"Újabban hétfői kiadása is van a Szatmári Friss Újságnak, amely majdnem annyi példányszámban jelenik meg, mint a három román nyelvű helyi nap összesen, tájékoztatott Veres István főszerkesztő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./"

"Megjelent a Tasnádi Újság /az RMDSZ havilapja/ második száma. A kiadvány folytatja az első számban megkezdett helytörténeti sorozatot, Bíró Lajos után Keresztesi Sámuel iparművész munkásságát mutatja be. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./."

"Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Másfél év óta egyetlen kötettel sem gyarapodott Pusztadaróc könyvtára. A 6650 kötet több mint fele román nyelvű, kevés a magyar nyelvű meséskönyv. Főleg a régi klasszikus regényeket keresik, tájékoztatott Őry Éva könyvtárosnő. A könyvtár a kultúrház épületének egyik szobájában kapott helyet. A mennyezet egy helyen leszakadt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./"

"Tasnádon márciustól megjelenik a Tasnádi Újság, áprilistól pedig Érmihályfalván lát napvilágot egy új helyi lap, az Érmihályfalvi Figyelő, alcíme: független közéleti lap, az Érmellék Társaság támogatásával a székelyhídi Ritmic Kft. adja ki. Ezzel Érmihályfalván s múlt század végén megjelent Érmelléki Közlöny hagyományait élesztik újjá. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./"

"Szatmárnémetiben 40 évvel ezelőtt kapta a fiúlíceum a Kölcsey Ferenc Líceum nevet, melyet a később a diktatúrában megváltoztattak. 1989 után ismét felvette az iskola Kölcsey nevét. Erre emlékeztek meg ünnepségsorozattal, melynek fénypontja máj. 31-én lesz, ekkorra meghívták az iskola egykori jeles diákjai, nyugalmazott tanárai és a testvériskolák képviselői is. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./"

"A Szatmári Friss Újság szerkesztősége 1989 óta változatlan formában működött. Most kidolgozták a szerkesztőség statútumát, majd titkos szavazással megválasztották a szerkesztőbizottságot, melynek tagjai: Baranyai Attila, Debreczeni Éva, Máriás József, Stahl István és Veres István. Máj. 19-én megválasztották a főszerkesztőt, Veres István személyében, majd a helyettesét, aki Máriás József lett. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 28./"

"1957-ben ünnepelték Szatmárnémetiben a gimnáziumi oktatás 400 éves évfordulóját. Pontos dátum nincs, írta emlékezésében Balogh Géza tanár, de az 1594-es matolcsi zsinat jegyzőkönyve főiskolaként említette a debrecenivel együtt a szatmárit is. Szatmárnémeti városi tanácsának 1607-ből fennmaradt jegyzőkönyve arról tette említést, hogy az iskola diákjainak "régi szokása" szerint, ami szintén arra utal, hogy ott már iskola működött. Egy 1610-ből származó dokumentum szerint az iskolának "emlékezetet meghaladó időtől fogva saját tanítói és tanuló deákjai voltak". Sok adatot olvashatunk a 440 éves Kölcsey Ferenc Elméleti Líceumról. /Balogh Géza: 440 éves az ősi Alma Mater. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 30./"

"Öt évvel ezelőtt indult Nagykárolyban a Római Katolikus Teológiai Líceum, amely egyben folytatója az 1723-ban alapított régi piarista líceumban. Poszet Veronika igazgató elmondta, hogy nincs saját épületük, a Iulius Maniu Iskolaközpontban engedték meg működésüket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 30./"

"Értkörtvélyesen három éve kezdtek el a római katolikus magyar hívek templomot építeni, amely most elkészült, jún. 6-án szenteli föl Reiter Pál szatmári püspök. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 30./"

"Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban ünnepelték az oktatás négyszáznegyven éves évfordulóját és azt, hogy az iskola negyven éve vette fel mai nevét. Dr. Székely József igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula alpolgármester mondott beszédet. Leleplezték az udvaron elhelyezett emléktáblát, amely az egykori tanároknak és diákoknak állított emléket. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2./"

"Anzik Albert nyugdíjas tanár régóta foglalkozik Sárközújlak múltjával. 1976-ban románul írta meg a község monográfiáját, fokozati vizsgamunkaként, munkája 1980-ban megjelent. Anzik Albert tovább folytatta kutató tevékenységét, járt a levéltárakban is. Az 1560-as évektől minden urbáriumot átnézett. Sárközújlak és környéke egyházi levéltári iratait is megtalálta Nagybányán, egy templom padlásán. Sárközújlak monográfiáját magyarul szeretné kiadni. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 3./"

"A helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenése napjától, máj. 29-től hatályba lépett. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere a vele készült interjúban a törvény alkalmazásáról számolt el. A városban a magyar lakosság aránya 41 százalék. Arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e valamilyen akadály Szatmárnémetiben, a törvény érvényesítése során, Ilyés Gyula alpolgármester elmondta, hogy "inkább kommentárokra számíthatunk nem annyira pártnyilatkozatok, mint inkább újságcikkek formájában." A két, vagy többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatban elmondta, hogy "egyszerű a megoldás: meg kell rendelni a táblákat. A lényeg az, hogy mindez törvényes tisztázást nyert". Ilyés Gyula elmondta végül, hogy a helyi közigazgatási törvény előírásainak érvényesítése a polgármestereknek, mint a végrehajtó apparátusnak a szerepkörébe tartozik. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Reizer Pál szatmárnémeti püspök jún. 14-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban pappá szentelte Fromhercz Attila Mihály nagybányai illetőségű, Győrben végzett teológust, és diakónussá Tzier Ernő mezőteremi születésű gyulafehérvári teológust. Reizer Pál püspöki működése alatt immár a 11. lelkészt fogadhatott be a papi rendbe. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./"

"Az 1970-es árvízhez hasonló volt az a pusztítás Szilágy megyében, amit a felhőszakadás okozott. Szilágyballán és Szilágybaksán 75 családi házat és a gazdasági épületeket öntött el a hirtelen jött árvíz, a katonák Sarmaságon mentettek ki embereket és jószágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Az esőzések miatt a Berettyó kilépett medréből és az árvíz Berettyószéplak környékén 12 halálos áldozatot követelt, húszan megsebesültek. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./"

"Jakabffy Elemér hagyatékából közöl néhány levelet a lap. Jakabffy hívő, vallásos ember volt. Balogh Artúr jogtudósnak 1950-ben írt levelében írta, hogy minden feljegyzése, okmánya, könyve Zaguzséron maradt. 1949. márc. 2-án hajnalban felriasztották, háromnegyed órát kaptak csomagolásra, és elvitték őket. Semmit sem tudott magával vinni. 1949-ben hurcolták kényszerlakhelyre a földbirtokosokat, a "megbízhatatlanokat". /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 20./ Jakabffy Elemér /Lugos, 1881. máj. 17. - Szatmárnémeti, 1963. máj. 19./"

"Wass Albert a Helikon-nemzedék egyetlen, még életben levő alkotója már az amerikai emigrációjában írt Kard és kasza című regényét 1974-76-ban adta ki az Amerikai Szépmíves Céh. Most Erdélyben is megjelent ez a regénye: Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1996. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 21./"

"Batiz falunak 3600 lakosa van, 43 százalékuk magyar. Az 1914-ben épült római katolikus templomot 1989-ben tatarozni kellett, mert falai repedeztek. A szakértők megállapították, hogy le kell bontani, a helyébe újat kell építeni. 1993-ban kezdték el az építést, már a torony építésénél tartanak. A közelmúltban Németországból három harangot kaptak. - 1987-ben beszüntették Batizon a magyar nyelvű oktatást, 1990-ben ugyan újra megindult, de csak elemiben /I-IV. osztályban/, a többi osztályban már románul folyik a tanítás. - A református lelkészi hivatal falán 1991 óta emléktábla hirdeti, hogy 1955-1960 között itt élt Szilágyi Domokos, akinek édesapja 19 évig volt a falu lelkésze. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./"

"Idén jún. 21-22.én rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat, témája az egyházak közösségformáló, nemzetépítő szerepének értelmezéséhez, értékeléséhez kapcsolódott. Az ünnepi megnyitón Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, majd Sipos Miklós szatmári református esperes egyházszervezési problémákról beszélt. Tabajdi Csaba államtitkár nem tudott eljönni, kéziratát Muzsnay Árpád olvasta fel, majd többek között a szegedi Vincze Gábor, a csíkszeredai Birtók József, Csoma László felvidéki püspök-helyettes, Pomogáts Béla és Vetési László lelkész tartott előadást. Kötő József, az RMDSZ alelnöke összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a hit-probléma nem csupán erkölcsi, hanem politikai kérdés is. Törzsök Erika, a HTMH elnöke elismerően szólt a Jakabffy Napok jelentőségéről, amely a térség egyfajta eszmetörténeti zarándokhelyévé vált. Az egybegyűltek megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. /Szatmári Friss Újság alapján: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"

"Jún. 28-án ünnepélyesen felavatták Tasnádon a Caritas katolikus segélyszervezet új létesítményét, a németországi anyagi támogatással létrejött szociális központot. Dr. Czier Tibor, tasnádi Caritas-szervezet igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavasszal felavatták az új orvosi rendelőt. Idős betegeket vizsgálják, az emeleti részen pedig az utcára került, jobbára szülői felügyelet nélküli gyermekeknek biztosítanak hasznos elfoglaltságot. Az építkezés tovább folyik, segélykonyhát is szeretnének kialakítani. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./"

"Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök elmondta, hogy az elmúlt hét évben tizenkét templom épült egyházmegyéjében, most épül a tizenharmadik Nagybányán. A Pasztorációs Központban állandó léleképítő és kulturális tevékenység folyik, akárcsak Szokondon a Lelkigyakorlatos Házban, épül Szatmárnémetiben a kollégium. /"Az egyház építése a lelkek építése..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./"

"Szatmár megyében a prefektusi hivatalnak már kétnyelvű a névtáblája. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./"

"Szept. 27-én Szatmárnémetiben tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke az ülés előtt nyilatkozott: az RMPSZ nem hajlandó kompromisszumra, hiszen a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum. A koalícióra lépés feltétele volt az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. A további engedmények az anyanyelvi oktatásért folyó küzdelem feladását jelentenék, ezért inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy erről lemondjon az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szatmárnémetiben, az RMPSZ ülésén Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató elmondta, hogy a minisztériumi dolgozók többsége a sürgősségi kormányrendelet végrehajtásánál az időhúzásra rendezkedett be. Lászlófy Pál elnök kijelentette: az RMPSZ radikálisan fog eljárni, hogy ez a felemás helyzet tisztázódjék. Szűcs Judit alelnök, Kolozs megye képviselője arról tájékoztatott, hogy Kolozs megyében magyarellenes célzattal bátorítják az ottani tanfelügyelőséget. /A szervezet radikálisan fog eljárni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1. - átvétel a Szatmári Friss Újságból./"

Az RMDSZ kongresszusa elé kerülő két alapvető dokumentumnak a szövegét, azaz az alapszabályzat módosítását és programtervezetét a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Székelyudvarhelyen tartott ülésén kellett volna véglegesíteni, azonban ezt nem tudták megtenni időhiány miatt. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy erre a véglegesítésre csak az SZKT illetékes, tehát a kongresszus előkészítése nem megfelelő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

Bura László, a nyelvtudományok doktora ismert erdélyi nyelvész fiatalon részt vett a moldvai csángó nyelvjárás kutatásában, ennek eredmény e csak 1991-ben jelenhetett meg: A moldvai csángó nyelvjárás atlasza. Gyűjtésének eredménye a Szatmári népballadák /Kriterion, 1978/ és a Szatmári szólások és közmondások /1978/. Szakterülete a szakszókincs kutatása volt, így született meg A szatmári fafeldolgozó mesterségek szakszókincse, foglalkozott a névtannal is. Két évtizeden át írta nyelvművelő cikkeit a Szatmári Friss Újságban, a temesvári Szabad Szóban, az Ifjúmunkásban, ezekből válogatta az Élő Nyelvünk /1982/ anyagát. Művelődéstörténeti munkái: A szatmári református kollégium diákjai /1610-1852/, ezt már kéziratban betiltották a kommunista diktatúra idején, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki 1994-ben. Újabban egyháztörténeti munkák is kerültek ki a keze alól. Reizer Pál szatmári püspök felkérésére megírta A Szatmári Római Katolikus Püspökség című tanulmányt, majd a börtönben meghalt püspök életrajzát /Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Agape, Újvidék, 1991)/ és a Szatmári Irgalmas Nővérek rendje alapításának 150. évfordulója alkalmából a rend történetét /Krisztussal élve a világ felre fordulva. A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek 1842-1992 (Kolozsvár, 1992)/. Most készült el Pázmány katolikus kollégiuma és utódiskolái című újabb munkájának kézirata. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./

Az 1992-ben megalakult Hármashatár Irodalmi Társaság /HIT/, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg, Kárpátalja és Szatmár megye kortárs irodalmárait gyűjti egybe, a könyvhét alkalmából Fehérgyarmaton tanácskozott. A könyvtárosok számoltak be helyzetükről, majd a könyvkiadás jelenlegi problémáit taglalták. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./

Okt. 5-én szentelte fel Reizer Pál szatmári megyéspüspök a lázári plébániához tartozó filia, Sár új római katolikus templomát. A 90 lelket számláló kis közösség adakozásból és jelentős munkavégzéssel emelték a kis templomot. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./

Cziprisz Imre tanár, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ aligazgatója, a Kölcsey Ferenc Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette a nehéz szociális helyzetben levő diákok megsegítésére, iskolai rendezvények támogatására létrejött alapítvány elmúlt tanévi tevékenységét. Több diákot segélyeztek, a kiváló tanulók pénzjutalmat kaptak. Harminc diákot nyaraltattak Székelyföldön, a szelterszi Szent Gellért táborban, tíz diák pedig Magyarországon nyaralhatott. Támogatják a vetélkedők résztvevőit és a diáklapot is. Az öregdiákok adományaikkal segítik az alapítványt, hasonlóan több vállalkozóhoz. vetélkedők résztvevőit. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 8./

1948-ig működött Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron az irgalmasok férfi szerzetesrendje. Romániában már csak egyetlen élő tagja van a rendnek, Horváth Ágoston 81 éves szerzetes. Szatmárnémetiben a rendnek kórháza és gyógyszertára is volt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./

Thoroczkay Sándor /Szatmárnémeti/ történelemtanár, a Szent István Kör elnöke javasolta, hogy képzett történelemtanárok segítsék kevésbé képzett társaikat a történelem magyar nyelvű oktatásában. Már két hónap eltelt a sürgősségi kormányrendelet óta, de még mindig a csak a tervezgetésnél tartanak, a román nyelvű tankönyvek fordításai még mindig nem készültek el. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./