Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, eljárást indítottak Molnár József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) erdőszentgyörgyi küldöttje ügyében. A vizsgálat arra irányul, hogy megállapítsák: Molnár József kijelentéseire vonatkoztathatók-e a fajgyűlölő, fasiszta, xenofób megnyilvánulásokat büntető kormányrendelet előírásai. A Székely Nemzeti Tanács elmúlt hétvégi, gyergyószentmiklósi ülésén ugyanis Molnár József a kettős állampolgárságra vonatkozó 2004. december 5-ei népszavazás kudarca kapcsán kijelentette: „Magyarország lassan második Izraellé válik, s nincs kiút!” A kivizsgálás után a testület négyfős dönt arról: diszkriminációnak minősül-e az eset. Amennyiben kihágásnak minősülő gyűlöletbeszédként könyvelik el az esetet, 500 ezertől 20 millió lejig terjedő büntetés szabható ki a vétkesre. Ha viszont az eset büntetőügyi eljárást követel, az elkövető fél évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. /Salamon Márton László: Kivizsgálják Molnár ügyét. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

„Örvendetesnek tartjuk, hogy a Székely Nemzeti Tanács gyergyószentmiklósi ülése felül tudott emelkedni az EMNT-vel való »kommunikációs zavaron«, és nagy többséggel levette napirendjéről azt a határozattervezetet, amely az SZNT-nek az EMNT kötelékéből való kiszakadását irányozta elő. Változatlanul érvényesnek tartjuk az SZNT azon határozatát, amely szerint a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld magyar nemzetiségű lakóinak képviseletében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elidegeníthetetlen összetevője” – áll az EMNT eljuttatott közleményében. Az EMNT ugyanakkor értetlenséggel tekinti a „székely nép” szóhasználatra, amely az egységes erdélyi magyarság „székelyekre” és „magyarokra” való mesterséges megosztásának a veszélyét hordozza magában. Az EMNT visszautasítja, hogy az RMDSZ önálló autonómia-tervezetet nyújtson be a parlament elé. Az RMDSZ ugyanis a meghirdetett háromszintű autonómia-rendszer helyett annak csak a „pótlékát” kínálja, olvasható a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt dokumentumban. /Értetlenkedik az EMNT a „székely nép” szóhasználat miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Marosvásárhelyen több iskolát összevontak. A marosvásárhelyi 6-os és 7-es számú általános iskola összevonásának lett az áldozata az egyetlen magyar igazgató, Andrássy Árpád. Andrássy Árpád a Székely Nemzeti Tanács országos jegyzője (emellett az RMDSZ marosludasi területi szervezetének az elnöke) az utóbbi időben azért harcolt, hogy a 7-es iskolát magyar személyiségről, Vályi Gyuláról nevezzék el. Andrássy Árpád a munkaügyi bíróságon megfellebbezte az eltávolításáról szóló döntést, és első fokon jogerősen pert nyert. Andrássy Árpádot vissza kellett volna helyezni az immár egyesített iskola élére, de ez nem történt meg. /(Máthé Éva): Mennyit ér egy jogerős határozat? Az iskolaigazgató nem tudta érvényesíteni az ítéletet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Több európai parlamenti képviselővel tárgyalt a székelyföldi autonómiáról Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Brüsszelben. Csapó ismertette az SZNT autonómiakoncepcióját, valamint azt a tényt, hogy Romániában akadályozzák az autonómiával kapcsolatos népszavazások kiírását. Csapó József a nemzetközi egyezmények be nem tartásával vádolta Romániát. /Csapó EP-képviselőkkel tárgyalt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Elmarasztalta a Marosszéki Székely Tanács elnöksége Molnár József erdőszentgyörgyi küldöttet antiszemita kijelentései miatt. Elítélte az SZNT gyergyószentmiklósi ülésén elhangzott antiszemita felszólalást Tőkés László református püspök is, mondván, az elhangzott kijelentés azzal fenyeget, hogy beszennyezi a székely autonómia nemes ügyéért vívott küzdelmet. „Az erdélyi szellemiségtől idegen az antiszemitizmus. A híres erdélyi tolerancia a zsidókra is vonatkozik, nemcsak a bevett vallásokra. Az antiszemitizmus és a nacionalista magyarellenesség egy tőről fakad, így egyiknek sem szabad helyt adnunk” – hangoztatta Tőkés László. /Elmarasztalták Molnár Józsefet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Frunda György RMDSZ-szenátor kijelentette: elrugaszkodottnak tartja a Székely Nemzeti Tanács kérését a román–magyar jószomszédi szerződés felülvizsgálatára. Hasonló álláspontot képviselt Eugen Nicolaescu képviselő, a PNL szóvivője is. Nicolaescu kifejtette: a román– magyar alapszerződés a gyakorlatban nagyon jól működik, és tekintettel arra, hogy Magyarország az EU tagja, Románia pedig nemsokára csatlakozik az unióhoz, nem lehet prioritás a szerződés felülvizsgálata. /Itthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 22./

Kuszálik Péter ismét a Székely Nemzeti Tanácsról és Szász Jenőről írt ironikusan, idézgetett, például: „Szász Jenő úgy vélte, az RMDSZ tizenöt év alatt nem tett annyit a magyarság érdekében, mint Koltay egyetlen este.” (Krónika, febr. 11.) /Kuszálik Péter: Morfondír. Múlt idők köde. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Kuszálik Péter szerint a Székely Nemzeti Tanács és vezetői a lúzerek, a vesztesek, Orbán Viktor lúzerei. Az SZNT a védőhatalmi státust is említette. Kuszálik sietett jelezni, hogy védőhatalmi státust Katona Ádám emlegette nyolc évvel ezelőtt. „Amennyiben két NATO-tagállam között egyáltalán szóba jöhet a „védőhatalmi státus” fogalma” – tette hozzá Kuszálik. Most „Csapó József éppen Strasbourgban tárgyal valakivel. /Kuszálik Péter: Morfondír. A lúzerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Magyar Polgári Szövetség vezetői sajnálják, hogy az RMDSZ nem fogadta el felajánlásukat, és nem lehetnek a március 15-ei ünnepségek társszervezői – hangsúlyozta Gazda Zoltán Háromszék megyei elnök. Kifejtette, fontosnak tartják, hogy az autonómiatörekvés kinyilvánítása helyet kapjon az ünnepségen, ezért kérik: a háromszéki helyszíneken olvassák fel az SZNT február 12-i ülésén elfogadott, Mit kíván a székely nép? című dokumentumot. A rendezvény sepsiszentgyörgyi szervezőjével, a Mikes Kelemen Művelődési Egyesülettel felvették a kapcsolatot, ajánlatukat elfogadták, és megígérték, hogy előterjesztik jóváhagyásra az RMDSZ-hez. Gazda kifejtette: a díszvendég, Jeszenszky meghívásában az MPSZ-nek is szerepe van. /(-kas): Legyen szó az autonómiáról (Március 15.). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Eörsi Mátyás többévi ajnározás után kijelentette: ,,Medgyessy húzzon el!” A kolozsvári fiatalok jól megjegyezhették ezt, mert kolozsvári látogatása alkalmával egy rövid ,,NEM”-be sűrítve visszamondták-mutatták neki. Eörsi Mátyás SZDSZ-es országgyűlési képviselőt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadó testületének elnökét a kolozsvári fiatalok nem engedték be Bocskai István kolozsvári szülőházába. A tüntetők Eörsi Mátyást ,,Hazaáruló!”, ,,Nemzetáruló!” kiáltásokkal búcsúztatták. ,,Szóval, úgy gondolom, hogy az egységes magyar nemzet egy nagyon szép kifejezés, de igazából hamis, nem hiszem, hogy igaz” – mondta Eörsi az Országgyűlésen. Eörsi Mátyás a státustörvény ellen szavazott, vehemensen ellenezte az elszakított magyarok magyar állampolgárságának visszaadását. Eörsi Mátyás Strasbourgban román újságoknak nyilatkozva kifejtette: a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a román hatóságokat provokálja, és konfliktust teremt Magyarország meg Románia között. Az autonómiát s Magyarország védnökségét a magyar kisebbségek ügyében egy ,,nagy lánggal elmondott lózung”-nak minősítette. /Sylvester Lajos: Húzzon el…! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

Hetekkel ezelőtt már Gyarmath János is megírta, hogy az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács hivatalból indítson eljárást a Steaua Sportkub ellen szurkolói kisebbség-, pontosabban magyarellenes magatartása, a „Ki, ki a magyarokkal az országból!” kitartóan skandált jelszó kapcsán, ugyanakkor óva intette a Csíkszeredai Sportklub híveit, hogy a következő mérkőzésen ne essenek ugyanabba a hibába. Amikor végre intézkedett egy ügyben a hivatal, egy újságcikk alapján, akkor megkapta a magáét. Az egyik erdélyi hetilap a hírt a következő címmel tálalja: „Magyar feljelentés erdélyi antiszemitizmus vádjával”. Az illető felszólalását Tőkés László püspök is elítélte, ugyanazon lapban: „...fájdalmasan időszerű elítélnünk azt az antiszemita jellegű felszólalást, melyre az SZNT legutóbbi ülésén került sor Gyergyószentmiklóson, és amely azzal fenyeget, hogy a székely autonómia nemes ügyéért vívott küzdelmet beszennyezi. Ilyen módon nem Románia Parlamentje vagy az európai fórumok, hanem csak az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elé juthatunk jogos követeléseikkel.” /Gyarmath János: Csak mások szemében a szálkát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a vele készült beszélgetésben megjegyezte, fel lehet tenni a kérdést: az RMDSZ jelenleg mennyire közképviseleti, mennyire érdekvédelmi és mennyire szövetség? Már nem szövetség, hanem párt. Sem az alapszabályzatát, sem a programját nem tartotta meg, az utolsó esztendőkben csak az a célja, hogy mindenáron a hatalom közelében maradjon. Az RMDSZ vezetősége egyfajta egyezkedő hátrálással azokat az elveket és célokat adta föl, amelyek végül is az erdélyi magyarság túlélését biztosították volna. Emlékeztetett arra, a külhoni állampolgárságért az aláírásokat annak idején úgy gyűjtötték, hogy Frunda György államelnöki jelöltségét kapcsolták hozzá. Az RMDSZ-ben nem is lehet szervezett ellenzék. A parlamenti frakcióban, de az SZKT-ban is, önkényuralmi módszereket alkalmaznak, nem szólva arról, hogy hiányzik mindenfajta tájékoztatás. Kónya-Hamar Sándor hangsúlyozta, hogy amit nem érnek el Romániának az Európai Unióba lépése előtt, azt már utána aligha érik el. Példa erre Szlovákia. A képviselő úgy látja, oltalom nélkül maradt a magyarság. Az anyaország lemondott róla, hiszen vezetői nem akarják állampolgárainak tudni a külhoni magyarokat. Romániában a magyar iskolákat továbbra is minden szinten sorvasztják. A képviselő elmondta, hogy a kormány és a parlamenti képviselet között sem felhőtlen a viszony. Még az RMDSZ-ben sem. Furcsa a magyarországi MSZP-hez való viszonya az RMDSZ-nek: egy jobboldali kormány magát jobboldalinak tartó csoportosulása egy baloldali párttal van a testvérinél is szorosabb viszonyban. Végül Kónya-Hamar Sándor megállapította, hogy az RMDSZ külső ellenzéke megosztott. Elhibázottnak tartja, hogy ha megalakult a Polgári Szövetség, akkor még létrehozzák az Erdélyi Nemzeti Tanácsot is, hogy aztán kiváljon belőle a Székely Nemzeti Tanács. Olyan ez, mintha minden tiszt saját hadsereget akarna létrehozni. Az ellenzéki erőket nem szabad szétforgácsolni. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint: Egyezkedő hátrálással föladták az elveket, célokat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 8./

Fennállása óta először hozott határozatot antiszemitának minősített megnyilvánulás ügyében az Országos Diszkriminációellenes Tanács, ötmillió lejes pénzbírsággal sújtva Molnár Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) erdőszentgyörgyi küldöttjét. Molnár József az SZNT február 12-i gyergyószentmiklósi ülésén elhangzott felszólalásában a kettős állampolgárságra vonatkozó december 5-ei népszavazás kudarca kapcsán megállapította, hogy „Magyarország lassan második Izraellé válik (...), és ha nem vigyázunk, még messzebbre is eljutnak!” A tanács három héttel ezelőtt indított eljárást az ügyben, a Krónika február 16-ai számában megjelent cikk alapján. A tanács korábban az ilyen eseteket a testület az ügyészség hatáskörébe tartozónak minősítette, amely viszont nem foglalkozott velük. Erdélyiek az új antiszemitizmus ellen címmel nyílt levelet hozott nyilvánosságra civil értelmiségiek, újságírók egy csoportja. A dokumentum szerint „több egyértelmű jele is volt annak, hogy egy újfajta, retorikájában, szótárában alighanem Magyarországról importált antiszemitizmus próbálja ki magát Erdélyben is... A sajtóra, az egyházakra, a pedagógusokra és a civil szervezetekre hárul annak felelőssége, hogy amikor látják, felismerjék az antiszemitizmust. (...) Az antiszemitizmus minket, mindenkit érint!” – zárul a levél, amelynek aláíróihoz Eckstein-Kovács Péter szenátor is csatlakozott. /Salamon Márton László: Ötmillió lejes pénzbüntetés antiszemita felszólalásért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Feszült légkörben rendezték meg március 12-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ülését az utóbbi hónapokban kiéleződött belső viták miatt. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a közelmúltban Gyergyószentmiklóson foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy különváljon az EMNT-től, az indítványt azonban a küldöttek többsége elvetette. A mostani ülésre az SZNT-nek több küldöttje nem jött el Csíkból. Végül kompromisszumos megoldás született a két szervezet viszonyáról, a küldöttek meghosszabbították az Állandó Bizottság mandátumát, és újraválasztották tisztségébe Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét. Tőkés László püspök kitért az EMNT–SZNT közötti terhes viszonyra, amelyet mesterségesen szított, alaptalan nézeteltéréseknek nevezett. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács autonómiaprogramjáról, önrendelkezési törekvéseiről szólva csalódottságát fejezte ki az új román kormánynak és Traian Basescu államelnöknek a romániai magyarság autonómiájához való viszonyulásáért. Az RMDSZ továbbra sem hajlandó határozottan kiállni a magyarság önrendelkezési törekvései mellett. Az RMDSZ számára csak az volt a fontos, hogy kormánytisztségeket szerezzen emberei számára. A budapesti kabinet a romániai magyarság ügyét teljességgel a Bukarest–Budapest „jó szomszédsági viszonynak” rendeli alá. A magyar kormány támogatási rendszere az RMDSZ számára biztosít pénzügyi monopóliumot, a kettős állampolgárság helyett felajánlott úgynevezett szülőföld program pedig nem vezet sehova. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az autonómia ügyének előmozdításához szükséges a romániai magyar nemzeti közösség akaratának egységes kinyilvánítása, szükséges a folyamatos párbeszéd a hatalom, a román többség és a magyarság között, ugyanakkor szükséges a kedvező nemzetközi háttér. Szabó Tibor, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, Németh Zsoltnak személyes küldöttje köszöntő beszédében arra próbált választ keresni, hogyan lehet az, hogy miközben az új európai alkotmányban mindössze fél mondat szerepel a kisebbségekről (az sem a nemzeti kisebbségről), Nyugat-Európa-szerte tartós önrendelkezést élveznek a különféle tagállamok kisebbségei. Véleménye szerint ennek egy magyarázata van: az autonómiát kiharcoló nemzeti közösségek céljaikban egységesek voltak, bíztak saját erejükben, az általuk kiharcolt közösségi jogokat az Európai Unió szentesítette. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvénytervezetről számolt be. Mint fogalmazott, a műhelymunkákban nem vehet részt, az RMDSZ-ben nagy titoktartás övezi a készülő törvénytervezetet, amelynek kitételeit most fogják eljuttatni az RMDSZ-frakciókhoz tanulmányozásra és belső vitára. Toró szerint arra van szükség, hogy általános elvként rögzüljön a romániai magyarságnak az autonómiához való joga. Az ülésen többen is bírálták Eörsi Mátyás erdélyi látogatását, a szünetben pedig a közel kétszáz résztvevő többsége (a Szabadságban is közzétett) állásfoglalást írt alá az SZDSZ-nek és Eörsi Mátyásnak a határon túli magyarokkal szembeni politikája elutasításáról. A résztvevők határozatban kérték, hogy a MÁÉRT-ra az SZNT és az EMNT képviselői is kaphassanak meghívást. Az ülés egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül Tőkés Lászlót választotta újra az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökévé. /Makkay József: Egységes fellépést sürgetnek az autonómiáért. Van esély az EMNT és az SZNT közötti tartós megegyezésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ ,,Fennáll a veszély, hogy hazatérnek az elégedetlen székelyföldi barátaink, és otthon borítani próbálnak a helyzeten. Csapó szenátor úr nem adta áldását erre a megoldásra, szűkszavú kimentő levele is erre utal, múlt heti közleménye egyik mondatában egyenesen eltanácsolta a mai üléstől a székelyföldi küldötteket” – fejtette ki Tőkés László. /Farkas Réka: Pirruszi győzelem, pünkösdi királyság? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

Molnár József bírósági úton támadja meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló határozatát. Ezt Kincses Előd ügyvéd jelentette be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi ülésén. Az elmarasztaló határozat, valamint a kirótt összeg mérséklését kérik majd a bíróságtól. A tanács Molnárnak azt a kijelentését találta antiszemitának, amelyikben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagja megjegyezte, Magyarország egy második Izraellé válhat. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Patrubány Miklós írásban vonta kérdőre a Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát egy sajtóban megjelent nyilatkozata miatt. Ebben Asztalos arról beszélt, hogy mérlegelik, indítsanak-e hivatalból eljárást Patrubány ellen egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése miatt. Az MVSZ elnöke az Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő kolozsvári előadását megakadályozó ifjakat vette védelmébe. Elmondta, aki úgy véli, hogy a „Menjenek tárgyalni a Gázai övezetbe!” bekiabálás antiszemita volt, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Egy magyar embert ugyanis szerinte nem lehet például azzal megsérteni, hogy az arabokat szidják. Patrubány felszólította Asztalos Csabát, hogy haladéktalanul tegye közzé, melyik állítása diszkriminált, és kit. Asztalos Csaba elmondta: a testület a napokban megkeresi az MVSZ elnökét, akitől hivatalos nyilatkozatot kérnek majd a sajtótájékoztatón elhangzottakról. /Kérdőre vonják Asztalos Csabát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Nagy István polgármester kezdeményezésére a városi RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete, a városi Székely Nemzeti Tanács és a történelmi egyházak közös felhívásának eredményeképpen Barót népe közösen ünnepelt a magyar szabadságharc kitörése évfordulójának előestjén. /(hecser): Baróton együtt ünnepeltek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

A Gyergyószéki Székely Nemzeti Tanács közleményében “mélységes csalódottságát” fejezte ki a január elején Monica Macovei igazságügyi miniszternek címzett nyílt levélre érkezett válasz miatt, és kérte a szükséges intézkedések meghozatalát annak érdekében, hogy “a Hargita megyei közigazgatási bíróság tartsa tiszteletben a törvény betűjét és szellemét a népszavazással kapcsolatos határozatok ügyének elbírálása során”. A Gyergyószéki SZNT szerint elsősorban azáltal történt törvényszegés, hogy a levélre csak márciusban, jóval a törvényes határidő után érkezett válasz, az azt aláíró minisztériumi tisztviselő pedig “rosszul értette a levélben jelzetteket, noha a szöveget román nyelven írták”. A válaszlevél szerint “az Igazságügyi Minisztérium a központi közigazgatás szerveként nem rendelkezik törvényes hatáskörrel ahhoz, hogy beleavatkozzon az ítélkezés folyamatába, amely az alkotmányos elvek szerint a bíróságok kizárólagos jogkörébe tartozik”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén – derült ki közleményéből. Tőkés leszögezte: egyrészt az RMDSZ ne nyújtson be önálló törvénytervezetet az autonómia ügyében, hanem a szövetség támogassa az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács által a parlamenthez benyújtott törvénykezdeményezéseket, másrészt pedig az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet „semmiképpen se legyen – hamis – alternatívája” az általuk benyújtott törvénytervezeteknek. Tőkés László közölte: kész asztalhoz ülni Markóval március 19-én, de a találkozóra ne a Markó által korábban javasolt, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki hivatalában kerüljön sor. Tőkést „mélységes aggodalommal” tölti el az „erőltetett” ütemben készülő kisebbségi törvény, mivel a jelek szerint ez „semmi egyébre nem irányul, mint hogy az RMDSZ politikai monopóliumát végleg bebiztosítsa, másfelől pedig a tényleges közösségi autonómiát valami autonómiapótlékkal behelyettesítse.” Tőkés felszólította Markót, hogy „a romániai magyarságunk eme legfőbb politikai törekvéseit ne hagyják kisiklani, illetve a személyi elvű, valamint a területi autonómiát ne váltsák kétes értékű »kulturális« autonómiára, illetve »decentralizációra«„. /Tőkés feltételeket szabott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Sepsiszentgyörgyön a város központjában rendezték a március 15-i ünnepséget. A díszőrséget álló cserkészek közt, a rétyi fúvószenekar akkordjai mellett helyezték el virágjaikat, illetve koszorúikat a város polgárai, az RMDSZ, iskolák, intézmények, civil szervezetek, az SZNT és az MPSZ vezetői. A színház elé felállított, hatalmas kokárdával díszített emelvény előtt az egyesített kórusok tagjai sorakoztak fel, szemben a többezres tömeg nemzetiszínű zászlókkal, a Székely Nemzeti Tanács lobogóival és feliratos tábláival: Területi autonómiát a Székelyföldnek!.A lovas bandériumok és szekerek felvonulása után Bartók Emese felolvasta Kiss Jenőnek, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnökének, a megyei könyvtár igazgatójának köszöntőjét. Füttykoncert követte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét, de megtapsolták a Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök leveléből idézett részletet. Dr. Jeszenszky Géza történészt, volt magyar külügyminisztert, az ünnepség díszvendégét ünnepelte a többezres tömeg. Jeszenszky rámutatott: Magyarország nemmel szavazó állampolgárai bizonyára hamarosan lerázzák magukról a hamis propaganda hatását, fel fognak ébredni, s akik felébresztik őket, az erdélyi magyarok lesznek. Az Európai Unió alapelve a szubszidiaritás, a demokrácia, a helyi demokrácia. Az egyesített kórusok előadásában a Boldogasszony anyánk kezdetű ének hangzott el. A március 15-i ünnepség a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult. /(simó): Az elégedett kisebbség a harmónia záloga. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

Szükség van a Diszkriminációellenes Tanácsra, mert nem kevés az etnikai vagy vallási kisebbségekkel szembeni megnyilvánulás, jelentette ki Kerekes Károly képviselő a képviselőházi ülésen. És sorolta: a katonai egységekben a magyarokat továbbra is „bozgornak” nevezik, a csíkszeredai sportklub és a Steaua jégkorongmérkőzésein gyakran hangzik el „ki az országból a magyarokkal”. A Székely Nemzeti Tanács egy tagját gyorsan megbüntették antiszemita kijelentései miatt. Következik a Steaua-szurkolók ügyének kivizsgálása, akik a legutóbbi hokimeccsen magyarellenes magatartást tanúsítottak. A Pro Európa Liga jelzése nyomán vizsgálják a Gigi Becali-ügyet is. A Steaua sportklub tulajdonosa Bölöni Lászlót „árulónak, hitványnak és gyávának” nevezte, akinek nincs joga a román futballról nyilatkozni, mivel „magyar, nem román”. A Pro Európa Liga szerint Gigi Becali kijelentései súlyosan megsértik az emberi méltóságot, és azt sugallják, mintha nem csupán Bölönit nevezné árulónak, hanem ez jellemezné az egész romániai magyar közösséget. Várom, jelentette ki Kerekes, hogy a tanács ebben a két utóbbi esetben is gyorsítsa fel a szükséges kivizsgálásokat, és épp olyan gyorsan szankcionálja az emberi méltóság megsértését, mint az előző esetben. /(mózes): Kerekes Becali szankcionálását kéri. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

A Székely Nemzeti Tanács bírálta György Ervin Kovászna megyei prefektus döntését azzal kapcsolatban, a kormánybiztosi hivatal kérni fogja a vargyasi önkormányzattól a népszavazás kiírásáról szóló határozat visszavonását. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint ezzel a döntéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy csak a nyilatkozatok szintjén akar autonómiát. /Autonómiavita. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) feladata az esélyegyenlőség elvének gyakorlatba ültetése. Nyomban fülön csípték Molnár Józsefet a Székely Nemzeti Tanács egyik gyűlésén tett kijelentése miatt, de más esetben nem ilyen aktívak. A jelek szerint ugyanis a tanácsnak nincs tudomása arról, hogy Kolozsvárt, a városháza Deák Ferenc utca 1. szám alatti épületén, a Nagy-Románia Párt (NRP) hirdetőjén ez áll: „A Basescu–Tariceanu-kormányzat a román nép szégyene. A terrorista szervezet RMDSZ-nek 4 minisztere, 10 államtitkára, 4 prefektusa, 8 alprefektusa van. Adjátok a kezükre a Román Akadémiát, az ősi egyházat, sőt a Fekete-tengert is, hadd legyen Magyarországnak kijárata a tengerre.” Mindez hetek óta látható. Március 12-én az OTV műsorában Gheorghe Funar az RMDSZ-t románellenes, szeparatista, terrorista szervezetnek minősítette. Március 15-én ugyancsak az OTV-ben, ismét az NRP vezetői szólaltak meg. Egyikük a március 15-i ünnepségekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy az erdélyi városokban mindenütt nagyon sok magyarországi rendszámú gépkocsi forgolódott, különösen Bánffyhunyadon, miközben Sepsiszentgyörgyön horthysta egyenruhában vonultak fel a lovasok. Mármint az 1848-as huszárok. Asztalos Lajos emlékeztetett: a Nagy-Románia Párt nevében megszólalók elfeledkeztek arról, hogy korábban kijelentették: az országot csak gépfegyverrel lehet kormányozni, a Székelyföldet a hadseregnek kell megszállnia, az RMDSZ-t, ezt a „törvénytelen” szervezetet be kell tiltani – ez irányban törvényszéki eljárást is kezdeményeztek –, hatalomra kerülésük után a magyarság vezetőit, „érdemeik” szerint, főbelövik, felakasztják, karóba húzzák. Közben az RMDSZ részéről sem ellenük, sem mások ellen soha efféle nem hangzott el, az RMDSZ van a kormányban, az RMDSZ az európai néppártok szövetségének a tagja. És mit tesz ilyenkor az ODT? Feladatának teljesítésére itt az alkalom. És mit tesznek az Eörsi Mátyás előadása elleni tiltakozást aláírók? Ezekben és az ehhez hasonló esetekben nem tartják elengedhetetlenül szükségesnek ébernek lenni? /Asztalos Lajos: Terrorista szervezet-e az RMDSZ? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Nemzeti Szabadelvű Kör néven új platform alakult a Háromszéki RMDSZ-ben, Császár Miklós vezetésével. A platform a polgári szervezetek, a szabadelvű vállalkozók érdekeit tömöríti, azokét, akiknek nem sikerült megvalósítaniuk különböző projekteket. A Nemzeti Szabadelvű Kör részt vesz a Háromszéki RMDSZ áprilisi belső választásain és jelöltet is állít a területi szervezet elnöki tisztségének betöltésére. Dénes István, a Nemzeti Szabadelvű Kör területielnök-jelöltje elmondta: a platform nyitott az együttműködésre az MPSZ-szel és az SZNT-vel. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Önnön hatalmának végleges megerősítése, minden döntési jog kisajátítása, a más hangok, vélemények, nézetek demokratikus köntösbe öltöztetett kirekesztése – erről szól az RMDSZ kisebbségi törvénye, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. A tartalommal kapcsolatban nagy volt a titkolózás. Mostanáig a szűk munkacsoporton és a legfelsőbb vezetésen kívül senki nem ismerhette meg a tervezet tartalmát. Markó Béla több ízben kifejtette, figyelembe veszik a módosító javaslatokat. A kisebbségi törvénytervezet a nemzeti kisebbségek jogállásának rendezése ürügyén teljhatalommal kívánja felruházni a parlamenti képviselethez jutott szervezeteket. Önrendelkezési jogosítványt nem az erdélyi magyarságnak, csak az RMDSZ-nek, és gondoskodik arról is, hogy senki másnak ne legyen esélye bekerülni a jelentős jogkörökkel felruházott Országos Kisebbségi Tanácsba, illetve az autonómiatanácsba. A jogalkotók a kisebbségi törvénybe szóról szóra átemelték a tavalyi választási törvény Velencei Bizottság, Európai Parlament és az Egyesült Államok külügyminisztériuma által elítélt cikkelyeit. Az RMDSZ nem szánt hosszú időt a vitára, március 23-ig tehetik meg módosító javaslataikat a megkérdezettek, az ütemterv szerint március 31-ig a kormány asztalán kell lennie a jogszabálynak. A háromszéki RMDSZ a történelmi egyházak képviselőit, civil szervezeteket hívott meg az első beszélgetésre. A sajtót és a Székely Nemzeti Tanács képviselőjét hívatlan vendégként nem engedték be a terembe. ,,Egy alkotási folyamat zajlik, nem tartozik a közvéleményre” – fejtette ki Márton Árpád képviselő. /Farkas Réka: Jogsértő kisebbségi törvénytervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, hogy a gyergyószentmiklósi ülés programadó gyűlése volt a Székely Nemzeti Tanácsnak, amely számba vette az eddigi eredményeket és az új eszközök lehetőségét. A következő lépéseket az államelnök elutasító véleménynyilvánítása ismeretében mérlegelik, valamint annak ismeretében, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Tariceanu miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után „egy idegen kormány programjához igazította a saját, nemzettársai érdekében megfogalmazott elvárásait, és azt mondta, hogy csak azt az autonómiatörekvést támogatja, amely a román kormány programjában szerepel”. Ilyen körülmények között az SZNT szövetségesekre egyelőre nem számíthat. Az SZNT megszólította Románia államelnökét és miniszterelnökét, valamint Magyarország miniszterelnökét, arra kérve őket, vegyék fontolóra azt, hogy a székely népnek joga van az önrendelkezésre. Az SZNT az európai országok külügyi szolgálataihoz fordul, de a kérdést megoldani közvetlen tárgyalásokkal itthon kell. /Gál Éva Emese: „A székely népnek joga van az önrendelkezéshez”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Elkészült az RMDSZ kulturális autonómiatervezete, néhány napra rá a szövetséghez közel álló civil szervezetek képviselőivel ismertetőt is tartottak, az RMDSZ számára nem rokonszerves Székely Nemzeti Tanács kizárásával. Az új törvénytervezet lehetetlen feltételeket teremt az új kisebbségi szervezeteknek. Az RMDSZ politikusai ígérték, hogy a javaslatok egy hányadát, mely drótpostán vagy levélben címükre érkezett, bedolgozzák a törvénytervezetbe. A kulturális autonómia törvénytervezetét az RMDSZ elsősorban magának készítette, ezt mutatja, hogy igényt tart az esetleges kulturális autonómia irányítására is, írta Simó Erzsébet, a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Egypártrendszerből egypártrendszerbe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

Emberjogi szervezetek segítségével próbálja rávenni Traian Basescu államelnököt a háromszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), hogy ne hirdesse ki az RMDSZ által javasolt formában a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt, mondta el Gazda Zoltán, a szervezet elnöke. Az MPSZ élesen bírálta a tervezetet, amely szerintük diszkrimináló, alkotmányellenes. A háromszéki MPSZ arra kéri az RMDSZ-t, hogy vállalja a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott autonómiatervezeteket, mivel a kisebbségi törvény nem tartalmazza az autonómia kérdését. Az MPSZ-ben továbbra is konfliktus lappang a székelyföldi és a partiumi szervezetek között. A Partiumi Egyeztető Tanács nagyváradi ülésén a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei küldöttek megállapították, hogy a régió sajátos gondjainak orvoslására az „egyedüli megoldás” az MPSZ kétpillérűvé alakítása. Szász Jenő MPSZ-elnökhöz intézett levelükben a résztvevők nyomatékosan kérték, hogy az alapszabályzat módosításához hívja össze a rendkívüli kongresszust. /Basescu segítségét kéri az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Bara Béla feltette a kérdést, ha van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), akkor van erdélyi magyar nemzet is. Akkor ő a magyar nemzethez vagy az erdélyi magyar nemzethez tartozik? Azután van Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is, akkor van külön székely nemzet is. Bara emlékeztetett, Nicolae Iorga történészre próbálta bizonyítani, hogy a székelyek elmagyarosodott románok, a diktatúra idején egy Ilie Ceausescu nevezetű tábornok bizonygatta, hogy a székely egy külön etnikum stb. Az MPSZ készül pártot alakítani. Bara szerint egy erős érdekvédelmi szervezetre van szükség. /Bara Béla: Székely nemzeti zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

Dr. Csapó I. József kifejtette a Székely Nemzeti Tanács véleményét a kisebbségi törvénytervezetről, felsorolta a hibákat . A tervezetben az 1993/1201. sz. ET Ajánlás szövegét megváltoztatták: „nemzeti kisebbség alatt az embereknek egy államon belüli olyan csoportja értendő, amelynek tagjai (…) régi, szilárd és tartós kapcsolatot tartanak fenn ezzel az állammal” megfogalmazást kicserélték a „Románia területén legalább 100 éve élő román polgárok közössége” fogalomra. Nem 1000 éve élünk őshonosként szülőföldünkön? – kérdezte Dr. Csapó József . A tervezetben nem fogalmazzák meg a „nemzeti közösség” definíciójat, ez nagy hiányosság. Az erdélyi magyarság önminősítése nem nemzeti kisebbség, hanem nemzeti közösség,. A román hivatalos dokumentumokban a határon kívüli románságot mindig és mindenhol román közösségnek és nem román kisebbségnek nevezik. A tervezet a nemzeti közösségek önazonosságának összetevőiből kihagyta az adott nemzet történelmét. Az anyanyelvű oktatás terén már szó sincs arról, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak joguk anyanyelvükön tanulniuk az oktatás minden formájában, szó sincs az Állami Magyar Tudományegyetem újralétesítéséről, a az állami magyar főiskolák helyreállításáról, az anyanyelvű önálló állami oktatási és kulturális intézményhálózat és felügyelet létrehozásáról. A kulturális autonómia hatáskörének gyakorlásával felhatalmazott testületet – a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát – nem a nemzeti közösség, hanem, a nemzeti kisebbség állami hatóságok által elfogadott és bejegyzett, tehát parlamenti képviselettel rendelkező szervezete hozza létre, belső választások révén. Ez nem közösségi autonómia! Az erdélyi magyar nemzeti közösség, a székelység számára ez a törvénykezdeményezés elfogadhatatlan, szögezte le Csapó. /Dr. Csapó I. József: SZNT-vélemény a kisebbségi törvénytervezetről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

Március 25-én tartott sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kitért az érdekvédelmi szervezet által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet kapcsán benyújtott javaslatokra is. Több mint hatvan beadványban fejtették ki véleményüket civil szervezetek, az SZNT elnöke és egyes tagszervezetei, oktatásban dolgozók, RMDSZ-tagok. A javaslat-benyújtási határidő ugyan lejárt, de továbbra is elfogadnak észrevételeket. A tervezetet március 30-án tárgyalják meg Bukarestben a kisebbségi szervezetek vezetőivel, törvényhozóival. /(Flóra Gábor): Márton Árpád a kisebbségi törvényről.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./