Csóti György az elmúlt két napban Pozsonyban részt vett az EDU 1. számú bizottságának ülésén. A bizottság tagjai hangot adtak aggodalmuknak a Romániában fellángolt magyarellenesség miatt, tiltakoztak az EDU tagjának, az RMDSZ-nek a betiltása miatt, ismertette az elhangzottakat az MDF képviselője. /Új Magyarország, febr. 7./

"Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./"

Szentiványi Gábor külügyi szóvivő febr. 7-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy átadták a Budapesten tárgyaló román delegációnak a magyar-román alapszerződésre vonatkozó új javaslatokat. Ugyanezen a napon Pozsonyban is átnyújtották az alapszerződés új tervezetét. Febr. 6-án és 7-én Budapesten tárgyaltak a román és magyar szakértők. /Új Magyarország, febr. 8./

Szőcs Géza szerint hiába támadják annyian Tőkés Lászlót, népszerűsége töretlen az erdélyi magyar közösségben. Az erdélyi magyar politikai folyamatokat hordozó közegben más a helyzet, itt Tőkés László híveinek az aránya kb. 50-56 %. A püspök belső ellenségei azt hitték, hogy agresszív módszerekkel ez a támogatás 50 % alá csökkenhet. /Új Magyarország, febr. 8./

"Felerősödtek Szlovákiában és Romániában a kisebbségellenes megnyilvánulások. - A magyar kormány már állást foglalt ebben az ügyben, nyilatkozta Gyenge András, a kisebbségi ügyek miniszteri biztosa: "Elítélünk minden olyan törekvést, amely az RMDSZ, mint legális parlamenti párt ellen irányul. Az RMDSZ azonban nemcsak párt, hanem egyben a Romániában élő magyarság érdekképviseleti szerve is. Nem lehet betiltani egy ilyen szervezetet." /Új Magyarország, febr. 10./"

Az Evenimentul Zilei febr. 14-i száma szerint a román kormány veszélyes baklövést követett el azzal, hogy küldöttséget jelölt ki, mert ezzel elismerte, hogy Romániában olyan interetnikai feszültségek vannak, amelyeket már csak az USA közvetítésével lehet orvosolni. - Corneliu Coposu parasztpárti elnök visszautasította a meghívást, megalázónak nevezte a külföldi közvetítést. /Új Magyarország, febr. 15./

Febr. 16-án Atlantában közös sajtóértekezletet tartottak a román-magyar kerekasztal-tanácskozás résztvevői. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett a romániai magyarság, kiemelten az RMDSZ elleni heves kampányra. Hrebenciuc kormányfőtitkár már azt is fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz és egyetértenek az eszmecsere folytatásában. Hrebenciuc kifogásolta, hogy Markó Béla magyarul is elmondta a román és angol nyelven rendelkezésre álló emlékeztetőt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjegyezte, hogy a fórumon keményebben ütköztek a nézetek, mint ahogy az a sajtóértekezleten kitűnt. Tokay György leszögezte, hogy az RMDSZ elleni kampánnyal maguk a román szélsőségesek veszélyeztetik a demokráciát. Gabriel Andreescu ellenzéki liberális politikus úgy vélekedett, hogy az RMDSZ világos érvrendszert adott elő, nem úgy, mint a kormányt képviselő személyek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ Allen Kassof, a PER igazgatója hangoztatta, hogy az eszmecsere hasznos volt. Kiemelte, hogy a felek nem tárgyalásokat folytattak, hanem nem-hivatalos kerekasztal-megbeszélésen vettek részt. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ Sok kérdésben közeledtek az álláspontok, megegyezés nem született, összegezte a történteket Markó Béla. Ha a párbeszéd valóban folytatódni fog odahaza, akkor volt értelme az atlantai találkozónak, tette hozzá. Hrebenciuc kormányfőtitkár fontosnak nevezte, hogy a felek le tudtak ülni az asztalhoz. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egységes álláspontot képviselt. /Új Magyarország, febr. 17./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa febr. 16-án Budapestre látogatott /előző útja Pozsony volt, innen pedig Romániába utazik/. Tabajdi Csaba államtitkárral és Lábody Lászlóval, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével tárgyalt. Az államtitkár a szlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetéről tette meg észrevételeit. Tabajdi Csaba kifogásolta a Romániában jónéhány hónapja folyó, dokumentálható politikai kampányt, amely az RMDSZ betiltására irányul. Megfogalmazta kételyeit az európai normák romániai és szlovákiai fogadtatásának vonatkozásában is. Konkrét példaként az ET önkormányzati chartáját és azzal szembeállítva az RMDSZ önkormányzati tanácsa megalakításának visszhangját említette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19., MTI/ Az oktatásügy és a privatizáció a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kulcskérdés, szögezte le Tabajdi Csaba. /Új Magyarország, febr. 17./

"Octavian Cosmanca, a kormány közigazgatási főosztályvezetője kijelentette, hogy "súlyos törvénysértések" miatt menesztik dr. Ferenczy Ferenc székelyudvarhelyi polgármestert. A vádak: Orbán Balázs szobrának avatásán más állam zászlaját kitűzték, elénekelték a magyar himnuszt, megyei jogú város kifejezést használták magyarul. A polgármester a Hargita Népében cáfolta a vádakat. /Új Magyarország, febr. 18./"

A febr. 18-i román lapok idézik Iliescu elnököt, aki szerint a román hatalomnak nincs oka tárgyalni az RMDSZ-szel, az atlantai találkozó nem hivatalos jellegű volt. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke figyelmeztetett: ez legyen az utolsó ilyen találkozó. /Új Magyarország, febr. 20./

A francia sajtó egyre gyakrabban szakít a trianoni klisékkel és a területet etnikai-kulturális körülményeit érzékelve mutatja be. A Liberation ismerteti az autonómiát követelő RMDSZ-t és a szervezet betiltását sürgető román nacionalista megnyilvánulásokat. A Le Monde elmarasztalóan ír Iliescu elnöknek az exkommunista nacionalista alakulatokkal kötött paktumáról. /Új Magyarország, febr. 20./

"Tabajdi Csaba politikai államtitkárral készített interjút Franka Tibor. Magyarország csak akkor lehet tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak, ha rendezi kétoldalú kapcsolatait. "A kisebbségi ügy sem azért probléma, mert Magyarország fellép a határon túli magyarokkal szembeni diszkrimináció ellen - ez egyébként alkotmányos kötelességünk -, hanem azért, mert Románia és Szlovákia nem, vagy csak részben teljesíti azokat az emberjogi és kisebbségi normákat, amelyeket az Európa Tanács a tagfelvétel során mindkét országnak előírt" - állapította meg az államtitkár. /Új Magyarország, febr. 21./"

"A kétnapos látogatás végén a két kormányfő, Vacaroiu és Anghel Sangheli közös sajtóértekezletet tartott Chisinauban. Vacaroiu szerint a látogatás hozzájárult a bizalom megerősítéséhez. "Meg kell értetnünk a világgal: az adott történelmi körülmények között két erős román állam él egymás mellett" - jelentette ki Vacaroiu. /Új Magyarország, febr. 22./"

A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az Európa Tanácshoz fordult panaszával a határátlépési illeték ügyében. Az alkotmánybíróság már korábban érvénytelennek ítélte ezt az illetéket, azonban a jogi bizottság tizennégy tagjából tíz helyesnek ítélte azt. Vasile Gionea, az alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolja a kormányt. /Új Magyarország, febr. 25./

Nagyon ellentmondásos helyzetre vall a hét végi döntés. Az SZKT mindegyik frakciója elítélte Nagy Benedek képviselő minősíthetetlen megnyilvánulását, szennyiratát, ezzel szemben a szavazásnál százegy képviselőből harmincöten teljesen felmentették Nagy Benedeket - nyilatkozta Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Nagy Benedek mögött rejtett erők húzódnak meg. Mély szakadék húzódik a romániai magyarság politikai képviselete és a romániai magyarság tömegei között, mondta a püspök. Időzített bomba van elhelyezve az RMDSZ-en belül. /Új Magyarország, febr. 28./

Késve kezdődhetett meg a határon túli magyar szervezetek találkozója, mert Tőkés László püspök kocsiját feltörték és kirabolták. /Új Magyarország, márc. 2./

A Nyitott égbolt megállapodás keretében febr. 28. és márc. 3. között magyar ellenőrző csoport tartózkodott Romániában. /Új Magyarország, márc. 3./

A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./

"A Magyarok Világszövetsége budapesti székházában márc. 3-án a határon túli magyar szervezetek és pártok tanácskoztak az alapszerződésekről. A tanácskozás után a sajtóértekezleten a résztvevők hangsúlyozták: az alapszerződések megkötésénél a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbségben élő nemzetrészek érdekeit. Élesen bírálták a szerződések megkötésére a márciusi dátumot. "Újratermelődhet az a Kádár-korszakbeli állapot, hogy nemcsak Bukaresttel, de Budapesttel is szemben állunk." - jelentette ki Tőkés László püspök. Pedig a kisebbségben élők kétszeresen is érdekeltek abban, hogy e kérdésben konszenzusra jussunk. Mégis, szinte zavaró tényezőnek számítunk - tette hozzá. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, márc. 4./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő, a sors a magyarságot, hogy elsietve alapszerződéseket kössön a kompromisszumokra nem kész szomszédokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./ A Kurír ilyen címen tudósított a tanácskozásról: Zsörtölődő határon túli kibicek. /Kurír, márc. 4./ "

Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök márc. 9-én megbeszélést folytatott Doru Ioan Taracila belügyminiszterrel és a támogatását kérte annak érdekében, hogy az előző évekhez hasonlóan a rendőrség biztosítsa márc. 15-e békés megünneplését. A belügyminiszter erre ígéretet tett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 488. sz., Új Magyarország, márc. 9., Új Magyarország, márc. 10./

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, az MDF képviselője márc. 8-án és 9-én Kolozsváron tartott előadásokat. Az elveszett presztízstől a rendszerváltozásig címen történészi tapasztalata alapján bemutatta, hogyan változott a Magyarországról alkotott kép az elmúlt évszázadban. Másik előadásának címe Európa és a kisebbségi kérdés volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12., Új Magyarország, márc. 10./

Az MDF elnöksége óva inti a kormányt attól, hogy Romániával és Szlovákiával olyan alapszerződést kössön, amely ellentétes az összmagyarság érdekeivel. Az aláírás elengedhetetlen feltétele, hogy a határokon túli legitim magyar szervezetek teljes egyetértésével találkozzék. olvasható az MDF nyilatkozatából, amelyet Herényi Károly, az MDF szóvivője ismertetett márc. 9-i sajtótájékoztatóján. /Új Magyarország, márc. 10./

Románia európai integrációja, az ezzel kapcsolatos romániai előkészületek állása került szóba Ion Iliescu elnök és Jacqes Santer márc. 10-i találkozóján Brüsszelben. /Új Magyarország, márc. 11./ Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter a koppenhágai szociális csúcsra utazva állt meg Brüsszelben, ahol kizárólag az Európai Unió központját kereste fel. Jacqes Santer bizottsági elnök és Hans van der Broek, a testület kelet-európai kérdésekért felelős tagja fogadta a vendégeket. Iliescu vázolta a romániai gazdasági-politikai reformok állását, további támogatást kérve az EU-tól. /MTI/

Horn Gyula miniszterelnök márc. 10-én válaszolt Balladur francia miniszterelnöknek az alapszerződéssel kapcsolatos levelére. Kifejtette, hogy Magyarország célja az euroatlanti integráció, mindezt szomszédjaival együttműködve próbálja elérni. Szlovákiával és Romániával a megkötendő alapszerződésnél abból indulunk ki, hogy azokban a kérdésekben, ahol különbség van a felek álláspontjában, az európai és ENSZ-dokumentumokból indulunk ki. /Új Magyarország, márc. 11./

A Fidesz márc. 10-én bejelentette, hogy kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát - hangoztatta Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője. A Fidesz álláspontja szerint az alapszerződések megkötésének egyik célja, hogy mint zavaró tényezőt, szétverje az RMDSZ-t és a Magyar Koalíciót /a szlovákiai magyar pártokat tömöríti/. /Új Magyarország, márc. 11./

Amerika elveszti türelmét: Magyarországra nyomást gyakorolnak, hogy kösse meg az alapszerződéseket Romániával és Szlovákiával. Bill Clinton: Szerződések hiányában a NATO-ba való belépés akadémikus kérdés marad - ezzel a címegyüttessel tudósít az Adevarul márc. 13-i száma a jelenlegi helyzetről. /Új Magyarország, márc. 14./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 17-én kijelentette, hogy Románia nem versenyez /Szlovákiával/ a Magyarországgal kötendő alapszerződés aláírását illetően. /Új Magyarország, márc. 18./

A Ziua értesülése szerint 24 órára nem hivatalos látogatáson titokban Bukarestben járt Marna Andell, a pozsonyi parlament alelnöke, hogy román politikusokkal tárgyaljon a két alapszerződés ügyéről. A bukaresti szlovák nagykövetségen egyeztették az azonos kifejezések használatát, hogy a párizsi stabilitási konferencián egymáshoz közel álló álláspontra helyezkedjenek. /Magyar Nemzet, márc. 18./ Meciar miniszterelnök közölte, hogy a szlovák fél megszakítás nélkül konzultált Romániával. /MTI, Új Magyarország, márc. 18./

A Fidesz-MDF-KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva Horn Gyula miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák-magyar alapszerződést, mert az ellentétben áll a szlovák kormányprogrammal. Az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány a nemzeti érdekek feladására készül. A három párt számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a szlovákiai magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződést úgy kell módosítani, hogy az tartalmazza a szlovákiai magyarság kollektív bűnösségét kimondó benesi dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését, továbbá a bősi vízierőművel kapcsolatos kérdések tisztázását. /Új Magyarország, márc. 20./

Az Európai Stabilitási Értekezlet zárókonferenciáján, márc. 20-án Edouard Balladur francia kormányfő után Nicolea Vacaroiu miniszterelnök szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az Európai Stabilitási Egyezmény célkitűzése, a jószomszédi kapcsolatok, a regionális együttműködés előmozdítása egybeesik a román külpolitika legfontosabb célkitűzéseivel és Románia eltökélt szándéka, hogy alapszerződést kössön minden szomszédjával, szilárd elhatározása a magyar-román tárgyalások sikeres befejezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22., Új Magyarország, márc. 21./