Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2000. október 6.
"Okt. 6-án megkezdődtek Szatmárnémetiben a Kontakt 2000, a harmadik Civil Fórum munkálatai. Az ünnepélyes megnyitón Olteanu Ion, a Román Kormány Civil Szervezetekkel való Kapcsolattartási Hivatalának vezetője méltatta az esemény jelentőségét. Ezután az utóbbi két év legsikeresebb programjainak (valamint a kivitelezésükben részt vett nemkormányzati szervezeteknek, önkormányzatoknak és hatóságoknak), valamint a rendezvényen az együttműködés szándékával megjelent magyarországi és angol szervezetek képviselői bemutatkoztak. A tanácskozás a résztvevők szakmai vitájával folytatódott. /Helyi kezdeményezésből - országos jelentőségű tanácskozás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./ Több mint kétszáz civil szervezet, közintézmény, önkormányzat, vállalkozás határon inneni és túli képviselői, valamint magánszemélyek jelentették be részvételi szándékukat. - A közösségfejlesztés, teleházak, faluturizmus kérdéseire kapható válaszok minden valószínűség szerint az önkormányzatok tisztségviselői számára nyitnak majd újabb távlatokat. Hatékonyság és teljesítmény a humán erőforrások fejlesztésével című témakör a vállalkozókat, az ifjúsági civil szervezetek kapcsolatai és erőforrásai tárgykörrel foglalkozó "műhely" munkálatai pedig a fiatalokat érdeklik majd. A külföldi meghívottak tapasztalatai, valamint a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információk pedig mindenkit. /Ha október: ismét Civil Fórum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./"
2000. október 7.
Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Pécsi Ferenc és Varga Attila parlamenti képviselők, a civil szervezetek vezetőinek, valamint sok-sok érdeklődőnek a jelenlétében tartották meg a Szatmárnémetiben az RMDSZ október 6-i megemlékezését, a szatmárnémeti Zárdatemplom bejáratánál elhelyezett Gonzeczky-emléktábla előtt. Kereskényi Sándor, a Szent István Kör tagja, a Szatmár megyei RMDSZ szenátorjelöltje tartott emlékbeszédet, melyben a hős tábori pap, Gonzeczky János mártírhalálának példáját méltatta. Az ünnepségen díszőrséget állt a helyi Dsida Jenő Cserkészcsapat. /A Szatmárnémeti RMDSZ megemlékezése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./
2000. október 16.
Mintegy kétszáz hazai táncos részvételével zajlott okt. 15-én az első - nemzetközinek szánt - szatmári néptáncfesztivál. A rendezvény nyitányaként a tizenkét Bihar, Szilágy és Szatmár megyei együttes rögtönzött népviseleti bemutatót tartott. Fellépett - többek között - Krasznabéltek általános iskolájának harmincöt fős rézfúvós zenekara, a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese, a bogdándi Rozsmalint, a szilágycsehi Berekenye, a nagyváradi Regen Bogen sváb táncegyüttes, a krasznai Bokréta, a zilahi Terebete és Nagykárolyból a Rekettye magyar táncegyüttes. /(bódi): Szatmárnémeti néptáncfesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 16./
2000. október 16.
" Boér Ferenc egykor szatmárnémeti, jelenleg Nagyváradon élő színművész szavalóestjével ünnepelte imaháza felújításának befejezését Szatmárnémeti evangélikus gyülekezete, valamint a város verskedvelő közönsége. Boér Ferenc műsorának első felében Reményik Sándor verseiből adott válogatást. Máthé Csaba lelkész hangsúlyozta: "bár vannak nagyobb költők is nála", a Végvári-versek költője "maga Erdély". Az előadóművész a második részben válogatást nyújtott a magyar líra gyöngyszemeiből. /Báthory Éva: Boér Ferenc előadóestje. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 16./"
2000. október 17.
Váratlanul elhunyt Kodra István /Szatmárnémeti, 1921. júl. 20. - Szatmárnémeti, 2000. okt. 14./, a szatmárnémeti Szent Miklós magyar görög katolikus egyházközség kántora. 1952-ben id. Ulicsák Béla parókust, szatmári főesperest, püspöki helynököt letartóztatták, a görög katolikus egyházat pedig akarata ellenére beolvasztották az ortodox egyházba, azt kérték Kodrától, hogy vállalja továbbra is a kántori tisztet. Kodra ezt elutasította. Szatmárnémeti különböző iskoláiban tanított, később iskolaigazgató, tanfelügyelő lett. 1990. jún. 1-jétől újra kántor lehetetett, a Szent Miklós templom hívőivel együtt ünnepelhette az ősei anyaegyházához való visszatérést. Kodra István a görög katolikus liturgia és szertartásrend kiváló ismerője volt. /Kodra István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 17./
2000. október 19.
Okt. 21-22-én tartják Szatmárnémetiben a tizedik Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny Kárpát-medencei döntőjét. A zsűri tagjai között van dr. Almási István népzenekutató, Fátyol Rudolf hegedűművész, Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke és Szőlőssy Vágó László vajdasági népzenekutató. A verseny műsorvezetője a Magyarországra áttelepült, de a népdaléneklési versenyre mindig hazatérő Orbán István lesz. A tizedik népdaléneklési verseny alkalmából emlékfüzet is megjelent, bevezetőjét Csirák Csaba, a rendezvény írta. /Elek György: Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 19./
2000. október 20.
Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeumban okt. 19-én nemzetközi tanácskozás kezdődött neves bel- és külföldi meghívottak részvételével. A négynapos tudományos szimpóziumon Közép-Kelet-Európa demokratikus átalakulását tanulmányozzák, elemzik a részvevők. Sabine Habersack, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai küldötte hangsúlyozva, hogy az alapítvány továbbra is támogatja Romániát - a választások eredményeitől függetlenül -, amennyiben a demokratikus átalakulások útján marad. Camil Muresan akadémikus összehasonlította a közép-európai és kelet-európai államokban végbement demokratizálódási folyamatot, néhány jellemző vonás kiemelésével, mint amilyen a nemzetiségi sokszínűség és a sok apró párt jelentkezése (keleti irányba haladva). Dr. Szász Zoltán professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igazgatója előadásában végigvezette a huszadik század demokratikus próbálkozásait Magyarországon. Ezt követően Hajdú Tibor magyarországi akadémikus a Horthy-korszakot taglalta, a korábbi rendszer által képviselt szemlélet átértékelésével. /(benedek): Nemzetközi szimpózium a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2000. október 20.
Boga Ferenc tanár, a szatmárnémeti cserkészcsapat vezetője, a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevelési alelnöke elmondta, hogy a szatmári Dsida Jenő Cserkészcsapat 1992-ben alakult. A cserkészet vallási-erkölcsi alapon működő szervezet. Ma már száznál is több cserkészcsapat működik az országban. - Éveken keresztül pereskedtek a román állammal azért, hogy a magyar cserkészek legálisan működhessenek. A szövetségen belül még mindig nem akarják elfogadni azt, hogy vannak magyar cserkészek és magyarul folynak a foglalkozások. Uszító és támadó cikkek jelentek meg a román sajtóban: a cserkészegyenruha alapján azt állították, hogy katonai szervezetről van szó. /Fodor István: Beszélgetés Boga Ferenc tanárral, a szatmárnémeti cserkészcsapat vezetőjével, a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevelési alelnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2000. október 26.
"Ft. Reszler Mihály, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ igazgatója adott tájékoztatást az iskoláról. Jelenleg 260 diákunk van. 1991-ben indultak, egyetlenegy osztállyal. Négy évig a Kölcsey Líceumban működött az iskola. Mostani nevüket 1996-ban vették fel, amikor az egészségügyi posztlíceumot hozzájuk csatolták. - Jelenleg minimális az állami támogatás, ami az épületre, a felszerelésre fordítható, a lényeget a püspökség adja, vagy a szponzorok. Az Unio Líceum régi bentlakásának átalakított épületében folyik az oktatás, de ez egyre szűkösebb, főleg akkor, ha külön laboratóriumokat kell kialakítani. Van egy informatika termük, ami állandó jellegű osztályterem is, egy könyvtár, melyben szintén osztály is működik, és egy nagyobb helyiség, amit tornateremmé alakítottak át. Várják, hogy az egyház visszakapja legalább egy ingatlanát, ahol végre véglegesen otthonra találnánk. - Két éve bentlakásuk is van, a Szent Alajos Konviktus. Az épületet az egyház hozta létre, a fenntartási költségeket fizeti a helyi önkormányzat. Reszler Mihály plébánost a püspök 1999-ben nevezte ki igazgatónak. - Az iskola 1993-ban megalakult Diáktanácsáról Lázin Sándor elnök számolt be. Feladatkörük a diákok képviselete, jogaik megvédése, és különféle rendezvények szervezése. Az iskola kórusáról Szabó Mária zenetanárnő nyilatkozott. Részt vesznek minden évben a februárban megrendezett kórustalálkozón, és már sok éve eljárnak Gyulafehérvárra, a "nagy kórustalálkozóra". A szavalóversenyekről Czier Andrea magyartanárnő tájékoztatott. Tavaly rendezték meg első ízben a Hám János Napok keretében a Vidám Versek Országos Szavalóversenyét, volt is sok résztvevő, és ezzel immár hagyománya teremtődött ennek is. /Fodor István: Hám János Római Katolikus Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./"
2000. október 26.
"A Szatmári Római Katolikus Püspökség immár hatodik alkalommal adta ki naptárát /Római Katolikus Naptár 2001/, melyet Reizer Pál püspök ajánló sorai indítottak. A közel kétszáz oldalas könyvnaptárban található például: Assisi Szent Ferenc tanainak követői Nagybányán, Tíz éves Az Iskola, Interjú Huzsvár László nagybecskereki püspökkel, A Máltai Segélyszolgálat szatmári fiókja, Ökumenikus kórustalálkozó - tíz alkalommal, Beszélgetés Gindele Tibor máramarosszigeti plébánossal, Tisztelgő sorok Németh László születése centenáriumán. - A püspökség áldozatkészsége teszi lehetővé a naptár megjelenését; a magyar ajkú híveket tömörítő négy erdélyi egyházmegye közül csak a szatmári ad ki könyvnaptárt. /Megjelent: Római Katolikus Naptár 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./"
2000. október 28.
1999-ben indult először Szatmárnémetiben felsőfokú tanítóképző, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Az első tanévben még a Kölcsey Ferenc Kollégium épületében került sor az előadásokra, az új tanévet már a kaszárnya épületében kezdték. Végh Balázs Béla, a főiskola adjunktusa tájékoztatott a változásokról. Az új épületben négy tantermet használhatnak. A 65 nappali tagozatos mellett (33-an vannak az első, 32-en a második évfolyamon) 94-en iratkoztak be a távoktatásra. Most folyik a számítógépes terem felszerelése, amelyet a hallgatók olvasóteremnek is használhatnak. Jelenleg négy állandó alkalmazottja van a főiskolának, Bura László megbízott tanulmányi igazgató, Hadházi Attila angoltanár, Szabó Thalmeiner Noémi pedagógia- és pszichológia-tanárnő, valamint Simon Levente, aki a gyermekirodalomról tart órákat. Emellett még kilenc bedolgozó tanár segít az oktatásban. /Simon Levente: Új épületben a Tanítóképző-Angol Nyelv Főiskola hallgatói. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./
2000. október 28.
"A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karával közösen meghirdeti a "Távoktatási Rendszer a Helyi Közigazgatásban" nevű program második szakaszát. A program hat erdélyi megyében /Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros és Szatmár/ működik, az anyagi hátteret az Európai Unió PHARE-programjának két alapja, az Alap a Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért (FMAPL) és "A Demokráciáért", illetve az Alapítvány a Nyílt Társadalomért biztosítja. A képzésen résztvevők oktatócsomagot kaptak kézhez, melynek segítségével a tananyagot önállóan elsajátíthatták. Az oktatáscsomag román nyelven íródott, magyar nyelvű változata nemsokára magyar nyelven is hozzáférhető lesz. /A Civitas Alapítvány sajtóközleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./"
2000. október 30.
Okt. 30-án felavatták az avasújvárosi református templomot, Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepi istentiszteleten az ezer hívő befogadására alkalmas új templom kicsinek bizonyult a résztvevők számára. A püspök feltette a kérdést: El tudnak-e számolni a mai fiatalok az ősöktől kapott talentumokkal? Fellépett az egyházközség vegyes kórusa, a helyi IKE-csoport, valamint a Partiumi Magyar Egyetem Egyházi Tanszékének az énekkara. A templom felépítését támogatták a német és holland segítő szervezetek. /Elek György: Felavatták az avasújvárosi református templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./
2000. október 31.
Okt. 30-án felavatták Tasnádon az RMDSZ-szervezet új székházát, melyen jelen voltak az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltjei, továbbá Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Riedl Rudolf prefektus és Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Csizek Tibor, a tasnádi RMDSZ-szervezet elnöke megköszönte Véron András helybeli vállalkozónak, a Wimob Rt. vezérigazgatójának az önzetlen anyagi támogatást. A régi RMDSZ-székhelyet pedig a helybeli MADISZ használhatja a jövőben. /Tasnád: Új RMDSZ-székházat avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./
2000. november 4.
Visszakapta a túrterebesi római katolikus egyház az önkormányzattól az egykori zárdaiskola épületét, melyben jelenleg üzlet működik. A tönkrement ingatlant lebontják, és tavasszal a tervek szerint hozzálátnak egy új épület felhúzásához, mely ifjúsági központnak és teleháznak fog majd helyet adni. /(fodor): Túrterebes: Ifjúsági központ és teleház lesz az egyház által visszakapott épületben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 4./
2000. november 7.
A Szatmár Megyei RMDSZ óvást nyújtott be a törvényszéken a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt szabálytalan választási benevezése ellen. Az RMDSZ megyei vezetősége azzal indokolja lépését, hogy a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt - ellentétben a választási törvény előírásával, amely szerint egy párt egy jelöltet csak egy megyében nevezhet be -, ők ugyanazt a listát hat megyében tették le. A Szatmár Megyei Törvényszék nov. 6-án helyt adott az RMDSZ óvásának. A nevezést eddig elutasította Kolozs, Maros, Kovászna megye is, ahol ugyanaz a lista jelent meg a Szabad Demokrata Párt részéről. /A Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt kizárja magát a választásokból. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2000. november 7.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette: Vannak árnyalatbeli eltérések, de a valóság az, hogy tíz éve tovább tart a kisebbségellenes román politika. 1996-ig az RMDSZ ellenállóképessége friss volt, az utóbbi négy évben viszont nagymértékben leszerelték az RMDSZ, ezzel együtt a romániai magyarság ellenállóképességét. A püspök szerint amennyiben az RMDSZ idejében kilépett volna a kormányból, akkor hitelesen elhatárolhatta volna magát a kormányzat kudarcától. Így azonban végig asszisztált, és nagyon rossz pontokat szerzett a magyarságnak. - Úgy tűnik, hogy az RMDSZ országos vezetősége kész volna belépni akár egy TDRP-s kormányba is. Szerinte ez elfogadhatatlan, a konstruktív ellenzékiségben kellene szerepet vállalni. - Közelebb áll az RMDSZ a civil szférához, mint a pártpolitikai élethez. /Fodor István: "Egy kisebbség egyetlen politikai tőkéje: a becsület" Beszélgetés Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./"
2000. november 7.
Nov. 6-án Szamoskrassón felavatták az Ifjúsági Központot és Öregek Otthonát. Az átadást megelőző ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szamoskrassói egyházi iskola épületének visszaadása és annak az egyház és a magyarság céljaira történő felhasználása azt bizonyítja, hogy a romba dőlt épületeket újjá lehet azokat varázsolni. Sipos Miklós helyi lelkész, az egyházmegye esperese elmondta, nem ez a létesítmény volt az utóbbi tíz év egyetlen megvalósítása. Gyülekezeti termet építettek, javítást végeztek a templomon, emléktáblát állítottak a II. világháborúban elesett hősök emlékére, Bem-emléktáblát helyeztek el a Darvay-kastély falára, berendeztek egy Bem-emlékszobát. - Nem volt könnyű feladat visszaszerezni ezt az épületet, a törvényes visszaadása még várat magára. /Elek György: Felavatták a szamoskrassói Ifjúsági Központot és Öregek Otthonát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2000. november 7.
Nov. 6-án ünnepélyesen átadták a református óvodát Szatmárnémetiben. Összesen 36 gyermek költözött át az Árva Bethlen Kata Református Óvoda épületébe. Az ingatlant ez év elején vásárolta az egyházközség, és felújítását saját erőből, illetve adományok segítségével végeztette el. A fenntartási és felújítási költségeket továbbra is az egyház fogja fedezni, a minisztérium mindössze a személyzet fizetését biztosítja. /Fodor István: A gyermekek beköltözhettek a szatmárnémeti református óvodába. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2000. november 9.
Az RMDSZ szatmárnémeti szervezete mellett működő Magyar Ifjúsági Kezdeményezés a jövőben élénkíteni kívánja tevékenységét, elsősorban a középiskolás és a főiskolás fiatalokkal való szervezettebb kapcsolattartás terén - nyilatkozta Popomayer Helga, a Kölcsey Ferenc Kollégium tanárnője, a MIK elnöke. Elindítottak egy olyan szabadegyetemi jellegű előadás-sorozatot, amely elsősorban a pályaválasztásban kíván segítséget nyújtani. /A MIK élénkíteni kívánja a tevékenységét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./
2000. november 10.
Nov. 7-én temették el Budapesten dr. Lőrinczy Dengezics (1938-2000) orvost. Szeretettel emlékeznek rá volt szatmárnémeti orvoskollégái. Dr. Lőrinczy Dengezics a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem egyik legértékesebb képviselője volt. A radiológia volt a szakterülete. Az általa bevezetett radiológiai módszerek közkinccsé váltak. Közleményei a hazai, magyarországi szaklapokban jelentek meg, de közölt angol szakfolyóiratban is. Tíz éve Budapestre telepedett, de mindig segítőkész volt a szülőföldről hozzá fordulók irányában. /Dr. Bauer Béla: In memoriam Dr. Lőrinczy Dengezics (1938-2000) = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./
2000. november 11.
"Adrian Nastase a Szatmári Friss Újságnak nyilatkozott: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni." Arra kérdésre, hogy pártja a választások után szövetségre lép-e az RMDSZ-szel, és mi az álláspontja az RMDSZ elvárásairól: magyar egyetem, a magyar nyelv közéletben való használata s az egyházi javak visszaszolgáltatása. Nastase válasza: ami az RMDSZ-szel való esetleges partnerséget illeti, ez a feltételezés tévedésen alapszik, vagyis a PDSR nem állított ilyesmit. "Az RMDSZ kisebbségi elvárásai meghaladják az európai szintet, mi viszont az európai standardokhoz kívánunk igazodni." /(ágopcsa) [Ágopcsa Mariann]: Adrian Nastase: "A választások után gazdasági és nem etnikai kérdésekkel szeretnénk foglalkozni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./"
2000. november 15.
Kereskényi Sándor készített interjút Ilyés Gyulával, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnökével, Szatmárnémeti alpolgármesterével. Ilyés Gyula elmondta, hogy Beke György Szatmár megyéről írott monográfiája, a Boltívek teherbírása nagy hatással volt rá. Látta, hogy van itt egy fiatal értelmiségi gárda, amely változtatni akar. Ő is bekapcsolódott munkájukba. A hatóságok hamar az értésükre adták: örüljenek, hogy élnek. 1990-ben jelen volt az RMDSZ tevékenységében. Akkor az erdélyi magyarság jelesre vizsgázott. Azonban a lelkesedés nem tartott sokáig. Az emberek látták, hogy Romániában lényegében alig változott valami. 1992-ben egy ideig a Vállalkozók Fórumánál dolgozott. Különösen Csirák Csaba tevékenykedett a szatmári civil társadalom erőinek összefogása érdekében. 1993-ra már mindenki előtt világossá vált, hogy ebben a közegben a magyarság csak nagyon nehezen veheti a kezébe saját gazdasági életének az irányítását. Ilyés Gyula 1992-96 között városi tanácsos volt Szatmárnémetiben. 1995-től - Muzsnay Árpád második megyei elnöksége alatt - a megyei szervezet gazdasági alelnöke, 1996-tól pedig Szatmárnémeti alpolgármestere. Elsősorban szociális problémákkal szembesült. Észre kellett vennie, hogy a magyarság fokozatosan veszít életteréből, és ahhoz nem elég tőkeerős, hogy állja a versenyt. Ilyés Gyulát 1999 tavaszán megválasztották az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elnökének. - A Szatmár megyei magyarok legnagyobb gondja a megélhetés. - Szerinte a megyei RMDSZ arra vigyázott, hogy ne sodródjon a szélsőségek felé. "Közösségünk sorsa a mi közös cselekvőképességünkön múlik, kisebbségi politikai elkötelezettségünkön, józan, céltudatos elhatározásunkon." /Kereskényi Sándor: Ilyés Gyula a megyei magyarság helyzetéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2000. november 15.
A Temesvári Magyar Diákszervezet idén is megrendezte a városban tanuló magyar gólyák fesztiválját, mely csaknem egy hétig tartotta lázban a hallgatókat. Rigó Csaba TMD-elnök azt nyilatkozta, hogy öt nap alatt mintegy 450-500 egyetemistát sikerült megmozgatniuk. Az orgonakoncerten pedig több mint nyolcvanan hallgatták Tatár Csilla, a Zeneművészeti Kar egyik legtehetségesebb hallgatójának játékát. Sikeresnek tartják az RMDSZ Temes megyei vezető politikusaival - Toró T. Tibor elnök-képviselőjelölt és Bodó Barna szenátorjelölt - való baráti találkozót, nemkülönben a táncházi mulatságot. /X. TMD Gólyafesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2000. november 16.
Nov. 17-én Páskándi-ősbemutató lesz Szatmárnémetiben, bemutatják az író László, szent király című történelmi játékát. Parászka Miklós főrendező elmondta, hogy a szerzőnek, utolsó napjaiban még megígérte, hogy egy színpadi művét bemutatják a szatmárnémeti színpadon. A László, szent király 1992-ben íródott, a bemutatója azonban elmaradt. Az előadáshoz támogatást kaptak a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumtól. /Ágopcsa Marianna: Páskándi-ősbemutató Szatmárnémetiben: László, szent király - a millennium évében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./
2000. november 17.
Muhi Miklós, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója leszögezte, hogy számukra jelenleg a legfontosabb oktatási probléma a választható tantárgyak, az úgynevezett opcionálisok problémája. Szeretnének a tanulók számára minél széleskörűbb választási lehetőséget teremteni. Lépni szeretnének az elharapózó egyoldalúság, szakbarbárság ellen. Szeretnék bevezetni a retorikát, a pszichológiailag megalapozott önismeretet, valamint a protokoll- és viselkedéstant. Ez utóbbi esetében a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium szaktanárainak a segítségére támaszkodnak. /Kereskényi Sándor: Muhi Miklós iskolaigazgató: A Kölcsey arra törekszik, hogy végzősei versenyképesek legyenek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./
2000. november 17.
Nov. 16-án Nagykárolyban felavatták a szatmári (belső) vámiroda nagykárolyi kirendeltségét. Bekő Tamás polgármester mondott beszédet. A kirendeltséget Kovács Jenő volt polgármester kezdeményezte. A tervet az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselői, illetve szenátorai támogatták. Nagykároly és Tasnád város, valamint az övezetbe tartozó települések számára ez pozitív esemény. Ezáltal a vidéken a járművek mentesülnek a Szatmár-Nagykároly út oda-vissza való megtételétől. A jövőben ez a kirendeltség független vámirodává válhat. /Boros Ernő: Tegnap Nagykárolyban belső vámot avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./
2000. november 21.
November első napjaiban piacra került a Szatmári Friss Újság jövő esztendei évkönyve. Színes, olvasmányos, többféle ízlést kielégítő könyv. Felelős szerkesztője és egyben műszaki szerkesztője, tördelője Debreczeni Éva, akinek humoros írásait az RMSZ olvasóinak is volt alkalmuk megismerni. /Itt a Friss Újság 2001-es évkönyve! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2000. november 29.
A napokban újabb magyar lap indult, megjelent Túrterebesen a Túrterebesi Napló első száma, melynek kezdeményezői Sárosi Tibor, felesége, Melinda és Koczán Levente polgármester voltak. A megjelentetéséhez szükséges összeget a helyi tanács RMDSZ-t képviselő tagjai adták össze, tanácsosi illetményük egy részét felajánlották. A községi lap ezentúl havi egy-két alkalommal jelenjik meg, két nyelven. Szatmárnémetiben fog fellépni a nemrég alakult túrterebesi kórus, és egyben készülnek a karácsonyi előadásra. /Megjelent a Túrterebesi Napló, készül a karácsonyi műsor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 29./
2000. december 1.
Gellért Sándor költőre emlékezett a Szatmári Friss Újság. Gellért Sándort csak részben értette meg kora. Mikolán élt, Mikola számára a hűség jelképévé vált. Kéziratban maradt több verseskötete és tanulmánykötete. /Gellért Sándorra emlékezünk. Gellért Sándor, a költő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2000. dec. 1./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916. dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 14./ munkáit az utóbbi években kezdik kiadni: A magyar Kalevala énekei /Literator, Nagyvárad, 1999/.