A Nemzeti Liberális Párt Kovászna megyei szervezete párbeszédre hívja az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselőit, hogy megismerje a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos kérés részleteit. – Az RMDSZ Alsó-Háromszéki szervezete is párbeszédre hívta az MPSZ vezetőit, hogy vitassák meg az előválasztások megszervezését. /Érdekli az NLP-t az autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban az államelnök jelöltségével kapcsolatban kifejtette: ő szerezte a legnagyobb tapasztalatot abban, miként kell egyensúlyt teremteni egy szervezeten belül, hogyan kell integráló üzeneteket megfogalmazni a közösség felé. Székelyföld területi autonómiáját a mostaninál sokkal céltudatosabb decentralizációval, a székely megyék régiófejlesztési együttműködésével és a gazdasági fejlesztési régiók mostani határainak a megváltoztatásával kell elindítani, szögezte le Markó. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményezett a területi autonómia érdekében. Markó szerint ezt az alkotmány és a törvény nem teszi lehetővé. /Gazda Árpád: Markó: önámítás a székely népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

A Székely Nemzeti Tanács azt kéri az Európai Parlamenttől, hogy tegye Románia uniós csatlakozásának feltételévé Székelyföld autonómiájának törvényerejű szavatolását. A Székelyföld autonómiájának kivívására létrehozott SZNT elnöke, Csapó József sajtóközleményben kifejtette: a demokratikus jogállamokra jellemző eszközhöz folyamodnak, amikor az EP-t ismét felkérik, hogy tegye Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását Románia Európai Unióhoz csatlakozásának előfeltételévé. Vasile Puscas, EU-főtárgyaló az SZNT elnökének nyilatkozatára éles hangú sajtónyilatkozatban reagált. A román politikus úgy vélte, hogy az SZNT kérése a csatlakozási feltételek ismeretének hiányára vall. Azt hangoztatta, hogy ez a kérés a belpolitikában politikai zsaroláshoz, míg nemzetközi téren izgatáshoz hasonlít, tekintettel arra, hogy Románia közel áll a tárgyalási fejezetek lezárásához. /Pengeváltás Csapó és Puscas között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

 Közleményben válaszolt a négy széki székely tanács elnöke a sajtóban megjelent felhívásra, amelyben az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek felkérik a megyei tanácsot, írja ki az autonómiáról szóló népszavazást. ,,A Sepsiszéki, a Kézdiszéki, az Orbaiszéki, valamint a Miklósvár-Bardocszéki Székely Tanács örömmel vette tudomásul, hogy az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezete felkérte a megyei tanácsot, tűzze napirendre és hozzon döntést a Székelyföld területi autonómiájának létrehozásához elengedhetetlenül szükséges népszavazás kiírásáról” – áll a közleményben. Tulit Attila és Ferencz Csaba SZNT-alelnökök közleményben arról értesítették a két területi RMDSZ-szervezetet, hogy nem vesznek részt a Háromszéki Képviselők Tanácsának mai ülésén. Mint fogalmaznak: ,,a Székely Nemzeti Tanács nem politikai szerveződés, hanem olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése. Mint ilyen nem vesz, nem vehet részt semmilyen (elő)választáson. Ezért képviselőinek sem tiszte az erre vonatkozó politikai egyeztetéseken, megbeszéléseken való részvétel.” /(Dánél): Sürgősen kell cselekedni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett, a Székelyföld területi autonómiája ügyében kiírandó népszavazást – román nyelvű jogi értekezés mellékletében – levélben utasította el Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, az SZNT úgy döntött, hogy írásos kérelemmel fordul minden egyes megyei tanácsoshoz, mivel a tanács egyharmada is kezdeményezheti a népszavazás kiírását. Szász Jenő leszögezte, az MPSZ jelöltjei nem az RMDSZ előválasztásain kívánnak megméretkezni. /Szász Emese: Nem indulnak az RMDSZ előválasztásokon az MPSZ-jelöltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Alkotmányellenességre hivatkozva utasította el a képviselőház közigazgatási bizottsága a romániai nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiáját szabályozó kerettörvényt, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómia statútumát. A két tervezet mellett a bizottság ülésén Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, valamint Szilágyi Zsolt független parlamenti képviselő érvelt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet után ez a második olyan kezdeményezés, amelyet negatívan értékelt a parlament. – A két törvénytervezet a közigazgatási szakbizottság negatív voksa ellenére is a plénum elé kerül, ahol majd érdekes lesz megfigyelni – mondta Toró –, milyen álláspontokra helyezkednek a parlamenti pártok frakciói. Toró közölte: újabb autonómiatervezettel térnek majd vissza a parlament elé, hiszen eltökélt szándékuk, hogy addig nyújtsák be a tervezeteket, amíg meggyőzik a román törvényhozókat az autonómia szükségességéről. /B. T.: Újabb autonómiakudarc. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Nehéz megállapítani, hogy milyen álláspontot is képvisel az RMDSZ a Székely Nemzeti Tanács autonómiával kapcsolatos népszavazási kezdeményezése ügyében. Az RMDSZ háromszéki területi elnökei határozottan kiálltak a kezdeményezés mellett, ugyanakkor az RMDSZ központi vezetősége jelét sem adja a terv elfogadásának. Markó Béla szövetségi elnök egyenesen becsapásnak, önámításnak tartja a kezdeményezést. /Gazda Árpád: Bizonyítási kényszer. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Szept. 8-i összejövetelén a Háromszéki Képviselők Tanácsa határozatban véglegesítette az RMDSZ-előválasztások menetrendjét. Az összejövetelre meghívták az SZNT, illetve a MPSZ képviselőit is. A SZNT közleményben jelentette be, hogy „nem politikai szerveződés, hanem egy olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése”, következésképpen nem vesz részt, nem vehet részt semmilyen előválasztáson. A MPSZ elnöke sem volt jelen, az összejövetelen, viszont ott volt a tömörülés egyik képviselője. Az ülésen egyhangú szavazattal megerősítették a megye két területi RMDSZ-szervezete egyeztető tanácsának javaslatát, hogy állóurnás közvetlen előválasztásokon véglegesítsék Háromszék érdekvédelmi szervezeteinek képviselő-, illetve szenátorjelöltjeit. Németh Csaba, Puskás Bálint szenátorok, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők tartottak beszámolót. /(Flóra Gábor): Alsó-Háromszéken állóurnás közvetlen előválasztás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, Ferencz Csaba és Albert Álmos háromszéki RMDSZ-elnök azzal vádolta Horia Gramát, Kovászna megye prefektusát, hogy túllépi hatáskörét, amikor büntetéssel fenyegeti az autonómiáról szóló népszavazás szervezőit. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a helyi képviselők tanácsának elnöke szintén úgy értékelte, hogy Grama prefektus fenyegetőzései törvénytelenek. /Kovászna megye prefektusát túllépi hatáskörét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

A Hargita és Kovászna megyei széki nemzeti tanácsok a Maros megyei példát követték, ahol a Székely Nemzeti Tanács helyi vezetői nem a megyei tanácshoz, hanem közvetlenül a polgármesterekhez fordultak a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás megszervezése ügyében. A Hargita megyei önkormányzat egyértelműen elutasította az SZNT kérését, a Kovászna megyei pedig csupán politikai állásfoglalást nyilvánított ki. A helyi referendum megszervezésének törvényességéről Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja nyilatkozott: az autonómia kérdéséről országos vagy regionális szinten lehet beszélni. A regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ugyanis nincsenek régiók, az autonómia kérdése azonban megyén túl ívelő eset, azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs rá megfelelő törvény. Az autonómiáról szóló helyi népszavazásoknak nincs meg a megfelelő jogi háttere. Azonban, ha a kezdeményezők által megszervezett helyi népszavazásból kiderül, hogy a lakosság támogatja az autonómia létrejöttét, Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint jelzésszerű lenne mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai téren. A központi hatóság már a népszavazás kiírása előtt meghiúsíthatja ezek létrejöttét, ha azonban sor kerül a referendum megszervezésére, a kiíró polgármesternek vagy helyi tanácsnak van anyagi felelőssége, hiszen közpénzt költ el olyan kezdeményezés támogatására, amelynek nincs törvényes alapja. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint az általuk kezdeményezett népszavazás nem arra keresi a kérdést, hogy kell-e területi autonómia, vagy sem, hanem arról szól, hogy az illető egyén, akit megkérdeznek, akarja-e, hogy létrejöjjön egy új közigazgatási terület. Ez pedig helyi jellegű kezdeményezés, amelynek megszervezése lehetséges. /Köllő Katalin: Helyi referendum az autonómia kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. szept. 17./

Folytatódik a nyílt levelek háborúja az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetői között. A szept. 22-i MPSZ-levél a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette párt parlamenti választásokon való indulását vetíti előre. A dokumentumban szerint a parlamenti választásokon való megmérettetés más módját kell választaniuk, mivel az RMDSZ semmibe vette a tisztességes közös előválasztásokra tett javaslatot. Legutóbb Markó Béla helyett Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetője felhívta az MPSZ tagjait, hogy vegyenek részt az RMDSZ előválasztásain, ezután Nagy Pál, az MPSZ ügyvezető "súlyához méltatlan, semmitmondó, félrevezető szándékúnak" nevezte az RMDSZ legutóbbi nyílt levelét. Az MPSZ-esek az RMDSZ szemére vetik, hogy az előválasztásokon csak azok vehetnek részt, akik eleget tesznek a szervezet által megállapított feltételeknek. Az MPSZ-esek szerint az RMDSZ nyitottsága amiatt is csorbát szenved, hogy "a területi szervezetek többségében nem tartanak urnás előválasztásokat, csak elektoros jelölőgyűléseket, ahol kizárólag az RMDSZ szűk tagsága dönti el a jelöltek kilétét." Szász Jenő, az MPSZ elnöke vallja: a romániai magyarságnak "belső választások" útján kellene meghatároznia, kik legyenek a romániai magyarság jelöltjei. A szervező lehetne egy harmadik fél is, példaként említette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, illetve a Székely Nemzeti Tanácsot. Szász Jenő szerint az RMDSZ tartósítani akarja az "egypártrendszert" a romániai magyarság körében. Markó Béla Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján közölte: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmár Megyei Polgári Körök elnöke idén is az RMDSZ listáin igyekszik képviselői székhez jutni. Pécsin kívül Szondy Zoltán csíkszeredai újságíró is jelentkezett az előválasztásokra. /Borbély Tamás: Körvonalazódik az MPSZ részvétele a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

Időhúzás tapasztalható a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazás vitája dolgában az önkormányzatokban – derült ki Ferencz Csaba országos alelnök sajtótájékoztatóján. A háromszéki megyei tanács RMDSZ-frakciója, bár tárgyalt róla, döntését még nem hozta nyilvánosságra, ahol pedig az SZNT egyenesen a községi és a városi helyhatóságokhoz fordult – Maros megyében –, ott két önkormányzattól már elutasító válasz érkezett. Háromszéken a napokban iktatják a községekben az SZNT hozzájuk intézett kérését helyi népszavazás kiírása dolgában.     /(b. kovács): Időhúzás a népszavazás ügyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

A Hargita megyei tanács szept. 24-i ülésén törölték a megyei közvagyonból a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon ingatlanát, mivel azt a törvény értelmében visszaszolgáltatták a Csíki Magánjavaknak. A Székely Nemzeti Tanács beadványban kérte a megyei önkormányzattól a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás kiírását, Bunta Levente tanácselnök szerint azonban ilyen kezdeményezést nem lehet törvényesen kivitelezni. Strujan Constantin úgy vélte, ha az állampolgárok akarják ezt a referendumot, ennek kiírására lehetőség van. Borbély Ernő szintén nem tartotta alkotmányellenesnek a kezdeményezést. /Kovács Attila: Vita az autonómiáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Szept. 25-én tartotta II. kongresszusát Székelyudvarhelyen a nyolc hónappal ezelőtt alakult Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), melyen 153 küldött vett részt 12 területi, zömmel székelyföldi szervezet megbízásából. A kongresszus elfogadta a polgári szövetség alapszabályzatát, és megválasztotta új vezetőségét. Az MPSZ elnökének újraválasztották Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. A kongresszust elsőként Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke köszöntötte, aki beszédében élesen bírálta az RMDSZ politikáját, amely nem sok eredményt hozott a romániai magyarság számára. Úgy fogalmazott, 10–15 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy 2004-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség illegitim módszerekkel akadályozza meg ellenzékének a részvételét a szabad választásokon. Véleménye szerint az RMDSZ vezetői tévednek, amikor az ellenzéki politikusokban ellenséget látnak. Az RMDSZ igazi ellensége az elutasító magatartás, az, amikor a szövetség vetélytárs nélkül is elveszítheti a választásokat. Kövér a konferencia résztvevőit arra kérte, hogy ne tekintsék az RMDSZ-t politikai ellenfelüknek. Az autonómiában elképzelhetetlen lenne, hogy Székelyudvarhely 120 rendőrének mindössze 10 százaléka legyen magyar, vagy a 80 százalékban magyarok lakta Hargita megyében az állami adminisztrációban dolgozó alkalmazottak 80 százaléka román legyen. Romániában nyílt diszkrimináció folyik a kisebbségekkel szemben, és erre az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmilyen megoldást nem talált. Kövér László szerint az MPSZ nagy érdeme, hogy Erdélyben, az RMDSZ-ben ismét beszélnek az autonómiáról. A magyar politikus kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A Fidesz arra biztatja a magyarországiakat, hogy vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak igennel. Csapó I. József a Székely Nemzeti Tanács elnöke részletesen szólt a székelyföldi prefektusok autonómiaellenes lépéseiről, megfélemlítő körleveleikről. Egyelőre a Backamadaras helyi önkormányzata döntött a népszavazás mellett. Szász Jenő szerint a közös előválasztást az RMDSZ elutasította. A választmány elnöke Szilágyi Zsolt lett, a hat alelnök: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tőkés András, Sántha Imre, Szakács Botond és Orbán Mihály. Nem született döntés a választásokon való részvétel mikéntjéről: valószínűleg az RMDSZ-szel való esetleges megegyezés függvényében erről később dönt a szövetség vezető tanácsa. A kongresszus több állásfoglalást is elfogadott a kettős állampolgárság, az autonómia és a délvidéki magyarüldözés ügyében. /Makkay József: Szabad választásokat követel az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ Szilágyi Zsolt, az MPSZ külügyi kabinetjének vezetője felszólalásában a szabadság megtestesülési formájának nevezte a romániai magyarság autonómiájának ügyét. /(Garzó Ferenc / MTI): MPSZ-kongresszus Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Szárazajtán szept. 26-án a Maniu-gárdisták 1944. szept. 26-i vérengzésére emlékeztek. – Szárazajta története a miénk, azoké, akik itt élünk, és nem azoké, akik kívülről bejönnek, és megpróbálják átforgatni azt – szögezte le Bartalis Szélyes Pál református lelkész. Arra utalt, hogy amikor három hete, szeptember 4-én a szárazajtai volt görög katolikus templom udvarán újratemették a napokkal korábban kihantolt, az 1944. szeptember 4-i csatában elesett néhány román és egy német katonát, a hatóságok valóságos erődemonstrációt tartottak, az emlékezők pedig mindenáron azt bizonygatták: a csatamezőn elesett katonák életéért Szárazajta magyar lakossága felelős. – Szárazajtán riadalmat keltett, hogy terepmotorosok jelent meg a faluban.Később fekete ruhás kommandósok jelentek meg, és igazoltatni kezdték az ünnepségen részt vevők egy részét. 1944. szeptember 26-án néhány helybéli román kezdeményezésére az Észak-Erdélyt végiggyilkoló és -rabló Maniu-gárdák 13 magyart végeztek ki Szárazajtán, közülük kettőt fejszével lefejeztek. Bartalis Szélyes tiszteletes hangsúlyozta: „Úgy kell emlékeznünk a történtekre, ahogyan történtek. Valahányszor emlékezünk, imádkozunk, hogy az Úristen bocsássa meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. De elvárjuk, hogy a mi történelmünket is tiszteljék, és bármilyen nemzetiségűek, mások is bocsánatkéréssel emlékezzenek, hogy a szárazajtaihoz hasonló tragédia soha többé meg ne történhessen.” A szárazajtai megemlékezést megzavaró terepmotorosokra, de főleg a csendőrökre Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor is kitért: „Nem az emlékező és imádkozó emberekre kell vigyázni, nem tőlünk kell félni, mert a veszély nem tőlünk jön.” Puskás a román katonák elestét a magyarok rovására író törekvések kapcsán hozzátette: „A történelmet senki nem tudja átírni, ezért ismételten le kell szögeznünk: a katonák a háborúban a harctéren estek el, nem a mi kezünk által.” Ezt támasztotta alá Márton Árpád RMDSZ-képviselő is, aki levéltári forrásokra alapozott beszédében azt emelte ki, hogy a Maniu-gárdisták ártatlan embereket gyilkoltak meg, és mindazok, akik mostanság „az állami terror enyhébb formáját alkalmazva”, rendőri és csendőri erőket felvonultatva próbálják továbbra is félelemben tartani Szárazajta lakosságát, legitimálni próbálják az akkori tömegmészárlást. Olosz Gergely képviselőjelölt és Benkő Emőke tanár a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezete nevében összefogásra és helytállásra buzdított, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete nevében felszólaló Hoffmann István pedig a Maniu-gárdák hadjáratához hasonlította a délvidéki magyarság ma is tartó zaklatását. Szárazajtán Ajtai Abod Mihály református pap, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egykori igazgatója születésének 300. és a Maniu-gárdák tömeggyilkosságának 60. évfordulójára emlékeztek. Ajtai Abod emlékére márványtáblát avattak a templomban. /D. L.: Megemlékezés hatósági felügyelettel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke bejelentette, hogy Maros megyében több községben az önkormányzati közgyűlések elvetették a Székely Nemzeti Tanács azon kezdeményezését, miszerint közigazgatási egységenként tartsanak népszavazást a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, illetve arról, hogy az illető községhez tartozó falvak óhajtanak-e egy majdan létrehozandó autonóm Székelyföldhöz tartozni. A Marosvásárhely közelében levő Balavásár község helyi tanácsa úgy döntött, hogy jövő év márciusában megszervezik a népszavazást. Azért tolták ki a referendumot jövő tavaszra, mert biztosak benne, hogy a prefektus polgári peres úton megtámadja majd a helyi tanács határozatát, és addig remélik: tisztázódik a helyzet, és megtarthatják a népszavazást. Korábban Ovidiu Natea, Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott, hogy törvénytelennek tekint minden ilyen fajta kezdeményezést. Néhány napja maga Lokodi Edit is alkotmányellenesnek mondotta azt, hogy a városok, községek, tehát az önkormányzatok népszavazást szervezzenek – bármivel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Balavásáron a népszavazás mellett döntöttek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Szept. 28-án, a Kovászna megyei tanács ülésén tárgyaltak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezéséről. Az ülésen ugyanakkor megjelent Ferencz Csaba és Tulit Attila, az SZNT két alelnöke is.  Demeter János tanácselnök az általa és György Ervin RMDSZ-frakcióvezető által jegyzett állásfoglalást olvasta fel. Eszerint ,,a frakció tagjai elkötelezett hívei Székelyföld autonómiájának, ennek érdekében készek meghozni minden olyan döntést, amely Székelyföld ügyét előreviszi, de a mostani törvényes keret nem teszi lehetővé a megyei és a helyi tanácsoknak ilyen jellegű határozat meghozatalát”. Ezért törvénymódosításra van szükség, hogy ,,a helyi ügyekről helyi szinten, a regionális ügyekről regionális szinten döntsenek”. Ezért kérik fel a megye RMDSZ-es képviselőit és szenátorait, hogy ,,mielőbb terjesszenek be módosító indítványt a referendumtörvény megváltoztatása érdekében”. A döntés után az SZNT képviselői kifejtették: a döntés salamoni, a népszavazás kiírásának eddig is tapasztalható elodázásáról van szó. A jelenlegi törvény ugyanis az illető megye közigazgatási határainak módosításáról szóló népszavazás megszervezését a megyei tanács hatáskörébe utalja, ilyen értelemben tehát még törvénymódosításra sincs szükség. /Törvénymódosítást javasolnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

A Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakciója felkéri az RMDSZ parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék a népszavazás kiírását szabályozó törvény módosítását, hiszen a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendum megszervezését. Szept. 28-án tartott gyűlésén a Kovászna megyei tanácsnak meg kellett volna tárgyalnia azt a beadványt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői nyújtottak be. Demeter János tanácselnök kijelentette: az érvényben levő törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint a válasz nem több egyszerű időhúzási taktikánál. /RMDSZ: Módosítani kell a referendum-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kijelentette, hogy a népszavazás megrendezését szabályozó törvényt nem kell módosítani a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírásához, mivel a jelenlegi szabályozás ezt lehetővé teszi. /Az SZNT szerint a népszavazásról szóló törvényt nem kell módosítani. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Okt. 6-án Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parki honvédemlékműnél egy virágszállal és egy gyertyával emlékeztek az aradi vértanúkra. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Tanács és Magyar Polgári Szövetség által szervezett rendezvényen Kónya Ádám mondott beszédet. /(a. l.): Nemzeti gyásznap Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Újabb nyílt levélben fordult a Hargita megyei önkormányzathoz Borsos Géza volt testületi tag, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke. Ezúttal az SZNT által kezdeményezett, a Székelyföld területi autonómiáját célzó referendum kiírásával kapcsolatban a testület ülésén elhangzottakra reflektált, azt állítva, hogy a testület tagjait félrevezették: „Senki nem kérte Hargita Megye Tanácsát arra, hogy a ‘Székelyföld területi autonómiájáról’ írjon ki népszavazást”, a beadvány szerint, arról kellene megkérdezni Hargita megye lakóit, igénylik-e, hogy a parlament sarkalatos törvényt alkosson „Székelyföld Területi Közigazgatási Autonóm Régió létrehozásáról. Ugyanakkor akarja-e, hogy települése e régióhoz tartozzon?". Az aláíró szerint a beadványban javasolt szöveg a következő volt: Akarja-e Székelyföld, mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozását és a község ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását? Borsos Géza sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a testület vita nélkül söpörte le a kérdést a napirendről. /Újabb nyílt levél Hargita Megye Tanácsához. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalója, sajtónyilatkozatban visszautasította azt, hogy Székelyföld területi autonómiája Románia Európai Unióhoz csatlakozásának feltétele legyen. A miniszter nyilatkozata hatásköri túllépést, a Székelyföldön 76%-os többségben lévő őshonos magyar nemzeti önazonosságú közösség jogos követelésének illetéktelen elutasítását, az európai integrációs politika elferdítését jelenti, szögezte le Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Románia 1995. június 22-én az EU-nak benyújtotta csatlakozási kérelmét.  Az EU követelményei a csatlakozni óhajtó országokat illetően az Európai Bizottság Koppenhágában (1993) meghatározott követelményeire alapoznak. Csapó felsorolta a követelményeket, ezek között szerepel a kisebbségek védelmét garantáló intézmények állandósága. Vasile Puscas azon kijelentése, amely szerint a csatlakozási feltételek között nem található egy sem, amely Székelyföld vagy egyéb régió autonómiájára vonatkozna, teljes képtelenség. Csapó visszautasította a főtárgyaló kifejezését: „a Székelyek Nemzeti Területének autonómiája” Az autonómia-követelés Székelyföld régióra vonatkozik. /Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Válasz Vasile Puscas miniszter, Románia EU-főtárgyalójának sajtónyilatkozatára. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 12./

Székedi Ferenc, a lap munkatársa a székelyföldi autonómia ellen írt cikket. A balavásáriak kivételével egyetlen székelyföldi település helyi magyar tanácsa sem szavazott úgy, miszerint ki kellene írni helyi népszavazásra az autonómia kérdését. Vajon a Székely Nemzeti Tanács közleményei a mérvadóak, miszerint a hatalom megfélemlítette a tanácsokat? – tette fel Székedi a kérdést. A székelyföldi települések tanácsosai nem gyávák, csupán józanul gondolkodó emberek. Székedi szerint a Székely Nemzeti Tanácsnak „a félresikerült autonómia-tervezeten alapuló népszavazási kezdeményezése alkalmas lehet a fogalom érzelmi megközelítésére, de alkalmatlan az értelmire.” /Székedi Ferenc: Székelyföldi nyuszikák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Még októberben népszavazást tartanak autonómiaügyben két gyergyószéki településen – határoztak a helyi önkormányzatok. Korábban a marosszéki Balavásár és Gyulakuta hozott hasonló döntést. Gyergyóújfaluban okt. 24-én, Gyergyószárhegyen pedig okt. 31-én kérdezik meg a lakosságot, hogy mint a község lakója ,,akarja-e Székelyföld mint autonóm területi-közigazgatási egység szerves törvény általi létrehozását és a község ezen területi-közigazgatási egységhez tartozását”. Borsos Géza és Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és a Gyer­gyószéki Székely Tanács elnöke által jegyzett közlemény szerint további határozatok várhatók a gyergyói medence többi községében. /(Dánél): Népszavazást írtak ki. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Erdélyben több mint 600 000 székely szavazópolgár akar autonómiát, jelentette ki Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Nyárádszeredában, egy, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló tanácskozáson. Csapó szerint mintegy 613 000 székely szavazópolgár akar autonómiát az identitás és a történelmi Székelyföld etnikai egyensúlyának megmaradása érdekében, ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha a térség lakói teljes körű anyanyelvhasználati jogot kapnak a közigazgatásban, az oktatásban és minden intézményben. A magyaroknak, noha történelmi közösséget alkotnak, semmilyen döntési joguk nincs, mondta Csapó. "Nem rabszolgákként akarunk élni, hanem egyenlő jogokat kívánunk. Az autonómia üzenete közösségünk óhaja, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hanem egyenlőséget és valós jogokat biztosító törvények révén kell megvalósítani. Az autonómia a Székelyföldön többségben lévő közösségünk jogos igénye. Az autonómia mindenki számára jó, a székelyek pedig a térség minden lakójának egyenlőségét akarják", jelentette ki az SZNT elnöke. Úgy vélekedett: az RMDSZ által hirdetett apró lépések politikája nem alkalmas az autonómia megvalósítására. /Csapó: Több mint 600 000 székely akar autonómiát. Nem célravezető az apró lépések politikája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

A Bocskai Szövetség díját kapták idén: a Székely Nemzeti Tanács, Chrudinák Alajos, a Panoráma televíziós műsor szerkesztőségének vezetője, továbbá vitéz lovag Tamás György, a Svédországi Magyarok Egyesületének elnöke, illetve Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. A Székely Nemzeti Tanácsot az erdélyi magyarság, illetve a székelyföldi magyar autonómiatörekvések felvállalásáért tüntették ki. Chrudinák Alajos a közép-, illetve kelet-európai társadalmak demokratizálódási folyamatának kibontakoztatásában, illetve e diktatúrák megbuktatásában játszott szerepéért vehette át a rangos kitüntetést. A kolozsvári születésű, Svédországban élő Tamás Györgyöt a magyarországi és az erdélyi magyar kultúra svédországi és európai népszerűsítésében szerzett érdemei elismeréseképpen tüntette ki a Bocskai Szövetség. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke annak eredményeképpen vehette át a díjat, hogy az általa vezetett intézménynek sikerült elérnie, hogy Magyarországon december 5-ére ügydöntő országos népszavazást írt ki a köztársaság elnöke. /Bocskai-díj a Székely Nemzeti Tanácsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Prefektusként is csak az RMDSZ programjában megfogalmazott autonómiatörekvéseket vállalom fel – szögezte le Dézsi Zoltán, a Hargita megye prefektusi jogkörét várhatóan két hónapig ellátó alprefektus. A Székely Nemzeti Tanács korábban szorgalmazta, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében a helyi tanácsok írjanak ki népszavazást annak a kérdésnek a megválaszolására: a lakosság az adott község, illetőleg megye lakosaként „akarja-e a Székelyföld mint autonóm területi közigazgatási egység sarkalatos törvény általi létrehozását” és az adott megye, illetve község „ezen területi közigazgatási egységhez tartozását”. Dézsi szerint ez a referendum csak a vonatkozó jogszabályok módosítása révén lehetséges; ha pedig mandátuma idején a Hargita megyei önkormányzatok mégis elfogadnának határozatot a népszavazás kiírására, a prefektúra jogászaira bízza azok törvényességének a megvizsgálását. Dézsi Zoltán azért vette át Hargita megye prefektusi hatáskörét, mert a tisztséget 2000 óta betöltő Mircea Dusa a kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben szenátori mandátumért indul. Dézsi Zoltán 1996-tól 2000-ig volt Hargita megye prefektusa. Mandátuma lejártát követően 2000 őszéig a megyei tanács alelnöke volt, majd Hargita megye alprefektusává nevezték ki. /Benkő Levente: Dézsi a jogászokra bízza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./ / Hargita Megye Prefektusi Hivatala a közigazgatási bíróság útján támadja meg, azokat a helyi tanácsi határozatokat, amelyek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazás kiírásáról szólnak. Előzőleg felszólították a gyergyóalfalvi, ditrói, gyergyócsomafalvi és gyergyóújfalvi tanácsokat, hogy sürgősen vonják vissza határozataikat, ezek ezt nem tették meg. /Bírósági úton a népszavazás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Népi Akció (AP) listáin induló, háromszéki szenátor- és képviselőjelöltek az elmúlt hét végén Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor-szobor előtt elültették az MPSZ-t jelképező fenyőfát, majd a városi művelődési házban bemutatkoztak. A kampánygyűlésen rövid időre magánemberként megjelent Németh Zsolt magyarországi politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az MPSZ országos választmányának elnöke is.  A jelenlevőket Ferencz Botond, az orbaiszéki Székely Tanács elnöke köszöntötte. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke idézetgyűjteményt olvasott fel Markó Béla és az RMDSZ autonómiával kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseiről. Kitért azon ígéretekre is, amelyeket az elmúlt négy esztendő alatt az RMDSZ nem teljesített. Szilágyi Zsolt elmondta: ,,1990-ben azt gondoltuk, hogy ugyanazért küzdünk, aztán tizennégy év múlva azt láttuk, hogy vannak szenátoraink, akiknek a faexportengedély fontosabb, mint az autonómia. Aztán év elején azt láttuk, hogy a hat képviselőt, aki felvállalta a Székely Nemzeti Tanács autonómiára vonatkozó tervezetének parlament elé terjesztését – az önök sorsát, a magyar jövőt tulajdonképpen –, az RMDSZ-frakcióban Székelyföldről származó képviselők és szenátorok leszekusozták, lediverzionistázták, és politikai gyengeelméjűeknek nevezték. Most, hat-hét hónap elteltével azt látjuk, hogy a tulipános szövetség kampányjelszava az autonómia. És összefogásról beszélnek, de a testvérháborúról nem. Arról nem beszélnek, hogy az MPSZ támogatóit, aláíróit az RMDSZ az ügyészség és a rendőrség kezére adta (…). A Markó Béla támogatására gyűjtött 268 000 aláírást a Központi Választási Iroda néhány óra alatt elfogadta, a mi 26 000 aláírásunkat pedig az ügyészség és a rendőrség immár hetek óta vizsgálja. A tizennégy év alatt kialakult demokráciáról még annyit, hogy az RMDSZ segítségével nem csak Corneliu Vadim Tudort mossák tisztára, hanem a Központi Választási Irodában az RMDSZ, a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt koalíciója triumfál.” Németh Zsolt diszkriminatívnak nevezete a román választási törvényt.  /Bodor János: A közöny megöli a reményt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

Sepsiszentgyörgyön is fenyőfaültetéssel kezdte kampánygyűlését a Magyar Polgári Szövetség. Bemutatkoztak a Népi Akció színeiben induló MPSZ-es jelöltek. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató a székelyföldi autonómia elmúlt évszázados történelmi állomásairól szólt. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke és képviselőjelöltje nov. 9-ét rendhagyó napnak nevezte, hiszen először történt meg, hogy a magyarság egy nagyon fontos ügyében, a kettős állampolgárság kérdésében az RMDSZ és az MPSZ egységes álláspontot képviselt. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, a szenátori lista vezetője az autonómia lényegéről szólt, Bereczki Kinga képviselőjelölt, a háromszéki lista vezetője az MPSZ programját ismertette. /Farkas Réka: Az autonómiatörekvésekre helyezték a hangsúlyt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

Tőkés László püspök, az EMNT elnöke a Magyar Állandó Értekezlet nov. 12-i ülése kapcsán nyilatkozatot adott ki. A magyar kormány sodródik. Se programja, se stratégiája nincsen a határon túli magyarok dolgában. A kormány mulasztásában cinkos szerepet vállalt az RMDSZ. Markó Béla elnök nem is olyan régen még azt hangoztatta, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia egymással összeférhetetlenek. A Markó-féle pártvezetőség a román kormánnyal együttműködött abban, hogy a kettős állampolgárságot képviselő Magyar Polgári Szövetséget valósággal letörölje a politikai palettáról, az autonómia ügyét hordozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzeti Tanácsot pedig ellehetetlenítse.  /Tőkés László püspök, az EMNT elnöke: ... nemzeti egységre jussanak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 16./