Olajos Csaba 1994. dec. 26-án hunyt el, jan. 5-én volt a temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben, ahol dr. Hegedűs Loránt református püspök és Lezsák Sándor költő, MDF-országgyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. Lezsák Sándor jóbarátjára emlékezett, felvázolva életútját. Olajos Csaba 1972 óta járt Erdélybe. Nekünk kötelességünk minden elszakított területet megismerni, mondta. 1981-ben stencilgépet csempészett Erdélybe, ezzel sokszorosították az Ellenpontokat. Demszky Gáboréknak is hozott stencilgépet Bécsből. 1983-ban kitiltották Erdélyből. Amikor a szlovákiai Duray Miklóst letartóztatták, akkor az Olajos-házaspár ment a feleségéhez, szervezni a tiltakozást. 1984-ben kitiltották őket Csehszlovákiából. Ekkortájt naponta 10-15 vendégük volt. Sokan jöttek hozzájuk. Így állított be lakásukra Hosszú István, a Zsil-völgyi bányászsztrájk vezetője, amikor 24 óra alatt családjával együtt el kellett hagyni Romániát. Olajos Csaba egyszer eljött Lakitelekre. Menjünk el horgászni, ott nem hallgatnak bennünket, mondta. Rengeteg a dolgunk, meg kell beszélni. Szőcs Géza is felbukkant, hármasban folytatták a beszélgetést. Aznap a rendőr is megjelent a Tisza-parton, igazoltatott... Az MDF szervezésében is tevékeny volt Olajos Csaba. Erősítette a kapcsolatokat a határon túli magyar vállalkozókkal. /Új Magyarország, jan. 6./

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége közleményben jelentette be, hogy Tőkés Lászlót - a román sajtóban megjelentekkel ellentétben - nem berendelték az ügyvezető elnökség dec. 27-i ülésére, hanem a püspök saját kezdeményezésére ment el oda, Markó Béla elnökkel történt megállapodása alapján. A tiszteletbeli elnöki cím esetleges visszavonása rosszindulatú, tendenciózus kijelentés, erről nem is tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6., Új Magyarország, jan. 6./

"Teodor Melescanu külügyminiszter szerint megnyugtató, hogy a leendő román-orosz alapszerződésben már nem szerepel az, hogy az egyik államnak joga van véleményt mondani a másik államnak valamely nemzetközi struktúrába való beilleszkedéséről. /Az 1991-es, Iliescu által aláírt egyezményben ez még szerepelt, azonban ezt a parlament nem hagyta jóvá./ Arra a kérdésre, hogy Románia kiszabadul-e az "orosz csapdából", Melescanu szerint nem lehet határozott igent mondani. /Új Magyarország, jan. 6./"

Harminchét székelyföldi pedagógusjelölt oktatása kezdődött meg a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. Felkészítésük távoltatással történik. Négyéves tanulmányuk során félévenként egy hetet töltenek Jászberényben, intenzív tanulással. /Új Magyarország, jan. 9./

A budapesti tévé A Hét műsora nem tartotta érdemesnek megemlíteni azt, hogy jan. 7-én tartották Kolozsváron az RMDSZ fennállása ötödik évfordulójának ünnepségét, ezzel a magyar nemzetből kirekesztették a határon túli magyarságot, írja az Új Magyarország. /Új Magyarország, jan. 10./

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

"Az RMDSZ-ben létezik egy liberális csoportosulás, jelentette ki Dinu Partriciu, a Liberális Párt`93 egyik vezetője. "Becsülettel bevalljuk, hogy az RMDSZ széttörésére számítunk." "...akkor majd lesz gondunk arra, hogy a magyar liberálisokat a mi pártunkhoz kössük." - mondta a Cotidianul jan. 10-i számában. /Új Magyarország, jan. 11./"

Az Erdélyben börtönbüntetést szenvedett, Budapestre áttelepült Bartis Ferenc állt ki írásával Tőkés László mellett. Amint Tőkés László visszavonulna a politikai élettől, megszűnne a személye ellen indított támadás-sorozat, állapította meg. /Új Magyarország, jan. 13./

"Iliescu elnök igazságtalanságnak nevezte a romániai németek deportálását, kijelentette, hogy a deportálások idején "voltak olyan momentumok, amelyekért a románok voltak felelősek". 1945 januárjában 70 ezer erdélyi szászt és bánáti svábot tartóztattak le és a Szovjetunió követelésére szovjet munkatáborokba hurcolták őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./ A lágerekben 15 ezer deportált halt meg. /Új Magyarország, jan. 14./"

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke jan. 13-án hivatalosan is bejelentette, hogy újra jelölteti magát az ellenzéki tömörülés elnöki tisztségére, ezzel ő lenne az ellenzék jelöltje a jövő évi államelnök-választáson. A liberális pártok nem találják őt alkalmasnak erre a tisztségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./ Takács Csaba az Új Magyarországnak nyilatkozott: az RMDSZ nem vonta meg bizalmát Constantinescutól, de az RMDSZ még nem alakított ki hivatalos véleményt erről a kérdésről. /Új Magyarország, jan. 14./

Markó Béla RMDSZ-elnök kétségét fejezte ki a magyar-román alapszerződés megszületését illetően, a Reuternek nyilatkozva jan. 14-én. Nagyon boldogok lennénk, ha ezt elérnénk /az alapszerződés megkötését/, ám erre nem látunk semmilyen lehetőséget, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Új Magyarország, jan. 16./

Több alkalommal volt cigány-román összetűzés, legutóbb a Bukaresttől 25 kilométerre levő Bacu faluban. A helyszínen még mindig feszült a légkör, mindkét tábort a bosszúvágy fűti. Országos szinten is létezik egyfajta türelmetlenség a cigányokkal szemben. /Új Magyarország, jan. 16./Előzmény: 52. sz. jegyzet.

A Liberális Párt`93 jan. 17-i sajtótájékoztatóján Horia Rusu ügyvezető elnök kifejtette: jobb lenne, ha az RMDSZ a Demokratikus Konvención kívül működne. Az RMDSZ autonómia-tervét ellenzi a Román Szocialista Párt és a Polgári Szövetség Pártja is. /Új Magyarország, jan. 18./

"Az RMDSZ-t csalóka csillag vezeti címmel a bukaresti Adevarul jan. 17-i számában vezércikkben kommentálta a legutóbbi eseményeket. Az RMDSZ "követi autonómia-álmainak csillagát", önigazgatási szervezetet alakított és igényli, hogy "a román állam adja át neki jogosítványainak egy részét." Az RMDSZ-en belül a mérsékelt irányzat térvesztéseként értékeli a cikkíró, Silviu Achim a Tőkés-ügy fejleményeit. Az RMDSZ radikálisainak lépései kiváltják a román nacionalista erők kemény válaszát. /Új Magyarország, jan. 18./"

Bukarest kész még januárban felújítani az alapszerződésről szóló szakértői tárgyalásokat, jelentette be Mircea Geoana külügyi szóvivő jan. 18-án. Alain Lamassoure, az európai ügyek francia minisztere budapesti tárgyalásain jelezte, hogy Franciaország kész segíteni Magyarországot, Romániát és Szlovákiát az alapszerződések kidolgozásában. A szóvivő kijelentette, hogy Románia hivatalosan nem kapott ilyen jelzést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Új Magyarország, jan. 19./ Az 1993. novemberi szakértői tárgyalás függőben maradt pontjainak egy része megoldódott, másik részük véglegesítése folyamatban van, mondta a szóvivő. /Népszabadság, jan. 19./

"Tőkés László mellett állt ki jan. 14-i sajtóértekezletén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke. Bejelentette, hogy a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából az MVSZ autonómiakonferenciát rendez a magyar kisebbségek képviselői részvételével. Az MVSZ elnöksége állásfoglalást adott ki Tőkés László püspök mellett. "A magyarságot kívül-belül fenyegető erők mindent elkövetnek, hogy ezt a nemzetet megalázzák, jogaitól, nemzeti identitásától megfosszák. Ezért intéznek ilyen méltatlan támadást a magyar nemzet elhívatott vezetői és intézményei ellen..." Az MVSZ "szolidáris Tőkés László püspökkel és kéri, nyilvánítsák ki mások is szolidaritásukat." /Új Magyarország, Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16., állásfoglalás: Pest Megyei Hírlap, jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke jan. 19-én Paskai László bíboros-prímással tárgyalt az együttműködés lehetséges területeiről. /Új Magyarország, jan. 20./

Borbély Imre képviselő bírálta azokat az RMDSZ-politikusokat, akik megpróbálták gátolni, halasztgatni az RMDSZ autonómia-törekvéseit, kijelentette, hogy a Tőkés László elleni lejárató kampányba nemcsak a román, hanem a magyarországi körök és sajtóorgánumok is bekapcsolódtak. Tőkés László főleg azoknak kényelmetlen, akik minél hamarabb szeretnék aláírni a magyar-román alapszerződést. /Új Magyarország, jan. 20./

"Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke erdélyi körútján, Déván kifejtette: "fontolgatjuk, hogy jelentést teszünk az Európa Tanácsnál az RMDSZ ellentmondó magatartásáról." Az európai fórum nem fogadja el a nemzeti kisebbségek önrendelkezésének és autonómiájának fogalmát. Az "RMDSZ álláspontja szemmel láthatóan ellentétben áll az európai szellemmel és az európai szabályzatokkal." /Új Magyarország, jan. 20./ "

"Tompa László előadóművész a Kádár-korszakban települt át Erdélyből Magyarországra. Több évtizeden át nemzedékek tűzcsiholója lett irodalmi estjeivel. A rendszerváltás előtt évente 220-250 előadást tartott, azóta jó ha évi 15-20-at. Nyugdíjat nem kap, mert Aczél György nem volt hajlandó munkakönyvet adni neki. A Fővárosi Önkormányzat hatvan iskolai fellépésre szerződött vele, de miután 27-et megtartott, valaki "bolsevik hagyománynak" nevezte ezeket a rendhagyó irodalomóráit. Megélhetési gondjai vannak. Az utóbbi években rendszeresen hazahívják Székelyföldre, Kőrösi Csoma Sándorra, Mikes Kelemenre, Gábor Áronra, Mikó Imrére emlékező ünnepségekre. /Új Magyarország, jan. 23./ "

"Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök jan. 24-én lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. /MTI/ Ezen a napon Hrebenciuc Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után a kormányfőtitkár közölte, hogy hazatérve tárgyalni kíván az RMDSZ vezetőivel és bízik abban, hogy a Budapesten szinte földrengésnek tűnő vitát sikerül rendezni. Megállapodtak abban, hogy febr. 1-jén Strasbourgban, az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének aláírásakor Kovács László találkozik Melescanu külügyminiszterrel. /Új Magyarország, jan. 25./ Hrebenciuc a tárgyalást rendkívül gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy mikor szerepel pártként és mikor érdekvédelmi szervezetként. Kovács László viszont kifejtette, hogy Hrebenciuc válaszai egyáltalán nem voltak megnyugtatóak. A román kormány a gazdasági átalakulást segítő törvények elfogadása érdekében engedményeket tesz a kisebbségi kérdésben. /Magyar Nemzet, jan. 25./ Viorel Hrebenciuc úgy próbálta beállítani a román igazságügy-miniszter hivatalos közleményét, mintha az magánvélemény lenne. Nem sikerült! Sem a magyar kormány, sem egyetlen parlamenti párt nem hajlandó diplomatikus mosollyal viszonozni a román vezetés legújabb húzását. /Népszava, jan. 25./ Székely László Budapest politikai üzenete Bukarestnek címmel kommentálta azt, hogy a magyar vezetők nem fogadták Hrebenciucot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese szerint az igazságügy-miniszter "tudja, hogy nemsokára meg fognak válni tőle. Azaz bukásának küszöbén tett ezt a kijelentést. A vendég ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ-nek másképpen kellett volna reagálni a történtekre. És igaza van." "...nekem is ez a véleményem" - mondta Törzsök Erika. /Kurír, jan. 25./"

"Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 23-án Marosvásárhelyen ülésezett és közleményt adott ki. Ebben kifejtették, hogy az utóbbi napokban tetőzött RMDSZ-ellenes kampány egyszerre jelent támadást a romániai magyarság legitim törekvései és az általános demokratikus törekvések ellen. A közlemény bírálja a most megalakult négypárti koalíciót, és annak jan. 20-i nyilatkozatát, mert feszültségkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet a politikai és gazdasági válságról. "Ugyanakkor a kormánykoalíció vezető politikusainak az RMDSZ beszüntetését követelő kijelentései, a nyíltan egyfajta etnikai tisztogatásra felszólító lakosságcsere-javaslatok nemcsak hogy válasz nélkül maradnak, hanem maga az igazságügy-miniszter is felelőtlen kijelentésekkel súlyosbítja ezt a kampányt." AZ RMDSZ visszautasítja ezeket a támadásokat. A belső önrendelkezésen alapuló autonómia-koncepciót tartalmazó kisebbségi törvénytervezetet egy éve benyújtották a parlamentnek. Az RMDSZ Önkormányzati Tanácsához hasonló szerveződések több pártnál megtalálhatók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25., Új Magyarország, jan. 25./"

Minden szeparatista, a román állam egységének és integritásának aláaknázására irányuló akciót vissza fogunk utasítani, jelentette ki Iliescu elnök jan. 24-én Focsani városban. /MTI, jan. 24., Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 25./

A határon túli magyar katolikusok lelki gondozásának segítését és magyarságtudatuk megőrzésének támogatását tűzte ki célul a jan. 22-én Budapesten megalakult Szent László Társulat. Az alakuló közgyűlésen Salamon Lászlót választották elnöknek, a két társelnök Hölvényi György és Rácz Imre. Szoros testvérkapcsolati rendszert szándékoznak kialakítani a határon túli és a magyarországi plébániák között. /Új Magyarország, jan. 24., Magyar Nemzet, jan. 26./

"Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke sajtóértekezletén Emil Constantinescunak, a DK elnökének a négypárti egyezményt megbélyegző nyilatkozatát "hazugnak, minősíthetetlennek" nevezte. Az RMDSZ legutóbbi "nemzetellenes" álláspontját a "jogállam eszközeivel kell szétrombolni" - mondta, viszont Chiuzbain igazságügy-miniszter kijelentéseinek megalapozottságát meg kell vizsgálni, s ha azok nem bizonyulnak helytállónak, Chiuzbant meneszteni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Iosif Gabriel Chiuzbain igazságügy-miniszter jan. 25-én újból megerősítette, hogy elegendő indok van az RMDSZ törvényen kívül helyezéséhez. Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke jan. 24-i nyilatkozatára, hogy felmentését fogja kérni, kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., Új Magyarország, jan. 26./"

Hrebenciuc - még magyarországi tárgyalása idején nyilatkozott az Adevarulnak /aug. 26./: magyarországi kormánykörök beavatkoznak az RMDSZ életébe. Markó Béla felelőtlen és alaptalannak nevezte Hrebenciuc fenti állítását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Új Magyarország, jan. 27./

"A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ rendezésében tartottak jan. 27-én Budapesten sajtótájékoztatót "A vádlott megszólal" címmel, amelyen megjelentek az MVSZ vezetői, Tőkés László püspök, Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, Hegedűs Lóránt református püspök és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke tartotta a bevezetőt, majd Hegedűs Lóránd kijelentette: Tőkés László ügye a romániai magyarságnak, az európaiságnak és az egyetemes emberi jogoknak is az ügye. - Nemcsak személyes megtámadtatásról van szó, mondta Tőkés László, ügye átcsapott az RMDSZ- és az erdélyi magyarságellenességbe. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megfelelő magatartást tanúsított a romániai magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. Romániában intézményesült a kommunista visszarendeződés. A megosztó politika behatolt az egyházba és az RMDSZ soraiba is. Eva Maria Barki elmondta, hogy neve szerepel a Román Hírszerző Szolgálat halállistáján Tőkés László, valamint három magyarországi állampolgár nevével együtt. /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 28./ "Az én helyzetem azon tipikus eset, amikor az áldozatot a hóhérral akarják kompromittálni. Nem hátrálok meg, mert jól tudom, hogy az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatától rettegő hatalom valójában a demokráciától retteg." - mondta Tőkés László a sajtóértekezleten. /Magyar Nemzet, jan. 28./ Álláspontja szerint a kormány meg akarja osztani az ellenzéket, nemzet- és románellenességgel vádolják a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéket, amennyiben az vállalja az együttműködést az RMDSZ-szel. Tőkés László köszönetet mondott a hat magyar pártnak a közös nyilatkozatért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ A püspök kitért arra is, hogy az anyaországban is akadnak olyanok, akik egy követ fújnak a román nacionalizmussal, és teszik mindezt a másság jegyében. Például a jan. 9-i Objektív című televízióműsorból éppen az maradt ki, hogy rágalmazó iratról van szó. A Magyar Narancs pedig odáig ment, hogy majdnem teljesen átveszi a Tinerama román lap címoldalát, melyen Tőkés László fényképe és a "Besúgó voltam", valamint az "Ügynökök - püspökök" cím áll. /Bágyi Bencze Jakab: A román sovinizmust Budapesten is támogatják? = Magyar Fórum, febr. 2./A Magyar Narancs jan. 19-i számáról van szó: 150. sz. jegyzet."

"Iliescu elnök jan. 30-án elítélte mind az RMDSZ, mind a Funar vezette RNEP egyes vezetőinek "szélsőséges, nacionalista" nyilatkozatait, úgy vélte, hogy ennek eredete az RMDSZ "legutóbbi akcióiban" keresendők. Szóvivője, Traian Chebeleu által ismertetett állásfoglalásában az elnök ismét a jogállam intézményeinek fellépését helyezte kilátásba az RMDSZ Önkormányzati Tanácsával szemben. Iliescu felszólította a magyar lakosságot: ne hagyja magát belevonni az RMDSZ-vezetők egyes "szűk és beteges nacionalizmustól megszállott" tagjai kezdeményezte folyamatokba. /MTI, AP, Új Magyarország, Magyar Hírlap, jan. 31./"

Betilthatják az RMDSZ-t? - teszi fel a kérdést cikkének címében Tófalvi Zoltán. Emlékeztet arra, hogy 1938-ban, a román királyi diktatúra bevezetése után a Magyar Pártot felszámolták. A mai hatalom előszeretettel folyamodik a két világháború között bevált román módszerekhez. A kormány jan. 27-i nyilatkozata sejteti, hogy az RMDSZ ellehetetlenítésének gépezete beindult. /Tófalvi Zoltán: Betilthatják az RMDSZ-t?= Új Magyarország, febr. 3./

"Tőkés László nyilatkozatában bejelentette, hogy mindaddig tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSZ nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre. Tőkés László összefüggésbe hozta az eseményeket az RMDSZ elleni, "kívülről jövő, előre eltervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal", rámutatva arra, hogy miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a politikai életből, most a maradék magyar személyiségek erkölcsi, politikai megsemmisítése van napirenden. Mindezért és a jelenlegi belső megoszlásért felelősség terhel egyes képviselőket. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ Tőkés László panaszt nyújtott be "Tokay György és ismeretlen elkövető, illetve elkövetők ellen, akik magatartásukkal fedezték" a belső diverziót. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke panaszt tett a Magyar Rádiónál a Kossuth Rádió 1994. dec. 15-i, 1995. jan. 7-i és 11-i "durva félretájékoztatás miatt". - Az RMDSZ etikai bizottsága febr. 7-én ül össze. /Gyarmath János bukaresti tudósítása, Magyar Nemzet, febr. 3./ "Szomorúsággal vegyes meglepetéssel és értetlenséggel vettem hírét a tiszteletbeli elnök lépésének" - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának frakcióvezetője. /Új Magyarország, jan. 4./ Markó Béla kijelentette, hogy nem tud az RMDSZ-en belül a nyilatkozatban említett kiszorító szándékról. "Nagyon elkeserítő lenne, ha ilyen szándék létezne" - mondta. /Új Magyarország, febr. 4./"