A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tiltakozik amiatt, hogy a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította Székelyföld autonómiájának tervezetét, mert ez összeférhetetlen a jogállamiság elveivel és gyakorlatával. A Csapó József SZNT-elnök által aláírt közlemény szerint a szakbizottság előzetes vita nélkül vetette el a törvénytervezetet. – Az elutasítás ellen a bizottság egyetlen tagja, Antal Árpád András Kovászna megyei RMDSZ-képviselő szavazott, aki ezáltal a Székelyföld kívánsága szerint járt el. Tartózkodott a szavazástól Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-képviselő, aki magatartásával csatlakozott azokhoz, akik 86 éve megfosztják az erdélyi magyar közösséget alapvető emberi jogaiktól – áll az SZNT közleményében. Az SZNT vezetői szerint a Székelyföld nem mond le az autonómiához való jogáról. /SZNT-tiltakozás az autonómiatervezet elutasítása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet létrehozását szorgalmazza Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki szerint „életbevágóan fontos”, hogy az RMDSZ-t párbeszédre kényszerítsék. „Az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ autonómiatervezete együttesen jelentheti a kiindulópontot az autonómia kivívásához” – szögezte le Tőkés László, aki úgy vélte: a fórum keretében a politikai, egyházi és civil szervezetek együttesen képviselhetnék a nemzet érdekeit. /Kiss Csaba: Erdélyi Máértot akar Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

December 10-re hívják össze a Székely Nemzeti Tanács ülését, azt megelőzően november 26-án megtartják a Széki Székely Tanácsok összejöveteleit – döntött az SZNT állandó bizottsága október 8-án Sepsiszentgyörgyön. Három határozatot és egy nyilatkozatot fogadtak el az SZNT vezetői, ezek a székelyföldi autonómiáért vívott küzdelem megerősítését szolgálják. ,,Az autonómiatörekvések egységes és önálló, határozott képviseletére van szükség” – hangsúlyozta Csapó József, az SZNT elnöke. A Székely Nemzeti Tanács követeli Székelyföld autonóm régió törvény általi újralétesítését mint Románia Európai Unióhoz csatlakozásának egyik meghatározó feltételét, áll határozatukban. Felkérték a helyi önkormányzatokat, tűzzék napirendjükre az autonómia-népszavazások megszervezését, akik ezt megtették, de határozatukat a fellebbviteli bíróság megsemmisítette, azok forduljanak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz. Ebben az SZNT segítséget nyújt, Kincses Előd és Eva Maria Barki ügyvédek vállalták az ingyenes jogi képviseletet. A perek kudarca ellenére Csapó igen fontos lépésnek nevezte a folyamat beindulását, így konkrét bizonyítékuk van, hogy a román hatóságok nem hajlandóak eleget tenni a demokrácia feltételeinek. Az SZNT állandó bizottsága arról is határozott, hogy csatlakoznak a magyarországi jobboldali szervezetekhez a budapesti székhelyű Árpád Médiaközpont létrehozásában, amely lehetőséget teremt az internetes tévé- és rádióadásra. ,,Mihelyt anyagilag és szervezésileg megoldható, megkezdjük az autonómiát támogató aláírások összegyűjtését” – jelezte Csapó. /Farkas Réka: Folytatják az autonómiaharcot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

A képviselőház október 12-én elutasította két RMDSZ-képviselő törvényhozási javaslatát a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. A képviselők többsége – az RMDSZ kivételével – „alkotmányellenesnek” nevezte a tervezetet. Máté András képviselő elmondta: az alsóház közigazgatási bizottsága jelentésében a kezdeményezés elutasítását javasolta arra hivatkozva, hogy a tervezet nincs összhangban az alkotmány előírásaival, célja egy külön állami entitás létrehozása. A tervezet elutasítása ellen az RMDSZ képviselői szavaztak, akik elmondták, nem támogatják ugyan a kezdeményezést, de a közigazgatási bizottság indoklásával sem értenek egyet. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a plénum előtt elmondta, a törvénytervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, a szövetség nem is támogatja azt, mivel „nagyon sok hibát tartalmaz”. Márton kifejtette, az RMDSZ nem ért egyet a közigazgatási bizottság indoklásával sem, miszerint az autonómia etnikai alapon jönne létre. A törvénytervezetet végül 188 képviselő támogatásával elutasították. Az RMDSZ 16 jelen lévő képviselője az elutasítás ellen szavazott, egy törvényhozó tartózkodott. A tervezetet Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke dolgozta ki, és Sógor Csaba, valamint Garda Dezső iktatta a parlamentben. Ez a szöveg immár másodszor bukott meg a parlamentben, első alkalommal azonban érdembeli vita nélkül utasították el. /Másodszor is elutasították az autonómia-tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Október 12-én Székelyföld autonómiájával kapcsolatos képviselőházi vitán a Nagy-Románia Párt nevében felszólaló Lucian Bolcas kifejtette, ezer éve kénytelen a románság eltűrni a magyar betolakodókat. A liberális frakcióvezető, Crin Antonescu nem értett egyet a törvénytervezettel, de védelmébe vette az erdélyi magyarságot, hangsúlyozta, ezer esztendő jelenlét után állítható, hogy jócskán itthon van. Az SZDP nevében Mircea Dusa volt Hargita megyei prefektus szólt, kifejtette, ebben a régióban békésen élnek együtt románok és magyarok, nem hiányzik az autonómia. Hasonlóan érvelt a demokratákat képviselő Kovászna megyei Petre Strachinaru, véleménye szerint nem tesznek jót az együttélésnek az ilyen jellegű kezdeményezések. /Farkas Réka: Visszautasították az autonómiastatútumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Múlt hét végén hatodik alkalommal került sor Baróton az erdővidéki második világháborús öreg katonák és a volt földvári foglyok bajtársi találkozójára. Az eseményen az elhunytak özvegyei és a leszármazottak is nagy számban megjelentek. Szabó Miklós, az SZNT erdővidéki szervezetének elnöke beszédében kifejtette, a székelység nem fog addig nyugodni, míg az önrendelkezést Erdélyben, az emberi jogok és az egyházi egyenlőség bölcsőjének hazájában el nem éri. Barót polgármestere, Nagy István beszédében kijelentette, hogy az elődök példája hitünk és nemzetünk megtartására sarkall. Dr. Szőcs Dániel volt Úz-völgyi katona a hatvan esztendővel ezelőtti csatáról elmondta, hogy most az irattárak kutathatósága egyértelműen bizonyíthatóvá tette, hogy mind a magyar, mind a német vezetőség komoly hibákat követett el, így azok a bajtársak, akik átmentek az orosz csapatokhoz, vagy más megoldást választottak, nem elítélendőek. Bayer Zsolt újságíró kijelentette: ,,Minden kor megszüli a maga hőseit. Vannak, akik hittel és tisztességgel, fegyverrel a kézben harcolnak, meghalnak a hazáért, s tettükkel alkotnak maradandót. Magyarországon, a mostoha anyaországban, de Erdélyben is sok helyen ma megalkuvásban és képmutatásban alkotnak maradandót. Ha valaki rájuk mutat, rásütik a radikalizmus vádját, s elzavarják, még tiszteletbeli elnöknek sem jó” – fogalmazott. Végezetül emlékeiket osztották meg az Úz völgyét, a Don-kanyart megjárt s megannyi csatát megvívott öreg katonák. /(hecser): Bajtársak emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székelység nem mond le az önkormányzathoz való jogáról, annak ellenére, hogy a képviselőház elutasította a Székelyföld autonómiatervezetét. Az SZNT kéri egy olyan jogszabály elfogadását, amely valódi egyenjogúságot biztosító önkormányzati hatáskört ír elő. Csapó József kifejtette: a törvénytervezet képviselőházi elutasítása ellentmond az Európa Tanács 1201-es ajánlásának, amely politikai kötelezettségként szabja meg, hogy a bizonyos térségekben többséget alkotó nemzeti kisebbségeknek különleges státuszt vagy autonóm közintézményeket kell biztosítani. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

A napokban, a szászrégeni zsinatról jövet, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Magyarországon jövő tavasszal választások lesznek, a határon túli magyar szervezetek egységesen kérték a magyar pártokat, hogy hagyják ki őket a választási kampány tematikájából. Tőkés László kifejtette, hogy az össznemzeti érdek az irányadó. Hiába próbálkoztak évek óta a Medgyessy-, majd mind kevésbé a Gyurcsány-kormánynál, új eredményeket elérni vagy legalább a régi eredményeket megtartani a határon túli magyarság támogatása, vagy példának okáért a kettős állampolgárság ügyében, süket fülekre találtak. Amikor kiállnak Marosvásárhelyen, Szabadkán vagy Bécsben a kettős állampolgárság mellett, ezáltal már belpolitikai üggyé válik közvetett vagy közvetlen módon ez a kérdés. Tőkés László visszautasította a Népújság munkatársának a megállapítását, hogy a püspök felvetései a MIÉP és a Jobbik álláspontjához látszanak közelinek. A Magyar Polgári Szövetség zavaros, és egy zavaros állapotú szövetséggel nehéz kapcsolatokat fenntartani, annál is kevésbé, mert összefonódások vannak a szövetség és a tanács között. Szilágyi Zsolt például alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, és ugyanakkor választmányi elnöke a Magyar Polgári Szövetségnek. Inkább a Székely Nemzeti Tanáccsal vannak problémáik, mondta Tőkés László, mert ők másként képzelik el az autonómia ügyében való együttműködést. Lassan már mindenki mindenki ellen hadakozik, ezért szorgalmazza a püspök az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet formájában is testet öltő párbeszédet. Elsősorban Erdélyben kellene párbeszédet folytatni. A püspök helyesnek tartja a Fidesz–RMDSZ közeledést. A Fidesz nem bontja meg az RMDSZ egységét, hanem nagyon jó kapcsolatokat ápolt például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Magyar Polgári Szövetséggel. /Mózes Edith: Tőkés László: Mindenki mindenki ellen hadakozik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

Király András állításai helyenként sértőek, helyenként pedig valótlanságot tartalmaznak, ezért Borbély Zsolt Attila kénytelen reagálni rájuk. Király András szerint ő addig politizált a Reform Tömörülés platformban, amíg érdekei kívánták. Valójában Borbély Zsolt Attila addig tevékenykedett a Reform Tömörülésben, amíg az fel nem oszlatta önmagát. A Reform Tömörülés bármikor paktumot köthetett volna az RMDSZ csúcsvezetésével, és zsíros pozíciók sorát szerezhette volna meg. De megmaradt célkitűzések mellett (belső önrendelkezés, háromszintű autonómia), amelyeket az RMDSZ csak retorikai szinten vállalt fel, azt is csak az utóbbi időben a Nemzeti Tanácsok és a Magyar Polgári Szövetség megalakulásának hatására. Borbély Zsolt Attila visszautasította Sommert Tiborné levelét is, aki kétségbe vonja Tőkés László 1989-es hősiességét és kárhoztatta őt akkori szerepvállalásáért. /Borbély Zsolt Attila: Elvi megfontolások egy gyakorlati vita mentén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./ Előzmény: Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ /Sommert Tiborné, Temesvár: Politizálás a templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

Az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét – áll egyebek között abban a nyilatkozatban, amit Tőkés László püspök ismertetett november 3-án budapesti sajtótájékoztatóján. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint az erdélyi magyarságnak a román uniós integrációval kapcsolatos érdekérvényesítése eléggé felemás. Olyan fontos kérdésekben, mint az egyházi ingatlanok visszaszerzése, a magyar felsőoktatás vagy az autonómia kérdése, a magyar érdekek kárt szenvednek – hangsúlyozta. /Tőkés: az RMDSZ vonja vissza a kisebbségi törvénytervezetét. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./ A sajtótájékoztatón Tőkés László az általa ismertetett nyilatkozatot öt szervezet – az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – fogalmazta meg, akik „nem az RMDSZ ellenében sorakoztak fel, hanem a magyarság érdekében” – hangsúlyozta a püspök. Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a kisebbségi törvénytervezet visszavonásának kérésével kapcsolatban kijelentette, nem látja a logikáját. „Lehet kiskapuzgatni, hogy a kulturális autonómián kívül más autonómia-koncepciónak is helye jusson – de a megoldás, a nagykapu maga – a lényege a törvénynek – éppen ez: minden közösség maga dönti el, hogy a saját kultúrájában mi történjék” – mondta. Markó Attila szerint éppen ezen autonómia-forma révén érhető el, hogy egy közösség választott testülete maga dönthesse el, a saját iskolájában milyen szempontok szerint, mi hogyan szerveződjék. „Nem látok ebben a pillanatban alternatívát a kisebbségi törvényünkre” – tette hozzá Markó Attila. /Gergely Edit: „Lehet kiskapuzni, de a nagy kapu adott”. A kisebbségi törvénytervezet visszavonását kéri az RMDSZ-től Tőkés László. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

November 4-én ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). – A decentralizációs törvénycsomagnak olyannak kell lennie, hogy valóban többletlehetőségeket biztosítson számunkra – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes, az RMDSZ elnöket. Markó a koalíció teljesítményét jónak minősítette, azt viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy míg Európának azt üzenik, minden rendben van, a szenátusban, az egyik koalíciós partner elutasításával, a másik partner sunyításával leszavazzák a kisebbségi törvénytervezetet. Veszélyesnek nevezte, hogy egyre magyarellenesebb hangokat ütnek meg a parlamentben. Ellentmondásosnak tartotta azt a két állásfoglalást, amelyek egyikét a Hargita megyei román civil szervezetek írtak alá, tiltakozva a kisebbségi törvénytervezet ellen, alkotmányellenesnek, veszélyesnek nevezve azt, másikat pedig az EMNT, az MPSZ, az SZNT, a MIT és az Erdélyi Magyar Ifjak fogalmazták meg, e szervezetek pedig ugyanazt hozták fel a kisebbségi törvénytervezet ellen, mint a szélsőségesen nacionalista román szervezetek. Seres Dénes parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a decentralizációs törvénycsomag felemásra sikeredett, „nem tudtunk érvényt szerezni 15 év alatt követeléseinknek”. A tanácskozás végén megválasztották az OÖT alelnökeit, Lokodi Edit, Molnos Lajos, Ladányi László, Vajda Lajos, Bognár Levente, Pop Imre, Ludescher István és Baka Mátyás személyében. /Antalfi Imola: Ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

Szükség van egy brüsszeli magyar lobbi-iroda megindítására, hogy bemutassa a kárpát-medencei magyar jogsérelmeket. Az új civil hivatal várományosa Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, az MPSZ választmányi elnöke. Megfelelő pénzügyi támogatás hiányában egyelőre csak alkalomszerű kiutazásokkal tartható fenn a lobbitevékenység. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, a romániai kisebbségi egyházak püspökeinek brüsszeli látogatása bebizonyította, hogy egy állandó brüsszeli iroda megindítására nagy szükség van. Nemcsak az erdélyi magyarokat sújtja a diszkrimináció, hanem a Vajdaságban és Kárpátalján is hasonló gondokkal küszködnek a magyarok. Az Európai Uniónak is érdeke, hogy a magyar kérdés rendeződjék. A püspökök szóvá tették, hogy a román állam nem semleges az egyházak közötti viszonyban. Köztudott, hogy az ortodox egyház kiemelt támogatást élvez immár 15 éve: nemcsak pénzt, hanem területeket, erdőket, gyárakat, épületeket kap soron kívül. Az egyházfők azt kérték, hogy az Európai Unió intézményei naprakészen ellenőrizzék a vallásfelekezeti szabadság megtartását. Megígérték, hogy naprakész tájékoztatást fognak küldeni a diszkriminációs ügyekről. Hazatértekor a delegáció levelet intézett Hozze Manuel Barroso bizottsági elnökhöz, kérve, hogy tartsák megfigyelés alatt a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását, illetve hogy a Romániáról szóló országjelentésben tegyenek említést az egyházainkat sújtó diszkriminációról. Sajnálatos, hogy az erdélyi magyar külpolitika nem elég erőteljes, állapította meg Szilágyi Zsolt. Számottevő erők, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a történelmi egyházak, a civil szféra az önálló intézményrendszer kiépítésében, a saját vagyon visszaszerzésében látják az erdélyi megmaradást, addig vannak olyan magyar politikusok Erdélyben, akik szerint Románia integrációjának a feltételek nélküli támogatása vezet közelebb a jóléthez. Hibás az RMDSZ feltétel nélküli hozzájárulása Románia integrációjához. Miután az Országgyűlés Gyurcsány Ferenc javaslatára feltétel nélkül elfogadja Románia csatlakozását, miután az RMDSZ feltétel nélkül támogatja Románia EU-integrációját, miután Gyurcsány Ferenc Bukarestben a román politikának, a román külpolitikai érdeknek mindenben kedvére tesz, jön a szenátusi elutasító szavazás a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Még ezt a látszatautonómiát sem hajlandó elfogadni a román koalíciós többség. Ez a kis lépések politikájának a kudarca. /Makkay József: Többségi kormányérdek a magyar széthúzás. Szilágyi Zsolt: elengedhetetlen a brüsszeli magyar lobbytevékenység. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felkéri azokat a helyi tanácsokat, amelyek határoztak a helyi népszavazás kiírásáról a székelyföldi autonómia tárgyában, de az igazságszolgáltatás semmissé nyilvánította döntésüket, tájékoztassák az illetékes SZNT-ket, hogy a végleges megsemmisítő határozatot a Strasbourgi Emberjogi Bíróságra küldhessék – áll Csapó József SZNT-elnök sajtónyilatkozatában. A gyergyóditrói helyi tanács ugyanis már megtette ezt, az emberjogi bizottság pedig iktatta is keresetüket. /G. Á.: Az emberjogi bírósághoz fordul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

A romániai kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet visszavonását, széles körű magyar társadalmi párbeszédet kért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak. Az öt szervezet november 10-én közös nyilatkozatot intézett az RMDSZ vezető beosztású képviselőihez. A tervezet visszavonása mellett érvelve kifejtették, hogy „a közel kétmilliós romániai magyar nemzeti közösség politikai közképviseletét kisajátító RMDSZ román hatalmi segédlettel a magyar és a többi etnikai kisebbségre akarja kényszeríteni kisebbségi törvénytervezetét.” A jogszabály a politikai pluralizmus teljes kiiktatásával, a magyar – és a többi – etnikai közösségek megkérdezése nélkül készült el. Bár a kisebbségi törvénytervezet a kulturális autonómia iránti szándékról tanúskodik, és néhány pozitív kisebbségvédelmi elemet is tartalmaz, – egészében véve a jelenlegi formájában a romániai magyar nemzeti közösség számára elfogadhatatlan. A nyilatkozatban arra kérték az RMDSZ-t, hogy támogassa az EMNT és az SZNT által benyújtott autonómia-törvénykezdeményezéseket. /A kisebbségi törvénytervezet visszavonását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Az RMDSZ nagyon komolyan fontolóra veszi a kormánykoalícióban való további részvételét, ha a kisebbségi törvénytervezetet nem fogadja el a képviselőház, vagy ha törlik belőle a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. Cristian Diaconsescu, az SZDP szóvivője tovább erősítette a kisebbségi törvénytervezet elleni kampányt. Közölte, hogy a tervezet alkotmányellenes intézmények létrehozására nyújt lehetőséget. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak korábban közös nyilatkozatban fordultak az RMDSZ vezető képviselőihez, és a tervezet visszavonását, valamint a különböző autonómiatervezetek kapcsán széles körű párbeszéd beindítását kérték. Ezzel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter kifejtette: párbeszédre mindig szükség van, de ennek az ideje a kisebbségi törvénytervezet esetében lejárt, hiszen most már a politikai küzdelem folyik a tervezet elfogadtatásáért. /Borbély Tamás: Az RMDSZ kiléphet a koalícióból. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

A Szent Mártonhoz kötődő népi ünnepkör elevenítették fel november 11-én, Nyárádszentmártonban a helybéli iskolások. Bernád Ilona a Szent Márton-napi néphagyományokról és hitről beszélt az egybegyűlteknek. November 12-én Fodor Imre és Andrássy Árpád a Székely Nemzeti Tanács marosszéki szervezetének alelnökei Szent Márton Európája tegnap és ma címmel, arról a püspökről beszéltek, aki Pannóniában született rómaiként és végül a mai Franciaországban talált hazát és alapított kolostort. Pál Antal Sándor történész-levéltáros A székely önkormányzat története, valamint a Marosszéki pecsétek, címerek és Marosszék az 1848–1849-es forradalomban című könyveit ismertette. November 13-án, vasárnap a nyárád- szentmártoni unitárius templomban tartottak megemlékező istentiszteletet. Itt jelenthették be, hogy az amerikai egyesült államokbeli testvéregyház újabb pénzajándékot juttatott el Nyárádszentmártonba. Ebből az óvodások és kisiskolások számára bábszínházbérletet vásároltak, az iskolásoknak pedig ösztöndíjat hoznak létre, míg a 70 év fölötti egyháztagoknak egy ideig minden héten egy kenyeret vásárolhatnak, s jutott még az árvízkárosultak támogatására is. Az unitárius parókia udvarán a kisfarsangi vigadalommal elevenítettek fel egy másik hagyományt: hajdanában a mezőgazdasági munka lejártával Szent Márton-naptól Szent Andrásig a falun élők megünnepelték a jó termést, a gazdag vásárt. /Vajda György: Szent Márton ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

A kovásznai Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács meglepetéssel értesült a helyi Iustinian Teculescu Kulturális Egyesület azon törekvéseiről, hogy Teculescu–Csoma névre keresztelnék a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontot. A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács értékeli, hogy a kovásznai románság tisztelettel adózik történelmi nagyjai iránt, de jónak látná, ha a vajnafalvi Avram Iancu-iskolát tisztelnék meg a névváltoztatással, már csak azért is, mert Iustinian Teculescu püspök szülőháza a vajnafalvi iskola szomszédságában állt. /A kovásznai Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács elnöksége /Kovásznai szervezetek tiltakoznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

November 26-án Marosvásárhelyen ülésezett Marosszék Székely Tanácsa (MSZT). Az MSZT egyetért Basescu elnöknek a koszovói helyzet rendezésére Párizsban tett nyilatkozatával, amely szerint meg kell adni a tartománynak a területi autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez ne veszélyeztesse Szerbia területi integritását, jelentette ki Fodor Imre, az MSZT elnöke. Kincses Előd szerint a területi autonómia három úton valósítható meg, a belső jog alapján (pl. Grönland, Korzika, Spanyolország), a külső, avagy nemzetközi jogrend alapján (Dél-Tirol, Aland-szigetek), vagy pedig vegyes módszerrel, azaz a belső szabályok és a nemzetközi jog alapján. Az autonómia- törekvések időszerűségéről Fodor Imre, az autonómiára vonatkozó igénylések jogi helyzetéről és esélyéről Kincses Előd, az önrendelkezés pozitív hatásairól Bod Aladár beszélt. Andrássy Árpád az MSZT teendőit vázolta. Fodor Imre kifejtette, Székelyföld területi autonómiája közel hét évszázados múltra tekint vissza. Székelyföld területe 10.000 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer, amelyből 612 ezer, vagyis 75,6% magyar nemzetiségű és őshonos. Marosszék őslakossága 281 ezer, ebből 168 ezer, azaz 59,8% magyar. Ezért jogosult a területi autonómiára, mert csak így lehet megállítani az etnikai összetétel megváltoztatását, további romlását. Az autonómia nem cél, hanem eszköz. Az az eszköz, amelynek segítségével szülőföldön magyarként megmaradhatnak, gyarapodhatnak, jelentette ki Kincses Előd. A tanácskozáson határozattervezetet fogadtak el a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozására vonatkozó helyi népszavazások további kezdeményezéséről, a Székely Nemzeti Tanács önálló és egységes közképviseletéről. Az MSZT nyilatkozattervezetet fogadott el az autonómia-igénylések egységes megjelenítéséről, a megvalósításban szükséges együttműködésről, valamint az azzal összefüggő tevékenységek támogatásáról. /Mózes Edith: „Az autonómia nem cél, hanem eszköz”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Basescu államfőnek címzett nyílt levelében kérte, hogy az államfő fogadja el, nemzetközi részvétellel induljanak tárgyalások Székelyföld közigazgatási-területi autonóm-eurorégió törvény általi – létrehozásáról. /Nemzetközi tárgyalást kér Csapó Basescutól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

„Politikai túlkapásnak” nevezte Traian Basescu államelnök azt, hogy a Koszovó helyzetének megoldására tett javaslata kapcsán „spekulálnak”. Így reagált az államelnök Csapó Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének hozzá intézett nyílt levelére, amelyben Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet vezetője azt kérte: nemzetközi részvétellel indulhassanak tárgyalások Székelyföld közigazgatási-területi autonóm eurorégió törvény általi létrehozataláról. Csapó a levelében arra kérte az államfőt, tekintse „felelős magatartásnak” azt, hogy a székelyföldi magyarság a közvetlen demokrácia és a parlamentáris demokrácia eszközeit használja a területi autonómiáért folyó harcban. Az SZNT szerint Traian Basescu részvétele Koszovó helyzetének rendezésében előfeltétele a székelység teljes és valós egyenlőségének garantálásához, Székelyföld autonómia-statútumának elfogadásához. Basescu szerint Csapó összekeveri Romániát a Dnyeszteren-Túli Köztársasággal. Kijelentette: másodszor is felkéri Csapót, olvassa el figyelmesen Románia alkotmányát, és az erre vonatkozó romániai törvénykezést. Az államelnök november végi franciaországi látogatása alkalmából tett javaslatot Koszovó helyzetének rendezésére, saját rendfenntartói erőt, saját pénznemet és kétoldalú politikai-gazdasági kapcsolatot kérve. A Magyar Polgári Szövetség vezetőinek nyilatkozatára akkor Adriana Saftoiu elnöki tanácsos úgy válaszolt, hogy a koszovói megoldást nem lehet Romániában alkalmazni. /Basescu elküldte Csapót törvényt böngészni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

„Traian Basescu államelnök nem egyforma mércével mér, be kellene látnia, hogy az autonómia esetében európai elvekről van szó, amelyek minden európai államban érvényesek kell legyenek” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Csapó József Basescu elnök székelyföldi autonómiát illető kijelentéseire reagálva. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arra kérte Traian Basescut, rendezzenek nemzetközi részvétellel megbeszélést az eurorégiónak tekinthető Székelyföld területi autonómiájának törvény általi újraalakításáról. Basescu államfő ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy Románia alkotmánya nem engedi meg az ilyen megoldásokat. Az SZNT elnök azt is elmondta, Romániától csupán vállalt nemzetközi kötelezettségeinek betartását kérik. Csapó illetékes nemzetközi fórumként az Európa Tanácsot, az Európai Parlamentet és az ENSZ Biztonsági Tanácsát jelölte meg. Akárcsak Romániában, Szerbiában sem tartják az autonómiát elfogadható megoldásnak, amikor a magyarokról van szó. /Isán István Csongor: Csapó: Basescu nem egyforma mércével mér. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

December 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes felszólalásában kijelentette: többször is halálosan megfenyegették bocsánatot kér a lányától „hiszen talán először is azért ütötték őt a gazemberek, mert az én lányom”, fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában leszögezte: Románia még mindig az ellentétek országa. Példaként az októberi román–magyar együttes kormányülést említette, amely után négy nappal a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. Markó mérleget készített az egyéves kormányzásról. A pozitívumok közé sorolta, hogy sikerült olyan jogi keretet kidolgozni a visszaszolgáltatás területén, amely példátlan a volt kommunista államokban. Eredménynek számít még több székelyföldi út megjavítása, az árvízkárosultak megsegítése és az egyházaknak juttatott több tízmilliárd lej, új iskolák létrehozása. Az észak-erdélyi autópálya kudarc, mert 2005-ben egy centimétert sem építettek az útból. Nem ment előre a kisebbségi törvénytervezet, késik a felekezeti oktatási törvény kidolgozása. Leszögezte: nem kezelhetik az RMDSZ-t a koalíció függelékeként. Kitért a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzési kezdeményezésére. A kisebbségi törvénytervezet kapcsán Szász Jenő egyre gyakrabban helyezkedik azonos álláspontra Gheorghe Funarral. Ebben a helyzetben a kérdés az, hogy folytatják-e a párbeszédre alapuló, megbékélés politikáját, vagy pedig teret engednek a szélsőséges nacionalistáknak. Toró T. Tibor, az RMDSZ-ben a maradék ellenzéket képviselő törvényhozó bírálta a szövetséget amiatt, hogy csak most terjesztették a parlament elé a kisebbségi törvénytervezetet. Szerinte a tervezet kidolgozásakor az RMDSZ sem az egyházakat, sem a civil szférát nem kezelte partnerként. Márton Árpád cáfolta, hogy ez lenne az első autonómiatörvény, emlékeztetett a kilencvenes évek elején beterjesztett tervezetre, és a Székely Nemzeti Tanács próbálkozásaira. Markó hiányolta, hogy Toró kizárólag belső okokkal próbálja magyarázni a kisebbségi törvénytervezet problémáit, és nem említi a román nacionalizmust. /B. T.: Nem a koalíció függeléke az RMDSZ Markó kategorikus üzenetet intézett Basescuhoz és a Demokrata Párthoz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ „Az elmúlt napokban kétszer ütötték-verték az én ragyogó lányomat, ezt a jóeszű, erős, szabad embert úgy, hogy visszhangzott tőle az ország. Ütötte egyszer két sötétben ólálkodó gazember, aztán rögtön utána ütni kezdte őt egy nekivadult politikus, több, a hírforrások versenyére hivatkozó senkiházi televíziós szerkesztő, és jónéhány, erkölcsöt és jóérzést nem ismerő újságíró. Magyarok is közöttük” – mondta az SZKT ülésén Markó Béla. „Én nem ilyen világért küzdöttem” – szögezte le Markó. Emlékeztetett: amikor az RMDSZ a jelenlegi koalíciót létrehozta, megegyezett az akkor már államelnök Traian Basescuval és a leendő miniszterelnök Calin Popescu Tariceanuval arról, hogy olyan kisebbségi törvényt fogadnak el, amely létrehozza a kulturális autonómia intézményeit. „Ennek az egyezségnek a felrúgása bizonyítja, hogy Románia továbbra is a nagy ellentétek és ellentmondások országa, amely a megbékélési politika, az integráció és a szélsőséges nacionalizmus éles alternatívái között vergődik – fűzte hozzá Markó. – Állóháború zajlik a tisztességes célok, a jogos közösségi követelések és a nacionalizmus, a szószegő politizálás között”. Markó megerősítette: az RMDSZ nem lép ki a koalícióból. „Lépjen ki az, aki az egyezséget megszegi” – fejtette ki. Rendkívül élesen bírálta Markó a romániai magyarság egységének megbontására törekvő csoportokat, főként a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ). Súlyos dolognak minősítette Markó azt, hogy „Szász a magyarság háta mögött Funarral fog kezet”, meg azt is, hogy a Magyar Polgári Párt felhívásban arra buzdítja a románokat, hogy írják alá minél többen az MPP-t támogató listákat, mert a párt bejegyzése esetén „az RMDSZ-nek vége”. Borbély László miniszter felhívta a figyelmet: amiatt, ami az utóbbi hónapokban a kisebbségi törvénnyel történt, megkérdőjeleződhet Románia EU-s tagsága is. A falu- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos anyagot Kerekes Gábor gazdasági alelnök terjesztette elő. A vitában felszólalók egyetértettek abban: Románia a rendszerváltás után elmulasztotta az ország vidékfejlesztési programját kidolgozni. /Bögözi Attila: Elnöki feddések a SZKT-n – kemény hangnemben a „csörtetőkről” és a „szószegőkről”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Puskás Bálint Zoltán elmondta, megalázó volt, hogy a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet leszavazásakor örömujjongás tört ki. Abert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke kifejtette: nem működik a közintézmények vezetőinek cseréje. Konkrétan a művelődési igazgatóságot említette, ugyanis a Kovászna megyének juttatott pénzből /Szekeres Attila: Románia az ellentétek országa (Markó Béla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Nemzetközi felügyelettel történő helyzetrendezést kért Székelyföld autonóm státusához az ENSZ Biztonsági Tanácsától, valamint az ENSZ főtitkárától a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Sepsiszentgyörgyön december 10-én megszavazott küldöttgyűlési állásfoglalás értelmében. Ebben követelte az SZNT, hogy tekintse a világszervezet kiemelt fontosságúnak Székelyföld helyzetének rendezését, illetve felszólította a tanács Románia törvényhozó testületét Székelyföld autonómia statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés elfogadására. A hozzászólók kérték az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének visszavonását és a romániai magyarság érdekeivel ellentétes politizálás megszűntetését. A tanács egyik elfogadott nyilatkozata szerint „Románia addig ne legyen az Európai Unió tagja, amíg Székelyföldnek nincs autonómiája”. Csapó József, az SZNT elnöke tájékoztatójában ismertette, hogy Koszovóban és a Dnyeszteren-túli területen támogatják a területi autonómiát. Szerinte Székelyföld esetében is kívánatosabb lenne az ehhez hasonló megelőző megoldás, mint az utólagos helyzetrendezés. A Kovászna megyei román civil szervezetek, és pártok elnökei szerint Románia alkotmányát súlyosan sérti a Székely Nemzeti Tanácsnak a területi autonómiára vonatkozó követelése. Közzétett állásfoglalásukban felkérték az állami hatóságokat, hogy tegyenek sürgős intézkedéseket az etnikai szeparatizmust támogató kezdeményezések visszaszorítására. /Domokos Péter: Az SZNT megelőzné a konfliktusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ ,,Határozott, egységes képviselettel minden akadályt leküzdhetünk előbb vagy utóbb” – jelentette ki Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A Székely Nemzeti Tanács 96 küldötte volt jelen. Csapó József precedens értékűnek nevezte, hogy az EP idén márciusban jelentésben szorgalmazta a romániai magyar közösség védelmére a szub­szi­diaritás és autonómia (önkormányzatiság) elveit tiszteletben tartó intézkedéseket. Az autonómiastatútum ismételt parlament elé terjesztésére azért volt szükség, mert így tudták bizonyítani az EU előtt, hogy a román parlamentben nincs meg az a demokratikus gondolkodás. A gyergyóditróiak ügye a Strasbourgi Emberjogi Bíróság előtt van, és üzenet értékű, hogy elfogadták, iktatták beadványukat. Szász Jenő egy felmérés adataira hivatkozva állította: az erdélyi magyarság 78 százaléka fontosabbnak tartja a területi és a személyi elvű autonómiát, mint az EU-csatlakozást. ,,Nagy gond, hogy Romániában a magyarság nem akar, nem tud, képtelen közös erőként fellépni Székelyföld területi autonómiája és az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája érdekében” – jelentette ki Gazda József, aki kérte, az SZNT szólítsa fel az RMDSZ-t, vonja vissza a kisebbségi törvényt és szüntesse meg az erdélyi magyarság ellen irányuló politizálást. Az SZNT testülete több határozatot, nyilatkozatot és állásfoglalást fogadott el. Elfogadták, hogy 2006. március 15-én Székelyudvarhelyen székely nagygyűlésen tesznek ismételten hitet az önrendelkezés mellett, és júniusban Gyer­gyóditró lesz a helyszíne egy hasonló tömegtüntetésnek. /Farkas Réka: Sikerek, kudarcok, lehetőségek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Az RMDSZ és az SZNT is december 10-én ülésezett. Két érdekvédelmi csoport kisebb vagy nagyobb tömegháttérrel, de mindenképp a közösség feje felett egymástól teljesen különböző, a valóságtól kellő mértékben elrugaszkodott programmal jelentkezik a szélsőséges nacionalizmust uraló román politikai életben. A román politikai szereplők magyarságfóbiája pártállástól függetlenül létezik. A nacionalista érzelmeket kavaró román politikusok így akarják megőrizni másfél évtizede tartó privilégiumaikat. A DA Szövetség, mely indulásakor progresszív erőnek tűnt, a kormányzás súlya alatt eltorzult, megtorpant. Mintha az RMDSZ is kicsit felhőjáró lenne, mikor kijelenti, nem távozik a koalícióból, menjen az, aki nem tartja be még az írásos egyezségeket. Lát valaki esélyt erre? A Székely Nemzeti Tanács konfliktusmegelőzésként területi autonómiát követelő, a román parlamenthez intézett ilyen irányú felhívása és a nemzetközi fórumok, egyebek közt az ENSZ Biztonsági Tanácsához és főtitkárához, Javier Solanához intézett felkérése dicséretes elképzelés. A két érdekképviselet között mély szakadék és bevallott rivalitás van. Amíg asztalhoz nem ülnek, a közösség jövője bizonytalan marad, figyelmeztetett Simó Erzsébet, a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Külön nem lehet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Székelyföld – számokban címmel jelent meg szociológusok összegzése, melyet a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére készítettek sokszáz székely háztartást, gazdálkodási formákat és a térség társadalmi közérzetét vizsgálva. Székedi Ferenc újságíró a könyvet Csapó Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének figyelmébe ajánlja, hozzátéve, honnan veszi a bátorságot valaki, hogy saját közösségének jelenkori ismerete nélkül bármiféle konstrukciót létrehozzon? A könyv szerint „a térség öndefiniciós folyamata jelenlegi formájában alapvetően nem politikai, hanem egyfajta természetes társadalmi folyamat.” /Székedi Ferenc: Székelyföld – számokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Romániában a kormányszövetség – minden ünnepélyes nyilatkozata és fogadalma ellenére – állandóan megszegi ígéreteit, becsapja koalíciós partnerét, állapította meg Magyari Lajos. Ez történik a kisebbségi törvénytervezettel, melyet elutasított a szenátus, és semmiféle garancia nincs arra, hogy a képviselőház megszavazná. Markó Bélának, az RMDSZ elnökének ki kell mondania: követelik, hogy tartsák tiszteletben azt, amit megígértek. Nem fogják betartani. Románia ma még nem alkalmas semmiféle toleráns demokráciára. Ezért nevezi Magyari ,,hősi”, de meddő próbálkozásnak az SZNT törekvéseit, melynek elnöke, dr. Csapó József előbb Basescu államelnökhöz intézett levelet a székelyföldi autonómia ügyében, s elutasíttatása után most már az ENSZ Biztonsága Tanácsát is kezdte emlegetni. /Magyari Lajos: Helyünk a világban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Alapvetően sikeresnek mondható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak az erdélyi magyar közösségi önrendelkezésért folytatott kétéves küzdelme és munkája – áll abban a Tőkés László EMNT-elnök által aláírt nyilatkozatban, amelyet a szervezet létrehozásának második évfordulója alkalmából szervezett kolozsvári sajtótájékoztatón ismertettek. Az EMNT-nek meghatározó szerepe van abban, hogy „a romániai magyar közképviseletet magának kisajátító RMDSZ kénytelen lett változtatni az autonómia feladására irányuló addigi politikáján”, és hogy a kisebbségi törvénytervezet a román parlament napirendjén szerepel. A Székely Nemzeti Tanácsnak és az EMNT-nek közös erővel sikerült nemzetközi szintre emelniük a romániai magyarság autonómia-törekvéseit. A sajtótájékoztatón Tőkés László bejelentette: jövő év januárjára Egyeztető Autonómia-Kerekasztal összehívását kezdeményezik, különös tekintettel az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének folyamatban lévő parlamenti vitájára. Ezt az erdélyi magyar politikai, polgári és egyházi élet képviselőinek a reprezentatív részvételével és szakértők bevonásával tervezik. Az RMDSZ képviselőit is meghívják erre a tanácskozásra. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint, ha az RMDSZ nem vesz részt ezen a megbeszélésen, akkor azt jelenti, lemondott arról, hogy egészében képviselje a romániai magyarságot. Az EMNT hasonló célból ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet keretében. A Tőkés László püspök által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003. február 1-jén Szatmárnémetiben tartott bővített ülésén kezdeményezte az autonómia-mozgalom beindítását, amely az EMNT 2003 decemberi és az SZNT ugyanazon év októberi megalakulásához vezetett. /B. T.: Autonómia-kerekasztal létrehozását kezdeményezi az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

A Székely Nemzeti Tanács Csapó I. József elnök által jegyzett dokumentuma szerint a Románia csatlakozásáról szóló állásfoglalás ,,bizonyítéka annak, hogy milyen kiemelt jelentőségű az érdekvédelem és az érdekképviselet érvényesítése”. Az SZNT szerint a korábbi jelentésben megfogalmazottak módosítása, melynek nyomán az ,,önkormányzás” helyett a ,,kulturális autonómia” kifejezést fogadták el, ,,Románia miniszterelnöke és a romániai parlament több EP-megfigyelője példátlan lobbitevékenységét” dicséri. ,,Románia miniszterelnök-helyettesének, aki székely születésű és magyar nemzetiségű, az RMDSZ elnökeként kötelessége lett volna a romániai magyarság, a székelység által megfogalmazott autonómiatörekvéseket, tehát az önkormányzásra vonatkozó külügyi bizottsági álláspontot legalábbis olyan határozottsággal védeni, amiképpen a miniszterelnök fellépett annak más fogalommal való helyettesítéséért! Erre sajnos képtelen volt, következésképpen nemzeti közösségünk érdekeinek érvényesítésére is alkalmatlan” – áll a nyilatkozatban. Az SZNT emlékeztetett, hogy a magyar nemzetiségű EP-megfigyelők sem emelték fel szavukat, mint ahogy egyes magyarországi EP-képviselők, ,,akik a romániai Kisebbségi Statútumra vonatkozó törvénytervezet elfogadására vonatkozó határozatot szorgalmazták, figyelmen kívül hagyva annak az erdélyi magyarság kollektív jogai tekintetében semmitmondó tartalmára, végeredményben a közösségi önkormányzás elvének érvényesítése ellen léptek fel”. Az SZNT továbbra is ,,a párt-, hatalmi és csoportérdekektől független közképviseletet” tartja az autonómiatörekvések leghatékonyabb útjának. /(Fer-): Székely Nemzeti Tanács. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

A Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi tanácskozásán felszólaló Szász Jenő egy közvélemény-kutatásról beszélt, amelynek eredménye szerint az erdélyi magyarság számára fontosabb az autonómia, mint az EU-csatlakozás. Kifejtette, hogy békésen, tárgyalásos módon, a kisebbség és többség közötti megállapodáson keresztül akarják elérni az autonómiát. Szász Jenő az autonómia törekvések legnagyobb akadályát az RMDSZ-ben látja. Meggyőződése, hogy az RMDSZ simuló politikája nélkül jóval előbbre tartanának. /Kiss Edit: „Az ember lássa be alázattal, hogy tévedett”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./

Fennállásának második évfordulóján sajtótájékoztatón értékelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács eddigi tevékenységét Kolozsváron az EMNT elnöke és két alelnöke. A sajtótájékoztatót megnyitó Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke emlékeztetett: tizenhat éve robbantotta ki Tőkés László püspök a védelmére siető temesváriakkal a forradalmat. Tőkés László elnök is egy évfordulóra hívta fel a figyelmet: hatvan éve foglalt állást a Magyar Népi Szövetség – „az akkori RMDSZ” – SZKT-ja amellett, hogy Észak-Erdély ne térjen vissza Magyarországhoz. Ahogy nekik nem volt joguk az egész erdélyi magyarság nevében így dönteni, ugyanúgy az RMDSZ-nek sincs joga a mi ügyeinkről dönteni anélkül, hogy megkérdezzen, hiszen a három-négyszázezres tagságot magáénak tudó szervezeten kívül létezik az Erdélyi Magyar és a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács vagy az Erdélyi Magyar Ifjak, s e szervezetek szintén jelentős tömegeket képviselnek, ám nem értenek egyet az RMDSZ politizálásával” hangoztatta Tőkés László. Sikeresnek nevezte az EMNT munkásságát az elnök. Kezdeményezésükre az autonómia ügye újból a figyelem középpontjába került, továbbá az SZNT-vel közösen sikerült nemzetközi szintre emelniük az autonómiatörekvéseket. Az EMNT következő lépésként egyeztető autonómia-kerekasztal összehívását kezdeményezi, az RMDSZ-nek ugyanis nem áll jogában figyelmen kívül hagyni az erdélyi magyar történelmi egyházaknak, a Magyar Civil Szervezetek Országos Szövetségének, a MIT-nek és az EMI-nek a véleményét, akárcsak az EMNT és az SZNT parlament előtt lévő másik két törvénytervezetét. „Ha az RMDSZ erre a megbeszélésre sem jön el, azzal beismeri, hogy nem képviseli az erdélyi magyarság egészét”, jelentette ki Szilágyi Zsolt alelnök. Kiadott nyilatkozatában az EMNT ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását a létrehozandó Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretében, továbbá üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 2006. február 3–5. között rendezendő autonómiakonferenciát. Toró T. Tibor alelnök az elmúlt két év ellenzéki törvényjavaslatait ismertette, rámutatva, hogy az RMDSZ számos elemet átvett ezekből, de sajnos nem eleget, és nem törekedett nemzeti konszenzusra a fő kérdésekben. A sajtótájékoztatón jelen volt a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviseletében Kovács Lehel is, ismertette a BKB küzdelmét a Bolyai újraindításáért, és hírül adta, hogy néhány órával azelőtt leszavazta a román többségű kari tanács a BBTE Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozását. /Bagoly Zsolt: Kétéves az EMNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./