Kézdivásárhelyen a Vigadó zsúfolásig megtelt nov. 15-én, a Népi Akció színeiben induló Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács választási jelölt- és programbemutató kampánygyűlésén, melyre meghívták Bayer Zsolt budapesti újságírót, Szabó Csilla, Sasvári Sándor, Beregszászi Olga és Homonyik Sándor anyaországi előadóművészeket, akik erdélyi körútjuk első állomására érkeztek. Bayer Zsolt elmarasztalta Markó Bélát és az RMDSZ csúcsvezetőségét, mondván, félrevezetik a magyar közösséget, nem mondanak igazat, visszautasították az SZNT népszavazási kezdeményezését. Ha most az RMDSZ bejut a román parlamentbe, mondotta, a következő négy évben ismét lekerül napirendről az autonómia ügye. Elmondta: a kommunista diktatúra éveiből, a nyolcvanas évekből három nevet ismert: Doina Cornea, Smaranda Enache és Tőkés László – ők nyíltan szembe mertek szállni a Ceausescu-diktatúrával. Bayer a kettős állampolgárság kérdésére is kitért, lélekkufároknak nevezve a mostani magyarországi kormányzó pártokat.  Ezt követően bemutatkoztak a Népi Akció színeiben induló MPSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek: dr. Csapó József, Benkő Emőke, dr. Fekete Károly, Benedek Barna József, valamint Bereczki Kinga, Sánta Imre, Benkő Árpád Jenő, Cseh Béla és Gazda Zoltán. Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke, Székelyudvarhely polgármestere az RMDSZ tizenöt éves kudarcait, megvalósítatlan választási ígéreteit vette számba. /Iochom István: Főrészvényesek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Frunda Györgynek a kovásznai RMDSZ-kampánytalálkozón tett kijelentésével kapcsolatban, miszerint Csapó autonómiatervezetét ,,az RMDSZ dolgozta ki még 1993-ban”, elmondta: nem akarja minősíteni volt kollégája kijelentését, de határozottan állítja, hogy nem az RMDSZ, hanem ő dolgozta ki a Székelyföld autonómiatervezetét, Frundának ehhez semmi köze nem volt. Az 1993-as évszám is téves, 1995-ről van szó – tette hozzá. /(Iochom): Csapó József cáfol. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

A Magyar Polgári Szövetséget megalakulása óta az a vád éri, hogy megosztja a romániai magyarságot, illetve megakadályozhatja azt, hogy az RMDSZ-nek képviselete legyen a román törvényhozásban.  Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-képviselet nem egyenlő a magyarság parlamenti képviseletével. Ha sikerült volna megteremteni az összmagyar előválasztások intézményét, ahogyan azt az MPSZ a helyhatósági választások előtt szorgalmazta, ma egészen más helyzet lenne. Az MPSZ, ellentétben az RMDSZ-szel, megalakulásuktól támogatta autonómiatörekvéseiben a Székely Nemzeti Tanácsot, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot.  Az RMDSZ politikájával elégedetlenek közül is többen kifogásolták, hogy az MPSZ román párt listáin indítja képviselő- és szenátorjelöltjeit.      Tulit leszögezte: Smaranda Enache asszony és az AP vezető politikusai megbízhatóbb szövetségesek lehetnek annál a román pártnál, amelyet négy év óta az RMDSZ kiszolgál. Az Emil Constantinescu vezette párt támogatja a magyarság autonómiaigényét. Tulit úgy látja, hogy az Erdélyi Napló, a Krónika, a Háromszék, többnyire a Brassói Lapok is objektíven tájékoztatott. /Makkay József: A hosszabb távú párbeszéd elkerülhetetlen. Beszélgetés Tulit Attilával, a Magyar Polgári Szövetség alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./

A kettős állampolgárság kronológiája – 1996–2004 1996. június 13–18.: A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) IV. világkongresszusa ajánlást fogalmaz meg a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozóan. 2000. május 22–23.: Az MVSZ V. világkongresszusa határozatba foglalja a brit mintát követő külhoni magyar állampolgárság célját. 2000. augusztus 20.: A magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló tervezetet küld az MVSZ az ország legfőbb közjogi méltóságainak (szerzői: Borbély Imre, dr. Géher József, dr. Váradi Vilmos és dr. Zétényi Zsolt). 2000. ősz: Az RMDSZ a Frunda György elnökjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során aláírásokat gyűjt a kettős állampolgárságért is. 2000. október 16.: Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy összegyűlt több mint 80 ezer aláírás a külhoni állampolgárság támogatása érdekében, az október 19-ei megbeszélésen a magyar kormány a státustörvényt tekintette időszerűnek. 2001. október 5.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy a státustörvényt a Magyarok Világszövetsége a kettős állampolgárság felé tett első lépésnek tekinti. 2003. május: Módosították a román állampolgársági törvényt. A törvény szerint kérésre akár romániai lakcímmel, akár más országban lévő lakhellyel is megadható a román állampolgárság azoknak a személyeknek, akik egykor román állampolgárok voltak. 2003. július 22.: Aláírásgyűjtés kezdődött a vajdasági magyarok körében a kettős állampolgárságért. 2003. augusztus 1.: Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma. 2003. augusztus 14.: Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csatlakozott a vajdasági és a kárpátaljai magyar szervezetekhez, és kérte a magyar kormányt, biztosítson kettős állampolgárságot a romániai magyaroknak. 2003. augusztus 18.: Az MVSZ elnöksége úgy döntött, népszavazást kezdeményez arról, hogy a külhoni magyarok, kérelem alapján, magyar állampolgárságot nyerhessenek. 2003. augusztus 20.: Frunda György RMDSZ-szenátor irreálisnak nevezte az MVSZ elképzelését. 2003. augusztus 25.: Mádl Ferenc köztársasági elnök konzultációt kezdett neves jogtudósokkal a kettős állampolgársággal kapcsolatos lehetőségek megvizsgálásáról. 2003. augusztus 29.: Az RMDSZ a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló szakbizottság felállításáról döntött, ennek tagjai: Varga Attila, Tokay György és Székely István. 2003. szeptember 10.: Az Országos Választási Bizottság (OVB) formai okokra hivatkozva elutasította az MVSZ kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezését. 2003. szeptember 12.: Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő a brit nemzetközösségi állampolgárságot tekinti az egyik lehetséges mintának a kettős állampolgárság kérdésében. 2003. szeptember 18.: Az OVB határozattal hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát. A népszavazási kérdés a következő: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” 2003. szeptember 22.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: október 23-án kezdődik az aláírásgyűjtés. 2003. szeptember 26.: Dávid Ibolya pártelnök bejelentette: a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát. 2003. október 25.: A Székely Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyben 700 ezer székelyföldi lakos nevében igényli a nemzetiségi alapon nyújtandó kettős állampolgárságot. 2003. november 3.: A magyar Országgyűlés plenáris ülése elutasította az MDF javaslatának tárgysorozatba vételét. 2003. november 18.: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónikának azt nyilatkozta, hogy bár még egyszer sem ült össze, dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága. 2003. december 1.: A Mádl Ferenc magyar államfő által felkért szakértők szerint a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszerítő jogi akadályba. 2004. március 1.: A magyar Alkotmánybíróság jóváhagyta az OVB határozatát a népszavazás kiírására vonatkozóan. 2004. április 25.: Orbán Viktor a Kossuth Rádióban kifejtette: a határon túli magyarok számára a továbbiakban nem a státustörvény, hanem a kettős állampolgárság jelenthet megoldást. 2004. július 2.: A Magyarok Világszövetsége átadta az Országos Választási Bizottságnak a kettős állampolgársági népszavazást támogató 320 858 magyar állampolgár aláírását. 2004. augusztus 12.: Ficzere Lajos, az OVB elnöke bejelentette: az MVSZ által összegyűjtött aláírások közül legalább 274 332 megfelel a feltételeknek. 2004. szeptember 13.: Az Országgyűlés elrendelte az ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Összeállította: Bakk Miklós /Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Válságba került az RMDSZ. Új erők tűntek fel a láthatáron, melyek ezt az elégedetlenséget nyíltan megfogalmazták. Létrejött az SZNT (Székely Nemzeti Tanács), majd az EMT (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács).  Az SZNT autonómia-statútumot nyújtott be, kinyilvánította a Székelyföld igényét az önrendelkezésre, a területi autonómiára. Az RMDSZ egyszerűen kisajátította mindezt. A parlamenti szavazáson az RMDSZ tartózkodott, nem állt az SZNT autonómia-javaslata mellé.  Az MPSZ (Magyar Polgári Szövetség) bejelentette indulási szándékát a parlamenti választáson. Erre az RMDSZ, egyeztetve a kormányzó SZDP-vel, megakadályozta az MPSZ indulását. Az RMDSZ csapdahelyzetet teremtett, beépülve az aláírásgyűjtők mozgalmába, ,,szabálytalanságokat” produkált, illetve ,,leleplezett”, írta Gazda József. /Gazda József: Professzionista politizálás... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

Benedek Huszár János illyefalvi polgármester nem fejthette ki érveit a helyi tanács autonómia-népszavazást jóváhagyó döntése mellett, mivel a megyei törvényszék bírónője, elfogadva a prefektúra kifogását, külön írásos megbízatás híján nem ismerte el a községi tanács jogi képviselőjének. A prefektúra jogtanácsosa szerint ,,a polgármester a községet képviseli, és nem a tanácsot”, ezért szerinte annak külön fel kell őt írásban hatalmaznia hasonló ügyekben.    Illyefalva tanácsa – elsőként a megyében – okt. 20-i döntésével elhatározta, hogy március 20-ra kiírja az autonómia-népszavazást. (Az Székely Nemzeti Tanács indítványáról van szó/(b. kovács): Az illyefalviakat nem hallgatták meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

Népszavazással, tehát közakarattal utasította el a magyarországi nemzetrész a külhoniakat, írta Fodor Imre. Lesznek olyanok, akik Bukarestben, Kijevben, Belgrádban, Pozsonyban, de Strasbourgban a határon túli magyarok törekvéseket olyan „érvekkel” kísérlik majd akadályozni, hogy a panasz nem hiteles, a népszavazás azt bizonyította, hogy nem kell olyan igényeket kielégíteni, mely mögé még az igénylő sem sorakozik fel egységesen. Az autonómiatörekvés is nehezebben lesz eredményes. A külhoni magyarság úgy érzékeli, hogy cserbenhagyták. Vajdaságban a kettős állampolgárság elvetése bátorítja a kilengéseket, és nem oldja meg a szabad utazás lehetőségét a vajdasági és a kárpátaljai magyarok számára. A kettős állampolgárság nemzetstratégiai kérdés. A Tőkés László által összehívott Kezdeményező Testület, majd az annak nyomán létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács munkájának hatására is, a Kötő József vezetésével kidolgozott Párbeszéd az autonómiáért című választási program most külön fejezetben tárgyalja az autonómiát. (A szerző mérnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.) /Fodor Imre: Kettős állampolgárság és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

Az RMDSZ megváltoztatta a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) tervezett egyezséggel kapcsolatos álláspontját, és átállt a liberális–demokrata D. A. Szövetséghez. A dec. 18-án Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elsöprő többséggel megbízta Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy az ellenzéki pártszövetséggel folytassa a tárgyalásokat közös kormánykoalíció kialakításáról. Lakatos Péter, Bihar megyei képviselő szerint az RMDSZ-nek nem szabad mindenáron kormányzati szerepvállalásra köteleznie magát. Verestóy Attila szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az új tárgyalópartner sem lesz barátságos. Toró T. Tibor parlamenti képviselő úgy vélte, hogy az ellenzékkel kötendő esetleges egyezség alapvető feltétele legyen a kulturális és regionális autonómia. Markó Béla nem zárkózott el az RMDSZ átépítésének gondolatától sem. Frunda György szerint a szövetségben nincs mit keresniük azoknak, akik román párt listáján indultak a helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. Eckstein-Kovács Péter leszögezte: nem ért egyet az ilyen "boszorkányüldözéssel". Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő fogalmazta meg a legkonkrétabb elképzelést: az SZKT-ban elengedhetetlenül szükség van legalább négy-öt politikai irányzatra, amelyek majd megvitathatják a testületben felmerülő kérdéseket. A testület a magyar állampolgárság ügyében is állást foglalt. Az erről született dokumentumban az RMDSZ emlékeztetett, hogy a december 5-i népszavazáson Magyarország népe valójában nem utasította vissza a kettős állampolgárság eszményét, ezért a továbbiakban ki lehet alakítani megfelelő megoldást a magyarországi politikai életben. Az SZKT megbízta az RMDSZ vezetőségét, hogy továbbra is kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése érdekében. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) üzenetét szerette volna felolvasni. A dokumentumban Tőkés László EMNT-elnök kifejtette: az RMDSZ-nek semmi keresnivalója nincsen a "történelem által régóta meghaladott Iliescu-rezsim" oldalán. Torónak végül nem engedték meg, hogy a szöveget felolvassa. A gyűlés végén a politikusok megünnepelték az RMDSZ 15. születésnapját és kiosztották az Ezüstfenyő Díjat. A huszonhét személy között a szervezet országos és helyi személyiségei egyaránt megtalálhatók. /Borbély Tamás: Átállt az RMDSZ a D. A. Szövetséghez. Az SZKT elsöprő többséggel támogatta az ellenzékkel való együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Eckstein-Kovács Péter kimondta, hiba volt Nastase támogatása, és köszönetet kell mondani azoknak is, akik a jó oldalra szavaztak. A szenátor Verestóy Attilának válaszolt ekképpen, aki azt hangoztatta: nehogy a végén azok dicsőüljenek meg, akik nem úgy tettek, ahogy az SZOT határozta. Toró T. Tibor azt javasolta, kérjen bocsánatot a szövetség azoktól a szavazóktól, akik ma szégyenlik, hogy tanácsára Nastaséra szavaztak. Ráduly Róbert az RMDSZ amnéziájára emlékeztetett. Arra, hogy magyarázat nélkül lépett túl a szövetség azon a fél évvel ezelőtt hangoztatott álláspontján, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság nem egyeztethető össze egymással. Ráduly csíkszeredai polgármester szerint köszönetet kellene mondani Patrubány Miklósnak azért, hogy az állampolgárság ügyét az RMDSZ-szel is elfogadtatta, és Mádl Ferencnek, amiért olyan időpontra tűzte ki a magyarországi népszavazást, hogy annak kampánya az RMDSZ parlamenti bejutását is segítette. Az ülésvezető megtagadta a szót Izsák Balázstól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnökétől, aki Csapó József levelét szerette volna felolvasni. Frunda kijelentette, az SZNT nem tartozik az RMDSZ platformok közé, képviselői nem léphetnek mikrofon elé. Írásában Csapó arra intette az SZKT tagjait, hogy kötelezzék a szövetség vezetőségét a választási kampányban hangoztatott autonómiaprogram melletti kitartásra. Frunda György azt sem engedélyezte, hogy felolvassák a forradalom 15. évfordulója alkalmából tartott temesvári rendezvények résztvevőinek üzenetét. A Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok által jegyzett dokumentum elutasítása ügyében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: „nem lehet a hátsó kiskapun RMDSZ-ellenes nyilatkozatot becsempészni” az SZKT ülésére. A sajtó számára kiosztott üzenet „RMDSZ-ellenessége” abban állt, hogy megalkuvás nélküli partneri román–magyar kapcsolat kialakítására kérte a szövetség döntéshozóit, és emlékeztetett a választási kampányában hangoztatott autonómia-jelszóra. „Tekintse az SZKT az autonómia ügyét az esetleges kormányzati együttműködés és Románia európai integrációja előfeltételének” – fogalmazott a dokumentum. /Gazda Árpád, Szucher Ervin: Az RMDSZ feledékeny átállása. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

Gyergyószentmiklóson tanácskoztak a gyergyói községek helyi székely tanácsainak elnökei a székelyföldi autonómia kérdésében kiírandó referendumról, községenként elemezve a kialakult helyzetet. Gyergyóújfaluban elsőként hozott a helyi tanács pozitív döntést a referendum kiírásáról, a prefektúra közbelépésére visszavonták a határozatot, de a kérdésre rövidesen visszatérnek. Gyergyóditró és Alfalu tanácsai nem vonták vissza a határozatot a prefektúra felszólítására, de a megyei prefektúra megtámadta döntésüket a közigazgatási bíróságon. Gyergyószentmiklós és Csomafalva tanácsai január 30-ára tűzték ki a népszavazás dátumát, míg Gyergyóremete és Szárhegy tanácsai nem döntöttek a kérdésben, de elvileg támogatják a székely autonómiát, és az erről szóló referendum kiírását. A tanácskozásról az SZNT-elnökök nyilatkozatot is közreadtak, amely szerint a kiírandó népszavazás arról szól, hogy a lakosság akarja-e, hogy a parlament törvényt alkosson az autonóm Székelyföld létrehozásáról, s akarja-e, hogy települése ehhez az autonóm területhez tartozzon, vagy sem? A nyilatkozatban az SZNT-elnökök felkérték az önkormányzatokat, hogy az egységes lépés érdekében január 30-ára szervezzék meg a referendumot, felkérték az MPSZ és RMDSZ helyi szervezeteit, hogy vállaljanak szerepet az autonómia fogalmának tisztázásában és népszerűsítésében a lakosság köreiben. /Gyergyói SZNT és referendum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Január 6-án és 7-én tartják Szabadkán az anyaország határain kívüli magyar szervezetek értekezletét, amelynek napirendjén a kettős állampolgárság kérdése szerepel. Megfigyelőként megjelennek a Kárpát-medencén kívüli – nyugat-európai és tengerentúli – magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson az RMDSZ-en kívül nem lesznek jelen más erdélyi szervezetek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a SZNT nem kapott meghívást, s hogy a VMSZ ugyanúgy tesz, mint a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) esetében. Az RMDSZ részéről a tanácskozáson részt vesznek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Attila képviselő, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Székely István szakértő, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, állandósítják majd a találkozót. /(köllő): Mini-MÁÉRT ülésezik Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Az RMDSZ álláspontja szerint olyan megoldási formákat kell szorgalmazniuk a határon túli magyar szervezeteknek, amelyek elvezetnek a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencia teljes jogú részvevői a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői: Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A Vajdaságból két párt lesz jelen – a Máért két tagja –, az egyik maga a kezdeményező, a VMSZ, a másik pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Takács Csaba, nem tartja járható útnak, hogy a határon túli magyar szervezetek törvényjavaslatokat terjesszenek a budapesti kormány vagy az Országgyűlés elé. „Nem szabad felcserélni a szerepeket. A törvényalkotás a magyarországi pártok feladata, ám elengedhetetlen, hogy Budapest konzultáljon velünk, határon túli magyarokkal a nemzetpolitikát érintő kérdésekben, nem úgy, mint ahogy a népszavazás előtt történt” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint van lehetőség a kettős állampolgárság ügyének megoldására a népszavazás eredménytelenségétől függetlenül. Ezúttal sem hívták meg a Máértre Tőkés Lászlót, amit a püspök úgy kommentált: a határon túli magyar szervezetek opportunista módon viselkedtek. /Rostás Szabolcs: Konszenzus Szabadkán? = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Az autonómia-népszavazás kiírása ügyében levélben hívta párbeszédre Albert Álmos területi elnököt a Magyar Polgári Szövetség két alelnöke, Tulit Attila és Sántha Imre, valamint Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök. A január 10-re szóló meghívás célja a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazási javaslat helyi tanács elé terjesztése. /(b. kovács): Az MPSZ tárgyalást kezdeményez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB) továbbra is szorgalmazza a helyi népszavazások kiírását, annak ellenére, hogy az eddig hozott tanácsi határozatok mindegyikét közigazgatási bíróságon támadta meg a prefektúra. Hargita megyében, ahol a legtöbb határozat született, az azokat közigazgatási bíróságon megtámadó prefektúrát magyar kormánymegbízott vezette – hangsúlyozta Csapó I. József. Az SZNT elnöke szerint, ha az RMDSZ beváltja választási ígéreteit, akkor mindenképp támogatnia kell a népszavazá­sok kiírását. Az ÁB támogatja a Gyergyószéki Székely Tanács kezdeményezését, egy Székelyföldi autonómia-hónap nevű fórumsorozatot, a szék minden településén. /(Dánél): Kitartanak a népszavazás mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Több száz plakátot függesztett ki a Gyergyószéki Székely Tanács Gyergyóalfaluban, Csomafalván, Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Újfaluban – vagyis az összes olyan helységben, ahol a népszavazás kiírásáról döntöttek az önkormányzatok. Az SZNT jelképét és a „Népszavazás az autonómiáért – Gyergyó 2005. január 30.” feliratot tartalmazó plakátok között Gyergyószentmiklós főterén feltűnt egy „Együtt az autonómiáért!” mottójú RMDSZ-es választási plakát is, melynek voksolásra biztató feliratát leragasztották a „Január 30-án szavazzon IGENnel!” felhívást tartalmazó papírcsíkkal. /Gergely Edit: Árus Zsolt: félretájékoztat a Mediafax hírügynökség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

A Székely Nemzeti Tanács a magyar identitás elleni sértésnek tekinti a Mona Musca kulturális miniszter által a Trianon című film bemutatása kapcsán kért vizsgálatokat. Az SZNT közleménye szerint a kulturális szaktárca és a rendőrség intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Az SZNT megdöbbenését fejezi ki az Erdélyi Magyar Fiatalok egyesület ellen indított vizsgálatok kapcsán, álláspontja szerint a dokumentumfilm bemutatása kulturális rendezvények keretében törvényes, a vetítések nem mozitermekben történtek. Gazda elmondta, hogy az akciók súlyosságát csak fokozza, hogy a vizsgálatokat egy olyan kormány minisztere kérte, amelynek az RMDSZ is tagja. /SZNT-állásfoglalás a Trianon-filmvetítés kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek címzett nyílt levélben kérte Koltay Gábor, a nagy vitát keltő Trianon című fim rendezője és Raffay Ernő történész, hogy a bukaresti kabinet vezetője „vizsgálja ki az ügyet, és segítsen abban, hogy a filmet félelem nélkül lehessen vetíteni, és az semmiféle szankciót ne vonjon maga után”. „Az emberi jogok és alapvető szabadságok megsértését, a nemzeti önazonosság szabad megélésének korlátozását jelenti a film betiltása – áll a Székely Nemzeti Tanács által kiadott közleményben. /A kormányfőhöz fordultak Trianon-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

A Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezete kéri Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt, hogy tárgyaljon Calin Popescu Tariceanu kormányfővel a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazásról a román kormány vezetőjének budapesti látogatása alkalmával. A gyergyószéki SZNT korábban Gyurcsány Ferencnek küldött nyílt levelet, amelyben arra kéri a magyar kormányfőt, hogy a találkozó napirendjén szerepeljen az autonómia-referendum kérdése is. A nyílt levél aláírói azt is kérik Gyurcsánytól, hogy kérje a román kormányfőt, utasítsa a prefektusokat, vonják vissza bírósági kereseteiket, hogy a helyi önkormányzatok gyakorlatba ültethessék a népszavazással kapcsolatos határozataikat. A dokumentum emlékeztet arra, hogy több gyergyószéki település önkormányzata határozatot hozott a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról, de a prefektúra keresetet nyújtott be ellenük a közigazgatási bíróságon. /SZNT-levél Gyurcsánynak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Néhány tárgyszerű tudósításon kívül a román lapok nem szenteltek nagy teret Calin Popescu Tariceanu január 18-án történt budapesti látogatásának. A legbefolyásosabbnak tekintett Adevarul megállapította, hogy a két kormány francia–német mintára kíván a jövőben együttes üléseket tartani. A napilap tudósítója figyelemre méltónak nevezte, hogy a felek sokkal inkább az együttműködés jövőbeni módjait keresték, és megpróbálták félretenni a két ország között még mindig meglévő nézeteltéréseket. A Ziua meglehetősen hosszú anyagot szentelt a látogatásnak, lényegében felsorolva minden, Budapesten érintett témát (nemzeti vízum kérdése, a Trianon című film romániai kálváriája, Verespatak ügye). Bevezetőjében azt a fejtette ki bővebben, miszerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) gyergyószéki szervezete levélben kérte Gyurcsány Ferencet: a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazásról is tárgyaljon vendégével. A Curentul beszámolt arról, hogy „a területi autonómia hívei nem nyerték meg ügyüknek Budapestet”. A Curierul National kiemelte: „A budapesti kormány nem támogatja az SZNT autonómiaküzdelmét”. A liberális hangvételű Cotidianul azt a címet adta tudósításának: „Az RMDSZ Budapesttel is koalíciót alkot”. A lap idézte Oana Marinescu kormányszóvivőt, aki szerint az autonómia témája nem szerepelt a megbeszélések napirendjén. A Cotidianul továbbá megszólaltatta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét meg, aki szerint Gyurcsány nem képviseli a határon túli magyarok érdekeit. A magyarországi lapok lényegesen nagyobb teret szentelnek az eseménynek. A Népszabadság politikai kommentárjában a szerző kifejtette: „a magyar–román viszonyban megkezdődött a bizalom építése, méghozzá nemcsak jóindulatból – az is kell –, hanem valódi érdekből. S igazából ez kell. Annak elfogadása, hogy a belátható jövőben a két ország egymásra utalva boldogulhat csak az EU-ban és a NATO-ban, Ukrajna és a Balkán peremén. Egymásra uszító nagyhatalmi „gazda” végre nincs. Sőt: egymásra utaló nagy szövetségesek vannak. Ma már Nyugaton nemcsak összekeverik Budapestet Bukaresttel, hanem össze is boronálják őket: együtt kell lennetek, nincs mese”. A Magyar Hírlap szerint kellenek a kétoldalú kapcsolatrendszerben a gesztusok, de vajon mi lesz a folytatás? Televíziós interjújában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megismételte: a magyar kormány az autonómia kérdésében az RMDSZ álláspontját támogatja. Véleménye szerint „ez egy kiterjedő decentralizáció és egy folyamatosan kiterjedő kulturális autonómiának a valamilyen keveréke, ami politikát most a román kormány az RMDSZ támogatásával visz”. Egy, a nemzeti vízumra vonatkozó kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc közölte: soha nem mondta, hogy ez nemzetiségi alapon járna, mivel ilyen kérdésben nem lehet nemzetiségi alapú megkülönböztetést tenni. Emlékeztetett rá, hogy a státustörvény biztosította kedvezmények is kulturális identitás alapján járnak. „Részben vagy egészben magyar identitásúak azok, akik ilyen szoros kapcsolatra törekednek Magyarországgal, de nem kell, hogy attól felszisszenjünk, hogy lesznek majd román nemzetiségűek is, akik ilyen vízumért folyamodnak, és ha ilyen céllal teszik, habozás nélkül meg kell nekik adni” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. /Visszafogott román sajtóvisszhang a Tariceanu-látogatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Másfél ezren kísérték utolsó útjára Fülöp G. Dénest, a Vártemplom néhai lelkészét Marosvásárhelyen. A város egyik legközkedveltebb papjának számító Fülöp G. Dénest búcsúztató istentiszteletet Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta. A környékről, Magyarországról és Nyugat-Európából érkező hat lelkész beszélt Fülöp G. Dénesről. A nemzetéért tevékenykedő és ezért meghurcoltatásban, bebörtönzésben részesült papot szelíd harcosnak nevezték. A holland Johann Schieppenbord azért mondott köszönetet elhunyt kollégájának, mert általa megismerhette a magyar egyháztörténetet; dr. Nagy István, a budapesti Károli Gáspár Egyetem, illetve a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola tanára a szellemi örökség átvételének és továbbadásának fontosságáról beszélt; Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora Orbán Viktor volt miniszterelnök leveléből idézett. A sírnál Tófalvi Zoltán publicista Fülöp G. Dénesről, „az ötvenhatosról” beszélt. A január 15-én, Budapesten elhunyt Fülöp G. Dénes koporsója mellett presbiterek, a Székely Nemzeti Tanács képviselői és a Sapientia Egyetem tanárai álltak díszőrséget. /Szucher Ervin: Búcsú a lelkésztől. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Lemondott a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a január 30-ra tervezett gyergyószéki referendum szervezéséről. A szervezet állandó bizottsága a hét végén Gyergyócsomafalván ülésezett, és eldöntötte, hogy új stratégiát kezdeményez célja, a Székelyföld autonómiája elérésére. A kezdeményezők a demokrácia minden lehetséges eszközét igénybe veszik. A szóba jöhető lehetséges eszközök a „csendes felvonulások, állampolgári felvonulások, tüntetések” a kezdeményezők szerint, céljuk pedig az, hogy „a tömeg jelenlétével hívja fel a figyelmet arra, hogy Székelyföld őshonos közössége területi önkormányzásra tart igényt”. A további teendőkről az SZNT soros ülése dönt. Az ülést január 29-én tartják Gyergyószentmiklóson. Az a tény, hogy az SZNT ugyanarra az időpontra szervezte ülését, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), arra vall, hogy nem felhőtlen a viszony a Székelyföld autonómiájáért, illetve az erdélyi magyarság háromszintű autonómiájáért küzdő szervezet között. Az EMNT hetekkel ezelőtt meghirdette marosvásárhelyi tanácskozását az említett időpontra, meghirdetett napirendjén szerepel az SZNT elnöke, dr. Csapó József beszéde is. /Sarány István: Stratégiaváltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./

Kádár Ferenc megpróbál összegzésfélét megfogalmazni a népszavazásról leírt sokféle vélemény alapján. Nehéz eligazodni a sokféle nézőpont, határozott vélemény között. Az RMDSZ mellett van MPSZ, van Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, van Székely Nemzeti Tanács, vannak polgári körök és más hasonló civil szerveződések, szavazáskor viszont minden marad a régiben. Aki nem az RMDSZ-re szavaz, legfennebb otthon marad. Kolozsváron a magyarság fiatalabb, aktív részét sokkal inkább érdekli az üzlet a kettős állampolgárságnál. Az anyaországban „a belső puccsal hatalomra került új magyar NEMes miniszterelnök” „egy személyben többet ártott a nemzetnek e pár hónap alatt, mint megdicsőült vörös szegfűs meg galambröptető elődei együttvéve.” Kádár Ferenc szerint az autonómiáért és a kettős állampolgárságért a Magyarok Világszövetsége küzd egy évtizede. Szerinte a jobboldalnak is vannak hibái. A népszavazásnál hol volt az állítólag több ezer polgári kör tagsága meg a többi jobboldali szervezet katonája? A népszavazás legszomorúbb tapasztalata az lehet, hogy egyikünk sem sokkal jobb a másiknál. Azért „ne utáljuk annyira egymást...” /Kádár Ferenc: Összegző próbálkozás! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./

Február 26-ára halasztotta január 29-re összehívott ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A hóvihar és a nehéz útviszonyok kétségessé tették, hogy a tanács valamennyi tagja el tud-e jutni Marosvásárhelyre. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői is elhalasztották az eredetileg január 29-re összehívott gyergyószentmiklósi SZNT-ülést. Az SZNT jelenleg az EMNT elidegeníthetetlen részét képezi, de már az a tény is a kiválást vetítette elő, hogy a gyergyói SZNT-ülést a korábban meghirdetett marosvásárhelyi EMNT-ülés időpontjára hívták össze. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, a gyergyószentmiklósi ülésen eredetileg módosítani kívánták az EMNT és az SZNT viszonyát rögzítő dokumentumot, és partneri viszonyt szerettek volna felajánlani az EMNT-nek. Az erdélyi tanács a kulturális autonómia megvalósítását, a székely tanács pedig a székelyföldi területi autonómia megvalósítását tűzhetné zászlajára. /Gazda Árpád: Az időjárás megóvja az egységet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Fellebbezést nyújtott be a Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróságon az illyefalvi helyi tanács a Kovászna Megyei Törvényszék ítélete ellen, amely a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról hozott határozat visszavonására kötelezte az önkormányzatot. Benedek Huszár János illyefalvi polgármester elmondta: jogászokkal és a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel folytatott konzultációk után a referendum kezdeményezői a jogi harc folytatása mellett döntöttek. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./

Kuszálik Péter élcelődött a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban /Székely Ottonomia – írta/, hozzátéve, hogy az erdélyi magyarság sürgősségi listáján csak a tizedik helyen szerepel a székelyföldi területi autonómia. Tehát a Székely Nemzeti Tanács tizedrangú ügyekkel foglalkozik. Kuszálik szól „mindazoknak, akik a Székelyföld Ottonomiájában, Trianon revíziójában, a sült galambban, Orbán Viktorban, Csaba királyfiban reménykednek, ahelyett, hogy felismernék: mi a teendő az adott helyzetben.”. /Kuszálik Péter: Ottó! No, mi a’? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

A Székely Nemzeti Tanács elnapolt ülése előtt, amelyet Gyergyószentmiklóson tartottak volna január 29-én, Kovács Attila kovásznai csendőr felkereste Cseh Béla zenetanárt, a Magyar Polgári Szövetség orbaiszéki elnökét, hogy megtudja tőle: Kovásznáról kik utaznak az SZNT ülésére. A csendőr bevallotta, hogy a hírszerzőktől kapott megbízást, mivel ők nem akartak feltűnést kelteni. Sejteni lehet, nem akarták, hogy Cseh Béla megtudja, kik a titkosszolgálat(ok) kovásznai emberei. A hírszerzők február 12-én menjenek el az SZNT ülésére Gyergyószentmiklósra, nem lesz ott semmi titok, és jegyzeteljenek, mint ahogy az a sötétkék ballonkabátos férfiú tette a sepsiszentgyörgyi Gábor Árom Terem folyosóján újságírók közé vegyülve, amikor 2003 őszén az SZNT alakult, és aki pár hónappal később, a következő ülésen is ott volt. /Bodor János: Szimatolnak a hírszerzők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./

György Attila készülő könyvéből olvasott fel Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Körön, az íróval Király Zoltán és Sántha Attila beszélgetett. A Tilos kávéház legszebb meséi egy – a szerző által imagináriusnak nevezett – kocsma vendégeiről szóló karcolatokat tartalmaz. A könnyed beszélgetés során kiderült, hogy a szerző /György Attila a Székely Nemzeti Tanács csíkszéki elnöke/ a politikusi pályára az írókat, költőket, papokat tartja megfelelőnek. /Fülöp Noémi: Kávéházi pikareszk sörivókkal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

György Ervin, Kovászna megye új prefektusa a pártpolitikusok közül elsőként ült tárgyalóasztalhoz a Magyar Polgári Szövetség országos és helyi vezetőivel, Gazda Zoltánnal, Tulit Attilával és Sántha Imrével. Az MPSZ több ízben kezdeményezett már beszélgetést az RMDSZ háromszéki vezetőivel, szükségét érezték az autonómia-népszavazás körüli ellentmondások tisztázásának. Nemrég Albert Álmos elutasította az egyeztetést, kifejtette: nincs, amiről tárgyalnia a román párt (Népi Akció) képviselőivel, az RMDSZ harcol a székelyföldi autonómiáért, de nem az MPSZ és SZNT által elképzelt módon. /Farkas Réka: Bíznak a folytatásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Ismét a román parlament elé kívánja vinni a Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), jelezte Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök. Abban reménykednek, az RMDSZ képviselői és szenátorai most nagyobb számban és hatásosabban támogatják kezdeményezésüket. „Három hónap sem telt még el a választási kampány óta, amelyben a Székelyföld autonómiájának a szükségességét hirdették, így nehezen tehetik meg, hogy ne álljanak az ügy mellé” – magyarázta az alelnök. Ferencz arra az RMDSZ választási plakátra utalt, amely egy székely kaput ábrázolt a következő felirattal: „Autonómiát Székelyföldnek!” A plakát kicsinyített fénymásolatát Markó Béla szövetségi elnöknek is átnyújtották a legutóbbi kolozsvári sajtótájékoztatóján. Markó kijelentette: „az RMDSZ különböző autonómiaformákat kíván megvalósítani a romániai magyarság számára, többek között közigazgatási területi autonómiát.” Ferencz Csaba elmondta: „A székelyföldi régió hangoztatása nem más, mint pótcselekvés. Tizenöt év bizonyította, hogy a kis lépések sehová sem vezetnek. Sőt elterelik a lényegről a figyelmet.” /Gazda Árpád: Kis lépések visszafelé? = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

Február 12-én ülésezett a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Gyergyószentmiklóson. A küldöttek kilenc dokumentumot fogadtak el, ugyanakkor elnapolták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) való viszony rendezéséről szóló határozatot. Az ülésen 99 küldött jelent meg a települési székely tanácsok képviseletében. Csapó I. József elnök kifejtette, az emberi jogok és szabadságok megsértését jelenti az a tény, hogy mind a tíz önkormányzatot, ahol határoztak az autonómiaigény kinyilvánítását célzó népszavazás kiírásáról, nyomásgyakorlással vagy perrel kívánják letéríteni az útról. Csapó szerint az utóbbi időben az SZNT magára maradt a Székelyföld területi autonómiáért vívott harcában, hiszen mind a magyar, mind a román kormány, illetve az RMDSZ lemondott a törekvésről. Az SZNT kilenc dokumentumot fogadott el. A Mit kíván a székely nép? címet viselő kiáltványban a testület 12 pontban fogalmazta meg a közösség legfontosabb követeléseit. Ugyanakkor az SZNT felhívással fordult a székely közösséghez, hogy különböző formában követeljék a törvényes népszavazás kiírását. A testület határozatban kezdeményezett tárgyalásokat Románia kormányával, miniszterelnökével, illetve elnökével Székelyföld területi autonómiájáról. Felhívással fordultak a magyar kormányhoz és miniszterelnökhöz, kérve, hogy méltányolják az európai normák szellemében megfogalmazott autonómiatörekvéseket, továbbá a jövő évben felújítandó román–magyar alapszerződésbe foglalják bele a területi autonómiát, ugyanakkor a magyar diplomácia ,,vállaljon védőhatalmi státust a székelység felett területi autonómiájának kivívásáért folytatott küzdelmében”. Az SZNT döntött arról, hogy az új parlament elé terjeszti statútum-tervezetét, felhívással fordultak az RMDSZ elnökéhez és székelyföldi szenátoraihoz, képviselőihez, hogy vigyék sikerre a törvénykezdeményezést. Az SZNT tiltakozását fejezte ki a Trianon című dokumentumfilm kapcsán a ,,magyarellenes, politikai indíttatású, diktatórikus megfélemlítéssorozat ellen”, és határozott a Gábor Áron-díj megalapításáról. /(Ferencz): Csak magunkra ­számíthatunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Ferencz Csaba kijelentette: reméli, hogy a magyar és a román kormány pozitívan válaszol a kérelemre. Az RMDSZ-hez és a székely honatyákhoz intézett felhívásában az SZNT azt kérte, hogy nyújtsák be a parlamenthez az autonómiáról szóló törvénytervezetet. /Mit akarnak a székelyek? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./ Az SZNT a rovásírást ismét a székelység írásrendszere méltó rangján kívánja kezelni. Az emberi jogokat sértő döntések ellen fellebbező önkormányzatok jogi védelmét Kincses Előd ügyvéd térítésmentesen vállalta. /Gergely Edit: Rovásírás és gazdasági terv az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

Márton Árpád RMDSZ-képviselő a székelyföldi autonómia ismételt felvetésével kapcsolatosan azt nyilatkozta: az SZNT törvénytervezetét már visszautasította a parlament, mert nagyon sok hibát tartalmaz, ezért nem látja indokoltnak, hogy újra benyújtsák. Ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ nem akar együttműködni a civil szervezetekkel, de saját tervezetét szeretné előterjeszteni. Elkészülte után konzultálni fognak a magyar civil szervezetekkel, mielőtt benyújtanák a parlamentben. Szerinte az RMDSZ már lerakta az autonómia alapjait, minthogy a négy autonómiaforma közül három már benne van a kormányprogramban, így például a helyi közigazgatás autonómiája, a kulturális és regionális autonómia, az utóbbi a fejlesztési régiók újjászervezése révén. A területi autonómiára vonatkozóan kijelentette: az RMDSZ nem mondott le róla, de ehhez külön törvényre van szükség vagy pedig az alkotmány módosítására. /Az RMDSZ a saját autonómia-tervezetét nyújtja be, nem a Székely Nemzeti Tanácsét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Traian Basescu elnök ismételten elutasította az „etnikai elvű” autonómiát, amikor a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) néhány nappal ezelőtti állásfoglalásáról mondta el véleményét egy televíziós interjúban. Az SZNT hét végi gyergyószentmiklósi ülésén fogadott el egyebek között egy olyan határozatot, amelyben üzenettel fordul Románia elnökéhez, arra kérve őt, hogy támogassa a székelység autonómia-törekvéseit. Az SZNT emlékeztetett: Románia parlamentje tavaly visszautasította a Székelyföld autonómia statútumára vonatkozó tervezetet. Basescu leszögezte: amíg ő ül a köztársasági elnöki székben, nem fogad el olyan javaslatokat, amelyek Románia nemzeti területén egy adott térség számára nagyobb autonómiát akarnának biztosítani, mint a többieknek. /Basescu ismét elutasította az „etnikai autonómiát”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./