Több mint hétszáz résztvevővel jún. 2-án Budapesten elkezdődött a Magyarok Világszövetségének VI. Világkongresszusa. Az MVSZ évek óta költségvetési támogatást sem kapott. A találkozó költségeit a tagság és több vállalkozó adományaiból sikerült összegyűjteni. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyitó beszédében kitért arra, hogy a kárpátaljai, a délvidéki magyarok „schengeni szigorúságú vízummal” jöhetnek Magyarországra, „a kétmilliós erdélyi magyar közösség tagjai, ha 90 napnál többet tartózkodnak egy féléven belül Magyarországon, akkor súlyos pénzbírsággal sújthatók és két évre kitilthatók”. Jelen volt több keleti ország nagykövete: többi között az indiai, a japán, a kazahsztáni és a mongóliai nagykövet. A mostani világtalálkozón tartják „A magyarság és a Kelet őstörténeti konferenciát” az „Atilla” kulturális konferenciát és az „In vivo” orvoskongresszust. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. A Pomázon megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé a találkozót. Az orvoskongresszuson a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti- és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről volt szó. Az alapszabály módosításával a korábbi 300-ról 200-ra csökkent a küldöttgyűlési küldöttek száma. A Kárpát-medence Régió (Magyarország, Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) és a Kárpát-medencén kívüli Régió (volt Nyugati Régió), országonként megállapított létszám szerint, egyaránt 100-100 küldöttet állít a nov. 19-én kezdődő tisztújító küldöttgyűlésre. A küldöttgyűlés plénuma előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. /Őstörténeti, kulturális és orvoskonferencia a magyarok világkongresszusán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

Az utódállamokban élő magyarságot képviselő hat szervezet jún. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában megalakította a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot (KMMNT). Alapítóként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács mellett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseltették magukat. Az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség nem tagja a szervezetnek. Meghívottként jelen voltak a Fidesz képviseletében Németh Zsolt és Kövér László, az MDF részéről Balogh László, valamennyien parlamenti képviselők, míg a Magyar Polgári Szövetség részéről Szász Jenő elnök jelent meg. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke idézte fel az autonómiamozgalom fontosabb mérföldköveit, az 1996-os, első magyar–magyar értekezlettől napjainkig. Tőkés László emlékeztetett rá, hogy az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek autonómiájáért küzdő szervezetek egységbe fogásának ötletét Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke vetette fel egy áprilisi, marosvásárhelyi tanácskozáson. A püspök úgy látja, hogy Magyarország, Szlovákia és Szlovénia EU-integrációjával az autonómia az Európai Unió belső ügyévé vált. A Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács feladata a társult tagok törekvéseinek és önálló határozatainak képviselete az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, az Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az ENSZ-ben és más kormányszintű szervezetekben. Az alapítók elfogadták a KMMNT házszabályát, majd a társult szervezetek elnökeiből álló elnökség nyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről. Az elnökség döntött a KMMNT diplomáciai munkacsoportjának létrehozásáról és a szervezet brüsszeli irodájának megnyitásáról is. A szervezet elnöke Tőkés László püspök lett. A KMMNT megalakulását kimondó határozat értelmében a szervezethez társulhat „minden olyan Kárpát-medencei testület, szervezet, amely közképviselettel felhatalmazva, következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért”. /Pengő Zoltán: Tőkés: együtt az autonómiáért. Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

A Magyarság és a Kelet címmel jún. 1–6-a között rendezték meg a Magyarok Világkongresszusát Budapesten. A budapesti Magyarok Házában, a Kongresszusi Központban, illetve Ópusztaszeren, Pomázon és Tápiószentmártonban felváltva zajló programokra rányomta bélyegét a pénzhiány. A nyugatra szakadt magyarok anyagi hozzájárulása mentette meg az idei világkongresszust. A Kongresszusi Központban elhangzott nyitó beszédek idején Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke említette, hogy az anyagiak mellett a kitartásra is szükség van, és rámutatott: Erdély mentette meg az MVSZ–t, célozva ezzel arra, hogy az erdélyi Patrubány Miklós elnök eltökéltségének köszönhető, hogy még működik az MVSZ. Rácz Sándor, a Magyarok VI. Világkongresszusának fővédnöke a magyarság küldetéséről is beszélt, kiemelve az 56–os forradalom világméretű jelentőségét.. Patrubány után Törökország, Szíria, Kazahsztán és Korea nagykövetei is felszólaltak, de az eseményt nem tisztelte meg jelenlétével egyetlen magyarországi politikai vezető sem. Dr. Pungur József, az MVSZ Védnöki Testületének kanadai tagja tájékoztatott arról, hogy az angol nyelvű Magyar Enciklopédia első kötete nyomdakész állapotban van, és amely úttörő munka a magyarság értékeinek idegen nyelven történő, összefoglaló bemutatásában. Jún. 2-án, Budapesten megkezdődött "A magyarság és a Kelet" őstörténeti konferencia, az "Atilla" kulturális konferencia és az "In vivo" orvoskongresszus. Ugyanezen a napon ülésezett a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése, amely előkészítette a novemberi tisztújítást. Dr. Aradi Éva India–kutató és dr. Béres Judit humángenetikus nyitotta meg az őstörténeti konferenciát, amelynek első napján az Élettudományok szekció ülésezett. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. Pomázon, a Magyar Várban megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé az eseményeket. Az "In vivo" orvoskongresszuson értekeztek a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti– és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről. Jún. 4–én a Magyarság és a Nyugat címmel stratégiai konferencia kezdődött, ezt Borbély Imre, a Kárpát–medence Régió elnöke vezette. A plénum előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ–USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. Matavovszky Ádám és Kádár Dániel, az MVSZ USA–OT elnöke, illetve főtitkára és Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke tájékoztatták a küldöttgyűlést a magyar–magyar összefogásnak erről a szép példájáról. A Magyarok Világszövetsége USA–beli Országos Tanácsa olyan körülmények között szervezte meg a Székely Nemzeti Tanács támogatását, amikor a magyar állam egyetlen fillért sem fordít ezen civil közképviseleti szervezet működésének biztosítására. A kettős állampolgárság megszavazásáért kezdeményezett aláírásgyűjtés során a szükséges 200 ezer aláírásból a kongresszus napjáig 125 ezer gyűlt össze. /Princz Csaba: A Magyarok VI. Világkongresszusa már csak azért is sikertörténet, mert létrejött. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./

Tőkés László református püspök, az újonnan megalakult Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke kijelentette, hogy a jelenlegi európai kontextus kedvező feltételeket teremtett a különböző országokban élő magyar közösségek autonómiájának megvalósítására. Tőkés szerint a Székely Nemzeti Tanács ,,előfutárnak” tekinthető, amely megkönnyítette az erdélyi magyarok autonómiájának megteremtését. Mi nem tekintjük tabunak az autonómiát, amely számunkra az európai demokrácia természetes intézménye. Ezt bizonyítja, hogy sok európai országban különböző autonómiarendszerek működnek, amelyek nem csupán az autonómiához való alapvető jogot, hanem magának az autonómiának az életképességét tanúsítják – mondta Tőkés László jún. 18-án egy Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsának létrehozása természetes lépés az autonómiával kapcsolatos igény kifejezésre juttatásában – fűzte hozzá. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 19./

A Transindex internetes portál szerint Tőkés László püspököt és Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét kritizálta az MVSZ, mert nem szavazták meg, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a kettős állampolgárság követelését is bevegye alapító okiratába. Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Nemzeti Tanács. A nyilatkozat-tervezetben az autonómia mellett szerepelt a kettős állampolgárság támogatása. A javaslat ellen kifogást emelt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, és kérte, hogy töröljék a kettős állampolgárság támogatását. Árus Zsolt, az EMNT jegyzője részt vett a váradi tanácskozáson és pontosított. Csapó József (az SZNT elnöke) ragaszkodott hozzá, hogy az autonómia és a magyar állampolgárság ügye szerepeljen a nyilatkozatban. Tőkés László álláspontja az volt, hogy az EMNT részéről nem kapott meghatalmazást, hogy a magyar állampolgárság kérdésében állást foglaljon. /MVSZ: Tőkés a kettős állampolgárság ellen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Egyetértéséről biztosította a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMMA) a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon áprilisi döntését, hogy népszavazást kezdeményez a székelyföldi autonómiáról – mondta el Csapó József, az SZNT elnöke az autonómia-tanács júl. 7-i budapesti sajtótájékoztatóján. „Eurorégiós státust óhajtunk" amelynek lényege: Kovászna és Hargita megyében, valamint Maros megye azon részeiben, amelyek a történelmi Marosszékhez tartoztak, a lakosság referendumon válaszolhasson arra a kérdésre, „egyetért-e Székelyföld önálló eurorégióvá válásával". Csapó József elmondta, hogy létrehozzák az autonómia-tanács brüsszeli irodáját, valamint a szervezet diplomáciai munkacsoportját. /Csapó Budapesten kezdeményez székelyföldi népszavazást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács felkéri a magyar kormányt, hogy a MÁÉRT szept. 11-re kitűzött ülésére hívja meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács képviselőit a nemzeti konszenzus mielőbbi helyreállítása érdekében, közölte Tőkés László püspök. Az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban elmondta: csak a párbeszéd segíthet az erdélyi magyarság megosztottságának felszámolásában. Ki kell szűrni ezeket a megosztó ellentéteket, folytatni kell egy önálló, öntörvényű, erdélyi magyar politikát, vissza kell állítani a helyére eredeti önkormányzati törekvéseket. Ebben az esetben lehetőség lesz a magyarok példás összefogására. –  Tőkés László ismertette a történelmi magyar egyházak püspökeinek közös nyilatkozatát, amelyben az egyházfők azért tiltakoznak, mert a magyar gyerekek tömegesen buknak meg a román nyelv és irodalom képességvizsgákon, ugyanis a magyaroknak a román diákokkal azonos szinten kell teljesíteniük. A püspökök a pótvizsgák megszervezését és a kárvallott magyar tanulók újravizsgáztatását követelik. /Lehetséges az összefogás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./

Nincs ellentmondás a területi autonómia és a magyar állampolgárság elnyerésére irányuló törekvések között, nyilatkozta a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Toró T. Tibor, Temes megyei parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. Az autonómia a többség és a kisebbség viszonyát rendezi, a kettős állampolgárság pedig a magyar kisebbség és az anyaország viszonyát hivatott rendezni. Mindkettő a magyar kisebbség identitásának megőrzését és fejlődését szolgálja – mondta a képviselő. Előadásában Toró T. Tibor vázolta a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit az elmúlt másfél évtizedben, illetve a Székely Nemzeti Tanács és az EMNT megalakulása óta eltelt időszakban. Hangsúlyozta: helyre kell állítani a romániai magyar társadalom keretén belül is az 1993-ban még létező konszenzust az autonómia kérdésében. /Autonómia és kettős állampolgárság – nincs ellentmondás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója történetiségében ismertette a dél-tiroli autonómia kialakulásának körülményeit, vázolva annak a területen lakó népcsoportok önazonosságának megőrzésében, a kultúra fejlődésében, illetve a gazdaság fellendülésében játszott szerepét. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, a Népi Akció Párt alelnöke előadásában azt taglalta, hogy milyen esélyei vannak Romániában a regionalizmusnak, az autonómiának. A Székelyföld autonómiájával kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy az mindenképpen figyelembe kell hogy vegye Erdély, tágabb értelemben Románia sajátosságait, a lakosság elvárásait, s erősítenie kell a román-magyar viszonyt. /"Tusványoson" nincs ellentmondás az autonómia és a kettős állampolgárság között. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

Az erdélyi magyar politikában olyan helyzetet kell teremteni, hogy aki nem vállalja az autonómiát, az tűnjék el a politika süllyesztőjében, jelentette ki Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Toró szerint autonómiaügyben nemzeti konszenzust kell teremteni, ugyanakkor élénk párbeszédet kell kialakítani a kérdésről a többi romániai kisebbséggel és a román politikai elittel. Christoph Pan, a Népcsoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója úgy vélte, az autonómia által Székelyföld is egyfajta romániai Dél-Tirol lehetne. Hosszasan ecsetelte, hogy az 1971-ben kiharcolt autonómia mennyire kedvezően hatott az olaszországi osztrák többségű tartomány gazdaságára. Radu Sarbu, a román privatizációs hatóság volt elnöke hátránynak tartotta, hogy a magánosított román vállalatok 95 százaléka román tulajdonosok kezébe került. Emiatt kevés külföldi tőke áramlott az országba, és nem jut elég pénz a vállalatok fejlesztésére. Sarbu elmondta, Romániában a legnagyobb ipari kolosszusok ma is állami kézben vannak. Gansperger Gyula úgy látta, elsősorban politikai okai voltak annak, hogy a nagy magyar cégek sikertelenül vettek részt a romániai privatizációban. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Tagozata közleményben tiltakozott, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Csapó I. József nem tarthatta meg előadását az eredeti program szerint. Szilágyi Zsolt, a Tusványos egyik szervezője elmondta, Csapó I. Józsefet eredetileg két szekcióban való részvételre kérték fel. Az egyik vitát Toró T. Tibor moderálta volna, és a Székely Nemzeti Tanács elnökének Bakk Miklós mellett kellett volna kifejtenie a véleményét az autonómiáról. Ezt a vitát Csapó levélben lemondta, mert úgy vélte, nem léphet fel Toró és Bakk társaságában. A másik programban viszont, ahol a volt szenátornak Vincze Gábor és Bárdi Nándor történésszel együtt kellett volna fellépnie, ez utóbbiak kifogásolták az SZNT-elnök személyét. A tábor szervezői újabb meghívót küldtek az SZNT elnökének, amelyben a dél-tiroli Christoph Pannal és Davide Zaffival javasoltak közös fellépést. Csapó I. József azonban ezt is lemondta. /Gazda Árpád: Autonomista helyzetet teremtenének. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Tovább mélyül a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői közti konfliktus, miután Csapó Józsefet, az SZNT elnökét törölték a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadói közül. Ilyés Szabolcs, a szabadegyetem főszervezője csak annyit közölt, hogy Szilágyi Zsolt utasítására járt el. Szilágyi Zsolt tagadja, hogy eljárása az SZNT vagy Csapó ellen irányulna. (Internet) /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

Székelyföld autonómiájáról szándékozik népszavazást szervezni a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács, nyilatkozta Szilágyi Zsolt Bihar megyei független képviselő. Az autonómia megvalósulása nem veszélyeztetné Románia stabilitását a térségben – mondta a képviselő. /Népszavazás a Székelyföld autonómiájáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Az erdélyi autonómiatörekvések alakulásáról számolt be Tusványoson Toró T. Tibor, az Erdélyi Nemzeti Tanács alelnöke, parlamenti képviselő. Toró T. Tibor leszögezte, az elsődleges célt elérték, létrehozták a nemzeti tanácsokat. 2003 októberében megalakult a Székely Nemzeti Tanács, majd decemberben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is, elindítva ezzel, az RMDSZ programjában ugyan szereplő, de általa tételesen fel nem vállalt programot. A 2004. év az autonómiatervezetek parlament elé viteléről s a tavaly elkezdett kodifikációs munkálatok befejezéséről szól. Kezdetben voltak hisztériahullámok, s a Legfelsőbb Védelmi Tanács is foglalkozott ezzel. Miután a kész tervezetek a parlament elé kerültek, leállt a egész hadjárat. Ezek után konszolidált politikai dialógus kezdődött, amely tulajdonképpen áttörésnek is nevezhető, jelentette ki Toró. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a személyelvű autonómiát vállalta fel.   Az Európai Néppárt többsége, valamint a Fidesz győzelme az Európa parlamenti választásokon segítségükre lehet. Másrészt pedig Nagyváradon megalakult a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, melynek egyik alapítója volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. A testület fő célja, hogy összehangolja a kárpát-medencei autonómiatörekvéseket, közös stratégiával képviselve Strasbourgban a problémakört. /Drucza Attila: Az autonómia tűzpróbája Toró T. Tibor elgondolásában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./

Júl. 31-én kezdődött a Hagyományőrző népművészeti alkotótábor Pomázon, amolyan nyári szabadegyetem, a Magyar Vár Alapítvány és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében. A megnyitó istentiszteleten Krizbai Imre baróti református lelkipásztor hirdetett igét, majd Kisgyörgy Zoltán tartott előadást a székely harangok ,,üzenetéről”. A közönség találkozott dr. Csapó Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. A következő napokon szó volt az építészetről, a rovásírásról, a székelység őstörténetéről, dr. Pozsony Ferenc A székely társadalom címmel tartott előadást, Sütő Levente bemutatja a vargyasi bútorfestést. Az utolsó napon Patrubány Miklós és Rácz Sándor értekezik a magyarság jövőjéről. /(kisgyörgy):   Székelységtábor Pomázon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

Kovács László külügyminiszter szerint erőszakos úton nem lehet elérni autonómiát, és bizonyos eurokonform kisebbségi politizálásra hívta fel a figyelmet. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke a külügyminiszterrel ellentétben úgy ítélte meg, hogy "az autonómia elérésére nem létezik semmilyen eurokonform módszer". Az unióban fennálló autonómiák között ugyanis olyan is akad, mint a flamandok és a vallonok utcai harcaival kikényszerített belga, alkotmánymódosításból következő német, vagy a spanyolországi ETA militáns tevékenységétől nem elválasztható baszk autonómia. "Minden autonómia hátterében vagy gazdasági, vagy politikai nyomás, vagy harci tevékenység tapasztalható, esetleg ezek kombinációja. Pusztán politikai akarattal, tárgyalásos úton autonómia sehol sem jött létre. De nemzetközi politikai nyomásgyakorlással talán kialakítható autonómia" – véli Duray Szerinte a megvalósult autonómiák rendre egyfajta kényszerhelyzet eredményei. – Igaza van Duray Miklósnak abban, hogy Európában olykor az erőszak is szerepet játszott az autonómiák létrejöttében, de döntő többségük politikai tárgyalás útján született – reagált Duray nyilatkozatára a Népszabadságban Bársony András /MSZP/ külügyi államtitkár. Bugár Béla megjegyezte, hogy politikai akarattal és tárgyalással sok minden megvalósítható. Ezzel ért egyet a Vajdaságban Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. A tárgyalásos út sikere, hogy a Milosevics-rezsim alatt felszámolt vajdasági autonómia részben már helyreállt. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csak békés eszközökkel óhajtja Székelyföld autonómiáját – mondta Csapó József, az SZNT elnöke. Ugyanez az álláspontja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak is. Ezért nyújtották be autonómiatörvény-tervezetüket a román parlamentbe, és ezért döntöttek április 24-én amellett, hogy a székelyföldi autonómiáról népszavazást kezdeményeznek. A magyar kormány szerint Románia EU-tagságának feltételéül nem szabható a területi autonómia megteremtése, a Fidesz szerint azonban ez egy soha vissza nem térő alkalom. – Mivel az autonómia az EU-ban elfogadott, ezért Románia csatlakozási tárgyalásain a magyar diplomácia abban érdekelt, hogy minél több támogatót szerezzen a Székelyföld területi autonómiájához – nyilatkozta Révész Máriusz. A Fidesz szóvivője szerint, ha az EP magyar képviselői meggyőzik frakciótársaikat az ügy fontosságáról, akkor Románia meg fogja fontolni az autonómia megadását. /Autonómia erőszakkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT nem hagyja abba a Székelyföld autonómiájáért folyó harcot, akkor sem, ha a román parlament és a kormány álláspontja bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik és megfosztják az egyenlőséghez való joguktól. A székelység kéri a székek önrendelkezésének biztosítását az Európa Tanács 2003/1334-es határozata alapján. Az autonómia nem érinti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. /Népszavazást Székelyföld autonómiájáért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazást nem lehet kiírni a Székely Nemzeti Tanács által említett törvény alapján. Az SZNT a 2000/3-as törvényre hivatkozott amikor a Kovászna, illetve a Hargita megyei tanácshoz benyújtott kérésében, amelyben népszavazást indítványoz autonómia-ügyben. "Van viszont egy másik törvény, amely a fejlesztési régiók működését szabályozza, ez lehetőséget teremt arra, hogy a megyék döntsenek fejlesztési régiók létrehozásáról", vélekedett a tanácselnök. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint az SZNT kezdeményezése törvénytelen. "Egy ilyen népszavazás megszervezésének semmiféle törvényes alapja nincs, de meglátjuk, milyen álláspontra helyezkedik a megyei tanács", mondta. A prefektus szerint "az etnikai alapú autonómia elfogadhatatlan és nincs összhangban az EU előírásaival". /Törvénytelen az SZNT népszavazás-kezdeményzése? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Márton Árpád képviselő, háromszéki MKT-elnök egyetért az SZNT azon ajánlatával, hogy közös előválasztásokat szervezzen az RMDSZ-szel. Megjegyezte azonban: a megválasztott jelöltek valamennyien az RMDSZ képviselői, illetve szenátori listáján kell hogy induljanak. SZNT–RMDSZ választási szövetség bejegyzéséről már csak azért sem lehet szó, mert akkor a parlamenti bejutási küszöb 8 százalékra emelkedik. Hasonlóan nyilatkozott július végén Puskás Bálint Hargita megyei szenátor is. Korábban Markó Béla szövetségi elnök elutasított minden közreműködésre vonatkozó ajánlatot. /Közös előválasztások? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke azt nyilatkozta, hogy a Kovászna megyei kérést már benyújtották a megyei tanácshoz. Az alelnök szerint hasonló kérést nyújtottak be Hargita megyében is, Maros megyében pedig két verziót elemeznek, mivel a történelmi Marosszék határai nem azonosak a jelenlegi Maros megye határaival. /(b): Székely autonómia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./

Garamvölgyi György, a Fidesz országgyűlési képviselője Sepsiszentgyörgyön kijelentette, pártja és az RMDSZ közti viszonyt újjá kell építeni, meg kell találni az RMDSZ és a Fidesz közeledésének útjait. Puskás Bálint szenátor a Mediafaxnak elmondta, egyetért azzal, hogy közvetítő szerepet vállaljon. Puskás Bálint ugyanakkor kijelentette, hogy támogatja a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését a Székelyföld autonómiájáról rendezett népszavazással kapcsolatban. /"Újragombolt" Fidesz–RMDSZ viszony? Puskás egyetért a népszavazással autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Nem alakított ki végleges álláspontot a Kovászna Megyei Tanács RMDSZ-frakciója a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezése kapcsán. Ezt Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke jelentette ki azt követően, hogy az RMDSZ-frakció informális tanácskozáson vitatta meg a népszavazás ügyét. Az SZNT szept. 26-án arról kérdeztetné meg a megye lakosságát, hogy akarják-e a Székelyföld területi autonómiáját, és szeretnék-e, hogy településük is az új közigazgatási egységhez tartozzék. Demeter János közölte, a jogászok szerint egy ilyen referendum kiírása túllépi a megyei tanács hatáskörét. /G. Á.: Óvatos RMDSZ-frakció. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Marosszéken egyenként keresik fel a községeket a Székely Nemzeti Tanács képviselői. Pozitívan fogadták az autonómia gondolatát az eddig felkeresett polgármesterek – értékelte az elmúlt napok munkáját Fodor Imre. A Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke szerint nem csupán az RMDSZ színeiben tisztséget szerzett polgármesterek, hanem a román nemzetiségű elöljárók is úgy vélték: amint az bizonyos régiókkal történt Nyugat-Európa országaiban, a Székelyföld önállósága is mielőbbi gazdasági fellendüléshez vezethet. Fodor Imre és kollégája, Izsák Balázs közel húsz település vezetőjének adta át azt a népszavazásra való felhívást, melyet a helyi önkormányzatok javaslatára a polgármestereknek kellene kiírni. /Szucher Ervin: Faluról falura járnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

Az RMDSZ felső-háromszéki operatív tanácsa aug. 25-én tartott ülésén megvitatta a Székely Nemzeti Tanács széki elnökeinek a megyei tanács elnökéhez eljuttatott beadványát, amelyben a székelyföldi autonómia ügyében népszavazás kiírását kérik. A kézdiszéki RMDSZ azt javasolja Demeter Jánosnak, a megyei tanács elnökének, hogy tűzze napirendre a népszavazás kiírásának kérdését. /(Iochom): A területi autonómiáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége javasolja, hogy a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is vegyenek részt az RMDSZ által szervezett 2004-es parlamenti előválasztáson, amennyiben elfogadják az RMDSZ programját és alapszabályzatát. /Udvarhelyszéki RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

Az elmúlt héten két alkalommal is megbeszélésre került sor Kovászna megye tanácselnöke, illetve a háromszéki Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ képviselői között. A megbeszéléseken jelen volt a megyei tanács RMDSZ-es frakciójának számos tanácsosa is. Az összejöveteleken az SZNT széki szervezetei által benyújtott népszavazással kapcsolatos beadványról volt szó /igényelik-e Székelyföld, mint autonóm területi közigazgatási egység törvény általi létrehozását/. Demeter János a megyei tanács elnöke politikai nyilatkozatot nyújtott át a sajtó képviselőinek. Az állásfoglalásban a megyei önkormányzat elnöke kiemelte, hogy az RMDSZ politikai programjába foglalta az autonómiáért való küzdelmet, 2004-es választási programjába iktatta az autonómiáért való küzdelmet, ezért is kapta a választási program a Párbeszéd az autonómiáért címet. Demeter János kiemelte, hogy a „népszavazásról szóló 3/2000 törvény előírja, hogy Románia területi- közigazgatási megszervezése, területének rendezése és a helyi autonómia nemzeti ügynek tekintendő. Ilyen esetben a referendum kiírását egyedül az államelnök rendelheti el, és az egész ország területére írják ki a népszavazást." Demeter János nyilatkozatában hangsúlyozta: az autonómia túl fontos dolog, hogy prefektusi hivatalok játékszerévé tegyük. Nem népszavazásra van szükség, hanem erős politikai képviseletre. A megyei tanács elnöke úgy döntött, hogy a SZNT beadványának megvitatását a tanácsülés elé terjeszti. /Flóra Gábor: Demeter János a SZNT széki szervezeteinek autonómia-beadványáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Felhívással fordult a Marosszéki Székely Tanács vezetősége a megye azon polgármestereihez, akik olyan községeket és kisvárosokat vezetnek, amelyek korábban Maros székhez tartoztak. Maros megyében 31 ilyen település van, ezeknek a vezető nem minden esetben magyar nemzetiségűek. Ezt Fodor Imre, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Marosszéki Székely Tanács elnöke jelentette be a marosvásárhelyi újságíróknak. Az elnök és a jelen levő Izsák Balázs, az SZNT alelnöke elmondta: áprilisban döntötte el az SZNT vezetősége, hogy népszavazást kezdeményeznek az idén a Székelyföld mint autonóm területi- közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozásáról. Hargita és Kovászna megyében a megyei tanácsok vezetőségét kérték fel arra, hogy szervezzék meg a megyék területén a népszavazást. Maros megyének viszont csak egy része tartozott a hagyományos Székelyföldhöz. „Maros megyét annakidején hat közigazgatási entitás részeiből fércelték össze", mondotta Fodor Imre. A Marosszéki Székely Tanács vezetősége végigjárta mind a 31 polgármesteri hivatalt, és elmondták: a román nemzetiségű polgármesterek igen pozitívan viszonyultak a kezdeményezéshez, szerintük az autonómia mindenkinek hasznos lenne. /(Máthé Éva): Referendumot – Maros megyében is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A Székely Nemzeti Tanács vezetése felhívást intézett minden Hargita, Kovászna és Maros megyei polgármesterhez Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás megszervezéséről. Az SZNT vezetése szerint a Kovászna megyei széki szervezetek vezetői és a megyei tanács RMDSZ-frakciója közti megbeszélésen meglepetéssel tapasztalták, hogy a Kovászna és a Hargita megyei tanácsok elnökei nem egyeztettek a találkozó előtt a népszavazás megrendezésének lehetőségéről. Az SZNT és a négy Kovászna megyei széki tanács vezetői kérik a megyei tanács RMDSZ-frakcióját, hogy hozzon egyöntetű döntést. /Felhívás a polgármesterekhez autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Horia Grama Kovászna megyei prefektus sajtótájékoztatóján törvénytelennek nevezte a Székely Nemzeti Tanács kérését Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírására. Hozzáfűzte: az alkotmány világosan kimondja, a román állam nemzeti, egységes és független jellege módosíthatatlan. Ferencz Csaba SZNT-alelnök szerint a Székely Nemzeti Tanács nem mond le a Székelyföld autonómiájáért való harcról, annak ellenére, hogy "a parlament és a kormány magatartása az SZNT szándékát illetően bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik". /Grama: törvénytelen az autonómia-népszavazás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Fodor Imre, a Marosszéki Székely Tanács elnöke felhívást intézett a volt Maros szék településeihez, arra kérte a polgármestereket: szervezzenek népszavazást azzal kapcsolatban, hogy a város, község, melyet vezetnek, egyetért-e a Székelyföld, mint önálló, autonóm közigazgatási egység létrehozásával, és kíván-e a település a Székelyföldhöz tartozni. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke kijelentette: „A Székely Nemzeti Tanács, és ezen belül a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése szerintem alkotmányellenes. A polgármesterek nem szervezhetnek népszavazást. Egyrészt ezért nem támogatom a kezdeményezést. Másrész politikusként, megyei önkormányzati elnökként az RMDSZ politikáját képviselem, és semmi esetre sem a Székely Nemzeti Tanácsét." /(Máthé Éva): A Maros Megyei Tanács elnöke szerint alkotmányellenes a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Izsák Balázs, a Marosszéki Nemzeti Tanács alelnöke kijelentette, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) feljelentheti a közigazgatási bíróságon azokat a polgármestereket, akik megtagadják a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kérdésének megvitatását. A 102 Maros megyei közigazgatási egység közül 31 település polgármesterét kérték az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére. /Feljelenthetik a népszavazást elszabotálókat? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Nyílt levélben javasolt tárgyalásokat a közös előválasztásokról Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke Markó Bélának. Markó Béla az MTI-nek elmondta: e levélben semmi újat nem talált ahhoz képest, ahogyan az RMDSZ az előválasztásokat megtervezte. Gyakorlatilag minden romániai magyar szavazhat, a szövetség azt javasolja, hogy ne csak RMDSZ-tagsági könyvvel, hanem magyarigazolvánnyal is joga legyen bárkinek részt venni az előválasztásokon – hangoztatta Markó. "Természetesen a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség nevű csoportosulás tagjai is jelöltethetik magukat az előválasztásokon" – hangsúlyozta Markó. Markó leszögezte: nem "közös előválasztásokról" van szó, hanem az RMDSZ-nek a teljesen nyitott, minden magyar számára részvételi lehetőséget biztosító előválasztásairól. /Szász Jenő közös szervezésű előválasztásokat javasol. /Markó: Bárki jelöltetheti magát, de indulni csak RMDSZ-listán lehet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./