Félreértés vagy szándékos félrevezetés történt, egyetlen szervezet sem jelölte küldöttnek a Háromszéki Képviselők Tanácsába – pontosított Gazda Zoltán. A múlt héten telefonon kereste meg Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke őt, és felajánlotta, hogy az SZNT és az MPSZ háromszéki szervezetei mint magyar civil szervezetek delegáljanak egy-egy képviselőt a HKT-ba. ,,Elmondtam neki, az SZNT-nek nincs háromszéki szervezete, a négy széki elnök dönthet arról, hogy képviselje-e őket valaki a HKT-ban. Nemes Előd, EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) a szervezet egyik vezetőjét szintén telefonon keresték meg. Túl rövid volt az idő, nem tudtak egyeztetni a tagsággal, ezért nem válaszoltak, és nem küldtek senkit a HKT-ülésre. ,,Az EMI semmiképpen nem válhat az RMDSZ társult szervezetévé, nem lehet tagja a HKT-nak. Szívesen konzultálunk ifjúságot érintő kérdésekben, de nem kívánunk részt venni a szövetség tevékenységében” – szögezte le Nemes Előd. A HKT ülését követően Albert Álmos elmondta, az új szervezetek meghívásával nyitási készségükről akartak tanúbizonyságot tenni, szándékuk volt felhívni a figyelmet, hogy mindenki számára van hely a RMDSZ-ben. ,,Ha nem jönnek, hát nem jönnek” – mondta tömören a területi elnök. /(-kas): Hívták, de nem mennek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

Az RMDSZ vállalta egy, a területi autonómiára vonatkozó törvénytervezet kidolgozását, erre pedig akkor kerül sor, ha Romániában meglesz az ehhez szükséges intézményi keret, jelentette ki Márton Árpád, az RMDSZ képviselője. A képviselő kész tárgyalni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőivel Székelyföld területi autonómiájáról, viszont nem ért egyet az SZNT által kidolgozott, és a parlament elé is beterjesztett tervezetével. /Törvény a területi autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke úgy véli, március idusáig meglesz a szükséges harmincezer aláírás, hogy biztonságosan futhassanak neki a párt bejegyeztetésének. Az alaposságra és az RMDSZ beépített embereinek a kiszűrésére teszi a hangsúlyt. Eddig tízezer aláírást gyűjtöttek össze. Szász Jenő kifejtette, hogy a bővített elnökségi ülés döntése nyomán elbúcsúztak Csuzi István és Sárközi Zoltán volt nagyváradi kollégáiktól. Szász Jenő elmondta, hogy az állami számvevőszék ellenőrei tavaly (október–novemberben) két hónapig vizsgálódtak a hivatalában anélkül, hogy bármilyen szabálytalanságra bukkantak volna. Ennek ellenére idén ismét bejelentkeztek: a februárt és a márciust fogják itt tölteni. „Véletlenül” éppen abban a periódusban, amikor közös nagygyűlést akarnak szervezni a Székely Nemzeti Tanáccsal. Szász Jenőnek az az érzése, hogy az RMDSZ amolyan politikai rendőrségként használja fel ellenük a számvevőszéket, megfélemlítés céljából. /Jakab Lőrinc: Bízik a bejegyeztetésben az MPSZ. Beszélgetés Szász Jenővel, a Magyar Polgári Szövetség országos elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 24./

Közös konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia a Duna Televízióval Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címmel. – A XXI. században fontos gazdasági érdek, hogy a kisebbségek is érvényesülhessenek a gazdasági, tudományos, kulturális életben – mondta Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke.   A konferencia az Európai Unióban működő autonómiaformák bemutatása mellett útmutatást kívánt megfogalmazni az önrendelkezés teljesebb módozatait választó közösségek számára. Rólunk – ne nélkülünk! Létkérdés az erdélyi magyar autonómia címmel tartott előadást Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök hangoztatta: Nemzetünket demográfiai katasztrófa fenyegeti. Az elmúlt másfél évtized alatt a kárpát-medencei magyarság kereken egymillió fővel apadt. Ezen belül a romániai – erdélyi – magyarság vesztesége ugyanezen idő alatt több mint kétszázezerre rúg, ez abszolút mértékben meghaladja az 1920 és 1992 közötti létszámapadást. Az immár 85 esztendeje tartó kisebbségi lét folyamán egyszer sem nyílt alkalmuk sorsukba meghatározó módon beleszólni, mutatott rá a püspök. Tőkés László felidézte az önfeladó Magyar Népi Szövetség árulását az 1940-es évek közepén. Kiemelte: jelenleg hiába kedvező körülmény az erdélyi magyarság számára Románia európai integrációja, a magyar autonómia kérdésében a mindenkori román többségi hatalom hajthatatlan. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ feladta a háromszintű autonómia-rendszer megvalósítására vonatkozó saját programját. Ezért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács, valamint politikai, egyházi és polgári szövetségeseik e lehetetlen helyzeten kívánnak változtatni, amikor következetesen kiállnak nemzeti közösség létérdekei, az autonómia-követelések mellett. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke előadásában felidézte a kommunizmus évtizedeit, amikor arról igyekeztek meggyőzni a magyarságot, hogy államhatárokkal elválasztott részeinek semmi közük egymáshoz. A rendszerváltozás után az Egyesült Államok politikai ügynökei és diplomatái, valamint Brüsszel politikai megbízottjai igyekeztek meggyőzni először az erdélyi magyar politikai elitet, majd a felvidékit, végül a délvidékieket, hogy ne az autonómiatörekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati szerkezetébe, és ott is a csak minimumot akarják csak. A gyakorlat azt mutatja, mintha az autonómia tilalmát ebben a térségben valóban valamilyen titkos nemzetközi megegyezés írná elő. /(y-nes): Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

Nem a Diszkriminációellenes Tanács antiszemitizmus miatti elmarasztaló döntését, hanem a Molnár József erdőszentgyörgyi SZNT-küldött elleni bírságot megállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítette a marosvásárhelyi törvényszék – fejtette ki Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint Molnárnak nem kell kifizetnie a kormányhatóság által kiszabott ötmillió lejes bírságot, de az antiszemitizmus miatti elmarasztalása érvényben marad, minthogy azt a döntést a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által képviselt Molnár nem is támadta meg a bíróságon. Asztalost meglepte a bírságmegállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítő törvényszéki döntés. /Salamon Márton László: Molnár nem tágít. Joghézag az SZNT-s antiszemitizmus miatti bírságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Spielmann Mihály volt városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja szerint azzal, hogy továbbra is különbséget tesz magyarok és zsidók között, Molnár amellett áll ki, hogy a zsidókat a magyar közéletbe nem szabad beengedni. „Ha majd Molnár József rendelkezik valamennyi magyar kormánytag származási okmányával, és pontosan tudja a szüleinek az auschwitzi számát, illetve hogy ki pusztult el közülük gázkamrában vagy munkaszolgálaton, akkor joga lesz arról beszélni, hogy zsidó eredetű magyar állampolgárok alakíthatnak-e kormányt Magyarországon. Az én véleményem az, hogy bármit is mond a bíróság, Molnár kijelentései izgatásnak minősülnek” – szögezte le Spielmann. (Bögözi Attila) /Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Székely nagygyűlést szervez a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 15-re. Ferencz Csaba, a tanács alelnöke elmondta: a nagygyűlés célja az, hogy a nemzeti ünnep szellemében kifejezésre jusson a székelység szabadság és önrendelkezés iránti vágya, és hogy megerősítse a Székelyföld autonómiájának közakaratát. „Felhívást intézünk a Székelyföld lakóihoz, hogy március 15-én részt vegyenek ezen a fontos ünnepen, jöjjenek Székelyudvarhelyre és jelenlétükkel erősítsék a Székelyföld autonómiájának megteremtésére irányuló szándékot. Autonómiát kérünk a Székelyföldnek, szabadságot a székelyeknek”, mondta az SZNT alelnöke. /Székely nagygyűlés március 15-én. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) viszonyának rendezése is szerepel az EMNT idei prioritásai között – jelentette ki Tőkés László, a szervezet elnöke február 7-én Nagyváradon. Az EMNT Állandó Bizottsága kezdeményezte a két állandó bizottság találkozóját. Az elnök közölte, a 2003-ban megalakított kisrégiókban tisztújítást tartanak, az eddig „fehér foltnak” számító erdélyi szórványmegyékben – Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Beszterce-Naszód – pedig megalakítják a kisrégiókat. Az áprilisra tervezett brüsszeli látogatást illetően Tőkés László elmondta, azt az Európai Unió országjelentése előtti időszakra időzítették, azzal a szándékkal, hogy elősegítsék az ország megfelelését az EU-tagokkal szemben megfogalmazott követelményeknek. /Balogh Levente: Tőkés: meg kell szüntetni az EMNT-SZNT-ellentétet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

A háromszéki Vargyas helyi tanácsa elküldte az Emberi Jogok Európai Bíróságának azt a romániai bírósági döntést, amely előírta a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírására hozott önkormányzati határozat visszavonását. A vargyasi önkormányzat a gyergyóditrói tanács után a második, amely az európai testülethez fordul a népszavazással kapcsolatos bírósági határozat miatt. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke elmondta, az Emberi Jogok Európai Bírósága a napokban iktatta a vargyasi önkormányzat kérését. Hozzátette, a vargyasi helyi tanács úgy értékelte, hogy sérült a védekezéshez való joga. A Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróság 2005 szeptemberében törvénytelenek ítélte a vargyasi önkormányzat határozatát a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról. A vargyasi helyi tanács 2005 februárjában fogadta el a határozatot az SZNT kérésére, de a Kovászna megyei prefektúra március végén megtámadta a döntést a közigazgatási bíróságon. /Strasbourgban az autonómia-referendum ügye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a kormányt, hogy március 15-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá Erdélyben. Az SZNT ezzel kapcsolatban levelet küldött Markó Béla kormányfő-helyettesnek. Az SZNT vezetősége szerint az erdélyi magyaroknak joguk van „a nemzeti ünnep zavartalan megrendezéséhez”, és ahhoz is, hogy a magyarlakta településeken március 15. munkaszüneti nap legyen, ezért kérik Markó Béla kormányfő-helyettest, hogy ennek érdekében tegyen törvényes intézkedéseket. A tanács minden erdélyi tanfelügyelőséghez eljuttat egy-egy kérést, hogy március 15-én a diákok részt vehessenek az ünnepségeken. /SZNT: nyilvánítsák munkaszüneti nappá március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A Székely Nemzeti Tanács felhívást adott közre: a székelyek március 15-ét ünnepeljék együtt Székelyudvarhelyen. Székedi Ferenc, a lap munkatársa ellenkezett. Miért éppen Székelyudvarhelyen? Miért nem Sepsiszentgyörgyön vagy Marosvásárhelyen? Miért nem másik székelyföldi városban? Abban a városban, kellene ünnepelni, amelynek színmagyar vezetősége lassan egy évtizede vitatkozik egymással? /Székedi Ferenc: Udvarhelyre kéne menni? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

A Székely Nemzeti Tanács újabb levelet küldött az igazságügyi miniszternek, amelyben kéri Monica Macovei minisztert, vizsgálja felül a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos álláspontját. „Kérjük, elemezze és fogadja el érveinket a székely közösség azon jogának elismerése mellett, hogy helyi népszavazáson fejezze ki akaratát a Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásával kapcsolatban”. A Csapó József SZNT-elnök által aláírt levél szerint sok európai ország elkerülte vagy tompította a belső feszültségeket a területi vagy kulturális autonómia különböző formáinak bevezetésével. A „Székelyföldön őshonos és többséget alkotó székelységnek joga van az önrendelkezéshez, e jog alapján pedig kéri a Székelyföld autonóm történelmi térség törvény általi létrehozását”. Az SZNT vezetése szerint az igazságügyi miniszter elmélete, amely szerint egy ilyen közigazgatási-területi régió létrehozása alkotmányellenes lenne, tagadja a magyar, a székely közösség romániai, illetve székelyföldi létét.” Az SZNT vezetése szerint az egykor a történelmi Székelyföldet alkotó közigazgatási-területi egységek lakóinak jogában áll választott képviselőin keresztül kérni helyi népszavazások rendezését kiemelt fontosságú kérdésekben. /Újabb levélben fordult Macoveihez az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Székelyföld autonómiájáról szóló kiáltványt is felolvasnak majd azon a Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlésen, amelyet március 15-én rendez a Székely Nemzeti Tanács és a helyi polgármesteri hivatal. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, politikailag semleges tömegdemonstrációt terveznek, amivel ismét meg akarják erősíteni a Székelyföld autonómiájára vonatkozó igényt. A kiáltványt a tervek szerint Csapó József, az SZNT elnöke olvas fel. A rendezvény díszvendége Raffay Ernő magyarországi történész lesz, aki beszédet mond, felszólal Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Szász Jenő polgármesterként, társszervezőként, és nem az MPSZ elnökeként szólal majd fel. „Ma már nem azt az időt éljük, amikor ki lehet kiáltani az autonómiát” – reagált minderre Antal Árpád parlamenti képviselő. Úgy vélte, hogy a szervezőknek egyeztetniük kellene az RMDSZ-szel is. /B. T.: Március 15.: kiáltvány Székelyföld autonómiájáért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Ilkei Ferenc vargyasi polgármester a Magyar Polgári Szövetség által adományozott Wass Albert-díj után a Székely Nemzeti Tanács kitüntetését sem veszi át. Ilkei Ferenc álláspontja szerint semmi olyat nem tett, ami miatt megérdemelné a díjat. Nem az ő érdeme, hogy a vargyasi tanács napirendre tűzte, majd megszavazta azt a határozatot, amelyik lehetővé tette, hogy népszavazást írjanak ki annak érdekében, hogy Vargyas polgárai eldöntsék: csatlakozni kívánnak-e Székelyföldhöz mint önálló közigazgatási területhez. Bár a törvényhozás minden szintjén képviselte a községi tanácsot, de ez nem több annál, mint eleget tett a törvények szabta kötelezettségének, s véleménye szerint ez kevés ahhoz, hogy bármilyen díjban részesítsék. A kitüntetés sokkal inkább megérdemli a határozatot beterjesztő Román Attila – vélekedett Ilkei. Román Attila független képviselő határozottan elutasította, hogy a határozatot megszavazók közül egyedül őt emeljék ki. ,,A határozatot előterjesztők között ott volt még Németh Árpád, Farkas Ferenc és Szőcs István önkormányzati képviselő is, sőt, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Soós Béla, Török Ferenc és Dimény Ferenc RMDSZ-színekben megválasztott tanácsnokok nélkül nem is tudtuk volna megszavazni, tehát ha engem ki akarnak tüntetni, akkor az ő érdemeiket is el kell ismerni. Véleményem szerint valójában nem tettünk semmi rendkívülit, csak a lelkiismeretünkre hallgattunk akkor, amikor a határozatot meghoztuk, s akkor is, amikor egy magyar ember, György Ervin kormánymegbízott gán­kocskodása ellenére vállaltuk a Strasbourgig menő harcot” – nyilatkozta Román Attila. /(hecser): Ilkei Ferenc elutasítja a kitüntetést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Március 15-re a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nagygyűlést hirdetett Székelyudvarhelyre. Az SZNT vezetése szerint politikamentes, békés, demokratikus megnyilvánulásról van szó. A készülő nagygyűléssel a román sajtó egy része is kiemelten foglalkozott. Egyes lapok tálalásában a székelyudvarhelyi nagygyűlés az “autonómia erőltetése”, a Székelyföld önrendelkezési jogának kikiáltása. Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtóértekezletén óvott attól, hogy egyesek a “legszentebb magyar ünnepet” politikai célokra használják fel. Markó Béla egyúttal hangsúlyozta, az autonómiát nem nyilatkozatokkal, hanem politikai eszközökkel kell kivívni. /RMDSZ-SZNT-vita a március 15-i ünneplésről. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Az RMDSZ elítéli, hogy egyesek olyan rendezvényekre használják föl a magyar nemzeti ünnepet, mint teszi azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette be Marosvásárhelyen Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély az SZNT vezetésének múlt hét eleji bejelentésére reagált, amely szerint március 15-én, a Székelyudvarhelyen megrendezésre kerülő székely nagygyűlésen kiáltványt mutatnak be a Székelyföld autonóm régió létrehozásáról. „Március 15-e mindannyiunk ünnepe. Az utóbbi tizenöt évben minden alkalommal kaptunk levelet a miniszterelnöktől és az államelnöktől. Úgy vélem, hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartanunk egymást” – tette hozzá az ügyvezető alelnök. Kelemen Attila képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szintén elítélte a kezdeményezést. Markó Béla szövetségi elnök is kiemelte, hogy az autonómiát nem nyilatkozatokkal, hanem politikai eszközökkel kell kivívni. /G. G.: RMDSZ-nem az SZNT-s nagygyűlésre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Nyílt levélben válaszolt Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes múlt heti nyilatkozataira Csapó József, az SZNT elnöke. Markó kijelentette: az autonómia különböző formáit párbeszéddel és politikai eszközökkel lehet megvalósítani, nem pedig kiáltványokkal.  Csapó levelében leszögezte: ,,A Székely Nagygyűlés nem politikai megnyilvánulás, hanem a székelység autonómiakövetelését kifejező demokratikus tömegdemonstráció!” Csapó szerint ,,a Székely Nagygyűlésen mindenkinek ott a helye, aki felelősséget érez Székelyföld jövője, a székelység, minden székelyföldi magyar sorsa, nemzeti önazonosságának megőrzése, szülőföldön való megmaradása iránt – ekképpen a miniszterelnök-helyettes úrnak is, aki székely származású, és egyben az RMDSZ programjában megfogalmazott autonómiatörekvéseket is hivatott képviselni.” /A Székely Nagygyűlés nem politikai megnyilvánulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./ A március 15-én Székelyudvarhelyen tervezett székely nagygyűlés kapcsán Markó elmondta: nem ért egyet a kezdeményezéssel, mert a magyarság ünnepét nem szabad politikai célokra felhasználni. Az itt elfogadás végett felolvasott Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltvány kapcsán hozzátette: az RMDSZ is támogatja az autonómiatörekvéseket, de ezek formáinak kivívását csakis politikai eszközökkel lehet elérni. /SZNT–RMDSZ pengeváltás március 15-ről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Szívesen látnák Sepsiszentgyörgyön a március 15-i ünnepségeken az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit is, felajánlják, hogy beszédet mondjon egyik vezetőjük – közölte Tóth Birtan Csaba, a városi RMDSZ elnöke. Igyekeznek politikamentessé tenni az ünnepséget, ám a nyitást is fontosnak tartják, az SZNT az RMDSZ programjában is szereplő területi autonómiáért harcol, ezért szükség lenne a párbeszédre, az együttműködésre – hangsúlyozta az elnök.   A március 15-i ünnepség díszvendége Cselényi László, a Duna Televízió elnöke lesz, az ünnepi műsort Nagy Sándor, a Tamási Áron Színház irodalmi titkára rendezi. /(-kas): Meghívják az SZNT-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

Magyarország kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett – egyebek között erre szólította fel a magyar kormányt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Székelyföld ma is többségben lévő őshonos közössége, a székelység, sok évtizedes kiszolgáltatottság után kinyilvánította jogát e történelmi régió autonómiájára. A romániai hatóságok azonban Székelyföld autonómiájára irányuló minden kezdeményezést visszautasítottak, nem vették figyelembe az Európai Parlament felszólítását, az Európa Tanács határozatait – olvasható a dokumentumban. Csapó az SZNT nevében felszólította Magyarország kormányát, tegyen eleget a nemzetközi dokumentumok értelmében anyaországként őt megillető hatáskörének, valamint alkotmányos kötelességének. A levélíró szerint Budapestnek e szellemben kell támogatnia az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Közgyűlése előtt „a magyar nemzetiségű székelység közakaratát Székelyföld autonómiájára”. /Védőhatalmi státust kér Csapó Magyarországtól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Alkotmányellenesnek kellene nyilvánítani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re Székelyudvarhelyre meghirdetett Székely Nagygyűlést –kérte Ilie Botos főügyészhez intézett levélben Petru Calian konzervatív párti képviselő. A politikus (aki 2004-ben a Nagy-Románia Párt színeiben jutott képviselői mandátumhoz, januárban ellenben átigazolt kormányzó Konzervatív Pártba) követeli: a nyomozóhatóság nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re meghirdetett Székely Nagygyűlést. Szerinte ugyanis „sérti az alaptörvény előírásait” az RMDSZ „hallgatólagos jóváhagyásával” meghirdetett rendezvény, hiszen – mint a konzervatív képviselő fogalmaz – ezen „kikiáltják a Székelyföld területi autonómiáját”. /Calian a Székely Nagygyűlés betiltását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt kérte, hogy Magyarország kössön megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett. Az előzmények a kilencvenes évek elejéig nyúlnak vissza. A Korunk egy 2002-es számában közölt interjúban Konthur Bertalan, – az MVSZ németországi szervezetének korábbi vezetője – kifejtette: “azt is javasoltam az első demokratikusan megválasztott magyar kormánynak, hogy próbálják megszerezni az ENSZ-ben (mint Ausztria Dél-Tirol esetében) a védőhatalmi státust mindazon magyar kisebbségek számára, akik a trianoni és a párizsi békeszerződések után kisebbségbe kerültek a mai Magyarország határain kívül. Erre a felvetésre is félig-meddig elutasító választ kaptunk. Arra hivatkoztak a külügyminisztériumban, hogy a történelmi helyzet nem azonos.” Szűcs László cikkében Bárdi Nándor egy későbbi elemzéséből idézett: “a Szlovákiával és a Romániával kötendő alapszerződés-vitákban (…) egyfajta védőhatalmi státusra is törekedett a magyar politika. Arról, hogy elérte-e Magyarország ezt a védőhatalmi pozíciót, megoszlanak a vélemények.” Csapóhoz hasonlóan kérte ugyanazt többek mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, s Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki szerint “az erdélyi magyar autonómia-törekvésekre adott román válasz indokolttá tenné, hogy Magyarország az ENSZ-nél védőhatalmi státust követeljen, mint ahogy Ausztria tette ezt Dél-Tirollal kapcsolatban.” Ugyancsak a védőhatalmi státusban hisz az Erdélyi Magyarság folyóiratban közölt írása szerint Atzél Ferenc, aki szerint Romániában 2004-ben még voltak olyan bebörtönzött erdélyi magyarok, akiknek egyetlen bűnük a magyarságuk. Az idézetek közlése után Szűcs László, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője ironikusan írt erről a kérdésről: Szaúd-Arábiával példálózott, 1991-ben az Öböl-háború idején ez az ország kért ilyen státust az Egyesült Államoktól, s fizetett is 50 milliárd dollárt, hogy védjék meg országát az iraki diktátor esetleges inváziójától. /Szűcs László: Védőhatalmat a népnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Több Hargita megyei román egyesület és alapítvány képviselői tiltakoznak az SZNT szándéka ellen, hogy március 15-én székely nagygyűlést szervezzen Székelyudvarhelyen. A sajtónak eljuttatott levelében az öt Hargita megyei román egyesület és alapítvány kifejti, tagjaik „megdöbbenéssel követik, hogy a szélsőséges kihívás ilyen méreteket ölt, miközben a jelenlegi hatalom felőrlődik az apró súrlódásokban, amelyek nem lényegesek a nemzeti érdek szempontjából”. A levél aláírói szerint a nagygyűlésnek negatív vetületei lehetnek a térségben számbeli kisebbségben élő románokra nézve. A román civil szervezetek aggodalmukat fejezik ki az SZNT külföldi akciói kapcsán is, amelyek célja az, hogy Románia EU-csatlakozásának feltételéül szabják a Székelyföld autonómiájának garantálását. /Hargita megyei román egyesületek tiltakoznak a székely nagygyűlés megszervezése ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

„A hír igaz, ez valóban már a második szállítmány (...) Arról van szó, hogy ijesztgetnek. Hátha az inába száll a bátorsága a székelynek. Válasz pedig egy lehet erre: minél többen elmenni, megmutatni, hogy NEM FÉLÜNK. Iratkozni lehet a Polgári Szövetség főtéri székházában, az útiköltség oda-vissza mindössze 2 lej. Még van hely! Zsolt” – áll abban a meghívóban, amellyel Árus Zsolt SZNT-alelnök a nagygyűlésre toboroz gyergyószéki résztvevőket. Futótűzként elterjedt a hír, miszerint a tankokat a román hatalom szándékosan küldte Székelyudvarhelyre, hogy majd ilyen eszközökkel fékezzék meg a tömeget. Thamó Csaba, az SZNT helyi vezetője elmondta, ez az egybeesés, mármint a tankok felvonultatása és a nagygyűlés szervezése „nem szerencsés”. Serban Ion, a Székelyudvarhely melletti laktanya parancsnoka elmagyarázta, hogy a tankokat elszállítják a bázisról. Mivel a harckocsikat vonattal viszik tovább, a vasútállomáson várakoztak, és 20 katona őrködött a harcjárművek körül. /Román tankkal toboroz az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Március 6-án Traian Basescu elnök találkozott a pártok vezetőivel. Az RMDSZ felkéri Traian Basescu államfőt, hogy határozottan foglaljon állást a nemzetgyűlöletre buzdítók ellen – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a megbeszélést után. Markó szerint a találkozók akkor válnak igazán hatékonyakká, ha reformról, integrációról, stratégiai kérdésekről tárgyalnak a pártok képviselői. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán Markó Béla elmondta, a koalícióban sincs konszenzus, nemhogy az ellenzék körében. A konzultáción megegyeztek abban, hogy a koalícióban sürgősen megoldást kell találni a kialakult helyzetre, annál is inkább, mert a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt nem emelt kifogást a kisebbségi törvény ellen. A Demokrata Párt azonban továbbra is elutasítja a kormányprogram részét képező, a kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő törvényt. Markó Béla határozottan elítélte Corneliu Vadim Tudornak, az NRP elnökének a március 15-i ünnepség kapcsán megfogalmazott fenyegetőzését. Traian Basescu elnök kéréssel fordult a Székely Nemzeti Tanácshoz és az NRP-hez, egyiktől azt kérve, hogy ne fogadjanak el Székelyföld autonómiájáról szóló „alkotmányellenes” kiáltványt, a másiktól pedig, hogy ne szervezzenek ellentüntetést Székelyudvarhelyen. /Nincs előrelépés a kisebbségi törvénytervezet esetében. Traian Basescu a pártok vezetőivel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ Traian Basescu államfő haszontalan kampánynak és sportszerűtlen politikai játéknak nevezte a megbeszélésen a hat jogszabályból álló nemzetbiztonsági törvénycsomag kapcsán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) közötti nyilatkozatháborút a pártok képviselőivel folytatott egyeztetéseket követően. Traian Basescu azt is bejelentette, továbbra is kiáll eredeti javaslata mellett, hogy a törvénycsomagot először a parlament szakbizottságai és a politikai pártok vezetői vitassák meg, és csupán ezt követően kerüljön újra a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé. Basescu a megbeszélésen minden politikai párt elnökének átadta a törvénycsomagot tartalmazó, „titkos” felirattal ellátott CD-t. A liberálisok /PNL/ kezdettől tiltakoztak a nemzetbiztonsági törvénycsomag titkosítása ellen, és az RMDSZ-szel egyöntetűen azt hangoztatták, hogy a jogszabályokat közvitára kell bocsátani, a titkosszolgálatok esetleges túlkapásainak megelőzése érdekében. A Demokrata Párt az egyetlen, amely az államfő által továbbított – vélhetőleg a titkosszolgálatok által kidolgozott tervezeteket – támogatja. „Ha a törvénycsomagot a parlament elfogadja, az rendkívül nagy csapás lenne a hazai demokráciára” – nyilatkozta Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság (Apador-CH) vezetője. A tervezetek lehetővé tennék többek között, hogy a hírszerzők a bűnvádi perekben felhasználható bizonyítékokat gyűjtsenek; házkutatást tartsanak, és elkobozzanak bármilyen iratot vagy tárgyat, amely bizonyítékként szolgálhat; mi több, bizonyítéknak minősülnének a hírszerző tiszt személyes tapasztalatai is. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő, a védelmi bizottság tagja szerint a hírszerzés legalizálni akarja a fedett ügynökök intézményét, illetve az ilyen személyeket foglalkoztató magánjogi szerveződések létrehozását. „Erre vonatkozóan nem létezik ellenőrző mechanizmus, mint ahogyan a hírszerzés egészére sem sikerült 15 év alatt megfelelő megoldásokat találni” – mutatott rá a képviselő. /Béres Katalin, Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Rendőrállam készülőben? A nemzetbiztonság procedurális kérdéseit tisztázták, a jogsértés marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetősége „megfélemlítésnek és provokációnak” minősíti Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt felhívását arra, hogy március 15-én százezer „hazafi” gyűljön össze Székelyudvarhelyen. Mircea Dusa, Hargita megyei SZDP-s képviselő szerint rendkívüli esetekben szélsőséges megoldások is alkalmazhatók, mint például a szükségállapot bevezetése. – Nem mondunk le a rendezvényünkről, mindenkinek meg kell értenie, hogy a Székely Nagygyűlés békés rendezvény. Az SZNT pedig nem akar egyebet, mint demokratikus eszközökkel harcolni a Székelyföld területi autonómiájáért – mondta Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke. Hozzátette: számítanak a rendőrség közbelépésére, ha valakik konfliktust próbálnak kirobbantani. /SZNT: megfélemlítés és provokáció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

A székely nagygyűlés fordulópontot jelent a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelemben. A székelység akaratából közképviseletet teljesítő Székely Nemzeti Tanács a megalakulásától eltelt több mint két évben a közvetlen és a közvetett demokrácia eszközeit használva, minden illetékes romániai hatóságot megkeresett. Az államelnök, a kormány, az igazságügyi miniszter, tehát minden illetékes romániai hatalom visszautasítja Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítését, annak ellenére, hogy az Európai Parlament kimondta: az erdélyi magyarság védelmére a szubszidiaritás és az önkormányzás elveit figyelembe vevő, kiegészítő intézkedéseket kell foganatosítani! Az ENSZ Biztonsági Tanácsához és Főtitkárához fordultak: gyakoroljon nemzetközi felügyeletet Székelyföld autonóm státusának rendezése felett – nyilatkozta Csapó I. József, az SZNT elnöke. Az udvarhelyi Székely Nagygyűlés a kezdet, a következő tömeg-megnyilvánulás júniusban lesz. Az SZNT kérte Magyarország kormányát, gyakoroljon Székelyföld felett védőhatalmi státust, amiképpen Ausztria 60 éve gyakorolja azt Dél-Tirol felett. Az SZNT figyelmeztette az Európai Bizottságot arra, hogy Székelyföld autonóm státusát Románia Európai Unióba való bejutása előtt kell megoldani, ellenkező esetben számottevő feszültségforrást vihetnek be a közösségbe. Az SZNT és az EMNT között nincs feszültség, az SZNT Székelyföld autonómiatörekvéseinek hiteles képviseletére hivatott, az EMNT a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának elnyerésére kinyilvánított közakaratot képviseli. Olli Rehn bővítési biztos az SZNT-nek küldött válaszában jelezte, hogy Székelyföld helyzete a társulás folyamatára vonatkozó felügyelet tárgya. /Makkay József: Autonómiatörekvéseinkben nem szabad megalkudni. Beszélgetés Csapó I. Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./

Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöksége dr. Verestóy Attila elnök aláírásával közleményt adott ki, eszerint békességben és méltósággal kívánnak megemlékezni március 15-éről. Aggodalommal szereztek tudomást arról, hogy a SZNT és MPSZ Székelyudvarhelyen népgyűlést szervez és politikai kiáltványt akar kihirdetni, ezt elítélik. Az RMDSZ programjában a különböző autonómiaformák kiépítése kiemelt fontosságú célként szerepel, ezt nem az utcán, hanem politikai párbeszéddel, parlamentáris úton lehet elérni. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./

Autonómiát a Székelyföldnek! – tűzte ki zászlajára a jelszót két évvel ezelőtt az RMDSZ, a választási kampány idején, amikor megjelent a Székely Nemzeti Tanácsa színen. Azóta az RMDSZ a legalapvetőbb lépéseket sem tette meg, egy terv, egy stratégia sem született. Az RMDSZ tizenhat éve szórványpolitikát folytat, de ennek sincs eredménye, sem a beolvadást, sem a fogyást nem sikerült leállítaniuk vagy lassítaniuk. A napokban egy háromszéki képviselő igyekezett megnyugtatni a román újságírókat: a kisebbségi törvény semmit nem hoz a székelyföldi magyarságnak, nincs köze a területi önrendelkezéshez. Az RMDSZ becsmérli az SZNT autonómia-statútumát, de saját elképzelése nincs, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. /Farkas Réka: A területi autonómia nem téma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

Tőkés László püspök ámulva látja, hogyan támadják az RMDSZ-t a koalíciós partnerei. Valamennyi ilyen eset után Markó Béla kijelenti, hogy nem lép ki az RMDSZ a kormányból. Elég arra gondolni, hogyan viszonyult a Babes–Bolyai Tudományegyetem román többsége a magyar karok ügyéhez, és ez után Markó Béla enyhe megrovásban részesítette a Bolyai Kezdeményező Bizottságot, mondván, a polgári engedetlenségnek nincs helye, hanem tovább kell folytatni az egyeztetéseket és a párbeszédet. Itt már sajnos behódolt politikáról van szó, hangsúlyozta a püspök. Tőkés László ezt az évet vízválasztónak tartja a romániai magyar politikában. A most következő rendezvények az érdekérvényesítés fontos alkalmai lesznek. A nemzeti oldalon álló erdélyi magyar szervezetek (EMNT, SZNT, MPSZ) között a tartós fegyverszüneti állapotot sikerült bevezetniük. Tőkés László az EMNT elnökeként erőfeszítéseket tesz a Székely Nemzeti Tanáccsal való közeledés, valamint a Magyar Polgári Szövetség szembenálló szárnyai közötti párbeszéd előmozdítására. A püspök szerint fontos lépések történtek az autonómia körüli minimum kialakítása érdekében. /Makkay József: 2006 vízválasztó az erdélyi magyarság számára. Beszélgetés Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./

„Nem vagyok megelégedve Traian Basescu március 15-ével kapcsolatos állásfoglalásával” – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ-elnök szerint az államfőnek határozottabban kellett volna fellépnie a Nagy-Románia Párt március 15-re tervezett székelyudvarhelyi ellentüntetésével és ezt megelőző fenyegetéseivel szemben. Hozzátette, nem ért egyet azokkal sem, akik az autonómia kikiáltását tervezik a magyarok nemzeti ünnepén. Szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendezvényével az RMDSZ politikai programját igyekszik kompromittálni. Figyelmeztetett, ezek a megnyilvánulások könnyen visszavethetik a magyar közösséget a 15 évvel ezelőtti időszakra, amikor a szórványban a kokárdát sem lehetett kitűzni. Az SZNT vezetősége március 7-én biztosította a román közösséget és az államfőt, hogy a március 15-i székely nagygyűlés nem az ország területi egysége ellen intézett támadás. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke hangsúlyozta, hogy a nagygyűlésen nem Székelyföld területi autonómiáját hirdetik ki, hanem a székelyek eme jog elnyerésére vonatkozó kívánságát. Traian Basescu államfő felhívást intézett a székelyek vezéreihez és a PRM-hez, arra kérve az érintetteket, ne kövessenek el törvénysértést március 15-én. Basescu hozzátette, a román állam, a rendelkezésre álló alkotmányos és törvényes eszközökkel meg fogja védeni területi egységét. /Markó: nem vagyok elégedett Basescuval. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./