"Aránylag ismert történelmi tény a mintegy hetvenezer romániai német 1945-ben történt oroszországi deportálása, de kevesen tudnak nálunk arról, hogy románok már 1944 végén is hurcoltak el ártatlan embereket, németeket és magyarokat egyaránt. Mi lett a hírhedt földvári láger foglyainak sorsa? Kik voltak a "halál önkénteseiként" emlegetett Maniu-gárda tagjai? Mi történt Szárazajtán, Csíkszentdomokoson és Egeresen? Ezekre a kérdésekre válaszol Boros Ernő Mindennap eljött a halál című könyve, az Otthonom, Szatmár megye sorozat 15. kötete. A Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE Szatmár Megyei Szervezetének gondozásában megjelent kiadvány a szatmárnémeti Europrint Kft. nyomdájában készült. /B. É.: Könyvismertető: "Mindennap eljött a halál". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"Júl. 8. és 14. között Túrterebesen önismereti és ifjúsági vezetőképző tábort tartanak Szatmár megyei református ifjak részére. A táborba negyven fiatal, többnyire IKE-elnökök kaptak meghívást. Júl. 15. és 21. között Pusztadarócon szervez vándortábort a Szatmári Református Egyházmegye és a helyi református közösség. /Anikó: Önismereti tábor Túrterebesen és IKE-vándortábor Pusztadarócon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"A napokban tértek haza székelyföldi turnéjukról a szatmárnémeti Északi Színház színészei - meghívást kaptak a Csíkszeredai Nyár című kulturális rendezvénysorozatra. A társulat tagjaira most egy rövid pihenő vár, augusztus 20-án kezdődik az újabb évad. /C. L.: Visszaérkezett székelyföldi turnéjáról a Harag György Társulat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"Tíz éve halt meg Szatmárnémeti festőművésze, Szejke Vilmos. Székelyföldről érkezett és a partiumi tájakon vert tanyát. Szejke Vilmos képeinek az erdélyi táj volt az ihletője. Szejke Vilmos festészete a magyar tájképfestészet hagyományaira épült, tudatosan vallotta, hogy a nagybányai iskola tájképfestészetünk legkiemelkedőbb korszaka. /Nagy Gyula: Egy tájképfestő barangolásai. Emlékezés Szejke Vilmosra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 11./"

"Bálint-Pataki József /sz. Bonchida, 1953. máj. 8./ édesapja református lelkész. 1976-ban végezte el a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakát. 1976 és 1988 között történelemtanár volt Kolozs megyei általános és középiskolákban. 1988-ban - Magyarországra való áttelepülési szándéka miatt - a Ceausescu-rendszer gyakorlatának megfelelően állásától megfosztották, egy évig munkanélküli volt. Áttelepülését követően 1989 őszén a szegedi József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának munkatársa lett. 1990-ben, az első szabadon választott kormány által a Miniszterelnöki Hivatal keretében létrehozott Határon Túli Magyarok Titkárságán kormányfőtanácsosként a romániai magyarsággal összefüggő kérdésekkel foglalkozott. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 1992-es megalakulása után ezt a tevékenységet folytatta főosztályvezetőként, az I. Területi Főosztály élén. 2002. június másodikán nevezték ki a HTMH elnökének. Bálint-Pataki József, az erdélyi magyarság helyzetére vonatkozó szakmai publikációk mellett két történeti kiadvány közreadója (Kőváry László: Tájképek utazási rajzokban, Kriterion, Bukarest 1984; Kolozsvári emlékírók, Kriterion, Bukarest, 1990). Nős, felesége dr. Bálint-Pataki Klára a fővárosi Szent-István Kórház Központi Laboratóriumának főorvosa. Zsófia lánya egyetemi hallgató a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, Máté gimnáziumi tanuló. Bálibt-Pataki József jól beszél románul, ért angolul. Szakvizsgázott köztisztviselő, eddigi munkáját a HTMH előző vezetése 1999. március 15-én a "Határon túli magyarság szolgálatában" oklevéllel ismerte el. Bálint-Pataki József a Szatmári Friss Újság munkatársának adott interjúban leszögezte: a magyar igazolvány átvételére azért kell olyan sokat várni Budapesten, mert az igénylőknek a fele a fővárosi átvételt jelölte meg kérelmében. A budapesti hivatal vezetősége az elmúlt héten változtatott eddigi munkarendjén, s most már reggel hét órától a hét minden napján az igénylők rendelkezésére állnak. Bálint-Pataki József kinevezése utáni első hivatalos útja Erdélybe, Pusztakamarásra vezetett, ahol a falu Sütő András születésnapját ünnepelte, és ő vihette Medgyessy miniszterelnök köszöntő levelét a Kossuth-díjas írónak. Még ebben a hónapban újra Erdélybe látogat, tervei szerint a bálványosi Nyári Egyetemen vesz részt, egy olyan kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a HTMH valamennyi eddigi elnökét meghívták. A HTMH elnöke a folyamatosságot hangsúlyozza. A határ menti együttműködés és az otthonmaradást biztosító vállalkozások segítésében lát olyan lényeges elmozdulási lehetőséget, amelyet az előző 12 évben elődeinek nem sikerült megvalósítaniuk. Fontos továbbá, hogy ne Budapest mondja meg egy bizonyos határon túli szervezetről, legitim-e avagy sem, hanem az a közeg, amelyikben az illető szervezet tevékenykedik. - Bálint-Pataki József hiszi, hogy a jövőben sem fogja befolyásolni az aktuálpolitika a hivatal működését. Az RMDSZ belső vitáival kapcsolatban megjegyezte: Az RMDSZ legnagyobb értéke, hogy a különböző ideológiák egy ilyen ernyőszervezetben együtt tudtak maradni, és az erdélyi összmagyarság létfontosságú kérdéseiben - a nyilvánvaló véleménykülönbségek ellenére - a különböző szemléletű emberek együtt tudtak dolgozni. Szerinte az RMDSZ erejét ez a sokszínűség adja, és a belső viták sohasem jelentették az egység megkérdőjelezését, és a jövőben sem fogják jelenteni. Nem tartja szerencsésnek azokat a címkézéseket, melynek során egyesek a "radikálisok", mások pedig a "mérsékeltek" minősítést kapták. /Princz Csaba: Bálint-Pataki József, a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalának frissen kinevezett elnöke: Az erdélyi magyarság marad a HTMH legfontosabb partnere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./"

"Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./"

"A német kisebbség képviselője, Wolfgang Wittschtock nem hisz a népszámlálás adatainak, melyek szerint a németek száma Romániában alig húszezer" - adta hírül a Curentul. Madalin Voicu, a cigányság kormánypárti képviselője kijelentette, hogy nem hisz a "hivatalos" 2,2 százalékos részarányban, szerinte a romák lélekszáma meghaladja a 2 milliót. /Miről ír a román sajtó? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./"

"A romániai magyar nyelvű helyi és regionális napilapok vezetői júl. 12-i kolozsvári találkozójukon elhatározták a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének a bejegyzését. Az alapító tagok: az Inform Média Kft. (a nagyváradi Bihari Napló kiadója), a Hargita Népe Lapkiadó (csíkszeredai Hargita Népe), az Impress Kft. (marosvásárhelyi Népújság), a Concord Media Rt. (aradi Nyugati Jelen), a Szabadság Kft. (kolozsvári Szabadság), a Zotmar Press Kft. (szatmárnémeti Szatmári Friss Újság) és a H-Press Kft. (sepsiszentgyörgyi Háromszék). Az egyesület nyitott minden további romániai magyar lapkiadó előtt, amely a véglegesítendő alapszabályzatot elfogadja. Az új szervezet célja a romániai magyar nyelvű írott sajtó kiadói érdekeinek képviselete és védelme. Az egyesület támogat minden olyan kezdeményezést, amely a romániai magyarság érdekeit képviseli, illetve az anyanyelvű sajtó fejlesztésére irányul. /Bejegyzés előtt a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ "

"Az RMDSZ Szatmár megyei vezetői - köztük Ilyés Gyula megyei elnök, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei D. István képviselő, Kabai István megyei ügyvezető elnök, valamint a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői - az elmúlt héten jártak Bogdándon, ahol megbeszélték a magyar közösség problémáit. Sipos András polgármester sérelmezte, hogy Bogdánd két rendőre közül egyik sem tud magyarul. Ilyés Gyula elmondta, a rendőrök jogállásáról szóló törvény előírja, hogy ilyen településeken a magyar nyelvet ismerő rendőrök kell hogy szolgáljanak, ám a törvény szövege és alkalmazása között jelentős különbség van. A megyei elnök elismerte, hogy mindeddig nem foglalkoztak a jogszabály gyakorlati alkalmazásával, de a jövőben megpróbálnak nyomást gyakorolni a rendőrség megyei vezetőire és a prefektúrára. Bogdándon szeretnének egy emlékművet építeni a község világháborús áldozatainak emlékére, valamint próbálják feleleveníteni a község néptánc- és népzenei hagyományait. /Túrós Lóránd: Vidéki körúton az RMDSZ megyei vezetői. Kevés rendőr tud magyarul. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 16./"

"A Szatmári Református Egyházmegye idén Pusztadarócon szervezte meg az IKE-vándortábort. Júl. 15-én érkezett meg a tábor 57 résztvevője. Néptáncoktatás, hímzés, papírmasé és a bogozás is volt. /anikó: IKE-vándortábor Pusztadarócon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./"

"Megjelent a romániai régiók függetlenedéséért harcoló Sabin Gherman folyóirata, Euro Transilvania. Ebben Sabin Gherman a Bukarest által a régióknak igazságtalanul elosztott költségvetési pénzek sorsát tárgyalta. /Prnczcsb: Standokon az Euro Transilvania. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./"

"Szekerestanyán a református templom építését 1956-ban kezdték el, és 1958-ban fejezték be. A templom most befejezett felújítási munkálataiban a gyülekezet több tagja vett részt. A kiadások nagy részét egy holland testvérgyülekezet finanszírozta. A helyi lakosság és a presbitérium templomavató hálaadó istentiszteletet szeretne tartani. /E. Gy.: Szekerestanya: Templomavató ünnepségre készül a református gyülekezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./"

"Muhi Sándor Szatmárnémetiről készített Városismertetője a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületében működő Turisztikai Technikumot látogató diákok számára készült "tankönyv". A régebbi korok nevezetes épületeit, jeles személyiségeit - rajzok, fényképek, rövid, lényegre törő szöveg segítségével -, egyszerűen, bárki számára áttekinthetően mutatja be a könyv. /Baranyai Attila: Városismertető Szatmárnémetiről - mindenkinek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./"

"Áltudósok, úgynevezett "néprajzkutatók" a Jászvároson rendezett kétnapos nemzetközi konferencián igyekeztek ismételten átírni, meghamisítani a moldvai csángók eredetével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos tényeket. Gúzs Imre idézett egy régen őrzött írásos dokumentumot, melyet Istók György írt a klézseiek és a somoskaiak nevében, megköszönve, hogy ott táborozhattak csángó gyermekek. A levél címzése: "Tisztelt Szatmári üsmeretlen testvérekhez". A levélben ez áll, többek között: "Erőssen, szépen köszönjük, hogy nem sajnálták üdeiket nyári szabadságukat feláldozni, s foglalkozni e mük kicsi csömetéinkkel egy számukra üsmeretlen országrész szépségeit megmutatni. Minden szülö nevében köszönöm a kentek szüvességét. Adja az Isten hogy ezek a kicsi palánták nagyot nőve esztendők multával termést hozzanak!" "Az első élmények az első megdöbbenések, hiszen ott idegenben és majdnem ugy beszélnek az emberek mind itthon apikáék s mámikáék. S mondom kenteknek ezek már tudják hová es tartoznak." /Gúzs Imre: Balladák földjének magyarjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./"

"A szatmári római katolikus püspökség felkérésére egy magyarországi szociológus-hallgató csoport végzett felmérést az egyházmegyében. A kutatók a személyes életútról is elbeszélgettek az interjúalanyokkal, érdeklődtek egyházhoz és valláshoz való viszonyukról a különböző életesemények bekövetkeztekor. Az "Önismeretünk számokban" kutatás során több mint 400 beszélgetést folytattak, melyek feldolgozását követően várhatóan 24 szakdolgozat és egy gyorsjelentés készül az év végére, jövőre pedig egy nagyobb zárótanulmányban összegzik az eredményeket. Dr. Tomka Miklós professzor, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológiatanára, a kutatás vezetője sajtótájékoztatón beszámolt a felmérésről és annak részeredményeiről. Dr. Tomka Miklós szerint az erős vallásosság mellett erős nemzeti tudat jellemzi az itt élőket. Románia egészében, ezen belül a szatmári egyházmegyében is a vallásosság erősebb, mint majdnem bárhol Európában. Ez a vallásosság nagyon hagyománycentrikus. A nemzet és vallás egysége a román népességben éppúgy megvan. Ebből következik, hogy az egyháznak felelőssége van a kisebbség minden problémájával kapcsolatban. /Túrós Lóránd: Szociológiai felmérés a szatmári egyházmegyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./"

"Trianontól az egyesült Európáig címmel tartott előadást júl. 21-én Hirip református templomában Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes, melyben a kisebbségi magyarság perspektíváiról vallott elképzeléseit is ismertette. Kónya szerint a csodavárás helyett a cselekvés, a gazdasági aktivitás teremthet a jelenleginél jobb körülményeket. /T. L.: Történelmi előadás és jövőkép. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 22./"

"Júl. 22-én megkezdődött XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusnádfürdőn a polgári kibontakozás Európában témakörben. A rendezvényt Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke, és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A mi Európánk az együttműködő, nem az egymást legyőzni és asszimilálni akaró nemzeti közösségek Európája, állapította meg Toró. Európa polgára állampolgár is, nemzetpolgár is, s egyik kötődése sem jelenthet számára hátrányt. Tőkés László a szabadegyetemet a polgári értékeken alapuló folyamatnak, a román-magyar párbeszéd hiteles állomásának nevezte; nem olyan találkozónak, amely valami ellen jött létre, mint a marosfői vagy a nyárádszentmártoni. A püspök szerint értékválság jellemzi a jelenlegi helyzetet, és válságról beszélt életünk és megmaradásunk tekintetében is, amelyből kiutat csakis a polgári-keresztény értékrend és az autonóm érdekképviselet jelenthet. Vissza kell térni az RMDSZ eredeti állapotához, a tíz évvel ezelőtt megszületett Kolozsvári Nyilatkozat eszmeiségéhez. A meghívottak közül Elek István, a Magyarországon megjelenő Heti Válasz című lap főszerkesztője, Szerető Szabolcs, a budapesti Magyar Nemzet szerkesztője, Ovidiu Banches, a Ziua című napilap szerkesztője, Boros Zoltán, a Román Televízió magyar szerkesztőségének vezetője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője volt jelen. Az erdélyi magyar sajtó függetlenségéről szóló vita délután is folytatódott: Balló Áron (Szabadság), Bakk Miklós (Krónika), Benkő Levente (Háromszék), Boros Zoltán (RTV), Kelemen Attila (Transindex), Lukács Csaba (Magyar Nemzet) és Wagner István (Bihari Napló) részvételével. /Polgári kibontakozás Európában. Megkezdődött a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közélet szereplőinek felül kell vizsgálniuk tevékenységüket. "Remélem, van lehetőség az RMDSZ-en belül a változtatásra. Ha nincs, rákényszerülünk arra, hogy új politikai szerveződésben gondolkodjunk" - jelentette ki. Szalai Annamária képviselő, a Fidesz-Magyar Polgári Párt médiapolitikusa kiemelte: a baloldali újságírók nézete szerint a sajtó akkor szabad, ha baloldali kormányok vannak hatalmon. A közszolgálati médiában "visszaállt a telefonon történő direkt irányítás". A magyar sajtópiacot kiegyensúlyozatlannak ítélte, mondván, a kínálat 90 százaléka balliberális, és csak 10 százaléka polgári. Ugyanezt az arányt emelte ki beszédében Elek István, a Heti Válasz című lapot kiadó alapítvány vezetője. A Krónika szerkesztője, Gazda Árpád a belső korlátok lebontásának szükségességéről beszélt. /Bálványos Nyári Szabadegyetem - nyitás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./"

"Mezőfényen az idei népszámlálás szerint 2003-na élnek. Közülük 1043-an (55,3 százalék) magyarnak, 772-en (40,9 százalék) németnek, 53-an (2,8 százalék) románnak, 14-en (0,7 százalék) svábnak vallották magukat. A falubeliek közül 1816-an (96,4 százalék) magyar, 51-en (2,7 százalék) román, 14-en (0,7 százalék) német anyanyelvűnek vallották magukat. A lakosok vallási felekezet szerinti megoszlása: 1811 római katolikus (96,1 százalék), 37 ortodox (1,9 százalék), 22 református (1,1 százalék), 13 görög katolikus (0,7 százalék). /(boros): Mezőfény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 25./"

"Júl. 26-án a Szatmár Megyei Múzeum könyvtártermében megtartott gyűlésen ismertette a nemzetközi kutatógárda a néhány hete megkezdett terepmunka eredményét, melynek során a Felső-Tisza-vidéki svábok történetét, kultúráját és életét szerették volna megismerni. A kutatócsoportok elindultak a falvakba Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon, ahol hang- és videofelvételeket, fényképeket készítettek. A Tübingeni Történeti Intézet (Németország) támogatásával már 2000 óta kutatják a svábság életét és kultúráját, az idei évben a vallással és a családdal kapcsolatban végeztek különböző felméréseket. A kutatómunka során előkerült egy mérki sváb asszony egy szovjet munkatáborban titokban írt naplója is, melyet a tervek szerint külön kiadványként több nyelven fog megjelentetni a Megyei Múzeum, és valószínűleg meg fog jelenni egy kötet a Szatmár környéki, eddig ismeretlen sváb költők verseiből is. /C. L.: Szatmár Megyei Múzeum: A svábság életéről tanácskoztak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./"

"Júl. 28-án Szatmárnémetiben a Németi református templom fennállásának 200. évfordulója alkalmából szervezetek emlékünnepélyt. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök a gyökerekhez való ragaszkodásra intett, abban a korban, amikor sokan megint gúnyaként vetik le a szülőföldet. Az egyházak világraszóló gondja a gyökerét vesztett száz-és százezrek, milliók sorsa, akik nyakukba veszik a világot. A népszámlálással kapcsolatban megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalom megroppant, a statisztikák mögött áll az öregedés, a munkanélküliség, az iskolahálózat visszaesése áll. Megmaradási köröket kell létrehozni és mindenkit mozgósítani. - Egyetlen esélyünk a fennmaradásra, hogy kollégiumot és templomot építsünk, gyermekeket vállaljunk - zárta igehirdetését a püspök. Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök szerint a mai társadalomban erkölcsi megmaradást csakis a történelmi egyházak adhatnak. Kovács Béla, a Partium Keresztény Egyetem rektora az egyetemen üresen maradt helyeket ajánlotta a fiatalok figyelmébe. /Elek Anikó: A Németi Templom fennállásának 200. évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./"

"Júl. 28-án volt Pusztadaróc Napja. Különféle versenyek, sportvetélkedők zajlottak, felléptek a kaplonyi fúvósok. A színpadon nyolcvan gyermek mutatta be, hogyan tud szavalni, táncolni, énekelni. Fellépett a helyi általános iskola, a szamosdarai teleház, a mezőfényi általános iskola, a mikolai teleház csoportja, valamint a pusztadaróci citerazenekar. /Fodor István: Pusztadaróc Napján: Nyolcvan helybeli gyerek lépett színpadra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./"

"Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen már az első napon olyan hangot ütöttek meg, ami után nem látszott esély a kiegyensúlyozott vitára - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Romániai Magyar Szó júl. 30-i számában megjelent interjújában. Markó hangsúlyozta, fontosnak tartotta és tartja, hogy az RMDSZ-en belül működő csoportosulások véleményét ne csak meghallgassa, hanem arra oda is figyeljen és az övétől eltérő véleményekre mindenképpen reagáljon. Annak kapcsán, hogy a szabadegyetemen Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere felvetette, a következő választásokon az Erdélyi Polgári Egyesület indulhatna az RMDSZ ellenében, Markó leszögezte: "mindent elpuskáznánk, ha engednénk az egyéni gőgnek, hiúságnak, érvényesülési szándékoknak". Markó veszedelmesnek tartja azokat a próbálkozásokat, amelyek a magyarországi politikai szembenállásokat igyekeznek Erdélybe átvinni. Markó az Erdélyben alakuló polgári körökről úgy vélekedett, hogy sokféle civil kezdeményezés létezik, ezek sorába a polgári körök is beleférnek. - Azt viszont veszélyes próbálkozásnak tartom, ha ezeket megpróbáljuk a politikai életben szerephez juttatni - tette hozzá. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Markó Béla véleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"A Belgiumban működő Közép-európai Emberjogvédő Bizottság felhívást intézett mindazokhoz, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek ebben a térségben nemzeti kisebbségi hovatartozásuk miatt, hogy jogsérelmüket pontos adatokkal írásban küldjék el a bizottságnak, az pedig eljuttatja az Európai Parlament által kinevezett három nemzetközi jogi szaktekintélynek. A namuri központú bizottság Pierre Gillet elnök nevében kiadott és a sajtóhoz is eljuttatott felhívása arra buzdítja elsősorban a magyar kisebbséghez tartozókat, hogy nevekkel, címekkel, pontos esetleírással bemutatott helyzetüket mielőbb küldjék el a bizottsághoz, vagy pedig levélben küldjék el a három jogi szaktekintély valamelyikének, akiknek nevét, címét is közli a felhívás. A három nemzetközi jogász Jochen Frowein professzor, a heidelbergi egyetem Max Planck Intézetének tanára, Ulf Bernitz professzor, a stockholmi egyetem tanára és Lord Kingswood brit nemzetközi jogász, az Európai Parlament volt képviselője. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német elnöke még júniusban közölte, őket bízta meg a parlament azzal, hogy készítsenek szeptemberre jelentést, milyen ma is érvényesülő jogsértő hatásai vannak Csehországban és Szlovákiában a II. világháború után kiadott Benes-dekrétumoknak. A bizottság felhívása aláhúzta, hogy az egykori Csehszlovákiában már 1945-ben etnikai tisztogatással próbálkoztak: a német és magyar lakosságot kollektívan bűnössé nyilvánították, bírói végzés nélkül nagyarányú kitoloncolásokhoz és vagyonelkobzáshoz folyamodtak velük szemben. A Közép-európai Emberjogvédő Bizottság rámutatott felhívásában, hogy a szélsőséges nacionalizmus jelenségei joggal aggasztanak sok demokratát Európában. A politikai szélsőség rendszerint az idegenek ellen uszít. Közép-Európában viszont történelmi okok folytán az "idegenek" őseik földjén élnek, a határok változtak körülöttük, nem ők költöztek el. E jelenség két szembeszökő példája a magyar határok mentén élő magyar közösségek és a balkáni térségben szétszóródott albánok. /Eltöröltetnék az emberi jogokat sértő törvényeket. Belgiumi felhívás az elnyomott kisebbségekhez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"Anzik Albert "Sárközújlak története" című monográfiájáról közöl ismertetőt a Honismeret /Budapest/ negyedévenkénti megjelenő folyóiratot. Ebben Dankó Imre elismerőleg írt a monográfiáról. /Sárközújlak története - a Honismeretben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"Tőkés László püspök nyilatkozott a Rákóczi Kollégium építéséről. Rosszul mértük fel az ilyenfajta ügyeknek a támogatottságát, illetve a bekövetkező gazdasági viszonyokat, állapította meg. Idén sikerült komoly előrelépést elérni, köszönhetően az Orbán-kormány révén szerzett különféle támogatásoknak. Összpontosítani fogunk egy-két komoly ügyre, és ezek között van a Rákóczi Kollégium is, jelezte. /T. L.: Tőkés László ígérete szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"

"A napokban jelent meg Elek Imre, Szatmárnémetiben élő tanár szülőfalujáról szóló, 368 oldalas monográfiája /Túrterebes, Solstitiu Kiadó, Szatmárnémeti/. Elek Imre 1950-ben született, elvégezte a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-német szakát. Öt éve a Kölcsey Főgimnázium tanára. Az általa szerkesztett német nyelvtankönyv 5000 példányban jelent meg. Ugocsa vármegye iratai Kárpátalján vannak, Nagyszőlősön és Beregszászon. Ezekhez ma egy romániai kutató nem tud hozzáférni, pedig rengeteg új adat kerülne a felszínre a megye egyes településeiről. A szerző 220 helynevet gyűjtött össze. Támogatást nem kapott, ezért saját költségén jelentette meg a könyvet. /Fodor István: Monográfia, saját költségen. Megjelent Elek Imre Túrterebesről szóló könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"

"Napvilágot látott Bura László és Póti István szerkesztésében Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése című monográfia. Az Identitas Alapítvány vállalta a könyv kiadását. Bura munkatársai voltak Erdei Líviusz és Kis Imola történészek, Muhi Sándor képzőművész, valamint Bara Csaba, Bara István és Tóth Géza építészek. /Elek György: Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"

"Nagyváradon július 31-én Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspököt a város díszpolgárává avatták. Az ünnepi tanácsülésen Petru Filip polgármester mondta el Tempfli József laudációját, köszöntötte Nagyvárad 81. római katolikus püspökét. A ceremónián mások mellett részt vett Cseh Áron kolozsvári magyar konzul is. Tempfli József a díszpolgári oklevél átvétele után egyebek között a következőket mondta: II. János Pál pápának a püspökök II. szinódusán tett kijelentését vette vezérlőelvének. Ahhoz, hogy a harmadik évezred kezdetén új világot építsünk, le kell döntenünk a nemzeti, kulturális, vallási, pozícióbeli korlátokat, falakat. /(bor): Tempfli József Nagyvárad díszpolgára! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./"

"Négynyelvű - román, magyar, angol, német - városbemutató képes kalauz jelenik meg rövidesen Nagykárolyról. A kiadványban olvasható szöveget Nagy László nyugdíjas földrajztanár, a fotókat Murvai György készítette. /(boros): Nagykároly: Négynyelvű városbemutató készül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 3./"

"Piskolton ökumenikus istentisztelettel kezdődött a községnap, ezután a kaplonyi fúvósokkal felvonultak a helyi iskola tanulóiból álló mazsorettekkel., majd a színpadon játszottak népszerű slágereket. Felléptek a piskolti és a nagykárolyi iskolások mellett, a nagykárolyi Karma együttes, a piskolti tánciskola, a Magic Dance, a Fair Play és a nagykárolyi Kastélylakók tagjai. Sportrendezvények, ügyességi versenyek követték egymást. /Elek György: Aranykalász-ünnepség és községnap Piskolton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./"