Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. március 18.
A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nem fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében támogatni a Nagy-Románia Pártnak (PRM) azt a kérését, hogy Besszarábiát csatolják vissza Romániához - jelentette ki Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor szenátor márc. 15-én Kolozsváron bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésének áprilisi ülésszakán ő és párttársa, a Moldovai Köztársaságból áttelepült Ilie Ilascu szenátor kérni fogja, hogy nemzetközi döntőbíróság juttassa vissza Romániának Besszarábiát. román parlamenti pártok a közelmúltban már elhatárolódtak Corneliu Vadim Tudor szenátor azon javaslatától, hogy Románia ajánljon üzletet Oroszországnak: lemond a NATO-tagságról, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek fejében garantálja Besszarábia Romániához kerülését. /A kormánypárt nem támogatja Besszarábia visszacsatolását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./
2002. március 18.
Az RMDSZ pénzbeli támogatást ajánlott fel a Magyar Ifjúsági Értekezletnek /MIÉRT–nek/, viszont elvárja, hogy a fórum tagszervezetei fogadják el az RMDSZ programját, és vegyenek részt a szövetség testületei által hozott döntések végrehajtásában. A miért testületébe választották Kereskényi Gábort, a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés alelnökét, a képviseleti tanácsba pedig Kovács Mátét, a MIK titkárát. /(anikó): Szatmárnémetiek a MIÉRT új ifjúsági szervezetben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./
2002. március 18.
Márc. 15–én Szatmárnémetiben, az Északi Színházban, az ünneplő közönség előtt jelentették be a kezdeményező fiatalok a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat életre hívását. A következő nap, azaz márc. 16-án a kezdeményezők rövid sajtótájékoztatón mutatták be a szervezőket, és ismertették a rendezvénysorozat lényegét. A Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat cselekvésre, együttgondolkodásra kívánja ösztönözni a partiumi magyarságot azzal a céllal, hogy a partiumi magyarság az elvándorlás helyett a szülőföldön maradást válassza. A rendezvénysorozat 203 napos, a zárómomentum háromnapos ünnepi együttlét lesz augusztus 30. és szeptember 1. között. Áprilisban művészbál, júliusban a hagyományos véndiáktalálkozó, különböző pályázatok gyermekek és fiatalok számára. A rendezvénysorozat gondolata széles körű támogatottságot élvez, eddig több mint 30 társadalmi és civil szervezet jelezte. Sikerre vitele azonban széles összefogást igényel, a rendezvényt kiterjesztik Bihar és Szilágy megyékre is. /Baranyai Attila: Partiumi Magyar Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./
2002. március 21.
Az Otthonom, Szatmár megye helytörténeti sorozat tizennegyedik kötete dr. Tempfli Imre: Dr. Scheffler János szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó pásztorlevelei és utolsó írásai /Szent–Györgyi Albert Társaság, Szatmárnémeti/ A helytörténeti könyvek sorában ez az első egyháztörténeti munka. 2002. márc. 26–án hatvan éve annak, hogy XII. Pius pápa püspökké nevezte ki dr. Scheffler Jánost, a kolozsvári egyetem egyházjogi tanszékének tanárát. /Csirák Csaba: Az Otthonom, Szatmár megye könyvsorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ az egyház vértanúja, bebörtönözték, a börtönben halt meg.
2002. március 22.
Tiltakozott a Romániai Legionárius Mozgalom a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek tevékenységét, az ilyen szimbólumok használatát, illetve az emberiség és a béke elleni cselekedetekben érintett személyek kultuszát betiltó sürgősségi kormányrendelet ellen. Serban Suru, a mozgalom vezetője kijelentette: a tervezett jogszabály ellentétes Románia alkotmányával és az emberi jogokat sérti. Suru hangsúlyozta: a nemzetközi zsidó szervezetek a második világháború áldozataiért kártérítést kértek, de nem tudták bebizonyítani azt, hogy Romániában zsidó áldozatok léteztek. Ezzel szemben ismert, hogy a második világháború után közreadták azon dokumentumok egy részét, amelyek bizonyítják: Románia mintegy 270 ezer zsidó kivégzéséért felelős. Ezek közül körülbelül 15–20 ezren 1941-ben, a jászvásári, dorohoi-i, bukaresti és más pogromok során vesztették életüket, a többieket pedig Odesszában, illetve a Transznyisztriában felállított lágerekben irtották ki. A tömeg-gyilkosságok nagy részét a román hadsereg végezte. /Tiltakoznak a legionáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) történelmi súlyú lelkiismereti önvizsgálat elé került: az ország NATO-csatlakozása érdekében meg kell szabadulnia a Ceausescu-diktatúra hírhedt politikai rendőrségének azoktól az ügynökeitől, akiket 1989 vége óta mind a mai napig oltalmazott és megvédett - írta márc. 21-i kommentárjában a Cotidianul című napilap. /Románia—NATO. Securitate — le az ügynökökkel? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
2002. március 22.
Magyarigazolványt igényelt Gyimesbükkön a 104 éves Antal András. Ő az 551. személy, aki magyarigazolványt kért a romániai Bákó megyéhez tartozó faluban. Azért váltja ki magyar igazolványát, mert "magyar világban" született, magyarnak tartja magát és az igazolvány kiváltásával hivatalosan is vállalni akarja magyarságát. Gyimesbükk 1968 óta tartozik közigazgatásilag a moldvai megyéhez. /Magyarigazolvány. 104 éves igénylő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
2002. március 22.
Márc. 16. és 20. között Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium rendezte meg a XI. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. A versenyen 6 ország — Magyarország, Horvátország, Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék — magyar tannyelvű középiskoláinak diákjai vettek részt. A Kárpát–medencéből 243 diák és közel 70 matektanár találkozott. /Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
2002. március 23.
A következő tanévtől magyar nyelvű tanítóképzés indul a nagyváradi állami egyetemen - közölte márc. 22-én az MTI bukaresti irodájával Teodor Maghiar, az intézmény rektora. Teodor Maghiar elmondta, hogy az egyetem szenátusának erről szóló határozatát elküldték a minisztériumnak. A tervek szerint a 2002-2003-as tanévtől kezdve az intézmény keretében működő felsőfokú tanítóképzőben egy-egy magyar nyelvű szakot indítanak tanítók, illetve óvónők részére. A nagyváradi állami egyetemen jelenleg nincs magyar nyelvű oktatás. Maghiar arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a tanítóképzés után terveznek-e más magyar nyelvű szakokat is indítani. A magyar nyelvű tanítóképzés azért is rendkívül fontos a Partiumban, mert a Nagyváradon működő magyar magánegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve jogelődje, a Sulyok István Főiskola nem kapta meg az akkreditálást a tanítóképző szakra. A magánegyetem terveit végleg ellehetetlenítette az, hogy a román oktatási minisztérium tavaly megvonta a pedagógusképzés jogát a Romániában működő felsőfokú magánoktatási intézményektől. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Sulyok István Főiskolán végzett pedagógusok diplomáját államilag nem ismerték el. Emiatt az ilyen diplomával rendelkező végzősöket csak helyettesítőkként lehetett alkalmazni ideiglenes jelleggel. Ez nagy anyagi és szakmai hátránnyal járt a végzősökre és az érintett magyar tannyelvű iskolákra nézve. /Magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./
2002. március 25.
Évi közgyűlését tartotta március 22–én a Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Szatmárnémeti Véndiákszövetség. A szövetség magyar tanintézeteket, kulturális rendezvényeket. Fazekas Lóránd tanár kérte a Kölcsey Népitánc Együttesének a támogatását. Kereskényi Sándor szenátor szerinte a Véndiáktalálkozó helyt adhatna műhely jellegű tudományos találkozóknak, tudomány–népszerűsítő kerekasztal–megbeszéléseknek is. /b.attila: Otthont — itthon! A Szatmárnémeti Véndiákszövetség közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 25./
2002. március 26.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége heti megbeszélésének tárgyát képezte a márc. 18-27-e közötti időszakban sorra kerülő népszámlálás. Az RMDSZ szerint nagy jelentősége van a hiteles népszámlálásnak. Ezen túlmenően a 2002–es népszámlálás több évre meghatározza azon nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását, melyeknek feltétele az adott település népszámláláson kimutatott nemzetiségi összetétele, aránya. Az RMDSZ felhívja területi szervezeteink figyelmét a népszámlálást felügyelő testületekben való részvétel fontosságára. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./
2002. március 26.
Az RMDSZ vezetősége a magyar kormány külügyi küldöttségét fogadta az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar küldöttség részéről jelen volt többek között Martonyi János külügyminiszter és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Martonyi János a megbeszélés után közölte, hogy bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit a román fővárosban Szövetségesek tavasza címen megrendezett NATO-értekezleten. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az utóbbi időben Románia csatlakozási esélyei nőttek. Megszűntek a státustörvény körüli feszültségek, jelezte Markó Béla, és három hónap távlatában Magyarország és Románia viszonyáról elmondható, hogy nem csak a státustörvény tekintetében, hanem minden viszonyban jól alakul. /Az RMDSZ vezetősége Magyarország külügyi küldöttségét fogadta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./
2002. március 29.
Megpezsdült az élet Magyarcsaholy általános iskolájában: a szülőbizottság tevékeny. Két alkalommal szerveztek "szülői bált", amelyek teljes bevételét a tanintézmény javára ajánlották fel, ebből egy számítógépet szeretnének vásárolni. A szülők felvállalták, hogy nyáron ők festik majd ki a tantermeket. /Fodor István: Magyarcsaholy: Az idén a szülők újítják fel az iskolát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 29./
2002. március 30.
Sződemeteren parkosították a Kölcsey–megemlékezések színhelyét, a református templomkertet Portik Renáta szatmári kertészmérnök terve alapján. A helybeli maroknyi református gyülekezet gondnoka, Bíró Ilonka öntözni is fogja a 40 elültetett tuját, valamint a mályvacserjéket. Szeretnék, hogy a költőnek e faluban emlékszobája is legyen végre. /Muzsnay Árpád: Húsvétköszöntés Sződemeteren. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 30./
2002. március 30.
A 2000–ben megjelent, szatmárnémeti római katolikus templomokat bemutató album után a napokban megjelent a sorozat második kötete, amely a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Nagykároly I. számú esperesi kerületének templomait ismerteti. Az album szövegét Muhi Sándor írta, a fotókat pedig Murvai György készítette. Az album Reizer Pál megyés püspök védnökségével készült. /Album Nagykároly és környéke római katolikus templomairól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 30./
2002. április 3.
A román külügyminisztérium meglepetését és aggodalmát fejezte ki azokkal a kijelentésekkel kapcsolatban, amelyeket Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke tett a Magyar Hírlap című újságnak adott interjújában. A lap március 29-i számában megjelent kijelentéseivel Csurka István az agresszív revizionizmus ósdi téziseit porolta le - hangsúlyozta az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében a román külügyminisztérium. A közlemény leszögezte, hogy a magyarországi választási kampány keretében tett kijelentések teljes mértékben ellentmondanak az európai értékeknek és normáknak, valamint az európai és euroatlanti biztonság és stabilitás új dimenzióját jelentő jószomszédi kapcsolatok szellemének. Az ilyen revizionista megnyilvánulásokat nem lehet egyszerűen populista választási kijelentéseknek tekinteni. Ezek egy olyan mélységesen veszélyes gondolkodásmódot jeleznek, amelynek mind regionális téren, mind a nemzetközi kapcsolatok terén káros hatása lehet azzal, hogy az európai értékeket és a nemzetközi közösség alapelveit vonja kétségbe - állapította meg a román külügyminisztérium közleményében. - Éppen ezért a román külügyminiszter nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy milyen következményekkel járhat a jószomszédi kapcsolatokra és az európai szellem megőrzésére az, ha egy ilyen politikus hatalomra kerülhet - hangsúlyozta a közlemény. /Román aggodalmak Csurka István nyilatkozata miatt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2002. április 3.
A kormánypárt és az RMDSZ Szilágy megyei szervezetei március vége előtt aláírták Zilahon az együttműködési megállapodást. Seres Dénes szenátor, a megyei RMDSZ-elnök elmondta: a megállapodás olyan jellegű kitételeket tartalmaz, melyek egyként fontosak a feleknek: a földtörvény alkalmazásának, az erdők visszaadásának, a birtoklevelek kiállításának gyorsítása, az államosított ingatlanokra vonatkozó jogszabály alkalmazása, az infrastruktúra fejlesztése, az ehhez szükséges pénzügyi háttér biztosítása. Az RMDSZ megtartaná a jelenlegi iskolai struktúrákat, igényelné a magyar művelődési rendezvények anyagi támogatását s részvételét az oktatási intézmények vezető tisztségeiben. Gondot fordítanak a műemlékek ápolására: a zilahi Wesselényi-szobor, a Vigadó épülete rendbetételének beindításához. /Szilágy megyében aláírták a protokollumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2002. április 3.
A két magyar többségű megyében, Hargitában és Kovásznában, csökkent a nagyobb városok lakosságának a száma. Az adatokra az összeszámlált lakosságból következtetnek. Sepsiszentgyörgy lakossága 68-ról 62 ezerre, Csíkszeredáé 47-ről 42 ezerre, Székelyudvarhelyé 40-ről 38 ezerre csökkent. /Hargita és Kovászna megyében csökkent a nagyobb városok lakosságának a száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2002. április 3.
Kincses Előd ügyvéd ápr. 2-án sajtótájékoztatón ismertette, hogy a 10/2001es törvény kivételezési cikkelyének alkotmányosságát kétségbe vonta, és a Bihar Megyei Törvényszék elfogadta érvelését, amely az Alkotmány 41. cikkelyének második bekezdésére alapoz. Az Alkotmány kimondja, hogy a magántulajdont egyenlő mértékben védi a törvény, függetlenül a tulajdonostól. Eszerint diszkriminációnak minősíthető, ha az egyházak és nemzeti kisebbségi közösségek vagyonának visszaszolgáltatására a 10-es törvény nem jelenthet jogalapot. A Bihar Megyei Törvényszék álláspontját az Alkotmánybíróságnak is véleményeznie kell, s csak pozitív döntés esetén kerülhet sor arra, hogy a parlamentben megfelelően módosítsák a törvényt, hogy összhangban legyen az Alkotmánnyal. Megtörténhet, hogy ebben az esetben nem lesz szükség külön törvényt hozni az egyházi vagyon rendezéséhez, elegendő lesz a 10/2001-es - no meg a megfelelő politikai akarat. /Kincses Előd alkotmányossági kifogása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2002. április 3.
A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma megköszönte az erdélyi történelmi magyar egyházak híveinek, anyaországi és nyugati testvéreiknek a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem fenntartásához, ingatlanfejlesztéséhez a 2001?es esztendőben nyújtott erkölcsi és anyagi támogatását. A 2000?es esztendőtől kezdődően az egyetem anyagilag - az előző évekhez képest - összehasonlíthatatlanul jobb helyzetbe került azáltal, hogy a magyar kormány költségvetési támogatást biztosított az erdélyi?partiumi önálló magyar magánegyetemi rendszer kiépítéséhez. A Partium Keresztény Egyetem kórusának 2001. ápr. 20. ? máj. 8. között sorra került egyesült államokbeli és kanadai hangversenykörútja során /melyet az Illyés Közalapítvány támogatott/ összegyűlt 68 ezer USD és 13, 8 ezer kanadai dollár. Ezt az összeget szintén az egyetem fejlesztésére fordítják. /A Pro Universitate Alapítvány közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2002. április 3.
Kónya László, Szatmár megyei főtanfelügyelő?helyettes szerint a magyar községekben csökkent a fiatalok továbbtanulási vágya, és a szülők sem támogatják kellőképpen a magyar nyelvű oktatási intézményeket. Kónya tervezi, hogy az egyetemek és főiskolák beiskolázási terveit, a továbbtanulási lehetőségeket megismerteti a végzős diákokkal. /Érdemes továbbtanulni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2002. április 5.
Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint egyre több munkaközvetítő iroda alakul a határ menti romániai településeken annak érdekében, hogy ottani munkavállalókat közvetítsen Magyarországra. Ápr. 4-én Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet egy helyi lapban többször megjelent hirdetésre, amelyben a keleti országrész munkáltatóinak romániai munkaerőt - orvosokat, ápolókat, építőipari szak- és segédmunkásokat, mezőgazdasági idénymunkásokat - ajánlanak.Juhászné Lévai Katalin kijelentette: az élet kezdi igazolni, hogy a szocialista párt joggal tiltakozott az Orbán-Nastase-paktum ellen. A politikus utalt arra, hogy 2001 decemberi adatok szerint 20 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, "szemben az Orbán-kormány győzelmi jelentéseivel". Megerősítette, szerintük a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetősége veszélyezteti a hazai munkaerőt, különösen a keleti országrészben. /Az MSZP a romániai munkavállalókról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./
2002. április 5.
A szatmárnémeti Református Gimnáziumban regensburgiak segítséget ajánlottak fel a díszterem kialakításához, támogatásukkal berendeztek egy tornatermet, és kialakítottak egy olvasótermet. A könyvtár bővítése időszerű volt, az iskolának ma már több mint 10 ezer könyve van, az 16 férőhelyes olvasóteremben videózásra, tudományos tevékenységek lebonyolítására nyílik lehetőség. /Elek Anikó: Németországi támogatással elkészült a Református Gimnázium torna? és olvasóterme. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./
2002. április 5.
Elhunyt Antal Péter /Szatmárnémeti, 1917. márc. 17. - Szatmárnémeti, 2002. ápr./ a tudós?pedagógus, Szatmárnémeti, Szatmár megye szilárd erkölcsű, nagy tudású embere. Országszerte ismert magyartanár és irodalomtörténész, műfordító, műkedvelő színész és rendező volt. Utolsó évei feltűnő magányban teltek. /Kereskényi Sándor szenátor: Antal Péter halálára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./
2002. április 6.
Tatár János az elmúlt év augusztusától lelkésze Bábony református gyülekezetének. Az I?IV. osztályosok a helyi iskolában tanulnak, az V?VIII. osztályosok Halmiba ingáznak. Az óvodában 27 gyermek van, közülük 17 magyar, a többi cigány. Bábonyban a gyülekezetnek 260 tagja van, nagyobb ünnepeken több mint a fele részt vesz az istentiszteleteken. A gyülekezet 30 százaléka fogyatékos személy. /Elek György: Bábony: Egy falu élete, ahogy a lelkész látja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./
2002. április 11.
Minden két magyarországi magyar választó három magyar nevében szavaz. Ugyanis hogy világos legyen minden három magyarból kettő él az anyaországban, egy pedig annak határain kívül. A mostani parlamenti többség és a kormány a magyar nemzet egészében gondolkodott, s úgy próbálta az anyaország ügyeit előbbre vinni, hogy az nekünk, határon kívülre rekedteknek is jó legyen, szögezte le Veres István. Amit a másik oldal kínál, az számunkra egyenlő a nullával, tette hozzá. Ők a nagytőkések, a bankárok /(veres): Magyarországi választások. Nekünk nem mindegy, ki alakít kormányt! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./
2002. április 11.
Az Identitas Alapítvány égisze alatt indult széles körű konzultáció sorozat keretében ápr. 10-én a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ diákjai fejtették ki véleményüket a kisebbségi helyzetről, a magyarság itthoni lehetőségeiről, jövőképéről stb. Az első találkozót a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljaival tartotta a konzultációk kezdeményezője és szervezője, Ilyés Gyula szatmárnémeti alpolgármester. A válaszok értékelése segít a döntéshozatalban, politikai és közigazgatási téren egyaránt. Minden konzultációról feljegyzés készül, a kiértékelést szociológus végzi majd. /(szilágyi): Az Identitas Alapítvány égisze alatt. Konzultáció az ifjúsággal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./
2002. április 11.
A Szent István Kör /Szatmárnémeti / 100 ezer forint értékű támogatást nyert az Illyés Közalapítványtól a szamoskrassói néprajzi múzeum szakszerű berendezésére. A decemberben elkészült falumúzeumba a környékbeli falvak lakói által felajánlott régi használati tárgyak kerültek. /anikó: Szamoskrassó: 100 ezer forint támogatás a tájház berendezésére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./
2002. április 12.
Ápr. 12-én írják alá Szatmárnémetiben az RMDSZ és az SZDP megyei szervezetei között a protokollumot. A protokollum tartalmáról Ilyés Gyula megyei RMDSZ?elnök tájékoztatott. Prioritásként jelölték meg az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának ügyét, továbbá a kisebbségi nyelvhasználatot is szabályozó helyhatósági törvény előírásának betartását minden polgármesteri hivatal részéről. Megegyeztek abban, hogy a tanügyben a magyar nyelvű osztályok ügyében ne történjenek intézkedések az RMDSZ megkérdezése nélkül. Várhatóan folyamatosan lesznek átszervezések, nem fogadjuk el, hogy nélkülünk történjenek intézkedések. A Hám János Líceum visszakerül a következő iskolai évben a püspöki konviktus épületébe. /(szilágyi): Szatmár megye. Ma írják alá a SZDP?RMDSZ közti protokollumot! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 12./
2002. április 13.
Ápr. 12-én Szatmár megyében is aláírták a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti protokollumot.Az eseményről nyilatkozó Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, a PSD Szatmár megyei parlamenti képviselője és Szabó Károly RMDSZ?es szenátor egyaránt egyetértettek abban, hogy a megyei szintű egyezség nemcsak politikai szinten jelent stabilitást, hanem a közéletben is. /(princz): Felemás hatást válthat ki Szatmár megyében is az egyezségkötés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./
2002. április 13.
Nem hivatalos adatot közölt a népszámlálás nagykárolyi eredményéből a lap: a város 23.260 lakosának 54,74 százaléka magyarnak, 41,53 százaléka románnak és 3,73 százaléka más nemzetiségűnek vallotta magát. /(boros): Nagykárolyban 54,74 százalék a magyar lakosság aránya. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./