea Romaniei az RMDSZ-t vádolta a nagygyűlés összehívásáért. A templom bejáratánál Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet is osztogattak. A Ziua szerint a térkép miatt Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte: tartóztassák le a Debrecenben jelen volt romániai magyar vezetőket. A lap idézi Markó Bélát, aki helyt adott Tőkés László püspök véleményének: ez provokáció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét juttatta el az Új Magyarország szerkesztőségébe, melyben azt kéri, hogy az elnök igazítsa helyre júl. 3-i, tévében elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a Magyarországon élő románok sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok. A magyarországi románok helyzete korántsem olyan, amilyennek Iliescu elnök lefestette, mondta Kozma Mihály, a gyulai központú Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára. Többtízezer romániai magyar menekült érkezett Magyarországra, éppen azért, mert nem gyakorolhatták emberi és kollektív jogaikat. Viszont egyetlen magyarországi román sem menekült Romániába. /Új Magyarország, aug. 3./

Az RMDSZ elszabotálta a román-magyar alapszerződést, állította a marosvásárhelyi Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke a Vocea Romaniei kormánylapban és a kormányhoz közelálló Curierul Nationalban megjelent nyilatkozatában. Az RMDSZ felelős azért a kedvezőtlen képért, amely Romániáról kialakult, mondta Kiss Kálmán, szerinte az RMDSZ szélsőséges, nacionalista párt. /Új Magyarország, aug. 4., Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

"A debreceni nagygyűlés megkezdésének időpontjában, délután négykor, Kovászna megye minden templomában megszólaltak és tíz percen át zúgtak a harangok. "Minden embert kötelez anyanyelvének és önazonosságának megőrzése" - így kezdődik a felhívás, amelyet Incze Sándor református esperes, Márkus András római katolikus plébános, Török Áron unitárius és Fejér Katalin evangélikus lelkész írt alá. "A tiltakozás létkérdés - írta vezércikkében Fábián Ernő, a Debrecenbe indult küldöttség egyik tagja a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapban. A Háromszék felidézte az erdélyi iskolaháború öt esztendős történetét. /Új Magyarország, aug. 4./ "

Igor Szmirnov, a Moldovai Köztársaság területén levő, önmagát Dnyeszter-melléki Köztársaságnak /Transznisztria/ kikiáltó szakadár övezet vezetője kijelentette, hogy nem mondanak le az állami státusról: a Moldáviai Köztársaság határain belül léteznének, föderatív állami struktúrával, külön jogi státussal. /Új Magyarország, aug. 5./

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése /Nagy Károly kolozsvári egyetemi tanár képviselte/ aug. 5-én Békésen találkozót tartott. A megbeszélésen a Petre Roman vezette Demokrata Párt Arad és Temes megyei vezetősége is részt vett. /Új Magyarország, aug. 7./

"Folytatódik a román sajtóban a heves támadás a debreceni tiltakozó nagygyűlés ellen. "Debrecenben az RMDSZ adta meg a revizionista uszítás alaphangját" - hirdette az Adevarul első oldalán Dorin Suciu tudósító. A román sajtó eleve hamis számokat írt: egymillió embert várnak, hogy utána a tiltakozás kudarcáról írhasson. A tudósítások nem foglalkoznak a tiltakozás érveivel, sem az oktatási törvénnyel kapcsolatos 492 ezer aláírással. /Új Magyarország, aug. 11./"

Csíksomlyón a magyar nyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért hirdettek szentmisét aug. 12-re. Zsúfolásig megtelt a kegytemplom. Kányádi Sándor egyik versét olvasta fel, majd kifejtette, hogy mindegyik nyelv Isten kiválasztott nyelve, mindegyik nép Isten kiválasztott népe, minden nép számára saját anyanyelve a legszentebb. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke elmondta, hogy az a szentmise a Hargita megyei magyarság tiltakozó akciójának kezdetét jelenti. /Új Magyarország, aug. 14./

"A "Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ köteles górcső alá venni a hazai és a külföldi magyar közösségek azon szélsőséges elemeinek tevékenységét, akik akcióik révén veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, Románia egységét területi épségét" - jelentette ki az Evenimentul Zilei lap aug. 14-i számában megjelent terjedelmes nyilatkozatában Virgil Magureanu, az SRI igazgatója. Kifejtette, hogy a magyar irredentizmus nemcsak az SRI "feladatköre", azzal foglalkozni kell mindazon intézményeknek, amelyek felelősek a nemzetbiztonság megvédéséért. Ezek befolyása a magyar etnikumra kicsi. A magyar szélsőséges elemek akciói nem képeznek nyilvánvaló veszélyt a román államra, de feszültséget kelthetnek. Ezért az SRI-nek kötelessége ellenőrizni és feltárni ezeket a jelenségeket és arról folyamatosan tájékoztatni a megfelelő tényezőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Magyar Nemzet, aug. 15./ Az interjúban Magureanu cáfolta a lapok szerint vezető embereket is magában foglaló orosz ügynökség hírét. /Új Magyarország, aug. 15./"

Avraam Poraz izraeli parlamenti képviselő elmondta, hogy a Romániában államosított zsidó vagyon - a közel százezer lakást is beleszámítva - 200 millió dollár. Az izraeli parlamenti képviselők tiltakoztak az államosított házakkal kapcsolatos legutóbbi törvény ellen. /Új Magyarország, aug. 15./

Az utóbbi időben elterjedt, hogy menesztik Valeriu Tabra mezőgazdasági minisztert, aki a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ képviselőjeként van a kormányban. A szélsőséges RNEP azzal fenyegetőzik, hogy megvonja bizalmát a kormánytól, ha valóban menesztik a minisztert. /Új Magyarország, aug. 21./

Ion Antonescu marsall volt az egyedüli és valóságos megmentője félmillió romániai, magyarországi és csehszlovákiai zsidónak - írta Iosif Constantin Dragan, a magánegyetemet, számos romániai televízió- és rádióállomást üzemeltető, lapokat megjelentető üzletember, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, a vasgárdista mozgalom egyik komoly külföldi támasza levelében, melyet Christopher H. Smith és Alfonse D`Amato amerikai képviselőkhöz intézett. A két képviselő korábban Iliescu elnökhöz írt levelében nehezményezte Antonescu újjáéledő kultuszát és a bukaresti zsidó temetőt ért sírgyalázás elégtelen kivizsgálását. /Új Magyarország, aug. 23./

Aug. 23-án kezdődik Bukarestben a román-német kormánybizottság tanácskozása a német kisebbség helyzetéről, közölte Mircea Geoana külügyi szóvivő. Bejelentette, hogy a héten Görögországban találkozik a görög, a román és a bolgár külügyminiszter. A találkozón a térségbeli közös gazdasági kapcsolatokról lesz szó. /Új Magyarország. aug. 24./

Aug. 25-én Szegeden Egymás mellett barátságban jelmondattal megkezdődött a III. magyar-román polgárfórum háromnapos tanácskozása. A megjelentek azt vallják, hogy az ő barátságuk élő valóság. A fórumot levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ A kapcsolatépítésben kitüntetett szerepe van a Magyar-Román Baráti Társaságnak, amelynek tagjai a két ország százhúsz településén élnek. /Új Magyarország, aug. 26./

"Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy "mérsékelten tüntessen" és mondjon le a polgári engedetlenség alkalmazásáról. /Új Magyarország, aug. 26./"

Tom Lantos amerikai képviselő aug. 30-án Budapesten kijelentette, hogy Funar fasiszta, amiért börtönbe záratná azokat az erdélyi magyarokat, akik békés tüntetéssel akarnak jogaik mellett kiállni. /Új Magyarország, aug. 31./

"A Romania Libera ellenzéki lap választási kampányfogásnak nevezte Iliescu elnök megbékélésre felszólító beszédét, hozzátéve, hogy ez elkésett, mert Jeszenszky Géza nyílt levelének közzététele után egy héttel tolmácsolta megbékélési szándékát, ráadásul ebben nem tett említést Jeszenszky leveléről. Az Evenimentul Zilei beszámolójában azt emelte ki: Iliescu elnök kéri Magyarországot, mondjon le arról, hogy a romániai magyar kisebbséget "vezényelje", mert az Románia belügye. /Új Magyarország, szept. 1./ "

Legutóbbi találkozóink során azt tapasztaltam, nyilatkozta Markó Béla, hogy Max van der Stoel megérti az RMDSZ álláspontját. Konkrét javaslatok szerepelnek Stoel nyilatkozatában: ki kellene bővíteni a magyar nyelvű oktatás körét az úgynevezett szociális-gazdasági szakokra. A másik, hogy lehetővé kell tenni a szakoktatást magyar nyelven. /Új Magyarország, szept. 5./

Szept. 5-én Szőcs Ferenc új rendkívüli és meghatalmazott bukaresti magyar nagykövet átnyújtotta megbízó levelét Iliescu államfőnek. Szőcs Ferenc egy évtizeddel ezelőtt már dolgozott nagykövetségi titkárként a magyar nagykövetségen. /Új Magyarország, szept. 6./

A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szóvivője, Radu Vasile szenátor pártja nevében élesen elítélte az RMDSZ szept. 2-i székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlését, főleg azokat a beszédeket, amelyekben utalás történt a romániai magyarság önrendelkezési igényeire. Ugyancsak az RMDSZ-t támadta a Vocea Romaniei lapnak adott nyilatkozatában Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke is. /Új Magyarország, szept. 6./

A három ellenzéki párt, az MDF, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a KDNP szept. 7-i közös sajtóértekezletén bírálta a külügyi kormányzatot. Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának MDF-es alelnöke szerint a kormány felmondta a korábbi külpolitikai konszenzust és a határon túli magyarság ügyét alárendelte az euroatlanti integrációnak. A három párt intézkedési tervet dolgoz ki, egységesen lép fel a határon túli magyarság érdekében. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője sérelmezte, hogy a Horn-kormány nem reagált a szerb menekültek Vajdaságba történt betelepítésére, továbbá azt, hogy Horn Gyula miniszterelnök harmonikusnak nevezte a magyar-szlovák viszonyt, illetve történelmi megegyezésről beszélt Románia esetében, holott mindkét országban súlyos megszorítások léptek életbe a magyar nyelvű oktatás terén. /Új Magyarország, szept. 8., Magyar Nemzet, szept. 8./

Szept. 8-án indul Kolozsvárról az erdélyi magyar fiatalok tíztagú csoportja kerékpáron Strasbourgba. Az utazás szervezését és lebonyolítását a Magyar Ifjúsági Tanács vállalta, az útiköltség összegyűjtésében segítségükre voltak az egyházak, de a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala is nyújtott támogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Egyikük, Ráduly Róbert, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke nyilatkozott az Új Magyarországnak: mintegy 1500 km-t pedáloznak, a tervek szerint szept. 18-án érkeznek meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének székházához. Eljuttatják az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató 492 ezer aláírás névjegyzékét és egy memorandumot. /Új Magyarország, szept. 8./

"Szept. 8-án folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozás, több erdélyi városban volt tiltakozó gyűlés. Csíkszereda főterén mintegy ötezren gyűltek össze. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jog általánosan elfogadott és érvényesített jog. A román oktatási törvény diszkriminatív volta készteti a romániai magyarokat a tiltakozásra. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kiemelte, hogy a testvéri együttélés őszinte akarásának lehet egyik fokmérője az anyanyelvi oktatás biztosítása. A Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésen az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének szükségességét hangsúlyozták. Létre kell hozni minden magyarlakta településen a Magyar Iskola Alapítványt, hogy gyűjtést kezdjenek a magyar iskolákra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Csíkszeredában a gyűlésen Borbély Ernő kifejtette: "Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán aláírhat-e Magyarország egy alapszerződést a kétmilliós romániai magyarság feje fölött, mindaddig, amíg egy ilyen tanügyi törvény érvényben van...". /Új Magyarország, szept. 9./"