"Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a tanügyi reform ellenére a megyei tanfelügyelőség intézményi jellege a régi, sőt visszatérnek egy olyan modellhez, amely emlékeztet a két világháború között működött szerkezetre, ez a területi felügyelet gyakorlatának felelevenítése. Ez lehetővé teszi, hogy a szaktanfelügyelet és az igazgatási ellenőrzés gyakorlatilag is különváljék egymástól. - A magyar ábécéskönyvek még mindig nem érkeztek meg az iskolákba, remélhetőleg most már eljutnak a tanulókhoz. - A pedagógusok elmondták, hogy kis fizetésüket késéssel kapják meg. Erdei erre megjegyezte: nagy baj, ha a tanári pályán döntő szerepet játszhat a pénz! /Kereskényi Sándor: Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes: "Nagy baj, ha a mi pályánkon döntő szerepet játszhat a pénz!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./"

Nov. 20-án mezőgazdasági tanácskozást rendezett Besztercén az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági Főosztálya és a Romániai Magyar Gazdák Országos Elnöksége. A mezőgazdaság időszerű kérdéseit vitatták meg. Dr. Kelemen Attila parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke a módosított földtörvényt ismertette. Pete István államtitkár felvázolta a román agrárpolitika és a mezőgazdasági tárca stratégiájának legfontosabb jellemzőit. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke ismertette a romániai terméktanácsok alakítására vonatkozó stratégiát. /Besztercén országos tanácskozást tartottak. A mezőgazdaság helyzetéről és a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

Az elhunyt dr. Székely József helyett Muhi Miklós fizikatanárt nevezték ki Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ igazgatói székébe, ideiglenes jelleggel. Muhi Miklós /sz. 1942/ évek óta a Gábor Dénes Szabadegyetem szatmárnémeti fiókjának a vezetője, a lelke. /[Kereskényi Sándor] (kereskényi): Muhi Miklós lett a Kölcsey Ferenc Kollégium ideiglenes igazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

Nov. 27-én tartották meg Szatmárnémetiben az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének küldöttgyűlését. Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke nyitotta meg a gyűlést. A megyében az RMDSZ-nek 65 településen 151 tanácsosa, három városi tanácsban 24 tanácsosa, a megyei tanácsban 14 képviselője van. Összesen 11 polgármester és 12 alpolgármester nyert mandátumot az RMDSZ képviseletében, s öt olyan község létezik, ahol ugyancsak magyar a polgármester, bár nem az RMDSZ-színeket képviseli. A gyűlésen megállapították, hogy sok helyen nem szednek tagdíjat, s a kapcsolat a tagokkal megszakadt. A tagság létszámának felmérése is gondot okoz, hiszen sok helyen nem frissítették fel a nyilvántartásokat. Sok helyen ellentétek, személyi konfliktusok is vannak. /Bodnár Gyöngyi: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./

András Imre mérnök, az RMDSZ egykori parlamenti képviselője ma a Magyarok Világszövetségének az egyik, az erdélyi régióért felelős alelnöke az MVSZ stratégiaváltásáról beszélt, amely az MVSZ-ben az elmúlt három év során végbement. Az MVSZ kinyilatkoztatta: el kíván távolodni a napi politikától, és egy olyan távlatos nemzetpolitikát kíván képviselni, amelynek erkölcsi és szellemi kereteit az ötvenes évek végén Németh László rajzolta meg. - A nemzet - vállalkozás, ebből indult ki Németh László. Az MVSZ úgy látta, hogy talán kevésbé kultúracentrikus, mint inkább hangsúlyozottabban társadalomközpontú programmal kell előállniuk. /András Imre az MVSZ stratégiaváltásáról. Az új program a nemzet egészének érdekeire figyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./

A napokban bejegyezték a Szatmárnémeti Nyugdíjasok Klubja Alapítványt. A klub leendő tagjai többek között ingyenesen olvashatják majd a helyi lapokat, juthatnak bizonyos szolgáltatásokhoz, és a távolabbi jövőben ingyenes orvosi ellátáshoz. A klubtagság ingyenes lesz. Az alapítvány a Prisma Rt. jóvoltából irodahelyiséghez jutott. A klubnak már 150 bejegyzett tagja van. /Megalakult a Szatmárnémeti Nyugdíjasok Klubja Alapítvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

Dec. 3-4-én rendezték meg tizedszer a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt Szatmárnémetiben, amelyre Vajdaságból, Szlovéniából, Kárpátaljáról, Erdélyből, és az anyaországból is érkeztek fiatalok. A résztvevők a temetőben a költő sírjánál emlékeztek Gellért Sándorra, majd elhelyezték a koszorúkat. Az első vetélkedőt 1990. december 8-án rendezték meg. /Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa dec. 3-4-én ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla elnök az elmúlt tíz esztendő legfontosabb politikai értékének nevezte, hogy az egységben létrehozott RMDSZ egységben maradt. Egységesen kell szembenézni az elkövetkező időszak kihívásaival is. Azonban néhány területi szervezetben meddő viták zajlanak. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Kelemen Kálmán nyújtott be egy állásfoglalás-tervezetet, mely Tőkés Lászlót ítéli el azon kijelentése miatt, miszerint az RMDSZ egy "kommunista jellegű párt. Az előző napirendi pont ugyanis a forradalom 10. évfordulójára való megemlékezés volt. A mikrofon elé hívták Tőkés Lászlót, aki azonban nem kívánt szónokolni, mert őt senki nem értesítette arról, hogy ilyen jellegű teendői lennének. Ekkor Markó Béla szövetségi elnök mondott rögtönzött beszédet, melyben hosszan méltatta Tőkés Lászlónak a forradalom kitörésében játszott jelentős szerepét. Végül az RMKM állásfoglalás-tervezetét levették a napirendről.- Nyilatkozatot olvasott fel az ifjúság képviselője is, amelyben a MIT frakció azt rója fel az RMDSZ vezetésének, hogy nem szentel elég figyelmet a fiatalság kérdéseinek. - Az SZKT-n arról döntöttek, hogy az országos önkormányzati és parlamenti voksolások előtt előválasztásokon méretteti meg a jelöltjeit az RMDSZ azokban a városokban, községekben, ahol a magyarság részaránya eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Az önkormányzati választási előkészületek két lépcsőben zajlanak: az eddigi tisztségviselők munkájának kiértékelése éppen olyan fontos, mint a jelöltek kiválasztása. A jelöltek rangsorolását a többségében magyarlakta településeken mozgó- vagy állóurnás szavazáson maguk a választók végzik majd el. A szavazás módjáról több mint nyolc óra hosszat vitatkoztak az SZKT-tagok. Kompromisszumos megoldásként az SZKT a helyi szervezetekre bízta, melyik módszert alkalmazzák a sokszor ellentmondó javaslatok közül. Olyan kitétel is szerepel a dokumentumban, amely végeredményben az egész eljárási szabályozást fölöslegessé teheti: ha ugyanis "objektív okok miatt" az előválasztást nem rendezik meg, a jelöltlistákat a területi szervezet választmánya állíthatja össze. A belső választások lebonyolítási szabályzatának megvitatását a kvórumhiány akadályozta. Takács Csaba szerint 228 ezer dollárba kerülnének a belső választások. Az ügyvezető elnökség által, a "titkos és közvetlen" változatra készített vázlatos számítás plusz 80 ezer dolláros költséget jelent. Ezt, jelentette ki Takács Csaba, az ügyvezető elnökség nem tudja felvállalni. Takács Csaba ügyvezető elnök SZKT-döntést kért arról, hogy megvonják a területi szervezetektől az igazolatlanul hiányzó küldöttek napidíját. Ezt közfelkiáltással elfogadták, s az időközben összegyűlt SZKT-tagok megszavazták, hogy a belső választások tervezetéről ne legyen általános vita. Ezután megkezdődött az általános vita. A hozzászólók többsége szerint anyagi okokból, részben politikai akarat hiánya miatt most nem lehet közvetlen, átfogó belső választásokat rendezni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította: az RMDSZ-en belüli legmélyebb törésvonal a belső választások kérdésében nyilvánult meg. Úgy látja, a felső vezetésben nincs meg a politikai akarat a felmérés megrendezésére, ezért kompromisszumot javasolt: a jövőre tervezett esemény legyen az SZKT egyszerű tisztújítása, a belső választásokat pedig halasszák akkorra, amikor az RMDSZ erre érett lesz. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök szerint ehhez az előző SZKT döntését kell felülbírálni, hiszen az kimondja, hogy az önkormányzati választások előtt kell megejteni a belső választásokat. Katona Ádám névre szóló szavazást követelt a belső választások kérdésében. Takács Csaba kifejtette: hat éve kötelező a tagság számbavétele, anyagi és infrastrukturális segítséget is kaptak hozzá, s ha mégsem készült el, az ügyvezető elnök csak arra tud következtetni, hogy az illető területi szervezeti vezetőség nem akarja a belső választásokat megszervezni. Markó Béla javasolta a Szövetségi Képviselők Tanácsának megújítását, "mert kongresszusról kongresszusra most már visszük magunkkal azt az SZKT-t, amelynek egy részét tulajdonképpen egy régi kongresszusunk választott." Végül Verestóy Attila javasolta, ez legyen a következő, januári SZKT-ülés egyetlen napirendi pontja. /Máté Zsófia: Sürgős döntést napolt el az SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6., Turos Lóránd: SZKT, Marosvásárhely. Cirkusz után kevés érdemi munka. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6., Mózes Edith: Újra kútba esett a belső választások terve. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"Emil Constantinescu államelnök dec. 12-én, vasárnap találkozott a koalíciós pártok vezetőivel. Megbeszéléseik egyik témája volt a kormányátalakítás, esetleg Radu Vasile kormányfő leváltása. Dec. 13-án a parasztpárt vezetőségi ülésén hét miniszter hivatalosan bejelentette lemondását. A parasztpárt megvonta a politikai támogatást, követelte Radu Vasile lemondását. Ezután három liberális párti miniszter is bejelentette kiválását a kormányból. Radu Vasile dec. 13-án esti nyilatkozatában visszautasította a lemondatására irányuló próbálkozást. Emil Constantinescu széles körű konzultációra hívta a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőit és Radu Vasilét, "a krízis azonnali megoldása" érdekében. /Palotaforradalom a parasztpártban. Inog Radu Vasile kormányfő bársonyszéke. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta, hogy Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter lemondott, s a Bukarestbe érkező Hajdú Gábor egészségügyi miniszter is követni fogja példáját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./"

Dec. 9-én 51 éves korában meghalt Sipos László, aki egy életre elkötelezte magát Bogdánd hagyományainak, népi művészete megmentésének és ápolásának ügye mellett. 1971 óta tanított Bogdándon, 1985 óta igazgatója volt az iskolának. Ott bábáskodott a helyi tánccsoport megszületésekor, maga is beállt közéjük. A Rozsmalin ismert lett előbb a környéken, aztán az országban, majd a Kárpát-medencében is. Tíz évvel ezelőtt megszervezte a Bogdándi Nemzetiségi Táncfesztivált. Ugyancsak az ő érdeme a Bogdándi Magyar Múzeum létrehozása. A Szilágysági magyarok című kötet társszerzőjeként írta be nevét a környék néprajzi kutatóinak sorába. Kiadás előtt áll a Tövishát című munkája. /Sipos László emlékezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./ A hirtelen eltávozott Sipos László a történelmi Szilágy megye, a Tövishát és Bogdánd község legelkötelezettebb és legavatottabb tollú kutatója volt. Alapító tagja volt egy egész sor, az 1989-es változások után alakult közművelődési egyesületnek, lapnak, kutatócsoportnak. Ki rendezi a következő években a Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozókat, ki ír a Szatmári Friss Újságba, ki ír a Partiumba a tövisháti templomokról, a Szilágyságba és a Művelődésbe a tövisháti falvakról, népszokásokról, a vidék rendkívüli eseményeinek szokásrendjéről, ki gyarapítja az általa alapított Bogdándi Magyar Múzeumot, ki készíti fel a Néptáncegyüttest hazai és számos Kárpát-medencei szereplésre, és a helyi színjátszócsoportot? Õ kezdeményezte a bogdándi szabadtéri színpad megépítését, a református dalárda újraindítását. Értékes értelmiségijét temette el Bogdánd, prédikálta a margittai református költő-lelkipásztor, Fazakas László. /Gáspár Attila: Sipos László (1948. június 14-1999. december 9.) = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Versenyvizsga eredményeként a Szatmár Megyei Múzeum nagykárolyi részlegét ismét dr. Németi János történész, tudományos kutató vezeti. Dr. Németi János 1968 és 1977 között állt a nagykárolyi Városi Múzeum élén, akkor politikai okok miatt kellett távoznia az intézménytől. (Többek között azért, mert nem talált dák várat a Károlyi kastély alatt). Ebben az időben védte meg A korai és kései vaskor Északnyugat-Romániában című doktori disszertációját is. A régészeti kutatómunkát pedagógusként sem hagyta abba. 1990-ben a Román Trákológiai Intézet északnyugat-romániai munkatársa lett. Most olyan intézménynek került az élére, amelynek állandó régészeti kiállítása akkor készült, amikor első ízben vezette ugyanezt az intézményt. A múzeumi kiállítást illetően ismét dr. Németi János a helytörténetre fekteti a hangsúlyt. Hosszabb távon önálló kelta kiállítás kialakítását tervezi. Dr. Németi János Nagykároly RMDSZ választmányának tagja, illetve a Kertvárosi Református Egyház gondnoka. Megjelenik egy román nyelvű könyve /Repertoriul arheologic al zonei Careiului/ és jövőre lát nyomdafestéket a magyar nyelvű Régészeti barangolások Szatmár megyében, amely az Otthonunk Szatmár megye sorozatban lát napvilágot. /Boros Ernő: Nagykároly. Ismét dr. Németi János a Városi Múzeum vezetője. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 17./

Göncz Árpád köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta Tőkés Lászlónak, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökének. Az elismerést dec. 20-án az államfő Orbán Viktor miniszterelnök és Németh Zsolt külügyi államtitkár jelenlétében nyújtotta át Budapesten, a Parlamentben. Tőkés László kimondhatatlanul nagy megtiszteltetésnek nevezte kitüntetését, s köszönő szavaiban úgy fogalmazott: - elsőrendű hivatásomnak ismerem sok megpróbáltatást szenvedett, határon túlra szakadt erdélyi magyar népünk megmaradásának szolgálatát. A püspök hozzátette, hogy a magyar nemzet iránt érzett feltétlen hűséggel igyekszik ezután is szolgálni a közösség igazát, javát, érdekét és boldogulását. /Tőkés László kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 22./

Dec. 26-án Szatmárnémetiben, a Székesegyházban Reizer Pál római katolikus püspök diakónussá szentelte Steiner Ferencet, aki Láposbányáról származik. Innen, a kicsiny bányásztelepülésről indult el dr. Bihari Zoltán jezsuita szerzetes is, aki évtizedek óta Japánban él, a tokiói Sophiana Katolikus Egyetem tanára. /Diakónusszentelés a Székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 28./

Dec. 28-án munkaülést tartott a szatmárnémeti Szent István Kör tagsága. Thoroczkay Sándor elnök röviden elemezte az elmúlt évi tevékenységet. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Kollégium aligazgatója szerint a 2000. év fő munkatervi követelménye kétségkívül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának méltó megünneplése. A jövő évben tartandó nemzetközi Bem-szimpóziumot háromtagú helybéli szervezőbizottság készíti elő: Sipos Miklós református esperes, Danku Pál mérnök és Kónya László tanfelügyelő, a szamoskrassói Bem-emlékszoba főgondnoka. A további szervezők között van Kovács István, krakkói magyar főkonzul és Egyed Ákos akadémikus. A Szent István Kör lépéseket tesz egy helyi históriai műhely kialakítására is. /A Szent István Kör tervei 2000?re. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./

Tíz esztendővel ezelőtt, 1990. január első lapszámaként jelentkezett a Friss Újság. Akkor csak így, "Szatmári" nélkül. Tíz évvel ezelőtt a diktatúra alóli felszabadulás örömében új életet, új korszakot akartak kezdeni. Még mindig az út elején tartunk sok-sok tekintetben, állapította meg a szerkesztőség. Jelenleg napi 12, vagy akár 16 oldalt is tudnának nyomtatni, ennek egyetlen akadálya van: az anyagiak. /Tízéves a Friss Újság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 4./

Az 5145/1999. sz. tanügyminisztériumi rendelet az iskolák gazdasági-pénzügyi önállósodását írta elő. Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy ez az iskolák decentralizációját jelenti: minden iskolának saját költségvetése lesz. A költségvetés rendszerét a 72/ 1996-os törvény írta elő. Ezután minden iskolának szponzorok után kell néznie. /Erdei Líviusz az iskolák gazdasági önállósodásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./

Jan. 7-én indult Ezüstkalászos gazdatanfolyam Szatmárnémetiben. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Szatmár megyei szervezete és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör által megszervezett gazdatanfolyam megnyitójára 21-en jöttek el. Fodor István agrármérnök, az RMGE megyei elnöke irányítja a tanfolyamokat. /Új és régi arcok a tegnap beindult Ezüstkalászos gazdatanfolyamon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 8./

A nyíregyházi önkormányzati küldöttség Szatmárnémetiben tett látogatása jan. 14-én az RMDSZ-székházban tartott találkozóval ért véget. Ilyés Gyula alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök Szatmárnémeti politikai-gazdasági jellemzőit vázolta fel, különös tekintettel az RMDSZ képviseleti esélyeire, partnerségi kilátásaira. Sajnos, a helyi magyar közösség fogyatkozása tovább tart, főleg a fiatalok döntenek a szülőföld elhagyása mellett. Nyíregyházának eddig nyolc testvérvárosa van, a közeljövőben valószínűleg Szatmárnémetivel is sikerül megkötni ezt az egyezményt. /Délelőtt a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalban, délután az RMDSZ-székházban: Szatmárnémeti és Nyíregyháza testvérvárosi kapcsolatait építi. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./

Szatmárnémetiben beindult az Ezüstkalászos gazdatanfolyam. A tanfolyam iránti érdeklődés növekedett. Az előadók fizetség nélkül vállalják és végzik munkájukat. /Ismeretszerzés és ismeretátadás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./

Mold Vilmos Nagykárolyból nyílt levelet intézett Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, ebben kifejtette, mit tapasztalt az RMDSZ 1999-ben Szatmárnémetiben létrehozott Emberjogi és Kisebbségi Tanácsi Irodájával kapcsolatban. Ehhez az irodához bárki panasszal fordulhat, ha úgy érzi, hogy megsértették emberi vagy kisebbségi jogait. Mold Vilmos 1999. július 20-án panaszlevéllel fordult az irodához. Július 28-án megkapta a térti vevényt, amely azt igazolta, hogy küldeményét az irodában átvették. A biztonság kedvéért felhívta telefonon őket. Sárkány titkárnő kijelentette, hogy semmiféle postai küldeményt nem kaptak Nagykárolyból. Mold panaszt tett a nagykárolyi postán. Azonban kiderült, a küldemény mégis eljutott az irodába. Harmincnapos kivárás után, mivel semmiféle értesítést sem kapott, újra felhívta a hivatalt, azt a választ kapta, hogy Asztalos Csaba jogtanácsos betegszabadságon van. Ezután Mold kilencszer próbálta hívni Markó Bélát, de egyszer sem sikerült. Végre sikerült beszélnie Asztalos Csaba jogtanácsossal, aki ajánlotta, hogy jogos panaszával forduljon a nép ügyvédjéhez vagy az igazságügyi miniszterhez. Asztalos el sem olvasta a panaszlevelet, különben tudhatta volna, hogy az általa ajánlott helyeken Mold már többször is próbálkozott. /Mold Vilmos, Nagykároly: Nyílt levél Markó Béla Szövetségi Elnök Úrnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 20./

Megjelent meg a Szatmári Múzeum Kiadó legújabb kötete Középkori egyházi építészet Erdélyben címmel, Kiss Imola és Szőcs Péter Levente szerkesztésében. A sorozatot 1995-ben Karácsonyi Károly Szatmár megye növényvilágát bemutató könyve vezette be. A Tanulmányok és közlemények című időszakos kiadványon kívül a múzeum munkatársainak a gondozásában eddig több mint tíz komolyabb igényű összeállítás jelent meg, elsősorban történelmi tematikával. A legújabb kötet szerkesztői elmondták, hogy a válogatás alapjául az a nemzetközi tudományos tanácskozás szolgált, amelyet 1998 decemberében tartottak, a múzeum szervezésében, a középkori erdélyi és kelet-magyarországi egyházi építészetről. /[Ágopcsa Marianna] (ágopcsa): Múzeumi kiadvány a középkori erdélyi egyházi építészetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 21./

Királydarócon a református egyház visszaköveteli iskolaépületét. Ettől az évtől ebben az épületben működik az óvoda, melyet a két tagozaton mintegy húsz-húsz gyermek látogat. /Királydaróc. A református egyház volt iskolájába költözött az óvoda. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 22./

A Szatmári Friss Újság munkatársa a legnagyobb elismeréssel írt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tévényilatkozatáról. Tőkés László az MTV1 jan. 23-i, vasárnap esti 7 óra című műsorában nyíltan beszélt az RMDSZ belső ellentmondásairól. Megemlítette Tokay György volt kisebbségügyi miniszter szerepét az állami magyar egyetem sorsával kapcsolatban. A püspök azonban jóval többet beszélt az erdélyi románság erősödő autonómiatörekvéseit képviselő Sabin Ghermanról, mint Mugur Isarescu miniszterelnökről. Tőkésnek az RMDSZ-ről alkotott véleményével lehet és kell is vitatkozni, olvasható a lapban. Egy dolgot azonban nem lehet elvitatni tőle: az eddigieknél sokkal meggyőzőbben beszélt. /(kereskényi): A püspök mint profi. Tőkés László hosszú és hiteles monológja az MTV1 politikai főműsorában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2000. jan. 25./

Jan. 24-én Szatmárnémetiben bemutatták Szatmáriak a szabadságharcban /Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti/ című értékes helytörténeti kötetet. A tanulmánykötetben főleg a helyi Szent István Kör tagjai közölték írásaikat. Adósok vagyunk a helytörténeti munkákkal, állapította meg Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. A kötet gondozója Kónya László. /Egy könyv minden szatmári számára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./ A szerzők között van Kónya László tanár, dr. Németi János, Danku Pál, dr. Bura László, és Csirák Csaba. Varga Attila bejelentette, hogy ez a kötet egy sorozat első darabja. - Danku Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a kolozsvári levéltárban még nagyon sok feltáratlan érték van a 48-as szabadságharccal kapcsolatban. /Szatmáriak a szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Reszler István, a 10. Számú Iskola igazgatója /Szatmárnémeti/ elmondta, hogy megszervezték a cseretanulási módszert, a mátészalkai 2. Számú Általános Iskolával együttműködnek: egy itteni osztály fog Mátészalkán tanulni, egy ottani pedig itt, Szatmárnémetiben fog iskolába járni. Mindez elsősorban az iskolareformnak köszönhető, amely az eddiginél jóval nagyobb autonómiát biztosít az iskoláknak. Az igazgató szeretné, hogy más hazai, magyarországi és nyugati iskolákkal is együttműködnének. /A cserekapcsolatok az európaiasodást segítik elő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 27./

Tavaly novemberben Budapesten megalakult a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), mely az anyaországi, kárpát-medencei és nyugati magyar fiatalok együttműködési lehetőségeit szolgálja. A MIK Állandó Bizottságában egy-egy tag képviseli a magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, szlovéniai, horvátországi, felvidéki, csángó és nyugati magyar ifjúsági szervezeteket, valamint a magyar Ifjúsági és Sportminisztériumot, mely a munka anyagi és infrastrukturális hátterét biztosítja. Január közepén a magyarországi Dobogókőn ülésezett a MIK Állandó Bizottsága. Az ülésen az erdélyi ifjúsági szervezeteket Ilonczai Annamária, a Szatmárnémeti MADISZ társelnöke képviselte. Elmondta, hogy a MIK egy stratégiai és konzultatív testület, melynek feladata, hogy a mindenkori magyar kormány felé javaslatokat tegyen, tervezeteket készítsen, szem előtt tartva a magyar ifjúság egészének érdekeit. Elsődleges céljuk, hogy minél több magyar fiatal számára lehetőséget teremtsenek a határon átnyúló programokban való részvételre. Az ülésen döntöttek a költségvetésről is. Az Ifjúsági és Sportminisztérium által biztosított 71 millió forintos keretösszegből több mint 40 millió forintot pályázatok alapján osztanak el különböző tevékenységek, tervek finanszírozására. /A magyar kormány a határon túli fiatalokat is konkrét formában támogatja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./

1945 januárjában Szatmár megyéből megközelítőleg 5000 személyt - férfiakat és nőket vegyesen - deportáltak a volt Szovjetunióba, több évig tartó úgynevezett "jóvátételi közmunkára". A szomorú esemény 55. évfordulóján, január 29-én a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Igazgatósága, a Szatmár Megyei Múzeum, a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal és a Nagykárolyi Német Demokrata Fórum rendezésében Nagykárolyban tartották meg a volt deportáltak találkozóját. A találkozó római katolikus Nagytemplomban kezdődött, ahol Heinrich Antal főtisztelendő celebrált szentmisét, magyar és német nyelvű szentbeszédet mondott. A következő helyszín a temetőben a volt nagykárolyi deportáltaknak állított emlékmű volt. A színházteremben Kovács Jenő polgármester beszédében elmondta, hogy csak 1989 után hallott a svábok deportálásáról. Karol König, a Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Igazgatóságának az igazgatója emlékeztetett: a deportálás idején, a második világháború végén még több mint 700 ezer német élt Romániában, mára 80 ezerre apadt a számuk. A fogyatkozás ellenére a nemzetiségi tradíciók ápolásáról nem szabad lemondani, hangsúlyozta. Az esten elhangzott, hogy a kutatások alapján 10 ezerre tehető azoknak a romániai németeknek a száma, akik sohasem tértek haza a deportálásból. Az esten Kiss Zoltán református tiszteletes elhurcolásának történetét, illetve a volt Szovjetunióban megélt kálváriáját ismertette. /Boros Ernő: Nagykároly. Deportált-találkozó - hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 31./

Kós Antal cipész mesélte el élettörténetét. 1945. január 3-án deportálták a Szovjetunióba. 1947-ben indultak haza. A román határon megállították őket. Három hónapig tárgyalt a magyar, a román és a szovjet képviselet, hogy a hadifoglyokat hazaszállító szerelvényen levő erdélyi magyarok hova mehetnek. Addig a Magyar Vöröskereszt élelmezte őket. Ugyanakkor Magyarországnak és Romániának ki kellett fizetniük az oroszoknak a fejdíjat. Kós Antal végül 1947. szeptember 21-én hazaérkezhetett. /Elek György: "Egész életemben a szakmám mentett meg a nehézségektől" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 1./

A nemrég megjelent Szatmáriak a szabadságharcban című kötet alkotóinak egyik igen nagy érdeme, hogy eddig ismeretlen információkat közöltek. Az egyik szerző Danku Pál mérnök, aki szabadidejét a régi iratok közti búvárkodással töltötte. A kolozsvári Állami Levéltárban például megtalálta a szatmári katonai levelezést, vagyis az akkori Országos Honvédelmi Bizottmány és a szatmári bizottság, valamint a szatmári és a szomszéd vármegyék bizottságai közti levelezést. Emellett megtalálta a nemzetőrök listáját is. Danku Pál szeretne Szatmár 1918/19-es eseményeivel is foglalkozni. A Szatmár vármegyei iratok 1330-tól 1940-ig a kolozsvári Állami Levéltárban vannak, nagyrészt eredeti kéziratok, csupán kevés dokumentum anyagát rögzítették mikrofilmre. Ezért ezek nem publikusak és igen nehéz hozzájuk férni. /Szabadidejében: történész. Danku Pál terveiről beszél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./

Febr. 3-án Tasnádon a Teleház megnyitását sajtóértekezleten jelentették be. A Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alap 5000 amerikai dollár támogatást adott a létrehozásához. A teleház a kis településeken élők számára jelenthet esélyegyenlőséget a nagyvárosok lakóival. A világ országai közül az Egyesült Államokban 260, Nagy-Britanniában 173, Magyarországon 144 teleházat tartanak nyilván. Romániában a tasnádi a második. /Teleházavató Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). febr. 7./