Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szatmári Friss Újság
1332 tétel
2001. május 7.
"A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ máj. 5-én a Kölcsey Ferenc Kollégiumban rendezte meg a VIII. ITTHON helytörténeti vetélkedőt. A tizennyolc versenyző dr. Tempfli Imre A Báthoryak valláspolitikája és Jeney György Egy szatmári czivis visszaemlékezései című köteteiből készült. Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke, az ITTHON helytörténeti vetélkedő főszervezője nyilatkozta: a verseny célja, hogy a fiatalokkal megismertessék Szatmár megye történetét. /ITTHON helytörténeti vetélkedő - nyolcadszor. A legjobb négy versenyző vehet részt a Sárospataki Népfőiskola táborozásán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./"
2001. május 7.
"A Sárosi Könyvtárból /Nyíregyháza/ küldöttség érkezett a szatmárnémeti Megyei Könyvtárba. Elmondták, hogy megyei sajtóbibliográfián dolgoznak, mely a történelmi Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye anyagát foglalja magába, az e területen megjelent sajtótermékeket. Látogatásuk célja: azokat a kiadványokat szeretnék felkutatni, amelyek Magyarország területén nem lelhetők fel. Azokat a kiadványokat, amelyekhez itt hozzájuthatnak, mikrofilmre veszik és elhelyezik az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményébe. Részletes leírásokat szeretnének készíteni, hogy ezek a lapok mikor indultak, kik voltak a szerkesztői, melyik kiadó gondozásában jelentek meg, kik voltak a nyomdászok, akik készítették. Készülő megyei bibliográfiájuk a kezdetektől 1920-ig és az 1940-től 1944-ig terjedő időszakot foglalja magába, vagyis azt az időszakot, amikor a történelmi Szatmár megye közigazgatásilag teljesen Magyarországhoz tartozott. /Nyíregyházi vendégek a szatmárnémeti Megyei Könyvtárban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./"
2001. május 11.
"Érmindszent hivatalos neve: Ady Endre. Azt a nádfedeles házat, amelyben a költő született, eddig háromszor újították fel: 1954-ben, 1977-ben és tavaly ősszel. A legnagyobb szabású felújítási munkálatot tavaly végezték. Ugyancsak tavaly felújították a költő édesapjának, Ady Lőrincnek a falu temetőjében lévő síremlékét is. A ház teljes berendezését elvitték Szatmárnémetire, restaurálni, a munkát ebben a hónapban fejezik be. Havonta két-háromszázan jönnek el Ady szülőfalujába. A szülőház előtt áll a költő mellszobra, Fekete József nagyváradi szobrászművész munkája, a ház külső falán található Színi Sebők Zoltán által készített dombormű. /Nagyjavítás az Ady Endre-emlékmúzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 11./"
2001. május 14.
"Május 11-12-én tartották Nagykárolyban a Károlyi Gáspár Napokat. Az első napon Szabó Károly szenátor, a nagykárolyi RMDSZ elnöke üdvözölte két nyelven a vendégeket. Bekő Tamás polgármester mutatta be a vendégeket, köztük Razvan Teodorescu művelődési és vallásügyi minisztert, Várhegyi Attilát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkárát, Molnár János gönci polgármestert, Sváb József vizsolyi polgármestert. Razvan Teodorescu és Várhegyi Attila beszéde egyaránt hatalmas tapsot aratott. Razvan Teodorescu és Várhegyi Attila tárcaközi konzultációt folytattak közös műemlékvédelmi tervekről, kulturális együttműködési lehetőségekről, a korábban aláírt tárcaközi együttműködési megállapodás helyzetéről. Másnap a nagykárolyi református templomban Csomós József gönci református esperes igehirdetése után Csűry István Károlyi Gáspár munkásságának jelentősége címmel tartott előadást. Vizsolyban annak idején 700-800 Károlyi-biblia látott nyomdafestéket, ebből ma a világon 53-at tartanak nyilván. Gönc, Vizsoly és Nagykároly polgármesterei együtt megkoszorúzták Károlyi Gáspárnak a nagykárolyi református templom bejárata mellett álló szobrát. /Károlyi Gáspár Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./"
2001. május 14.
"Május 11-én a Kriterion Könyvkiadó tankönyv- és oktatási segédkönyv-bemutatót tartott Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója közölte: a Kriterion és a budapesti Nemzeti Tankönyv Kiadó közös vállalatot hoz létre olyan segédkönyvek kiadására, amelyeket a tanárok használni tudnak majd az oktatás terén. /Tankönyvkiállítás a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./"
2001. május 15.
"Szatmárnémetiben máj. 14-én a sikeres városnap mazsorettek felvonulásával indult. Horea Anderco polgármester tizenhárom díszoklevelet nyújtott át olyan személyeknek, személyiségeknek, akik tevékenységük folytán a város fejlesztését támogatták, vagy Európában ismertté tették hírét. A kitüntetettek között volt Fátyol Rudolf hegedűművész, Szepeschy József egykori szatmárnémeti lakos, német üzletember, aki gazdasági partnerkapcsolatok fenntartásával támogatja a várost, Szilágyi György, a repülőtér egykori parancsnoka. Fellépett a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese, majd a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes műsora. A római katolikus székesegyházban tartott hangversenyen Fátyol Rudolf hegedűművész játszott. /Szatmárnémeti - Városnap 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmármnémeti), máj. 15./"
2001. május 15.
"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnökségi ülése után kiadott tájékoztató szerint folyamatban van az Illyés Közalapítvány Oktatási Szakcsoportjához benyújtott pályázatok elbírálása. A tervek szerint halad az Apáczai Alapítvány szórványprogramja is. Az alapítvány közreműködésével - az idén először - a szövetség minden első osztályos gyereknek felajánl egy közel negyedmillió lej értékű, tanszerekből álló kezdőcsomagot. /Pedagógusszövetségi hírek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./"
2001. május 17.
"Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. Az első háromra a hallgatás volt a jellemző, de az utána következő években megszólaltak a barátok, könyvei jelentek meg, számszerűen kilenc. Rangos rendezvények születtek, emlékműsorok arattak sikert Szatmárhegyen, Szatmárnémetiben, Budapesten. Szatmárhegyen immár hagyományos a költő szülőházához való zarándoklat május 18-án. Páskándi Géza özvegye csak évek múlva mesélte el megpróbáltatásait a válásról, a névházasságról, hogy áttelepülhessenek külön-külön, hogy az anyaországban újra összeházasodjanak, 1976. március 6-án. Páskándiné Sebők Anna a Páskándi-hagyatékot a Petőfi Irodalmi Múzeumba helyezte el. Megemlítettem, hogy Szatmárnémetiben felavatták az író szobrát, Szatmárhegyen emléktáblát emeltek, és szülőfalujában utcát neveztek el róla. Az utóbbi években neves irodalmárok, a Páskándi Géza Baráti Társaság és a szülőfalu lakosai együtt emlékeznek a vidék nagy szülöttjére, a Kossuth-díjas Páskándi Gézára. /Hat év telt el Páskándi Géza halála óta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"
2001. május 18.
"Parászka Miklós /Szatmárnémeti/, a Rómeó és Júlia rendezője nyilatkozott munkájáról. Úgy látja, hogy megszűnt a hagyományos nevelés lehetősége, ezért aktuális Rómeó és Júlia, mert az tragédiájuk, hogy nem tudnak a szüleikkel szót érteni. A darabot először Nagykárolyban, majd mutatták be, a fogadtatás jó volt. /Shakespeare-bemutató Szatmárnémetiben. Beszélgetés Parászka Miklóssal, a Rómeó és Júlia rendezőjével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 18./"
2001. május 18.
"A szatmárnémeti Kölcsey Kör által "Hozzon egy szál virágot !" címmel meghirdetett Dsida-megemlékezésre máj. 17-én a költő születésnapján került sor. Az ünnepség résztvevőit Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke köszöntötte, utána Nagy Gyula magyar szakos tanár ismertette Dsida költői munkásságát. /Dsida Jenő-megemlékezés a költő szobra előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 18./"
2001. május 22.
"A Pro Európa Liga néprajzköre elnyerte a Kárpátok Eurorégió kilencvenmillió lejes támogatását A lakodalmi szokások, mint az erdélyi multikulturalitás bizonyítékai című projektjük kivitelezéséhez. /Összehasonlító néprajzkutatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./"
2001. május 23.
"Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./"
2001. május 24.
"Május 18-án Szatmárnémetiben tanácskoztak a Kárpát-medence magyar közművelődési ernyőszervezetei. Összeállították a kárpát-medencei művelődési eseménynaptárt és kérték a köz- és magánalapítványok kuratóriumait, hogy kiemelt módon támogassák az eseménynaptárban szereplő rendezvényeket. - A résztvevők elhatározták, hogy kialakítják a kárpát-medencei magyar közművelődési mozgalom koordinációját. A koordinációs munka megszervezésére és ellátására a jelenlevők felkérték a Határon Túli Magyarok Hivatalát. - A testület elhatározta, hogy évenként más-más régióban tanácskozik, s ennek keretében elfogadják a következő évi eseménynaptárt, ajánlásokat tesznek a kulturális stratégia végrehajtását illetően, és elkészítik közös pályázataikat a kárpát-medencei méretű rendezvényekre vonatkozóan. A tanácskozó testület kinyilvánította szándékát, hogy várja további szervezetek csatlakozását a kezdeményezéshez. (Kelemen László Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Kötő József EMKE, Pillich László Heltai Alapítvány, Fodor István Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Balogh Ferenc Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Pomogáts Béla Magyar Írószövetség, Kramarics Dóra Magyar Kultúra Alapítvány, Földiák András Magyar Művelődési Intézet, Göncz László Muravidéki Magyar Nemzetiségű Művelődési Intézet, Beder Tibor Székelyföldi Magyarok Társasága, Dudás Károly Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség) /Közművelődési ernyőszervezetek zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./"
2001. május 25.
"Máj. 18-án Páskándi Gézára, a Szatmárhegyen született íróra, költőre, drámaíróra emlékeztek születése napján. A költő hajdani szülőházának helyén álló épület falán három évvel ezelőtt elhelyezett emléktábla előtt a Kárpát-medencei magyarság művelődési és politikai életének megannyi jeles képviselője tisztelgett. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ elnöke nyitotta meg. Páskándi Géza műveiről Kötő József, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Dudás Károly író, a szabadkai Hét Nap című újság megbízott főszerkesztője és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszélt. A Páskándi-emléktáblát megkoszorúzták a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia vezetői, a magyarság Kárpát-medencei művelődési szervezeteinek képviselői, valamint a helybéli RMDSZ és a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) vezetői. /Páskándi Géza-emlékünnepséget tartottak Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ A Kölcsey Kör és a partiumi EMKE munkája eredményeképpen a májusi tisztelgés Páskándi Géza szatmárhegyi emléktáblája előtt újabb útvonallal bővítette az irodalomtörténeti zarándoklatok sorát. /S. Muzsnay Magda: Szatmárhegy - egy újabb zarándokhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"
2001. május 29.
"Tízéves a szatmárnémeti Szent István Kör. A kör vezetője, Thoroczkay Sándor tanár közölte, hogy kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a megalakulásra. Tíz év alatt közel 80-90 előadást tartottak, közben alkalmi, ünnepi összejöveteleket, március 15-én vagy augusztus 20-án. Sok jeles vendége volt a Szent István Körnek, közöttük Csetri Elek, Imreh István, Egyed Ákos Kolozsvárról, Barta János Debrecenből, Fodor István Budapestről, Bene János Nyíregyházáról, Thoroczkay Gábor Budapestről. A kör emléktáblát helyezett el és emlékszobát rendezett be a szamoskrassói Darvay-kúriában Bem Józsefnek, és emléktáblát avatott a vértanú pap, az 1849-es áldozat, Gonzeczky János emlékére Szatmárnémetiben. Ünnepi rendezvénysorozatuk máj. 26-án kezdődik tudományos tanácskozással. Részt vesz Csetri Elek egyetemi tanár, Fodor István régész, Barta János, Bertényi Iván egyetemi tanárok, Egyed Ákos tudományos kutató, Kelemen Hunor kultúrpolitikus, Thoroczkay Gábor tanársegéd, Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke, Mandula Tibor tanár, Németi János tudományos kutató, Szőcs Péter muzeológus. Dr. Bertényi Iván előadást tart a Szent Koronáról. Másnap a kör tagjai kirándulást tesznek a megyében, a végállomás Szilágypér lesz, ahol Budai Ézsaiás halálának 170. évfordulóján megkoszorúzzák a tiszteletére állított emléktáblát, miután Budai Ézsaiás tevékenységét Kereskényi Sándor szenátor, irodalomtörténész méltatja. /A Szent Koronáról szóló előadással ünnepel a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./ A román történetírás azt tanítja, hogy a mai ország területén élő keltákat beolvasztották az itt lakó többségi dákok, amit a régészeti leletek egyértelműen cáfolnak! - jelentette ki Németi János tudományos kutató azon a tudományos konferencián, amelyet a helyi Szent István Kör megalakulásának tízedik évfordulója alkalmából tartottak. Németi doktor - aki a jeles keltakutatónak számít egész Európában - egész sor kelta sírt tárt fel Nagykároly környékén, így Szaniszlón és Piskolton, leletekkel bizonyítja, hogy a dákok (azaz trákok) elől nyugatabbra húzódtak az itt élt kelták. Az itt talált sírleletek folytatását Dunántúlon és még nyugatabbra találták meg. /A dákok nem szívták fel a keltákat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"
2001. május 31.
"Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalában angliai szakértőkkel tárgyalták meg az ipari park problémáját. A PHARE-programok keretében az ipari park terve a rangsorolások után az első helyek egyikén van. /Szatmárnémeti: befutó helyen az ipari park terve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 31./"
2001. június 2.
"Határ menti roma együttműködés a Kárpátok Eurorégióban - ez volt a témája a magyarországi Egerben máj. 26-27-én megtartott nemzetközi konferenciának. A résztvevők - magyarországi, szlovákiai, ukrajnai és romániai cigányszervezetek, valamint a fenti etnikumhoz tartozókért dolgozó alapítványok képviseletében megjelentek (Szatmárnémetiből Puskás Gabriella és Armos Attila a Hans Lindner Alapítványt, Krüzselyi Orsolya és Száraz Erika a Caritast képviselte) - egyfajta tapasztalatcsere keretein belül mutatták be saját roma-programjaikat. A négy ország különböző településeiről összesereglett küldöttek megbeszélték a cigányok munkalehetőséghez, rendszeres jövedelemhez, valamint civilizált lakásfeltételek közé való juttatásának helyi lehetőségeit, eredményeit. Végezetül megvitatták a roma vezetők képzésének kérdéseit, valamint az együttműködés további lehetőségeit. /Előtérben a romakérdés megoldása. Nemzetközi konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2./"
2001. június 6.
"Május 25. és 27. között immár negyedik alkalommal rendezték meg Sóstófürdőn (Magyarország) a Suliexpót, melyen idén tíz ország fiataljai vettek részt. Az expó célja, hogy a Kárpát-medencén túllépve, bővüljön a résztvevők köre, illetve, hogy a diákoknak lehetőségük legyen, az "egységes Európa" gondolatnak megfelelően, a kapcsolatteremtésre és önkifejezésre, függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélnek. A rendezvényen jelen volt a szatmárnémeti Avram Iancu Általános Iskola. Küldöttsége. Szász Piroska igazgatóhelyettes elmondta, hogy a Suliexpóról az interneten olvasott. Jelentkezett, majd keresett egy testvériskolát - Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium -, amely 100 ezer forinttal támogatta kiutazásukat. Ez az összeg az elszállásolás költségeit sem fedezte, ezért az iskola gyermeknapi műsort mutatott be, ennek bevételéből fedezték a különbözetet. Volt piactér és kirakodóvásár, melynek keretében bemutatkoztak az iskolák, illetve a nemzetek. Annak ellenére, hogy első alkalommal vetek részt a rendezvényen, két kategória-díjat is elhoztak /vizuális művészet kategória és a Suliexpó kisszótár kategória/. /Suliexpó - kapcsolatteremtés és önkifejezés, a nyelvtől függetlenül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 6./ "
2001. június 8.
"Jún. 10-én, vasárnap indul Nagykárolyban a SAPARD programok /az Európai Unió mezőgazdasági fejlesztéseket támogató programja/ ismertetését szolgáló összejövetel, melyet a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület szervez. /Középtávú fejlesztési koncepció kellene. SAPARD-képzés Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./"
2001. június 12.
"Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő május végén jelen volt Hollandiában, az Európai Népcsoportok Federációjának (FUEV), 46. kongresszusán. A kongresszus helyszíne, Heerenveen városa és a holland-fríz együttélés lehetne talán követendő példa a Magyarországon kívüli, magyarlakta települések vezetői számára, állapította meg a képviselő. Hollandia északi részén található Frízföld, ahol körülbelül 600 ezer nyugati fríz él. Az 1985-ben megjelent tartományi törvény szabályozza a fríz nyelv használatát. A városi tanácsban két nyelven zajlik az értekezlet: holland és fríz nyelven, a gyűlés jegyzőkönyvét pedig azon a nyelven írják, amelyen az illető felszólalás elhangzik. Az önkormányzat minden téren támogatja a fríz nyelv elsajátítását és nemcsak a hivatalnokok nyelvképzésére ad támogatást, hanem a frízek kulturális rendezvényeire is. Frízföldön regionális televízió és rádió sugároz szinte kizárólag fríz nyelven, ugyanakkor az ország egész területén hetente egyszer kétórás fríz nyelvű műsort sugároznak. Pécsi arról tájékoztatott, hogy a FUEV elnökségének több tagjával folytatott beszélgetés alkalmával szóba került egy, 2003-ban vagy 2004-ben, az RMDSZ szervezésében Kolozsváron megrendezendő kongresszus. Felvetődött egy kisebbségi konferencia szervezése is, amelyen a Kárpát-medencében élő nem anyaországi, azaz romániai, szlovákiai, ukrajnai és jugoszláviai magyar kisebbségek elemeznék az uniós integráció különböző szakaszait, amelyeket ezek az országok elértek és azt is megvizsgálnánk, melyek az ebből eredő jövőbeni stratégiák. Pécsi javasolta, hogy a FUEV kezdeményezze egy olyan összehasonlító tanulmány kidolgozását, amely feltérképezné az európai nemzeti kisebbségek helyzetét. Ez a tanulmány információkat és érveket szolgáltatna a nemzeti kisebbségek szervezeteinek követelésük megfogalmazásakor, ugyanakkor az Európai Unió (EU) és az Európa Tanács (ET), számára is alapul szolgálhatna a kisebbségi kérdés további rendszerezésére. /Pécsi Ferenc a FUEV hollandiai kongresszusán. A holland-fríz együttélés példa lehetne Erdélyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 12./ Pécsi Ferenc elmondta, hogy a FUEV csalódott az Európai Unióban. A FUEV azt várta, hogy az alapvető emberi jogok chartájába beépítik a kisebbségvédelmet is, azonban az EU tagállamai ebben nem jutottak közös nevezőre ebben, sőt az unióban vannak olyan országok, amelyek néhány nemzeti kisebbségnek még a létezését is kétségbe vonják. Egyébként az Európa Tanács parlamentje újra napirendre akarja tűzni egy kiegészítő jegyzőkönyv kidolgozását az emberi jogokról, amelyben megjelennének a kollektív jogok is, ezzel kielégítenék a FUEV több évtizedes követelését. - A FUEV kongresszusán szóba kerültek a csángók is, Luis Maria de Puig, a katalán parlament tagja vetette fel a csángókérdést. Pécsi felszólalásában megköszöntem pozitív hozzáállását. A tisztújítás nem hozott változást, Romedi Arquint maradt a FUEV elnöke, és az alelnökök is a régiek. A vezetőségben Komlóssy József képviseli továbbra is a magyar kisebbséget. /A FUEV fújja, az EU nehezen hallja. Beszélgetés Pécsi Ferenc parlamenti képviselővel a kisebbségvédelemről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./"
2001. június 14.
"Egyre komolyabb gondok fenyegetik Szatmárnémeti színházának mindennapjait. A felújítási tervek elkészültek, annak 50 millió lejes költségét egyelőre senki nem fizette ki. A megyei tanács által a költségvetésben jóváhagyott összeg a felújítási munkákra nem vonatkozik. A megyei tanács által jóváhagyott új szerkezeti struktúra az eddigi 166 fős létszámot 30 százalékkal csökkenti. A színház gazdasági vezetése mindössze 40 személyt tud nélkülözni, a leépítések folyamatban vannak. Mindkét társulatnál megmarad két művészeti rendező, két dramaturg, két műszaki rendező és 21 színész (külön-külön). /Szatmárnémeti Északi Színház: Az épület áll, az intézmény inog. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 14./"
2001. június 15.
"A szatmárnémeti Identitas Alapítvány támogatásával nyomtatásban is napvilágot látott annak a - verses-zenés - ünnepi műsornak az anyaga, amely Wass Albert halálának harmadik évfordulóján hangzott el Szatmárnémetben a Kalvineumban és a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A kiadvány életrajzi adatokat is tartalmaz. /Wass Albert emlékfüzet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 15./"
2001. június 18.
"Jún. 16-17-én tartották meg Sárközújlak Napjait. Az első napon az iskolásoké volt a főszerep. Másnap focibajnokság zajlott, majd felszentelték a most elkészült kápolnát avatták fel a temetőben. A modern, ökumenikus kápolnát a polgármesteri hivatal pénzalapjaiból építették. A tavalyelőtt felavatott Sárközújlaki Hősök Emlékművét megkoszorúzták a prefektus, a megyei tanácselnök és a helyi RMDSZ képviselői. Ezután kezdődtek el a szabadtéri színpadon az előadások. /Sárközújlak Napjai. A fiatalok szórakoztak a legjobban a községnapon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./"
2001. június 20.
"Jún. 17-én Szamosdobon felavatták a kívül-belül felújított református templomot és az annak falára elhelyezett emléktáblát, amelyet a két világháborúban elesett hősök emlékére állítottak. Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Sipos Miklós esperes hangsúlyozta a felújítás jelentőségét: a több mint 200 éves templomot az alig több mint 200 lelkes gyülekezet újította fel. A falunak elöregedő gyülekezete van, de annak élni akaró tagjai kezdenek felemelkedni. A fiatalok ma már nem hagyják el szülőfalujukat. Lehetőség van arra, hogy a következő években ismét beinduljon a magyar nyelvű oktatás. /Templomszentelés és emlékműavatás Szamosdobon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./ A 1200-as években említik először Szamosdobot a dokumentumok. A harmadik helyén áll a község. Előbb a Homoród partján épült fel, majd a tatárjárás után a Kispuszta nevű hatérrészen született újjá, hogy újabb csapásokat követően a Balkány patak partján adjon otthont lakóinak. Így változott neve is. Volt Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től lett Szamosdob. Első templomát a XIII. században emelték, a most felújítottat 1795-ban építették, és harminc éve renoválták utoljára. A jún. 17-i, vasárnapi ünnepség keretében nem csak a felújított templomot szentelték fel, de a két világháborúban hősi halált halt szamosdobi magyarok emléktábláját is felavatták. Tőkés László püspök igehirdetésében áttekintette a múlt század, benne főleg a magyarságot ért tragédiákat, de külön hangsúlyozta: reménységünket nem tudták elpusztítani, mert hitből fakad! - Talán ismét lesz magyar iskolája a 250 főnyi itteni magyarságnak, s ha nem, akkor valamilyen segítség révén vásárolhatnak egy mikrobuszt, hogy a dobi és a csengerbagosi magyar gyerekeket a nyolc kilométerre lévő Vetés község iskolájába tudják ingáztatni. Egyelőre csak ez jelent esélyt a 8-10 magyar gyermeknek az anyanyelven való tanulásra. /Sike Lajos: Református templomukat ünnepelték a szamosdobi besenyők ivadékai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"
2001. június 26.
"A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár vezetősége Romániában is termesztet a számára alapanyagul szolgáló mákot. Szatmár megyében összesen 252 hektáron vetettek mákot a magyarországi céggel kötött szerződések alapján. Ennek termesztésére egyebek mellett Nagykároly, Lázári, Sárközújlak és Béltek környéki társult mezőgazdasági egységek és magángazdák vállalkoztak. Az erdélyi termesztők képviseletében öttagú küldöttség tett látogatást Magyarországon, a Magyarországi Máktermesztők Szövetsége meghívására. /Magyarországi és Szatmár megyei szakemberek a máktermesztésről és a várható termésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./"
2001. június 28.
"A kisvárdai református templomban jún. 24-én tartott ökumenikus istentisztelet alkalmával Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspököt a kisvárdai Tőkés László Alapítvány 2000. évi egyéni díjával tüntették ki. Az esemény alkalmával Csiszár Ákos református esperes elmondta: a díj a mindent felvállaló hitnek, a haza, a nemzet hűséges szolgálatának a jelképe. A laudatiót felolvasó Petróczki Ferenc, nyírbátori polgármester kiemelte Tempfli József cselekedeteinek hitelességét, azt, hogy nemcsak egyházának, hanem nemzetének is mindig hű fiaként egész életében küzdött az erőszakos asszimiláció ellen. A díj átadása után elsőként Tőkés László püspöke köszöntötte a kitüntetettet, akivel - mint mondotta - ugyanabban a lelkületben osztoznak, és akivel a nemzetépítő együvé tartozás köti össze. - Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./ 1990-től megyés püspök. /(boros): Tempfli József püspök kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./"
2001. június 28.
"Jún. 30-án öt fiatalt szentel pappá Reizer Pál püspök, közülük négyen a budapesti Központi Papnevelő Intézet végzősei, az ötödik a gyulafehérvári teológián végzett. A következő napokban lesz az öt Szatmár megyei kispap primíciája. /(m.j.): Pap- és diakónusszentelés a székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./"
2001. június 28.
"A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/ magyar nyelven működő turisztikai posztliceális iskola egyetem előtti oktatási szintnek felel meg. Elek Imre, a technikum irányítótanára tájékoztatott: a turisztikai technikum 1998-ban indult és magyar nyelven működik. Tavaly 30 végzősünk volt, idén 25-en végeznek, ők ezekben a napokban vizsgáznak. A kezdet nehéz volt, magyar tannyelvű képzésről lévén szó, a tanári gárdát sem volt könnyű összehozni. Az évek során azonban sikerült kialakítani a szakembergárdát. /A turizmusnak van jövője. Beszélgetés a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban működő turisztikai technikum irányítótanárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./"
2001. június 29.
"Jún. 28- újabb együttműködési szerződést írtak alá a román és a magyar határrendészeti szervek Szatmárnémetiben. Egymásra utaltság jellemzi a román-magyar határszervek tevékenységét, mutatott rá a protokollum aláírásáról tartott sajtótájékoztatón Benedek József vezérőrnagy, sőt a magyar határrendészet parancsnoka azt sem titkolta, hogy az uniós csatlakozásért Magyarországnak egyre nagyobb szüksége van az erős román határvédelemre. Kollégája, Aurel Neagu dandártábornagy, a román határrendészet országos parancsnoka teljes együttműködési szándékáról biztosította a magyar felet. Bendek József elmondta: a magyar-ukrán határsáv megerősítését követően a jugoszláv után a román zöldhatár lett a közel-keleti embercsempészek leggyakrabban használt útvonala. Idegenrendészeti és bűnüldözési stratégián is dolgozik a két aláíró fél, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint közös akciók nyomán számoltak fel több csempészhálózatot. A teherforgalomnak a petei határátkelőn át való megindításával kapcsolatban Bendek József csak személyes véleményét tudta tolmácsolni, szerinte két éven belül megindulhatnak a 7,5 tonnánál is nehezebb kamionok. Aurel Neagu több átkelő megnyitását és jobb törvénykezést lát elkerülhetetlennek a kapcsolatok fejlesztése érdekében, sőt azt is kijelentette: a román szervek rövidesen nem azt fogják kutatni hogy a magyar parancsnokság egy tagja merre jár Románia területén, hiszen tudni fogják, hogy az a kötelességét teljesíti. /Princz Csaba: Újabb szerződést írt alá a magyar és a román határrendészet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./"
2001. július 2.
"Az észak-amerikai ökumenikus szolgálati körútról hazatért Partium énekkar júl. 1. és 8. között a Partiumban és az erdélyi megyék református és római katolikus templomaiban lép fel Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspökök kíséretében. Júl. 1-jén Szatmárnémetiben a Láncos-templomban léptek fel. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök ismertette az észak-amerikai földrészen tett hangversenykörút jelentőségét, az erdélyi ökumenikus egység szép példájaként méltatva a közös fellépést. Tőkés László püspök tájékoztatta a híveket arról, hogy a mostani szatmárnémeti fellépés adományait a Rákóczi Kollégium építése folytatására fordítják. A Partium énekkar, a nagyváradi Sulyok István Főiskola diákjai sikert arattak. Délután Nagykárolyban a Kalazanci Szent József-templomban került sor hasonló jótékonysági előadásra. /E. Gy.: Szatmár megyében vendégszerepelt a Partium énekkar. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./"