Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. június 23.
Börvelyben és Kaplonyban járt a Duna Televízió Balogh Júlia vezette forgatócsoportja. Négy olyan idős férfi visszaemlékezéseit vették filmszalagra, akik 1944 ősze, 1945 tavasza között a földvári haláltáborban raboskodtak.(Rácz Sándor, Kun Ferenc, Csaholczi Lajos börvelyi, illetve Fischer István kaplonyi volt földvári fogolyról van szó)A Duna Televízió forgatócsoportja által most velük felvett anyag egy, a földvári haláltáborról készülő 40-50 perces dokumentumfilm keretében lesz látható. /Dokumentumfilm készül a földvári haláltáborról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 23./
1999. június 24.
"A Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület által szervezett privatizációs konferencia egyik meghívottjaként Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője a román-magyar üzleti kapcsolatokról, kölcsönös befektetésekről, ezek etnikai vonzatairól beszélt adatokkal bőségesen illusztrált előadásában Bukarestben befektető magyar cégek a profiljuk miatt is odamentek: a Mol Románia Rt.-ről van szó, meg a Budapest Bankról. Maga a Páter Bank is Bukaresttel kezdte, ezután nyitott fiókot Marosvásárhelyen. A Molnak hét kútja működik Bukarestben, de hát valóban itt van a legtöbb vásárló is! Hargita megyében csak egy kútja van, Szatmár megyében viszont három. Ez a piactól függ. Jelenleg közvetlen befektetőként magyar 2927 cég van bejegyezve Romániában, 86,4 millió dollárral. /"Az igazi kapcsolatokat - gazdasági téren is - anyanyelven lehet kiépíteni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./"
1999. június 25.
A IX. osztályosok hétvégén lezajlott felvételi vizsgáján nagyon kevés olyan jelentkező volt, aki valamelyik Szatmár megyei szakközépiskolában szeretett volna továbbtanulni. Az iskolaigazgatók a 7-es számú Élelmiszeripari Líceumban, jún. 26-án kezdődő átirányítástól várják legkorábban a magyar nyelvű osztályok beindításához szükséges, legalább 16 fős létszám elérését. - A Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ 241-en felvételiztek a 150 meghirdetett helyre, így innen várhatóan 91 tanuló fog megjelenni az átirányításon. A Hám János Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ matematika-fizika osztálya 25 helyére végül a vizsgák után 24 jutott be. A teológia szak 25 helyére pedig 23 tanuló. A Református Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ teológiára 18, filológiára 13, kémia-biológiára pedig 17 diák iratkozott be. A Zene- és Képzőművészeti Líceumban /Szatmárnémeti/ egy - 22 fős -, magyar nyelvű osztály indul. A Tasnádi Iskolaközpont egyetlen magyar nyelvű osztályába 24 bejutott. Az autószerelő-iskolába viszont nem volt magyar jelentkező. Ugyancsak nem volt magyar jelentkező a Sárközújlaki Mezőgazdasági Líceumban sem. Az Erdődi Líceumban meghirdetett 25 helyre összesen két magyar gyermek jelentkezett, ugyanennyien voltak a Nagykárolyi Agráripari Iskolaközpontban. Ugyanilyen rossz a magyar nyelvű szakoktatás helyzete a Nagykárolyban, a Iuliu Maniu Iskolaközpontban: a 25 meghirdetett helyre 11 diák iratkozott be, míg a készruhagyártó képzésben 3 tanuló szeretett volna részt venni. Más iskolákban is ilyen rossz volt a helyzet. /Veszélyben a magyar nyelvű szakközépiskolai osztályok indulása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./
1999. június 26.
A Szatmár-Szamosnegyedi gyülekezet kapta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1998. évi Pro Ecclesia kitüntetést. Az oklevelet a Nagyváradon megtartott ünnepi közgyűlés alkalmával vette át a Bogya Kis lelkész házaspár. Az 1991?ben megtörtént alapkőletétel óta a gyülekezet építi templomát. A külső vakolás készen van, további tennivalók: padok beszerzése, végleges szószék felállítása, belső festés, padlózat elkészítése, raktárterek rendbetétele. Bogya Kis Mária és Bogya Kis Ferenc lelkipásztorok elmondták: reményeik szerint 2000?ben sor kerülhet az immár teljesen kész templom szentelési ünnepségére. /Pro Ecclesia díj a Szamosnegyedi Református Egyházközségnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./
1999. június 30.
"Emil Constantinescu elnök Salzburgba utazik, hogy június 30 és július 2 között részt vegyen a közép- és délkelet-európai gazdasági csúcstalálkozóján. A plenáris, speciális és kétoldalú összejöveteleken a közép-kelet-európai stabil gazdasági és szociális fejlesztésről, a közvetlen külföldi befektetésekről, Közép-Ázsiáról és a "Selyem útjáról", a mezőgazdasági reformról, a közelgő oroszországi választásokról, valamint kiemelt módon a Balkán újjáépítéséről lesz szó. A fórumon jelen lesz Kwasniewski lengyel, Zeidani albán, Nazarbajev azer és Kocsearján örmény elnök, az osztrák, orosz, magyar, szlovák, lett, litván és észt kormányfő, valamint Javier Solana NATO-főtitkár és Viktor Csernomirgyin koszovói orosz különmegbízott. /Az államfő a salzburgi gazdasági csúcstalálkozón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./"
1999. július 8.
"Az idén az évadzáró előadás után a Harag György Társulat vezetősége rögtön az 1999-2000-es évad műsorajánlatát is a közönség tudomására hozta. Parászka Miklós társulatigazgató elmondta, hogy mostoha körülmények között dolgoznak. A Csíki Játékszínnel való együttműködés új lehetőségek kínál a két társulat bevonásával. /"Egyedüli esélyünk: az előremenekülés" Beszélgetés Parászka Miklóssal, a Harag György Társulat igazgatójával az új színházi évadról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./"
1999. július 10.
Radu Vasile miniszterelnök júl. 9-én hivatalos látogatásra indult Szlovéniába, kollégája, Janez Drnovsek szlovén kormányfő meghívására. Radu Vasilét fogadja, majd Milan Kucsan szlovén államfő is. /A kormányfő elutazott Szlovéniába. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
1999. július 12.
Súlyos incidens történt júl. 8-án Székelyudvarhelyen, ahol a helyi tanács szervezésében zajló Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatának meghívottjaként részt vevő Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét figyelte a titkosszolgálat. A rendezvény végén, a helyi tanács épületéből kilépve lettek figyelmesek egy Dacia furgonra, mely közvetlenül az épület előtt parkolt. Úgy látták, hogy a furgon rakteréből valaki videokamerával felvette az épületből kilépőket. Ekkor mintegy 30-50 ember vette körül a furgont és megakadályozta, hogy elhajtson. A kocsi vezetőjétől azt követelték, nyissa ki a furgon zárt részét. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azonnal írásban értesítette az ügyészséget, s kérte, vizsgálják át a tiltott helyen parkoló, gyanús gépkocsit. Időközben a Román Hírszerző Szolgálat helyi vezetője is a helyszínre érkezett. Elismerte, hogy a titkosszolgálat gépkocsijáról van szó, de katonai titokra hivatkozva elutasította a zárt raktér kinyitását. Egyben arra figyelmeztette az ottlévőket, hogy a titkosszolgálati akció akadályozása törvénybe ütköző cselekedet. - A Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatnak korábban vendége volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. /Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen Titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSZ-elnököt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vizsgálatot folytat a székelyudvarhelyi incidens ügyében - közölte Ovidiu Iordache, a SRI szóvivője. /Kivizsgálják az incidenst. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Júl. 8-án a rendezvényről távozó résztvevők gyanús fényjeleket észleltek a közelben parkoló gépkocsi zárt rakteréből. Valaki videofelvételeket készített a kocsiból, ezért néhány személy a jármű elé ülve megakadályozta, hogy azzal a gépkocsivezető eltávozzon. Szász Jenő polgármester értesítette a rendőrséget a tilosban parkoló gépkocsiról, majd kérte a főügyészt, hogy vizsgálják át a gyanús gépjárművet. Az ügyészség átkutatási parancsot bocsátott ki, amely viszont a vonatkozó törvények szerint csupán másnap (júl. 9-én) alkalmazható. A helyszínre kiszállt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi vezetője. Szőke László újságíró szerint Orbán Árpád, a polgármesteri hivatal alkalmazottja, SRI-vezetőkkel folytatott tárgyalásaira hivatkozva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy titkosszolgálati akcióról van szó, amelynek akadályozása törvénybe ütköző. Ezt követően - július 9-én reggel 5 órakor - a jelenlévők szétoszlottak, feloldva a polgári engedetlenség spontán megnyilatkozása nyomán létrejött blokádot. A gyanús gépkocsi távozását megakadályozó személyek ellen - újságírók szerint - bűnvádi feljelentés készül a hatóság munkájának akadályozása címén. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagja az eset kapcsán kihallgatást kért a SRI igazgatójától. /A VET Sajtószolgálatának tájékoztatása a július 8-9-i székelyudvarhelyi incidensről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./
1999. július 12.
Gheorghe Miclaus Szatmár megye tanácselnöke bemutatta a megye 1998-as évi gazdasági és szociális helyzetét, részletesen kitért a népességi adatokra is. A megye lakossága 392 ezer volt 1998. júl. 1-jén. A lakosság 46,4 százaléka városokban él, ugyanakkor tovább tart a lakosság lassú elöregedése. A 0-17 év közöttiek aránya 25,9 százalék, a 18-39 év közöttieké 34,5 százalék, a 40-64 év közöttieké 28,9 százalék, a 65 éven felüliek 10,7 százalékot képviselnek a lakosság egészében. A nemzetiségek megoszlása: a lakosság 58,5 százaléka román, 35 százaléka magyar, 3,6 százaléka német, 2,5 százaléka roma, ezeken az etnikumokon kívül 0,4 százalékban még ukránok, szlovákok, zsidók stb. élnek Szatmár megyében. A munkaképes lakosság 65,4 százaléka rendelkezik fizetett munkahellyel, s ez az arány tovább csökken. Szatmár megye lakosságának 26,3 százaléka nyugdíjas. Igen sok a rokkant nyugdíjas: 19 578 fő - vagyis az öregségi nyugdíjkategóriába tartozóknak több mint a fele! /Szatmár megye népességi statisztikája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./
1999. július 12.
"Muhi Miklós, a Gábor Dénes Műszaki Főiskola Szatmárnémetiben levő kihelyezett tagozatának vezetője adott tájékoztatást. A Főiskolát a Gábor Dénes Alapítvány működteti, ez egy magánkézben lévő tanintézet, melynek központja Budapesten van, konzultációs központjai működnek Magyarország minden nagyobb városában, ezen kívül Erdélyben, Szlovákiában és Szerbiában. Az erdélyi központ Kolozsváron van, ott idén már a második generáció végzett; oktatás folyik még Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen. Pillanatnyilag körülbelül ötszáz diák van. Informatikai üzemmérnököket képeznek, az oktatás a nyolc félév alatt magában foglal egy informatikai alapképzést - felhasználói szinten -, valamint általános műveltségi tantárgyakat, mint a matematika, fizika, közgazdaságtan, jog, tudománytörténet. A tanév október elsejétől július közepéig tart. Az oktatás pénteken délután és szombaton délelőtt folyik Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium termeiben. Az előadások magyarul folynak, de vannak román, illetve német tagozaton végzett hallgatók is. Távoktatási rendszerben dolgoznak. A tanárok helybeliek, nagyrészt fiatalok. Szatmárnémetiben 1998 őszén 27-en iratkoztak be, lemorzsolódás egyelőre nincs. A félévi tandíj 300 dollárnak megfelelő lej, napi árfolyamon, ezt félév elején kell kifizetni. Az összegnek körülbelül fele az írott anyagot fedezi, amit a diák kézhez kap minden tantárgyból, valamint benne van a zárthelyi dolgozatok és egy vizsga ára. Minden további vizsga öt dollárba kerül. A 4,5 fölötti átlagot elért hallgatók, ha minden vizsgán átmentek, kérhetik a következő félévi tandíj felének elengedését. A végzettek magyarországi főiskolai diplomát kapnak, az ott akkreditált Gábor Dénes Főiskolától. A diploma Romániában honosítható. A főiskolán keresztüli honosítást is megindították, az ügyet a román tanügyminisztérium intézi. - A következő tanévre is 25-30 jelentkezőre számítanak, de ennek a dupláját is fogadni tudják. Szeretnének közgazdasági vagy vállalkozói jellegű képzést is beindítani. /"Aki nem ért a számítógéphez, az a jövő század analfabétája". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./"
1999. július 13.
Radu Vasile miniszterelnök júl. 11-én hazatért Szlovéniából, ahol szlovén kollégájával, Janez Drnovsekkel Ljubljanában megállapodtak arról, hogy tájékoztatják egymást a Balkáni Stabilitási Terv koordinátorának vizitjéről, melyre Bukarestben július 15-én, Ljubljanában pedig 16-án kerül sor, a terv életbe léptetési mechanizmusának tisztázása céljából. Románia és Szlovénia együtt kíván működni e projekt megvalósításában. /Hazatért a miniszterelnök. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./
1999. július 14.
A tanárok, a szülők és a diákok felháborodtak amiatt, hogy az érettségi tételeket csak román nyelven továbbították. Nagykárolyban megtörtént az is, hogy a magyar nemzetiségű diákoknak két órát, azaz 9-től 11-ig kellett várniuk arra, míg megkapták a tételeket és elkezdhették ezek kidolgozását. Szabó Károly szenátor Kötő Józsefnél, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium államtitkáránál járt, hogy magyarázatot kérjen. A román tannyelvű osztályok diákjai sem kezdhettek neki addig a vizsgának, míg a magyar nemzetiségű tanulók nem kapták meg a tételeket, ennek az lett az eredménye, hogy a román maturandusokat a magyar érettségizők ellen hangolták. A szenátor elutasította a minisztériumnak azt az indoklását, hogy kiszivároghattak volna a tételek, ha ezeket az összeállításkor azonnal lefordítják magyarra is. Ez azt jelenti: besúgók csak a kisebbségek között akadnak, a többség mint mindig, most is feddhetetlen. Kötő József államtitkár beismerte, hogy jogos a felháborodás. Első ízben érettségiztettek ezzel a módszerrel, s bár ők megpróbálták a tételeket magyarul is közzétenni, ezt biztonsági okok miatt nem engedélyezték. Kötő József bízik abban, hogy ez a hiba első és utolsó alkalommal történt meg. /Érettségi tételek, csak románul. A kisebbséget már megint megbízhatatlannak tartják. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./
1999. július 16.
A Kölcsey Gimnázium /Szatmárnémeti/ könyvtára közel 30 ezer kötettel rendelkezik. A könyvtárban olvasóterem eddig nem működött, most kialakítottak egy olvasótermet. Balogh Géza aligazgató elmondta, hogy az idei évtől a tanintézmények a helyi önkormányzatokhoz tartoznak és sem a városi, sem a megyei tanácsnak nincs pénze, önerőből próbálják megoldani a tornaterem, a számítógépes laboratóriumok és a könyvtár modernizálását. /Bővítik a Kölcsey Ferenc Kollégium könyvtárát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 16./
1999. július 19.
Az oktatási reform lehetővé tette, hogy azok is továbbtanuljanak, akik a tizenkettediket elvégezték ugyan, de az érettségi vizsgájuk nem sikerült. Ilyen lehetőséget nyújt az a posztliceális iskola, amely Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium épületében működik. Turisztikai szolgáltatásokra szakosodott technikusokat képeznek itt, akik majd utazási irodákban, szállodákban dolgozhatnak, vagy elhelyezkedhetnek idegenvezetőként is. Állami, de önfenntartó intézmény. Önfenntartó, ami azt jelenti, hogy a diákok finanszírozzák. Az oktatás nyelve a magyar. Ilyen oktatás anyanyelven nincs máshol az országban. Felvették a kapcsolatot hasonló magyarországi intézményekkel. Tőlük könyveket és programot is kaptak. A képzés kétéves, nappali, de az órákat délután tartják, mert diákjaik egy része dolgozik. Szeptemberben egy csoportot indítanak, huszonöt hellyel. Az évi tandíj nem lesz a tavalyi másfél milliónál sokkal több. /Rácz Éva: Szatmárnémeti. Állami, de önfenntartó posztliceális iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./
1999. július 19.
"A milleniumi rendezvényekről adott tájékoztatót Kálóczy Katalin /magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma/. A határon túli támogatások összegéből, az évi 200 millió forintból csaknem 70 millió forintot a kisebbségi színházak kapnak, majdnem ugyanennyit a könyvkiadás, a fennmaradó összeg pedig közművelődési célokat szolgál. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly június elején alakult meg ebben a formában - addig a művelődés és az oktatás a egy tárcához tartozott Magyarországon. A változás közelről érintette a minisztériumon belül működő Határon Túli Magyarok Főosztályát is, amely a maga során szintén kettévált, a kultuszminisztériumon belül létrejött a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály, ez koordinálja a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyarok művelődési ügyeit, valamint a hazai civil társadalom fejlesztésének a programjait. Az összes milleniumi pályázatban részt vesznek a határon túliak is: a minisztérium a pályázatokat eljuttatta a partnerszervezetekhez, Erdélyben többek között az EMKÉ-hez, ugyanakkor nagyon sok személyi kapcsolatuk is van. A pályázati témakörök rendkívül sokfélék, van külön kastélyprogram és a történeti kertek, parkok, temetők, történelmi emlékhelyek megóvását célzó program, ezenkívül a régészeti lelőhelyek feltárását, bemutatását célzó pályázat. Egy másik témakör a múzeumok, könyvtárak, levéltárak és tudományos műhelyek szellemi örökségének felkutatása, összegyűjtése és közkinccsé tétele. Van külön könyvkiadói pályázat, szépprózaírói és drámaírói pályázat, a támogatott rendezvények között színházi bemutatók, játékfilmek, helyi ünnepségek és fesztiválok, könyvbemutatók és konferenciák egyaránt szerepelnek. Több ezer pályamunka érkezett be eddig az anyaországból és a határon túlról (Erdélyből, a Felvidékről és Délvidékről, Szlovéniából és a Kárpátaljáról), a zsűribizottságok folyamatosan értékelnek és döntenek a több száz millió forint rendeltetési helyéről. A pályázók között ott találjuk az Erdélyi Múzeum Egyesületet, az Erdélyi Műemlékrestauráló Egyesületet, szintén Erdélyből megyei kulturális központokat és iskolákat, műemlékvédő társaságokat, diákszervezeteket, s nagyon sok az egyházi, valamint az egyéni pályázó is. És végül néhány érdekesség: a Magyar Színházak Fesztiválja ezúttal egyesíti a kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiváljának és az Országos Színházi találkozónak a hagyományait, 2000-ben Miskolc, 2001-ben pedig Budapest lesz a rendezvény helyszíne. A Milleniumi Könyvtár sorozatban hét kiadó 156 kötetes válogatást ad közre 2001 augusztus 20-ig a magyar irodalom gyöngyszemeiből, "Szent István intelmei"-től kezdve egészen az ezredvég irodalmáig (a kötetek ebben az évben 500 forintos áron jelennek meg). A kultuszminisztérium nemzetközi pályázatot hirdet Európa legnagyobb harangjátékának felavatására - a zsűri 1000 harangra várja a nyertes zeneművet, amelyet az elképzelések szerint 2000 karácsonyán mutatnak be, a magyar kereszténység ezzel a művel kívánja megajándékozni a világ kereszténységét. /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyetemes magyarságban gondolkodik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./"
1999. július 21.
"Érettségizett, továbbtanulni szándékozó fiatalokat segíti a "Felvételi Tájékoztató 1999-2000", az Országos Magyar Diákszövetség kiadványa. A kötet részletesen foglalkozik - elsősorban - az erdélyi, magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények szakaival és karaival, feltüntetve a felvételi tárgyakat is. /Felsőoktatási felvételi tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 21./"
1999. július 21.
Szatmárnémetiben megkezdődött a háromhetes nyelvtanfolyam, amit a roma nyelven oktató pedagógusok számára szervezett a Román Kisebbségügyi Minisztérium. A világon ez az első ilyen céllal szervezett rendezvény, amelyiknek végeredménye az lehet, hogy a hazai romáknak jóval nagyobb lehetőségük lesz arra, hogy saját soraikból nevelhessenek ki egy, a társadalmi pozíciójukon nagyban javítani képes értelmiséget, jelentették be. A megnyitón a 67, az ország minden szegletéből meghívott roma értelmiségi közül mintegy negyvenen jelentek meg. Voltak köztük roma nyelven tanító tanárok és nyelvészek, tanító- és óvónők, joghallgatók, sőt lelkészek, nem feltétlenül mindannyian roma nemzetiségűek. /Szatmárnémetiben - a világon először. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), július 21./
1999. július 22.
Augusztus 7-én Pálfalván az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök fog igét hirdetni, majd a református templom kertjében felavatja Balog István képzőművész obeliszkjét, amely Teleki Blankának, Teleki Emmának és De Gerandó Ágostnak állít emléket. Ez alkalommal állít kopjafát a Szatmári Esperesi Hivatal, az 1848?49?es szabadságharc hőseinek emlékére. A kopjafa elhelyezésére azért választották Pálfalvát, mert megyénkben ehhez a településhez kötődik annak a személyiségnek a neve (Teleki Blanka), aki a legtöbbet tett a szabadságharc eszméinek a megvalósításáért. A nőszövetség és a református egyház állít emléktáblát annak a négy volt pálfalvi lakosnak az emlékére (Varga Lajos, Farkas Solem, Horotán György és Groza Miklós), akik a második világháborúban vesztették életüket. /Pálfalva. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 22./
1999. július 24.
"Júl. 24-én délelőtt több mint ötszáz ember előtt tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök és Nicolae Manolescu liberális politikus A regionális együttműködés szerepe az új stabilitási rendszer kialakításában címmel. Nicolae Manolescu szerint hiába beszélünk integrációs törekvésekről mindaddig, míg nincs igazi szándék az európai felzárkózáshoz. Romániában nem tüntek el a nemzeti gyűlölködés gyökerei. Markó Béla figyelmeztetett arra, hogy a nagy fogadkozások évszázadát búcsúztatjuk. Soha többé nemzeti gyűlöletet, mondják. A Koszovó utáni helyzet azt jelenti, hogy most már európai érvényű kisebbségi ajánlások helyett európai érvényű kisebbségi törvénykezésre van szükség. "Fel kell adni a saját kisebbségeikre acsarkodó nemzetállamok eszméjét, szét kell oszlatni a saját kisebbségeiket megfigyelő titkosszolgálatok lidércnyomását, és ki kell alakítani egy másfajta, egy együttműködő, tehát stabil Közé-Kelet-Európát." - hangsúlyozta. Markó képtelen helyzetnek tartja azt is, hogy Románia nyugati kapujánál van olyan 140 kilométeres útszakasz - Szatmárnémeti és Nagyvárad között -, ahol még mindig nincsen egyetlen nemzetközi határátkelőhely sem. Mint ahogy az Erdélyt átszelő autósztrádáról sem tudni pontosan, mikor lesz belőle valami. Orbán Viktor beszédében kifejezte, személy szerint neki az fáj a legjobban, hogy nem történik előrelepés az önálló magyar állami egyetem újralétesítése és az egyházi javak visszaszolgáltatása terén. A miniszterelnök finnországi példát említett, ahol a 6 százalékos svéd kisebbségnek nemhogy önálló egyeteme van, de a finn iskolákban kötelező tantárgy a svéd nyelv. A magyar kormány ezentúl is támogatni fogja az RMDSZ céljait, tehát továbbra sem Budapestről fogják megmondani, hogy mit vár el a romániai magyar kisebbség - fogalmazott az kormányfő. Az elmúlt tíz év történelmi eseményeiről szólva, amikor átrendeződött a térkép, Orbán elmondta: a valóság azt mutatja, hogy az átmeneti időszakból a térség országai nem egyformán kerültek ki. Az országok az elmúlt évtized történései alapján három csoportba sorolhatók: a posztkommunizmust is maguk mögött hagyó demokratikus államok, mint például Magyarország, demokratizálódás útján haladó országok, valamint lemaradottak, a teljes káosz felé sodródó államok. A fejlettségbeli különbségek három fő tényezőre vezethetők vissza: politikai és gazdasági változások, restauráció, valamint a kisebbségek jogainak a többség általi biztosítása. Utóbbira Orbán szerint háromféle megoldás létezik: a kisebbségek elleni erőszakos magatartás, amely sokszor fegyveres konfliktusba torkollhat, ez a balkáni megoldás. A kelet?európai megközelítés, amikor nem engedik meg a kisebbségeknek, hogy saját elképzelésüknek megfelelően rendezzék be életüket. A közép-európai modell azonban az, amikor a többség engedi a kisebbségnek, hogy életét saját elképzelése alapján élje. Orbán Viktor júl. 24-én délben Székelyudvarhely polgármesterével ebédelt, majd hazautazott. /Markó Béla és Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) júl. 26./"
1999. július 27.
A határon túli magyarság számára kell valami olyan megoldást találni, amely illeszkedik Magyarországnak az európai struktúrákhoz való integrálódása folyamatához, nyilatkozta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A határon túli magyarság számára bizonyos területen például megoldást jelenthet a határ menti együttműködés, amely az EU-n belül elfogadott alapelv. A közeledés megszilárdítását, az Európai Unió egy másik alapelve, az autonómia életbe ültetése is segítheti. Gondolok itt az önkormányzatiság megerősítésére, ide sorolva az elfogadott autonóm önigazgatási formákat, az egyetemi autonómiától a városokat, régiókat megillető autonómiáig. - A határon túli magyarság törekvéseihez a hozzáállás az, hogy amennyiben ezeket legitim szervezetek által, demokratikus módon fogalmazzák meg és békés eszközökkel kívánják őket végrehajtani, akkor a magyar állam támogatja ezeket a törekvéseket. Ilyen értelemben természetesen a vajdasági magyaroknak azon három szintű autonómiára vonatkozó igényeit is, amelyet az ottani magyar pártok az elmúlt hetekben részleteiben is kidolgoztak. /Villáminterjú Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./
1999. július 29.
A Szatmári Friss Újság cikksorozatban írt az 1949-ben történtekről: 1949 augusztusában Szatmárudvariban és Kakszentmártonban Gyulai Sándort, Bíró Ferencet, Chira Augustint és Papp Endrét kivégezték. Emlékművet akar állítani a kivégzetteknek a véres események ötvenedik évfordulóján a két falu, a terv már elkészült, a kivitelezéshez több mint ötvenmillió lejre lenne szükség. A nyilvánossághoz fordultak: adakozzanak, hogy elkészülhessen az emlékmű. /Emlékművet készül állítani. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./
1999. július 29.
1995-ben újabb intézménnyel gazdagodott a Szatmárnémeti Caritas, megnyílt a nagykárolyi Caritas-óvoda fogyatékos gyermekek számára. A nagykárolyi Caritas-óvoda növendékeinek életkora 3 és 8 év között van. Van egy magyar és egy román csoport. Biztosítják a gyermekek szállítását az óvoda és a lakhelyük között. Az óvoda szoros együttműködésben áll a Szatmárnémeti Szent József Rehabilitációs Központtal. /Nagykárolyi Caritas-óvoda = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./
1999. augusztus 6.
Idén huszonötödik alkalommal szerveztek táborozást a Nyugaton élő magyarok gyermekeinek Sárospatakon azzal a céllal, hogy a fiatalok magyarságismeretét elmélyítsék. 1990-től vehetnek részt ezen a táborozáson a határon túli kisebbségi sorban élő magyar diákok is. 1999-ben is érkeztek fiatalok Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából és Romániából is. A táborozók választhattak az irodalom, történelem vagy művészettörténet csoport között. Hétvégeken autóbuszos kirándulásokat tettek. /Élménybeszámoló a Sárospataki Nyári Kollégiumról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./
1999. augusztus 7.
Aug. 6-án Sándorhomokon, a római katolikus templom előtt a falu két neves szülöttjére - Berencei Kováts Lajosra és Nagy Miklósra - emlékeztek helybeliek és távolabbról jött vendégek. Szabó Menyhért, a mátészalkai múzeum muzeológusa az 1812-ben Homokon született Berencei Kováts Lajos munkásságát méltatta, aki 1848-49-ben az első felelős magyar kormányban államtitkár volt. Életének utolsó évtizedeit a családi birtokon töltötte, Szatmárnémetiben temették el 1890-ben. Ezután a Nagy Miklós Emlékbizottság tagja, Nagy István budapesti történész leleplezte a templom bejárata mellett a Kovács Albert által készített emléktáblát, dr. Szeifert Ferenc csolnoki plébános pedig a népi író és papköltő életútját ismertette, amely 1894-ben Sándorhomokról indult és 1973-ban a Komárom megyei Unyban ért véget. Nagy Miklós Mindszenty bíboros köréhez tartozott, s a per ötödrangú vádlottjaként a mártíriumot, börtönbüntetést is vállalta. /Emlékünnepség Sándorhomokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 7./
1999. augusztus 9.
Szatmárpálfalva református gyülekezete és a helyi Teleki Blanka Nőszövetség aug. 7-én hármas emlékjelhagyó ünnepséget szervezett. Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az ünnepség a templomkertben folytatódott. Tőkés László beszédében elmondta, hogy az anyanyelvvel együtt a hazaszeretetet is be kell oltani a gyerekek szívébe. Üvegesné dr. Hornyák Mária tudományos kutató /Martonvásár/ Teleki Blanka Szatmárpálfalván címmel tartott előadást. Javasolta, hogy alapítványi támogatással Pálfalván hozzanak létre egy Teleki Blanka múzeumot. A szatmári lelkészkar elhatározta, hogy ebben az évben kopjafát állít a megye 1848-49-es hőseinek emlékére. Habarics Károly fafaragó munkája elkészült és ez alkalommal felavatták. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi képviselőjeként szólt arról, hogy mennyire fontos bepótolni mindazt, amit a múltban elmulasztottak. Felavatták a három emlékművet. a Teleki család emlékére Balogh Gáspár István képzőművész által készített domborművet, az 1848-49-es szabadságharc emlékére állított, Habarics Károly fafaragó által készített kopjafát, végül a második világháború pálfalvi hőseinek emléktábláját. /Hármas emlékjelhagyó ünnepség Pálfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./
1999. augusztus 24.
Aug. 24-én nézeteltérést váltott ki az ellenzék és koalíció között az államosított házak visszaszolgáltatásáról szóló, képviselőházi rendkívüli ülésszak napirendjén szereplő törvény megvitatása. A vitán jelen lévő igazságügy-miniszter kérte az ellenzéket, vegyen részt a munkálatokon. Az ellenzéki képviselők azonban kivonultak a munkálatokról, közölve, hogy nem is térnek vissza a törvény vitájához. A vita végén Valeriu Stoica miniszter kijelentette, az ellenzék gesztusa egyértelműen bizonyítja, hogy nem értik a demokráciát és ellenzik a magántulajdon helyreállítását Romániában. /Az ellenzék kivonult a képviselőház munkálatairól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./ A törvény vitáján az RMDSZ részéről Székely Ervin Bihar megyei képviselő szólalt fel, felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet nem tartalmazza az állami tulajdonban levő egyházi ingatlanok visszaadását. Ez az egyházakkal szembeni súlyos diszkrimináció. Az sem elfogadható ígéret, hogy ezt a kérdést majd az egyházügyi törvény fogja szabályozni, hiszen egyetlen jogi érv sem szól az egyházi ingatlanok különleges elbírálása mellett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 24. -1541. sz./
1999. augusztus 24.
Az iskolákban megvalósított tudományközpontú oktatás semmiképpen nem zárhatja ki a vallásos nevelést, amely természeténél fogva felülemelkedik a tapasztalati és tudományos kereteken - olvasható a Közoktatás /Bukarest/ júliusi számában. Ki kellene dolgozni az iskolai vallásos nevelés alapvető didaktikai elvrendszerét. Ennek azonban egyelőre még mindig akadálya az a vallást lekezelő, tudományoskodó pedagógiai hozzáállás, az államszocializmus öröksége. /A Közoktatás a vallásos nevelésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./
1999. augusztus 24.
Idén is sikerült az IKE-tábor megszervezése Lelében: a 135 fiatal és 15 Kolozsváron és Sárospatakon tanuló teológus jól érezte magát. /IKE-tábor volt Lelében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./
1999. augusztus 27.
Kovács Jenő polgármester tárgyalt annak a nagyváradi cégnek a vezetőjével, amelyik augusztus 20-án rádióadást indított be Nagykárolyban, és abban állapodtak meg, hogy az itteni stúdió a románon kívül (a műsoridő felében) rövidesen magyar, illetve német nyelvű adást is fog sugározni. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy kereskedelmi adóról van szó. Magyar nyelvű rádióadás lesz Nagykárolyban. /Magyar nyelvű rádióadás lesz Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./
1999. augusztus 30.
Első alkalommal rendezték meg a Pusztadaróci Kulturális és Sportnapot, amely a gyerekek számára szervezett aszfaltrajzversennyel kezdődött. Volt asztalitenisz-verseny, futóverseny, bábszínház, a helyi iskolások néptáncot adtak elő. /Sikeres volt a Pusztadaróci Kulturális és Sportnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./