Kölcsey Ferenc sződemeteri szülőházáról eltűnt az a kétnyelvű emléktábla, amelyet a román és magyar művelődési minisztérium, valamint a Kölcsey Társaság közösen helyezett el aug. 8-án, a költő születésének 200. évfordulóján. /Eltűnt a Kölcsey-emléktábla. = Szatmári Friss Újság, szept. 13./

Nagyváradon megnyílt a református egyház Sulyok István Katekhetikai Tanárképző Főiskolája, ahol leendő hittanárokat, diakónusokat, kántorokat képeznek. Kéthetenként, szombaton lesznek az előadások. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

Szatmárnémeti templomaiban külön szentmisén emlékeznek meg a mártírhalált halt Scheffler János püspökről, aki 1952. dec. 6-án halt meg a jilavai börtönben. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

A Népszabadság évi előfizetési díja Romániában 5792 lej, a Nemzeti Sporté 4018 lej. Romániában 43 magyarországi - ugyanakkor 189 kínai - újság fizethető elő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./

Az áremelés miatt 22-24 ezerről 14700-ra csökkent a Szatmári Friss Újság példányszáma.

Az Oktatási Minisztérium, a Vallásügyi Államtitkárság és a felekezetek képviselői tanácskozásukon elemezték a vallási nevelés bevezetését. Az 1990/1991-es tanévtől kezdve az erkölcsi-vallási nevelés az elemiben és a gimnáziumban heti egy órában tartható minden vallásfelekezet esetében. A vallásfelekezetek benyújtják az erkölcsi-vallási nevelés tantervét és kidolgozzák a tanterveket. A minisztérium az 1991/1992-es tanévtől biztosítják a pedagógiai profilú teológiai fakultások létesítését a felekezetek egyetemi fokú intézményeiben. /Közlemény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./

Az RMDSZ Országos Elnöksége munkaülést tartott ápr. 6-án Kolozsváron. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Az RMDSZ kiadott nyilatkozatában elítélte a fasiszta színezetű ultranacionalizmus tobzódását, a Román Nemzeti Egységpárt magyarellenes nyilatkozatát /Adevarul de Cluj, márc. 26./. Ez utóbbinak azért van különös jelentősége, mert egy parlamenti képviselettel rendelkező párt hivatalos állásfoglalását tükrözi. A Román Nemzeti Egységpárt nyilatkozata szerint a magyarságot meg kell fosztani még azoktól a jogoktól is, amelyekkel rendelkezik. Demokráciaellenes az a követelésük, hogy minden nemzetiségnek egyetlen képviselője legyen a parlamentben. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ nyilatkozatát Ioan Al. Crisan pártelnök aláírásával közölték. A nyilatkozat szerint a Román Nemzeti Egységpártnak sok románban sikerült tudatosítani a magyar irredentizmus veszélyét, amely Erdély elszakítását célozza. Ezt az RMDSZ közreműködésével valósítják meg. Az RNEP szerint olyan alkotmányt kell kidolgozni, amely a románok számára készül és nem arra, hogy kielégítse a magyar kisebbség előjogokra vonatkozó kéréseit. Teremtsenek lehetőséget arra, hogy visszatérhessenek a Kovászna és Hargita megyéből elűzött románok. Szüntessék meg az iskolai szeparatizmust, amelyet a magyar kisebbség vezetett be és büntessék meg azokat, akik támogatták ezt a szeparatizmust. Mindazokat büntessék meg, akik vétkesek egyes helységek, utcák, intézmények nevének románról magyarra változtatásában, valamint a kétnyelvű feliratok megjelenéséért. A magyar kisebbségtől meg kell vonni előjogaikat. Ezentúl minden kisebbségnek egy képviselője legyen a parlamentben. /Szemelvények a Román Nemzeti Egységpártnak a nemzeti kérdés megoldására tett nyilatkozatából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

Országos baptista ifjúsági találkozót rendezett Szatmárnémetiben a Romániai Magyar Baptista Ifjúsági Szervezet. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

Szatmárnémetiben Hajnal akar lenni címmel nemzetközi népdalversenyt rendeztek. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./

Szatmárnémetiben az ősszel református gimnázium indul. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún.. 20./

"Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke leszögezte, hogy a platformosodás elkerülhetetlen volt. Az RMDSZ-nek meg kell mutatnia, hogy a román társadalomban meglevő pozitív erőkkel összefogva kíván részt venni az új Románia fölépítésében. Szőcs Gézát komolyan foglalkoztatja a gondolat, hogy lemond tisztségéről és a jövőben csak a kultúrával kíván foglalkozni. A kulturális önszerveződéssel szeretne foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy miképpen vélekedik András Imre képviselő ügyéről, akitől a határon elvették a Hivatalos Közlöny számait, Szőcs Géza leszögezte: "Ceausescu rendőrállama kétségtelen, hogy tovább él ebben a mi törékeny demokráciánkban." Elgondolkoztató, hogy használható-e a demokrácia kifejezés, ha ilyen dolgok előfordulnak. És ha előfordul ez egy képviselővel, mire számíthat egy egyszerű állampolgár, akit nem véd a mentelmi jog, a nyilvánosság. /Budaházi Emese: A telefonvonal túlsó végén: Szőcs Géza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./"

Ady Endre emlékünnepség, érmindszenti zarándoklat /nov. 20-21/. Nov. 20-án Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban kezdődött az ünnepség, ökumenikus istentisztelettel, beszédet mondott - többek között - Tőkés László püspök és Reizer Pál szatmári katolikus püspök. Érdmindszenten folytatódott az emlékezés, koszorút helyezett el Katona Tamás államtitkár, a magyar kormány nevében, Zalatnay István a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá az RMDSZ, az EMKE, a MADISZ képviselői. Tőkés László beszédében arról szólt, hogy az egyházak hordozzák a legnagyobb felelősséget a magyar ifjúságért. A nemzeti egyetemességet hiányolta a magyar ifjúságban. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24, nov. 25./

A Szatmári Friss Újság júl. 20-ától számítógépes szedéssel, nyolc oldalon jelenik meg. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./ A napilap 11-12 ezer /pénteken 18-19 ezer/ példányban jelenik meg, 8500 előfizetőjük van. A lapot a Zotmar Press Kft adja ki. A szerkesztőség összlétszáma a kisegítőkkel együtt 23 fő. Főszerkesztő: Veres István, helyettese: Kiss Ferenc.

A 269/1994-es kormányhatározat értelmében újra bevezették a kiutazó turistáknál levő ékszerek felleltározását. Visszatéréskor csupán a vámnál felírt ékszerekkel léphető át a határ. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 13./

Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta se Nord-Vest. Különös, hogy a Szatmári Friss Újság nem írt az esetről, csak a rendőrségi hírt közölte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

"Szatmárnémetiben 15 évi börtönre ítélték Jáger János-Györgyöt édesanyja meggyilkolásáért. A férfi tagadja a vádat, ügyéről "Holtában is gyűlölöm anyámat" címmel Báthory Éva írt a napokban a Szatmári Friss Újságban. Az elítélt így nyilatkozott: "Ha valami csoda folytán feltámadna az anyám, ismét megölném. Azért a sok verésért, amit négy és fél hónap alatt a rendőrség pincéjében elszenvedtem. A rengeteg veréstől olyan állapotba jutottam, hogy Krisztus keresztrefeszítését is beismertem volna. Rúdra kötöztek, úgy ütöttek gumibottal. Így keletkezett a beismerő vallomás. Azt sem tudtam, mit írok alá." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ "

"Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága."

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

Drasztikus áremelést jelentettek be, júl. 2-tól a kenyér 52 %-kal /250 lejről 380-ra/, a villanyáram és a távfűtés 58 %-kal, az üzemanyag 32 %-kal /a benzin literje 750 helyett 990 lej, a gázolaj 500-ról 680 lejre/ emelkedik, hasonlóan jelentősen drágul a tűzifa, a szén és a palackozott butángáz ára. A lakosság jövedelem-kiegészítést kap. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./ Bejelentették, hogy a kabinet 100 %-osan kompenzálja a kenyér, a tüzelő és a villamos ára drágulásából adódó lakossági többletkiadásokat. /Népszabadság, júl. 2./

Hetven éve, 1926 júliusában hívta össze először Kemény János romániai magyar írótársait marosvécsi kastélyába, akik elhatározták, hogy Helikon néven írói munkacsoportot hoznak létre. Az alakuláskor Kemény János 28 írónak küldött meghívót, 1944 őszén, a szabad írói parlament megszűnésekor 55-en vallották magukat a társaság tagjainak. A Helikon a két világháború között a legjelentősebb magyar irodalmi csoportosulás volt Erdélyben. A Helikon tagjai közül már csak Egyesült Államokba emigrált Wass Albert regényíró él. Fiatal kora miatt nem lehetett ott az alapítók között, de később megbecsült tagja volt az Erdélyi Helikonnak. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./

A Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációja három rendtartománya van, a romániai, a szlovákiai és a magyarországi. Szép hagyomány, hogy fogadalomtételük ötven, illetve hatvanéves jubileumán ünnepélyesen megújítják azt. Idén Esztergomban, júl. 20-án lesz ez az ünnepség. Az erdélyi rendtartomány hét tagja ünnepel, közülük öten utaznak Esztergomba, kettejük egészségi állapota ezt nem teszi lehetővé. A személyi jubileum alkalmas arra, hogy felidézzük, írja a lap: a Szatmári Irgalmas Nővérek Kongregációja felbecsülhetetlen szolgálatot tett a nemzetiségi oktatásügy magas szintű kibontakoztatásáért. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./

Az amerikai kongresszus úgy döntött, hogy állandó jelleggel megadja Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök sietett kijelenteni: elégtétel számára, hogy az általa vezetett kormány időszakában sikerült ez a teljesítmény. Gheorghe Funar a tőle megszokott módon nyilatkozott: ez a román diplomácia, a vezető kormánypárt-RNEP-képviselőkből álló kormány, valamint az amerikai román közösségek sikeréről tanúskodik. /Krilek Sándor: Egy döntés - sokféle értékelés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./

"Aug. 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Reizer Pál szatmári megyéspüspök Szatmárnémetiben, a székesegyházban szentbeszédében Szent István király jelentőségét méltatta: hazát teremtett itt, a Kárpát-medencében, "mi itthon vagyunk". Szent István az itt talált népeket nem bántotta, hanem egyenlő jogot biztosított mindenkinek. Hangsúlyozta: "kereszténység nélkül nincs ezeréves ország, nincs megmaradás, nincs jövő." / Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./"

Harmadik éve rendezik meg nyaranta Szokond faluban, a római katolikus plébánián a Caritas anyagi támogatásával a lelkigyakorlatos tábort általános iskolásoknak. A szatmári egyházmegyéből érkeznek a fiatalok. Szokond svábok lakta falu volt, a svábok nagyobb része kivándorolt. Hívek hiányában megüresedett a plébánia épülete is, Hársfalvi Ottó szakaszi plébános látja el a szokondi hívek gondozását. A plébánia épületét felújították, hatvan gyermeket tudnak fogadni. Hetente jön egy-egy újabb csoport. A plébánia mellett most épül egy negyvenágyas lelkigyakorlatos ház, szeptemberre készül el, a Szent Ignác nevet kapja. Az itt tevékenykedő Jézus Szíve Népleányai nővérek családi hétvégéket fognak szervezni papok, orvosok, hitoktatók közreműködésével. /Budaházi Emese: Lelkigyakorlatos ház Szokondon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

"Hisz abban, hogy "ebben a városban a színházteremtésnek helye van; ennek jegyében történik az, hogy ebben az évadban tíz fiatal művészt szerződtetünk - egy rendezőt és kilenc színészt". Műsortervükben a klasszikus értékeknek akarnak helyet adni. /Ágopcsa Marianna: Klasszikus évad, tíz fiatal művésszel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ "

Szatmárnémetiben a székesegyház tornyai alatt álló Szent István szobrot bemocskolták, meggyalázták. /Szűcs Ferenc: Valakiknek a templom sem szent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./

A Szatmári Friss Újság 1997-es Évkönyvében 15 oldalon át csak vicceket találhatók. A színvonalas évkönyv a megye településeinek háromnyelvű névtárától a grafológiáig sok érdekességet kínál. Az évkönyvet Debreczeni Éva, a lap egyik munkatársa a szerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

"Tempfli József nagyváradi katolikus püspök ápr. 3-án megáldotta a Tasnádon létrehozott Dürnstein Egészségügyi Központot. Az új Caritas létesítmény nevében szereplő osztrák helységnév jelzi, hogy ez a kis település hozzájárulása tette lehetővé, hogy létrejöjjön ez az új központ, ahol magánpatika van, mentőautó, szakorvosi rendelő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./"

"Ápr. 2-án a Magyar Televízióban sugárzott Tanúságtevők című filmben olyan személyiségek szólaltak meg, akik dr. Scheffler János /1887-1952/ szatmári püspök tanítványai voltak, köztük Reizer János szatmári püspök és dr. Bura László, a megindított boldoggáavatási per történész szakértője. A mártír püspök Kálmánd faluból indult el, a szülőfalu mély hite is sokat adott neki. Scheffler János koncepciós per áldozata lett, a börtönben halt meg, elutasította, hogy a rendszer által szorgalmazott pápa nélküli katolikus egyház feje legyen. /Máriás József: Tanúságtevők dr. Scheffler János mártír püspökről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./"

"Szatmárnémetiben állt Kiss Gedeonnak, a szatmáriak által a madarak barátjának nevezett tudósnak a szobra. A szobor már régen nincs meg, a helyére egy kisebb méretű térplasztika került, ezt 1996 telén ledöntötték. A két részből álló, kőből készült alkotás azóta is a földön hever, ahogy az újságban közölt fénykép mutatta. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./"