Az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves, valamint az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158. évfordulója alkalmából tartott kétnapos megemlékezés-sorozatot az RMDSZ, Hargita megye és Bögöz község önkormányzata, valamint az Agyagfalva 1848 Alapítvány szervezete. Az agyagfalvi református templomban megtartott tudományos ülésszakon bemutatták a Pro Memoria – Agyagfalva 1506 emlékkönyvet, melyben öt tanulmány szerepel a középkori székely önkormányzatról. Előadást tartottak: Pál-Antal Sándor, Egyed Ákos akadémikus, Demény Lajos professzor, B. Garda Dezső parlamenti képviselő és Hermann Gusztáv Mihály. Az emlékezés második napja istentisztelettel kezdődött az agyagfalvi református templomban, majd a hagyományőrző székely huszárezred és az agyagfalvi fúvószenekar vezetésével a résztvevők az emlékműhöz vonultak, ahol sor került az ünnepi beszédekre. Az RMDSZ közleménye szerint a Székely Nemzeti Tanács tagjai megpróbálták füttyszóval és bekiabálással megzavarni az esemény ünnepélyességét. /Udvarhelyszéki RMDSZ Sajtóiroda: Agyagfalva–2006. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./ Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként nyilatkozatot tett közé Tőkés László is. A református püspök leszögezte: „Merő szemfényvesztés mindaz, amit az agyagfalvi »szocreál« emlékmű kirakati keretében Markó Béla az »összefogásról« mondott. Az RMDSZ autonómia-párti zászlóbontása szintén demagóg diplomáciai húzásnak tűnik.” „Nem kétséges, hogy a székelyföldi autonómia érdekében meghirdetett népszavazás kizárólag teljes körű magyar összefogással válhat eredményessé. Ennek tudatában nyilvános módon felszólítjuk az RMDSZ-t, hogy valljon színt. Hajlandó-e végre a román hatalommal folytatott paktumpolitikájával, másfelől a magyar viszonylatban gyakorolt diktátum-politikájával szakítani? És hajlandó-e végre igazi párbeszédbe kezdeni a tényleges összefogás érdekében?” A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleménye szerint: „Annak ellenére, hogy az SZNT elnökét a szervezők megakadályozták abban, hogy elmondja beszédét, a települések és a székek küldöttei nagy számban jelentek meg az agyagfalvi réten, a székely önrendelkezés szimbolikus helyszínén. Üdvözöljük, hogy a székely közösség – a szervezők kilététől függetlenül – minden alkalmat megragad autonómiaigénye kinyilvánítása érdekében.” A „megemlékezésen túl azonban a továbblépés immár halaszthatatlan. Másfél évtized hitegetés után tettekre van szükség. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentéseivel ellentétben valljuk: a székelység békés, demokratikus jogkövetelésének folyamatában a parlamentáris eszközök már nem elegendők, szükség van a népakarat legitim felmutatására is.” /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök találkozott Csapó Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésére került sor erre a találkozóra, de ezt a megbeszélést Markó beleérti abba a párbeszédsorozatba, amelyet az RMDSZ meghirdetett. A párbeszédet Tőkés Lászlóval szeretné folytatni, de az egyházak vezetőivel, ifjúsági és civil szervezetekkel is szeretne konzultációt folytatni az autonómiáról, az erdélyi magyarság helyzetéről. A találkozó után a politikusok külön-külön nyilatkoztak a sajtónak. Csapó József elmondta, tájékoztatást adott azokról az eszközökről és megoldásokról, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács javasol az autonómia kivívására. Markó felsorolta azokat a kérdéseket, amelyekben úgy érzi, hogy egyetértenek, és azokat is, amelyekben egyelőre különbözik a véleményük. „A Székely Nemzeti Tanács jónak tartaná, ha november 4-én kezdeményeznék a Székely Nemzetgyűlés összehívását Sepsiszentgyörgyön. Markó Béla leszögezte, egyetértettek abban, hogy a Székelyföldnek szüksége van a területi autonómiára. Azonban ennek kivitelezési módjában vannak véleménykülönbségek. Az RMDSZ nem tudja támogatni a népszavazásról szóló kezdeményezést, mert Romániában a törvény ezt nem teszi lehetővé. Ezért az RMDSZ azon fog dolgozni, hogy olyan törvény legyen Romániában, amely ilyen referendum megszervezését megengedi. Azonban van közös cselekvésre lehetőség: a Csíkszeredában elfogadott polgármesteri nyilatkozat a területi autonómiáról elegendő alapot képez arra, hogy kimondhassák, ez a székelyföldi népakarat kifejezése. Markó hangsúlyozta, hogy létre akarják hozni a Székelyföldi Szövetséget. /Mózes Edith: Markó Béla fogadta Csapó Józsefet, az SZNT elnökét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

Az Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) az autonómia ügyében tervezett népszavazás kapcsán. A beadványban arra kérik a testületet, hogy az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség által tervezett autonómia-népszavazás kapcsán mondjanak véleményt a kezdeményezés törvényességéről. Mircea Geoana SZDP-elnök nyílt levélben fordult Traian Basescu államfőhöz és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz, azt kérve a két közjogi méltóságtól, gyakorolják alkotmányos hatáskörüket az autonómia-referendum megakadályozása érdekében. /B. T.: SZDP-s népszerűség-vadászat autonómiával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

„Az RMDSZ ernyője alá én azokat kívánom az elkövetkezőkben is feltétlenül bevonni, akik politikai alternatívákat keresnek. Mert azt gondolom, hogy nincs más politikai alternatíva. Ha gond van, akkor az RMDSZ-t kell jobbá tenni, de ezt az egységes szövetséget fönn kell tartani” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen azt követően, hogy október 20-án fogadta Csapó Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét. „Tájékoztattam az elnök urat azokról a megoldásokról és indokokról, amelyek az SZNT-t és korábban a gergyóditrói székely nemzetgyűlést arra késztették, hogy ilyen jellegű határozatot hozzon, amelyben újból a közvetlen demokrácia eszközével kívánja a székely nép kinyilvánítani akaratát az önrendelkezési jog érvényesítésére és a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozóan” – mondta Csapó József a találkozó után. Markó Béla úgy értékelte: „Az RMDSZ nem tudja támogatni a népszavazásra irányuló kezdeményezést, ugyanis az a véleményünk, hogy Romániában a törvény ezt nem teszi lehetővé. Az RMDSZ azon fog dolgozni, hogy olyan törvény legyen Romániában, amely ilyen referendum szervezését megengedi”. Hangsúlyozta azonban, hogy a Csapó Józseffel folytatott egyeztetésen kiderült, az RMDSZ és az SZNT a célok tekintetében egyet ért – a Székelyföldnek szüksége van a területi autonómiára – a megvalósításához szükséges eszközökről azonban különbözően vélekedik. Az SZNT-elnök azt is elmondta, a november 4-re beharangozott második székely nemzetgyűlés megszervezésének dátuma módosulhat. Markó Béla elmondta, hamarosan az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjével, Tőkés Lászlóval is tárgyalóasztalhoz ül. /Gujdár Gabriella: Először egy asztalnál Markó és Csapó. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Baróton a magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából szervezett október 23-án a Baróti Szabó Dávid Középiskolánál, a Moyses Márton emlékére állított kopjafánál Benkő Levente a nagyajtai mártír életpályáját ismertette. Benkő Levente emlékezett a 61 erdővidékire is, akiket letartóztattak. A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki széki elnöke, Szabó Miklós is beszélt. A magyar történelem hullámvölgyei címmel történelmi, irodalmi és zenei összeállítást mutatott be a művelődési ház és társszervezője, a Boralt Egyesület. /Hecser László: Moyses Mártonra emlékeztek Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Csapó Józsefet, a Székely Nemzeti Tanács elnökét nem zavarták a tények, írta a lap munkatársa. Népszavazást akar az autonómiától, a törvények azonban nem engedélyezik az effajta népszavazást, Markó Béla ezt próbálta elmagyarázni. Simon Judit, a lap munkatársa nem érti, hogy miért lett ennyire sürgős az autonómia, miért kellene ezt január elseje előtt megvalósítani. /Simon Judit: A közfelkiáltás és a tények. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete és a bardoci Székely Tanácsának elnöksége tiltakozik a bodvaji vaskohó avató ünnepségére meghívott Magyar Szocialista Párt (MPSZ) színeit képviselő, Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, volt Magyar Szocialista Munkáspárt KISZ-titkár jelenléte ellen, aki Pap János, az MSZMP Veszprém megyei első titkára mellett dolgozott,. Az ünnepségen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes és Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke is. A bodvaji vaskohóban öntötte Gábor Áron 1848 novemberében Háromszék önvédelmi harcának első két ágyúját. /P. A. M.: Ma avatják fel a bodvaji vaskohót. Szekeres Imre távolmaradását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Csapó I. József lemondott a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöki tisztségéről. Döntésének okairól nem tájékoztatta az SZNT Állandó Bizottságát. Az elnöki hatáskört a továbbiakban Tulit Attila alelnök látná el. Az SZNT 2003 szeptemberében alakult meg Sepsiszentgyörgyön azzal a céllal, hogy kivívja Székelyföld önrendelkezési jogát. /(pam): Lemondott elnöki tisztségéről Csapó? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Váratlanul, döntése indoklásának megtagadásával távozott a közéletből Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, nem válaszol sem mozgalmi vezetőtársai hívására, sem pedig a nyilvánosság érdeklődésére. Ez a távozás magánemberként kifogásolhatatlan gesztus volna, a magyarság nagy tömegeket megmozgató civil szervezetének vezetője esetében azonban megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. A feje tetejére állította azt a menetrendet, amely az immár közösnek mondott autonómiatörekvéseket segíthette volna közelebb a megvalósuláshoz. /Csinta Samu: Homok a szemben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Találgatások folynak arról, mi lehet az oka annak, hogy Csapó I. József lemondott a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöki tisztéről. Az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB) a leköszönő elnök mielőbbi válaszát várja a hozzá intézett felkérésre, miszerint az SZNT tisztújító és házszabály-módosító küldöttgyűléséig lássa el az elnöki teendők ügyvitelét. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke elsősorban elismerését fejezte ki a Szabadság kérdésére Csapó I. Józsefnek az autonómia ügyében kifejtett tevékenységével kapcsolatban. A püspök szerint nagyon nehéz nyilatkozni az SZNT elnökének lemondásáról, hiszen az okokat csak sejteni, találgatni lehet. „Az SZNT elnöke senkivel nem működött együtt, mindenkinek csak diktált, mindenkivel szembe csak elvárásokat fogalmazott meg. Velünk is minimális volt a kapcsolata, éppen csak tudtunk róluk” – mondotta Tőkés László. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke, Szász Jenő elmondta: a sajtóból értesült Csapó I. József lemondásáról, és szerinte az SZNT elnökének gesztusát mindenképpen befolyásolta a Markó Béla RMDSZ-elnökkel, miniszterelnök-helyettessel folytatott találkozója. Szász Jenő reményét fejezte ki, hogy Csapó I. József a jövőben sem fogja távol tartani magát az SZNT munkájától, ugyanis tapasztalatára szükség van. A kialakult helyzetről Ferencz Csaba, az SZNT szóvivője elmondta: sejtéseik vannak ugyan az elnök lemondásával kapcsolatban, de mindaddig nem tudnak bizonyosat mondani, amíg nem beszélnek vele. Szerinte az SZNT elnöke magyarázattal tartózik mind a tanács, mind pedig a közvélemény felé. Tulit Attila, az SZNT alelnöke rámutatott: Csapó I. József döntése semmiben sem fogja befolyásolni az SZNT harcát a székelyföldi területi autonómia megvalósítása érdekében. /Papp Annamária: Találgatják Csapó lemondásának okát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) lemondott elnöke nem tett eleget az Állandó Bizottság (ÁB) azon kérésének, hogy az új elnök megválasztásáig ideiglenesen lássa el a tisztségével járó ügyviteli teendőket, és hatáskörének megfelelően hívja össze a küldöttgyűlést, az ÁB kénytelen maga indítványozni ezt. Ferencz Csaba elmondta: Csapó I. József körlevélben tájékoztatta őket arról, hogy nem kíván eleget tenni az ÁB felkérésének, és elvi okokra hivatkozva indokolta meg gesztusát. Az SZNT képviselője reméli, hogy legkésőbb két héten belül sikerül megtartani a rendkívüli küldöttgyűlést, és új elnököt választani. Addig valószínűleg az ÁB fogja ellátni az ügyviteli teendőket, ugyanis Tulit Attila alelnök nem kívánt élni ezzel a feladattal. /P. A. M.: Csapó elutasította az ÁB felkérését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

November végére, decemberre ígéri a pártbejegyzéshez szükséges aláírások összegyűjtését a Magyar Polgári Szövetség. Az erdélyi megyékben megvannak a támogató kézjegyek, Bukarest azonban kemény diónak bizonyul, a törvény által előírt 800 aláírást még nem sikerült összeszedniük. A múlt héten végre összehívta az MPSZ bővített elnökségét Szász Jenő. A szövetség megcsappant vezetősége – a kilenctagú elnökség négyre apadt a bihari szervezet kizárása és az összeférhetetlenség miatt lemondott SZNT-alelnökök okán – a széki területi elnökökkel közösen hozta meg a döntéseket. Az MPSZ arról is határozott, hogy támogatja a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazás megszervezését. /Farkas Réka: Rendezi sorait az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

A Kovászna Megyei Tanács vezetőségének hivatalos álláspontja az, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdésében a jelenlegi törvényes keret nem teszi lehetővé a népszavazás kiírását önkormányzati határozat alapján. Előzőleg az SZNT minden székelyföldi helyi és megyei önkormányzathoz levelet juttatott el, amelyben felkérik a szóban forgó intézményeket, hogy a történelmi Székelyföldhöz tartozó megyékben, településeken írják ki a népszavazást Székelyföld autonómiájának tárgyában. Ferencz Csaba az SZNT szóvivője közölte: Árkoson elkezdték az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy a helyi tanács hozzon határozatot a népszavazás kiírására. /Demeter: nem írható ki népszavazás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Diverziónak nevezte Antal Árpád András RMDSZ-es képviselő azt, hogy Csapó József SZNT-elnök lemondása kapcsán az RMDSZ emblémájával ellátott szórólapok kerültek az emberek postaládájába. „Csapó József lemondása ezekben a nehéz pillanatokban egy újabb bizonyíték az SZNT autonómiakérdésben tanúsított komolytalan hozzáállására” – szerepelt a szórólapokon. A röpcédulát „Tamás Sándor és Antal Árpád képviselő támogatói” írták alá. Antal Árpád szerint a röpcédulák a március óta megjelenő azon nyomtatványok közé sorolhatók, amelyek célja a magyarság megosztása. „A magyar közösség és határozottan elutasítom, hogy a magyar közösség nevében bárki is hasonló szórólapokat terjesszen” – jelentette ki a képviselő. Úgy vélte, egyeseket zavar az, hogy az elmúlt időszakban az RMDSZ és SZNT helyi képviselői között elindult egyfajta együttműködés. Albert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ területi szervezet elnöke az ügy kapcsán kifejtette: „az RMDSZ nem szórólapokkal oldja meg célkitűzéseit, és főleg nem másokat vádolva”. /G. G.: Az RMDSZ szerint diverzió a röpcédula-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Fodor Imre tölti be a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöki tisztségét a tisztújító és házszabály-módosító küldöttgyűléséig, döntött november 4-én az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB). Fodor kifejtette: Csapó József lemondása miatt elnapolják a szkely nmzetgyűlés összehívását, de a küldöttgyűlés után erre is sor kerül. /Fodor Imre az SZNT ideiglenes elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

„Eredeti székelyföldi krumplit” és karácsonyfa-vásárlási utalványt kínál „nyereményként” cserébe egy bukaresti aláírásért a Magyar Polgári Szövetség, melynek párttá történő bejegyzéséhez – bevallása szerint – már csak négyszáz fővárosi támogatóra van szüksége. Ezeknek az összetoborozásáért ismeretlenek több plakátot ragasztottak ki Bukarest főbb magyar vonatkozású épületeire. A MPSZ vezetői elhatárolódtak a történtektől, és diverziónak tartják az akciót. Markó Béla szerint „nagy bajban lehet a Magyar Polgári Szövetség, ha már krumplival és fenyőfával próbál aláírásokat vásárolni.” Markó hozzátette, az MPSZ – a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal ellentétben – nem tartozik azon szervezetek közé, amelyekkel az RMDSZ konzultációt kíván folytatni a jövőben. A Magyar Polgári Szövetség vezetősége nem tudott a bukaresti plakátolási akcióról. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt mondta, a bukaresti plakátolás annak a diverziósorozatnak a része, amely az utóbbi időben zajlik az MPSZ ellen. /Gujdár Gabriella, Mihály László: Pityókapárttá válik az MPSZ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Leginkább a bohózat műfaji jegyeivel lehet leírni az MPSZ állítólagos bukaresti szórólapjainak ügyét, írta a Krónika munkatársa. Mindez a háromszéki ide-oda rágalmazó levelek sorába illeszkedik. Az RMDSZ-politikusok bűncselekményt emlegetnek. /Papp Attila Zsolt: A krumpli ára. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Új elnöke lesz a Székely Nemzeti Tanácsnak, új arculatot alakít ki az RMDSZ: Markó Béla személyében új élharcosa van a székely autonómiának. Közeledés van az RMDSZ és SZNT között. Jelenleg – nyilatkozatok szintjén – az autonómia mellett áll ki az RMDSZ, ugyanúgy a politikai rivális, a Magyar Polgári Szövetség és természetesen az SZNT. Az SZNT lemondott a népszavazásról, ehelyett olyan „belső népszavazás” tervéről beszélt Fodor Imre, melyről ő is elismerte: nem lenne több közvélemény-kutatásnál. Az RMDSZ kiáll az autonómia mellett, azonban a román törvényhozás nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a Székelyföldön autonómia legyen. Ezért Szondy Zoltán cikke szerint Markó Béla elnök autonómia melletti felszólalása is a helyére kerül: ügyesen kiválasztott választási kampánytéma. Csak nem hatalma átmentésére használja az autonómia lebegtetését az erdélyi magyar politikai elit? /Szondy Zoltán: Halvány gyanú. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

’56-os kitüntetést az ’56 emlékét meggyalázó magyar kormánytól nem fogadhattam el – indokolta döntését Gazda József kovásznai tanár, közíró, SZNT-alelnök. Az előzményekről közölte: a november 4-i brassói megemlékezések előtt értesítést kapott a bukaresti magyar nagykövetségtől – Terényi János nagykövet aláírásával – arról, hogy őt is kitüntetik. Nem írták, hogy milyen kitüntetésről van szó, ezért Gazda József levélben – megköszönve jelölését – jelezte, hogy amennyiben ehhez a magyar kormánynak is köze van, nem fogadhatja el. Választ nem kapott, és a brassói rendezvényekre saját könyvbemutatója miatt nem is tudott elmenni, de értesült arról, hogy nem említették a kitüntetettek között. Utólag megtudta, hogy az emlékérem mellé adott oklevelet Sólyom László államfő és Kosáry Domokos akadémikus, az ’56-os bizottság elnöke mellett Gyurcsány Ferenc kormányfő is aláírta, akitől az október 23-i budapesti rendőrakció után – amelynek maga is szemtanúja, vétlen elszenvedője volt – nem kíván semmit elfogadni. Az is utólag jutott tudomására, hogy a Szabadság Hőse címet -56 megörökítésében kifejtett munkájáért kapta volna meg, akárcsak a kitüntetést elfogadó társai: Benkő Levente újságíró, Tófalvi Zoltán tévészerkesztő és Pál-Antal Sándor levéltáros. /Demeter J. Ildikó: Gazda József vissza­utasította a magyar kormány kitüntetését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezi a székelyföldi igénynyilvánító népszavazásnak a helyi önkormányzattal való közös megszervezését és/vagy lebonyolítását. Erre az SZNT két módszert javasolt: önkormányzati határozatok által hivatalos helyi népszavazásról dönteni minden székelyföldi községben, vagy székelyföldi megyei önkormányzatban, vállalva azt is, hogy a határozatokat a prefektusok közigazgatási bíróságon támadják meg, illetve a nem hivatalos, belső népszavazás eszközét, amely legitim módon teszi lehetővé a népakarat felmutatását. Ugyanakkor az SZNT nagy jelentőségűnek tartja a magyar történelmi egyházak püspökeinek támogató nyilatkozatát. /SZNT: közös cél az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleményében ismételten felkérte az RMDSZ vezetőit, hogy a maguk eszközeivel járuljanak hozzá az önkormányzati határozatok meghozatalához a helyi népszavazás megszervezése érdekében. /Az SZNT az RMDSZ támogatását várja a helyi referendumok ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

A sepsiszéki önkormányzatok többsége hajlandó napirendre tűzni az autonómiáról szóló népszavazást, az esetek egy részében a polgármesterek terjesztik a tanács elé a határozatot, ahol ez nem lehetséges, ott a tanácstagok egyike vállalta a feladatot. Az SZNT képviselői az MPSZ támogatásával az elmúlt hetekben mind a 14 sepsiszéki községet felkeresték. Sepsi­szent­györgyön az RMDSZ által irányított tanácsba az egyetlen független, MPSZ-es támogatással bejutott képviselő, Kónya Ádám terjeszti elő elfogadásra a népszavazásról szóló határozatot. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke rendkívüli jelentőségűnek nevezte, ha az alsó-háromszéki önkormányzatok megtörik a jeget, a választott polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek pedig színt kell vallaniuk. /Farkas Réka: Napirendre tűzik a népszavazást (Alsó-háromszéki áttörés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

A nagy megbékélések korszakát éli a romániai magyarság: azt követően, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője végre tárgyalóasztalhoz ült, november 11-én Marosvásárhelyen a két erdélyi nemzeti tanács tett pontot vitájuk végére. Az SZNT és az EMNT vezetői hosszú idő óta nem tárgyaltak. Érintkezéseik jó ideje kimerültek a március 15-i ünnepségen való közös részvételben. Tőkés László püspök szerint az SZNT nemrég lemondott elnöke, Csapó József volt az együttműködés legfőbb akadálya, mivel „érthetetlen okokból bizalmatlanságot táplált az EMNT iránt”. A november 11-i találkozón a két nemzeti tanács állandó bizottságai vettek részt együttes ülésen, az EMNT küldöttségét Tőkés László, az SZNT-ét a frissen elnökké választott Fodor Imre vezette. A találkozón elfogadott határozat szerint a felek ezentúl szorosabban kívánnak együttműködni. Az SZNT-sek jelezték, hogy ők is részt akarnak venni azon az erdélyi magyar fórumon, amelynek létrehozásáról Tőkés László a múlt héten egyezett meg Markó Bélával. Az SZNT-sek a szombati találkozón jelezték, szorgalmazni fogják majd, hogy a készülő minimálprogramba foglalják bele Székelyföld területi autonómiáját is. Az EMNT és az SZNT vezetői megállapodtak, hogy kidolgoznak egy szándéknyilatkozatot, amely a háromszintű autonómiaformákról szól. Tőkés szerint elsősorban a székelyföldi önkormányzatoknak kellene kezdeményezniük a népszavazás kiírását, de ha erre nincs törvényes lehetőség, akkor kezdeményezzenek belső, nem hivatalos referendumot. Az EMNT és az SZNT ehhez kéri az RMDSZ erkölcsi és anyagi támogatását. /B. T.: Békepipák ideje: találkozott az EMNT és az SZNT vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Az EMNT és az SZNT tanácskozásán részt vevő Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője a közelmúltban Kolozsváron megrendezett kisebbségi felsőoktatási konferencia eredményeit ismertette. Elmondta: sikerült széles körű nemzetközi támogatást szerezni az állami finanszírozású, önálló magyar Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, miután minden résztvevő aláírta a konferencia ezt szorgalmazó zárónyilatkozatát. A BKB azt szeretné, hogy a nemzeti minimumban (amelynek rögzítéséről Tőkés László és Markó Béla RMDSZ-elnök állapodott meg a közelmúltban) szerepeljen a magyar egyetem visszaállításának ügye is. A BKB hamarosan hozzáfog a kétnyelvű feliratok kihelyezéséhez a Babes–Bolyai Tudományegyetem kolozsvári főépületében, ha pedig ebben meg kívánják akadályozni őket, passzív ellenállást tanúsítanak. /BKB: passzív ellenállás feliratügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatja a Szociáldemokrata Párt (SZDP), amiért a kormányfő nem reagált kellőképpen, a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő RMDSZ-elnök Markó Béla „alkotmánysértő” kijelentéseire. Cristian Diaconescu szóvivő szerint pártja ismételten felszólítja a miniszterelnököt és az államfőt, hogy határolódjanak el Markó Bélam továbbá egyes RMDSZ- és SZNT-vezetőknek a területi autonómiára vonatkozó kijelentéseitől. Mircea Geoana úgy nyilatkozott: kérni fogja Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, hogy ne fogadja el az RMDSZ vezetőinek, Markó Bélának és Borbély Lászlónak jelenlétét a budapesti közös magyar–román kormányülésen, az autonómiával kapcsolatos álláspontjuk miatt. /Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik az SZPD. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

A jövő héten munkához lát az EMNT-RMDSZ közös bizottság, amely kidolgozza az erdélyi magyarság „nemzeti minimálprogramját”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szilágyi Zsolt alelnököt, a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázst, illetve Bakk Miklós politológust kérte fel, hogy vegyen részt a munkacsoportban. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor és Varga Attila képviselő, valamint Lakatos András oktatási alelnök vesz részt a bizottságban. A közös munkacsoport megalakításáról Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke közötti legutóbbi megbeszélésen született egyezség. /Cseke Péter Tamás: RMDSZ-EMNT: összeállt a programbizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

„A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) aktívan és nagy gonddal figyeli, hogy mi történik a romániai magyar politikában” – így kommentálta Kelemen Hunor, a képviselőház háznagya, hogy a Konzervatív Párt kérte: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője mutasson be „végleges” jelentést arról, hogy miként lép fel a szolgálat „az etnikai alapú szecesszionista akciók megelőzése és elhárítása érdekében”. Az elmúlt hétvégén az egyik legaktívabb székelyföldi román szerveződés tagjai az állam autoritásának visszaállítását követelték. Nicolae Popa konzervatív politikus az ÚMSZ kérdésére azzal magyarázta gesztusát, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az RMDSZ vezetői részéről a Székelyföld autonómiáját követelő nyilatkozatok. „A SRI-nek értelmeznie kell az RMDSZ vezetőinek nyilatkozatait” – mondta. Példával is érzékeltette, mire gondolt: „Markó Béla miniszterelnök-helyettes Agyagfalván kijelentette, hogy »sem Bukarest, sem Brüsszel nem oldja meg a mi problémáinkat, nekünk kell megteremtenünk az autonómiát«. A SRI-nek értelmeznie kell, mit akart ezzel mondani Markó Béla” – nyilatkozta a konzervatív képviselő. Popa úgy vélte, a fent idézetthez hasonló nyilatkozatok a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, ezért a SRI-nek gondoskodnia kell arról, hogy „egyetlen állampolgár se ássa alá az ország területi integritását”. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint egyértelmű, hogy a több román politikus által kifogásolt nyilatkozatok kapcsán nem merülhet fel a nemzetbiztonság kérdése. Kelemen Hunor biztos abban, hogy a Román Hírszerző Szolgálat jelenleg is „aktívan és nagy gonddal” figyeli, hogy mi történik a Székelyföldön és a romániai magyar politikában. „Biztosan van olyan szándék is, hogy megfélemlítsenek – tette hozzá az RMDSZ-képviselő -, de bennünket nem fognak megfélemlíteni és nem fognak meghatni sem.” Az 1991-ben megalkotott, jelenleg is érvényben lévő nemzetbiztonsági törvény a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek közé sorolja a „revizionista vagy szeparatista jellegű akciók kezdeményezését, szervezését vagy végrehajtását, amelyek bármilyen formában veszélyeztetik Románia területi egységét és integritását”. Az idézett előírások messzemenően fedezik a SRI-t, ha „érdeklődnek” az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatok kapcsán. Nicolae Popa az ÚMSZ többszöri kérdésére sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miként sérthetné meg valaki az alkotmányt azzal, hogy javaslatot fogalmaz meg. Popa képviselő követeli az RMDSZ-től, hogy határolódjon el a népszavazási kezdeményezésektől. Az RMDSZ vezetői többször felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg a törvény nem teszi lehetővé referendum kiírását sem az autonómia kapcsán, sem egyéb, helyi érdekű kérdésben. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ennek ellenére ragaszkodik a népszavazások megszervezéséhez. „Az akaratnyilvánítás az első lépés az autonómia felé – magyarázta Ferencz Csaba alelnök. Ferencz Csaba szerint az SZNT továbbra is fenntartja, hogy meg kell szervezni a referendumot, még ha nem is hivatalosan. „Ehhez kell mindenki támogatása, ezért kezdeményeztük a konzultációt az RMDSZ-szel” – mondta. /Szőcs Levente: Autonómia elleni bevetésen a hírszerzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. nov. 21./

A Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki tanácsa november 18-i ülésén úgy döntött, hogy a következő hónap folyamán Erdővidéken megszervezi az autonómia mellett hitet tevő belső népszavazást. Céljuk az, hogy a húsz települést átölelő régióban a szavazati joggal rendelkező 16-17 ezer polgárt minél inkább megszólítsák. /Hecser László: Lesz népszavazás (Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2006. nov. 21./

Elviekben az autonómia igénylésével kapcsolatos népszavazást támogatja a gidófalvi önkormányzat november 21-én hozott határozatával. A Barót-központú Erdővidéken a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetei jelentették be, hogy december folyamán szerveznek népszavazást. György Ervin prefektus elmondta, hogy jelenleg a törvény nem teszi lehetővé az autonómia tárgyában történő referendumok megszervezését, így az általa vezetett intézmény megtámadja a közigazgatási bíróságon az önkormányzatok ilyen tárgyú döntéseit. A prefektus cáfolta a Konzervatív Párt vádját, miszerint nemzetiségi konfliktus veszélye áll fenn Háromszéken. Kétkedését fejezte ki annak kapcsán, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) külön adatgyűjtést kezdene folytatni a konzervatívok állításainak dokumentálása céljából. /Domokos Péter: Autonómia-népszavazás Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Nem fogadta el az árkosi helyi tanács az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére vonatkozó határozattervezetet. A 99 helybéli támogató aláírásával ellátott tervezetet Tóth Kálmán, a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének elnöke terjesztette a testület elé. Máthé András árkosi polgármester közölte, támogatná a tervezetet, de a jelenlegi törvények nem engedik meg hasonló határozat elfogadását. Kovászna megyében eddig csupán Gidófalva helyi tanácsa fogadta el a határozattervezetet, a Hargita megyei Gyergyócsomafalván már a népszavazás időpontját is kitűzték. /F. N.: Árkoson nem lesz autonómiareferendum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Alkotmánymódosítást követel az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemrég elfogadott közös memoranduma. A dokumentumban kérik az „egységes nemzetállam” meghatározás törlését az alkotmányból, illetve Románia többnemzetiségű voltának kinyilvánítását. A szervezetek vezetői a párttörvény és a választási törvények módosítását követelik oly módon, hogy azok megengedjék kisebb, regionális pártok bejegyzését, illetve a kisebbségi szervezetek részvételét az országos és helyi politikai életben. A követelések között szerepel, hogy a kormány kezdeményezzen tárgyalásokat a székelyföldi politikai szervezetekkel a térség autonómiájáról. A Soós Sándor EMI-elnök, Szász Jenő MPSZ-elnök és Fodor Imre SZNT-elnök által aláírt memorandum a Románia által aláírt, illetve ratifikált,  kisebbségvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények gyakorlatba ültetését is kéri. /Fülöp Noémi: Közös EMI–MPSZ–SZNT memorandum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./