"Egy nép szenvedése. A szatmári svábok deportálása 1945-ben" címmel megemlékezést tartottak jan. 26-án Erdődön. "Azokra emlékezünk, akiket 57 évvel ezelőtt elvittek Oroszországba, de nem a bosszúállás gondolatával tesszük ezt, hanem azért, hogy ami akkor történt, intő jel legyen mindenki számára, és próbálunk megbocsátani azoknak, akik ellenünk vétkeztek" — mondta egyebek között három nyelven, németül, magyarul és románul is elhangzott beszédében Schupler Tibor atya. A templomból a résztvevők a temetőbe vonultak, ahol az első és a második világháborúban, valamint Oroszországban deportáltakként elhunytaknak emelt emlékműhöz, megkoszorúzták az emlékművet. A kultúrműsor keretében fellépők közül a Vári Terézia által betanított erdődi német tánccsoport és a Szakács Vilma tanítónő által betanított roma–magyar tánccsoport aratta a legnagyobb sikert. /Boros Ernő: Volt deportáltak találkozója Erdődön. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./

A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Közművelődési Intézet, a Kárpátok Alapítvány és a Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Önkormányzat az elmúlt héten a bodrogkeresztúri Faluházban szervezett konferenciát Dialógusok 2002 címmel. Riz Gábor, a Közművelődési Intézet igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy évek óta rendeznek találkozókat a kultúra és az oktatás terén dolgozó felvidéki, kárpátaljai, partiumi és észak–magyarországi szakemberek, illetve e térség polgármestereinek részvételével. C. Tóth János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetője a kedvezménytörvényről beszélt. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója A kultúra és a gazdaság egyensúlya a Kárpátok Alapítvány tevékenységében címmel tartott előadást. Simén András, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője Alapítványok a határon túli magyarság megsegítéséért címmel tartott beszámolót. /Elek György: Dialógusok 2002 — Bodrogkeresztúr. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

Jan. 31-én Szatmárnémetiben sajtótájékoztatón ismertették a szatmári Caritas vezetői a szervezet 2001–es évi tevékenységének eredményeit. Legrégibb tevékenységük a gyermekvédelem. Összesen 1870 gyermeknek és fiatalnak nyújtottak folyamatos segítséget. Utcagyerekközpontjaikban összesen 130 gyermekkel foglalkoztak, az erdődi, túrterebesi, sárközújlaki, szakaszi, mikolai, petei, apai, szinfalui, felsőboldádi és krasznasándorfalvi szociális óvodákban összesen 315 hátrányos helyzetű családokból érkező gyermek kapott naponta az oktatáson kívül uzsonnát, ruhát és tanszereket. A szatmárnémeti szociális óvodában 32 gyermek egész napos ellátásáról gondoskodtak. A fogyatékos gyermekek speciális óvodáit 54–en látogatták, a szokondi Szent Ignác központban összesen 1050 gyermek táborozott vagy vett részt különböző képzéseken az elmúlt év folyamán. Az alsóhomoródi Perla Integrációs Központ összesen 132 fogyatékos fiatalt fogadott. A szervezet gyógyszertáraiban összesen 97503 doboz gyógyszert osztottak ki kedvezményesen vagy ingyen. Az idősek számára Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon és Nagykárolyban működtek házi betegápoló központok. Szociális konyháikon összesen 130 idős embernek biztosítottak meleg ebédet. A szatmárnémeti Idősklubot 400, a nagykárolyit 80, a túrterebesit 59 személy látogatta rendszeresen. A szociális irodákon keresztül összesen 48295 személynek nyújtottak segítséget. Ezek közül a legtöbben (a hozzájuk fordulók 46 százaléka) a görögkeleti (ortodox) felekezethez tartoztak, 34 százalékuk római katolikus, 12 százalékuk református, 7 százalék pedig görög katolikus volt. A legfiatalabb tevékenységi ágazatként számon tartott családvédelem keretein belül működő Refúgiumban 21 bántalmazott asszony és 24 gyermek talált menedékre. Jelenleg a Caritas az ország legtekintélyesebb, legnagyobb nemkormányzati szervezete. /Báthory Éva: Eredményekben gazdag évet zárt a Caritas Szervezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 1./

Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Állandó Bizottsága febr. 1-jén tárgyalta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) viszont csak a későbbiekben dönt arról, hogyan alakítsa alkupozícióját. Ilyés Gyula megyei elnök elsősorban keretszerződésnek képzeli el a megegyezést, amit azonban a későbbiek folyamán bármikor bővíteni lehet. Vannak olyan területek, ahol mindenképpen érvényesíteni kívánja akaratát az RMDSZ. Ilyen a tanügy és a kultúra, továbbá az ingatlan–visszaigénylés és a földtörvény témaköreit lebontják helyi szintre is. Megoldást kell találni a Hám János Katolikus Iskolaközpont átköltöztetésére is. Nincs szükség külön egyeztetésre a két– vagy többnyelvű névtáblák ügyében, szögezte le Ilyés Gyula, hiszen ezek kihelyezésére törvény létezik. /Princz Csaba: Ilyés: A többnyelvű táblák kérdése nem kérdés többé. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./

Anzik Albert, sárközújlaki nyugalmazott tanító, a helyi történelem lelkes kutatója arra készül, hogy kötet formájában kiadja emlékiratait. A könyv "Visszaemlékezéseim" címet fogja viselni, és a 73 éves szerző saját életén keresztül mutatja be benne Sárközújlakot. Anzik Albert — aki negyven éve kutatja a falu múltját — 1999-ben adta ki Sárközújlak történetét. Nevéhez fűződik a sárközújlaki temetők feltérképezése is. Könyvében két–háromszáz évre visszamenőleg felsorolja azokat a személyeket, akiknek szerepe volt a község gazdasági, kulturális, egyházi életének az alakulásában. /Fodor István: Sárközújlak. Anzik Albert emlékiratait készíti. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./

A Szatmár megyei RMDSZ–szenátorok és képviselők /Erdei D. István, Kereskényi Sándor, Szabó Károly, Varga Attila/ közös nyilatkozatban ítélték el a Polgári Szárny nevű tömörülés megalakulását. Szerintük ez veszélyezteti az RMDSZ egységét, veszélyezteti az RMDSZ és a román kormánypárt között létrejött egyezséget. Veszélyezteti továbbá a román—magyar kormányközi megállapodás pontos betartását, s így azoknak az információs irodáknak a zavartalan működését is, amelyek biztosíthatják az erdélyi magyarság számára a kedvezménytörvény alkalmazását. /Szatmár megyei RMDSZ–szenátorok és képviselők nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./

Orosz Raimond Lóránt lelkész augusztusban került a 268 lelket számláló irinyi református gyülekezetbe, melynek négy évig nem volt lelkipásztora. Első dolga volt, hogy felélessze azt, aminek még voltak gyökerei. Felújították a férfi énekkart, megalakult az asszonykórust. Külön foglalkozik a gyermekekkel és külön az ifjakkal. Az elmúlt évben tíz személyt temetett és csak egyet keresztelt. Gyülekezeti termet alakított ki. Iriny faluban a szülők kérték, hogy az iskolában is ő végezze a vallásoktatást. /Elek György: Gyülekezetet vállalni nagy felelősség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./

A Mensáros László Alapítvány, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Versmondásért Alapítvány által nemrég Budapesten első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal, közel 300 anyaországi és a környező országokból érkezett benevező részvételével megrendezett Mensáros László nemzetközi vers- és prózamondó versenyen Fándly Csaba nagykárolyi diák nyerte el az első helyezést, a Mensáros László-díjat és két különdíjat is kapott. /(boros): Mensáros László–díjas nagykárolyi diák. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 11./

Mezőpetriben vendégszerepelt febr. 8-án a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulata. A Se veled, se nélküled című Tóth-Páll Miklós által összeállított zenés, vidám műsor sikert aratott, a helyieken kívül piskoltiakból és szaniszlóiakból verbuválódott közönség körében. A művészek az előadás után is a mezőpetri művelődési ház termében maradtak, ahol farsangi batyusbál vette kezdetét. /(boros): Mezőpetri: Dupla élmény a közönségnek — Előadás után együtt báloztak a színészekkel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 11./

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot rendeznek minden magyarlakta területen. Szatmár megyében a Szent István Kör is bekapcsolódik a megemlékezések szervezésébe, jelezte Thoroczkay Sándor, a kör elnöke. Kossuth életének jelentősebb momentumait felidéző előadásokat szerveznek. Szeptember 19–én Bartha János debreceni egyetemi tanár tart majd előadást. Az emlékév programjai között szerepel egy Kossuth–emlékplakett kiadása is. /Elek György: A Szent István Kör is készül a Kossuth–évre. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./

Amint Vagyok címmel jelent meg a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági lapja. A kiadványt ifj. Geréb Miklós, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja szerkesztette. A lap megjelenését támogatta a Szatmár Megyei IKE, a Szivárvány nevű Szatmári Római Katolikus Ifjúsági Újság és Reha Endre református lelkipásztor. A lap a Krasznamihályfalvi Ev. Ref. Egyházközség nyomdájában készül. /E. Gy.: Amint vagyok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 16./

Németh Zsolt politikai államtitkár febr. 20-án Szatmárnémetibe látogatott. Határ menti helyzete miatt Szatmár megye kiemelt fontossággal bír Magyarország számára – hangsúlyozta az államtitkár. Németh Zsolt tárgyalássorozatát Gheorghe Ciocan kormánybiztosnál kezdte, ezt követően a megyei önkormányzat elnökével, Szabó Istvánnal találkozott. Az államtitkár ellátogatott az RMDSZ-székházba is, ahol a szövetség megyei és városi vezetőségével folytatott megbeszélést. A sajtóértekezleten Németh Zsolt beszámolt a tárgyalásokon terítékre került kérdésekről, a határ menti együttműködés lehetőségeiről. A megye elöljáróival folytatott tanácskozáson szó esett a határátkelőhelyek helyzetéről is, közöttük a Csanálos–Vállaj közöttiről, amelynek megnyitásához a PHARE–CBC programon keresztül lehetne támogatást nyerni. A határátkelőhelyek mellett másik kiemelt kérdés – folytatta Németh Zsolt – a kis- és középvállalkozások támogatása. Szatmár megye azért is fontos a számunkra – folytatta az államtitkár –, mert itt nagy számban él magyar kisebbség. Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége az, hogy gondoskodjék a határain túl élő magyarokról. Kedvezőtlen tendencia, hogy a Szatmár megyei magyarság nagy arányban vándorolt ki az utóbbi években Magyarországra, illetve nyugati államokba. Lehetőség szerint szeretnénk megfékezni, illetve lelassítani ezt a folyamatot. Ez elsősorban gazdasági téren lehetséges" – fejtette ki az államtitkár. Németh Zsolt elmondta, hogy lecsillapodtak a kedvezménytörvény miatti felhevült érzelmek, másrészt dinamikusabbá vált a magyar–román kapcsolatrendszer, amire jó példa az az előrehaladás, amelyet a magyar–román vegyes bizottság budapesti ülésén sikerült elérni. /Ágopcsa Marianna: A határátkelőkről is tárgyalt. Szatmárnémetibe látogatott Németh Zsolt államtitkár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./ Tőkés László tiszteletbeli elnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselő részvétele nélkül Németh Zsolt nem hajlandó részt venni a lakossági fórumon - tájékoztatták néhány nappal ezelőtt a nyilvános találkozót szervező Szatmár megyei RMDSZ–t. Ilyés Gyula megyei elnök elmondta: az RMDSZ számára viszont akkor lett volna elképzelhetetlen a lakossági fórum megtartása, ha azon — az államtitkár kérésének eleget téve —, a parlamenti frakcióban frissen megalakult Polgári Szárny tagjaként Pécsi Ferenc lett volna az egyik fő meghívott. A Szatmár megyei RMDSZ örömmel fogadta Németh Zsolt látogatásának hírét és a tiszteletbeli elnök részvétele ellen sem emelt kifogást, ám a reformpárti nézetek szerepeltetése esetén az már elfogadhatatlannak tűnt a számára, hogy magára vállalja a fórum szervezését is, javasolva, hogy tegyék meg azt mások — tette hozzá Ilyés. "A lakosság részvételével tartott beszélgetés remek alkalom lett volna az emberek kíváncsiságának kielégítésére, ám hogy az RMDSZ fordítson arra időt és energiát, hogy helyt adjon saját belső ellenzékének megnyilvánulásaira, az teljességgel elképzelhetetlen" — fűzte hozzá a megyei elnök. /(princz): Miért maradt el a lakossági fórum? Ha nincs Tőkés és Pécsi, nincs lakossági fórum sem. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 21./

A Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány szervezésében került sor febr. 22-én a Zrínyi Ilona matematikaverseny területi szakaszára Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, melyen a megye közel hétszáz diákja vett részt. Fóriss József tanár, a szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola aligazgatója öt éve szervezi meg a verseny területi szakaszát. Elmondotta, hogy a verseny feladatlapjai és a kódlapok egyaránt Magyarországról érkeznek, mint ahogy az értékelést is Kecskeméten végzik. A versenyre a szatmárnémetiek mellett Vetésből, Sándorhomokról, Sárközújlakról, Tasnádról, Magyarcsaholyból és Nagykárolyból is érkeztek diákok. A kódlapokat Kecskeméten dolgozzák föl, a megyéből korosztályonkénti legjobb négy versenyző vehet részt a március 27–29–én Kecskeméten megrendezendő országos versenyen. /(anikó): Matematikában tehetséges diákok versenye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 23./ Aradon –mint minden résztvevő városban, ugyanakkor, febr. 22-én megkezdődött az III—VIII. osztályos tanulók számára rendezett Zrinyi Ilona Matematika Verseny megyei szakasza. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a korábbi éveknél is népesebb diáksereg, mintegy 370 matematikában tehetséges gyermek jelentkezett. A versenybe először kapcsolódott be a Hunyad megyei Vulkáni 4-es Számú Iskola. /P. P.: Zrinyi Ilona Matematika Verseny. Tehetséges gyerekek seregszemléje. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Febr. 23–án volt Szatmárnémetiben a magyar nyelv– és irodalom–olimpiász megyei szakasza. A megyéből tizennégy diák fogja képviseli a megyét az országos döntő. /(anikó): A magyar nyelv– és irodalom–olimpiász megyei szakasza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 25./

Márc. 1-jén Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban középiskolásoknak szóló tankönyveket mutatott be az Ábel Kiadó. Székely Győző, az Ábel Kiadó és az Erdélyi Tankönyvtanács igazgatója a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezete és a Partium Területi Oktatási Központ által szervezett Matematika– és informatika–oktatás a középiskolákban című szakmai tanácskozásra érkezett Szatmárnémetibe, ennek nyitóakkordjaként szervezték a pedagógusoknak szóló a tankönyvkiállítást. Az Ábel Kiadó azért jött létre, hogy részt vegyen a magyar nyelvű alternatív tankönyvek elkészítésében. Az pedig, hogy rendszerint késve kerülnek ki a nyomdából a tankönyvek, és a diákoknak hónapokig a hiányukban kell haladniuk a tananyaggal, nem a kiadó hibájal Ennek oka főleg az, hogy a pályázatokat áprilisig kell beadni a minisztériumba, és a jóváhagyott tankönyvek listáját rendszerint csak augusztusban ismerteti a szaktárca. A kiadó ekkor küldheti csak le az ajánlatát a tanintézményeknek, esetleg ekkor látnak a fordításhoz, de időbe telik az is, amíg a megrendeléseket összesítik, így aztán leghamarabb októberben kerülnek ki a könyvek a nyomdából. A szakiskolák számára nem készültek magyar nyelvű szakoktatási tankönyvek, mert nem sikerült szerzőket találni, a szaktanárok nem vállalkoznak erre a feladatra. /(anikó): Kiállítás és tankönyvvásár a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./

Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ–elnök és Szabó István megyei tanácselnök egyaránt úgy nyilatkozott, hogy még a márc. 7–i határidő előtt kikerülnek a nagyobb települések bejáratához a két– vagy többnyelvű helységnévtáblák, György Gábor, az önkormányzat műszaki igazgatóságának vezetője szerint viszont április dereka előtt nemigen lehet számítani az elkészülésükre. Szatmár megyében 84 helységben haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot, a táblákat nemcsak a városok és községek bejáratánál kell kifüggeszteni, hanem többnyelvű tábla kell a falvak bejárataihoz is. Szatmárnémetiben a helységnévtáblákat már megrendelték, és amint megérkeznek, ki is teszik azokat. /(princz): Tovább húzódik a kétnyelvű helységnévtáblák ügye Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./

Márc. 2-án Szatmárnémetiben, a Római Katolikus Székesegyházban — a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Romániai Magyar Dalosszövetség közös szervezésében — tizenkettedik alkalommal rendeztek ökumenikus kórus–seregszemlét. Idén a felhívásra jelentkezett kórusok közül tizenkettőt hívtak meg a szervezők a rendezvényre. Ebben az évben a Felsőbányai Mons Medius énekkar, a Máramarosszigeti Református Egyházközség vegyes kara, a Mezőfényi Gyertyaláng ifjúsági kórus, illetve az itteni általános iskola kórusa, a Szamos–negyedi Református Egyház énekkara és ifjúsági kis kórusa, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, a Szatmári Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara, a szatmárnémeti Láncos–templom kórusa, a szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház kórusa, a szatmárnémeti Zárda–templom Schola Mariana vegyes kara és a Tasnádi Maestoso kórus vett részt. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke méltatta a találkozó fontosságát, amelynek sikerében az előadók mellett nagy szerepe volt a szervezőknek. /Elek György: "És énekelének új éneket" Ökumenikus kórus–seregszemle, tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./

A New York–i székhelyű, Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány más, kisebbségi magyar lapokkal együtt a Szatmári Friss Újság internetes honlapjának is helyet biztosít a saját web–oldalán. Pályázatot hirdetett több, nagy teljesítményű számítógép elnyerésére. Így nyert a Szatmári Friss Újság is egy számítógépet. /Veres István főszerkesztő: Számítógépet kaptunk — köszönjük!. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./

Tervezik, hogy a falusi jó képességű gyerekek számára, román–magyar tagozaton egyaránt, indítsanak egy–egy osztályt - tájékoztatott Kónya László főtanfelügyelő–helyettes. Az elképzelések szerint szórványban élő tehetséges és rászoruló diákok részére indulna egy külön osztály. A diákok bentlakási és taníttatási költségeit alapítványok, vállalkozók és egyéni támogatók segítségével tervezik megoldani. A magyar nyelvű osztály a Református Gimnáziumban indul, a jelentkezőket alapvető képességfelmérő gyakorlatokkal tesztelik. /(anikó): Ötödik osztály indul a Református Gimnáziumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./

Márc. 6-án a közelgő népszámlálással kapcsolatban tartottak megbeszélést Szatmárnémetiben a városi szervezet tagjai az RMDSZ–székházban. Többen is hangot adtak abbeli félelmüknek, hogy hamisítások történnek majd az összeírás során. A megyei szervezet a napokban minden vidéki szervezetnek és az egyházaknak elküldi azt az anyagot, ami a legszükségesebb tudnivalókat tartalmazza. /(benedek): Szatmárnémeti: A helyi RMDSZ–szervezet megkezdte a kampányt a népszámlálás népszerűsítésére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 8./

Múzsák ölelkezése /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel megjelent Kádár Ferenc nagykárolyi logopédus-költő és Vénig László nagykárolyi fotóművész közös kötete, amelyben Kádár Ferenc 74 verse és Vénig László 41 művészfotója kapott helyet. /(boros): Kádár Ferenc és Vénig László közös könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 9./

Avasújváros határában jó ideje kihelyezték a magyar nyelvű feliratot, amit egyesek azóta le is mázoltak. A hasonló bűncselekmények tetteseit eddig sehol, egyetlen településen sem leplezték le. /(fodor): Avasújváros: Lemázolt helységnévtábla. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

A környezetvédelemmel kapcsolatos törvények súlyos megsértésére hívták fel a figyelmet Csíkszeredában a Polgártárs Alapítvány által szervezett "Tapasztalatcsere 2002" részvevői. A 25 civil szervezet között ott volt az Erdélyi Kárpát Egyesület Szatmár megyei szervezete is. Az EKE természetvédelmi programfelelőse, Márk Nagy Jánost beszámolt a tanácskozásról. A természetvédelmi területekkel, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket vetették fel. Nyilatkozatot fogalmaztak meg a Drakula Parkkal kapcsolatos tervek ellen. A létesítmény egy védett övezetben, a Breite rezervátumban kapna a tervek szerint helyet, ahol 500–600 éves tölgyfák állnak. Négy nagy vízgyűjtő terület (Románia 11 vízgyűjtő területre van felosztva) civil szervezetei vettek részt a csíkszeredai tanácskozáson. /Benedek Ildikó: "Tapasztalatcsere 2002" Civil szervezetek a környezetvédelemért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

Nagykárolyban vagy a környező településeken élő, illetve innen külföldre települt képző– és fotóművész — Czumbil István, Erli Mária Tünde, Stefan Gnandt István, Gui Demeter, Lázin Csaba, Lendvay Zoltán, Murvai Ervin Szabolcs, Murvai György, Nagy Gyula, Némethi Smaranda, Virginia Piscorean, Pongrácz Károly, Franz Ritzmann Ferenc és Vénig László — alkotásaiból nyílt kollektív tárlat márc. 10–én Nagykárolyban. /Kollektív tárlat Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében márc. 8. és 10. között Kolozsváron hetedik alkalommal került megrendezésre az Országos Aranka György Nyelv– és Beszédművelő verseny, melyen IX–XII. osztályos diákok vettek részt. Erre a versenyre csak azok a középiskolák kapnak meghívást, amelyekben működik anyanyelvápoló kör. Szatmár megyében két ilyen kör van: egyik a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, másik a Református Gimnáziumban. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai közül a Szép magyar beszéd kategóriában I. díjban részesült Fodor Orsolya, az Édes anyanyelv kategóriában III. helyezést ért el Bodó István, a Versben bujdosó kategóriában Bodor Krisztinát dicséretben részesítette a zsűri. Dr. Péntek János, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra tanszékvezetőjének tájékoztatása szerint az idei évtől a verseny az országos tantárgyversennyel azonos rangot kapott, vagyis aki a magyarországi döntőn az első hat helyezett közé kerül, felvételi nélkül beiratkozhat az egyetemre. /A Nyelv– és Beszédművelő verseny azonos rangot kapott az országos tantárgyversennyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./

Adrian Nastase miniszterelnök üzenetet intézett a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz a március 15–re emlékező ünnepségek alkalmából. "Március 15–e olyan ünnep, amely összeköt bennünket, románokat és magyarokat, ugyanazon ország, Románia állampolgárait." "Túl kellett lépnünk a múltbeli előítéleteken és gondolkodásmódon. De a döntő lépést megtettük." Nastase szerint "ma már senki sem beszélhet diszkriminációról." /Adrian Nastase miniszterelnök üzenete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./

A két magyar ifjúsági szervezet, a MIK és a MADISZ voltak márc. 15–i emlékünnepségek fő szervezői Szatmárnémetiben. A megemlékezés a temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött, Kováts Máté, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés titkára mondott beszédet. Orbán Viktor üzenetét Kereskényi Gábor, Adrian Nastase üzenetét pedig Uglár Zsolt olvasta fel. Varga Attila parlamenti képviselő mondott beszédet. A résztvevők a magyar nemzeti lobogóval kísérve az Ormos–házhoz zarándokoltak, ahol a Petőfi–emléktáblánál a MADISZ szervezett ünnepséget. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő mondott beszédet. Az esti színházi előadást megelőzően sort kerítettek még a Petőfi Sándor utcán található Kováts Leó–emléktábla megkoszorúzására. /Fodor István: Március 15. - a megújulás, az újjászületés napja. Szatmárnémeti lakossága is ünnepelt tegnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Márc. 15-én a Nagykárolyban rendezett ünnepség első színhelye a város központjában álló Petőfi–szobor volt. A Kaffka Margit Művelődési Társaság által itt szervezett megemlékezést Benedek Zoltán nyitotta meg. Délután a színházteremben Kiss Zita, a BEZ – Humanitas Kulturális Egyesület tagja által rendezett ünnepi műsor következett. Szabó Károly szenátor, a nagykárolyi RMDSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a két magyarországi testvérváros, Mátészalka és Orosháza küldötteit, utána jött a műsor sok szavalattal. /Boros Ernő: Nagykárolyban a Petőfi–szobornál és a színház termében emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Erdődön a szatmárnémeti, az erdődi és a szatmárhegyi RMDSZ–szervezet rendezésében került sor az idei március 15–i megemlékezésre. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese pozitív példaként említette, hogy az RMDSZ küzdelmének eredményeként egyre több helyen kerülnek ki a két– vagy háromnyelvű helységnévtáblák, és lehetőség adódik arra, hogy egyre többen kapják kézbe a magyarigazolványt. Kereskényi Sándor szenátor volt, aki az 1848–as eseményeket és az akkori történések máig ható következményeit értelmezte, végül megkoszorúzták a Petőfi–emlékművet. /E. Gy.: Erdődön, a Petőfi–obeliszknél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Romániában márc. 18-tól március 27-ig írják össze az ország lakosságát. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a romániai magyarok várható lélekszámáról, a magyar közösséget jellemző demográfiai irányokról nyilatkozott az MTI-nek. Az RMDSZ, az erdélyi magyar történelmi egyházak, a civil szervezetek, a romániai magyar sajtó egységesen arra buzdítja a romániai magyarokat, hogy a népesség összeírása során magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek vallják magukat. Az előző, 1992-es népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 22.810.035 fő volt, ebből a magyar nemzetiségűek száma 1.624.959-et tett ki. Markó Béla szerint a valóságban ennél feltehetően 100-200 ezer fővel több magyar élt akkor Romániában. Az 1992-es népszámlálás idején nagyon erős magyarellenesség volt, valós az a feltételezés, hogy a kérdezőbiztosok nem mindenütt jártak el korrekt módon, és nem minden magyar merte vállalni nemzetiségét, anyanyelvét főként ott, ahol szórványban éltek a magyarok, és ahol a leginkább működött a közvetett megfélemlítés. Az 1992-es népszámlálás előtt negyed évszázaddal, 1977-ben írták össze utoljára Románia lakosságát. Akkor a 21 millió 560 ezer fős lakosságból 1 millió 714 ezer volt a magyarok száma. Az Erdéllyel kiegészült Romániában 1930-ban rendeztek először népszámlálást. Összesen 14 millió 280 ezer embert írtak össze. Közülük magyar anyanyelvűnek 1millió 554 ezer, magyar nemzetiségűnek 1 millió 425 ezer ember vallotta magát. Az ezt követő népszámlálások azt mutatták, hogy a magyar nemzetiségű lakosság száma ugyan folyamatosan növekedett, de a magyarok aránya a lakosságon belül folyamatosan csökkent. Míg a magyarok aránya 1930-ban 10 százalék volt, 1977-ben ez az arány 7,9 százalékra, 1992-ben pedig 7,1 százalékra csökkent. Egyes előrejelzések szerint a mostani népszámlálás is legalább százezerrel kevesebb, azaz mintegy 1,5 millió magyart mutat majd ki Romániában. - Nem akarom elhinni azt, hogy másfél millióan leszünk a népszámlálás után. Szeretnék bízni abban, hogy a 2002-es népszámlálás sem mutat ki kevesebb magyart, mint ahányat az 1992-es népszámlálás mutatott ki - mondta Markó Béla. A romániai magyarok körében is csökkent a születési arányszám, ezáltal csökken a közösség lélekszáma. Ehhez a magyarok esetében hozzá kell számítani az asszimilációt. A romániai magyar közösséget veszélyeztető harmadik tényező a kitelepülés. Markó szerint ez a folyamat ma a legaggasztóbb. Az anyaország vonzása nagyon erős, ám Markó hangsúlyozta, hogy nem lehet egyedüli oknak tekinteni azt az életszínvonal-különbséget, amely még hosszú ideig meglesz Magyarország és Románia között. - Ha Magyarország valóban segíteni akar, akkor látszólag a pillanatnyi érdekei ellen szóló módon kellene cselekednie, és ezt nyíltan ki kell mondani - szögezte le. A magyar politikai életnek, a magyar kormánynak mindig tudnia kell, pillanatnyi érdeke ellen kell cselekednie ahhoz, hogy nekünk segítsen. Azt kell megpróbálni, hogy itt Erdélyben segítsen munkahelyeket teremteni. Az itteni képzést kell támogatni, nem szabad azt támogatni, hogy most már a határ menti településekről középiskolába, sőt elemi iskolába is küldik ki a gyermekeket tanulni Magyarországra - mondta. /Népszámlálás. Romániai magyarok. Markó Béla nyilatkozata az MTI–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./